Felszólalás adatai

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először a költségvetési bizottság véleményét kérte; ugyan nem vagyok előadója, de jelen voltam a vitán, én vezettem az ülést, ezért néhány gondolatban erre ki szeretnék térni, hogy hozzátegyem a Ház működéséhez, ami a költségvetési bizottságban elhangzott; másrészről pedig fontosnak tartom azt, hogy amit a választóink megfogalmaztak a Tévé működésével kapcsolatban, az is elhangozzon itt. Ezért egy kis Békés megyei körképet is szeretnék a Tévé működésével kapcsolatban visszajelezni.

Úgy látom, hogy az éjfél körüli idő hagyományosan az útügyeké, most a médiaügyeké. Valóban, elnök úrral is egyetértve a pizsama idehozatala is legalább indokolt lenne, hiszen általában, ha jól emlékszem, tavaly is és még a megelőző években is ez jellemzően ilyen késő esti műfaj volt, legalábbis a múlt évben biztos, és útügyekben is ez volt, ami ezt megelőzte, de volt, amikor már hajnali 2-ig ezt folytattuk, talán a múlt héten is.

(23.50)

Tehát úgy látszik, ilyen sorsa van ezeknek az egyébként szerintem az ország számára fontos témaköröknek. A költségvetési bizottságban elsősorban nem a Tévé tájékoztatási teljesítményét vizsgáltuk, hanem inkább az egy percre vonatkozó kiadási összegeket próbáltuk összevetni a versenytársak vagy hasonló műfajban dolgozó, akár a Hungária Televízió Alapítvány által működtetett Duna TV-vel, ahol lényegesen alacsonyabbak egyébként az egy percre jutó kiadások, ugyanúgy köztévéként szerepelve, vagy pedig vele szemben, amit az elnök úr is egyébként elismert, csak az arányokat egy kicsit pontatlanul, 60 százalék körül határozta meg, ahogy mi láttuk, az messze az 50 százalék, vagy hogy mondjam, kétszer annyiba kerülnek a magyar köztévének az egy perce jutó kiadásai, mint a Duna TV-nek, és ezért ez figyelmeztetőként jelenik meg.

De igazából ami lényegesebb probléma, és erről a bizottsági ülésen is szó volt, hogy valóban a felügyelőbizottság által is felvetett függetlenség kérdésében hogyan hat a finanszírozás megváltozása, amelyhez részben 2002 után nem a tévéhasználati-díjból kapcsolódó bevételek kapcsolódnak, hanem a mindenkori költségvetés által biztosított. Ennek két arca van, ha jobban megvizsgáljuk ezt a kérdést, részben a költségvetés minden hónapban egyenletesen juttatja a pénzt, másrészről viszont, hogy mekkora pénzt juttat, abban egyértelműen megállapítható, hogy a Tévé nem kap annyi pénzt, amennyire a mai kiadási oldalán havonta szüksége volna. Messze meghaladó kiadások jelennek meg, és ez egy állandó likviditási, állandó működési feszültséget jelent.

Ha így nézzük, és hallgatom a képviselőtársaimnak azt az észrevételét, hogy miért tolódik el a Tévé működése; mifelénk úgy szokták mondani, hogy a cigány is annak húzza a muzsikát, aki ehhez a pénzt is adja, hát nagyon úgy néz ki, hogy ahogy a kormány adja ma a Televíziónak, aszerint próbálja a beltartalmát is formálni. Az elnök úr ígéretet tett arra, hogy ez nem így van, de én most itt hallgatom az elemzéseket, és ebből pedig egyértelműen ez derül ki.

Azt gondolom, ez is rámutat, hogy bizony a költségvetésből a mindenkori pénzhez juttatásnak mind a technikája, mind pedig a mennyisége szempontjából döntően meghatározza mondhatni az üléspont az álláspontot, ezért fontos lenne, ha ettől függetleníteni lehetne ezt a Televíziót. Ezért megfogalmazódott a költségvetési bizottságban, hogy a kuratórium elnöksége ugyan valóban az elmúlt hetekben, hónapokban sok munkát végzett, de mivel tudjuk, hogy már az előző évben, meg azt előző évben is ugyanezek a problémák a másik kuratórium kapcsán is felvetődtek, mi akkor is ajánlatot tettünk a Fidesz részéről, hogy a pénzügyeink rendbetétele érdekében legyenek szívesek - egyébként ez mind a három kuratóriumra igaz - javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy a médiatörvényt a finanszírozási, gazdasági függetlenség oldaláról hogyan lehetne erősíteni, milyen olyan szabályoknak a megváltoztatása segítené ezt, ami egy valódi munkához, egy valódi kiegyensúlyozott, kiszámítható munkához kapcsolódik.

Azt gondolom, azért kiemelten fontos ez a kérdés ráadásul, mert sok milliárdos, sok tíz milliárdos további beruházások reményét fogalmazta meg a kuratórium, amely mind a székházhoz, mind pedig a technikai eszközökhöz kapcsolódó óriási beruházásokhoz kötődik, ami önmagában lehet, hogy a fajlagos költségeket, a működési költségeket és így létszámigényt egyébként csökkentheti, de másrészről ezt a ráfordítást abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy tud-e majd két év múlva vagy egy év múlva is akár rentábilisan működni, vagy egyensúlyban, ha úgy tetszik, legalább tartani a napi működését, mert a mai állapot szerint a napi működés egyensúlyban tartása a 2003., de a 2004. évre vonatkozóan is kérdőjeleket fogalmaz meg. Erre egyébként az elnök úr is kitért, hogy valóban a pénzügyi kiszámíthatóság nagymértékben kérdéses volt a vizsgált időszakban is.

Szóval, ennek a javaslatnak jót tenne, ha itt lennének a kormányoldalról a médiabizottság tagjai is, Pető Iván különösen, hiszen ő az egyik fémjelzője ennek az akkori, '97-es vagy '96-os médiatörvény-alkotásnak, mert láthatóan minden oldalnak a véleménye a bizottságban egyértelművé tette, hogy sok minden szempont érvényesülhetett a médiatörvény megalkotásához, de az anyagi stabilitás és biztonság kérdése és annak a kiszámíthatósága nem jelent meg. Márpedig ha a közpénzekből sok milliárd forintot, vagy hosszú távú kötelezettségben hosszú időszakra való nagy összegű bérleti lekötöttségeket vagy hasonló más konstrukciókat igényel a Magyar Televízió a hosszú távú jövő reményében, akkor bizony a napi finanszírozásnak a hosszabb távú kitekintésére is indokolt lehet, hiszen egy évre előre tekintve teljesen nehéz olyan üzleti tervet kialakítani, ahol be lehet bizonyítani pénzügyi, gazdasági oldalról, hogy ezek a beruházások egy jó ügyet szolgálnak, és ettől jobb lesz bármi is a Magyar Televízióban.

Ezért mi azt gondoljuk, hogy indokolt költségvetési gazdálkodási szempontból ezt a kérdéskört nemcsak médiapolitikai, hanem költségvetési, gazdaságpolitikai kérdéskörben is felvetni. Ezért is kértem külön szót, mert elvileg nem terveztem, hogy ehhez szólni fogok, de a vita arra világított rá, hogy elsősorban mindig a hogyan jelenik meg, milyen műsoridők, mi történik, napi gondok kerülnek előtérbe, és egy hosszabb kitekintés valahogy kimarad. Ezért azt gondolom, hogy a költségvetési bizottságban elhangzottakat fontos ismertetni, és érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ma a kormányzatnak, az MSZP-SZDSZ-koalíciónak van gyakorlatilag kiszolgáltatva mindegyik kuratórium azáltal, hogy a költségvetési törvényen keresztül egyszerű többséggel kapja a finanszírozást, megvonva a korábbi, a parlamenttől független tévé- és rádiódíjak fizetéséhez kötött támogatásokat mint alapvető támogatási kört. Az más kérdés, hogy az sem működött jól, a Posta ott sem mindig jól szolgáltatott, de ez technikai probléma volt ahhoz képest, amely most viszont konstrukciójában változtatta meg a finanszírozás technikáját.

Nos, ígértem azt, hogy Békés megyei szemszögből néhány választónak a véleményét is elmondom. Sajnos, azt kell mondanom, elnök úr, a múltkor nem volt időm elmondani ezt az álláspontot, hiszen akkor nem ez a kérdéskör vetődött föl, alapvetően az a vélemény Békés megyében, hogy a Magyar Televízió egyoldalúan ad tájékoztatást. Igazából abból nem tudhatják meg a dolgok valós hátterét, nem is tudják meg a dolgok valós történetét, és kulturális, szórakoztató műsorai tekintetében pedig nem versenyképesek a Magyar Televízió műsorai, a kereskedelmi televíziók területén ezek sokkal inkább elfogadottak. Erre a nézettségi mutatók is egyébként visszautalnak, viszont a közszolgáltatás területén, mint ahogy a Kossuth adót egyébként a rádiónál mértékadónak tekintik, részben a Duna TV-t, bár az sokkal kisebb szegmenst jelent, de sokkal kiegyensúlyozottabbként jelzik.

Tehát a három közmédiumnak a közszolgálati, köz-hírszolgáltatási hátterét nézve alapvetően azt mondják, hogy a Magyar Televízióból nem lehet valós képet kapni a magyar mindennapokról, és ezért ez komoly hátrányt jelent. Tehát érdemes lenne azért, amiért tulajdonképpen közpénzeket ad a magyar költségvetés, a magyar parlament mostani rendszerében a Magyar Televíziónak, ha átgondolná ezt a szempontot, mert ha a kereskedelmi televíziók szintjén akar versenyezni, akkor megfontolás tárgyává kell tenni, hogy egyáltalán szükség van-e erre a televízióra. Tehát nem igazolja vissza a közszolgálatiságból adódó követelményeket. Ez egy nagyon kemény kijelentés, de azt gondolom, fontos tudni, hogy Békés megye választóinak legalábbis egy része ilyen véleményt formált meg, képviselőként ezt szerettem volna még megosztani. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)