Felszólalás adatai

DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves határon túli magyar Vendégeink! A gazdasági bizottság április 10-ei ülésén tárgyalta meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A vitában egyértelművé vált, hogy régóta, immár több mint 80 éve óhajtott törvénytervezet került a parlament napirendjére, egy olyan javaslat, ami a szomszédos országokban élő, magukat magyarnak vallók magyarországi különleges státusát fogalmazza meg, s ami az irántuk való történelmi felelősségünkből fakad.

Megállapíthattuk, hogy a magyar hatóságok által majd kiállított, közokiratnak minősülő okmánnyal rendelkező, szomszédos országokban élő magyarok számára a státustörvényben fontos kedvezményeket biztosít magyarságuk, magyar nyelvünk megőrzése, az utazás, a kultúra, az oktatás és a tudományos munka területén. A kedvezmények körébe bekerült a családtámogatás is, ami gazdasági szempontból is rendkívül fontos.

A vitában valamennyien megbizonyosodhattunk, és miniszter úr expozéjában is erről hallhattunk, hogy a törvényjavaslat előkészítése során a végrehajtáshoz szükséges anyagi forrásokról költségbecslés készült. Nyilvánvaló, hogy a kedvezményeket és támogatásokat majd igénybe vevők számának olyan pontosságú meghatározására, mint ha magyar állampolgárokról lenne szó, nincs mód. Ennek következtében a kiadások várható összege is csak becsülhető. Ugyanakkor az is természetes, hogy az egyes kedvezményeket egyidejűleg csak töredékszámban veszik majd igénybe, így például az oktatási, az egészségügyi és a családi kedvezményeket csak az életkor, az egészségügyi állapot és a családi háttér alapján erre szóba jöhetők, míg a kulturális támogatásokat pedig csak az e szektorban tevékenykedők vehetik majd igénybe, és azt sem azonnal, hanem ahogyan hallhattuk is, 2-3 éves felfutási idő után. Azok a várható kiadások, amelyek az infrastruktúra megteremtését biztosítják, mint például az igazolványok kiállításához szükséges technikai háttér, az ajánló szervezetek felállításának, működésük személyi és anyagi feltételeinek a létrehozása, már az idén jelentkeznek a törvény elfogadása esetén.

A vitában elhangzott az is, hogy ezeket a költségeket a költségvetés biztosítaná, de hogy egy adott évben a költségvetés milyen nagyságrendben lesz képes támogatást adni, azt majd a nemzetgazdaság akkor aktuális teherbíró képessége határozza meg. A törvényjavaslat végrehajtásához szükséges várható költségek egy tételben való megjelenítése így rendkívül nehézkes, könnyen félreérthető is lenne, mivel önmagában az összeg nem tükrözné a mögötte húzódó állami szerepvállalás mértékét és jellegét, annak kötelezően jelentkező, illetve mérlegelés tárgyát képező voltát.

A bizottsági vita egyik súlyponti része a különleges státusú, határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásáról folyt. A törvényjavaslat szerint a Magyarországon legálisan munkát vállaló határon túli magyarok a magyar állampolgárokkal megegyező módon egészségügyi és nyugdíjjáradékot, illetve munkaadói járulékot, továbbá szakképzési hozzájárulást is fizetnek. E járulékfizetési kötelezettség teljesítése alapján a határon túli magyar munkavállalók saját személyükben, családtagjaik nélkül, egészségügyi és nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot. A határon túli magyar munkavállalók tényleges számától függően e jogosultság vitathatatlanul megemeli majd a magyar egészségügy által ellátandó személyek számát, az ezzel kapcsolatos kérdés reálisan azonban úgy vethető föl, hogy az említettek és munkáltatóik által befizetett járulékok összege milyen mértékben fedezi majd a felmerülő egészségügyi kiadásokat. A becslések szerint a befizetett összeg, beleszámítva az érintettek által esetenként fizetendő személyi jövedelemadó összegét is, éves szinten megközelítően fedezheti a többletellátás költségeit, illetve nagyban mérsékli majd az e területen szükséges állami szerepvállalást, így ennek költségfedezetére a gazdaság teljesítménye garanciát nyújt.

A vitában feltett kérdések, az azokra kapott válaszok alapján, és figyelemmel arra, hogy a státusrendezés a feketemunka visszaszorításában is jelentős lépés lehet, a gazdasági bizottság egyhangú szavazással támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, ajánlva a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)