Felszólalás adatai

VÍGH ILONA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégek! A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2003. január 1-jétől 2003. december 31-éig terjedő időszakának beszámolója kapcsán talán ebben a késői órában aligha van szükség arra, hogy részletesen foglalkozzunk azzal a sajátságos helyzettel, ami a Duna Televízió küldetését és működését jellemzi a magyar médiapiacon.

Dr. Bíró Sándor elnök úr elmondta, hogy a 2003-as esztendőben a legnagyobb eredmény talán az volt, hogy költségvetés szempontjából a 26,9 millió forint mínusz ellenére nullszaldósnak volt tekinthető a Duna Televízió.

A Duna Televízió 2003-ban újabb komoly lépést tett afelé, hogy a világ magyarságának televíziójává váljék. A 2002-ben beindított észak-amerikai sugárzás után nagy lépést tettek előre 2003 márciusában, amikor is Ausztráliában és Új-Zélandon is megjelent a Duna Televízió műsora.

Ugyancsak 2003-ban nyerte el történetének legtöbb fesztiváldíját. Mind filmszemlén, mind pedig a Kamera Hungária fesztiválon nagyra értékelték a Duna Televízióban folyó dokumentarista és ismeretterjesztő műhelymunkát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez az intézmény, mely a Magyar Televízió költségvetésének mindössze ötödéből kell gazdálkodjon, a jelenlegi megszorító intézkedések ellenére is ellátja, sőt bővíteni próbálja az alapító okiratában meghatározott fő feladatát, nevezetesen, hogy hidat képezzen a Magyarországon és a határokon túl élő magyarság között.

A Duna Televízió változatlanul követi az alapítók azon elveit, hogy ennek a közszolgálati intézménynek - mint ahogy képviselőtársam, Kósa Ferenc is elmondta az előbb - példát adó, erkölcsi mértéket állító, a mindenkori divatokon túllépő, minőségelvű műsorokkal kell ellátni az összmagyarság egészét. Az emberek tájékoztatása, igényeik kielégítése csakis a kultúra és a civilizáció értékeire alapozva lehetséges. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez olyan tiszteletre méltó vállalás és küldetés, amely példaértékű az egyre kommerszebbé váló magyar médiapiacon.

Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az európai uniós csatlakozásunk óta újabb feladatok hárulnak a Duna Televízióra, hiszen immár egy még nagyobb közösség értékrendjét kell közvetítenie azon környező országok magyarsága és többségi lakossága felé, amelyek a bővítés következő hullámában fognak majd részt venni.

(0.40)

Mindez komoly kihívást jelent mind az egyes szerkesztői műhelyek, különösen a hírszerkesztőség munkatársainak a munkájára, mind pedig a televízió vezetésére, illetve az annak döntéseit ellenőrző kuratóriumra egyaránt. Éppen ezért érthető az az aggodalom, hogy a szűkös anyagi feltételek következtében nincs lehetőség például az Indul a nap című élő műsorfolyam idegen nyelvű feliratozására.

Örvendetes fejlemény, hogy a Duna Televízió műsorpolitikájában nemcsak hogy szigorúan követi a médiatörvénynek a napi műsorfolyamban sugárzott programok műfaji, nemzetiségi megoszlására megszabott kvótáit, hanem azokat gyakran meg is haladja. Elnök úr említette expozéjában, hogy az ORTT huszonnégy előírásából a Duna Televízió huszonhármat teljesít.

Sajnálatos tény - amint arra a kuratórium is rámutat -, hogy a közszolgálatinak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Magyar Televízió nem igazán kooperatív partner a műsorátadás terén, de reméljük - mint ahogy elnök úr említette -, hogy ez a helyzet a jövőben változni fog.

Egyre nagyobb problémát jelent, főleg a finanszírozást biztosító politikai döntéshozók, azaz számunkra, képviselők számára az érték és a nézettség konfliktusa. A kereskedelmi televíziók és a hozzájuk idomuló bizonyos közszolgálati televíziók világában nagyon kemény konkurenciával kell a szorítóba lépnie a Duna Televíziónak, mely - mint arra már utaltam - alapvetően kulturális missziót vállaló intézmény.

Ezenkívül további kihívást jelentenek a technológiai fejlődés következtében egyre jobban szaporodó tematikus csatornák is. Éppen ezért örvendetesnek találom, hogy ha csak szerény, néhány százalékos mértékkel - mint ahogy elnök úr is említette -, de sikerült emelnie a Duna Televízió nézettségi arányát, hiszen naponta átlagosan több mint másfél millióan nézik a Duna Televízió műsorait.

A kulturális és sajtóbizottság minden jóindulata és a Duna Televízió munkatársainak erőfeszítései ellenére továbbra is komoly anyagi problémák nehezítik az intézmény munkáját, annak műszaki, infrastrukturális átalakítását. Ugyan 2004-ben 800 millió forint állt a Duna Televízió rendelkezésére, elsősorban műszaki infrastruktúra-fejlesztésre, valamint a személyzeti struktúra átalakítására, megfogalmazhatjuk, hogy az intézmény valójában alulfinanszírozott volt, hiszen legalább másfél milliárd forintra lett volna szükségük a megfelelő műszaki szint eléréséhez, az Állami Számvevőszék javaslata szerint.

A konstans alulfinanszírozottság dacára a Duna Televízió abban is példamutató - szemben a Magyar Televízióval -, hogy szűkös körülmények közepette képes szakmailag és gazdaságilag működtetni egy csatornát, miközben a képviselőtársam által is említett értéket közvetít. A bizottsági ülésen hangzott el Kósa Ferenc képviselőtársamtól - és én nagyon egyetértek ezzel a véleménnyel -, hogy a Duna Televízió többet érdemel.

A Hungária Televízió Közalapítvány 2003. évi beszámolóját a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja elfogadja, jómagam pedig remélem, hogy a Duna Televízió finanszírozása kapcsán sikerül majd olyan konszenzust kialakítani kormánypárti képviselőtársaimmal együtt, ami pozitívan fogja befolyásolni a televízió működését.

Az intézmény jövőbeni sikeres működésében vélhetően az is szerepet játszik majd, hogy egyéves hercehurcát követően végre sikerült megválasztani az új elnök urat. Engedjék meg, hogy elnök úrnak és a Duna Televízió valamennyi munkatársának azt kívánjam, hogy folytassák azt az értékteremtő munkát, amit immár másfél évtizede végeznek. Dr. Bíró Sándor elnök úr szavával zárom hozzászólásom: én is azt javaslom, hogy ne engedjenek a negyvennyolcból.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)