Felszólalás adatai

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden tekintsük át, hogy mi történt a kistérségekkel a 2002-es kormányváltást követően. Kibővült a kistérségek kedvezményezettsége, hiszen új kategóriaként létrejött a leghátrányosabb kistérségek köre. A kedvezményezetti körből kikerülők EU-mintára átmeneti időszakot kapnak. A központi, regionális és megyei támogatások elosztásánál a leghátrányosabb kistérségek fokozott előnyben részesülnek. Szabályozottabbá vált a kistérségi területi rendszer, hiszen 2004. január 1-jétől kormányrendelet állapítja meg a területfejlesztés és a statisztika számára a kistérségeket, az ideig csak egy KSH-elnöki közlemény határozta meg ezt a kört.

A többcélú társulásról szóló törvény nemrégiben ezt a lehatárolást már törvényi szintre emelte, azaz a járások 1984. január 1-jei megszüntetését követően most, éppen húsz év múltán került sor a kistérségi területi beosztás magasabb szintű, egyértelmű, a közigazgatás, a területfejlesztés és a statisztika számára is elfogadható szabályozására.

Harmadjára: kialakulóban van a kistérségi feladat- és intézményrendszer, hiszen a területfejlesztési törvény módosítása megteremtette a kistérségi területfejlesztésért felelős szervezetként a kistérségi fejlesztési tanácsokat. A területfejlesztés mellett megjelent és egyre bővül a kistérségi önkormányzati közszolgáltatások köre. A többcélú társulások az integráltabb önkormányzati közszolgáltatások gazdái lettek, és ha vállalják, a területfejlesztést is elláthatják, ez a takarékos és összefogottabb szervezet eredménye.

A kistérségben ellátandó államigazgatási feladatok egyre átláthatóbbak, világosabb hatásköri szerkezetre állnak át, és a kistérség felértékelődött a civil szervezetek számára is. De nézzük a támogatások kérdését: az idei esztendőben 57 milliárd forint áll rendelkezésre decentralizált forrásként területfejlesztési támogatásra, amelynek jelentős részét éppen a fejlettségi alapon osztják el a fejlesztési tanácsok. A leghátrányosabb kistérségek és települések esetében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló pályázatoknál az egyébként nyújtható támogatás összege további 20 százalékkal emelt mértékben állapítható meg. A leghátrányosabb helyzetű kistérségből származó önkormányzatoknak és a leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatoknak nem kell saját forrással rendelkezni e fejlesztésekhez, ha az önhikis pályázatokon 2003-ban és 2004-ben támogatást kaptak, illetőleg további kedvezmény a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből pályázó önkormányzatoknak, hogy a pályázati díj megfizetése alól mentesülnek.

Szeretném azt is elmondani, hogy a többcélú társulásoknak normatív alapon 9 milliárd forintot osztott el a Belügyminisztérium, illetőleg a közelmúltban döntött a kormány ezek ösztönzéséről és a modellkísérletek folytatásáról, ez 6,4 milliárd forintot tesz ki, területfejlesztési ágon 1,3 milliárd forinthoz jutnak a kistérségi fejlesztési tanácsok, és bevontuk őket a projektgenerálásba a PEA II. révén, illetőleg a nemzeti fejlesztési terv előkészítésébe, tervezésébe, a regionális operatív programok előkészítésébe. Úgy gondolom, hogy a kistérségek közelebb kerültek ahhoz, hogy valóban élhessenek előnyeikkel és adottságaikkal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)