Felszólalás adatai

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! A vitában előre megjósolható módon ki-ki az előző években már megszokott politikai szlogenjeit mondta, sok esetben ezek köszönő viszonyban sem voltak a valósággal. Én csak egy számadatot, egy számpárt mondanék önöknek: 2010-ben az indokolásnélküliséggel együtt összesen 850 kormánytisztviselő került felmentésre, ezzel szemben Gyurcsány Ferenc 2006-ban 14 ezer embert távolított el a közigazgatásból. Azt hiszem, ez a számpár önmagáért beszél.

Mi magunk egy minél magasabb szakmai színvonalú közigazgatásban vagyunk érdekeltek, mert ekkor költjük el jól az adófizetők pénzéből összegyűjtött költségvetési forrásokat, éppen ezért a felmentés indokainál, a toborzás indokainál, a minősítés rendszerénél mind-mind a szakmai szempontokra vagyunk tekintettel, önök is olvashatják ezt a törvényben. Azért, hogy ennek garanciái is legyenek, egyrészről opcionális lehetőségként ott van a döntőbizottság. Furcsállom, hogy pont a szocialista párti képviselők ellenezték ezt, hiszen ez egy klasszikus baloldali javaslat, klasszikusan a szocialista pártok szokták az ilyesfajta közvetítést, a döntőbírói szolgálatok bevezetését, az ilyesfajta munkaügyi mediációt bevezetni, ennek ellenére most a szocialisták mégis ellenezték, mert egy jobboldali kormány terjesztette elő, de ha valaki nem ezt a mediációs utat választja a különböző jogorvoslati eljárásai igénybevételére, vagy nem így kívánja az igazát megvédeni, akkor a bírói út továbbra is a rendelkezésére áll.

Ennek a garanciái megvannak, akár a munkaügyi bíróságon, ha úgy alakul, akár az igazgatásszolgáltatási reformmal a közigazgatási bíróságon érvényesítheti a jogait, s továbbra is a felmentés indokának, amint a mostani törvényben is van, valósnak, okszerűnek kell lennie, ráadásul a munkavállalók vagy kormánytisztviselők, köztisztviselők számára egy kedvezőbb helyzet van, hiszen megfordul a bizonyítási teher, nem neki kell bizonyítania az alkalmasságát, hanem az őt felmentő szervnek kell bebizonyítani azt, hogy nem megfelelő szakmai színvonalon végezte a munkáját, tehát sokkal előnyösebb helyzetben van, mint korábban.

A törvényjavaslat oka egyértelműen az Alkotmánybíróság döntése volt. Amint azt már ebben a Házban is már többször kifejtettük, nem lehetett előre tudni, hogy mi lesz az Alkotmánybíróság válasza a beadványokra. Maga Sólyom László sem az Alkotmánybíróságnak küldte el az akkori törvényjavaslatot, mert bizonytalan volt, még többféle alkotmánybírósági döntés is volt, amelyik ellentétes határozatokat is megindokolt volna, de végül az Alkotmánybíróság döntött. Korábban az MSZP, ilyenkor volt, amikor szó szerint, akár a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban vagy a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatban szövegszerűen ugyanazokat a javaslatokat terjesztette elő a parlamentben, és újra elfogadtatta, amit újra megsemmisített az Alkotmánybíróság. Mi egy másfajta módszert választottunk, igyekeztünk az Alkotmánybíróság határozatának indokolásából és a párhuzamos véleményekből kiindulni, egy annak megfelelő alkotmányos módot választani a mostani szabályozásra.

Ez a mostani közigazgatási életpályát és annak szakmaiságát megerősítő javaslatunk illeszkedik abba, ami korábban már megvalósult a magyar közigazgatási ösztöndíjprogrammal, a parlament előtt már megvitatásra került a közszolgálati egyetem létrehozatalával kapcsolatban, és ez még folytatódni fog, hiszen június 1-je csak egy lépcsőfok az új közigazgatási életpályamodell kidolgozásában, ez január 1-jéig több ütemben, többszörös hatályba léptetéssel még vissza fog kerülni ide, a Ház falai közé.

Bízom benne, hogy ki-ki a maga szempontjából a jobbító szándékú módosító javaslatát megfogalmazza, beadja, és ezek vitájával folytathatjuk itt a parlamentben a törvényjavaslat vitáját.

Köszönöm szépen.