Felszólalás adatai

CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két témában szeretnék hozzászólni. Az egyik az "Út a munkához" program, a másik pedig a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.

Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem: "Jelenleg 295 ezer ember vesz részt az 'Út a munkához' programban. Ez túl sok, nincs ennyi munka. A költségvetés nem képes fenntartani ezt a rendszert, amely torzulásokat okozhat az érintettek életvitelében, magatartásában, motivációjában és a munkaerőpiacon is." Ez olyan jó mondat, hogy akár mi is mondhattuk volna, de nem mi mondtuk. Tudják, ki mondta ezt? Szűcs Erika néhány nappal ezelőtt az egyik rádióban, Szűcs Erika, aki ennek a programnak a miniszteri biztosa.

Kedves Képviselőtársaim! Hát, jó reggelt kívánunk, mondhatnánk, ha nagyon cinikusak lennénk, de én nem szeretem a cinizmust, ezért azt mondom, hogy gyakorlatilag önök is elismerték, hogy ebben a formában az "Út a munkához" program zsákutca, tisztelt képviselőtársaim.

(Ennek fényében érdekes azt hallani, hogy a jövő évi...)

FE/Mandur-Móring-Podolák /(Czomba Sándor )/pa

(14.10)

Ennek tükrében, fényében érdekes azt hallani, hogy a jövő évi költségvetésben a 97 milliárd helyett 117 milliárd forintot fordítanak szociális segélyezésre, "Út a munkához" programra s a többi, s a többi, miközben munkahelyteremtésre az idei évben, kedves képviselőtársak, központi költségvetési forrásból - írd és mondd - 17 milliárd forintot fordítottak. Nem érzik ezt a visszásságot, ezt a disszonanciát a két szám között?

Azt mondja államtitkár úr, hogy több pénz van rá. Államtitkár úr, nincs több pénz rá. Április 15-ével kellett finanszírozni az idén a programot, így is át fogják lépni a 97,5 milliárd forintot - ha nem igaz, cáfoljon meg, legyen szíves -, jövőre viszont január 1-jétől indul a program, ott egy negyedév fór van, az azt jelenti, hogy ha csak ezt a létszámot vesszük alapul, ahhoz 25 milliárd pluszt tessék hozzávenni. Önnek nem kell mondanom, a számok emberének, hogy mit jelent. Tehát nem 20 milliárddal több van a rendszerben, hanem 5 milliárddal kevesebb, tisztelt képviselőtársaim.

Buzás Péter képviselőtársam azt mondta, hogy rendkívüli módon örül ennek a programnak, és micsoda nemes célokat sikerült elérni. Mi sem azt mondjuk, hogy nincs szükség arra, hogy az emberek minél előbb munkához jussanak, csak nem mindegy, hogy milyen áron. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ő azt mondta, hogy járdára meg különböző építkezésekre mennyi mindent fordítottak. Tudják, mi a helyzet? Jól hangzik az, hogy 95 százalékban lefinanszírozzák az önkormányzatoknak, de ebben se munkaruha, se védőruha, se brigádvezető, se beton. Tehát abban az esetben tud csak ilyen jellegű munkát végeztetni, ha megfinanszírozza. Ráadásul előfinanszírozás van, szeretném hozzátenni, minden hónapban előre finanszíroz, ami mondjuk, egy 6-700 fős településnek 2 millió forint kiadás adott esetben. Képviselőtársaim! Végiggondolták azt, hogy milyen jellegű programot működtetnek?

De hadd mondjak egy élő példát az én oldalamról is. Láttam, éppen az egyik közcélú foglalkoztatott csapat a mi térségünkben 30 négyzetméter drótot feszített ki, komoly munkával tíz főnek hat nap sikerült abszolválni ezt a feladatot. Ez körülbelül 30 ezer forint értékű munka volt, és a központi költségvetésnek ez 200 ezer forintjába került. Képviselőtársaim! Komolyan gondolják, hogy ehhez tapsoljunk? Vajon a lengyelek, a csehek, a szlovákok miért nem találták ki ezt a remek programot, miért nem? Mert a válság kellős közepén 117 milliárd forintot kifizetni többségében a nagy semmire, nincs ennyi pénze senkinek. Gondolják végig azt, hogy mit csinálnak akkor, amikor ebbe a programba feccölik újra be a forrásokat!

A megváltozott munkaképességűek. Én is szeretem a tényeket meg a számokat, államtitkár úr, akkor számadatokat mondanék konkrétan. Az a baj, hogy a költségvetésben jószerivel egy sort se találtam, ami szerintem reálisan teljesíthető. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 2009. évi költségvetése 3,7 milliárd, a 2010-es 3,5 milliárd, tehát csökken a költségvetése úgy, hogy a rehabilitációs járadék viszont 4 milliárd helyett 14 milliárd. Ez arról szól, hogy egy csomó embert be fognak húzni a rehabilitációs járadékos rendszerbe, lefordítom egyszerűbben, behívják majd az embereket, a megváltozott munkaképességűeket, az van kiadva feladatnak, hogy minél többet tessék a munkaerőpiacra járadékra kitenni három évre. Csakhogy ezek az emberek attól nem lesznek egészségesek, ha egy bizottság adott esetben azt fogja mondani, hogy innentől kezdve te egészséges vagy, és ez az ember elveszíti a munkahelyét is, és elveszíti a rokkantellátását is azonnal. Tehát a kérdésem, hogy ha többszöröződik a munka, hogy van az, hogy a forrás viszont kevesebb rá.

De ami ennél sokkal érdekesebb dolog, a rehabilitációs hozzájárulás. Ezt azok a cégek fizetik, amelyek 20 fő fölött foglalkoztatnak, és legalább 5 százalékban nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűt, akkor be kell neki fizetni a központi költségvetésbe jelenleg durván 200 ezer forintot. Ezt jövőre önök ötszörösére kívánják emelni, 1 millió forintra. Az van a költségvetés általános indokolásában, hogy azért teszik ezt, hogy ösztönözzék a cégeket, hogy minél több megváltozott munkaképességűt foglalkoztassanak. Remek ötlet! Csak szeretném a költségvetésre fölhívni a figyelmet, hogy az idei évben az erre a célra várt összeg, a befolyt összeg 16 milliárd, jövőre pedig 62 milliárdot terveznek. Képviselőtársaim! Hát ez arról szól, hogy önök azt mondják, hogy úgysem fogják foglalkoztatni, inkább befizetik az 1 millió forintot. Csakhogy ez életveszélyes gondolat - mert mi van, ha nem fizeti be? Annak a 16 és 62 közötti összegnek már millió-egy helye van egyébként a kiadási oldalon.

A szociális intézményi foglalkoztatás támogatása 5,6 milliárd helyett 3 milliárd. Rákérdeztem bizottsági ülésen: tessék mondani, mi az oka annak, hogy ilyen drasztikus a csökkenés. Nehezen találtak embert, aki válaszoljon, de aztán csak sikerült egy illetékest. Azt mondta, hogy azért, mert az idén megvizsgálták a rendszert, és nagyon pazarló, tehát úgy hívtak le forrásokat, hogy az egyébként nem volt jogos. Képviselőtársaim! Akkor szeretném kérdezni, hogy mit csináltak eddig. 2003 óta így működik a rendszer. Most vették észre, hogy baj van? De vannak nekem egyébként kétségeim ezzel kapcsolatban, hogy baj van-e, vagy más van emögött.

Rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatás. Önök állandóan a munkahelyekről, azok fontosságáról, a munkahelyteremtésről, -megőrzésről beszélnek. Tudják, mi a helyzet? 4 milliárd helyett 3 milliárd a jövő évi költségvetésben. Tények, képviselőtársaim, konkrét számok, konkrét adatok. Ez nem politika, ez szakma! Szeretném kérdezni önöket, hogy miért csinálják ezt. Miért csinálják ezt? Miért nem adnak a megváltozott munkaképességű embereknek esélyt, lehetőséget arra, hogy dolgozni tudjanak?

Hadd mondjak még egy példát zárásként. 2008-ban összesen 60 milliárd forintot - tényleges kifizetést mondok - fizettek ki három jogcímen: bértámogatás, költségkompenzációs támogatás és intézményi foglalkoztatás, tehát 60,5. Ebben az évben 53 milliárd forintot különítettek el, és már a kifizetésnél látszik, hogy több lesz mint 53 milliárd. De most jön az érdekesség: a 2010-es tervezet 45 milliárd. 2008-ban 60, most 45. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy több ezer megváltozott munkaképességű embernek nem lesz munkahelye, ezt ki merem itt mondani, mert jelen pillanatban is főként a költségkompenzációs cégek borotvaélen táncolnak, azt a pénzt se tudják lehívni, kedves államtitkár úr, amit április 15-én vagy 20-án szerződéssel önök felé rögzítettek. Tehát ne gondolkozzanak hosszú távú koncepciókban, próbálják meg megoldani, tüzet oltani, bár ez a költségvetés, meg kell mondjam, hogy még a tűzoltásra sem alkalmas, mert sem munkahelyteremtés, sem munkahelymegőrzés, sem érdemi foglalkoztatás ebben nincs.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

(A jegyzői székben Móring József Attilát V. Németh Zsolt váltja fel.)