Készült: 2024.04.26.05:15:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

212. ülésnap (2012.07.03.), 312. felszólalás
Felszólaló Pál Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Önkormányzati és területfejlesztési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  312  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁL TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy Csaba képviselőtársamat hallgatva azt kell mondjam, világosan látszott, hogy a bizottsági ülésen a legtöbb gondja a törvénnyel nem az ellenzéknek volt, hanem inkább a kormánypárti képviselőknek, ők fogalmaztak meg leginkább aggályokat a törvénnyel kapcsolatban. Ez persze fölveti azt a kérdést, hogy valójában akkor hogyan is volt előkészítve a törvény, milyen egyeztetés történt a benyújtást megelőzően.

De azokon túl, amiket képviselőtársam elmondott, az ellenzék részéről is megfogalmazódott néhány kétely a törvénnyel kapcsolatban, ezeket ismertetném. Egyetértés volt, mondjuk, abban egyébként az ellenzék és a kormánypárti képviselők is egyetértettek, hogy ez a törvény és egyáltalán az önkormányzatoknál az a rendelet, ami a településfejlesztésről, a településrendezésről szól, az szinte az egyik legfontosabb rendelete az önkormányzatoknak, hiszen nem egy-egy évre szól, hanem akár éveket vagy évtizedeket ölel át, és meghatározza, hogy milyen irányba induljon el egy település fejlődése, milyen irányba kanyarodjon, mi az, ami adott esetben hosszabb távon nyomot hagy a településen.

Nos, azt kifogásként megfogalmaztuk a bizottsági ülésen, hogy míg korábban vagy jelenleg az engedély és az ellenőrzés az önkormányzatnál egy kézben vagy egy helyen megtalálható, ezt most a törvény kettéválasztja, és egyébként pont kormánypárti képviselők voltak azok, akik igen erősen jelezték, hogy az az elvárásuk a törvénymódosítás és a módosító javaslatok kapcsán, hogy ez a két funkció ne nagyon kerüljön távol egymástól. Pontosan azért, mert nagyon gyakran lehet tudni, hogy amikor egy önkormányzat kiad egy építési engedélyt, ha nincs lehetősége azt ellenőrizni, akkor egészen más születik belőle; amikor már valami elkészült, akkor annak a lebontása, módosítása már igen hosszadalmas jogi procedúrát vesz igénybe, és ezt jó lenne megelőzni azzal, ha az önkormányzatoknál maradna továbbra is az ellenőrzésnek nagyobb tere.

A bontások esetében a törvény azt mondja, hogy elég csak bejelenteni a bontási szándékot. Erre a bizottsági ülésen az a kritika volt, hogy azért ez a megfogalmazás már túl liberális ebben a törvényben, ennél sokkal szigorúbban kellene ezt szabályozni. Nevezetesen nem elég, hogy csak bejelenti, hiszen pontosan a bontásoknál is előfordul olyan helyzet, amikor valaki olyan épületet, épületrészt bont le, amit esetleg nem lett volna szabad, utána pedig ennek a helyreállítása már nem lehetséges, vagy igen hosszú jogi út áll előttünk, igen hosszú hercehurca, mire sikerül azt újból visszaállítani. Ezért jeleztük, hogy jobb lenne, ha a bontások esetében nemcsak bejelentési kötelezettsége lenne az illetőnek.

Az önkormányzati főmérnök esetében, ami egy új státust hoz be a törvénybe, jeleztük, hogy nem tisztázott, hogy az önkormányzati főmérnök és az önkormányzati főépítész között milyen jogviszony van, hogyan oszlanak meg a feladatok. Ezt szerencsés lenne a törvény módosításánál rendezni, valamilyen módon ezt tisztába tenni. Korábban volt egyébként - vagy még most is van - tervellenőr az önkormányzatoknál, ennek a státusnak a finanszírozása nem tisztázott, ezt csak azért mondom, mert elég gyakran elhangzik ellenzéki képviselők felszólalásaiban, hogy az előző időszakban mennyi feladatot kapott az önkormányzat, amihez nem volt finanszírozás. Jelzem, most a törvény erről nem szól semmit, hogy egyébként az önkormányzati főmérnököt ki és hogyan fogja finanszírozni.

De a legdurvább javaslat a törvényjavaslatban az, hogy amennyiben az önkormányzat területfejlesztési stratégiát és területfejlesztési koncepciót kidolgoz, de valaki mégis úgy dönt, hogy azon a területen közérdekből szeretne valamit megvalósítani, mármint a kormány úgy dönt, akkor ez a kormánydöntés felülírja ezeket a terveket, ezeket a fejlesztési koncepciókat. Ez a legdurvább megoldás vagy a legdurvább eljárás. Érhető, hogy közérdeknek kell érvényesülnie, de az, hogy akár a településfejlesztési terveket is felülírja, azt gondolom, hogy azért ez egy nagyon csúnya és nagyon durva beavatkozás.

Ugyanígy fölvetődött a reklámtáblák esetében, hogy a rálátás és a kilátás védelme mit is takar. Ezt a kérdést szerencsés lenne akár kormányrendeletben kicsit jobban kibontani, hiszen ez lehetőséget ad arra, hogy adott esetben valaki visszaéljen, mármint polgármester visszaéljen ezzel a jogával, ha éppen valaki olyannak a reklámtábláját vagy házát kell kritizálni, aki neki nem szimpatikus, akkor akár ezzel a lehetőséggel visszaélhet. Ez egy igen gumi, igen tág fogalom.

Nos, ezek voltak azok a főbb észrevételek, amelyeket az ellenzék tett. Összességében mi is elmondtuk, hogy szerencsés és jó dolog (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ennek a törvénynek a módosítása, természetesen még nagyon sok mindent kell rajta változtatni a módosító javaslatokkal. Ezeket meg fogjuk tenni. Köszönöm szépen.

(19.10)




Felszólalások:  Előző  312  Következő    Ülésnap adatai