Felszólalás adatai

Az azóta bekövetkezett jelentősebb katasztrófák, így a 2013 kora tavaszi hóhelyzet, valamint a nyári dunai árvíz elleni védekezés hatékonysága bebizonyította, hogy a katasztrófavédelem átalakított szervezeti és szabályrendszere a gyakorlatban jól működött, a változások főbb irányai helyesek voltak. Természetesen egyetlen újonnan kialakított rendszer sem kerülheti el a finomhangolást. A Belügyminisztérium a védekezési tapasztalatokat folyamatosan értékelte, és az elvégzett elemző munka eredményeként, a felgyülemlett másfél évnyi tapasztalatot figyelembe véve megállapítható, hogy néhány ponton további hatékonyságnövelés céljából indokolt a szabályozás korrekciója.

A javasolt módosítások, összhangban a katasztrófavédelem feladatrendszerével, alapvetően három szabályozási területet érintenek: a törvényjavaslat értelmében sor kerülne a tűzvédelmi szabályozórendszer, valamint egyes polgári védelmi veszélyhelyzeti, illetve iparbiztonsági szabályok módosítására, illetve ezekhez kapcsolódóan kisebb fokban módosulnának egyes, a közfoglalkoztatásra vonatkozó törvényi rendelkezések is.

A törvényjavaslat lényegi elemei a következők szerint foglalhatók össze. A tűzvédelem területén a belügyi tárca új országos tűzvédelmi szabályzat kialakításán dolgozik, amelynek célja a tervezőbarát szabályozás. Az új tűzvédelmi szabályzat nem tartalmazna aprólékos technikai részletszabályokat, és egyes követelmények esetében több, egymáshoz képest alternatív műszaki megoldást is alkalmazhatóvá tenne. Az ehhez szükséges törvényi alap megteremtése a törvényjavaslatban szereplő módosítások része.

A tűzvédelmi törvény módosításával az önkéntes tűzoltó-egyesületek két típusa jönne létre. A beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesület a vállalt tevékenységi területen a székhelye szerinti településen önállóan láthatna el tűzvédelmi, műszaki mentési feladatokat - eddig csak közreműködhetett e feladatok ellátásában. A beavatkozó tűzoltó-egyesületek tűzoltás-vezetői jogkört kapnak, és gyakorolhatják az azzal járó jogokat és kötelezettségeket. A tűzoltó-egyesületek önálló beavatkozására elsősorban a közvetlen életveszéllyel nem járó események során kerülhetne sor. Ezek a következők: szabadtéri tüzek, melléképülettüzek, vízeltávolítás, fakidőlés, viharkár, állatmentés. Mivel az önkéntes tűzoltó-egyesület szaktevékenységét a hivatásos katasztrófavédelmi szervek ellenőrzik, ezért szükséges azt kimondani, hogy bár tag lehet, de a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja önkéntes tűzoltó-egyesületben vezető tisztséget nem tölthet be. A törvényjavaslat ezen túlmenően pontosítja a tűzjelzés fogadásával kapcsolatos fogalomhasználatot, és egyértelműen meghatározza, hogy a tűzátjelzéssel kapcsolatos költségeket ki viseli.

A tervezet szabályozná a bejelentésekkel kapcsolatos adatkezeléseket is, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben biztosított lehetőséggel élve lehetővé tenné, hogy a tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként legyen kiszabható.

A tervezet pontosítaná a veszélyhelyzetet kihirdető vagy veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletekre vonatkozó rendkívüli kihirdetés szabályait azzal, hogy arra a közszolgálati műsorszóró útján, a rendelet szövegének szóbeli beolvasásával kerül sor. Ezen túlmenően munkavédelmi okokból, illetve a nyerészkedés megelőzése céljából veszélyhelyzetben lehetségessé válna a védekezési munkák helyszínén az alkohol fogyasztásának, árusításának, tárolásának megtiltása.

A törvényjavaslat kifejezetten kimondaná, hogy a kiesett közszolgáltatások ideiglenes ellátása polgári védelmi feladat. Ennek oka, hogy a kialakult járványveszély, élelmiszer- vagy tüzelőanyag-ellátási hiány a lakosság életét közvetlenül veszélyeztető állapotokat eredményezhet.

Iparbiztonsági területen a törvényjavaslat által tartalmazott módosítások két téma köré csoportosíthatóak: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági tapasztalatai alapján kisebb pontosításra kerülne sor, illetve megtörténne a 2015-ben hatályba lépő új uniós szabályozás, a Seveso III. irányelv átültetése is. Ez utóbbi kétszintű szabályozást tesz szükségessé. A törvényjavaslat értelemszerűen a törvényi szintet igénylő módosításokat tartalmazza, de az irányelv implementációja döntően kormányrendeleti szinten fog megtörténni.

A közfoglalkoztatási szabályok módosításának elsődleges célja, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy a nagy számban lévő közfoglalkoztatottak szükség szerint bekapcsolódhassanak a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzési, elhárítási munkálataiba.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés tárgyalja meg, és azt lehetőség szerint támogassa. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)