Felszólalás adatai

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Az utolsó nap is meg lehet hallgatni egy felszólalást, nagyobb türelmet kérek önöktől. (Taps a Fidesz soraiban.) Ebben az esetben ugyanis valóban koherenciazavarról van szó. Nyugodtan tapsoljanak, ezzel kifejezik azt, hogy hogyan viszonyulnak az alkotmányosság kérdéseihez (Derültség a Fidesz soraiban.), hiszen ebben az esetben egy olyan módosító indítványról van szó, amely egy alkotmányos rendelkezést, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény előírásait kívánja figyelembe venni, és azt tanácsolja önöknek, hogy hozzák összhangba a most elfogadandó törvénynek egy definícióját ezekkel a jogszabályokkal.

Az alkotmány 68. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban élő kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők. Ezt valamikor az Ellenzéki Kerekasztal részéről is nagyon támogatták. Ezen alkotmányos rendelkezésből kiindulva a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése kinyilvánítja, hogy kultúrájuk része a magyarországi kultúrának. E törvény 16. §-a ezen túlmenően azt is kimondja, hogy a kisebbségek kollektív joga tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása.

A kapcsolódó módosító indítványnak az a célja, hogy a kulturális javak definícióját összhangba hozza ezzel a megfogalmazással. A mostani törvényjavaslat ugyanis úgy fogalmaz, hogy kulturális javak azok, amelyek a magyar nemzet és Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások, s emellett még a hangfelvétel is bekerült egy módosító indítvány nyomán. Abban az esetben, ha egy definícióból is kihagyjuk a nemzeti és etnikai kisebbségeket, hogyan kívánunk arra apellálni, hogy a magyarság érdekeit a szomszédos államokban tiszteletben tartsák? Világos, hogy ilyenkor szimbolikus politizálásról van szó, hiszen nyilvánvaló, hogy a gyakorlatban senki nem fog például egy szentendrei szerb templomot kizárni ebből a körből. Szükséges lenne azonban megteremteni az összhangot. Azok a módosító indítványok, amelyeket e tárgykörben benyújtottak, nem oldották meg a problémát.

Figyelmeztetném arra is tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt még 1993-ban fogadták el, ezeket a megfogalmazásokat az akkori, magát jobbközépnek nevező kormányzat javaslatára vitték be a törvénybe, nem az ellenzék kényszerítette ki ezt, noha kétharmados törvényről van szó. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a módosítást - amelynek nem annyira gyakorlati, mint inkább szimbolikus jelentősége van - vegyék figyelembe.

A másik, zárószavazással kapcsolatos indítványomnak az a lényege, hogy a személyes adatok védelmét megerősítsük. Kétségtelen, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (3) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy törvény közérdekből személyes adatok nyilvánosságra hozatalát elrendelje.

(19.20)

Szükségesnek tűnik azonban itt valamiféle korlát beépítése. A módosító indítványban szereplő elképzelés, hogy a hivatal engedélyezze speciális esetekben az érdekeltség igazolásával ezt a betekintést, megfelelőnek tűnik a személyes adatok védelme szempontjából.

Ismét kérem kormánypárti képviselőtársaimat arra, hogy a személyes adatok védelméről szóló törvény szellemének megfelelően ezt a módosító indítványt vegyék figyelembe, hiszen ez semmiféle érdeket nem sért, csupán garanciákat kíván nyújtani az állampolgárok számára.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)