Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg nekem, hogy gratuláljak a kormány képviselőinek és az előttem felszólaló fideszes képviselőtársamnak az előbbiekben bemutatott csodálatos színészi alakításukért. Bár azért nem mindegyik volt átütő. Önök ugyanis szemmel láthatóan egészen úgy adták elő a felszólalásukat, mintha el is hinnék azt, amiről beszéltek. Mintha elhinnék azt, hogy Orbán Viktor kormánya valóban intézkedett volna az offshore cégek és a korábbi gonosz offshore lovagok elleni fellépésről, a gazdaság fehérítése érdekében folytatott küzdelemről és a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának növelése érdekében tett lépésekről.

Komolyan, mindez egészen hihetően hangzott, már majdnem elérzékenyültem az Orbán-kormány átláthatóságot növelő intézkedéseinek méltatásán. Kár, hogy mindez cinikus hazugság, a valóság egészen másképp mutat. Ha ugyanis a propagandaminisztérium hangját lehalkítjuk és megnézzük, hogy ténylegesen mi történt ezen a területen a Fidesz kormányzása alatt, akkor azt látjuk, hogy ég és föld a különbség a kormányzati lózungok és a valós tettek között.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban egyetértek Bánki Erikkel, hogy az offshore hátterű vállalkozások működése sem Magyarországon, sem az Európai Unióban egyelőre nem törvényellenes, viszont maga az offshore háttér akkor válik korrupciós jelenséggé, amikor közpénzek vándorolnak adóparadicsomokba. Amikor azt látjuk, hogy hiába születtek azok a jogszabályok, amelyeket önök is említettek a közpénzkezelés átláthatóbbá tételére, ha azokat nem tartják be, vagy azok megsértésének nincsenek következményei. A Fidesz rendszeresen jogszabályalkotással rontja le a korrupcióellenes védelmi rendszert. Gondolok itt a trafiktörvényre, a földbérletre, kaszinókra, de aktualitásként lehet beszélni a postatörvényről, a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyeit titkosító, aztán az Alkotmánybíróságon elbukott törvényjavaslatról. De beszélhetünk arról a költségvetést megalapozó salátatörvényben szereplő rendelkezésről, amellyel önök el akarják titkolni, hogy az állami vállalatok kikkel, hogyan szerződnek, sőt az energetikai cégek esetében 5 vagy akár 30 évre kívánják titkosítani ezeket az adatokat, szerződéseket, és ezzel eltitkolni, hogy hogyan működik az állami vállalati szektor.

Önök szívük szerint mindent eltitkolnának, és ha véletlenül lebuknak, akkor még mindig ott van Polt Péter legfőbb ügyész, aki vagy nem indít eljárást, mert túl ügyesnek tartja az elkövetőket, vagy pedig azért, mert maga is érintett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor, az önök miniszterelnöke egyszer úgy fogalmazott egy szűk körben, hogy nem arra kell figyelni, amit mond, hanem arra, amit tesz. Tehát nem arra kell figyelni, hogy Rogán Antal propagandaminisztériuma mit harsog a fülünkbe, és nem arra, hogy milyen intézkedéseket hozott Orbán Viktor kormánya a gazdaság fehérítése és a közpénzekkel való gazdálkodás transzparenciájának növelése érdekében, hanem arra, hogy mi a valóság. Ha komolyan el lehetne hinni azt, amiről a kormány és a Fidesz képviselői beszélnek, ha a kormány komolyan venné az offshore elleni küzdelmet, akkor ma nem lehetne miniszter Rogán Antal, Seszták Miklós, Szijjártó Péter és Trócsányi László. Nem lenne kormánybiztos Andy Vajna, már nem lenne jegybankelnök Matolcsy György, nem létezne ilyen formában a letelepedésikötvény-biznisz, és az állami pénzmosodaként működő Stabilitás megtakarítási számla rendszere sem jöhetett volna létre. Nem lett volna a MET-ügy, nem üzletelt volna az állam a Quaestorral, és talán Quaestor-ügy sem lett volna, nem lehetne közvetett tulajdonos a Magyar Posta egyik érdekeltségében részben panamai hátterű cég sem, és Simicska Lajos érdekeltségeit sem kellett volna kitömni korábban európai uniós vagy állami forrásokkal. Az előzőeken kívül nyilván sok mindenki mást, kormányzati tisztviselőket, a miniszterelnökhöz közel álló üzletembereket, tanácsadókat is érzékenyen érintené, ha önök valóban azt tennék, amiről beszélnek.

Szeretnék tisztázni két olyan mondatot, amit államtitkár úr is és képviselőtársam is említett. Ugye, az arról szól, hogy a közbeszerzések során már nem juthatnak állami megrendelésekhez átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégek. Ez valóban így van: annyit kell tenni, hogy valaki tesz egy nyilatkozatot, hogy ő a valós tulajdonos. De ettől ez a cég még ugyanúgy offshore cég marad, tehát az adóelkerülés kockázata ugyanúgy fennáll. A másik, amit említettek, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvényben valóban az szerepel, hogy átláthatatlan hátterű tulajdonosi struktúrával rendelkező céggel nem köthet szerződést egyik magyar állami vállalat sem, kivéve, ha azt a felettes szerve vagy akár a tulajdonosa jóváhagyja. Ugye, így történhetett, hogy a MET-ügyben, amikor az offshore hátterű céggel a Magyar Villamos Művek leányvállalata, az MVM Partner szerződést kötött, ezt az MVM tulajdonosként, illetve az MVMP igazgatósága jóváhagyta, tehát így megszülethetett a szerződés. Tehát a jogszabályokban mindig elrejtenek valami olyan kiskaput, amivel ezek a nagy kijelentések megbuknak, hiszen mégiscsak szerződést köthetnek ezekkel a társaságokkal.

De beszélhetnénk arról is, hogy van‑e félnivalója Kerényi János képviselőtársunknak ‑ nem látom itt a Parlament üléstermében ‑, van‑e félnivalója Horváth Zsolt volt fideszes képviselőnek ‑ ugye, elhangzott, hogy itt komoly NAV-vizsgálatok lesznek ‑, vagy akár Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkárnak, akikről kiderült, hogy ugyancsak van offshore érdekeltségük.

Tisztelt Képviselőtársaim! De nézzük meg tételesen az egyes nagyobb ügyeket, hogy milyen módon segíti vagy segítette offshore hátterű cégek működését Orbán Viktor kormánya vagy a Matolcsy György által vezetett jegybank. Itt van például elsőként a Rogán Antalhoz köthető letelepedésikötvény-biznisz, más néven a hozzáadott érték nélküli nettó lopás. Amint azt önök is tudják, ez az a történet, amely szerint a magyar állam letelepedési engedélyt ad bizonyos harmadik országbeli embereknek és családtagjaiknak 75-90 millió forint ellenében. Az igazi probléma ott van, hogy az állam, érthetetlen okból, átláthatatlan eljárási szempontrendszer alapján offshore hátterű közvetítő cégeket von be a program népszerűsítésébe.

A konstrukció lényege, hogy az Országgyűlés fideszes többségű Gazdasági bizottsága döntött arról, hogy mely cégek lesznek a közvetítők. Ezek a cégek az ötéves futamidejű letelepedési államkötvényt diszkontáron jegyzik le és megtartják. Az állam tehát ezzel offshore cégek felé adósodik el. A közvetítő cégek az EU-ba bejutni és Magyarországon letelepedni vágyó szereplőknek pedig valamiféle céges papírt adnak át, amellyel az ötödik év végén igénye lehet az offshore céggel szemben a letelepedési engedélyt szerzett személyeknek. Persze csak akkor, ha az adott cég akkor még létezik vagy fel lehet lelni.

Egy‑egy ilyen kötvény értékesítésén az érintett offshore cég akár 25 millió forintot is kereshetett. Eddig pedig több ezret adtak el, összesen tehát akár 100 milliárd forintnyi hasznot is bezsebelhettek a közvetítő cégek mögött álló szereplők. A megalapozott kiválasztásról Rogán Antal nyilván részletesen tudna mesélni, ha akarna, és ha itt lenne. A nyilvánosan elérhető dokumentumokból csak annyi látszik, hogy pályáztatás nem volt, az elsőre pont a későbbi legnagyobb közvetítő cég, a kajmán-szigeteki HSSDF jelentkezett a Gazdasági bizottságnál, akiket véletlenül Rogán épp ismert, utánuk nézett, és „nagyon megnyugtatták” a nevek, közülük néhányat fel is sorolt olyan szinten méltatva őket, hogy komoly emberek, jegyzett üzletemberek, életrajzuk impozáns. Ennyivel pedig a bizottság be is érte. Nem cáfolt sajtóhírek szerint a letelepedési kötvényeket forgalmazó több cég hátterében kimutatható Habony Árpád, a miniszterelnök nagylábon élő, de áttekinthetetlen anyagi hátterű informális tanácsadójának jelenléte is.

Ennek fényében különösen megmosolyogtató, amit Varga Mihály válaszolt egy írásbeli kérdésemre, amelyben azt firtattam, hogy nem zavarja‑e az állam és az offshore hátterű cégek zavaros üzletelése, például a letelepedési kötvények értékesítése során.

(16.10)

Ő akkor ezt válaszolta: „Miniszterként kiemelten fontosnak tartom, hogy a rám bízott területen minden tiszta, világos és áttekinthető legyen. Különösen igaz ez az állami cégek működésére. A kormány az előző négy év alatt már komoly eredményeket ért el ezen a területen, hiszen új törvényekkel és jogszabályokkal tett rendet a korábbi káoszban. A kormány intézkedései révén lehetővé vált a nemzeti vagyon fokozottabb védelme, átláthatóbbak lettek a vagyonkezelési viszonyok és a közbeszerzések is.”

(Mirkóczki Ádámot a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Még viccesebb vagy inkább szomorúbb Seszták Miklós hasonló kérdésre adott válasza: „Az offshore hátterű cégekkel szembeni állami kormányzati szándék egyértelmű ‑ mondja ezt Seszták Miklós ‑, és négy éve következetesen megnyilvánul mind a jogalkotás terén, mind pedig az állami vagyongazdálkodás szerződéses gyakorlatában. Az államháztartásról szóló törvény rögzíti, hogy offshore hátterű cégek közpénzhez nem juthatnak, kivéve, ha bejelentik a háttértulajdonosukat, és kivéve, ha felettes szerv jóváhagyja a szerződésüket.”

A nemzeti vagyon fokozottabb védelme tehát azt jelenti, hogy offshore cégek felé adósodik el az állam, és pályáztatás nélkül, átláthatatlan módon biztosít számukra tízmilliárdos haszonnal kecsegtető üzleteket, amelyek hasznát a magyar adófizetők, az átlagemberek fizetik meg, vagyis mégiscsak közpénzhez jutnak. Ha tehát önök, tisztelt képviselőtársaim azt hiszik, hogy ma Magyarországon offshore hátterű cégek közpénzhez nem juthatnak, akkor innen üzenem önöknek, hogy de, sőt a kormány meg is jutalmazza azokat, akik esetleg külföldre vitték ki a vagyonukat vagy offshore cégbe menekítették a hazai adószabályok elől a pénzüket, hiszen ott van stabilitási, megtakarítási számla, ahová behozzák a pénzt, egy év múlva kedvező adózás mellett ezt felvehetik, senki nem firtatja, hogy honnan van, és sokkal kevesebb adót fizetnek ezek a személyek, mint akár a pedagógusok vagy akár bármely dolgozó ember Magyarországon.

És ha már az offshore cégek államra történő rátelepedéséről beszélünk, még egyszer hadd említsem meg a MET-ügyet, amely arról szólt, hogy magyarországi stratégiai tározókból éveken keresztül a Magyar Villamos Művek leányvállalata kiemelhetett egy bizonyos gázmennyiséget, lehetőséget kapott, hogy ennek visszapótlására behozzon Ausztria felől olcsóbb gázt, és ahelyett, hogy ezt megtette volna, egy offshore hátterű cégnek, a MET-nek játszotta át ezt a lehetőséget, és éveken keresztül közel százmilliárdos hasznot engedett el és engedett át a MET Zrt.-nek.

És ha már említettem Seszták Miklóst az offshore cégekkel kapcsolatos nyilatkozata alapján, érdemes megvizsgálni a miniszter korábbi munkásságát, amikor még a másik oldalon állt, a sajtó ugyanis számos olyan céget talált, amelyek a miniszterhez köthetők és offshore jellegűek. Gondolhattuk volna, amikor kinevezésre került, hogy érvényesül a „rablóból lesz a legjobb pandúr” mondás, de úgy látom, az Orbán-kormány esetében ez a fordulat valahogy nem következik be.

És nem mehetünk el Magyarország legnagyobb brókerbotránya mellett sem, a Quaestor-ügy mellett, hiszen a Quaestor is offshore hátterű cég volt, amelynek vezetőivel Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Rogán Antal és még számos fideszes politikus rendkívül gyakran szerepelt különböző eseményeken, rendezvényeken. Tudjuk, hogy már a teljes palettát lefedi a Quaestor-cégek tulajdonosi köre, liechtensteini, panamai, delaware-i, Virgin-szigetekbeli, tehát lehet sorolni, hogy a Quaestornál milyen tulajdonosi hátterek vannak, az állam szívesen üzletelt a Quaestorral, és a fideszes önkormányzatok is több száz milliárdot forgattak meg a Quaestornál a különböző befektetések során.

És akkor nem mehetünk el természetesen szó nélkül az MNB-alapítványok offshore cégekkel kötött szerződései mellett: luxuskastély 100 milliárdos felárral, de említhetném az Eiffel Palace-ügyet is, amit még korábban 31 millió euróért hirdettek, aztán 45 millió euróért sikerült megvásárolni, lényegesen nagyobb hasznot hagyva egy offshore tulajdonú cégnél. Itt szeretném kiemelni, hogy ennek az Eiffel Palace-adásvételnek az értékbecslését a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda készítette el nem kevés pénzért, tehát a jelenleg is funkcióban lévő miniszter tulajdonában lévő ügyvédi iroda készítette el azt az értékbecslést, amely alapján ekkora haszontól esett el a Nemzeti Bank alapítványa, és ekkora haszonhoz jutott az offshore tulajdonú gazdasági társaság.

És mi történik, ha feljelentést tesz bárki az ügyészségen? Láttuk a TIG Zrt.-nél: vagy nincs ok-okozati összefüggés, vagy valakinek a tudata nem fog át valamit, és az biztos, hogy semmilyen eljárás nem indul, semminek nincsen következménye. Ezeket a hangzatos szavakat lehet mondani, lehet hivatkozni a gyönyörű szép gazdasági mutatókra, de azt látjuk, hogy Orbán Viktor környezetében ott van az offshore Andy Vajnával, Spéder Zoltánnal az FHB-csoportnál, a Rogán-féle kötvényügyletek, és lehetne sorolni, sorolni. Nem ér semmit a jogszabály, ha azt nem tartják be. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)