Felszólalás adatai

KÓSA FERENC, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága a múlt hónapban két alkalommal is foglalkozott a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió helyzetével. A kulturális bizottság engem bízott meg azzal a feladattal, hogy ismertessem a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma által készített beszámoló legfontosabb megállapításait, illetve a beszámoló kapcsán elhangzott véleményeket és ajánlásokat.

A szóban forgó beszámoló a Duna Televízió működésének 2003. január 1-jétől 2003. december 31-éig terjedő időszakáról szól. A beszámolóból megtudhattuk, hogy a Duna Televízió költségvetése a 2003-as esztendőben a Magyar Televízió költségvetésének csupán egyötöde volt. A szűkös anyagi háttérből eredő nehézségeket fokozza az Állami Számvevőszék azon megállapítása, mely szerint a Duna TV eszközállományának 70 százaléka elavult. A műszaki eszközök pótlására a Duna TV 2003-ban mintegy 700 millió forintot kapott. Ez a támogatás enyhített a gondokon, de korántsem oldotta meg a Duna Televízió alapvető működési nehézségeit.

A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma azt kéri az Országgyűléstől, hogy mielőbb biztosítsa a Duna Televízió normatív finanszírozását, szólítsa fel az ORTT-t a pályázati és támogatási rendszer ésszerűsítésére, és pótlólagos tőkejuttatással segítse a korszerű műszaki eszközök beszerzését. Ezeket a kéréseket a kulturális és sajtóbizottság valamennyi tagja jogosnak ítéli, és az Országgyűlés figyelmébe ajánlja.

Megjegyezném azonban, hogy bármiféle pótlólagos támogatásra csak akkor kerülhet sor, ha a kuratórium, illetve az illetékes szakemberek részletesen átvilágítják és átvizsgálják a Duna Televízió gazdálkodását, beleértve a műsorkészítés költségeit, a valóságos és fiktív szerződéseket és az utóbbi években elhíresült végkielégítéseket is. S ha mindent rendben találnak a takarékos gazdálkodás tekintetében, akkor forduljanak az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságához a további támogatások igényével.

Megjegyezném továbbá, hogy a normatív finanszírozás hiányát a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kuratóriuma is aggályosnak tartja. A jelenlegi finanszírozási mód nem felel meg az Európai Unió követelményeinek sem. A kulturális és sajtóbizottság valamennyi tagja egyetért abban, hogy olyan finanszírozási rendszert kell kialakítani, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem veszélyezteti a közszolgálati médiumok függetlenségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót a Duna Televízió műsorainak tartalmi kérdéseiről is.

A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának beszámolójában az alábbi mondatokat olvashatjuk - idézem -: “Az alapító okirat szerint a Duna Televíziót az összmagyarság egészét szolgáló, értékorientált, tájékoztató, szolgáltató és kulturális televízióként határozták meg.

(0.30)

Az alapítók a példát adó, erkölcsi mértéket állító, a mindenkori divatokon túllépő, minőségelvű közszolgálatot végző televízióadás reményében hozták létre. Folytatható elgondolásuk az volt, hogy a nemzettesteket összekötő hídverés, a nemzettudat, a nemzeti identitás, az emberek tájékozódási igényének kielégítése csakis a kultúra és a civilizáció értékeire támaszkodva lehetséges. A médiatörvény is ennek a gondolkodásnak a szellemében tette a Duna Televíziót a közszolgálati rendszer részéve. A Duna Televízió műsorainak azóta is változatlan alapfeladata, hogy az egyetemes magyarságot tájékoztassák a különböző országokban élő nemzettársaink politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi életéről, bemutassák a nemzet sorsfordulóit és az emberek mindennapi életét, megszólaltassák a tudomány és a művészet alkotó egyéniségeit, és e missziók által erősítsék a nemzethez tartozók azonosságtudatát. A Duna Televízió sajátos, az alapító okiratban körvonalazott szerepéből adódóan a műsorok világképét eddig is meghatározta az összmagyarságban való gondolkodás igénye.ö

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a felidézett mondatok világosan jelzik és jellemzik is a Duna Televízió műsorainak szellemi, politikai és erkölcsi mértékeit. Mindebből pedig az következik, hogy a Duna Televízió nem állhat valamely politikai párt szolgálatában. A politikai erőknek meg kell érteniük, hogy a Duna Televízió szuverenitásának biztosítása közügy, valóságos nemzeti érdek. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságában széles körű egyetértés kezd kialakulni abban a kérdésben, hogy a Duna Televízió műsorainak politikai pártatlanságát bármiféle kisajátítási kísérlettel szemben védelmeznünk kell. Ugyanez vonatkozik a műsorok minőségének, szellemi színvonalának biztosítására és megóvására is.

Azért hangsúlyoznám ezt a közös felelősséget, mert az elmúlt években, az úgynevezett csonka kuratóriumok idején törvénytelen és tisztességtelen kísérletek történtek a közszolgálati médiumok, köztük a Duna Televízió szuverenitásának megszüntetésére. Ha valaki évekre visszamenően végigolvassa a kulturális bizottságban lezajló éles viták jegyzőkönyveit, a parlamenti demokrácia alapelveivel merően ellentétes kisajátítási és kirekesztési törekvéseket tapasztalhat. Ezen a területen néhány éven át a törvényesség állt szemben a törvénytelenséggel, a hatalmi önkény a demokráciával.

Halkan mondom, nehogy idejekorán elkiabáljam, mostanában ilyen veszély nem fenyeget. Nincs ma az Országgyűlésben olyan párt vagy olyan politikai erő, amely a médiatörvény által előírt konszenzuskereséssel szemben nyílt törvénysértésre vetemedne. A kulturális és sajtóbizottságban lévő képviselők bizonyították, hogy még a jelenlegi sajnálatos politikai megosztottság ellenére is el lehet jutni a széles körű közmegegyezéshez. Példa rá a filmtörvény, amit az Országgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadott el.

Szeretném remélni, hogy mindazok számára, akik felelősséget éreznek a magyar kultúra sorsa iránt, normális és természetes igény a konszenzuskeresés. A közélet éles politikai megosztottsága, a hatalmi harcok zűrzavara a magyar kultúra számára életveszélyt jelent, és létükben fenyegetheti a közszolgálati médiumokat is. Ilyen körülmények között talán természetes is, ha a kulturális bizottságban - ki-ki a maga módján - keressük a magyar kultúra, a magyar társadalom és a magyar nemzet érdekeit, és igyekszünk eme érdekek szerint cselekedni. Legutóbb például, amikor a Duna Televízió sorsáról és jövőjéről tárgyaltunk, valamennyi parlamenti párt képviselői a lehetséges közmegegyezés keresésének szándékát hangsúlyozták. Többen elmondtuk, én magam is, ha a kuratórium elnöksége a több mint félszáz pályázó közül negyedik alkalommal sem talál elnököt a Duna Televízió élére, az már azt a kérdést is felveti, vajon alkalmas-e a kuratórium elnöksége a feladatának teljesítésére. Végül is az elmúlt napok eseményei azt igazolják, hogy valamennyi párt tiszteletben tartotta a törvényes előírásokat, és a kuratórium elnöksége olyan jelöltet állított, akit aztán a harminctagú társadalmi kuratórium 25:5 arányban támogatott. Hosszú évek óta, egészen pontosan Sára Sándor elnök távozása óta a Duna Televíziónak végre ismét legitim vezetője van. A kuratórium ilyenformán teljesítette a feladatát.

Most a megválasztott elnökön a sor, hogy olyan Duna Televíziót irányítson, amely minden tekintetben méltó az “Európa legjobb kulturális televíziójaö címhez. Ehhez azonban az szükséges, hogy az eddigieknél sokkal jelentősebb szellemi energiákat integráljon. Van rá példa, hogy mindez a jelenlegi szűkös gazdasági körülmények között is lehetséges. A “Mindentudás egyetemeö című sorozatot említeném. Annak ellenére, hogy a címe kissé fellengzős, szerényebben és pontosabban hangzana, ha „ Mindenki egyeteménekö neveznénk, ám a színvonala egyenletesen és példaszerűen magas. Bizonyság ez a sorozat arra is, hogy lehet emberi hangon, mindenféle populizmus és demagógia nélkül világszínvonalú, ugyanakkor milliók által kedvelt, népszerű műsorokat készíteni.

Magam és a kulturális bizottság nevében további jó munkát kívánok a Duna Televízió munkatársainak, az Országgyűléshez pedig azzal az ajánlással fordulok, hogy a Hungária Televízió Közalapítvány 2003-ra vonatkozó beszámolóját fogadja el.

Köszönöm a szót. (Taps.)