Felszólalás adatai
202. ülésnap (2012.06.14.), 206. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Nyikos László (Jobbik) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend utáni felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:55 |
Felszólalások: Előző 206 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt fogják mondani, hogy a kimutatások majd untatnak engem. A válaszom erre az, hogy az állam érdeke és jóléte megköveteli tőlem, hogy az elszámolásokat szemmel tartsam, ezért nem szabad ettől sajnálni a fáradságot. - Ez a mondat II. Frigyes porosz királytól származik, aki a német számvevőszéket, a Bundesrechnungshofot alapította 1814-ben.
A közpénzekkel, az adófizetők pénzével el kell számolni. Számok nélkül nincs elszámoltatás. Ehhez pedig független pénzügyi ellenőrzés kell, amit szakmaként kell gyakorolni. A szakma szabályait a nemzetközi szervezetek szabálygyűjteménye, a standardok tartalmazzák. A nemzetközi könyvvizsgálók szervezete, az IFAC standardjai szerint történik Magyarországon a társaságok könyvvizsgálata.
A könyvvizsgálat intézményét - angol mintára, hites könyvvizsgálat néven - még 1930-ban vezették be. Ezt a típust a szocialista rendszer elvetette, feledésre ítélte. Csak a rendszerváltásnak nevezett folyamatban kezdődhetett meg ismét a hazai magánvállalkozói szféra külső, független pénzügyi ellenőrzésének angolszász szabályozása és gyakorlata.
A jelenlegi időszakban Magyarországon nemcsak a vállalkozói szféra, hanem az államháztartás és a közhasznú szervezetek számottevő részének független pénzügyi ellenőrzése is magánkönyvvizsgálók által történik. Az elszámoltatás angolszász szemléletét, jogi szabályozását és gyakorlatát tekintve azonban a magyar közszféra lemaradása szinte történelmi léptékűnek mondható. A nyolc évtizeden át európai szinten működött Legfőbb Állami Számvevőszék felszámolása után létrehozott Állami Számvevőszék működését, szabályozását nem követte olyan összefüggések figyelembevétele, amire a korrekt szabályozáshoz szükség lett volna.
1999-ben, amikor ikerkooperációs szerződést kötött az Állami Számvevőszék az Egyesült Királyság számvevőszékével, olyan megoldás született, ami erre az útra próbálta terelni a magyar közpénzek szabályozását. 2003-ban az Országgyűlés határozatban deklarálta azt, hogy szükségesnek tartja a központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésénél a beszámolók megbízhatóságát a financial audit módszer alkalmazásával, a minősítő ellenőrzések fokozatos teljes körűvé tételével megoldani.
Az Állami Számvevőszék előző elnöke, a Költségvetési Tanács jelenlegi elnöke ugyancsak 2003-ban azt hangoztatta, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés támogatásával angolszász úton haladva kívánja kiépíteni a pénzügyi ellenőrzés rendszerét. Most, a legújabb információk birtokában azt kell sajnálattal megállapítanom, hogy a költségvetési bizottság kormányoldali többsége hatályon kívül kívánja helyezni azt az országgyűlési határozatot, amely a világon jelenleg leginkább élenjárónak mondható ellenőrzési módszert, a financial auditot jelenti.
Ez többek között azt kívánja, hogy a költségvetési szervek pénzügyi beszámolóját minden évben ellenőrizni kell. Ez nem történik meg, több száz olyan költségvetési szerv van, aminél ez hiányzik, akárcsak a helyi önkormányzatoknál, háromezer helyi önkormányzatnál. Végül is fel kell tennünk azt a kérdést az új számvevőszéki törvény ismeretében, amelynek a rendelkezései eléggé homályosak, amely olyan általános hatáskörrel és olyan gyakorisággal auditál, amit maga az elnök állapít meg és nem a törvény írja elő, tehát föl kell tennünk azt a klasszikus kérdést: Quis custodiet ipsos custodes? Ki ellenőrzi az őrzőt?
Köszönöm szépen. (Hegedűs Tamás tapsol.)
Felszólalások: Előző 206 Következő Ülésnap adatai