Felszólalás adatai

Akkor a bizottsági ülésen - és hangozzék el ez is, ez március végén volt -, ez az az időszak volt, amikor a kormánypárti képviselőtársaim körülbelül hetente hoztak be egy olyan javaslatot, amire egyébként itt Kovács képviselő úr is utalt. Nem véletlenül volt erről vita, hogy most kell-e ennyi emléknap. Akkor körülbelül heti rendszerességgel érkeztek be az ilyen-amolyan megemlékezésekről és emléknapokról szóló javaslatok, így van a nándorfehérvári diadalnak is most már emléknapja, a kuláküldözések idején tönkretett gazdáknak, a kommunista diktatúrák által kitelepítetteknek, a Szovjetunióba hurcolt magyar raboknak is egy emléknapja. Ezek nagyjából egymás után jöttek.

Azt, hogy ezeket az emléknapokat valamilyen rendszerbe kellene rendezni, egyébként kormánypárti képviselők mondták el, ezt nem kellett már nekünk az ellenzék részéről is felvetnünk. Egyébként ez a kormánypárti képviselőtársaim felvetése volt, hogy ötletszerűen, átgondolatlanul, bizonyos szempontból történelmietlen módon is sorakoznak mögöttünk ezek az emléknapok.

Egyébként az előterjesztő képviselőtársam önmaga volt némileg kritikus saját magával szemben a javaslata kapcsán, sőt akkor azt kérte, hogy szeretné, ha ez a javaslat nem kerülne be a plenáris ülésre, merthogy napirenden volt, és le lett véve. Akkor a képviselőtársam úgy fogalmazott: "Ezek alapján arra kérem az Országgyűlés elnökét, hogy a mai plenáris ülésen még ne tárgyaljuk ezt a javaslatot, mert szeretném az egyeztetéseket lefolytatni." Most ugyanez a javaslat jött be, tehát láthatóan az égvilágon semmilyen egyeztetés nem történt.

Természetesen nem arról van szó - és ezt szeretném hangsúlyozni -, hogy a bizottsági ülésen vagy azóta is úgy gondolnám, hogy önmagában ez a téma, hogy a XX. század során bármikor, bármilyen szempontból üldöztetést szenvedett magyar emberekről való megemlékezés, az oktatásban ezeknek a kérdéseknek a hangsúlyosabbá tétele ne lenne fontos. Nem is hiszem, hogy jobbikos képviselőként ezt különösebben hangsúlyoznom kell. Magát az eljárást, annak az időzítését és a javaslat kidolgozatlanságát tartottam akkor annyira szerencsétlennek, amiért nem támogattam, hanem egy tartózkodó szavazattal jeleztem a fenntartásomat a javaslattal szemben, várva azt, hogy aztán ez valóban a képviselő úr által említett módon egy kidolgozottabb formában kerül-e vissza az Országgyűlés elé. Sajnálom, hogy ez nem így történt.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)