Felszólalás adatai

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nehéz helyzetbe került, lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében készült törvényjavaslat kapcsán szeretnék néhány olyan gondolatot elmondani, amelyet a bajba, illetve sok esetben a tönk szélére, illetve reménytelen helyzetbe jutott adósok várnak, sőt elvárnak tőlünk.

A Magyar Nemzeti Bank nyári kutatása szerint 2010 második negyedévében a fizetési késedelembe esők aránya a háztartási szegmensben az első negyedévi 20 százalékról 25 százalékra nőtt. A devizahitelezés 2004-ben pörgött fel, a megszigorított feltételű támogatott forinthitelek visszaszorulásával párhuzamosan. A szocialista költségvetés a 2000-es évek elejének kedvezőtlen gazdasági folyamataira átgondolatlan költekezéssel reagált. A következetlen gazdaságpolitika olyan magas forintkamatokhoz vezetett, amely megnyitotta a keresletet az alacsony kamatú devizahitel-kínálat előtt.

A 2004-es elhibázott gazdaságpolitika, majd 2006-ban a lakosság jövedelmének megcsapolása a hitelfelvétel irányába terelte a polgárokat. Sem az előző kormányok, sem a hitelezésben érdekelt pénzintézetek nem tettek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a devizahitelek óriási kockázataira felhívják a hiteligénylő lakosság figyelmét. Különösen nagy azoknak a mulasztása, a felelőssége, akikben a hiteligénylők, hitelfelvevők a hitel felvételekor bíztak, s nem adtak a polgároknak megfelelő tájékoztatást, vagy a lehetséges kockázatokat, következményeket alábecsülték.

A svájci frank erős felértékelődése, az előző kormány súlyos költségvetési, úgynevezett kiigazító lépései hatására a devizahitelesek mind nagyobb része százezres nagyságrendben került bajba. A bankrendszernek a rossz hitelekre céltartalékot kell képeznie, amihez tőke kell, másrészt ezt a pénzt a bankok már nem tudják kihelyezni. A céltartalék-képzési igény leköti a szabad forrásokat, nem jut pénz a hitelezésre. A hitel marad a megrendült helyzetű adósnál, az új ötletekkel, forgótőkeigénnyel jelentkező kkv-kat pedig a bankrendszer kevésbé szolgálja ki. Megjegyzem, az MNB idén áprilisi stabilitási jelentése szerint tavasszal a bankrendszer elsősorban a kkv-k irányában fogta vissza a hitelezést. Nyilvánvaló ennek a gyakorlatnak a gazdasági teljesítményre kifejtett rendkívül kedvezőtlen hatása, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés legfontosabb alanyai a vállalkozások. A kkv-k hitelhez jutása kulcskérdés, hiteligényük ki nem elégítése roppant kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra, a munkahelyek megtartására.

A bajba jutott lakosság terheinek enyhítése, a hitelezés újraélesztése fontos előfeltétele a gazdasági növekedés felgyorsításának. A devizahitelt felvevő háztartási szektor, a leszakadó rétegek számára esélyt kell biztosítanunk. Frakciónk valamennyi tagja vallja, hogy a nemzeti együttműködés azt is jelenti, hogy nehezebb legyen leszakadni, mint felzárkózni, azaz nem hagyhatjuk magukra az árfolyamváltozás miatt kiszolgáltatott devizahiteleseket. A devizában eladósodottak azért kerültek különösen kritikus helyzetbe az utóbbi hónapokban, mert a svájci frank forinttal szembeni árfolyama rekordokat döntögetett, ami automatikusan nyomot hagyott a törlesztőrészleteken.

A deviza- és forintalapú lakáshitellel rendelkezők rendkívül sürgető, családok százezreit veszélyeztető problémáinak megoldása érdekében született intézkedéscsomag az adós, az állam és a bankok együttműködésére épít. Az intézkedéscsomag három alapelve megfelel a polgári törvénykönyv bevezető részében meghatározott alapelveknek: együttműködés elve, magatartásért való helytállás szabálya, nem veszélyezteti a hazai hitelezési rendszert, és kifejezi, hogy a kockázatokat meg kell osztani a piaci szereplőknek egymás között.

Ez az intézkedéscsomag nem egy varázspálca, amely egy suhintással a devizahitelt felvevő háztartási szektor valamennyi problémáját elhessegeti, megoldja. Ez az intézkedéscsomag azoknak az embereknek nyújt esélyt, akik maguk is tesznek gondjaik megoldásáért, azaz az intézkedések építenek a bajba jutottak öntevékenységére, öncselekvésére.

(20.50)

A tervezett intézkedések a fejlett piacgazdaságokban tapasztalt magasabb szintű együttműködés elvét tükrözik vissza, nevezetesen a hitelfelvevők és a hitelnyújtók közötti együttműködés szükségességét a kockázatok közös viselésében. Az intézkedéscsomag tervezete kifejezi, hogy a hitelfelvevők és a hitelnyújtók között súlyos egyenlőtlenség alakult ki. Ez az egyenlőtlenség méltánytalan, és méltatlan helyzetbe hozta az adósokat. Ennek következtében nem várhatunk az adósok védelmét szolgáló garanciák kialakításával és a hitelezési jogviszonyba történő beépítésével.

A tervezett változtatásoknak rendkívül fontos része az ügyfelek számára hátrányos esetekben az egyoldalú szerződésmódosítás, valamint az önkényes kamatemelés tilalma. Az új szabályozás szűkíti és szigorítja az egyoldalú kamatemelést, kizárja a költségek, díjak és jutalékok egyoldalú emelését. A középárfolyam kötelező alkalmazása: a javaslat korlátozza a devizanemek közötti átváltás során realizált, az egyes devizanemek bankok által meghatározott átváltási, illetve eladási árfolyamai közötti különbségből fakadó nyereséget. Ez a nyereség több fázisban több ponton jelentkezik, jelen van a bank általi folyósítás, az ügyfél általi elő- vagy végtörlesztés, de még a díjak megfizetésekor is. A devizanemek közötti átváltásokat a banki, a bank által meghatározott középárfolyamhoz vagy ennek hiányában, illetve a bank választása esetén az MNB által közzétett devizaárfolyamhoz kötné a javaslat.

A javaslat változtatni kíván azon a tarthatatlan banki gyakorlaton, amely az ügyfél előtörlesztését bünteti, megsarcolja. Itt a változtatás kétirányú. Egyfelől a költségek felső határát csökkenti, másfelől bevezet egy új ingyenes esetkört is. Az ingyenes előtörlesztés lehetőségét egyébként már régóta reklamálják az adósok. A futamidőből eltelt két év utáni első előtörlesztés ingyenessége, méghozzá tekintet nélkül az előtörlesztett összeg nagyságára, költségmentes lehetőséget kínál a fogyasztónak.

A kérelem esetén történő ötéves futamidő-hosszabbítás automatikus biztosítása az átmeneti fizetési gondokkal küzdő családok számára teremt megoldást. Amennyiben a bank és az adós megállapodik a futamidő meghosszabbításában, a bank nem számíthat fel semmilyen extradíjat, költséget az ügyfélnek.

A tartósan fizetésképtelen adósok esetében semmilyen szempontból nem indokolt, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik naptól a nem teljesítés szankciói tovább terheljék az ellehetetlenült adóst. Ezen időponttól csak annyit lenne köteles fizetni az adós a tartozása után, amennyi díj a szerződés szerint egyébként is járna a banknak.

Az igazságosság, a méltányosság jegyében a fenti intézkedések nem terjedhetnek ki az üzleti célú befektetésekre, sem a második, sem a harmadik ingatlan hitelezésére, csak a fogyasztók által lakáscélra létrejött hitelviszonyokat érintenék.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előző kormány öröksége a devizahitelesek problematikája. A kezelés, a problémakör ránk vár, ránk maradt. Az intézkedéscsomag a kezelés fontos állomása, ezért támogassuk! A napirendi pont a nehéz helyzetbe került, lakáscélú hitelfelvevő fogyasztók megsegítéséről szól, de ahogy hozzászólásom elején elmondtam, a problémakör elvezet a kkv-szektor hitelezéséhez, végső soron a gazdaság élénkítéséhez.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)