A felszólalás szövege:

Ön föltette azt a kérdést, hogy a Fidesznek volt-e joga alkotmányozni, hogy a Fidesz programjában szerepelt-e az alkotmányozás. Szerintem, képviselő úr, ha az ember memóriája nem túl rövid (Babák Mihály: Neki az!), akkor pontosan emlékszik rá, hogy másról sem szólt a választási kampány, az utolsó két hónap, de az utolsó két hét meg főleg, mint arról, hogy ha kétharmadot kap a Fidesz, akkor mindent megváltoztathat, megváltoztathatja az alkotmányt, az ország államformáját, még ilyen butaságot is mondtak, igaz, nem önök, hanem szocialisták, a teljes alkotmányt átírhatja, és akár az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is - amit most tárgyalunk - megváltoztathatja. Mondja meg: a Fidesz mondta azt egyetlenegyszer, hogy ezt nem teszi? Azt mondtuk, ha kétharmadot kapunk, akkor azzal élni fogunk.

Tehát magyarul: felhatalmazásunk volt rá, jogunk volt hozzá, és teljesen nyilvánvalóan kötelezettségünk is volt rá, hiszen kétharmadot kaptunk, ergo el is várta tőlünk, azt gondolom, a választók széles rétege, hogy mindezt meg is tegyük. Úgyhogy szeretném kérni, hogy legközelebb egy kicsit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a tényekkel legyen összhangban, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

(Móring József Attilát a jegyzői székben
dr. Tiba István váltja fel.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Schiffer Képviselő Úr! Méltóságteljes vitát kérnék, nem méltatlant (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hú!), ugyanis ön is pontosan tudja azt, hogy az a kérdés, amire Schmitt Pál, a Fidesz akkori alelnöke, ma Magyarország köztársasági elnöke ezt a választ adta, nem más volt, mint amit az ellenzéki sajtó vagy ellenzéki képviselők elkezdtek terjeszteni, hogy a Fidesz arra készül, hogy megváltoztatja a miniszterelnöki rendszert, a köztársasági elnöknek lesz majd nagy hatalma s a többi, és erre a kérdésre válaszolta Schmitt Pál, hogy semmilyen ilyen természetű jelentős közjogi változtatásra a Fidesz nem készül.

Ha ön ismeri az új alaptörvényt, a vitájában ugyan nem vett részt, mert nem tartotta fontosnak, de gondolom, azóta elolvasta, akkor biztosan látja azt is, hogy semmiféle ilyen változást az új alaptörvény egyébként nem is hozott. Tehát azt gondolom, Schmitt Pál igazat mondott, és a Fidesz azóta is ehhez tartja magát.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

BALLA GYÖRGY, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem fogom kihasználni az öt percet, hiszen ha élethűen szeretném visszaadni mindazt, ami a tegnapi számvevőszéki és költségvetési bizottsági ülésen történt, akkor azt kell elmondanom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot, azt általános vitára alkalmasnak találta, és azt kívánja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a parlament plenáris ülésén is hasonló konstruktivitással folytassa le a vitát.

Köszönöm szépen.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi bizottsági ülést követően azt gondoltam, hogy egy végtelen békés, kedélyes, szakmai vitára fog ma sor kerülni ezen törvényjavaslat kapcsán. Remélem, hogy ez így is lesz. A tegnapi naphoz képest összesen annyi változás történt, hogy a számvevőszéki bizottság ülésén a szocialisták nem vettek részt, így aztán egyhangúlag támogatta a bizottság a törvényjavaslatot. Most megérkezett Gúr Nándor, még ha kicsit később is, és egyből csak kifogásolnivalót talált természetesen ebben a törvényjavaslatban. (Gúr Nándor: Így van.)

Miközben ennek a törvényjavaslatnak ténylegesen, azt gondolom, semmiféle politikai tartalma nincsen, egyetlenegy dologról szól. Arról szól, hogy az ország számára az egyik legfontosabb kormányhivatalt hogyan és milyen módon segítsük a törvényhozással abban, hogy a saját belső szabályait oly módon tudja megváltoztatni, hogy minél hatékonyabban, minél költségtakarékosabban tudjon dolgozni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozásakor - emlékeztetném képviselőtársaimat, hogy ezt a hivatalt már az új Országgyűlés hozta létre két jogelődből: az APEH-ből és a vám- és pénzügyőrségből -, már akkor bevallottan egy hosszú integrációs folyamat első lépésének tekintettük azt a törvényt, amivel a két szervezetet egyesítettük. Ergo ebből az is következik, hogy értelemszerűen pontosan tudtuk, hogy lesznek még olyan jogszabályi változások, amik szükségesek ahhoz, hogy két, egyébként összetartozó, de a korábban egészen más szabályok szerint irányított szervezet képes legyen együtt hatékonyabban működni.

Én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat semmi másról nem szól, csak erről. Én még mindig reménykedem abban, hogy a parlament a vita után alapvetően a támogatásáról fogja tudni biztosítani ezt a javaslatot. Természetesen az MSZP-t nem értem ide, tőlük megszoktuk már azt a magatartást, hogy az a legjobb, ami a legrosszabb, magyarul ne segítsük ezt a hivatalt abban, hogy hatékonyan tudjon dolgozni, hátha kevesebb lesz a költségvetés bevétele, akaszkodjunk mindenbe, amibe csak sikerül.

Azt pontosan tudjuk, hogy már az első lépésben is elkerülhetetlen volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományát illetően a speciális szabályozás. A létrejött új szervezet ugyanis nagyon speciális helyzetben van, hiszen a személyi állománya a magyar közigazgatásban egyedülálló. 17,5 ezer civil, jellemzően kormány-tisztviselői, 5,5 ezer fős hivatásos állomány dolgozik együtt a szervezet közös céljai, a költségvetés bevételének minden rendelkezésre álló eszközökkel történő biztosítása érdekében.

Ez a sajátos személyi összetétel már a szervezet megalakulásakor is sajátos szabályokat igényelt a kormány-tisztviselői és a hivatásos állományra vonatkozó, sok tekintetben jelentős, a jogviszony jellegétől sok esetben független eltérő szabályozás közelítése érdekében. Már ekkor sor került többek között a hivatásos állomány illetményrendszerének a kormány-tisztviselői illetményrendszerhez történő igazítására, amivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál egyedülállóan a szervezetnél eltöltött szolgálati idő érdemmé és elismeréssé vált. Jelen törvénytervezet nem hoz - ismétlem Gúr Nándor képviselő úr számára: jelen törvénytervezet nem hoz - a korábbi szabályozáshoz mérve elvi jellegű változásokat, csupán a napi munkát segítő pontosításokat, a jelenleg meglévő jogszabályi hézagokat kitöltő kiegészítéseket, a jogalkalmazást megkönnyítő jogtechnikai megoldásokat.

A törvénytervezet által javasolt módosítások kiemelt célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kormány-tisztviselői és hivatásos állományára vonatkozó, jelenleg még több kérdésben jelentős eltéréseket tartalmazó, szerteágazó és több esetben indokolatlanul többszintű szabályozást tovább közelítse. A törvényjavaslat több, a gyakorlatban értelmezési és jogalkalmazási problémát felvető helyzet rendezésére kínál és talál is megoldást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kell emelni, hogy a módosítások egyike sem érinti a hivatásos jogviszony lényegi elemeit, az összehangolással érintett területek mind jogviszonysemlegesek, vagyis olyan részterületeket érintenek, amelyek tartalma független kell legyen attól, hogy az érintett kormánytisztviselő vagy pedig hivatásos állományú. Különösen közös szervezeti keretek között, azt gondolom, ez teljesen belátható, hogy ennek így kell lennie.

Nyilvánvalóan elfogadhatatlan egy ilyen speciális helyzetben lévő, ugyanakkor a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű szervezetben, hogy egyes, a jogviszony jellegétől független kérdésekben eltérő szabályozás vonatkozzon a kormánytisztviselőre és a pénzügyőrre. Nem hasonlítható össze a NAV hivatalos állománya más hivatalos állományúakkal, hisz sok tekintetben már 2011. január 1-je óta, tehát a szervezet létrehozása óta lényegesen eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. Itt is jó példa az illetmény- és ezzel együtt az előmeneteli rendszer, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományú tagok tekintetében koncepcionálisan más alapokon nyugszik, mint például a rendőrök esetében. Ezért nem is fogadhatók el azok a kritikai észrevételek, amelyek a rendőrökkel vagy más hivatásos állományúakkal való összevetésen alapulnak, hiszen más a viszonyítási alap.

Tisztelt Ház! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megalakulásával a pénzügyőrök tekintetében egy, a kormánytisztviselőkre irányadó illetményrendszer került bevezetésre, amelynek alapja a besorolás. A besorolás tekintetében a Ktv. számos kiegészítő rendelkezést tartalmaz, amelyek alkalmazása a pénzügyőrök tekintetében is indokolt és szükséges, ezért a törvényjavaslat ezen rendelkezéseket megfelelő módosítással és kiegészítéssel átülteti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvénybe.

(15.40)

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a NAV kormányrendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsófokú adóztatási szerveinél nemcsak az illetménykiegészítés, hanem a vezetői pótlék mértéke is központi szervekre irányadó mérték szerint kerül megállapításra. Ellenkező esetben ugyanis a szabályozási céllal ellentétes, indokolatlan eltérések mutatkoznának az illetmények megállapítására vonatkozó szabályok körében.

Már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megalakulásakor is célkitűzés volt az integrációs folyamat folyamatos mélyítése, amelynek egyik jelentős állomása a közös ügyféltörzs létrehozása az adóhatósági és vámhatósági feladatok ellátásához. A közös ügyféltörzs létrehozásával csökken mind az adózók és a vámhatósággal kapcsolatba kerülő ügyfelek, mind pedig a NAV adminisztratív költsége. Ehhez azonban más jogszabályi rendelkezések mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvénynek az adatok elkülönített kezelésére vonatkozó rendelkezése módosítása is szükséges. Ez a rendelkezés és maga a közös ügyféltörzs felépítése nem jelenti az adatvédelem alacsonyabb szintjét, hiszen olyan adatokról van itt szó, amelyeket az adóztatási szerv, illetve a vámszerv egymás nyilvántartásából jelenleg is megismerhet. Az előrelépést az azonos szervezeten belüli párhuzamos nyilvántartások és párhuzamos, az adózókat, ügyfeleket terhelő adatszolgáltatási kötelezettségek megszüntetése jelzi.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrejöttét megelőzően az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján a vám- és pénzügyőrség mint rendvédelmi szerv működésére szolgáló területre az országgyűlési képviselő csak hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon volt jogosult belépni. Annak ellenére, hogy a NAV nem rendvédelmi szerv, a szabályozási cél a NAV vámszerveinek, illetve a nyomozó hatóságainak működésére szolgáló területek tekintetében továbbra is fennáll. Így szükséges az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat szerinti módosítása. Itt kiemelném tehát, tisztelt képviselőtársaim, mert hallottam már olyan felvetést, hogy ki lesznek tiltva a képviselők az APEH-től, hogy nem erről van szó, pusztán arról van szó, hogy egy korábbi szabályozást egészen egyszerűen - amit egyébként mindannyian helyesnek gondoltunk - át kellett ültetni az új szervre. Tehát ami eddig a vám- és pénzügyőrségre vonatkozott a képviselők tekintetében, ugyanaz vonatkozik a NAV esetében is a vámhatósági területre. Semmi másról nincsen tehát szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam egyelőre nem szeretném tovább fűzni a szót, én azt gondolom, ha valaki ezt a törvényjavaslatot végigolvasta, akkor pontosan láthatja azt is, hogy jogok nem sérülnek, hanem jogok összhangjának a megalkotására kerül sor, és mindez annak érdekében, hogy az ország egyik legfontosabb kormányhivatala, a költségvetés bevételeinek jelentős részét biztosító Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszerűen, szabályszerűen, költségtakarékosan és hatékonyan tudjon dolgozni. Ezért tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a számvevőszéki bizottsághoz hasonlóan konstruktívan álljon ezen törvényjavaslathoz, és bízom benne, hogy a kormánypártok támogatásán túl - amit én itt most garantálni tudok a tisztelt Háznak és a kormánynak - az ellenzéki frakciók egy része is támogatni fogja a javaslatot. Természetesen nem gondolom, hogy a szocialisták is ebbe a körbe tartoznak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Akkor Józsa képviselő úrnak válaszolnék először. A helyzet a következő. Nem biztos, hogy hallotta Gúr Nándor képviselő úr hozzászólását, aki öt percen keresztül csak azt tudta ecsetelni, hogy milyen katasztrofális ez a törvény, miközben én a tegnapi napon a számvevőszéki bizottság ülésén azt tapasztaltam - ahol a szocialisták nem voltak jelen -, hogy a bizottság egy rövid vita után egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot. Én pusztán azért mondtam, hogy szeretném kérni az ellenzéki frakciók támogatását, mert ez egyszer már megtörtént. És természetesen ez a szocialistákra nem vonatkozik, hiszen Gúr Nándor hozzászólásából pontosan éreztem azt a szándékot, hogy önöknek teljesen mindegy, mi van az asztalon, eszük ágában sincs támogatni.

Ami pedig Gúr Nándor képviselő úr kérdését illeti, hogy magyarázzam már meg, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény hogyan kerül ide. Én kísérletet tettem rá, megkísérlem még egyszer; ha nem sikerül, akkor még egyszer meg fogom, tovább nem, képviselő úr. A helyzet a következő. A vám- és pénzügyőrségre vonatkozóan a képviselők jogállásáról szóló törvény tartalmazott szabályokat, azt a szabályt, hogy a miniszter által meghatározott rendben lehet ezen hivatal területére lépni. Most a következő történik: az az őrült nagy változás, hogy ugyanúgy a miniszter által meghatározott rendben lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területén a korábbi vám- és pénzügyőrséggel kapcsolatos ügyekbe benézni. Tehát semmi változás nincsen, összhangba van hozva az a törvény, ami egyébként, azt gondolom, tizenöt éve fennáll, és senkinek semmi problémája nem volt vele. Semmi más nem történik. Remélem, sikerült képviselő úrnak megértenie a magyarázatomat. (Taps a Fidesz soraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A házbizottság ülésén egyébként pontosan lehet tudni, hogy mit fog tárgyalni a parlament, ezt csak minden képviselőtársamnak mondom, ami egyébként 12 órakor volt hétfőn. A törvényjavaslatot pénteken benyújtotta a kormány, tehát az egész hétvége rendelkezésre állt egyébként a törvényjavaslat megismerésére. (Derültség az ellenzék soraiban.)

De a jobbikos és LMP-s képviselőtársaimnak egyébként megértem a kifogásaikat, és azt gondolom, hogy az ő szempontjukból, az ő szemszögükből még talán jogos is lehet, hiszen nem voltak itt az elmúlt időszakban, és nem tapasztalhatták meg, hogy a szocialisták hogyan alkottak törvényeket. Nem tapasztalhatták meg azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ország költségvetését, nem egy hivatal belső szabályait javító törvényjavaslatot, hanem az ország költségvetését benyújtották, visszavonták; benyújtották, visszavonták, majd önálló képviselői indítványként benyújtották, és a rákövetkező napon, vasárnap kellett egyébként a költségvetési bizottságnak tárgyalni.

Ezek után, tisztelt Gúr képviselő úr, azt gondolom, hogy a kritikáit kicsit óvatosabban fogalmazza meg a tárgyalási menetrenddel kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Akkor a jegyzőkönyv kedvéért: szeretném kiemelni, amit Józsa képviselő úr mondott, mert Józsa képviselő úr azt mondta, hogy ők egyébként a költségvetési helyzetet stabilizálták. (Dr. Józsa István: Így van.) A világ egyetértett mindazzal, amit ők csináltak. Így van? (Dr. Józsa István: Így van.) Tisztelt Képviselő Úr! Ebből az következik, hogy önök, ha lehetőséghez jutnak még egyszer, akkor ugyanazt fogják csinálni, mint eddig. (Dr. Józsa István: Sokkal jobban.) Ugyanazt fogják csinálni, mint eddig, úgyhogy ezt csak a jegyzőkönyv számára szeretném aláhúzni: semmit nem tanultak, de legalább bevallják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Azt hiszem, hogy tévedésben vannak, éppen a legfontosabb törvényjavaslatokat szokta a Ház egyébként időkeretben tárgyalni. Talán önöknek is feltűnt, hogy például most szavaztunk a költségvetésről, az adótörvényekről, és mindről egyébként összhangban, együtt és időkeretes tárgyalásban.

Talán azt is elfelejtik, hogy az időkeretes tárgyalás éppen egyébként az ellenzéki jogosítványokat erősíti, hiszen az időkeret felosztása nem a parlamenti létszámnak, hanem az ellenzéki, illetve kormánypárti létnek az alapján történik. Tehát önöknek pontosan ugyanúgy 50 százaléknyi lehetőségük van az időkeret kihasználására, mint a kormánypártoknak, miközben a kormánypártok, önök lehet, hogy ezt nem szeretik, de éppen kétharmados többségben vannak.

Gaudi képviselő úrnak azt tudom mondani, hogy ha nem tetszik az a javaslat, ami benyújtásra került, azt ki lehet javítani természetesen, de annak nem a sok beszéd, hanem a jól megírt és szakmailag megalapozott módosító javaslatok a módja.

Schiffer képviselő úrnak pedig azt tudom mondani, hogy ha a népszavazással kapcsolatban mondanivalója van, akkor azt már jó néhányszor elmondhatta volna, például az alkotmány vitájában, amikor egyetlenegyszer sem tette be a lábát ebbe a Házba (Dr. Schiffer András: Egyszer!), egyetlenegy szót nem mondott az alkotmány vitája kapcsán a népszavazással kapcsolatban, bőven lett volna pedig ideje mindarra, hogy elmondja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Én gratulálni szeretnék Garai képviselő úrnak. Hosszasan hallgattuk, hogy megmentette Bokros Lajostól a sportorvoslást, megmentette Molnár Lajostól a kis kórházakat. Képviselő úr, ez egy nemes tett, csak van egy egyszerűbb módja: olyan kormányt kell választani, amely nem tönkre akarja tenni az országot, hanem újjászervezni és fölépíteni. Azt gondolom, ez sokkal egyszerűbb módja az ország megmentésének, mint amit ön választott.

Lehet most visszamutogatni és elmagyarázni, hogy milyen csodákat vitt véghez annak idején. De Molnár Lajos, Horváth Ágnes összes törvényét ki szavazta meg? Ön vagy én? Ön vagy én? Azok után önnek igaza van, jogi értelemben, ezért kap szót a parlamentben, van joga bennünket kritizálni. De morális értelemben, képviselő úr, sokkal kevesebb. Sokkal-sokkal kevesebb! És nem lehet arra hivatkozni, hogy koalíciós kormány volt. Önöknek 2006-ban döntési lehetőségük volt. Bizalmatlansági indítvány feküdt a parlament előtt. Önök mind a ketten, akik jelenleg itt vannak az MSZP padsorában, szavazhattak volna nemmel.

(17.30)

Molnár Lajosostól szavaztak Gyurcsány Ferencre! Az, hogy most tudtak tőle megszabadulni, nem az én bűnöm, az az önök bűne, de mind a ketten itt voltak akkor is, úgyhogy ennyit erről.

Ami pedig a választási plakátokat illeti, igen, az szerepelt rajta, hogy mentsük meg, meg kell mentenünk az egészségügyet. És tudja, miért szerepelt rajta? Mert olyan állapotban hagyták itt, amihez képest már a megmentés is tett! Kisebbfajta csoda, hogy nem omlott össze! Ezért kellett azon a plakáton annak szerepelnie, hogy mentsük meg, és nem annak, hogy fejlesszük, meg több pénzt adjunk bele, meg mit tudunk még vele tenni. Meg kellett menteni!

Most azt mondja, hogy nem teszünk semmit, miközben több órája arról vitatkozunk, hogy éppen mit teszünk, ellentétben azzal, amit önök tettek a károkozással, ellentétben azzal. Úgyhogy egy kicsivel több visszafogottságot kérnék, tisztelt képviselő úr. Azokat a hatalmas eredményeit, amelyeket a saját kormányával szemben egyébként elért (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), továbbra is támogatni tudom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kezdeményezem, hogy a szerdai napon a nemzeti köznevelésről szóló T/4856. számú törvényjavaslat részletes vitáját az Országgyűlés egy szakaszban folytassa le. Tisztelettel kérem elnök urat, hogy amennyiben indítványommal egyetért, erről az Országgyűlés az eddigi gyakorlatnak megfelelően vita nélkül döntsön. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Derültség az MSZP soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Vágó képviselő úr az előbb azt mondta, hogy az agyelszívás az, ami ellen mindannyian küzdünk. Ez igaz, képviselő úr, de a vitát hallgatva azt látom, hogy ki több, ki kevesebb sikerrel folytatja ezt a küzdelmet. (Derültség.)

Magam nem vagyok oktatáspolitikus, ezért kíváncsi voltam az ellenzék hatalmas nagy ívű oktatáspolitikusainak a véleményére, mielőtt a kétperces hozzászólás lehetőségével éltem volna, mert vártam, hogy talán kijön belőle valami.

(14.40)

De az a helyzet, hogy az égvilágon semmi nem jött ki belőle. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Miért?) Olyan mondatokat hallottunk, ami engem személy szerint kifejezetten megdöbbent, amikor Kolber képviselő úr arról beszél, hogy az a baj a felsőoktatásba való bejutással, hogy nem küszöböli ki a képességhátrányt. Képviselő úr, komolyan azt gondolja, hogy a felsőoktatásba való bekerülés nem képességfüggő? Az a képesség, amivel az államilag finanszírozott felsőoktatásba be lehet kerülni, azt úgy hívják, hogy tudás, az nem veleszületett, azért nagyon sokan küzdenek, olyan családok gyermekei, ahol a szülőknek az a legfontosabb, hogy a gyerekeik tanuljanak. És ez nem pénzkérdés, ez gondoskodás kérdése. Ezek a szülők odaülnek az óvodáskorú gyerek mellé, tanítják, foglalkoznak vele, odafigyelnek az általános iskolára, odafigyelnek a gimnáziumokra, törődnek a gyermekeikkel.

Ön tényleg azt szeretné, ha egy olyan felsőoktatási rendszerünk lenne, ami ezt a törődést hátránynak tekintené? Azt szeretné elérni, hogy ez a törődés semmivé váljon? Én nem szeretnék ilyen világban élni. Én olyan világban szeretnék élni, ahol ezt a törődést az állam elismeri, és elsősorban azokat a családokat, azokat a gyermekeket támogatja, ahol ez a törődés jelen is van.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Ígérem, hogy rövid leszek. Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a szavait, egyébként egyetértek vele. Azt gondolom, hogy ez volt a helyzet Magyarországon egészen eddig, és az új köznevelési törvény pontosan arról szól, hogy ezt a hátrányt kiküszöbölje, pontosan annak érdekében születik meg. (Dr. Hoffmann Rózsa tapsol.) Éppen ezért, ha figyelmesen hallgattam önt, akkor ön éppen arról beszélt, hogy támogatni fogják a köznevelési törvényt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(14.50)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Bárándy Úr! Ön fiatal ember. Önnek azt a beszédet, amit elmondott, nem kellett volna elmondania. Önt semmi nem kényszerítette erre. Önt kihasználták, de magától vállalta. Ön beállt azoknak a sorába, akik összemossák a jót a rosszal, az igazt az igaztalannal, a becsületest a talpig becstelennel.

1998 óta vagyok képviselő. Talán soha nem mondtam még ebben a Házban személyes példát, családit pláne nem, de most rákényszerített képviselő úr.

Az én édesapám nem volt hős. Nem csinált semmi különöset 1956-ban. Tüntetett. Előtte az egyetemen tanított, kiváló tanár volt. Természetesen kirúgták az egyetemről. A repülőtéren kellett takarítania. Aztán felajánlották, hogy legyen besúgó, akkor visszamehet. Nem lett besúgó, takarított. Aztán felajánlották, hogy Szeged leggyengébb szakközépiskolájába elmehet tanítani. Akkor már csak a pártba kellett belépnie. És fel akarta nevelni a gyermekeit. Belépett.

Bárándy Képviselő Úr! Ön a párttagokat ne mossa össze azokkal, akik hasznot húztak az előző rendszerből! Ne mossa össze az ön körül ülőkkel! Ön ezt tette. Baloldaliakról beszélt, párttagokról beszélt, mi pedig azokról beszélünk, akik az előző rendszer haszonélvezői voltak, akik kihasználták azt a rendszert, hasznot húztak belőle és működtették, és most néznek velem szembe.

Képviselő úr, ne álljon be abba a sorba, akik húsz éven keresztül ezt tették, mert a múltat többek között ezért nem lehetett feldolgozni ebben az országban!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én javaslom, hogy az ügyrendi javaslat az ügyrendi javaslat legyen, és ne hajcihő, és ne bohóckodás (Taps a kormánypártok soraiban.), és ne zavarkeltés. Zavarkeltést sikerült már önöknek csinálni ezen a héten, azt gondoltam, mára leálltak vele.

Amit az elnök úr tett, az bőven belefér a játékszabályokba. Nem akasztotta meg a vezérszónoki kört, elmondhatta a vezérszónoklatot az LMP képviselője, arra szólított fel mindenkit, hogy a Ház méltóságát őrizze meg. (Novák Előd: Mi a javaslat?)

Ami pedig azt illeti, frakcióvezető elnök úr, hogy ki mikor van itt a teremben, és mikor teszi lehetetlenné a törvényjavaslat vitáját, a törvényjavaslat vitája folyna, ha ön nem kérne ügyrendi javaslatot. Ellenben az meglehetősen furcsa, hogy miközben ön szerint nagyon fontos ennek a törvényjavaslatnak a vitája, a Fidesz vezérszónokánál, illetve az előterjesztő expozéjánál ön, mondjuk, nincs itt a teremben. Ezek után ön számon kéri bárkin, hogy egy bizonyos idő után elmegy, majd visszajön? Ez hogy néz ki, frakcióvezető úr?! (Ertsey Katalin: Lejárt az idő! Hol volt a javaslat?)

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az ügyrendi javaslatom lényege az lenne a demokrácia jegyében, hogy a 14 fős MSZP-frakció tegye lehetővé a 263 fős frakciószövetségnek, hogy eldönthesse, hogy egy törvényt a frakcióból ki visz és ki nem visz. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Bocsánat, 48-an vagyunk!)

Ha a frakcióvezető elnök úr venné a fáradságot és megnézné, hogy kik az előterjesztői ennek a törvényjavaslatnak, akkor láthatná azt, hogy én is az előterjesztők között vagyok, itt vagyok a teremben, lehet velem vitatkozni, ez meg is történik talán, de nagy tisztelettel szeretném kérni, hogy ha megengedné nekünk azt, hogy mi saját magunk dönthessük el azt, hogy egy-egy törvényért ki a felelős, azt nagyon szépen megköszönnénk.

Köszönöm szépen előre is, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Lamperth Képviselő Asszony! Értjük. Tehát amíg arról szól a történet, hogy minden szereplőnek bizonyos szándékaiból beemelünk a törvényjavaslatba, az nem helyes, a helyes az, ha az MSZP összes szándékát beemeljük a törvényjavaslatba. Megértem önt, hogy ezt az álláspontot képviseli. Azt gondolom, hogy szociológiailag teljesen érthető, hogy ön így gondolkozik.

Itt ülök nem tudom, mióta, a vita megkezdése óta, és hallgatom a konstruktív javaslataikat egyébként. Ehhez képest maffiázás, listázás, minden elhangzik, de javaslat nem. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Nem igaz!) A listáról beszélnek, amikor abból a listából, ami nem létezik, Karácsony Gergő mutat grafikonokat. Akkor az Karácsony-lista, tisztelt képviselő úr. Lehet, hogy K-lista, de hogy Karácsony-lista, az biztos. (Derültség.) Nem én csináltam grafikonokat, hanem Karácsony Gergő csinált grafikonokat. (Derültség az LMP padsoraiban. - Novák Előd: Istenem, de buta! Jézus Mária!)

Azt pedig, képviselő asszony, hogy az ember azt mondja, hogy megjelennek részérdekek, kiforgatni pártérdekekre, hozzáállás kérdése. Azt gondolom, hogy az LMP-nek érdeke. (Ertsey Katalin közbeszólására:) Nem, ön forgatta ki pártérdekekre az érdeket, képviselő asszony. Ha az LMP-nek érdeke a női kvóta, fontosnak tartja, ezt el tudom fogadni, ez egy érdek. Mi úgy gondoljuk, hogy nem helyes ha a választói rendszerben benne van. De más érdekét az LMP-nek el tudjuk fogadni. Miért probléma ez? Miért probléma ez? (Ertsey Katalin: Mert nem pártérdeket képviselek.) Pontosan erről van szó, hogy nem pártérdekről szól a történet, hanem érdekről szól, csak ön ki akarja forgatni, mint ahogy mást sem tesznek reggel óta, csak kiforgatnak mindent.

Hallottuk jobbikos hozzászólótól, hogy szörnyű dolog az egyéni kerületekben, hogy egy városnak - az hiszem, Pécset említette - a két széle egy választókerület, a közepe a másik. Hogy lehet ilyen? Jelentem, tessék már megnézni most Szolnokot! A közepe az egyik, körben van a másik, és mind a kettőhöz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hozzá van csatolva 8-8 kistelepülés. És kinek volt ezzel eddig baja? Senkinek. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Pont azért szerettem volna szót kérni, hogy a szocialista képviselő úrnak fölhívjam a figyelmét arra, hogy az előterjesztő képviselője itt ül a teremben. Többször jeleztem már, hogy itt vagyok, reggel sem vett észre, most sem. Nem tehetek róla, de hogyha megpróbálna nemcsak így begubózni a saját gondolatai mögé, hanem szétnézni, akkor előbb-utóbb rájönne, hogy itt van az előterjesztő képviselője a teremben.

Az, hogy én nem felelek meg önnek, az az ön személyes ízlése, engem nem bánt, és nyilvánvalóan hosszasan beszélhetnénk arról, hogy ki nincs itt. Nincs itt Mesterházy Attila, nincs itt Vona Gábor, nincs itt Tóbiás József, nincs itt Szekeres Imre, nincs itt Lamperth Mónika... (Dr. Lamperth Mónika felállva jelzi, hogy itt van.) Elnézést, Lendvai Ildikót akartam mondani. Tehát fölsorolhatnék még nagyon sok embert, aki egyébként nincs itt a teremben. Azt gondolom, azoknak célszerű vitázni - azoknak viszont vitázni lenne célszerű -, akik itt vannak.

Egy köszönettel is tartozom, meg szeretnék egy kérést is megfogalmazni. Köszönettel tartozom Novák Előd képviselő úrnak, aki jelezte, hogy a nem létező listájáról ki fogja törölni Gruber Attila képviselő urat. Ha megtenné, hogy engem is kitöröl a nem létező listájáról, mert én is ugyanolyan SMS-eket szoktam kapni, akkor azt nagyon szépen megköszönném. (Dr. Lamperth Mónika: Nem véletlen, hogy én nem kapok. - Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Iszonyúan méltatlannak érzem azt, ami most zajlik, képviselő úr, és hogyha hasonló méltatlan vitában szeretnék részt venni, akkor most éppen azt kellene mondanom, hogy nem tudom, tetszik-e ismerni véletlenül, hogy ki volt a Jobbik vezérszónoka, aki nincs itt a teremben. Megértem, hogy nincsen itt. Teljesen érthető, hogy nincs itt. Megértem azt is, hogy az LMP vezérszónoka sincs itt. (Dr. Lamperth Mónika: Az MSZP-é itt van.)

De hogyha normálisan szeretnénk beszélni egymással, ha valóban vitatkozni szeretnénk egymással, ha valóban egy törvény kapcsán szeretnénk vitázni, javaslatokat tenni, akkor az a stílus, amit ön képvisel, képviselő úr, szerintem megengedhetetlen. Ez sehova nem fog vezetni. Ez egy jottányit nem fogja előrevinni a vitát. Ez egyetlenegy dologra mindenképpen jó - és azt gondolom, ez a céljaik között szerepel is, nemcsak önnek, hanem a másik két ellenzéki pártnak is -, folyamatosan abba az irányba terelni a dolgokat, hogy el lehessen mondani azt, hogy a Fidesz és a KDNP nem hajlandó megegyezni, nincs megegyezés, jajaj, erőből csinálnak mindent. Amikor próbálnánk, amikor javaslatokat várunk, amikor megfogalmazzuk azt, hogy mit szeretnénk pontosan tenni, akkor arra nincs válasz, támadás van, támadás van, támadás van.

Mi állunk elébe. Az obstrukciónak is álltunk elébe. Itt vagyunk, vitázunk önökkel, semmi probléma nincs. Csak világosan látjuk azt a helyzetet, hogy önök eleve nem akartak megállapodni a választójogi törvényben, és azért nem akartak megállapodni, hogy elmondhassák azt, hogy nem lehet velünk megállapodni. Ez volt a céljuk az első perctől kezdve. Akkor beszéljünk most már őszintén egymással!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Akkor térjünk vissza arra a vitára, amit szerintem is érdemes folytatni: érdemes-e a parlament létszámát 200 fő alá, 199 főre csökkenteni? Mert szerintem az egész törvényjavaslatnak például ez az egyik legfontosabb eleme (Dr. Molnár Zsolt közbeszól.), amiről valamiért nem szeretnének önök, tisztelt ellenzéki képviselők, beszélni. Mert azt mindannyian tudjuk, 20 éve tudjuk legalább, hogy a parlament egyébként túl nagy létszámmal működik, amiben nem az a legnagyobb probléma, hogy drágább, mindannyian tudjuk, hogy az ország költségvetéséhez képest nem ez a leglényegesebb; az a legnagyobb probléma, hogy nem tud kellően hatékonyan működni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Önök is tudják, mi is tudjuk. Mi meg tudjuk... Végre meghozódott az a döntés, meghoztuk azt a döntést, hogy 200 fősre csökkentjük a parlamentet, sőt 200 fő alá.

Ha 200 fő alá csökkentjük a parlamentet, akkor abból egyenesen következik egy vegyes választási rendszerben, amelyet egyébként megtartunk; nem kellett volna feltétlenül megtartani, nyugodtan lehetett volna tiszta egyéni kerület, tiszta listás kerület is, mind a kettőre van egyébként példa Európában... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Választás se kell! - Dr. Schiffer András: Nem kell választás sem! - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Képviselő úr, nincsen példa Európában mind a kettőre? Azok az országok, amelyek tiszta egyéni kerületet tartanak fenn, azok ilyen totálisan antidemokratikus országok, mint Nagy-Britannia, ahol tiszta listás rendszer van, az a szörnyű kongói demokrácia, mint Hollandia. Én csak azt mondtam, hogy ha önök hajlandóak lennének elfogadni azt, hogy mindenre van példa, és az a javaslat, amely önök előtt szerepel, az egyébként ezeknek az Európában meglévő példáknak egy vegyes rendszerét alkalmazza, amire számtalan példa van Európában, biztos hogy előrébb tudnánk jutni.

Ha az egyéni kerületek számát, mint ahogy mondtam, csökkenteni kell, hiszen csökken a parlament, és megmarad a vegyes rendszer, akkor értelemszerűen újra kell szabni az egyéni választókerületeket. És én nem azt mondtam, mint - (Dr. Molnár Zsoltnak:) elnézést, a nevét sosem tudom megjegyezni, tisztelt szocialista képviselő úr (Dr. Molnár Zsolt: Pedig nem nehéz!) - amit ön, hogy eddig volt egy rossz választókerületi rendszer, most pedig lesz egy még rosszabb. Én azt mondtam az egyéni kerületi rendszerről (Az elnök csenget.), hogy az eddigivel sem volt semmi probléma, miért lenne egy pont olyannal most bármi probléma.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Előterjesztőként szeretnék szólni, és akkor megvilágítanám, hogy Schiffer képviselő úr mitől ilyen ideges - mert nem attól olyan ideges, amit a képviselő úr mond, hanem egészen mástól. Attól olyan ideges, amit Lamperth Mónika képviselő asszony is feszegetett.

Mi a különbség a két forduló és az egy forduló között? Mi az igazán lényeges különbség? - leszámítva azt, hogy az egy forduló lényegesen egyszerűbb és olcsóbb. A másik lényeges különbség - és ezért nem tetszik sem az MSZP-nek és főleg nem az LMP-nek -, az a különbség, hogy már a választások első fordulója előtt be kell jelenteni azt a nyilvánvaló tényt, ami most teljesen egyértelműen látszik a parlamentben, hogy ki kivel akar egyébként összeállni a parlamenti választásokat követően. Az első forduló előtt, ha ezt nem teszik meg, akkor nem lesznek közös jelöltjeik, és nem lesz lehetőség ezt a második fordulóban megcsinálni. Ön ettől ilyen ideges, Schiffer képviselő úr. Ez a problémájuk egyébként ezzel a törvénnyel.

Csak azt szeretném megkérdezni: ön szerint ez is antidemokratikus? Hogy a választások első fordulója előtt világossá teszik egyébként, hogy az MSZP-vel és a Demokratikus Koalícióval együtt akarnak indulni? Hogy összenő, ami összetartozik? Ez akkora probléma? Ha a demokráciából kioktatjuk egymást, képviselő úr, akkor ön miért akarja eltitkolni a választások második fordulójáig egyébként, hogy kivel szeretne együtt indulni? Elég jól láthattuk, hogy mi történt a II. kerületben. Önök ezt akarják eljátszani a következő választásokon is. Az első forduló, az egyfordulós választás ezt valószínűleg nem tudja lehetővé tenni. Világosan kell beszélni, el kell mondani az embereknek, hogy mi a helyzet. (Ertsey Katalin közbeszól.) De akkor ne hivatkozzunk másra! Akkor ne hivatkozzunk másra!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak néhány apróságot szeretnék mondani. Novák Előd képviselő úrnak arra hívnám fel a figyelmét, hogy bár kétségkívül fontos mutató a hozzászólások száma, de legalább ilyen fontos azok minősége is. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Úgy látom az előttem zajló vitából, hogy vannak képviselők, akik ezt a törvényjavaslatot valóban arra használják föl, ami a célja, megfogalmaznak olyan javaslatokat, amelyek segítenek, javítanak és átláthatóvá teszik a képviselőkkel kapcsolatos ügyeket; és vannak képviselők, akik semmi másra nem használják föl, mint hogy a múlt rendezetlen dolgait megpróbálják most fölhánytorgatni. Ez kinek-kinek ízlése, hozzáállása, és bocsásson meg Novák képviselő úr, intelligenciájának a kérdése.

Azt viszont szeretném kérni, hogy ha lehet, akkor a kettős mércét semmiképp ne alkalmazzuk. Mert én egyetértek Pörzse képviselő úrral abban, hogy ebben a parlamentben mindenki, legyen férj vagy feleség, teljesen lényegtelen, mindenki saját jogon jutott be, ahogy képviselő úr fogalmazott. Csak akkor ön is ismerje már el azt, hogy ebben a teremben nem ül egyetlenegy olyan polgármester sem, akit országgyűlési képviselőként vagy polgármesterként nem az emberek választottak volna meg. Nem ül egyetlenegy olyan polgármester sem, akiről az ő választóik ne lettek volna pontosan tisztában azzal, amikor polgármesternek megválasztották, hogy egyébként parlamenti képviselő is. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor nem másról kell szólnia a vitának, mint arról, hogy a következő választás után a kétszáz fős parlamentben pedig - amiről szó is van - gyakorlatilag főállású képviselőknek kell dolgozni. Pont. És itt le is zárhatjuk, és azt gondolom, hogy erről érdemes talán még beszélgetni, de teljesen felesleges olyan kettős mércét alkalmazni, mint amilyet önök alkalmaznak, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy látom, hogy a mai vita alapvetően két szakaszra bontható. Az első szakaszban egy konstruktív, zömében jobbító szándékú vita volt, a második szakaszban pedig megérkezett Göndör István.

Sok mindent láttam már ebben a Házban, tisztelt képviselő úr, de olyat még nem, hogy amikor az elnök egyébként le akarja zárni a vitát, mert nem jelentkezik több képviselő hozzászólásra, akkor valaki az ajtóból berohan, szót kér, és utána azzal kezdi a hozzászólását, hogy az előterjesztők közül miért nincs itt, akit ő keres, miközben az előterjesztők közül négy ember folyamatosan itt ült a teremben. Folyamatosan itt ült a teremben, képviselő úr, itt ült Balla Mihály képviselő úr, Szakács Imre képviselő úr, Gyopáros Alpár képviselő úr, Kontur Pál képviselő úr, és pluszban még én is itt voltam, azt gondolom, a vita 95 százalékában.

De a szocialistáktól megszokhattunk mindent. Mint ahogy azt is, hogy én úgy láttam a hozzászólásokból, hogy a kormánypárti támogatásokon túl ennek a javaslatnak ellenzéki támogatása is van. Nem minden elemében, nem feltétlenül változatlanul, de mind a Jobbik, mind az LMP képviselőinek hozzászólásából azt érzékeltem, hogy bizonyos módosításokkal, bizonyos változásokkal egyébként számukra is elfogadható a javaslat. Természetesen a szocialisták számára nem elfogadható ez a javaslat sem, de értjük, világos. Őszintén bevallom, nagyon nem is számítottunk rá egyébként, hogy a szocialistáktól bármikor támogatást kapunk bármilyen javaslathoz.

Ez azonban nyilvánvalóan nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egy olyan szabályrendszert dolgozzunk ki, egy olyan törvényt fogadjunk el, ami a jelenleginél lényegesen átláthatóbb, sőt mondhatom, hogy átlátható, világos rendben szabályozza a képviselők munkafeltételeit és a képviselők jövedelmi viszonyait. Egyébként a jelenleginél semmiképp sem drágább, és bizonyos elemeiben, vagy azt tudom mondani, hogy jórészt már megfelel egy lényegesen kisebb, 200 fő alatti, valószínűleg 199 fős parlament szabályának is.

Úgy láttam, hogy a javaslatnak ezen elemeit egyébként sem a Jobbik, sem az LMP képviselői nem cáfolták. Nem cáfolták azt, hogy a jelenlegihez képest egyébként ez egy komoly előrelépés, hogy kizár sok olyan lehetőséget, amely visszaélésre adott okot. Erről Göndör képviselő úr, mondjuk, nem szívesen beszélt volna, de mintha az előző ciklusban egy képviselő házaspárt épp a szocialista frakcióból érintett volna ez a történet, akik egyébként rendelkeztek közös budapesti lakással, mégis mind a ketten felvették a költségtérítést, s a többi, s a többi.

Nyilván arról is elfelejtett beszélni, hogy azt az egyébként kis létszámú fideszes képviselőt, aki a dupla költségtérítést egyébként jóhiszeműen vette fel, mindenki visszafizette, és pluszban még egyébként nagyon komoly etikai büntetést is kellett fizetni; tehát az, hogy nem érte volna semmilyen retorzió őket, az enyhén szólva túlzás.

Azt gondolom, hogy a javaslat a javadalmazás tekintetében is fontos előrelépés, de legalább olyan fontos a munkafeltételek megteremtése esetén. Göndör képviselő úr is beszélt róla, hogy milyen helyzet volt Nagykanizsán, meg milyen helyzet van most. Azt gondolom, hogy az nagyon helyes, ha nem a polgármester jóindulatától vagy kevésbé jóindulatától függ az, hogy egy egyéni választókerületi országgyűlési képviselő hogyan és milyen feltételek mellett tudja egyébként az önkormányzat infrastruktúráit használni, hanem a törvény rögzíti. Azt gondolom, hogy ez fontos minden egyéni kerületi és minden listás képviselő számára is, legyen az egyébként kormánypárti vagy ellenzéki. Jelen esetben úgy látom egyébként, hogy ez inkább az ellenzéki képviselők számára jelent nagyobb jogbiztonságot, lévén a polgármesterek nagyon jelentős része kormánypárti, és ennek ellenére tesszük ezt a javaslatot.

(13.20)

Az elhangzott kritikákra, már amelyeket érdemes figyelembe venni - és itt nyilván nem a Szocialista Párt kritikáira gondolok -, nyitottak vagyunk. Nyitottak vagyunk a hatálybalépés idejére, nyitottak vagyunk az úgynevezett benzin- vagy üzemanyagkártya-elszámolással kapcsolatos kérdések fölvetésére és sok olyan apró részletkérdésre, amelyeket egyébként joggal vetettek föl jobbikos vagy LMP-s képviselőtársaink. Törekedni fogunk a megegyezésre, várjuk az ilyen irányú módosító javaslatokat, de meggyőződésünk, hogy egy sokkal jobb, sokkal tisztességesebb és egy sokkal átláthatóbb rendszert kell teremteni mindannyiunk számára annak érdekében, hogy a választópolgárok és - többen említették már - a bulvársajtó lehetőség szerint minél kevesebbet a képviselők javadalmazásával és minél többet a munkájával tudjon foglakozni. Én ehhez kérem képviselőtársaim segítségét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egy javaslatom lenne. A javaslatom lényege az, hogy most titkos szavazás következne, én azt javasolnám, ha erre mód és lehetőség van, hogy az elnök úr rendelje el a titkos szavazást, de úgy, hogy a szavazatok leadásának a határideje ne változzon, tehát 11 óra 20 perc maradjon. (Szórványos taps.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kétéves tevékenységének a vitája zajlik, s mint minden ilyen vita, nyilvánvalóan arról is szól, hogy ki a kormányképes, kormányképességet kell mutatni, mi történt az elmúlt két évben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző néhány percben a Jobbik kormányképességét hallottuk.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz részéről: Így van. - Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban. - Novák Előd, Balla Györgyre mutatva: Érintettség okán nem kell beszámítani az időkeretbe! - Derültség a Jobbik soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én akkor most elmondanám, hogy miről van szó, merthogy az előző öt percben éppen egyetlenegy szó sem hangzott el az előttünk lévő előterjesztésről.

A köztársasági elnök úr egy törvényt megvizsgált, talált benne hibát, visszaküldte a parlamenthez, a parlament záros határidőn belül újra megtárgyalja, teljes egészében elfogadja a köztársasági elnök úr véleményét, és hiba nélkül elfogadja a törvényjavaslatot. Ez az, amiért önnek, Schiffer képviselő úr tombolnia kell, ez az, amiért nem tud megnyugodni, amikor az egész jogrend veszélyét lebegteti. Képviselő úr, én megértem, hogy ön fáradt, de most nem ez történik. Az történik, hogy békében, nyugalomban - amikor nem is kéne egymással vitatkoznunk, mert azt gondolom, hogy ebben a kijavításban még talán egyet is értünk - meg tudnánk ezt beszélni, el tudnánk fogadni, de úgy látszik, hogy valaki még ezt sem tudja elfogadni, mert csak mindig van valami mondanivalója.

De még egyszer mondom, képviselőtársaim, a helyzet az, hogy történt egy technikai hiba, a köztársasági elnök úr észrevette, a parlament kijavítja, és lesz egy jó törvényünk, pont.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbekiáltások az MSZP soraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, akkor Schiffer képviselő úrral most nem foglalkoznék. De Bárándy úr, én minden kritikát elfogadok, minden kritikát jogosnak érzek, azonban tisztelettel kérem, hogy engem egy olyan párt képviselője ne oktasson ki, akik a legnagyobb büszkeséggel elfogadott, az egész társadalmat veszélyeztető Bokros-csomagot úgy fogadták el, hogy 26 helyen találta alkotmánysértőnek az Alkotmánybíróság. (Taps a kormánypárti oldalon.) Ha lehet, egy ilyen párt képviselője ne oktasson ki bennünket. És ha lehet, ne oktasson ki egy olyan párt képviselője, aki itt ült ebben a parlamentben, miközben az előző köztársasági elnök, Sólyom László nemegyszer szólította fel önöket arra, hogy térjenek vissza a demokráciára, nemegyszer figyelmeztette önöket arra, hogy egy olyan embert nem lehet feltétel nélkül követni, akit önök hat éven keresztül követtek. Most már szabadulnának tőle, de akkor követték.

Ha lehet, akkor egy ilyen párt képviselője a Fideszt, a Kereszténydemokrata Néppártot és személyesen engem ne oktasson ki. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gaudi képviselő úr a beszéde elején feltette a kérdést, hogy kié ez a költségvetés: a Fideszé, a kormányé, mégis kié ez a költségvetés? Én megnyugtatnám önt, képviselő úr: ez Magyarország költségvetése, amiről most tárgyalunk. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Dr. Lamperth Mónika: Nagyon frappáns!)

A képviselő úr arról is beszélt, hogy ez a költségvetés olyan, mintha a szocialisták költségvetése lenne. Nos, én javaslom, képviselő úr, hogy figyelmesen olvassa el ezt a költségvetést.

És meg kell nyugtassam önt: a kormány, a nemzeti együttműködés kormánya által beterjesztett költségvetés és a szocialisták költségvetése egyetlenegy dologban hasonlít egymásra, mind a kettőben számok vannak, semmi másban nem hasonlít egymásra a két költségvetés. (Göndör István közbeszólása. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Az államadósság-törlesztés mértékében...) Igen, az államadósságot joggal mondja, képviselő úr. Tényleg lényegtelen az a különbség, hogy a szocialisták nyolc éven keresztül növelték az államadósságot, a Fidesz-KDNP pedig folyamatosan csökkenti az államadósságot. Hogyha önnek ez egy lényegtelen különbség, képviselő úr, akkor nehéz lesz költségvetésről vitáznunk. Szerintem ez egyáltalán nem lényegtelen, mert ez Magyarország túlélésének a záloga.

(11.00)

Ha arra is kíváncsi, képviselő úr, hogy mi ebben a költségvetésben az, amit a Fidesz igazán fontosnak tart, arra is világos választ kaphatott. Egyrészt a családok támogatása; elvitathatatlan, hogy 2011 óta az adókedvezmény rendszere folyamatosan működik, és igen jelentős. Másrészt pedig a munkahelyteremtés, ahol mi a 25 év alattiaknak, a 55 év felettieknek olyan kedvezményeket kívánunk biztosítani, amelyekkel meg tudják őrizni a munkahelyeket, és munkahelyekhez jutnak. Az önfoglalkoztató, kisadózó mikrovállalkozásoknak, igen nagy szám, képviselő úr, olyan kedvezményeket fogunk biztosítani, ami lehetővé teszi számukra a normális megélhetést, hogy ne veszítsék el az állásaikat. És majd még sorolnám tovább is, de a munkahelyteremtés, ez a lényeg, képviselő úr. Az összes többi hablaty.

Köszönöm szépen.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Józsa Képviselő Úr! Én igyekszem nagy türelemmel és nyugalommal hallgatni a szocialista hozzászólókat, de egy dologra tisztelettel megkérném: a felelősséget és a szocialistát ne emlegesse egy mondatban. A felelősséget és a szocialistát ne emlegesse egy mondatban, mert az, amit önök tettek, világosan megmutatja, hogy semmi köze nincs egymáshoz. Ugyanis azt a felelőtlenséget, hogy önök ilyen szinten eladósították az országot, hogy 52 százalékról 83 százalékra növelték meg az eladósodottságunk mértékét, ami miatt ma a költségvetés legjelentősebb kiadási tétele az államadósság csökkentése, no ez felelőtlenség. Ezért nagyon szépen kérem önöket, különösen azokat a képviselőket, akik nyomkurászták a gombot, és hozzájárultak az ország ilyen tönkretételéhez, hogy a felelősséget és a szocialistát még egyszer egy mondatban ne használják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy meglepő lesz, amit mondok, de szerintem nagyon hasznos vitának vagyunk a tanúi. Nagyon hasznos vitának, mert ez a vita rámutat mindarra, ami különbség a jelenlegi kormány és az előző kormány között. Az MSZP vezérszónoka és azóta folyamatosan a szocialista képviselők a büdzséről, a költségvetési hiányról, a büdzsén ütött lyukról beszélnek, mi meg az emberekről. Ez a különbség köztünk, tisztelt képviselőtársaim. Nekünk ez a javaslat, a munkahelyvédelmi akcióterv embereket jelent, önöknek meg büdzsét. Így kormányoztak nyolc éven keresztül, mi pedig szeretnénk bebizonyítani azt, hogy csak úgy lehet jól kormányozni, ha a szemünk előtt mindig az emberek sorsa, az emberek munkahelye lebeg. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Azt gondolom, ez a mai vita, ha valaki eddig nem tudta volna, a mai vita világossá tette, hogy mi a különbség a szocialisták és a Fidesz között.

Január 1-jétől ez a törvény életbe lép. A vállalkozások e törvény alapján fognak adózni. Akkor önök mit keresnek? Ez nem egy határozati javaslat, nem egy elképzelés - ez egy törvényjavaslat.

(15.00)

El fogja fogadni a parlament, segíteni fog a vállalkozásoknak; a vállalkozások képesek lesznek munkahelyet megőrizni, megteremteni. Önök mit hiányolnak? Az elvesztegetett 8 évüket hiányolják. (Simon Gábor: Ebben biztos is vagy?) Azt hiányolják, amire önök nem voltak képesek.

Önök abban érdekeltek, hogy ez az ország (Simon Gábor: Mindjárt! Nyugi!) sikertelen legyen. Önök nem akarják ezt a törvényt elfogadni; nem akarják, hogy bárki bebizonyíthassa azt, hogy lehet máshogy is. Ezért találnak ki minden kifogást, csak még sunnyognak is, mert nem merik ezt felvállalni, nem merik ezt nyilvánosan elmondani (Simon Gábor: Ezen a termen kívül már senki nem hiszi el...), hanem mindenféle ürügyet, mindenféle kifogást keresnek. Nem fog sikerülni, tisztelt képviselőtársaim! Akkor is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) segíteni fogunk, és akkor is meg fogjuk őrizni a munkahelyeket. (Simon Gábor: Helyes!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár sejtem, hogy fikció, de hogyha föltételeznénk, hogy a szocialisták is és mi is egyébként jót szeretnénk ennek az országnak, akkor akár egy alkut is köthetnénk. Az az alku nagyjából úgy nézne ki, hogy költségvetési ügyben a szocialisták nem adnak, mi meg nem kérünk tanácsot. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Merthogy az akar költségvetési ügyben egyébként tanácsot adni, aki mondjuk, 2006-ban 3 százalékos hiánnyal tervezett, majd 9 százalék lett, vagy az akar költségvetési ügyben tanácsot adni, aki 2010-ben úgy adta át a kormányrudat, hogy ha abba nem nyúlunk bele, akkor a vállalt 3,2 százalék helyett egyébként 7 százalékot meghaladó költségvetési hiány lesz, és annak kellene azt a tanácsot elfogadni, amit önök adnak, aki amióta kormányra került, folyamatosan tartja a költségvetési hiányt, az adósságot nem növeli, Tukacs képviselő úr, hanem csökkenti, nem 8 éven keresztül növeli, hanem folyamatosan, évről évre csökkenti. Tényleg azt gondolja, hogy ennek a kormánynak, ennek a kormányszövetségnek, a Fidesz-KDNP-nek kellene önöktől tanácsot elfogadni? Önöknek meg van bőr a képükön tanácsot adni az után a 8 év után, amit a költségvetéssel műveltek? (Zaj az MSZP soraiban.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ez önről és a társairól mutat, azt gondolom, meglehetősen markáns képet, meglehetősen markáns képet, hogy mire készülnek, mit képesek megtenni. Amikor Gúr képviselő úr föláll, és azt mondja, amit ígértek... És mosoly van az arcán, hogy nem nő úgy a foglalkoztatás, ahogyan mindannyian szeretnénk, és eközben kárörvendően mosolyog, annak örül, hogy az emberek nem dolgoznak, mert maguk az ország sikertelenségében látják a saját sikerüknek a kulcsát. (Dr. Józsa István: Ez a Fidesz!) Márpedig higgye el, az ország sikere a kormány és az ellenzék sikere is lehetne egyszerre, ha úgy lennének önök képesek hozzáállni a dologhoz, de sosem voltak így képesek, ezért tették tönkre az országot, de most nem fogjuk hagyni, hogy tönkretegyék! (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Ez a törvényjavaslat életbe lép, ott fog maradni a pénz a vállalkozóknál, ott fog maradni a pénz az embereknél, akármit is akarnak önök! (Zaj, közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Schiffer képviselő úrnak szeretném mondani, hogy a házbizottság ülésén az ön főnöke, a frakcióvezető ott ült, és egy szóval nem kifogásolta a tízórás időkeretet.

Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem nem helyes, hogyha most a Ház plenáris ülésén próbálja azt a szégyent elfedni, hogy az MSZP kistestvéreként önök nem voltak hajlandóak részt venni az alkotmány vitájában, követték őket, és megpróbálja ezt a szégyent most lemosni magáról. Ez nem fog menni, képviselő úr.

A másik, amit szeretnék javasolni, tisztelt Novák képviselő úr, hogy ha szót kér, akkor az sosem baj, ha tudja, hogy miről van szó (Derültség a kormánypárti sorokból.), mert azért a tárgyban alkotott vélemény kapcsán sokat segít, ha valaki sejti, hogy mégis mi van leírva arra a papírra. Az a helyzet ugyanis, hogy most az alaptörvény módosításának időkeretéről volt szó, és nem a választási eljárási törvény időkeretéről, merthogy az nincs időkeretben, tisztelt képviselő úr.

Én megértem önt, hogy egyébként szeretné hallani Kubatov Gábort ez ügyben, de azt őszintén megértem, ha Kubatov Gábor viszont nem szeretné önt hallani ez ügyben.

Köszönöm szépen. (Derültség és taps a kormánypárti sorokból. - Dr. Ujhelyi István: Mi is megértjük. - Lukács Zoltán: Ki az a Kubatov?)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Simor András jegybankelnök úr alkalmazta tanácsadóként a Szocialista Párt-tag Braun Róbertet. Ugye, tudjuk azt, hogy Mesterházy Attila és Braun Róbert rendszeresen találkoztak, rendszeresen egyeztettek. Hogy ezeket a találkozókat követően Braun Róbert pontosan milyen tanácsokkal látta el a jegybank vezetését illetően Simor Andrást, azt valószínűleg csak tőle tudjuk megkérdezni. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Hány perc az igen vagy a nem?) Csak tőle tudjuk megkérdezni, hogy hogyan gyakoroltak befolyást a szocialisták az elvileg független jegybank irányítására. (Zaj, felzúdulás az ellenzéki padsorokban.)

Én nagy tisztelettel megköszönöm Karvalits úrnak, hogy elfáradt ide, megértem azt, hogy Simor András úr nem tudott most jelen lenni, de megvárnám, amíg a parlamentbe látogat, és választ ad.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt napokban értesülhettünk arról, hogy Braun Róbert, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, tehát önnek a személyes tanácsadója, több mint egy éve tagja a Magyar Szocialista Pártnak. De nemcsak tagja a Szocialista Pártnak, hanem belső bizalmasa Mesterházy Attilának, vele rendszeresen találkozik, rendszeresen egyeztet. Braun Róbert tehát az elmúlt években összesúgott Mesterházy Attilával, majd elment a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, és megosztotta vele tudását (Derültség az MSZP padsoraiban. - Gőgös Zoltán: Ezt honnan tudod?), ennek megfelelő tanácsokkal látta el az elnököt (Az elnök csenget.), azt a jegybankelnököt, aki nem olyan régen még az ellen tiltakozott, hogy a törvényesen megválasztott magyar kormány bármely tagja a monetáris tanács ülésén részt vegyen, ne tanácsot adjon, részt vegyen.

Az elnök úr tehát nemet mondott a kormányra, de igent a szocialistákra, azokra a szocialistákra, akik kormányon tönkreteszik az országot, ellenzékben pedig Magyarország sikertelenségében érdekeltek.

(15.50)

Elnök Úr! Ha ön Braun Róbert tanácsaira hallgatott, akkor nem az ország érdekeit képviselte, hanem a szocialisták szekerét tolta. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van. - Szórványos taps ugyanott.) Joggal tehető fel tehát néhány kérdés.

Elnök Úr! Tudta-e ön, hogy Braun Róbert tagja a Magyar Szocialista Pártnak? (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha tudta, akkor miért nem érezte összeférhetetlennek a jegybanknál betöltött szerepével? Miért a kormányra, és miért nem a szocialistákra mondott nemet? Miért a kormánytól, és miért nem a szocialistáktól félti a jegybank függetlenségét?

Végezetül hadd kérdezzem meg, mennyi pénzt fizetett ön Braun Róbertnek azért, hogy a szocialisták érdekének megfelelő tanácsokkal lássa el önt.

Várom válaszait. (Taps a kormánypárti oldalon és a Jobbik soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tudja, elnök úr, az életben vannak bonyolult és nehezen föltehető kérdések, amikre nyilvánvalóan hasonló válaszokat lehet adni. Meg vannak kifejezetten egyszerű kérdések, amelyekre egészen egyszerű válaszokat lehetne adni. Az a szerencsénk, hogy jelen esetben egy nagyon egyszerű kérdésre kellett volna önnek nagyon egyszerű választ adnia.

A kérdés roppant egyszerű ugyanis. Ön személyesen hallgatta meg Braun Róbert tanácsait. (Derültség az MSZP soraiban.) Braun Róbert nem a hazája, nem Magyarország, hanem a szocialisták érdekeit képviseli, és ennek megfelelően tanácsokat adott önnek. (Nagy zaj, az elnök csenget.) Ha ön megfogadta ezeket a tanácsokat, akkor nem a hazája érdekében cselekedett. (Dr. Ujhelyi István közbeszól.) Ha ön nem fogadta meg ezeket a tanácsokat, akkor pedig fölöslegesen alkalmazta, fölöslegesen tömte a zsebét, fölöslegesen fizetett az adófizetők pénzéből rengeteg pénzt Braun Róbertnek, tehát felelőtlenül járt el.

Vagy ez, vagy az, harmadik út nincs. Erre most válaszolnia kell, elnök úr! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem szeretném tovább húzni az időt, de azt azért nem állom meg, kedves Szilágyi képviselő úr, hogy arra ne reagáljak, amit ön mondott.

Tehát ön nagyjából arról beszélt három és fél percen keresztül, hogy tíz hónapja benyújtottunk egy törvényt, még most fogadjuk csak el, jaj, istenem, milyen lassúak vagyunk (Dr. Józsa István: De ez se jó!), már rég túl lehetett volna ezen lenni. És ön, képviselő úr, egy másik törvény kapcsán feláll, és elmondja, hogy hogyan lehet az, hogy csak ennyi időt hagyunk a törvényre, nem vagyunk elég alaposak, nem fogadunk be módosító javaslatot, kapkodunk.

Nagyon kérem, képviselő úr, egy szájjal hideget meg meleget egyszerre legalább ne fújjon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.40)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Elfogadom, elnök úr.

ELNÖK: Igen. Megadom a szót, képviselő úr, és kérem tisztelettel képviselőtársaimat, szíveskedjenek meghallgatni!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány által benyújtott adótörvény-módosítások egyértelműen csökkentik a középosztály terheit. (Gőgös Zoltán: Élelmiszeráfa!)

A félszuperbruttó kivezetése több mint 1 millió embert érint egyébként. Ennek a több mint 1 millió embernek 4 százalékkal fog csökkenni az adóterhelése. Akik pedig 1 millió forint fölött keresnek, azoknak pedig nő az adóterhelése. Tehát akik kimagaslóan magas jövedelemhez jutnak, azok bizony nagyobb terhet kell hogy vállaljanak az államadósság csökkentéséből, mint eddig; a középosztály ugyanakkor egyértelműen jól jár.

Különösen, ha hozzászámítjuk, hogy a munkahelyvédelmi akciótervben a mikro-, kis- és középvállalkozások kapnak igen jelentős, senki által nem vitatottan igen jelentős támogatást és tehercsökkentést. Világos tehát, hogy a nemzeti együttműködés kormánya a középosztály megerősítését, az alkalmazottak és a vállalkozók megerősítését tűzte ki célul, nem úgy a baloldali ellenzék.

Nézzük meg például a baloldal egyik pártjának, az LMP-nek az adótörvény-javaslatát! Az LMP javaslata alapján a családoknak 16, 25 és 45 százalékos adókulccsal kell adózni. 125 ezer forint havi bruttó jövedelem után már 24 százalékos, 330 ezer forint havi jövedelem után pedig 45 százalékos adókulcsot tervez az LMP (Taps az LMP padsoraiból.), amit most meg is tapsolnak. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Bravó!) Világos tehát, hogy az LMP és a baloldal szerint kik a gazdagok (Dr. Répássy Róbert közbeszólása.): aki 125 ezer forintot keres, az kicsit gazdag, aki már 330 ezer forint bruttó jövedelmet is haza mer vinni, az már nagyon gazdag. (Gőgös Zoltán: És aki 47-et keres?)

Nem Gyurcsány Ferenc, nem Bajnai Gordon, nem a milliárdosok gazdagok tehát a baloldal szerint, hanem a magyar középosztály. De nincs új a nap alatt, mindig ezt csinálták, mindig a középosztályt ütötték: megszüntették a gyest, a gyedet; minden lépésükkel azon voltak, hogy a magyar (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) középosztályt tönkretegyék.

Azt kérdezem, államtitkár úr: mibe kerülne az embereknek, ha a baloldal megvalósíthatná adóelképzeléseit?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nos, tisztelt elnök úr, a számítások szerint az a javaslat, amit a baloldal megfogalmazott, körülbelül 283 milliárd forinttal növelné meg az emberek terhét, növelné meg az állam bevételét. Ez nagyjából ugyanakkora összeg, mint amit a jelenlegi kormány egyébként bankadóból és a multik megadóztatásából szed be. Azt gondolom, nyilvánvaló az összefüggés. A baloldal továbbra is az emberek adóterhét kívánja növelni, annak érdekében, hogy kivezethesse a bankadót, kivezethesse a multiadót. (Dr. Schiffer András közbeszólása: Szomorú és szégyen!)

Tisztelt Elnök Úr! Szeretném kérni, hogy a Ház egészségügyi szolgálatát helyezze készenlétbe, mert Schiffer képviselő úr bekiabálásából úgy látom, hogy tolulása van, és lehet, hogy eret kell majd rajta vágni. (Derültség.)

Az a helyzet, teljesen világos, hogy megjelent a Gyurcsány-Bajnai-szövetség, és teljesen világos, hogy a parlamentben itt ülnek az előretolt helyőrségei: az MSZP és a velük szövetséges LMP, akik az embereket (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) akarják adóztatni a bankok helyett. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Gyógyszert neked!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bárándy képviselő úr többször mondta a hozzászólásában, hogy nem újdonság, amit mond (Dr. Bárándy Gergely Sajnos!). Ez igaz, képviselő úr. Nem újdonság, hogy mellébeszél, és nem újdonság, hogy hazudik. (Moraj az MSZP soraiból. - Dr. Józsa István: Egyáltalán nem! Rossz a választási törvény!) Az a helyzet, hogy most ez történt. (Moraj az MSZP soraiból.)

Önmagában az a kérdés, hogy most erről a javaslatról vitatkozunk, semmi másnak nem köszönhető, mint hogy a házbizottság ülésén ellenzéki képviselők felvetették a javaslatot. Kormánypárti képviselőktől ilyen javaslat nem hangzott el. Ellenzéki képviselők javasolták azt, hogy ha úgysem szavazunk a választási eljárásról szóló törvényről, akkor nyissuk meg újra a részletes vitáját, és a kormánypárti képviselők ez elől nem zárkóztak el. Azt mondtuk, hogy a Házszabálytól való eltéréssel támogatni tudjuk ezt a javaslatot. A Házszabálytól szükséges eltérni értelemszerűen, hiszen egy lezárt részletes vitáról van szó. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ettől még rossz a törvény!) Önök felvetnek egy javaslatot, a kormánypárti oldal támogatja, és ezt követően mást sem hallunk az ellenzéki oldaltól, csak gyalázkodást. Csak gyalázkodást!

Tisztelt Képviselő Úr! Joggal lehet feltenni a kérdést, hogy akkor érdemes-e. A választási eljárásról szóló törvény kapcsán senki, senki egyetlenegy szót nem szólhat az ügyben, hogy bármilyen eljárási korlátozás alá esett volna a Ház működése. Nem volt időkeret. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Dehogynem!) Az általános vitája két héten keresztül zajlott. Vezérszónoki hozzászólásokkal kezdődött, az azt követő héten folytatódott, a részletes vitája ugyanúgy, ahogy minden egyes részletes vita, tisztelt képviselőtársaim, az általános vitákat követően folyt le, tehát minden egyes kérése az ellenzéknek (Németh Szilárd: Hazudtak balról, hazudtak...), amelyet meg szoktak fogalmazni, megvalósult eddig is. Most elhangzott a házbizottságban egy pluszkérés, fogadókészek voltunk rá, és nem történik más, mint az MSZP a Jobbikkal karöltve legyalázza a kormányoldalt. (Moraj az MSZP soraiból.) Nincs ebben semmi meglepő, képviselő úr, megszoktuk öntől.

Ha nem tetszik, ne támogassa a Házszabálytól való eltérést. Nem gondolom, hogy ez a mi érdekünk lenne. Ha önöknek egyébként ez nem tetszik, képviselő asszony, önnek is javaslom, nyugodtan szavazzanak nemmel. Nekünk nincsen szükségünk rá (Moraj az MSZP soraiból: Novák Előd: Alkotmányellenes! - Dr. Józsa István: A demokrácia korlátozása!), hogy még egyszer megnyissuk ezt a részletes vitát.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak szeretnék tájékoztatni mindenkit, aki itt nem tudja, hogy egyébként a kormánypártok által kezdeményezett vitanapról van szó. Tehát nem arról van szó, amit a Jobbik képviselője állít, hogy ennyi idő jut egy nagyon súlyos problémának a meghallgatására, hanem arról van szó, hogy van egy probléma, amit a kormánypártok vetettek föl, úgy gondolják, hogy úgy tisztességes, hogy egy kormánypártok által kezdeményezett vitanap ne legyen hosszabb, mint mondjuk, egy ellenzék által kezdeményezett vitanap, ezért 4 óra 20 percben határozzák meg mindkét esetben a vitanap hosszát, és mi történik, az ellenzéki pártok egyébként ezt kifogásolják.

Tehát ha önnek olyan fontos lett volna ez a probléma, képviselő úr, akkor fölvethette volna, kezdeményezhette volna. De nem erről van szó, hogy ön bármit is kezdeményezett, arról van szó, hogy mi kezdeményeztünk valamit, és úgy gondoljuk, hogy 4 óra 20 perc alatt egy vitanap formájában igenis lehet erről beszélni, és nem szeretnénk olyan igazságtalanok lenni, hogy egy ellenzék által kezdeményezett vitanap rövidebb legyen, mint a kormánypártok által kezdeményezett vitanap. Erről van szó pontosan.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Én mindig élvezettel hallgatom azokat az ellenzéki képviselőtársaimat, akik most az időkeret megállapításakor arra panaszkodnak, hogy holnap nem lesz elég idejük, és a most rendelkezésükre álló 3 perc alatt egyébként megfogalmazzák a holnapi napra esedékes összes kritikájukat.

Felhívnám arra is a figyelmüket, hogy az időkeret mint műfaj, egyébként a legdemokratikusabb műfaj, mert az ellenzéknek éppen ugyanannyi ideje van, mint a kormánypártoknak, miközben, tisztelettel jelenteném, hogy a jelenlegi parlamenti viszonyok azért nem 50-50 százalékot teremtenek az ellenzék és a kormány között. Kétségkívül a feladat bonyolult, hiszen meg kell tudni szervezni a munkát, meg kell tudni szervezni, hogy ki milyen véleményt mond el az adott frakcióból, de egy jól szervezett frakció erre képes, tisztelt képviselőtársaim.

Végezetül pedig a következetességre hadd hívjam fel a figyelmet. Az a helyzet, ahogyan nem lett volna tisztességes a múlt héten a kormánypártok által kezdeményezett vitanap időkeretét növelni, ugyanúgy konzekvensen azt gondolom, egy politikai vitanap időkeretét úgy kell meghatározni, hogy az ne függjön attól, hogy az ellenzék kezdeményezi vagy a kormány kezdeményezi. De a mostani vitanap legfontosabb üzenete az, képviselő asszony, hogy ha a szakszervezetek, az érdekképviseletek vitanapot kezdeményeznek, akkor az a vitanap a Magyar Országgyűlésben létre is jön. Tehát a holnapi napon lesz ilyen vitanap; lesz ilyen vitanap, ez a vitanap megtartásra kerül, és mindenki elmondhatja a véleményét.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, hogy a házbizottságban ez a javaslat előkerült a Jobbik részéről, és nem került elő, Schiffer képviselő úr, az LMP részéről, aminek valószínűleg egyetlenegy oka van, hogy ön el sem jött a házbizottság ülésére. (Lukács Zoltán: És?!) Ott sem volt azon a fórumon, amikor fölvethette volna ezt a javaslatot. Ezzel szemben azt láthattuk, amikor a házbizottság üléséről távoztunk, hogy ön a házbizottság előtt sajtótájékoztatót tart. Na, ennyit az ön javaslatának a komolyságáról!

Amit pedig el szeretnék mondani, ami elhangzott a házbizottságban is: minden képviselőtársam abszolút pontosan emlékezhet rá, hogy éppen ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája sok-sok héten keresztül folyt a parlamentben. A felkészülésre mindig annyi idő volt, amennyit képviselőtársaim bármelyik oldalról szerettek volna. A bizottsági véleményezésre bőven elegendő idő áll rendelkezésre. Az általános vita alatt, tisztelt frakcióvezető úr, az a helyzet, hogy folyamatosan beszéltek a képviselők azokról a módosító javaslatokról, amelyeket be kívánnak nyújtani a Ház elé, érveltek mellettük, az általános vita részben átcsapott a részletes vitába is. Ezek után azt kifogásolni, hogy a parlament ilyen hosszú előkészítés után, és még egyszer mondom, a szakmai előkészítésre a bizottsági ülésen bármikor lehetőség van, ilyen hosszú előkészítés után időkeretben tárgyalja meg a részletes vitát, amely csak és kizárólag a módosító javaslatokról szól, szerintem méltánytalan.

De még egyszer javasolom, frakcióvezető úr: ha ön ezt nem így gondolja, akkor legközelebb jöjjön el oda, ahol ezt szóvá teheti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak szerettem volna javítani, mert Schiffer képviselő úr beszéde alatt nem fogyott az LMP ideje. Úgy tűnt, hogy a technikusok sem tudták eldönteni egyébként, hogy már elkezdtük a vitát, vagy még mindig hisztériázik Schiffer képviselő úr, de látom, hogy most már mindenki eredményre jutott, tehát a vita elkezdődött, Schiffer képviselő úr elmondhatta, amit gondolt, és a technikusok is helyrehozták a vitát, tehát az LMP ideje fogyott.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valószínűleg két perc sem lesz a mondandóm. Nem szeretnék vitatkozni Hiller képviselő úrral. Én is egyetértek vele, hogy egy év 12 hónapból áll. Ön helyesen számolta ki azt is, hogy négyszer 73 az mennyi.

Talán azt szerettem volna hallani miniszter úrtól, hogy ha sikerül megvalósítani és sikerül bevezetni az életpályamodellt, az mégiscsak ad a pedagógusoknak. Ellentétben azzal, amikor ön volt az oktatási miniszter, amikor egyhavi bért elvettek a pedagógusoktól. Ennek a hozzátételével, azt gondolom, hogy korrekt lett volna, amit mond. Ha ezt elfelejti hozzátenni, akkor nem teljesen korrekt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az előbb az MSZP soraiból ismét egy érdekes hozzászólást hallhattunk. (Dr. Józsa István: Még szép!) Merthogy ismét egy volt miniszter aggódott saját korábbi területéért. Nagy hiba, hogy az aggódása nem akkor következett be, amikor minisztersége alatt saját maguk által is bevallottan 120 milliárd forintot úgy vontak ki az önkormányzati rendszerből, hogy semmit, semmilyen feladatot nem vettek át ugyanakkor az önkormányzatoktól.

Most pedig egészen más a helyzet. Egy új rendszer alakul ki, amit önöknek nem kell szeretni, de egy dolog egészen biztos: nem arról szól a történet, hogy pénzt vonunk el az önkormányzatoktól, feladatot meg ott hagyunk vagy feladatot bővítünk. Feladatátrendeződés és forrásátrendeződés zajlik.

Az pedig - ne haragudjon, Varga képviselő úr, miniszter úr - kifejezetten mókás, amikor arról beszél, hogy az önkormányzatok a legnagyobb kárvallottjai a költségvetésnek, mert 150, talán azt hiszem, ezt a számot használta, 150 milliárd forintot elvon a kormány. Jó, jó, van egy kis adósságátvállalás. Ja, és azt elfelejti hozzátenni, hogy az 500 milliárd forintot meghaladó nagyságrendű; 500 milliárd forintot meghaladó nagyságrendű, amiről a kormány döntött.

Én híve vagyok az ellenzéki bírálatnak, mert azt gondolom, hogy az ellenzék nem véletlen ül a parlamentben, pontosan azért, hogy bírálja a kormánypártokat, de azért az ilyen, ne haragudjon, miniszter úr, nevetséges hozzászólás nem segíti a vitát, az nem segít Magyarország költségvetésének megalkotásában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy támogatják a Házszabálytól való eltérést. Jó példa ez arra, hogy olyan ügyekben van néha együttműködési lehetőség, ami kifejezetten az emberek érdekét szolgálja.

Ugyanakkor szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy teljesen nyilvánvalóan a kormánynak sosem volt az a szándéka, amit a Jobbik parlamenti képviselője mondott. Ezt az is bizonyítja, hogy nem az ellenzéki pártok kezdeményezték a törvénymódosítást, még csak nem is a kormánypártok, hanem éppen a kormány, és a kormány kérte a Házszabálytól való eltérést is.

Örülök neki, hogy ebben a kérdésben egyet tudunk érteni, és az emberek ügyes-bajos dolgain segíteni tudunk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mentelmi jog és a mentelmi ügy, az egy komoly dolog. Azt nem arra találták ki, hogy valaki bohózattá, kabarévá silányítsa. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.20)

Ez egy fontos jogi aktus, amelyben minden képviselőnek...

ELNÖK: Frakcióigazgató úr, ügyrendi javaslat, és aztán az indokolás.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Ügyrendi javaslatom lesz, elnök úr. Nehéz úgy dönteni, ezt a felszólalást hallva, hogy az ember egy ilyen fontos jogi ügyben... (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Őrség!)

ELNÖK: Frakcióigazgató Úr! Frakcióigazgató Úr! Pillanatnyilag a szó nálam van. Meg fogom adni. De amennyiben nem az ügyrendi javaslattal kezdi, nem tudok önnek szót adni.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az az ügyrendi javaslatom, hogy a parlament rendeljen ki igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményt (Derültség a kormánypárti padsorokban.), mert ebben az ügyben ilyen vélemény nélkül nehéz határozni. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Zaj, közbeszólások.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma, amikor a parlament arra készül, hogy megvédje a rezsicsökkentést, megvédje az embereket az energiaszolgáltatók profitéhségével szemben, azt gondolom, itt az ideje, hogy néhány szót arra is vesztegessünk, hogy mit tett a Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy triumvirátus eddig rezsicsökkentés ügyében.

A szocialisták legújabb szellemi remeke, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek az áfacsökkentés érdekében. Azt most tegyük félre, hogy ez véletlenül éppen három nappal azután született meg, hogy a Fidesz megkérte az embereket, hogy fogjunk össze a rezsicsökkentésért, fogjunk össze, és párthovatartozás nélkül minden ember támogassa a rezsicsökkentést. Tegyük világossá, hogy a szolgáltatók nem a kormánnyal, hanem a magyar családokkal állnak szemben. Véletlenül a szocialisták javaslata éppen három nappal ez után született; természetesen az csak feltételezés, hogy újra nem az emberek, hanem a szocialisták pártérdeke kívánta ezt az aláírásgyűjtést.

Beszéljünk inkább a lényegi különbségekről! Tisztelt Képviselőtársaim! A rezsicsökkentés és az áfacsökkentés között az egyik leglényegesebb különbség, hogy rezsicsökkentés van, a rezsicsökkentés megvalósult, az áfacsökkentés pedig üres szocialista ígéret, márpedig mindannyian pontosan tudjuk, hogy a szocialisták éppen arról ismerszenek meg, hogy pontosan az ellenkezőjét csinálják választás után, mint amit a választás előtt megígérnek. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ha valaki nem emlékezne, akkor gondoljon csak az áfára: a szocialisták 2006-ban végig az áfacsökkentéssel kampányoltak, majd a legelső döntésük az áfa emelése volt. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így van.) A másik lényeges különbség, tisztelt képviselőtársaim, hogy az embereknek nem arra van szükségük, hogy az áfa csökkenjen, hanem arra, hogy az ár csökkenjen. Az emberek nem áfát, hanem árat fizetnek, márpedig az áfacsökkentést a szolgáltatók, a kereskedők mindig lenyelik, az soha nem jut el az emberekhez; az árcsökkentés pedig az emberek zsebében hagyott pénzt jelenti. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg azt is, hogy mit tett a Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy triumvirátus eddig rezsicsökkentés ügyében. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Elvileg, szóban támogatták - de mit tettek a parlamentben? Megszavaztak-e egyetlenegy intézkedést is? (Dr. Józsa István: Igen!) Egyet sem, tisztelt képviselőtársaim; egyet sem! (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) Egyetlenegyszer sem álltak a magyar emberek mellé (Dr. Józsa István: Hazugság!), pedig nekik, ha szemlesütve, szégyenkezve is, de mégiscsak meg kellett volna ezt tenniük. (Dr. Józsa István: Nem szégyenkezünk, neked kell szégyenkezned!) Mert mégiscsak az ő kormányuk alatt nőtt a gáz ára a triplájára, a villamos energia ára pedig a duplájára; mégiscsak az ő kormányzásuk alatt emelték tizenötször az energiahordozók árát (Dr. Józsa István: A benzin árát hányszor emeltétek?); mégis az ő kormányzásuk alatt engedték meg azt, hogy az energiaszolgáltatók a befektetésnek, a vételárnak két-háromszorosát vigyék ki haszonként az országból. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úúú! - Dr. Józsa István: Nem így van! - Soltész Miklós dr. Józsa Istvánhoz: Most kiabálj! Mit csináltatok?) Mégiscsak az ő kormányzásuk alatt történhetett meg az, hogy az egész Európai Unióban a magyar embereknek kell a jövedelmükhöz képest a legmagasabb rezsiköltséget fizetni, tisztelt képviselőtársaim.

De mit tettek most ők, amikor veszélybe került a rezsicsökkentés, amikor a bíróság ítélete nem az embereknek, hanem a szolgáltatóknak adott igazat? Mondták-e azt, hogy most fogjunk össze az emberekért? Eszükbe sem jutott, tisztelt képviselőtársaim. Amikor a miniszterelnök (Dr. Vadai Ágnes: Diktátor!) napirend előtt hétfőn, itt a parlamentben a rezsicsökkentés megvédéséről beszélt, mit tett Gyurcsány Ferenc és társasága? Tisztelt Képviselőtársaim! Egy lepedő alá rejtették magukat, és onnan visongtak; ez történt. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úúú! - Taps a kormánypárti padsorokban.) Mit tett Mesterházy Attila, aki most itt van a teremben? Mit tett Mesterházy Attila és társasága? Itt sem volt, tisztelt képviselőtársaim, meg sem hallgatta (Dr. Józsa István: A ti bűnötök!), arra sem volt kíváncsi, hogy mi hangzik el. És mit tett, tisztelt képviselőtársaim, az LMP dezertőr része (Közbeszólás a kormánypárti padsorokban: Dezertálók!), akiket szerintem nyugodtan hívhatunk Bajnai Gordon parlamenti csatlósainak? Tisztelt képviselőtársaim, a rezsicsökkentés vitáját követően néhány órával, neveletlen gyerekként, mindenféle irkafirkákkal rohangáltak itt körbe-körbe a parlamenti patkóban. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Erre számíthatnak az emberek tőlük, tisztelt képviselőtársaim. De legyen egy esélyük! Legyen egy esélyük! Egy fontos döntés következik a parlamentben: ha mégis az emberek mellé szeretnének állni, akkor a most következő szavazáson az igen gombot nyomják meg. (Dr. Józsa István: Tudod, hogy igennel szavazunk, nem miattad szavazunk igennel.)

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni az ellenzéki frakcióknak, hogy támogatják a Házszabálytól való eltérést.

Az imént elhangzott vélekedésekre szeretnék reagálni, hiszen mindannyian tudjuk - de nem biztos, hogy akik csak nézik a munkánkat, azok is tudják -, hogy most nem másról van szó, mint egy közös elhatározásról, egy közös akaratról az önkormányzatok érdekében. Arról szól ez a javaslat, hogy az önkormányzatoknak októberben is elég legyen benyújtani a költségvetési koncepciót. Szól amellett jó néhány érv, hogy ragaszkodjunk továbbra is az áprilisi időponthoz, de az önkormányzatok kérésére ezt átgondoltuk, a kormánnyal egyeztettük, benyújtottuk a Ház elé, és ehhez kértük az ellenzéki képviselők támogatását, amit a függetlenek kivételével meg is kaptunk.

Ehhez képest durva hibáról, kapkodásról és nem tudom, miről beszélni, az szerintem furcsa. Azt gondolom, nagyon helyes az, hogy ha példát tudunk mutatni arról, mint ahogy a szavazatokban - ha szavakban nem is, de a szavazatokban - meg is fogjuk tenni, hogy igen, ha vannak fontos ügyek, kellő korrektséggel a kormánypártok megkérik az ellenzéki képviselőket a segítségre, akkor kellő korrektséggel tudnak is arra válaszolni. Nagyon remélem, hogy a szavazásban ennek a példáját fogjuk látni, és nem az elhangzott beszédekét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném Novák Előd képviselő úr figyelmét fölhívni az elnöki beajánlásra, amely úgy hangzott, hogy a házbizottság ajánlását ismertette az elnök úr. A házbizottság ajánlása akkor történhet meg, ha a házbizottságban valamennyi frakció az említett javaslattal egyetért.

Tehát a helyzet a következő, tisztelt képviselő úr: jelen előterjesztés kapcsán a parlament minden frakciója egyetért, kivéve önt.

Köszönöm szépen. (Derültség, taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A pofátlanságnak tényleg nincsen határa! (Moraj az MSZP soraiban. - Taps a kormánypártok soraiban.) Ha valamit ki lehetett hámozni Józsa képviselő úr szavaiból, akkor az nagyjából az, hogy azt kérte számon, hogy már áprilisban beszéltünk a rezsicsökkentésről, miért csak májusban terjesztettük be, valamint azt kérte számon, hogy a módosító javaslatok kapcsán a támogatott sor adásán vajon képviselőtársam miért gondolkozott 17 napot. (Lukács Zoltán: Mert a multik oldalára álltatok!)

(19.20)

Képviselő úr, önnek több mint tíz éve volt a gondolkodásra, mégsem jutott semmi az eszébe. (Derültség, közbeszólások, hosszan tartó taps a kormánypártok padsoraiban. - Lukács Zoltán: Megint a multik oldalára álltok! - Dr. Józsa István: Mindig a multik oldalára álltok!)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatott arról, hogy indítvány érkezett, ami a mai egyik zárószavazás elhalasztására vonatkozik. Ezt a Házszabály értelmében csak akkor lehet megtenni, ha az alkotmányügyi bizottság erről az indítványról dönt.

Ezért azt kérném tisztelt elnök úrtól, hogy tíz perc tárgyalási szünetet rendeljen el, hogy az alkotmányügyi bizottság össze tudjon ülni, és erről az indítványról állást tudjon foglalni, hogy a Ház utána folytatni tudja a munkáját.

Köszönöm szépen.

BALLA GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Eddig is tudtad, hogy a halál és a gyász az élet velejárója, hogy egyszer veled is megtörténik a sorscsapás, temetni fogod azt, akit tiszta szívből szeretsz. Lehet, hogy te szerencsésebb vagy, mint a többi ember, mert szerető család és barátok vigasztalnak a bajban, de nincs melletted ő, akit annyira szerettél. Lehet, hogy sokan vannak körülötted, és mégis egyedül érzed magad, mert nincs melletted ő, akit annyira szerettél.

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nem könnyű a temetőkről és a temetkezési törvényről vezérszónokként beszélni. Nem könnyű, mert lehetetlen, hogy miközben a gondolatot fogalmazzuk, ne jussanak eszünkbe saját halottjaink, saját gyászunk. De nem könnyű azért sem, mert a jogszabály természeténél fogva száraz keretet ad egy olyan témának, amelyről nehéz érzelemmentesen beszélni. De most mégis ez a dolgunk. Ez a dolgunk, mert törvényalkotóként nekünk kell meghatározni azt a szabályrendszert, ami mindenkinek segít abban, hogy saját halottjának meg tudja adni a végtisztességet, hogy méltóképp tudjon gondoskodni a szeretett eltávozottról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kezdtem ezzel az alapvetéssel a mondókámat, mert a bizottsági véleményeket hallgatva úgy gondolom, hogy ez eddig nem sikerült tökéletesen. Pedig jó lenne, ha legalább ebben a témában képesek lennénk több empátiával és kevesebb indulattal fordulni egymáshoz; ha nem az egymással szemben megfogalmazható vádakat keresnénk, nem azt néznénk, hogy milyen remek mondatokra vevő a bulvár, hanem nyitott fülekkel hallanánk meg az érveket és elgondolkoznánk az ellenérveken. Ha ezt sikerül megtennünk, akkor jól végezzük a ránk szabott feladatot. De ha nem, akkor nem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, hogy egy jó törvényjavaslatról tárgyalunk a mai napon. Nem hibátlanról, de kifejezetten szakszerű, átgondolt, az emberek érdekére összpontosító tervezetet vehettünk ma a kezünkbe. Ettől persze nem kell az ellenzéknek egyetérteni vele, de a szokásos vádak, hogy nem kellően átgondolt, hogy nem volt elég idő a megfontoláshoz, vagy hogy nem volt egyeztetés a társadalmi szereplőkkel, most egész biztosan szóba sem jöhetnek. A törvényjavaslatot sok hónapos előkészítés után, több száz oldalnyi vélemény és javaslat áttanulmányozását követően terjesztette be a kormány a parlamentnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény módosításának egyik legfontosabb eleme az ingyenes temetés alternatívájának megteremtése. De természetesen emellett számos olyan módosítást tartalmaz, amely a temetkezési szolgáltatások színvonalának emelését és azok árának csökkentését szolgálja.

Ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, akkor a legnagyobb vitát kiváltó szociális vagy más néven ingyenes temetés kérdéskörével kezdeném, és hozzászólásom későbbi szakaszában hívnám fel a figyelmet azokra a javaslatokra, amelyek az erősebb szabályozottságot vagy korrektebb szolgáltatói verseny kialakulását és ezáltal a temetkezési költségek csökkentését hivatottak szolgálni.

A legfontosabb, amit le kell szögeznünk, hogy a szociális temetés bevezetése minden családnak jövedelmi viszonytól függetlenül egy ingyenes temetési formát kínál. Lévén, hogy nagyon sok félreértés látott napvilágot az elmúlt hetekben, ezért megismétlem: minden családnak és kínál. Tehát nem a szegényeknek és nem a gazdagoknak, hanem mindenkinek; és nem előír, hanem lehetőséget ad. Úgy hoz valami újat, hogy nem vesz el semmit a korábban meglévő állami és önkormányzati segítségnyújtásból. Nem szűnik meg a köztemetés, és nem szűnik meg a rászorultságtól függően továbbra is adható temetési segély sem. A javaslat tehát a jelenleg is meglévő temetési módok mellé kínál egy új alternatívát, választható módon és ingyenesen.

Ezt azért tartom szükségesnek megerősíteni, mert itt az Országgyűlésben is elhangzott már egy olyan interpelláció, amely a beterjesztett, tehát minden képviselő számára olvasható törvényjavaslat szövegével ellentétben arról beszélt, hogy megszűnik a temetési segély vagy megszűnik a köztemetés. Tegyük egyértelművé: ez nem így van. Ez nem igaz! Minden eddigi forma megmarad, és ezen felül teremtődik meg a teljesen ingyenes temetés lehetősége is.

A szociális temetés az eltemettető kérésére történik. Csak akkor kerülhet rá sor, ha a hozzátartozók kérik. Mindenki szabadon dönt arról, hogy kéri vagy sem. A szociális temetés igénybevétele során a hozzátartozót költség nem terheli, tehát ingyenes. A temetéskor a köztemetőben ingyenes sírhelyet, urnahelyet biztosítanak számára, és ingyen kapja az eltemettető a temetéshez szükséges koporsót vagy urnát és a sírjelet is. Az elhunyt hűtését, szállítását, egészségügyi intézményben történő öltöztetését, kérés esetén a hamvasztását, a hamvak visszaszállítását szintén az államigazgatási szerv fedezi és finanszírozza. Ezek a költségek nem jelennek meg hagyatéki teherként sem, tehát semmilyen módon nem terhelik a hozzátartozókat.

Valóban igaz, hogy a szociális temetés során a hozzátartozóknak a temetés lebonyolításakor személyes közreműködéssel kell gondoskodnia. De amennyiben ezt saját maga nem tudja ellátni, a rokonság, a baráti kör segítségét is igénybe veheti, így a családnak lehetősége nyílik arra, hogy a gyászban összefogjon, és számára megfelelő, méltó temetésről gondoskodjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen a személyes közreműködés az, ami a legnagyobb vitát váltotta ki, ebből alakult ki a legtöbb félreértés. Legalábbis remélem, hogy az ellenzéki véleményekben félreértésről és nem tudatos ferdítésről van szó. Nézzük hát meg sorban, mit is jelent a személyes közreműködés, van-e ezzel bármilyen probléma! Ha megengedik, akkor tételesen és egyenként cáfolnám azokat a véleményeket, amelyek a bizottsági üléseken és itt most a teremben is ezzel kapcsolatban megjelentek, és amelyek a törvényjavaslatból egyáltalán nem olvashatók ki.

Személyes közreműködést jelent például, hogy az eltemettető maga gondoskodik a búcsúztatásról. Baj ez? Gond van ezzel? Miért lenne?

(11.00)

Ma is számtalan temetésen a barátok, kollégák, ismerősök, rokonok búcsúzatják az elhunytat, és bizony, általában sokkal meghittebbek, bensőségesebbek az ily módon elhangzó szavak, mint a személytelen, fizetett hivatásos polgári szónokok begyakorolt mondatai. Gátolja-e a személyes szervezés a felekezet szerinti temetés lebonyolítását? Nem. A búcsúztatásról való gondoskodás semmilyen módon nem zárja ki az egyházi szertartás megtartását, sőt. Szintén személyes közreműködés, hogy a temetőben az eltemettető maga gondoskodik a koporsó sírhoz viteléről. Baj ez? Miért lenne?

Képviselőtársaim, a koporsó vivése nem teher, nem kényszer a barátok számára, hanem a legnagyobb megtiszteltetés. Koporsóvivőnek lenni megbecsülés. A legszebb hagyományainkat eleveníti fel. Az elhunyt iránti személyes tisztelet egyik kifejezője, nemcsak képletesen, hanem fizikai valóságában is, hogy utolsó útjára kísérem, viszem a koporsóját vagy urnáját, és én bocsátom végső nyughelyére. Ez tisztelet, nem teher, tisztelt képviselőtársaim.

A harmadik kritika e körben az elhunyt öltöztetését mint személyes közreműködést érte. Őszintén bevallom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezzel a kritikával nemcsak nem értek egyet, de erősen meg is döbbentem rajta, hiszen ez gyakorlatilag csak az öregkori békés elmúláskor lenne a család feladata, a kórházban elhunytak vagy a kórházban boncolásra szállított halottak esetén ez szóba se kerül. Ebben az esetben teljesen egyértelműen a kórház köteles ingyenesen gondoskodni a halott öltöztetéséről, temetésre történő előkészítéséről. Ami a kritikában számomra a megdöbbentő volt, az az, hogy éppen azt bírálta, ami a legtermészetesebb, ami az ember lelkéből fakad. Ki az, aki idős hozzátartozóját nem megmosdatva, nem ünnepi ruhába öltöztetve adja át a temetkezési szolgáltatónak, majd viszi el a halottasházba? El tudják képzelni, képviselőtársaim, hogy ugyanaz az ember, aki hónapokon keresztül áldozatkészen ápolta beteg édesanyját vagy édesapját, aki naponta többször mosdatta, öltöztette, aki minden percben gondját viselte, aki minden szeretetét felé fordította, éppen az az ember, az a leány vagy fiú az édesanyja utolsó útja előtt nem tenné ezt meg? Ugye, ezt önök sem gondolják komolyan, tisztelt képviselőtársaim.

A negyedik kritika a szociális parcellát érte. Az ellenérveket nagyjából úgy tudnám összefoglalni, hogy majd gondozatlan, elhanyagolt sírhelyekbe fognak kerülni a szegény emberek. Volt, aki egyenesen szégyenparcelláról beszélt. Meggyőződésem, hogy ez az ellenvetés nemcsak teljesen alaptalan, de bántó is a szegényekkel szemben. Én sokkal többre tartom a magyarokat annál, mint hogy a szegénységet szégyennek tartsák. A temető üzemeltetője nem tehet különbséget a szociális és egyéb parcellák között. Amit a temető egész területén biztosítania kell, azt a szociális parcellában is meg kell tennie. A sír gondozottsága pedig, tisztelt képviselőtársaim, mindig a családon múlt, nemcsak a szociális parcellában, hanem mindegyik sírhelyen. Kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, ne bélyegezzék meg a szegény embereket azzal, hogy ők ne akarnának vagy nem lennének képesek elhunyt szeretteik sírját legalább olyan tisztességgel gondozni, mint akik gazdagabbak, mert sajnos az önök bírálata erről szól. Én elhiszem, hogy nem ezt akarták mondani, én elhiszem, hogy nem gondolták végig, és hogy nem bántó szándékkal mondták, amit mondtak, de nagyon kérem önöket, értékeljék át a mondandójukat.

Az pedig nyilvánvaló, hogy a temető egész területére kiterjeszteni a szociális temetést, a családi közreműködés lehetőségét képtelenség. A magyar temetők elöregedtek, ugyanabba a sírban bizony háromszor-négyszer-ötször is temettek már, és a jogi értelemben vett porladási idő nem jelent valódi porladást. Annak senkit nem szabad kitenni, akinek nem ez a szakmája, nem ez a hivatása, hogy csontmaradványok között kelljen kiásnia elhunyt családtagja sírját. Ezért van szükség a szociális parcellára, és nem azért, amit az ellenzéki képviselőtársaim állítanak.

A személyes közreműködés mértéke a hozzátartozó választásától is függ. Amennyiben hamvasztásos temetés mellett dönt, az urna búcsúztatása, elhelyezése sem közegészségügyi, sem fizikai megterhelést nem jelent, mégis megadja a lehetőségét, hogy a hozzátartozók kegyelettel eltemethessék hozzátartozójukat.

A legfontosabbat még egyszer kiemelném: az ingyenes, az eltemettető közreműködésével végzett temetésre csak abban az esetben kerül sor, ha a család ezt kéri. Semmiféle kényszer erre nézve nincs, anyagi természetű sem. Hiszen a köztemetés egyébként bevált, de személytelen rendszere a továbbiakban is működni fog, azt bárki igénybe veheti, akinek nincs módja elhunyt hozzátartozóját eltemettetni. Ne beszéljen tehát senki bármiféle kényszerről, hiszen ez csak egy lehetőség - egy lehetőség, amire igény van. Ha valaki ezt nem választja, és mint eddig, a köztemetés intézményéhez fordul, azt ugyanúgy szabadon megteheti.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy személyes példával támasszam alá a családi közreműködéssel megvalósítandó ingyenes temetés fontosságát. Tavaly meghalt egy barátom édesanyja. A barátom egy egyszerű ember, kőműves. Hol van munkája, hol nincs. Találkoztam vele azon a napon, amikor az édesanyja meghalt, természetesen a temetést intézte. Beszélgettünk, próbáltam segíteni. Megemlítettem a köztemetést. Azt nem mondom, hogy megharagudott rám, de fölháborodott, és azt mondta, hogy ha mindenét el kell adnia, akkor is ő fogja eltemetni az édesanyját és nem az önkormányzat. Gondoljanak bele, képviselőtársaim, ha már tavaly működik ez a rendszer, ha már tavaly lehetőség van az ingyenes temetésre, mit választott volna. Mekkora segítség lett volna ez neki! Mert, tudják, szegény, de tisztességes. Mert, tudják, van két erős karja, vannak barátai, van benne érzés, csak pénze volt kevés. Rajta és, azt gondolom, még nagyon sok sorstársán segíteni fog ez a törvényjavaslat abban, hogy kegyelettel, jóval nagyobb tisztelettel, mint a köztemetéssel, el tudja temetni a hozzátartozóját, meg azoknak is segíteni fog, akik sajnos elég nagy számban, részben a pénztelenség okán, eddig hazavitték az urnát.

Távol álljon tőlem, hogy azt gondoljam, hogy ennek csak anyagi természetű okai voltak. Nyilván sokan nem tudták máshogy feldolgozni a gyászt. Nem is gondolom, hogy ezt a rendszert meg kellene tiltani, de nem hallgathatjuk el, hogy sokan bizony azért vitték haza az urnát, mert egész egyszerűen nem volt arra pénzük, hogy a temetőben helyezzék el, és mégsem akarták a személytelen köztemetést választani. Én azt gondolom, nekik is segíteni fog, rajtuk is segíteni fog, és megszüntet számtalan olyan dolgot, amelyről nem szívesen beszél az ember, de nem tehetjük meg mi, törvényalkotók, hogy ne is említsük meg.

Mindannyian tudjuk, hogy az urnahazavitel kapcsán milyen szörnyű dolgok történtek. Emlékszünk talán a lomtalanításkor előkerült urnákra, a szeméttelepen megtalált urnákra, a folyóból vagy éppen a Balatonból előkerült urnákra, vagy emlékezhetünk perek tucatjaira, például arra, amikor két gyermeknek a bírósághoz kellett fordulnia azért, hogy látogathassák az édesapjuk urnáját, mert édesapjuk urnáját a temetőből hazavitte a második felesége, és olyan ügyekre, amelyek abszolút nem a bíróságra valók, hiszen a szeretetről, a gyászról, az emlékezésről szólnak, mégis a bírósághoz kellett fordulni. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy rajtuk is segíteni fog a szociális temetés, és segíteni fog az a szabályozás is, amely az urna temetőn kívüli elhelyezésére vonatkozik.

Ugyanakkor azt el kell mondanom, hogy itt vitám van a kormánnyal, vitám van a törvényjavaslattal. Nem lényeges, nem számottevő, de azt gondolom, hogy bár meg kell teremteni az urnanyilvántartás lehetőségét, sőt elő kell azt írni, de nem a hamvasztóüzemeket tartom erre célszerűnek, hanem azt a köztemetőt, amely az elhunyt lakóhelye szerint illetékes. Ugyanabba a temetőkönyvbe célszerű, azt gondolom, bevezetni a hazavitt urnát, a temetőn kívül elhelyezett urnát is, mint az összes többit, és így meg lehet teremteni egy egységes rendezést.

(11.10)

Egyértelműen támogatom azt a szigorítást, ami a kórházak kétszáz méteres körzetében megtiltja a temetésfelvételi irodák működését. Meggyőződésem, hogy ha a temetkezési vállalkozók a törvény betűit nem is, de szellemét mindenképpen sértették, amikor a kórház közvetlen közelében, legtöbbször a bejárat mellett vagy azzal szemben nyitottak ilyen irodát azt követően, hogy az 1999-ben elfogadott törvény a kórházakban megtiltotta azt. Csak gondoljanak bele, képviselőtársaim, hogyan érezheti magát az, aki mindennap rettegve megy be a kórházba, mondjuk, nagybeteg kisfiához, minden éjszaka kéri az Istent, hogy gyógyítsa meg a gyermekét, reggel pedig a buszról leszállva az egymás mellett tülekedő temetkezési vállalkozók ízléstelenül csalogató irodájával találja magát szemben. Ezt a helyzetet alapjaiban kell megváltoztatni, tisztelt képviselőtársaim. Arról nem is beszélve, hogy ez a helyzet a táptalaja a szolgáltatóválasztás törvényileg tiltott befolyásolásának, ami nemcsak bűncselekmény, de bizony drágítja is a temetkezés költségeit, csak éppen erről a szegény gyászoló nem tud.

Ugyancsak a költségek csökkentése irányába mutat, ezért egyértelműen támogatandó az a javaslat is, amely a hamvasztóüzemek árképzésére vonatkozik. Ugyancsak költségcsökkentő hatása van a temetőüzemeltetők által kizárólagosan végezhető tevékenységek bővítésének, pontosabban annak az életszerűtlen és nagyon drága helyzetnek, hogy egy temetés kapcsán két temetkezési szolgáltató is teljes létszámmal vett részt a temetésen, és bizony a számlát többnyire a megtévesztett családnak kellett állnia. Azt gondolom, ezt is rendezi a törvényjavaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszasan tudnék még beszélni, de zárszóként egyetlenegy dologra kérem önöket. Én nem bántottam senkit. Tegyék meg azt, hogy önök végiggondolják mindazt, ami elhangzott. Ne azt érezzék, hogy a kormányt kell ebben az ügyben bántaniuk. Gondolják végig, hogy segítséget adunk-e az embereknek. Én nyitott füllel fogom hallgatni a kritikájukat, de önök tegyék meg most azt, hogy ne a politikai haszonszerzés, ne a vádaskodás, ne a bulvár vezesse önöket, hanem tényleg az a kegyelet és gyász, amely egy ilyen törvény tárgyalásakor át kell hogy hassa a lelkeket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is, én szeretném leszögezni, hogy a törvényjavaslat arról szól, hogy Magyarországon lehetőség legyen teljesen ingyenes temetésre. Olyan temetésre, amit igénybe vehet mindenki. Függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag, fővárosi vagy vidéki, mindenki számára ingyenes lehetőséget nyújtson. És az igaz, ahogy Sneider képviselő úr mondta, a temetés költségeinek egy részét az eltemettetőnek kell vállalnia saját közreműködéssel. Tehát nem pénzzel, hanem saját közreműködéssel. Én ebben semmi kivetnivalót, semmi morbidot nem találtam.

Nem szeretnék visszakanyarodni az általános vitára, ezért ezt hosszasan nem ecsetelném, de azért egy példát hadd mondjak el, merthogy sokszor morbidnak mondják a túloldalról. Az elhunyt öltöztetése csak azokban az esetekben várható el az eltemettetőtől, a családtól, ha az elhunyt otthon halt meg, és értelemszerűen boncolásra sem szállítják a kórházba. Magyarul, nem másról van szó, mint az időskori elmúlásról. Elképzelni nem tudom, hogy mi kivetnivalót lát, pláne egy konzervatív párt, abban, hogy ugyanaz, aki hónapokon keresztül ápolta, gondozta édesanyját, édesapját, aki naponta megmosdatta, öltöztette, akár többször is, az utolsó útjára is úgy engedi el, hogy megmosdatja, és a legszebb ruháját adja rá. Én ebben nemhogy kivetnivalót nem látok, hanem azt gondolom, hogy ez a legtermészetesebb emberi érték, és ez a legtermészetesebb emberi hozzáállás. Éppen ezért teljesen természetes, hogy a kormány nem tudja támogatni azokat a módosító javaslatokat, amelyekről Sneider képviselő úr beszélt, ami gyakorlatilag az egyéni közreműködést szüntetné meg az ingyenes temetés kapcsán.

Néhány konkrét felvetésére hadd hivatkozzak képviselő úrnak. Ami a hűtött halottszállítást illeti, a törvényjavaslat világosan és "vagy"-gyal fogalmaz. Tehát 90 percnél hosszabb vagy, és az ön által említett időszakban történő szállításnál követeli meg a 18 fokra történő hűtést. Lehet, hogy más megfogalmazás kellene. Lehet, hogy azt kéne mondani, hogy mindig. De egy dolgot ne vitasson el, képviselő úr! Hogy eddig meg semmilyen nem volt. Eddig semmilyen előírás arra vonatkozóan nem volt, tisztelt képviselőtársaim, hogy halottakat Magyarországon egyébként hűtve kelljen szállítani. Nem akarok megdöbbenteni senkit, de olyan körjáratok vannak, ahol 30-40 halottat szállítanak egy-egy krematóriumba, és nem volt olyan szabályozás, egészen eddig nem volt olyan szabályozás, ami előírta volna, hogy ezt normális módon, hűtötten kelljen megtenni. Ehhez képest a törvényjavaslat, azt gondolom, mindenképpen előrelépés.

Ami az egyéb díjakat illeti, itt súlyos félreértés van, tisztelt képviselőtársam. Az ingyenes temetés költségeit az állam, az állam különböző szervei és az önkormányzatok állják. Amikre ön célzott, azok, azt gondolom, józan javaslatok. El lehet őket vetni, én magam nyújtottam be, és körülbelül kettő darab ilyet talál. Az egyik a temetőbe való behajtásról szól, a másik pedig a temetőkben munkát végzők hozzájárulásáról. A második esetben pusztán arról van szó, hogy egy 1999-ben, egyébként képviselői indítványra bekerült 5 százalékos küszöböt javasol eltörölni. Ha megnézte az indoklását, tisztelt képviselőtársam, akkor azt is világosan látja, hogy ennek nincsen más indoka, mint az, hogy a temetőben a sírhelydíjakhoz számítja ezt az 5 százalékot. És Magyarországon a sírhelydíjak meglehetősen eltérő nagyságúak.

A nagyvárosi temetőkben ez az 5 százalékos küszöb teljesen normális, általában ahhoz viszonyítva nem is lenne szabad, nem is kérnek el sokszor ennyit sem egyébként a döntően sírköves emberektől. De a falusi temetőkben, ahol a sírhelydíjak mértéke jóval kisebb, ez az 5 százalékos küszöb azt jelenti, hogy a munkát végzők 250 forintot fizetnek. Miközben az egyik legdrágább folyamat a temetőfenntartásban, amikor egy sírt, amit már nem váltottak meg újra, értelemszerűen újrahasznosíthatóvá kell tenni, az ott meglévő síremléket, ami azért már meglehetősen rossz állapotban van, el kell bontani és el kell szállítani. Ennek komoly költségei vannak, a temetőüzemeltetőknek kell ezt a költséget állni. Azt gondolom, nem probléma, ha ennek költségéhez hozzájárulnak azok, akik oda a síremléket létesítik.

Nem tudom, hogy a kormány fogja-e támogatni egyébként ezt a módosító javaslatomat vagy sem, énszerintem van benne életszerű, de hogy ennek semmi köze, de semmi köze nincsen az ingyenes temetéshez, az egészen biztos.

Köszönöm szépen, elnök úr.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, nem lesz ez kettő perc. Amiről ön beszélt, képviselő úr, az képtelenség. Az ilyen esetekben ugyanis nem a jó szív dönti el egyébként, hogy mi történik az elhunyttal. A halál oka ismeretlen, és automatikusan boncolásra kell szállítani. Akikről két napig nem tudnak, otthon hal meg egyedül, ott a halálok ismeretlen, automatikusan kötelessége az orvosnak boncolásra kórházba szállítani, és onnantól kezdve mindaz, amit ön mond, értelemszerűen nem működik.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Kezdjük hátulról, tisztelt képviselőtársaim! Nagyon sok temetőben a mai napig szednek díjat, pontosan annak érdekében, hogy szabályozni lehessen a gépkocsibehajtást. Abban önnek igaza van, hogy kapu van rajta, meg az nyitva is van. Valahogy mégiscsak el kell dönteni, hogy ki az, aki behajt, és ki az, aki nem hajt be. Egy nagyvárosi temetőben - minden nagyvárosi temetőben - ma is szednek gépjármű-behajtási díjat. Van egy Szabó Máté nevű ombudsman, aki kitalálta, hogy ne lehessen, ez a javaslat azért született a törvénybe - szerintem nincs neki igaza -, azt gondolom, hogy a legfontosabb egy temetőben az, hogy a temetési menetek normálisan tudjanak menni, azt senki ne tartsa föl. Komoly veszély van akkor, ha ezt a behajtási díjat egyébként eltöröljük. Egyetlenegy dolgot tudnak megtenni a temetőüzemeltetők akkor: teljes egészében kitiltják a gépjárművel való behajtást, annak pedig az a veszélye, hogy azok, akik rászorultak lennének - akár mozgássérültek, akár idősek -, nem fognak tudni a temetőbe behajtani. Szerintem ez nincs jól, de hogy ennek semmi köze nincs a temetések árához, az biztos.

Ennél, ne haragudjon, képviselő úr, eggyel szebb, amit mondott, amikor azt mondta, hogy a sírkövesek által fizetendő díj megdrágítja a temetést. Sok mindent el tudok képzelni, de olyan temetést még nem láttam, ahol egyébként egyúttal sírkövet is állítanak. Az a temetés teljesen ritka. A helyzet a következő: amiről én beszélek, képviselő úr, azok a vidéki temetők, ahol aránytalanul kicsi díjat szedhetnek a temető tulajdonosai, döntően az egyházak. Ha önnek ez nem tetszik, az rendben van, senki nem mondta, hogy ezt meg kell emelni. Nincs olyan javaslat, egy lehetőség. Ha úgy dönt a temető tulajdonosa, az egyház, például azért, mert a túlságosan sok elbontandó síremlék miatt nagyon magas hulladékszállítási díjat kell fizetnie, hogy egyúttal egy kicsivel több hozzájárulást kér azoktól, és még egyszer mondom, nem az emberekről van szó, hanem azoktól, akik miatt egyébként ez a hulladékszállítási díj magas, akkor ezt megtehesse. Ha ez önnek nem tetszik, az rendben van, de ne mondjon már olyat, hogy bárki föl akarja hozni a vidéki temetők árszintjét a budapestire. Csak el akarok törölni egy olyan korlátot, ami nem életszerű. Mert nekem azt senki ne mondja, hogy egy ilyen munkáért egy temetői hozzájárulásból a 250 forint életszerű.

(00.10)

Munkavédelmi oktatás nincsen. Egy tájékoztatás van, amit, azt gondolom, joggal várnak el azok az eltemettetők, azok a családtagok, akik egyébként lehetőségként maguk, saját akaratukból választják az ingyenes temetést. Nem napokig fog tartani, nem órákig fog tartani, néhány percig, fél óráig fog tartani. Elmondják azt, hogy mire célszerű ilyenkor vigyázni. Szerintem, ha nem lenne benne a törvényben, akkor most azt kifogásolná a képviselő úr, hogy miért nincs ez benne.

Az pedig megint csak abszurd, hogy azt mondja, hogy néhány órával a gyászeset után már a sírásással kell foglalkozni. Én képviselő urat becsülöm, azt gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot sokszor elolvasta, de látom, hogy ön ebben nagyon küzd. A törvényjavaslatban benne van, hogy öt nap áll az eltemettető rendelkezésére arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy akar-e ingyenes temetést vagy nem. És nem arról van szó, hogy öt nap múlva már el kell temetni a családtagját. Öt nap csak arra van, hogy át tudja gondolni, és minden költséget ezzel kapcsolatban, még egyszer mondom, az állam és az önkormányzatok vállalnak magukra.

Köszönöm szépen.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is tájékoztatom képviselő urat arról, hogy a kormány még nem döntötte el, hogy támogatja ezt a módosító javaslatot vagy sem. Ezt saját magamtól nyújtottam be és azért, mert így gondolom. És most nem fogok önnel vitatkozni abban, hogy ez az urnahazavitel, ha csak közokiratban foglalt nyilatkozat alapján lehet az urnát hazavinni, akkor ez drágítani fogja. Önnek ebben igaza van.

De ne felejtsük el, hogy ezzel párhuzamosan megteremtődik a teljesen ingyenes temetés lehetősége. Tehát az, amit korábban lehetett mondani, hogy sokan azért viszik haza az urnát, sőt az volt a közvélekedés, hogy ezzel is olcsóbbá tegyék a temetést, legalábbis alternatívát nyújtunk mindenkinek, hogy az urnahazavitelnél is egy lényegesen olcsóbb urnaelhelyezést például megvalósítson, amihez sírt sem kell ásni, ahol a temetőben ingyen elhelyezheti az urnát. Van egy olyan módosító javaslat is, biztos megtalálta képviselő úr, ami már nemcsak szociális parcelláról, tehát ingyenes földrészletről beszél, hanem ingyenes urnaelhelyezési helyről. Ha ezzel párhuzamosan viszont szeretnénk elejét venni azoknak a - szerintem iszonytatóan kegyeletmegsemmisítő - jogvitáknak vagy urnaelhelyezéseknek, amiről mindannyian tudunk, amikor a szeméttelepről, lomtalanítás közben kirakva az utcára kerülnek elő urnák, amikor egy ház értékesítését követően az új vevő 6 darab, írd és mondd, hat darab urnát talál a pincében, vagy egész egyszerűen csak bedobják a Balatonba. Vagy a legszörnyűbb és legvisszásabb példa vagy legborzasztóbb, amikor gyerekeknek azért, hogy az apjuk hamvai előtt leróhassák a kegyeletüket, bírósághoz kellett fordulni, mert az apjuk második felesége a temetőből hazavitte az urnát, és nem engedte, hogy a gyerekek egyébként, mondjuk, halottak napján látogathassák. Én azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek az erőteljes szabályozása mindannyiunk közös érdeke. Én félek tőle, hogy egy sima magánokirati szabályozás, amit egy temetkezési vállalkozó majd így fog elétenni a családnak vagy az eltemettetőnek, aki az urnahazavitelben gondolkodik, hogy itt tessék aláírni, az nem kellő erejű.

De még egyszer mondom, a kormány legjobb tudomásom szerint nem döntött ebben a kérdésben, nem támogatta ezt a módosító javaslatot. Azt mindenképpen el kell mondjam, hogy akár fogja támogatni, akár nem, ennek a kérdésnek a szabályozása az eddigiekhez képest jóval erőteljesebb, lehet, hogy jó lesz az a megoldás, amiben csak magánokiratban kell nyilatkozni az eltemettetőnek. De nem hiszem, hogy abban van vitám bármelyik képviselőtársammal, önnel pedig képviselő úr, biztosan nincsen, hogy azt az áldatlan állapotot, azt a teljes szabályozatlanságot, ami ebben a kérdésben eddig volt, azt meg kell szüntetni.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, először is bocsássanak meg nekem, hogy a mai napon, ha néhány mondat erejéig is, de újra meghívom a magyar parlamentbe a Szabad Demokraták Szövetségét. Kérem, higgyék el nekem, hogy nem a hiányérzet vezet, amikor ezt teszem.

Nem arról szeretnék beszélni, hogy hogy lehet az, hogy húsz évig volt a magyar parlament tagja egy olyan párt, amelynek ez alatt a húsz év alatt egyetlenegy olyan cselekedete, egyetlenegy olyan gondolata sem volt, ami Magyarország vagy a magyar nemzet érdekét szolgálta volna. Nem arról szeretnék beszélni, hogy mennyi kárt okoztak ennyi idő alatt. Nem Kuncze Gáborról. Tudják, ő volt az a belügyminiszter, aki annak idején oly módon verte szét a rendőrséget, hogy annak idején még a regnáló miniszterelnök is kénytelen volt azt mondani, hogy ami Magyarországon van, az nem közbiztonság. Nem is Fodor Gáborról vagy Magyar Bálintról. Nem az ő oktatáspolitikájukról. Nem arról, hogy éveken keresztül minden évben hogyan csökkent a magyar oktatás színvonala az ő idejük alatt. Aki látni akarta, az láthatta, hogy ez nem volt véletlen, tudatosan törekedtek az oktatás szétverésére. Nem is Molnár Lajosról vagy Horváth Ágnesről. Különösen azért nem, mert nem szeretem a horrort. Nem az üresen bolyongó mentőautókról, az ellátatlan betegekről, a vizitdíjról vagy a kórházi széfekről fogok tehát beszélni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ne beszéljünk erről, mert a 2010-es választásokon a magyarok világosan oda küldték őket, ahová valók. Gondoltam én ezt mind a közelmúltig. De kiderült, tisztelt képviselőtársaim, hogy az SZDSZ az a párt, amely még halálában is képes kárt okozni Magyarországnak, a magyar költségvetésnek, a magyar embereknek. Történt ugyanis, hogy az állami vagyonról szóló törvény alapján - amely az előző ciklusokban irodavásárláshoz kedvezményes kamatozású hitelt biztosított állami kezességvállalással - az SZDSZ fölvett 414 millió 991 ezer forint hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól. A Magyar Fejlesztési Bank már 2010. december 28-án ezt a hitelt felmondta, mert az SZDSZ egy fillért sem fizetett. Így a tartozás, tisztelt képviselőtársaim, mára már meghaladhatja az 500 millió forintot, és az SZDSZ a mai napig nem fizet egy fillért sem. Ellenben kezdeményezte az önfeloszlatását.

Az állami kezességvállalás miatt az SZDSZ tehát a teljes terhet, a hitel minden következményét a magyar emberekkel, a magyar költségvetéssel akarja megfizettetni, miközben az SZDSZ elnökei, tisztelt képviselőtársaim, Kóka és Kuncze urak, élnek, mint Marci Hevesen. Eszükbe sem jut, hogy annak a hitelnek, amit saját magukra költöttek, egy részét legalább saját vagyonukból kellene visszafizetni. Eszükbe sem jut, tisztelt képviselőtársaim! Az említett urak a pálya szélén állnak, és onnan kiabálnak be.

Sőt, ha jól látom, az a céljuk, hogy mindenáron valamilyen módon visszagebeszkedjenek a hatalomba. Ha jól érzékelem a mai helyzetet, Kuncze Gábor Bajnai Gordonnal, Fodor Gábor pedig Mesterházy Attilával jár násztáncot. Ez nem probléma, ez legyen az ő élvezetük. De arra kérném tisztelt Mesterházy Attilát és tisztelt Bajnai Gordont, hogy mielőtt egybekelnek, először egymással, majd az említett urakkal is, kérjék már meg őket, hogy azt a hitelt, amit fölvettek, amit magukra költöttek, legyenek szívesek visszafizetni, ne a magyar emberekkel, a magyar költségvetéssel fizettessék ki azt a pénzt, amibe ők az országnak kerültek.

A Magyar Fejlesztési Bankot pedig, tisztelt képviselőtársaim, arra kérném, hogy haladéktalanul vegye birtokba azokat az irodákat, amiket még jelenleg is az SZDSZ bitorol, próbálja meg ezeket értékesíteni, hogy legalább ezzel csökkentse az okozott kárt. (Lukács Zoltán: Az MFB ezt magától nem tudja? Fel kell kérni?) Államtitkár úr segítségét pedig kérném ebben az ügyben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szögezzük le, hogy mindabból, amiről ellenzéki képviselők beszéltek, egy szó nincs a zárószavazás előtti módosító javaslatban, egy szó sincs. (Dr. Józsa István: Hát ez az!) Ugyanazt mondták el, mint az általános vitában, ami azt is jelenti, hogy meg sem kísérelték, hogy az általános vagy a részletes vitákban az általunk elmondottakat legalább megszívleljék. Annyira sem tartották ezt az egészet fontosnak, hogy ne a saját kommunikációs paneljeiket mondják csak, hanem hajlandók legyenek elgondolkozni azon, amit mondunk. (Lendvai Ildikó: Te gondolkodtál?)

Mi a támadások legélesebb része? A szociális temetés. Úgy tesznek, mintha ez egy kötelező dolog lenne, de ez nem az. Teljesen világos, hogy mindaz az állami vagy önkormányzati segítség, ami eddig a temetkezések kapcsán megvolt, ezután is megmarad. Megmarad a temetési segély is, és megmarad a köztemetés is. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem marad meg!) Ha valaki úgy dönt, hogy nem kívánja a szociális vagy ingyenes temetést igénybe venni, nyugodtan fordulhat az önkormányzathoz, és nyugodtan kérheti a köztemetést, mint eddig. Csak vannak nagyon sokan, tisztelt képviselőtársaim, akik azt gondolják, hogy saját maguknak kell minden körülmények között az elhunytjukról gondoskodni, mert kegyelettel fordulnak hozzá, mert azt gondolják, hogy ez a kötelességük. A kötelességérzet megvan bennük, maximum pénzük nincs. Számukra nyújt komoly lehetőséget ez a javaslat, és még egyszer mondom, lehetőséget és nem kötelezettséget.

Én nem értem, hogy ellenzékből önök miért akarnak rosszat az embereknek. (Felzúdulás az MSZP padsoraiból.) Miért akarnak elvenni egy lehetőséget tőlük? A legtöbb kritika, tisztelt képviselőtársaim, a személyes közreműködést érintette. Az ingyenes, teljesen ingyenes temetésnek két eleme van. Az állam és az önkormányzat rengeteg szolgáltatást ad, illetve kifizet, és elvár a teljesen ingyenességért bizonyos személyes közreműködést. Tisztelt képviselőtársaim, az egyik ilyen közreműködés, ha otthonában hal meg valaki, és nem is szállítják be a kórházba boncolásra, akkor a halottat otthon kell fölöltöztetni. De, képviselőtársaim, az nem más, mint az időskori elmúlás. Minden más esetben egyébként vagy kórházban halnak meg, vagy boncolásra szállítják be a halottat.

Meg tudná nekem mondani valaki, hogy ki az a lány vagy fiú, aki egyébként hónapokon keresztül ápolja az édesanyját vagy az édesapját, naponta többször megmosdatja, öltözteti, és éppen a halálában ne tenné meg ezt? Ezt nevezik önök morbidnak? Vagy azt tételezik föl, hogy a koporsó vitele a temetőben egy teher a barátoknak, kollégáknak, rokonoknak? Az nem teher, képviselőtársaim, az megtiszteltetés. A legjobb barátomat én kísérhetem el a sírjához, én helyezhetem sírba. (Taps a kormánypárti sorokból.) Ennek szokása van. Ezt nem teherként kell fölfogni, hanem megtiszteltetésként (Lendvai Ildikó: Kiásni a sírt, az teher!), és én biztos vagyok benne, hogy azok, akik élni szeretnének ezzel a lehetőséggel, megtiszteltetésnek is fogják fölfogni, egy lehetőségnek fogják fölfogni.

Ami a sírásást illeti, pontosan tudják, hogy változott a törvény ebben a tekintetben, és megteremtette a lehetőséget egyébként az urnaelhelyezési helyek kialakításának is; pontosan azért, hogy ha végképp magára maradt valaki idős, és nem akar a köztemetéshez fordulni, ami egyébként a legtöbb esetben hamvasztás, akkor is igénybe tudja venni a teljesen ingyenes temetést.

Azt is tudni kell önöknek, tisztelt képviselőtársaim, amikor teljesen ingyenességről beszélek, hogy ez több, még anyagi értelemben is több, mint a köztemetés, hiszen a köztemetés esetén az önkormányzat minden esetben áthárította a temetés költségét a hagyatékra, a hagyatékra terhelhette, most pedig nem, azokat a költségeket sem lehet áthárítani, amiket egyébként az állam effektíve ad vagy kifizet; a hamvasztás költségét sem, a koporsó költségét sem, a halottszállítás költségét sem, semmit.

Én tisztelettel még egyszer megkísérlem a lehetetlent, megkísérlem azt, hogy ne a bulvárhírt keressék benne. Megkísérlem azt, hogy gondolkozzanak el rajta. Gondolkozzanak el azon, hogy méltó módon búcsúztatja-e el, mondjuk, egy barát, egy kolléga, egy rokon a sírnál az elhunytat, mint a polgári szónok, mondjuk. Gondolkozzanak el ezen, és ennek megfelelően nyomják meg a gombot (Az elnök csenget.), ne akarjanak elvenni az emberektől egy lehetőséget, legalább azt (Az elnök csenget.) engedjék meg, hogy Magyarországon születni és meghalni ingyen lehessen.

Köszönöm szépen, képviselőtársaim. (Taps a kormánypárti sorokból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy áfaügyben értelmes vitát lehessen folytatni a parlamentben, meg kéne állapodnunk néhány dologban. Az egyik ilyen, hogy a szocialisták ki sem nyitják a szájukat. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.) Az a párt, amelyik képes volt 2006-ban végigkampányolni az országot egy áfacsökkentéssel, képes volt arra, hogy ezt még törvénybe is foglalta (Mesterházy Attila: Nektek is áfát kellene csökkenteni.), majd a választásokat követően az első dolga az volt, hogy megemelte az áfát, az a párt nekem most a szájára se vegye azt a szót, hogy áfa vagy áfacsökkentés! (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Képviselő úr, államtitkár úr, ha az önök javaslata olyan kiváló, mint ahogy mondta, miért nem jutott eszébe korábban? (Babák Mihály: Volt rá nyolc éve.) Miért nem jutott eszébe akkor, amikor mondjuk, államtitkárként ezért az ágazatért volt felelős? (Nyakó István: Gyurikám, ettől vagytok ti különbek, nektek eszetekbe jut.) Azt gondolja, hogy az embereknek megváltoztak az étkezési szokásai? Most mást szeretnek enni, mint akkor? Másra lett volna szükségük, mint akkor? (Szabó Vilmos: Keményen!) Egy nagy fenét, arról van szó, hogy jön a kampány, és önök megint az áfával akarnak kampányolni! Semmi másról nincs szó. (Zaj.) Nem foglalkoznak önök a szegény emberekkel (Az elnök csenget.), nem foglalkoznak a húsiparral, csak a kampánnyal. (Wittner Mária: Meg az éhségmenettel.) Ezért hozták ide ezt a javaslatot, pontosan tudva egyébként, hogy a kormány dolgozik azon, hogy a hús- és húskészítmények áfáját csökkentse, és hogy beelőzzenek, hogy saját javaslatként tudják mondani, csak ezért nyújtották be ezt a javaslatot, de ehhez mi nem leszünk partnerek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak szeretnék néhány dolgot nagyon röviden leszögezni. Egyrészt az adótörvényeket mindig időkeretben tárgyalta az Országgyűlés. Így volt ez az ezt megelőző években is és még korábban is. Igaz, ezt a Jobbik szóvá tette akkor is, ettől függetlenül az adótörvények vitája mindig teljes rendben és mindig teljesen normális mederben lefolyt, és mindenki el tudta mondani a véleményét - egy.

Kettő: a házbizottság ülésén a Jobbik kérte, hogy ne időkeretben tárgyaljuk, de egyetlenegy más frakció sem kérte az Országgyűlésben, tehát négy frakció teljesen egyértelműen egyetért abban, hogy ebben az időkeretben tárgyaljuk, mint régen, a Jobbik nem, én attól tartok, önök most kisebbségben lesznek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Igen, elfogadom, elnök úr.

ELNÖK: Jelzi, hogy igen. Balla György képviselő urat illeti a szó.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szerintem néha érdemes egy picit megállni és összevetni, hogy rezsicsökkentés ügyben vajon ki mit tett. Nos, nézzük a gyurcsányista, szocialista, bajnaista csapatot, akik szemlátomást újra együtt vannak. Először is eladták az energiaszolgáltatókat, az új külföldi tulajdonosnak garantálták a magasabb árat, így nőtt az energia ára. Ezt követően eladták a MOL gázüzletágát az E.ON-nak, hogy legalább a németek tárgyaljanak az oroszokkal a magyarországi gázárról, és így emelkedett a gáz ára. Utána azt hazudták éjjel, nappal meg este, hogy nem lesz gázáremelés, majd tizenötször emelték a rezsidíjakat, a gáz árát a duplájára, a villamos energia árát a kétszeresére emelték.

Ezzel szemben a kormány már az idén kétszer csökkentette a távhő, a gáz és a villanyáram árát, csökkentette a szemétdíjat, a vízdíjat, a kéményseprési díjat. Ebből az következett, hogy egy átlagos magyar család évi 100 ezer forinttal fizet kevesebbet, mint eddig.

De ha azt gondolná bárki, hogy a szocialisták nem szeretik a rezsicsökkentést, az téved. Szeretik, csak máshogy. Úgy szeretik, hogy saját maguknak szeretik, a milliárdosoknak szeretik és nem az embereknek. Történt ugyanis, hogy 2008-ban a Motim az MVM-től, amely egy állami vállalat volt, jelentős, a korábbi olcsó árhoz képest is jelentős áramkedvezményt kapott. Az embereknek növelték az áram árát, a Motimnak meg csökkentették. De tudják, képviselőtársaim, hogy a Motim micsoda? A Motim az Altus Rt. jelentős tulajdonában van. Az Altus Rt. pedig Gyurcsány Ferenc százszázalékos cége. Az akkori Miniszterelnöki Hivatal nemcsak hogy tudott erről az árcsökkentésről, a szocialista rezsicsökkentésről, hanem ott tárgyalták le a rezsicsökkentést.

Államtitkár úr, kérem, erősítsen meg vagy cáfoljon ez ügyben. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az akkori MVM közleménye szerint a Miniszterelnöki Hivatal tudott az árcsökkentésről, sőt éppen ott folytak a tárgyalások a kedvezőbb tarifa érdekében. Gyurcsány Ferenc saját cégének olcsóbb árama, a szocialista rezsicsökkentés érdekében az akkori Miniszterelnöki Hivatalban folytak a tárgyalások. Gyurcsány Ferenc akkor a saját vagyonnyilatkozata szerint az Altus Rt.-től az egyik évben 84, a következő évben 87 millió forint osztalékot kapott.

(16.30)

Szakértők becslése szerint - és ezt nem én állítom, hanem az Index mondja - az áramárcsökkentés nagyságrendje Gyurcsány Ferenc egyéves jövedelme körül mozoghat, amit az Altustól vett föl. (Dr. Garai István Levente közbeszól.) Az történt tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett állami vállalat lemondott a közjó érdekében fölhasználható közpénzről, azt egyenesen átadta Gyurcsány Ferenc társaságának, amiből Gyurcsány Ferenc osztalékot kapott, nagyjából hasonló nagyságrendben.

Tisztelt Szocialisták, újra együtt lévő Bajnaisták és Gyurcsányisták! Ez nem tartható. Államtitkár urat pedig arra kérem, mindenképpen vizsgálják ki, hogyan valósulhatott ez meg Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! "E program végrehajtása fájni fog. Sokaktól követel majd áldozatot, lemondást, érinteni fog minden magyar családot, érinteni fog minden magyar embert." Ugye emlékeznek, tisztelt képviselőtársaim? Bajnai Gordon szavai voltak ezek, közvetlenül azután, hogy a szocialisták miniszterelnököt fabrikáltak belőle. És igaza lett. Tényleg fájt. Fájtak az adóemelések, fájt a bércsökkentés, fájt a nyugdíjcsökkentés. De persze mondhatnák képviselőtársaim, hogy lejárt lemez, ne foglalkozzunk ezzel. Mondhatnák, de szerintem ne tegyük. Ne tegyük, mert Bajnai Gordon újra megnyilatkozott, és a következő hangok jöttek ki a száján. "Mindig készek vagyunk megtenni, amit a nemzet jövője érdekében meg kell tenni, akkor is, ha ki kell mondanunk, hogy ez fájni fog. Fájni fog, de azért, hogy utána lényegesen jobb legyen." Folytatom a Bajnai-idézetet: "Miniszterelnök leszek. Magyarországnak szüksége van arra, hogy a 2009-2010-ben megkezdett higgadt, szakszerű, a jövőbe néző és reményt adó kormányzást folytassuk." Azt hagyjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy Bajnai Gordon egy kicsit túl magabiztosnak tűnik ahhoz képest, hogy másfél év huzavonája után még miniszterelnök-jelölt se lett belőle. Hagyjuk, ez az ő baja!

Hagyjuk azt is, hogy úgy tesz, mintha számára 2009-ben kezdődött volna az élet, miközben Gyurcsány Ferenc kormányában előtte három éven keresztül a legbizalmibb ember, a legbizalmibb miniszter volt. Hagyjuk, ez az ő szégyene! De azért azt mégse hagyjuk, hogy mit is takart a 2009-2010-ben megkezdett, Bajnai szerint higgadt, szakszerű, jövőbe néző és reményt adó kormányzás! Sorolom, tisztelt képviselőtársaim. Két esztendőre befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét. Elvettek egyhavi bért a közalkalmazottaktól, orvosoktól, tanároktól. Elvették a nyugdíjasok egyhavi nyugdíját. Megemelték a nyugdíjkorhatárt. Csökkentették a táppénzt. Csökkentették a gyest, a gyedet. Tönkrezúzták a családtámogatási rendszert. Megszüntették a távhőár-kompenzációt. És minden otthonra, minden lakásra ingatlanadót akartak kivetni. Ezek a tények, tisztelt képviselőtársaim.

És lett ennek az iszonyatos megszorításnak bármiféle eredménye? Semmi! Itt maradt az IMF. Benn maradtunk a túlzottdeficit-eljárásban. Európa szégyenpadján ültünk továbbra is. A gazdaság mélypontra süllyedt. A foglalkoztatás csökkent. A munkanélküliség nőtt. Az állam és az emberek eladósodtak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki ezt a politikát akarja folytatni, az tényleg fáj. Az már tényleg fáj. Persze nem fájt a bankoknak, nem fájt a multiknak és nem fájt az IMF-nek sem. Bajnai Gordon ugyanis egyetlenegy embert sem akart kivezetni a devizaadósság csapdájából, és szolgalelkűen végrehajtott mindent, amit az EU bürokratái előírtak számára.

De tisztelt képviselőtársaim, más is történt a napokban. Előkerült Lendvai Ildikó, és bölcs tanácsaival látja el Mesterházy Attilát. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) Nézzük, mit is mondott képviselő asszony! "Gyurcsány Ferenc itt van, bejött a szobába. A túlmozgásos Gyurcsány komoly kockázatot jelent a baloldalra, de kihagyni az ellenzéki együttműködésből még nagyobb veszélyt jelent." (Derültség és moraj a kormánypárti padsorokból.) Márpedig ha Gyurcsányt kihagyni veszélyes, akkor bent van. Gyurcsány Ferenc bent van az MSZP szobájában. (Moraj az MSZP soraiból. - Tukacs István: Mitől féltek annyira, cseszd meg!) Újra együtt a nagy csapat, együtt van Gyurcsány, Bajnai és a szocialisták. És a megújulás jegyében itt van Lendvai Ildikó és Kovács László is. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) A baloldalon ugyanazok vannak. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mitől félsz? - Dr. Budai Gyula: Már a spájzban vannak, attól!) Ugyanazt a politikát képviselik, ugyanazt akarják, mint régen. Semmiben sem újultak meg. (Gőgös Zoltán: És te miben újultál meg?) Vitatkoznak, marakodnak. Egyetlenegy dologban értenek egyet: meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést. (Moraj az MSZP soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Orvost!) Számukra a rezsicsökkentés, ahogy Gyurcsány mondta, politikai gügyögés - de az emberek számára fontos. Az emberek zsebében pénz marad, kézzelfoghatóan, amiből kenyeret vehetnek a családjuknak. Éppen ezért az emberek számára a rezsicsökkentés fontos, ezért nem fog sikerülni Gyurcsány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), Bajnai és Mesterházy terve, akkor sem, ha újra együtt vannak. (Dr. Józsa István: Védd a rezsimet!)

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkísérlem, hogy rövidebb legyek, mint az előző napirendnél Csampa Zsolt képviselő úr. Mindenkit megnyugtatok, hogy nem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló időkeretet, hiszen egy meglehetősen rövid, bizonyos értelemben technikai jellegű, de fontos törvényjavaslatról van szó.

Minden képviselőtársam emlékezhet rá, hogy mennyi bajt, mennyi bánatot okoztak a félkarú rablóként elhíresült eszközök annak idején, és mindannyian tudhatjuk azt is, hogy nagyon helyes döntést hozott a parlament, amikor ezek működését gyakorlatilag betiltotta, illetve csak és kizárólag a kaszinók számára tette lehetővé a működést.

Most semmi más nem történik ezen törvényjavaslatban, mint hogy tovább szigorítjuk a meglévő feltételeket, világosan megmondja a törvényjavaslat, hogy egy kaszinóban hány darab ilyen gép lehet, illetve világosan megmondja azt is, hogy egy régióban hány darab kaszinó üzemelhet. Nagyon egyszerűen: Pest megyében és Budapesten összesen öt, a Dunántúlon három, Kelet-Magyarországon három. Ha kiszámoljuk, tisztelt képviselőtársaim, akkor láthatjuk, hogy ha mindenhol megvalósul a maximális létszámú kaszinó és mindenhol lesz 300 darab ilyen nyerőgép, ez akkor is jóval kevesebb, mint ahány az erős szigorítások előtt működött. Azt gondolom, ez nagyon helyes, semmiképp nem szabad visszahozni azt a rendszert, ami szerencsétlen sorsú emberek segélyét, családi pótlékját ilyen nyerőgépekbe hozta, a további szigorítás mindenképpen indokolt.

A javaslat második eleme szintén technikai jellegű, gyakorlatilag megengedni a Szerencsejáték Zrt. számára, hogy az Európai Lottóhoz csatlakozzon, és a nyereményalapot ne csak egy évig, hanem három évig halmozhassa föl, hogy a szerencsés nyertes minél több pénzt kaphasson.

Ugyancsak nagyon fontos a javaslat harmadik eleme, ami már nem a szerencsejátékról szól, hanem a gáz biztonsági tározásáról. Mindannyian tudjuk, hogy az állam megvásárolta a Szőreg-1 néven szereplő biztonsági gáztározót. Ez szükséges is, hiszen a gáz biztonsági készletezéséhez közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonra van szükség.

(19.10)

A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül tudta ezt megvalósítani. De annak érdekében, hogy ne csak tartalmilag hozzunk helyes döntést, hanem jogilag is, egészen egyszerűen a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény 2. számú mellékletét ki kell egészíteni oly módon, hogy a Magyar Fejlesztési Bank ebben a cégben is többségi tulajdont szerezhessen.

Tehát még egyszer mondom, technikai jellegű, de nagyon fontos javaslatokról van szó, kérem, hogy képviselőtársaim támogassák. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tudják, képviselőtársaim, az előző vitában az volt a legszomorúbb, hogy beszéltek önök mindenkiről, beszéltek szerencsejáték-szervezőkről, beszéltek kaszinótulajdonosokról, beszéltek piacról, beszéltek kocsmárosokról, csak éppen az emberekről nem beszéltek. (Felzúdulás az ellenzéki pártok soraiban.) Éppen az nem jutott eszükbe, hogy hány ember, hány család ment tönkre a félkarú rablók következtében, hogy hány embert tett teljesen tönkre, hány ember lett alkoholista, miután eljátszotta a segélyt és a családi pótlékot a gyereke elől. Ez önöknek nem jutott eszébe. Az eszébe jutott, hogy aggódjanak a szerencsejáték-szervezőkért (Moraj az MSZP és a Jobbik soraiban.), hogy aggódjanak a kaszinótulajdonosokért (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy aggódjanak a piacért, mert önök csak a pénzt látják az egészben, az embereket pedig nem. (Derültség és moraj a Jobbik soraiban. - Taps a Jobbik soraiból.)

(20.10)

Ha nekem nem hisznek, tisztelt jobbikos képviselőtársaim, legalább az önök mögött ülő Zakó képviselő úrnak higgyenek! Kétszer szólta el magát, igaz, hogy matematikában nem erős, ezért azt mondta, hogy a 3300 több mint a 4400, de ez nem így van, a 4400 több mint a 3300, és most ez a javaslat a korábbi 4400-hoz képest csökkenti a maximálisan alkalmazható pénznyerő automaták számát. (Szilágyi György: Hány darab lehet?) 4400 volt korábban, ezt mondta ő, most, ha mindent összeadunk, ha mindent beleveszünk, akkor is csak 3300 lehet. Higgyék már el nekem, ha mást nem, azt higgyék már el, hogy a 3300 az kevesebb, mint a 4400! (Zaj, közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.)

Nem is beszélve arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy sokkal kevesebb, mint az a 26 ezer, amiért önök valójában aggódtak.Önök végig azt kifogásolták, hogy betiltottuk a félkarú rablókat (Szilágyi György: Hány volt eddig, és ma hány darab lehet?), de nem így pontos. A kaszinókban (Az elnök csenget.) mindig lehetővé tettük, most szigorítunk. Megmondjuk, hogy ebben az országban maximum hány kaszinó lehet, és egy kaszinóban hány nyerőgép (Gúr Nándor: Azt is megmondod, hogy ki fog nyerni?), ebből jött ki az önök maximális 3300-as száma. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi lesz, hanem most hoztunk egy szigorítást, hogy ennél több biztosan nem lehet. (Szilágyi György: Hány kaszinó volt eddig, és hány darab nyerőgép?)

Tisztelt Kovács Képviselő Úr! Ön arról beszélt ezen javaslat kapcsán, hogy már biztos megvannak a barátok, már biztosan tudjuk, hogy kik lesznek kaszinótulajdonosok. Tudja, képviselő úr, hogy ön miért gondolja ezt? (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mert ismerünk titeket.) Azért, mert ön ehhez szokott, mert olyan emberek veszik körül, akik ehhez szoktatták (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!), mert 8 éven keresztül abban nőtt föl, hogy nokiás dobozok jöttek-mentek, ön ezért gondolja ezt, tisztelt képviselőtársam. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Úgy van! - Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Nevetséges vagy! Közgép!) Ennyit a kaszinókról.

A biztonsági gáztározókról is, engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy mondjak néhány szót, és ha most megengedik, a Jobbiknak és az LMP-nek nem válaszolnék. Mile Lajos képviselő úrnak csak annyit, hogy minden jogszerű, ezt ön is pontosan tudja, és a sürgősséget semmi más nem indokolja, mint hogy december 20-áig le lehessen zárni a 2. számú melléklet bővítésével is ezt az ügyet. De amit ön elmondott, azzal nincs különösebb problémám gáztározóügyben, mert legalább mi ketten azt gondoljuk, hogy igenis szükség van egy olyan államra (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Jó államra van szükség.), amely aktívan beavatkozik. Jó államra van szükség, tisztelt képviselőtársam, amelyik nem ebek harmincadjára hagyja például az energiaszolgáltatási rendszert. (Dr. Józsa István: Simicskának jó!) De, tisztelt Kovács képviselő úr, ön mégiscsak egy szocialista párt tagja, nem? (Derültség.) Elvileg legalább magukról azt gondolják, hogy baloldaliak. Milyen baloldali magatartás az, milyen baloldali magatartás az, ahol azt tekintik rossznak, ha valami az államnak van, és azt tekintik jónak, ha azt eladhatják? (Dr. Józsa István: Andy Vajna! - Simon Gábor: Olyan, mint a Szabó család!) Az jó volt a baloldal szerint, az rendben volt, amikor elkótyavetyélték a MOL-t, amikor elkótyavetyélték az energiaszolgáltatókat, amikor 15-ször emeltek árat emiatt, amikor 8 százalékos eszközarányos nyereséget biztosítottak a multiknak! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Szörnyű! Szörnyű!) De könyörgök, képviselő úr, önök most arról beszéltek, hogy megújultak, hát legalább ebben próbálnának meg! Legalább azt fognák már föl végre, hogy egy baloldali párt az nem liberális párt, az nem arról szól, amiben önök szocializálódtak (Az elnök csenget.), hogy mindent adjunk el, mindent kótyavetyéljünk el, majd a piac mindent megold! (Zaj. - Dr. Józsa István: Andy Vajna!) Egy megújult baloldali párt első dolga az kéne hogy legyen, hogy fölfogja azt, hogy a legfontosabb eszközöket, a legfontosabb vagyontárgyakat állami kézbe veszem. (Dr. Józsa István: Andy Vajna adja vissza!) De önöktől még ezt se vártuk volna el, önök erre képtelenek és alkalmatlanok, de legalább, ha megcsináltuk, akkor ne kifogásolják, legalább akkor ne kifogásolják! (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

Reménytelen, látom, de azt kérem, hogy még egyszer gondolják át üvöltözés helyett, és végre, életükben csak egyszer (Az elnök csenget.) gondolkozzanak már úgy, hogy az embereknek legyen jó, gondolkozzanak már úgy, ahogy egy baloldali pártnak legalább véletlenül kéne gondolkozni (Közbeszólás az MSZP soraiból: Adócsalás! - Az elnök csenget.), és támogassák azt, hogy az állami vagyon bővüljön, az embereknek pedig egyre kevesebbet kelljen fizetni az energiáért.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság egy nem túl hosszú vitát folytatott a tárgyban, ami indokolt is volt természetesen, hogy ne legyen túl hosszú a vita, hiszen a költségvetési bizottságnak értelemszerűen, a feladatából adódóan a javaslat költségvetési vonzatait kellett elsősorban figyelni. Erről pedig megállapítható akár két mondatban is, hogy egyfelől a 200 fős parlament nyilvánvalóan egy olcsóbb parlamenti működést jelent, mint a jelenlegi, másfelől pedig megállapítható az, hogy a már korábban tisztázott kérdéseket, amelyeket a képviselőkre, a frakciókra, a Ház működésére vonatkozóan már rendeztünk, ez a törvényjavaslat most nem nyitja újra. Tehát valójában nem szerepel benne semmi olyan javaslat, amely költségvetési szempontból az újragondolását indokolná ennek a két törvénytervezetnek.

Természetesen a bizottságban is fölvetődtek általános kérdések. Az egyik ilyen úgy hangzott, hogy miért van erre most szükség, miért nem bízzuk a következő parlamentre, hogy a következő parlament alkossa meg a saját szabályait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tesszük, a következő parlamentre bízzuk, de nem lehetünk olyan felelőtlenek, hogy a következő parlament megalakulásakor nem teszünk le egy olyan javaslatot, amely egy teljesen új működési rend szerint működő parlament, egy 200 fős parlament indulásához legalább ne adná meg a megfelelő muníciókat. Most az zajlik a tisztelt Házban, hogy megteremtjük ezeket a feltételeket. Természetesen, ha ez az új parlament jelentős többségének nem tetszik, akkor bármikor jogában áll módosítani rajta, de kifejezetten felelőtlenség lenne és azt gondolom, komoly hiba lenne, ha nem tennénk le egy olyan javaslatot, hogy az új, a választásokat követő parlament a megalakulásakor már egy normális működési rendben tudjon dolgozni. Én azt gondolom, hogy ez a két javaslat egyébként ennek a kívánalomnak mindenképpen megfelel.

Felvetődtek olyan természetű kérdések is, amelyek az újragondolását tartották volna indokoltnak a különböző képviselői és frakcióműködés szabályozásának anyagi szempontból is, de én úgy gondolom, hogy azt a kérdést, amit egyszer már tisztáztunk, nem érdemes most semmiképpen kinyitni, éppen ezért nem támogatott a bizottság semmilyen olyan javaslatot, amely ezt a célt szolgálta volna.

Nyilván előkerült a javaslat leglényegesebb eleme is, mégpedig az, hogy szerepel a törvényjavaslatban az új Országgyűlés vonatkozásában, hogy a képviselők a házelnök, az ülést vezető elnök megjelenésekor a választópolgárokat felállva köszöntik. Természetesen ez előkerült a bizottsági ülésen is, mint egy valamilyen borzalmas javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vitatom, hogy ez az elgondolás egyébként könnyen bulvárosítható és könnyen karikírozható - ez meg is történt. A javaslat benyújtását követően, másnap Mesterházy Attila már Facebook-üzenetében nyomban arról beszélt, hogy innentől kezdve, tehát ha majd a törvény hatályba lép, Kövér Lászlót, mint egy osztályfőnököt, felállva kell üdvözölni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szögezzük le, hogy Mesterházy Attila ezzel két dolgot mondott. Az egyik, hogy nem ismeri a törvényt, hiszen senki nem a házelnökről beszél, hanem a választópolgárokról, márpedig azt gondolom, hogy azoknak a választópolgároknak, akik ideküldtek bennünket, kijár az a tisztelet, hogy köszöntsük őket, és minden egyes alkalommal tegyük számukra világossá, hogy ha különböző módon is, attól függően, hogy hol ülünk, mi az üléspontunk, de mindenképpen kifejezzük a tiszteletünket, és őket képviseljük.

De van egy másik üzenete is Mesterházy Attila mondandójának, mégpedig az, hogy ezzel azt közölte, hogy ő teljes egészében biztos a Fidesz választási győzelmében, hiszen 2014 után, mint mindig, az a párt adja a Ház elnökét, aki megnyeri a választásokat. Mesterházy Attila tehát nem mondott mást, mint hogy 2014-ben a Fidesz nyeri meg a választásokat, hiszen csak akkor lehet Kövér László a házelnök. Mi köszönjük Mesterházy Attilának a bizalmat, mi magunk nem vagyunk ennyire biztosak a sikerben, de azt meg tudjuk neki ígérni, hogy mindent megteszünk azért, hogy 2014 után is olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely a multikkal, a bankokkal és az EU-bürokratákkal szemben megvédi az országot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Elfogadom, természetesen.

ELNÖK: Igen. Balla György képviselő urat illeti a szó.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Paksról ma már sokan, sokféleképpen beszéltek, én most a fekete pólósokkal nem foglalkoznék, mert szemlátomást nagyon idegesek, de az azért mégiscsak szembetűnő, hogy a Gyurcsány-koalíció tagjai milyen pálforduláson mentek keresztül a korábbi időszakhoz képest. Nézzük meg, mi lehet ennek az oka!

Paks egy nagy cég, sok embert foglalkoztat, és bizony sok alvállalkozója is lehet. Az egyik ilyen alvállalkozója a Gépkar Kft. (Dr. Józsa István: Én vagyok az! - Zaj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Csak egy Közbeszerzési Értesítőt tartok a kezemben, ahol a nyertes ajánlattevő a Gépkar Kft., a kifizetés összege 251 286 210 forint. (Zaj, derültség a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Az előbb oly lelkes képviselő úr nem egy jelentéktelen képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese (Zaj a kormánypártok soraiban.), vezető energiapolitikusa.

Az ő vagyonnyilatkozatában szerepel a következő. Foglalkozáson kívüli jövedelem: műszaki tanácsadás, kifizető: Gépkar Kft. A jövedelem rendszeressége: havi, személygépkocsi-használattal. Összege: 100 ezer forint. De van-e gazdasági érdekeltség? Bizony, tulajdonos. Tulajdoni hányad: 42 százalék. Azt megerősíti a cégbírósági kivonat is, ahol világosan láthatjuk dr. Józsa István nevét. A társaság irányítását biztosító befolyása, fajtája: jelentős befolyás. (Dr. Józsa István: Mit tud erről a fejlesztési miniszter? Soha nem tagadtam!)

Tisztelt Államtitkár Úr! 2010 óta ez a cég nem dolgozik Paksnak. (Dr. Józsa István közbeszólása.) Arra lennék kíváncsi, hogy 2000-2010 között a Gépkar Kft.-nek mennyi bevétele származott a Paksi Atomerőműből.

Várom válaszát, államtitkár úr. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Körülbelül egy órája Józsa képviselő úr Paksról beszélt, a következőt mondta: számára a legfontosabb kérdés Paks kapcsán, idézem: "mit, mikor és mennyiért?" (Derültség, zaj, nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy a szocialisták, Józsa István vezetésével, folyamatosan Paks mellett álltak 2010-ig. 2010-ig Józsa István 6 milliárd 600 millió forintot, az ő cége 6 milliárd 600 millió forintot szedett ki Paksból. 2010-ben ez megszűnt, és most azt látjuk, hogy a teljes Gyurcsány-koalíció, Józsa Istvánnal az élen, Paks ellenzői közé tartozik. (Nagy zaj a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem mindenki számára minden világos, most már tudjuk, mit jelent az, képviselő úr, hogy mit, mikor és mennyiért.

Köszönöm szépen. (Zaj, nagy taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten kiderült, mára már a napnál is világosabb, hogy a szocialisták kormányzásuk alatt egész egyszerűen pénzszivattyúként működtették a Paksi Atomerőművet. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Skandalum!) Azt már korábban is tudtuk, hogy Medgyessy Péter mintegy 10 millió forintért látta el bölcs tanácsaival Paksot. Az is kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc egyik cége mintegy 80 millió forintot kaszált "az atomerőmű távlati céljaihoz kapcsolódó közvélemény-formáló tevékenységért" című dolgozat megírásáért. Az már más kérdés, hogy ezt a dolgozatot azóta sem látta senki. Mindegy, világos, Gyurcsány pénzért még az atomerőmű távlati jövőjéért aggódott, amióta pedig nincsen pénz, a legnagyobb ellenzője lett.

(14.30)

Mindezt tetézi Józsa István képviselő úr cége, a Gépkar, amely tíz év alatt 6,6 milliárd forintot szedett ki Paksból. (Dr. Józsa István: Ügyrend! Hazudik!) Kiderült, hogy üzlettársa szintén szocialista politikus. Tulajdonostársa, Gábor József a Fővárosi Közgyűlés képviselője volt, természetesen szocialista színekben. (Dr. Józsa István: Különb, mint te!) A két szocialista politikus cége tehát évek alatt minden évben sok száz millió forintot szedett ki Paksból az ő kormányzásuk alatt. Eközben Józsa István gazdasági alelnökként dolgozott. A szocialisták erre azt mondták, hogy ez nem más, mint a pártpénztárnok. Ezt az MSZP szóvivője cáfolta. Ő azt mondta, hogy Józsa István feladata az ipar és energiapolitika volt.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, kövessük el azt a hibát, hogy higgyünk az MSZP szóvivőjének (Derültség a Fidesz soraiból. - Dr. Józsa István: Inkább, mint neked!), és nézzük meg, hogy mit jelent ez. Ez azt jelenti, hogy Józsa István országgyűlési képviselőként az energiapolitikával foglalkozott, minden befolyását latba vetette, amit a kormányzás alatt a parlamenti frakcióban és a kormányban meg tudott tenni (Dr. Józsa István: A Fidesz így szokta, igen!), és eközben a legnagyobb állami tulajdonú energetikai vállalattól 6,6 milliárd forintot szedett ki. (Felzúdulás és moraj a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Szégyen! Pfúj! - Tállai András: Józsa Simon! - Zaj. - Az elnök csenget.). Persze Józsa István eközben elvégezte az energiapolitikusi feladatát is, hiszen nem volt olyan sajtóorgánum, nem volt olyan kamera, ideértve az ipari kamerákat is, amelyekbe ne mondta volna be, hogy Paks bővítése feltétlenül fontos - mindaddig, amíg egyébként dőlt a lé. Amióta a csapok elzáródtak, azóta a legnagyobb ellenzője Paksnak. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Ő azt állítja, hogy pályázati úton jutott megrendelésekhez. (Dr. Józsa István: Nézd meg!) Államtitkár úr, egy kérdésem van: a Gépkar minden esetben pályázati úton jutott-e megrendelésekhez a Paksi Atomerőműből?

Várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt már tudtuk, hogy a szocialisták saját szlogenjeiket is félreértik, és nem cukrászdát, hanem bankszámlát nyitnak Bécsben. (Derültség a Fidesz soraiból. - Zaj. - Az elnök csenget.)

Az is világos, hogy nem két kézzel, hanem egyenesen Gépkarral turkáltak a közpénzekben. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) De az az ízléstelenség (Dr. Józsa István: Amit te most csinálsz!), hogy amíg a pénz jön (Zaj. - Az elnök csenget.), addig támogatok valamit, hogy egy fontos, a nemzet energiapolitikája szempontjából az egyik legfontosabb beruházást addig támogassam, amíg abban személyesen érdekelt vagyok, és ellenezzem politikai haszonszerzés miatt (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyelld magad! Szégyen!), ha már pénzt nem kapok benne, ez az ízléstelenség teljesen megdöbbentő. (Dr. Józsa István: Nézzél tükörbe!)

Államtitkár úr, az ön válaszát természetesen elfogadom, ön nem tudott mást mondani, de amit a szocialisták csinálnak Paks-ügyben, az elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyen! Szégyen!)