Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék szólni, hiszen Szávay képviselőtársam hosszasan kifejtette, miért nagyon fontos a civil szervezetek változásbejegyzésére vonatkozó szabályok módosítása. Gyakorlatilag azt láthattuk, de ezt nem most először mondjuk, és talán még valamiféle megegyezés is volt e tekintetben, hogy nem jól működnek ezek a változásbejegyzések, nagyon lassúak, és sokszor, azt kell mondanom, szakszerűtlenek. Nos, ebben hiába volt némi megegyezés, nem történt semmi. Most azonban, úgy tűnik, eljött az a pillanat, amikor valamit már tenni kellett. Jómagam is elmondhatom önöknek, hiszen több egyesületben vagyok tag, így tapasztalhattam, hogy a változásbejegyzésre nemhogy hónapokat, hanem majdnemhogy éveket kell várni.

Történt olyan, hogy maga a cégbíróság hibázott, illetve bocsánat, civil ügyekben ‑ a cégbíróságról is szó lesz ‑ a bíróság hibázott, és úgy adta ki a változást bejegyző végzést, hogy mindent átvezetett, csak éppen a vezető tisztségviselő nevét nem. Az anyja nevét, lakcímét átvezette, csak magát a nevét nem. Tehát látszott, hogy elindultak és félig átjegyezték, de a másik felét, ami a lényeg lenne, hogy név szerint ki a vezető tisztségviselő, azt nem. Ráadásul így már a régi sem tudta képviselni, hiszen nem az volt az anyja neve, a születési dátuma, illetve a lakcíme nyilvánvalóan, mint az új vezető tisztségviselőnek. Ez is hosszú hónapokat vett igénybe, több mint fél évet ebben az esetben, ha jól emlékszem, hogy ezt az apró kis elírást sikerüljön tisztázni a bírósággal. Úgy gondolták első körben, hogy egy újabb kérvény benyújtására van szükség, és nem kellene ezt a hibát korrigálni, a sokadik levél megírására azonban sikerült megoldani. De azt kell mondanom, még ebben az esetben sem megnyugtatóan, mert ezt a hézagot, hogy elmaradt hónapokig, gyakorlatilag nem sikerült résmentesen megoldani.

Úgyhogy amíg ilyen dolgok történhetnek, nagyon nehéz helyzetben vannak a civil szervezetek. Sok esetben jogorvoslattal sem feltétlenül tudnak él­ni, hiszen egy hosszú pereskedést nem tudnak vállalni, ügyvédre sincs pénzük, önmaguk nem bírnak ezzel a tudással, hogy egy bíróság elé vigyék az ügyüket; illetve reméljük, hogy az új Pp. alapján akkor is lehetőségük lesz erre, ha a jogi tudás megvan. Tehát nagyon nehéz helyzetben vannak, és a bíróságokkal nehéz vitatkozni, nehéz ‑ hogy mondjam ‑ még a jogilag megfelelő akaratot is érvényesíteni. Úgyhogy nagyon jó, hogy ezek az automatikus szabályok ide is átemelésre kerülnek, amelyek egyébként a cégeljárásban már bebizonyították, hogy bizonyos körben működőképesek, vagyis ha egyébként nem mozdul meg a hatóság vagy nem megfelelőképpen végzi el az adott tevékenységét. Úgyhogy ezek mindenképpen előremutatók. Nagyon régóta vártuk ezeket.

Egy gondolattal reagálnom kell Vas Imre szavaira is. Képviselőtársam, rúgassa ki vagy rúgja ki a beszédíróját! Ugyanis idehozni témaként, hogy a Jobbik nem örül neki, hogy az eljárások gyorsabbá válnak, illetve az ügyészi törvényességi felügyelet szabályai változnak, ez egy öv alatti, gusztustalan beszólás volt, ezt kell mondanom. Öntől nem szokhattuk meg, hogy oda nem illő témákban ilyen politikai fércfelszólalásokat tesz meg. (Dr. Vas Imre: Figyelj oda!) Azt kell mondanom, hogy mi örülünk neki, ha a szabályokat mindenkivel betartatják, annak is örülünk, ha az ügyész, ha nem indokolt, akkor nem kotnyeleskedik bele abba, amibe nem kellene; ha viszont be kell avatkozni, akkor igenis avatkozzanak be. Egyébként hozzáteszem: azzal együtt, hogy az ügyészség is tartsa be a törvényeket; ezt sok esetben nem mindig sikerül tökéletesen megoldani. De most ebbe ne is menjünk bele. Maradjunk annyiban, hogy ezek a szabályok alapvetően olyanok, amelyeket már nagyon régóta kértünk beletenni a civiltörvénybe, illetve az erre vonatkozó eljárási szabályokba. Illetve azt kell mondanom, hogy mi betartottunk és a jövőben is be fogunk tartani minden jogszabályt, és ez a megjegyzés ízléstelen volt.

A törvényjavaslat, ahogy Szávay István képviselőtársam is mondta, tartalmaz egy cégjogi rendelkezést is. Azt kell mondanom, hogy inkább technikai az a szabály ‑ és jómagam pozitívnak találtam ‑, amelyik a zártkörű részvénytársaság nyrt.-vé való átalakulása esetén a cégjogi szabályokat meghatározza. Ezek technikai, de sok szempontból fontos szabályok lehetnek. Ebbe azért nem mennék bele részletesen, mert az érintett kör jogi védelemmel megfelelőképpen felruházott. Tehát egy olyan cég, amely zrt.-ből nyrt.-vé alakul át, eddig is jogászokkal és tőkével rendelkezett. Ezek a szabályok korrekciós szabályok, de nem tartom fontosnak, hogy ez részletesen kifejtésre kerüljön, lévén, hogy akiknek ezt tudniuk kell, a hatálybalépéskor már tudni is fogják, hiszen ezzel foglalkoznak az ügyvédeik, ezzel a tudással felvérteződnek.

Talán egy megjegyzés még: az itt is tetszik, hogy ha az egyéves határidő eltelik, és nem történik meg a megfelelő mellékletek beadása, akkor törlésre kerül tulajdonképpen az egész eljárás, illetve azok az adatok, amelyek még hatályba nem lettek léptetve, de előzetesen be lettek jegyezve. Tehát nem alakul ki egy függő jogi helyzet, hanem ez automatikusan történik meg. Ezek mindig azért fontosak, mert nem egy ügyintézőnek vagy a különböző hatóságoknak a figyelmén múlik, hanem ezeket automatikusan a XXI. században be lehet állítani, és ezek a rendszerek önmaguktól el tudják látni a feladatukat. Tehát rá lesznek kényszerítve a beadványozók is, hogy ezt időben megtegyék.

Én ennyit szerettem volna hozzáfűzni, és bízom benne, hogy a módosító javaslatot, amelyet Szávay István képviselőtársam említett, be tudják fogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)