Felszólalás adatai

A Magyary egyszerűsítési program keretében tett javaslatok megfogalmazására a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások, az egyes gyermekvédelmi ellátások és intézkedések, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális, gyermekvédelmi és fogyatékossághoz kapcsolódó támogatásokat érintő módosítások biztosításának jelenlegi gyakorlatát, jogszabályi környezetét áttekintő vizsgálatot követően került sor.

A törvényjavaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában megvalósítja az ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztését, az ügymenet folyamatának átszervezését, az egyes ügyek dokumentációs és információs igényének csökkentését, a szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférés, valamint a bürokratikus terhek csökkentése érdekében. Ennek hatására az igénylő a szolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás megkötésével egyidejűleg kap tájékoztatást a fizetendő térítési díj összegéről, ami alapjaiban befolyásolja a megállapodás megkötését és ezzel a jogviszony létrejöttét. Egyszerűsödnek a tájékoztatás megtörténtének ügyfél általi igazolására vonatkozó jelenlegi szabályok, amelyek felesleges terhet róttak az igénybevevőre, így ezen nyilatkozatok megtételére a továbbiakban megállapodás megkötésével egyidejűleg lesz lehetőség. A szociális alapszolgáltatások esetében az igénybevételi folyamat gyorsítása érdekében megszűnik az egyszerűsített előgondozás, bentlakásos ellátások esetében pedig az előgondozás két szakasza összevonásra kerül, a javaslat az ebből fakadó módosítást vezeti át.

Tisztelt Országgyűlés! A második nagy terület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával kapcsolatos. Egyszerűsödik az örökbefogadás engedélyezési szabálya a következő módokon és területeken.

Lehetővé válik ugyanis, hogy a terhességet titkolni kívánó, válsághelyzetben lévő várandós anya, aki hozzájárult gyermeke örökbefogadásához, kérelmezhesse azt, hogy a születendő gyermeke lakóhelyét az övétől eltérően állapítsák meg, ezzel a gyermek személyi iratai ne az anya lakcímére érkezzenek, és így megőrizze titkát.

A módosítás egy újabb okkal bővíti a törvényes képviselő meghallgatásának mellőzhetőségét, ha azt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya kéri, mert a meghallgatás az ő és a születendő gyermeke érdekét veszélyeztetné, titka kitudódna.

A törvényjavaslat előírja, hogy a gyermek örökbe fogadhatóvá válását követően rövid időn belül készüljön a gyermek egészségi és személyiségállapotáról, fejlődésének üteméről szakszerű összefoglaló vélemény, amely szintén elősegíti az örökbefogadás folyamatát.

Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás célja a gyermek örökbefogadásának lehetővé tétele, amely eljárást azonban csak azon gyermekek esetében indokolt lefolytatni, akiknek várhatóan realizálódni fog az örökbefogadása. Így nem szükséges például a már kamaszkorban lévő gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítása érdekében eljárást folytatni, viszont fokozott figyelmet kell fordítani a kisebb életkorban lévő gyermekek örökbefogadásának előmozdítására.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek az örökbefogadási eljárást érintően még számos könnyítést tartalmaznak. Így például a házastársa vagy rokona gyermekét örökbe fogadni szándékozó mintegy 150 személy számára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat ingyenesen biztosítja a tanácsadást és az előírt vizsgálatok elvégzését, valamint az újszülött gyermek érdekeire tekintettel nyolc napra csökken az örökbe fogadó családhoz történő kihelyezésének eljárási határideje, továbbá megnő az örökbe fogadni szándékozó szülő alkalmasságának megállapításáról rendelkező gyámhivatali határozat érvényességi ideje a jelenlegi két évről három évre, amely további egy évvel meghosszabbítható. Ez alatt nem kell ismételt kérelmet benyújtani, illetve újabb vizsgálatokat, gyámhivatali eljárásokat lefolytatni.

A Magyary egyszerűsítési program eredményein kívül itt kell megemlítenem, hogy az örökbefogadás elősegítését, az élet szentségének védelmét, a nevelőszülői hivatásvállalást kívánjuk előmozdítani azzal a programsorozattal, amelynek keretében húsz helyszínen, Budapesten és a 19 megyeszékhelyen a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek és a lakosság tájékoztatására kerül sor. Ennek során a megfogant élet értékére hívjuk fel a figyelmet, arra, hogy a magzatelhajtás helyett valódi alternatíva a gyermek világrahozatala és azt követő örökbeadása.

(17.20)

A gyermekvédelmi szabályok módosításával összhangban a nemzetközi magánjogi szabályozás módosításának célja azoknak az örökbefogadási eljárásoknak az egyszerűsítése, amelyeknek során magyar állampolgár fogad örökbe külföldi állampolgárságú gyereket, vagy külföldi állampolgár fogad magyar állampolgárságú gyermeket örökbe oly módon, hogy külföldön már lefolytatták az örökbefogadási eljárást, és a joghatósággal rendelkező külföldi hatóság már engedélyezte azt. Évente 15-20 ilyen ügyre kerül sor.

A külföldi állampolgár által magyar állampolgár örökbefogadására, valamint magyar állampolgár által külföldi állampolgár örökbefogadására irányuló eljárásokat alapvetően a 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett, a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában 1993. május 29. napján kelt egyezmény szabályozza. Ezekre az eljárásokra nem terjed ki az egyszerűsítés, mert ezeket az örökbefogadásokat jogszabály erejénél fogva el kell ismernie a részes államoknak, így Magyarországnak is.

Az egyszerűsítés a külföldi hatóság által engedélyezett rokoni, házastársi örökbefogadásokat, valamint azokat az eljárásokat célozza, amelyeknél az örökbefogadó vagy az örökbefogadott olyan állam polgára, amely az egyezménynek nem részese. Ezekben az ügyekben az a cél, hogy a jövőben csak a külföldi hatóságok által meghozott döntések jogszerűségét, a magyar joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálja a magyar gyámhatóság. Cél, hogy ne folytasson le ismételten egy örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást.

Nem kapcsolható az egyes eljárások egyszerűsítéséhez, de a jogszabályok áttekinthetősége, a koherens szabályozás érdekében a gyermekvédelmi törvényben kerül szabályozásra a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, fiatal felnőtt fogalma. Ezen fogalmat 2013. augusztus 31-éig még a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazza, azonban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben ennek a fogalomnak a meghatározása már nem szerepel, tekintettel e fogalomnak általánosabb, gyermekvédelmi szempontú jelentőségére. Az új szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyerekkortól fiatalkoráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. Ennek megfelelően gyermeki jogként fogalmazza meg a törvényjavaslat a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez nyújtott segítséghez és esélyeinek növeléséhez való jogát.

A szabályozás értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül a következők: a szülő, a családba fogadó gyám - a továbbiakban a gyám - alacsony iskolai végzettsége, alacsony foglalkoztatottsága, az elégtelen lakáskörülmények, a szegregátumban élés. Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül egy további feltétel fennáll, az a hátrányos helyzet, ha két további feltétel fennáll, az a halmozottan hátrányos helyzet fennállását jelzi, továbbá a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás önmagában megalapozza a halmozottan hátrányos helyzet fennállását.

A fogalom újraértelmezése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak részletesebb, problémaérzékenyebb ismeretét eredményezi, fontosabb személyi és területi célzást tesz lehetővé a meglévő támogatásokban, szolgáltatásokban. Például halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gyakoribb, kiemelt családgondozása, védőnői látogatása, illetve az új támogatási lehetőségeket generálja, például a "Biztos kezdet" gyerekház igénybevétele, és pontosabbá teheti a jövőbeni hazai és európai uniós fejlesztések célcsoportját.

Tisztelt Országgyűlés! A jogalkalmazói jelzések és a szakmai ellenőrzések tapasztalatai alapján tartalmazza a törvényjavaslat a gyermek családjából történő kiemelését szolgáló átmeneti és tartós nevelésbevételi eljárás egyszerűsítését, e két eljárás összevonását. A két jogintézmény lényegi elemeiben nem különbözik jelentősen. Az érintett gyermekek ugyanis gyámság alatt állnak, számukra otthont nyújtó ellátást szükséges biztosítani, szüleikkel, más hozzátartozóikkal, amennyiben ez nem ellentétes az érdekeikkel, kapcsolatot tartanak. A tartós nevelésben lévő kisebb életkorú gyermekeknél a cél a mielőbbi örökbefogadásuk elérése, így ellátásukat nem tartósan, hanem csak a számukra szükséges indokolt időtartamra kell biztosítani. Ugyanakkor az átmeneti nevelésbe vett gyermekek átlagosan több mint öt évet töltenek a gyermekvédelmi szakellátásban, ez pedig már nem tekinthető átmeneti időnek.

A két jogintézmény összevonása mellett szól az is, hogy ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti jogát a bíróság megszünteti vagy az más okból megszűnik, a gyermeket tartós nevelésbe kell venni. Ugyanis sem a gyermek ellátása, sem a gondozási helye, sem a gyámjának személye nem változik ezen intézkedés hatására, ezért ez a lépés a gyermek ügyének intézése során elhagyható.

A gyermekvédelmi törvény módosításával a Magyary Egyszerűsítési Program részeként új kategóriaként jelenik meg az új nevelésbevételi eljárás, amely csökkenti az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terheit, hiszen generális elemeket tartalmaz a gyermek érdekének érvényesülésére. A nevelésbe vétel célját - pótolva az eddigi hiányt - a törvényjavaslat határozza meg. Cél, hogy a gyermeknek otthont nyújtó ellátást és törvényes képviseletet biztosítson a gyermekvédelem addig, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. Ha ez nem lehetséges, akkor számára családba fogadó gyám rendelésére kerülhet sor, vagy örökbefogadása megtörténik. Ha mindezekre nincs lehetőség, a nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet biztosítása mellett az otthont nyújtó ellátás során a gyermek felkészítése az önálló életre.

A gyermek nevelésbe vételének elrendelését követően a felülvizsgálat az úgynevezett hazagondozás vagy az örökbefogadás előkészítése érdekében sűrűbben - félévente -, később, ha a hazagondozás vagy az örökbefogadás már nem lehet reális cél, ritkábban szükséges. Ekkor elsősorban a gyermek gondozási helyének megfelelőségét, a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartást vizsgálja a hatóság. Az új rendelkezések tehát meghatározzák a felülvizsgálat gyakorisága mellett annak célját, szempontot adva ezzel a szakembereknek.

A törvényjavaslat a gyermekvédelmi és családtámogatási törvény módosításával a családokhoz, nevelőszülőkhöz hasonlóan szabadabban felhasználhatóvá teszi a családjából kiemelt, intézményben élő gyermek után járó családi pótlék összegét a gyermek ellátásához. A módosítással csökkennek az intézményvezetők adminisztratív terhei, megnő a döntési lehetőségük, szabadságuk a nevelt gyermekek teljes körű ellátásnak biztosítása érdekében. Összességében nem változik az egy-egy gyermek teljes körű ellátására fordítható összeg nagysága, de a rendelkezésre álló keretet az intézmények vezetői rugalmasabban használhatják fel. Teszik ezt azzal a feltétellel, hogy a zsebpénzt továbbra is biztosítani szükséges a gyermekotthonban elhelyezett gyermek részére, és megmarad a hatályos szabályozásnak az az eleme is, hogy különösen a gyermekruházattal, szabadidő eltöltéséhez, kultúrálódásához, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására kell fordítani a családi pótlék összegét, amely rendelkezés összhangban áll a családi pótlék céljával.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Újragondolásra került a törvényjavaslatban, hogy a gyermekvédelmi szakellátásból kikerült fiatal felnőtt milyen okok fennállása esetén és mely időtartamban részesülhet utógondozói ellátásban. A gyakorlati tapasztalatok megmutatták, hogy vannak olyan ellátottak, akiknek hosszabb időtartamú segítség és ellátás szükséges a biztonságos önálló életkezdéshez, mint amelyet a korábbi szabályozás lehetővé tesz. A módosítás alapján speciális ellátási szükségletűként nagykorúvá vált fiatal felnőtt az eddigieknél hosszabb időtartamban, a 22. életévéig veheti igénybe az ellátást.

(17.30)

Az intézkedést a célcsoport számára egyszerűbbé teszi a létfenntartást biztosító ellátáshoz való hozzájutás. Az utógondozói ellátás elrendelését megállapító határozat azonnali végrehajthatósága az ellátás folyamatosságát biztosítja mind a tényleges ellátás, mind a finanszírozás terén. Így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt ellátás nélkül marad.

Bevezetésre kerül egy 120 napos, úgynevezett átmeneti idő, amely a tanulmányok folytatása alapján utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében hatékonyan biztosítja, hogy ne kelljen a gyámhatóságnak az utógondozói ellátást elrendelő határozatát egy átmeneti időszakra, például a szünet időtartamára módosítani. Így mind a gyámhatóság, mind a fiatal felnőtt, mind az ellátást nyújtó adminisztratív terhei csökkennek. Ugyanakkor egyértelművé teszi a szabályozás, hogy az utógondozói ellátás keretében a továbbiakban nem teljes körű, hanem szükség szerinti ellátást kell biztosítani a fiatal felnőtt számára. E döntésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az önálló életre történő nevelés igen fontos eleme az utógondozói ellátásnak.

Tisztelt Ház! Ma Magyarországon a pénzbeli szociális ellátások igénybevételéhez, folyósításához kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek komoly terhet jelentenek az állampolgárok számára. Különösen igaz ez a rossz anyagi, infrastrukturális feltételek között élő, a szervezetrendszert, jogszabályokat nem kellőképpen ismerő emberekre.

A beterjesztett törvénymódosítás a pénzbeli szociális ellátásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítésével, az állampolgárok szélesebb körű tájékoztatásával átláthatóbbá és emberközpontúbbá teszi az ellátórendszert. A javaslat egyszerűsíti a pénzbeli és természetbeni ellátások, egyes szolgáltatások kérelmezését és igénybevételét. Mindezt teszi úgy, hogy a változások nem növelik a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségét.

Az állampolgárok ügyintézésének megkönnyítése érdekében a pénzbeli ellátások igénylésének valamennyi fázisához kapcsolódóan sor került az egyszerűsítési javaslatok megfogalmazására. Számos eljárás esetében csökken az ügyintézési határidő - a jelenlegi harminc nap helyett a hatóságnak 25 napon belül kell döntenie -, bizonyos ellátások esetében megteremtődik a hivatal ügyindításának lehetősége, így nem az állampolgárnak kell kezdeményeznie az eljárást, több ellátás esetében pedig lehetővé válik a kérelmek kormányablakon keresztül történő benyújtása. Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet pedig a munkaügyi központokban is be lehet majd nyújtani.

Csökken az ügyintézéshez szükséges dokumentumok száma, és egyszerűsödik a kérelem-formanyomtatványok tartalma. A javaslat az egyes eljárások egyszerűsítéséhez nem kapcsolható, de a jogszabályi háttér egységesítéséhez, áttekinthetőbbé tételéhez, valamint a jogalkalmazói gyakorlatban tapasztalt ellentmondások kezeléséhez szükséges további jogszabály-módosításokat is tartalmazza.

Tisztelt Ház! Az eddig elhangzottakat összefoglalva fontosnak tartom megerősíteni, hogy a törvényjavaslat további költségvetési kiadásokat nem generáló módon biztosítja a szociális ellátásokra jogosult embertársaink, valamint az állam gondoskodására, védelmére szoruló, és az örökbe fogadható gyermekek és hozzátartozóik ügyeinek hatékonyabb, gyors elintézését. A törvényjavaslat ugyanakkor megtartja és erősíti azokat a garanciális szabályokat, amelyek az ügyfelek jogainak érvényesítéséhez, a tisztességes eljárás biztosításához szükségesek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)