Felszólalás adatai

Felszólalások:   134-165   166-191   192-235      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Államtitkár úr, köszönöm szépen a válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6343. számon a parlament informatikai hálózatán elérhető.

Elsőként megadom a szót Cseresnyés Péter úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat számos szektor, számos szakterület törvényi rendelkezésein vezeti át, számos törvényben alakítja ki azokat a kereteket, jogintézményeket, szabályokat, amelyeknek az Európai Unió jogalkotásának eredményeként a magyar joganyagban is meg kell jelenniük. Engedjék meg, hogy a továbbiakban röviden összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit. A részvényesi szerepvállalás témájában a törvényjavaslat a benne foglalt törvénymódosítások mellett a nyilvánosan működő részvénytársaságok működésére vonatkozóan új törvényi szintű szabályozást is megállapít. A legutóbbi pénzügyi válság, a világgazdaságban bekövetkezett változások rámutattak arra, hogy a pénzügyi szabályozó és ellenőrző eszközrendszer mellett hatékonyabbá kell tenni a nagyvállalatok, tőzsdei cégek esetében a tulajdonosi ellenőrzési rendszert. A nemzetközi felmérések és elemzések a tulajdonosi kontroll területén azt vizsgálják, hogy a kisrészvényeseknek, a kisbefektetőknek milyen lehetőségei és jogai vannak arra, hogy a társaság ügyeire rálássanak, és hogy a jogi szabályozás milyen társasági mechanizmusokkal védi a kisbefektetők érdekeit.

Tisztelt Ház! Az Európai Unió jogalkotása a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését célul tűző európai parlamenti és tanácsi irányelv révén több fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a tőzsdei cégek működése, az információ áramlása, a részvényesek tájékoztatása jelentősen javuljon. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsdei társaság, a nyilvánosan működő részvénytársaság azonosítsa a részvényeseit.

Figyelemmel arra, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságnak csak kizárólag elektronikusan nyilvántartott részvényei lehetnek, ez az azonosítás az értékpapírszámla-vezetők útján elektronikus kommunikációval, tehát gyorsan és hatékonyan történhet meg. Az azonosított részvényes számára a nyilvánosan működő részvénytársaság szintén az értékpapírszámla-vezetőn keresztül, elektronikusan tudja eljuttatni a legfontosabb információkat a közelgő társasági eseményekről, így különösen a közgyűlésekről, osztalékfizetés esedékességéről. A részvényes információhoz jutása tehát biztosított lesz a jövőben.

A törvényjavaslat fontos elemét képezik a társaság igazgatói, felügyelőbizottsági tagjai és vezérigazgató javadalmazási politikájának megalkotására, annak a társaság közgyűlés elé terjesztésére, a javadalmazási politika végrehajtásáról szóló javadalmazási jelentés elkészítésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések.

A tőzsdei cégek jelenleg is készítenek javadalmazási politikát európai uniós ajánlások hazai alkalmazása révén. Az uniós ajánlás nem kötelező, tehát a jelenlegi gyakorlat önkéntesnek is tekinthető. A jövőben azonban a javadalmazási politika elkészítése kötelezővé válik. A törvényjavaslat a javadalmazási politika kidolgozását, az előírt tartalomnak megfelelő elkészítését tekinti elsődleges fontosságúnak. A társaságok közgyűlésének ezért véleménynyilvánító jogosultságot biztosít, vagyis azt, hogy a részvényeseknek a társaság közgyűlésén módjukban álljon elmondani álláspontjukat.

Bár ügydöntő határozatra nincs szükség, a törvényjavaslat biztosítja, hogy ha a közgyűlés elutasítja a javadalmazási politikát, akkor megfelelően átdolgozva, az ügyvezetés köteles azt ismét napirendre tűzni. A javadalmazási jelentés körében említhető, hogy a törvényjavaslat figyelemmel van az Európai Unióban már hatályban levő rendeleti szintű szabályozásra is, így hitelintézeti, tőzsdei cég esetében a javadalmazási jelentés részletezettségét elsődlegesen a felügyeletet gyakorló hatóság döntésére bízza.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat fontos eleme a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyletek jóváhagyására, az ilyen ügyletekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára előírt szabályozás. Kiemelhető, hogy a társaságoknak olyan belső mechanizmussal kell majd rendelkezniük, amely kizárja, hogy az üzletben érdekelt személyek részt vegyenek a jóváhagyási döntésben, valamint biztosítja, hogy valóban minden lényeges ügylet vonatkozásában legyen ilyen jóváhagyási eljárás.

A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy ha a részvényes nem kisbefektető, hanem intézményi befektető, eszközkezelő, megismerhető legyen a befektetési stratégiája. Az ilyen információk nyilvános közzététele ugyanis kedvező hatással lehet a befektetők tudatosságára, lehetővé teszi a végső kedvezményezettek, például a leendő nyugdíjasok számára a befektetési döntések optimalizálását, megkönnyíti a társaságok és a részvényeseik közötti párbeszédet.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv harmonizációjához kapcsolódó társasági jogi, tőkepiaci és befektetési szolgáltatói garanciális szabályok a polgári törvénykönyv, a tőkepiacról szóló törvény és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény kis terjedelmű módosításában kaptak helyet.

A törvényjavaslat a banki refinanszírozási gyakorlatra figyelemmel a zálogjogi szabályozás körében a jogalkotás során felmerült néhány gyakorlati problémát rendez. A polgári törvénykönyvnek a követelések elzálogosítására és az alzálogjogra vonatkozó rendelkezésre figyelemmel egyértelmű szabályozása vált szükségessé abban a vonatkozásban, hogy a zálogjoggal biztosított követelés elzálogosításának a hitelbiztosíték nyilvántartásba történő bejegyzésével az alzálogjog is megállapítottnak tekinthető.

A törvényjavaslatban szereplő, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása két célt szolgál. Egyrészt a javasolt törvénymódosítással Magyarország az európai uniós tagságából fakadó jogharmonizációs kötelezettségét teljesíti. Az új uniós szabályozás maximalizálja a belföldről másik tagállamba irányuló, elektronikus hírközlési szolgáltatások, például a telefonhívások vagy sms-ek díját.

Az uniós rendelkezés alapján azonban rendkívül szigorú feltételek mellett a szolgáltató kérelmezheti a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól, hogy határozott ideig eltérjen az előírt díjszabástól. A törvényjavaslat a Hírközlési Hatósághoz benyújtott kérelem eljárási szabályait rögzíti. A vállalkozások és a háztartások kiadásai az uniós jogszabály átültetésével csökkennek, a rendkívül éles hazai piaci verseny miatt nem várható, hogy magyarországi szolgáltató eltérést kérne.

Másrészt a törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy katasztrófaveszély esetén vagy kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzettel érintett területen tartózkodó személyek minél szélesebb körű riasztása, tájékoztatása megtörténjen. A módosítás azért szükséges, hogy a mobilrádiótelefon-szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel összekapcsolt olyan műszaki rendszert működtessenek, amelynek alkalmazásával szükség esetén egy adott területen az érintett lakosságot sms-ben riasztani és tájékoztatni lehessen.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tovább erősíti a hazai fogyasztóvédelmet. Az online kereskedelemben és az Unión belüli, határokon átnyúló értékesítésben tapasztalható nehézségek miatt szükséges fokozni a fogyasztóvédelem hatékonyságát és erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti szorosabb együttműködést. A fogyasztói bizalom növelése és a tisztességes vállalkozások védelme érdekében 2020-tól új uniós rendelet rögzíti a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés kereteit. Az eddigi együttműködési rendszerhez képest erősebb, új riasztási rendszert alakítanak ki, amelyben az érintett hatóság értesíti az uniós és más tagállami társszerveket, ha olyan jogsértés lehetősége merül fel, amely több tagállam fogyasztóit érintheti.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság megerősített hatáskörének köszönhetően  ha más eszköz nem vezet eredményre , az uniós rendelet hatálya alá tartozó ügyekben egyebek mellett elrendelheti a tartalom eltávolítását az adott honlapról, felkérheti a tárhelyszolgáltatót az online felület eltávolítására, a hozzáférés letiltására vagy korlátozására.

(17.40)

Magyarország élen jár a nem biztonságos termékek kiszűrésében, tavaly a harmadik legtöbb, 172 súlyos veszélyt jelentő riasztást küldött a gyorsriasztó rendszerben.

A törvényjavaslat a Magyarországon alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat is tartalmaz. A Fogyasztóvédelmi Hatóság munkája már megerősödött, amelynek egyértelmű eredményei vannak, a következő lépés a békéltető testületek hatékonyságának a növelése. A módosítás lényegesen egyszerűsíti a békéltető testületi tagok kiválasztásának az eljárását. A jelenlegi hatályos, átláthatatlan és bürokratikus kijelölési eljárást az illetékes megyei, fővárosi kamara által lefolytatott pályázati eljárás váltja fel.

A módosítás további fő célja a békéltető testületek vezetésének professzionális alapokra helyezése. A békéltető testületi tagokat és elnököket a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A törvényjavaslat alapján országosan egységes, kötelezően alkalmazandó eljárási szabályzat készül, így mind a húsz testületre egységes eljárási és szakmai gyakorlat alakítható ki, amely egyszerre szolgálja a fogyasztók és a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt húsz év működési gyakorlata nyomán jelenleg számottevő aránytalanság tapasztalható a fővárosi és vidéki békéltető testületek finanszírozása között. A törvénymódosítással ezek az aránytalanságok megszűnnek, így a vidéki testületek is megerősödnek, megerősödhetnek.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat továbbá számos közlekedési tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. A rendelkezések kiemelt célja hazánk jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése. A légi közlekedésről szóló törvény módosítása amellett, hogy több jogharmonizációs célt valósít meg, eszközévé válik a deregulációs törekvésekhez igazodó, valamint az uniós jogi környezet gyors változásaira innovatív módon reagálni tudó követelményrendszer létrehozásának is. A módosítás révén ugyanis lehetővé válik, hogy a műszaki részletszabályok ne növeljék tovább az ágazatot szabályozó joganyagot, ugyanakkor a légi közlekedési hatóság honlapján kötelező erővel bíró szabályként közzé téve teljesítésük elvárható, követelményük betartható lesz.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításának elsődleges célja az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés. 2020. január 1-jétől biztosítani kell a külföldi hozzáadottértékadó-csalásokat kivizsgáló hatóságok részére az elektronikus úton történő automatizált hozzáférést a magyar járműnyilvántartás meghatározott adataihoz, továbbá a magyar adóhatóságok részére a lekérdezési lehetőséget más tagállamok járműnyilvántartásaiban.

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény  a továbbiakban Vkt.  módosításának célja többek között jogharmonizációs törvénynek való megfelelés. A törvény módosítása révén, továbbá az ehhez kapcsolódó kormányrendeleti kijelölést követően a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást kizárólag állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet fogja végezni.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának legfőbb célja a folyamatban levő kötelezettségszegési eljárás megszüntetése. A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet módosító 2016/2370/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv célja a pályahálózat-működtetők függetlenségének erősítése, a pályahálózathoz történő megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása és azok hatékonyabb használatának biztosítása.

Az irányelv erősíti az átláthatóság pénzügyi, szervezeti garanciáit, csökkentve a pályahálózat-működtetők és vállalkozó vasúti társaságok esetleges keresztfinanszírozásából fakadó kockázatokat. A jelenleg hatályos vasúti közlekedésről szóló törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVIII. számú törvénnyel történt módosítását követően az irányelv előírásának nagyrészt megfelel, néhány rendelkezés esetében azonban elengedhetetlen a jelenlegi hazai szabályozás további pontosítása és kiegészítése.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elektromos meghajtású járművek hazai elterjesztése komoly szerepet tölthet be, akár kulcsfontosságú is lehet a fenntartható fejlődés szempontjából, mivel jóval alacsonyabb környezeti terhelést okoznak és jelentenek, hozzájárulnak a zajterhelés és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, ezáltal a levegő minőségének javulásához. Az Országgyűlés asztalán fekvő előterjesztés az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló EU-irányelvben foglalt elektromobilitás kiépítésével kapcsolatos célok megvalósítását szolgálja oly módon, hogy a szabályozott piaci környezet létrehozásához szükséges alapvető rendelkezéseket fekteti le.

A törvényjavaslat egy már meglevő, az elektromos autókra vonatkozó, egyre gyorsabban terjedő, de rendezetlen igénybevételi gyakorlatot kíván rendezni az elektromobilitási szolgáltatásra vonatkozó szabályozás bevezetésével. A törvényjavaslat rendezni kívánja az elektromobilitási szolgáltatáshoz tartozó engedélyezési, bejelentéskötelezettségi és adatszolgáltatási szabályokat. Az engedélyezési kötelezettség körében a nyilvános töltőberendezések esetében az üzemeltetési engedélyek kiadása egy garantált rendelkezésre állási minimumérték meglétéhez lesz rendelve annak érdekében, hogy az elektromobilitási szolgáltatás nyújtása a felhasználók által zavartalanul és folyamatosan hozzáférhető legyen.

A túlnyomóan piacszabályozási szemléletet igénylő elektromos töltőberendezés üzemeltetési engedélyezését és a szolgáltatásnyújtási tevékenység bejelentését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz telepíti a törvényjavaslat. Tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslat keretében definiált új szolgáltatás, az elektromobilitás-szolgáltatás se nem villamosenergia-, se nem üzemanyag-értékesítés, hanem egy önálló szolgáltatás, ezért az elektromobilitás törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezései a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény önálló alcímébe épülhetnek be.

Az elmondottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot mind a hozzászólásokban, mind majd a végén a szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy a címe is tartalmazza, nemcsak a hosszú távú részvényesi szerepvállalást kívánja ösztönözni, hanem ehhez kapcsolódóan további másik hat területen fogalmaz meg módosító szándékot, és ahogy már megszokhattuk az ilyen jellegűeknél, ismét egy salátatörvényben találkozunk olyan jellegű módosításokkal  most is ilyenekkel van dolgunk , amelyek az Európai Unió különféle irányelveinek történő megfelelés miatt szükségesek. A mostani törvényjavaslattal sincs ez másképp, amelynek célja számos európai uniós irányelv átültetése a hazai, magyar jogrendszerbe. Nem szeretném túlságosan hosszan szaporítani a szót, természetesen megkímélném a tisztelt Országgyűlést, hogy mindezeket tételesen felsoroljam, már csak azért is, mert államtitkár úr jóvoltából egy rendkívül széles körű és tartalmas ismertetést hallhattunk ezekről a részletekről. Mégis, ha néhány elemét ki kellene emelni ennek a salátatörvények, ennek az előterjesztésnek, akkor talán azzal kezdeném, hogy nagyon fontosnak és előremutatónak tartom a javaslat azon szakaszát, amely a fiatalkorúak magánéletének fokozottabb védelmét biztosítja a büntetőeljárások során, és egyértelműen szabályozza a fiatalok jogait az úgynevezett javítóintézetekben is.

Államtitkár úr is tett róla már említést, azt gondolom, a törvényjavaslat második és egyben talán a legfontosabb része a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről szóló szakasz, amely több okból is fontosnak nevezhető, ugyanis egyre inkább megfigyelhető, hogy a világban a pénz- és tőkepiaci befektetők túlságosan rövid távú megtérülésre összpontosítanak, mely az optimálistól elmaradó vállalatirányítási és teljesítménymutatót eredményez. Fontos hangsúlyozni, hogy a még nagyobb prudencia érdekében szükségessé vált a társasági tulajdonosi kontroll megerősítése, ennek értelmében pedig az irányelv részletes szabályokat állapít meg a részvényesek azonosítására és a társasági eseményekről való tájékoztatás megadására is, továbbá arra is, hogy az intézményi befektetőknek, eszközkezelőknek szerepvállalási politikájukról milyen módon kell számot adniuk.

(17.50)

Szabályozásra kerül az is, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadóknak magatartási kódexszel kell rendelkezniük, azt pedig nyilvánosságra kell hozniuk. Az uniós irányelv egyúttal rendelkezik a társaság igazgatói tekintetében a javadalmazási politika kötelező kialakításáról és annak a részvényesek elé történő viteléről egyaránt. A társaságnak a javadalmazási politika végrehajtásáról javadalmazási jelentést kell készítenie és közzétennie.

A javaslatnak egy rövid, de szintén kiemelendő része az elektronikus hírközlésről szóló szakasza, amely többek között arra irányul, hogy a mobil rádiótelefon-szolgáltatást nyújtó, elektronikus hírközlési szolgáltatók a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott, olyan műszaki rendszert alakítsanak ki, illetve valósítsanak meg, amelynek alkalmazásával szükség esetén egy adott területen az érintett lakosságot akár rövid szöveges üzenetben, sms-ben riasztani és tájékoztatni lehessen.

A fogyasztóvédelmi törvény módosítása kapcsán az alábbiakat jegyezném meg. Sokan gondolják, gondolták, illetőleg tapasztalják úgy, hogy a békéltető testületek működése megérett a reformra, ugyanis a jelenlegi szabályok alapján négyévente alakulnak újjá. A legutóbbi négyéves mandátuma egyébként ezeknek a testületeknek 2019. december 31-én jár le. A testületek mandátumának megszűnése előtt pedig 120 nappal kell megkezdeni a testületek újjászervező munkáját. A 2019. szeptember 1-jei hatálybalépés indoka, hogy már az előterjesztésben szereplő új szabályok alapján kerüljenek ezek az újjászervezések megvalósításra a békéltető testületek számára.

A sokszor bürokratikus és átláthatatlan kiválasztási eljárás megváltoztatásával a békéltető testületi tagság kapuja mindenki előtt nyitva áll. Az elnökök által félreértelmezett függetlenség megszűnik, döntésében természetesen ezt követően is független és pártatlan lesz minden eljáró tanács, ugyanakkor a szakmai színvonal erősítése érdekében szükséges a testületek feletti kontroll biztosítása.

A szakmaiság növelése érdekében szükséges az egységes eljárási szabályzat megalkotása is. A testületi taglétszám módosításával és a finanszírozási rendszer átalakításával minden bizonnyal hatékonyabban fognak működni ezek a békéltető testületek, s fontosnak tartom azt is kihangsúlyozni, hogy itt a módosítás kapcsán 19 területi kamara is megfogalmazta álláspontját, és egyhangúlag támogatta. Ez a tény is, azt gondolom, jól igazolja és támasztja alá a megalapozottságát ennek a jogszabály-módosításnak, ennek a tervezetnek.

Legutoljára pedig hadd beszéljek én is az elektromobilitást érintő szabályozásokról. A hazai elektromobilitási piac kereteinek a működését leképező, alapvető szabályok rögzítése az elektromobilitás elterjedésének nélkülözhetetlen eleme. Mivel a piac még nem érte el a szükséges érettségi szintet, nincsenek egységes szabályozási keretek, ezért kulcsszerepe van a központi szerepvállalásnak és koordinációnak az egységes jogszabályi keretrendszer megalkotásában. Úgy látom, hogy az előterjesztésben javasoltak elfogadásával folytatódik a hazai elektromobilitási piac fejlődését támogató szabályozási környezet kialakítása és kiszélesítése, ami remélhetőleg megalapozza az elektromobilitás hosszú távú, jövőbe mutató fejlődését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a vitát követően szavazataikkal támogassák ezt a javaslatcsomagot. Meglátásom szerint a fentebb felsorolt intézkedések mindegyike hétköznapi életünket jobbító javaslat, amelyek egyúttal egyébként uniós irányelveket is szolgálnak.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakoznék Witzmann Mihály képviselőtársamhoz, aki azzal kezdte a felszólalását, hogy az államtitkári expozéban részletesen kifejtésre kerültek ezek a pontok, de jegyezzük meg, hogy itt is most egy salátatörvényről van szó, úgy, ahogy az előbbiekben, hiába mondta Tuzson Bence államtitkár úr, hogy ez nem salátatörvény, hanem törvények összessége. Ebben 25 törvény módosítására kerül sor, de ebben érthető jogharmonizációs célokat fogalmaztak meg, az Európai Unió irányelveinek átültetéséről van szó több jogszabályon keresztül. Én ebből egypárat szeretnék kiemelni, amit rendkívül fontosnak tartunk, és egyébként üdvözlünk, hogy a magyar jogszabályokba is átültetésre kerül.Ez egyrészt, ami a jogszabály címéből is kiderül, a részvényesek azonosítása, a részvényesek azon lehetősége, ami most már kötelező: a javadalmazási politika benyújtása a közgyűlés elé a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében. Ez rendkívül fontos, és nyilvánvalóan az is fontos, hogy most már elektronikusan fognak az információk áramlani. Ha visszacsatolunk egy kicsit a zöldpolitikára, örülünk neki, hogy most már egyre több helyen áttérünk ez elektronikus nyilvántartásokra és a papírkímélő megoldásokra, és ez is efelé mutat, úgyhogy ez mindenképpen egy fontos dolog.

Szintén fontosnak tartjuk azt, hogy a kapcsolt felekkel való ügyletek esetén a nyilvánosságra hozatal még jobban előtérbe kerül. Szintén nagyon fontos, és ez is a részvényesek érdekeit szolgálja, hogy ezekről tudjanak.

Szintén elhangzott és bővebben kifejtésre került, de mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni a hazai fogyasztóvédelem erősítését. Nagyon fontos, hiszen mindannyiunk életét megkönnyíti az, ha tudjuk, hogy kihez és hogyan fordulhatunk, és azt, hogy a békéltető testületekkel kapcsolatosan is egy ilyen nagy mértékű változás fog bekövetkezni.

Egyetlenegy kérdőjelet tennék a békéltető testület végére, ez az, hogy bízunk benne, hogy valóban függetlenül fog tudni működni, mert ez csak úgy mehet. Azzal megnyugtattak, hogy mind a 19 megyei kamara jóváhagyását adta ennek a békéltető testületi intézményrendszernek az átalakítására. Én csak bízom benne, hogy valóban azt a célt fogják beteljesíteni, amellyel mindenféleképpen a fogyasztók és ezzel a magyar állampolgárok védelme meg fog valósulni.

Én ennyit szerettem volna elmondani. A Jobbik képviselőcsoportja támogatni fogja ezt a javaslatot, mert úgy gondoljuk, hogy az európai uniós irányelvek átültetése a magyar jogrendbe rendkívül fontos.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő asszonynak jelezném, hogy a salátatörvény nem egy szitokszó, hanem az egyfajta jogalkotási eszköznek a  hogy mondjam?  kicsit profánabb megnevezése, amikor több törvény bizonyos pontjait valamilyen szempont szerint módosítaná vagy tervezi módosítani a benyújtó. Itt pontosan arról van szó  ahogy ezt ön is megerősítette , hogy uniós irányelvek különböző megfelelését kell valahogy összehangolni, ezért nyilvánvalóan első pillantásra egymástól talán elütő tárgyú törvényekben is megtalálhatjuk azokat a közös pontokat, amiket ön is felemlegetett, tehát nem egy szitokszó maga a salátatörvény.Sok mindenről beszélt államtitkár úr részletesen a törvényjavaslat kapcsán, illetve Witzmann képviselőtársam is. Itt a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről szólnék egypár szót, hiszen ez a javaslat a pénzügyi piacokat érintő versenyképesség javítását szolgálja. Ennek alapja a 2017/828. irányelv, ennek átültetése is a célja a javaslatnak, nyilván, hogy megfeleljen a magyar jogrendnek is, mert a 2008-as gazdasági válság rámutatott arra, hogy a tőzsdén jelen lévő cégekben, a nyilvánosan működő részvénytársaságokban jelentős érdekellentét léphet föl a tulajdonosok, tehát a részvényesek és a társaság irányítói, a menedzsment között, valakik a rövid és valakik inkább a hosszú távú érdekeket tartják fontosnak, és ezek az érdekek ütközhetnek, a rövid és a hosszú távú céges érdekek. Uniós szinten is nagy erőkkel törekednek arra, hogy a nemzeti szabályok össze legyenek hangolva a felelős vállalatirányítást összefoglaló szabályok tekintetében az Európai Unió tagállamaiban, hiszen az európai társaságirányításra vonatkozóan az európai normák soft law-ként működnek, tehát ajánlásként nyilvánulnak meg, de továbbra is elsődleges a gazdasági társaságok önszabályozó mechanizmusa, ez nagyon fontos.

Nem előzmény nélküli ez az irányelv sem, és a most elénk kerülő törvény sem, hiszen a Budapesti Értéktőzsde is korábban készített már ajánlásokat a hazai tőzsdén jelen lévők számára. A „Felelős társaságirányítási ajánlások” jogilag nem kötelező, de ajánlott előírásokat is tartalmaz, így a cégeknek ezt érdemes mind forgatni, mind pedig megfogadni. Tehát a törvényjavaslat célja, hogy az érintett gazdasági társaságok és szervezetek az üzleti pozíciókat és tagjaik érdekeit is figyelembe véve biztosítsák azt, hogy a részvényesek kellő információhoz jussanak a megfontolt és hosszú távú üzleti döntéseik során.

Tehát nagyon fontos, hogy az üzleti érdekeket és üzleti pozíciókat, valamint a tagok érdekeit és a tulajdonosok érdekeit is, mind a kettőt meg tudják jeleníteni és össze tudják hangolni. Ezek az előírások mostantól kezdve, ha majd a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor mindenkire nézve egyaránt kötelezőek lesznek.

Az Unió és a magyar állam törekvése itt ugyanaz: a pénzpiac jelentős korlátozása nélkül teremtsen meg olyan biztosítékokat a gazdasági életben, amelyek a 2008-as világválsághoz hasonló válságokat képesek megelőzni. A nyilvánosság megfelelő tájékoztatását hoznám ide és húznám alá: a befektetői politika elérhetővé tétele, nyilvános rendezvények, illetve tájékoztatók megtartása, és olyan rendelkezések, amelyek alapján a befektetők kellően megalapozott döntéseket tudnak majd hozni, és hosszú távon is képesek előre tervezni, ami összességében a részvényesi szerepvállalást ösztönzi a gazdasági társaságok életében, ezáltal egyébként  és ezt a gazdasági társaságok és a menedzsmentek is elismerik  versenyképesebbé is téve ezeket a cégeket.

(18.00)

A fiatalokról már szólt Witzmann Mihály képviselőtársam. Azt én is aláhúznám, és fontosnak tartom, hogy itt egy tisztázó és fontos passzus került be, illetve az elektromobilitással kapcsolatban is egy folyamatosan, hál’ istennek, egyre gyorsabban és dinamikusabban terjedő igénybevételi gyakorlatot kíván rendezni a minisztérium vagy a kormány az elektromobilitás-szolgáltatáshoz kapcsolódó engedélyezési, bejelentéskötelezettségi és adatszolgáltatási szabályok megalkotásával.

Mi azt gondoljuk a Fidesz-KDNP-frakciószövetségben, elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország csatlakozzon az elektromos autózás által generált fejlesztésekhez. Az elektromobilitási program kiemelten járulhat hozzá a környezetterhelés csökkentéséhez és az életminőség javulásához, új innovatív technológiák bevezetésével a közösségi közlekedés is nagymértékben korszerűsíthető.

A törvényjavaslat további részeiről, akár a békéltető testületekre vonatkozóan már az előttem szólók elmondták a részleteket. Itt a törvényjavaslat címében is „a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése” van kiemelve; nem véletlenül, azt gondolom, ez a leghangsúlyosabb része a törvénynek.

Fontos irányelveket ültetünk át a magyar jogba, fontos lépéseket teszünk, azt gondolom, egy jobb gazdasági környezet megteremtéséhez, úgyhogy a kereszténydemokrata frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon meg vagyok illetődve az előző kör miatt, sajnálhatja, hogy nem volt itt, mert egy nagyon hasonló vitát folytattunk le. (Cseresnyés Péter: Itt voltam!) Azt láttam, hogy a legjobb részek után érkezett. (Derültség.) Azt akarom mondani, hogy most akkor érdemes ezt tisztázni, mert úgy látom, ezen fogunk ma itt egy picit rugózni, hogy mi minősül salátatörvénynek, úgy látszik, ez lesz most itt a kulcskérdés. Itt az előbb kioktatott minket Tuzson államtitkár, hogy amik összefüggnek, azok összefüggenek, az akkor ott rendben van – persze, hogy mi függ össze, azt majd nyilván eldönti a kormány , és azokat össze lehet rakni.

Na most, akkor nézzük már ezt meg! És tényleg, államtitkár úr, hogy van ez, amikor ott a kommunikációs stáb leül, akkor fogják, és adnak a törvénynek egy nevet? Az előzőben legalább kiírták, hogy 13 törvényt módosítanak. Én most itt fel fogok mondani párat, hogy miket szabályoznak, szerintem legalább 30 törvényhez nyúlnak hozzá. Tulajdonképpen az egész, felírtam magamnak, 96 oldal, és magát azt, ami a címe ennek az egésznek, ami a részvényesi szerepvállalással kapcsolatos, ilyen 10-12 oldallal le is tudják, és utána pedig ilyen egyéb van. Most nem fogok belemélyedni, mert nyilván én is azt látom, hogy ellentétben az előző törvénnyel, amely tényleg tele volt botrányos dolgokkal…  most nem fogok rá visszatérni, majd megtalálom a módját, hogyan, miképpen lehet reagálni Tuzson államtitkár szerintem valótlan mondataira, és nem helyes, hogy elmenekült a vitától, már olyan szempontból, hogy nem szállt be a vitába, hanem zárszóként mondta el.

Tehát ami ezt a részvényesi dolgot illeti, ez egy valóban jogharmonizációs történet nagyon helyesen, van, ami az átláthatósággal, a nyilvántartással, a részvényekkel kapcsolatos, nagyon helyesen szabályozzák. Nagyon halkan jegyzem meg, hogy a parlamentben van egy ilyen nagyon klassz háttérintézmény, amely csinál papírokat. Érdemes néha rájuk nézni, nehogy elszaladjon velük a ló, mert abban az anyagban tényleg jól össze van ez szedve, de benne van, hogy június 10-ig kellett volna ezt a törvényt elfogadni, tehát most így éppen praktikusan két nap csúszásban vagyunk. Nem akartam senkinek rosszat, nehogy most bántsák emiatt őket, csak azt akarom mondani, hogy abban az anyagban tényleg tisztességesen benne van az, hogy ezzel a dologgal hogyan és miképpen kell gazdálkodni.

Utána megérkezünk az igazi feladathoz, és ha az embernek tényleg lenne türelme, akkor végigböngészné, hogy akkor ezek hogyan, miképpen vannak. De csak az érdekesség kedvéért, hogy mennyire összefüggő dolgokról van itt szó, különösen ami a részvényekkel kapcsolatos: közúti közlekedés, sima ügy szerintem, ezt hozzá lehet passzintani; gyógyszerforgalmazás szabályozása, teljesen normális, gyógyszerrészvényesek, rt.-k gyártják, teljesen sima ügy; vízi közlekedés; közúti közlekedés; tőkepiac, egyébként lehet, hogy ott még lehetne találni; médiaszolgáltatás, sima ügy; villamos energia. (Nacsa Lőrinc: EU-s irányelv!) Szóval, tényleg azt kell mondjam, hogy nem értem, miért akadékoskodik itt bárki. Miért mondja azt bárki, hogy ezek nem összefüggő dolgok? Teljesen nyilvánvaló, mint a salátalevelek, úgy illeszkednek egymásba, és középen pedig ott vannak a részvényesek dolgai.

Na szóval, valóban, államtitkár úr most megússza azt a részét, amit Tuzson úr nem úszott, mert nem fogok belemenni semmiképpen se ennek a részleteibe, de valójában azt kell hogy mondjam, érdemes lenne azért valami ennél praktikusabb dolgot kitalálniuk, ha komolyan akarják venni a parlamenti munkát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Azt hiszem, könnyen egyértelművé lehetne tenni vagy kell is tenni azért, és érdemes élcelődni egy kicsit azon, amit a kormány itt elkezdett azzal, hogy a törvényalkotás folyamatában  valóban így, ahogy az előbb képviselőtársam mondta  Tuzson államtitkár úr kioktatását végighallgattuk. Ő azt teljesen komolyan gondolta, ugye, és elmagyarázta, hogy a hierarchiában hol van a helye a miniszteri rendeletnek, hol van a helye a törvénynek és a többi, és egyébként pedig vegyük tudomásul, hogy képviselőtársam önnel szemben a salátatörvényt eléggé leírta ebben a történetben. Ehhez képest tíz perccel később önök ideállnak egy olyan törvénytervezettel, amelyben indulunk onnét, hogy az egyébként nagyon kívánatos részvénytársasági átláthatósághoz  amellyel, lássuk be, azért jöttek ide, mert egyébként erre kényszerültek végre, mert eddig elsumákolták ennek a területnek a szabályozását, és végre most itt akkor megtörténik  kapcsolják az sms árának szabályozását, mint ahogy itt az államtitkár úr elmondta, majd egyébként hozzátesszük a légi közlekedést, a vízi közlekedést és még sorolhatnánk, hogy mi mindennel próbálkoznak.

Tulajdonképpen eléggé mókásra is vehetnénk ezt a történetet, ha nem azt kellett volna végighallgatni az előző vitában, hogy egyébként a gazdasági válságra úgy tekintettek, mint itt a pártok által előidézett valami, most pedig azt csinálják, hiába rázza a fejét, Nacsa képviselőtársam, hogy előállnak azzal, igen, önök is tudomásul veszik, elismerik, hogy szükség volt és szükség van arra a szabályozásra, amelyet egyébként az európai irányelvek alapján önöknek el kell végezni. Igen, mert önök sem tettek ez ellen semmit, tehát éppen itt volt az ideje, hogy történjen valami. És időnként pedig nem árt, ha önök is egy kicsit, mondjuk úgy, jobban a tükörbe néznek akkor, amikor akár gazdasági, akár világgazdasági folyamatokra hivatkoznak. Tegyük hozzá, az fontos, hogy a kisbefektetők védelme érdekében lépéseket tegyünk.

Éppen ezért mondhatnám úgy, és mint a legeurópaibb képviseletet ellátó pártként mondom is, hogy igen, az európai szabályokat támogatni kell, de az meg, amit önök ehhez hozzákötnek  mondok egy példát is, ami egészen konkrét, azért is, mert ehhez külön módosító javaslatot fogunk benyújtani , amit a fogyasztóvédelem területén akarnak, az elfogadhatatlan.

Önök kiválasztottak maguknak egy olyan területet, tisztelt államtitkár úr, hogy akár a békéltető testületek tagjainak kinevezése szempontjából elkezdenek megint kiépíteni olyasmit, aminek a végén kizárólag a miniszter hatáskörétől vagy a miniszter döntésétől függ az, hogy egyébként mi történik. És akkor vannak a kedvenc bejáratott testületek, a kamarákon keresztül érkező, pályáztatás után meglévő javaslatok, és majd ennek alapján a miniszter dönt, és van egy újabb hálózat, amelynek önök kiszolgáltatottjaivá válnak. (Cseresnyés Péter az államtitkári páholyban ülő Kara Ákoshoz megy.) Ne menjen el, államtitkár úr, bármennyire tart ettől a történettől, akkor is önöknek ezzel szembe kell nézni! És az viszont, hogy a fogyasztóvédelmet úgy alakítják át, hogy eközben pedig az érdekvédelmi szervezeteket, azok véleményét teljesen figyelmen kívül hagyják, elfogadhatatlan. (Tuzson Bence keresi a kártyáját.)

Éppen ezért azzal a kettősséggel szembe kell nézni, hogy ebben a törvényben is itt van a salátatörvénynek az összes disznósága, mert beterjesztenek egy olyat, amelyre még Tuzson államtitkár úr is azt mondja, hogy ezek nem összeférhető történetek  ha van kártyánk, ha nincs meg a kártyánk. De a lényeg mégiscsak arról szól, hogy ehhez hozzákötik a fogyasztóvédelem módosítását, ami pedig egyébként elfogadhatatlan.

Éppen ezért azt gondolom, hogy minimum elvárható az egyértelmű támogatás érdekében az, hogy azon, amit önök a fogyasztóvédelem területén akarnak tenni, módosítsanak, fogadják el például vagy lehetőleg azt, amit törvénymódosító javaslatként ebből a szempontból be fogunk nyújtani, mert ez így elfogadhatatlan.

(18.10)

Már csak azért is, mert hadd mondjak egy példát. Akkor, amikor láthatóan a békéltető testületek tagjai kiválasztásának menetében kizárólag a vállalkozások véleményét veszik figyelembe, akkor egyébként mit szóltak volna azok a hitelfelvevők, akik a devizaszerződéseket megkötötték, és egyébként ehhez önök majd csak a bankok véleményét fogják figyelembe venni?

Tisztelt Államtitkár Úr! Éppen ez az az ellentmondás, ami elfogadhatatlan az érdekvédelmi szervezeteknek, és mondhatnám, újabb támadás a civil világ ellen. (Nacsa Lőrinc: Te jó ég!) Ezt ilyen módon, azt gondolom, nem lehet elfogadni. Éppen ezért az a módszer, ahogy önök a szabályozást e tekintetben most éppen itt alkalmazzák, mert ebben a pillanatban a salátatörvényekkel való garázdálkodás az önök kezére játszik és ilyen módon használják, ez így biztos, hogy elfogadhatatlan. Éppen ezért, kérem szépen, hogy vegyék figyelembe azokat a módosító javaslatokat, amelyek a törvény egyéb részeihez kapcsolódnak, és tegyék lehetővé azt, hogy az európai uniós szintű szabályozás érvényesülhessen maradéktalanul, és ilyen módon a jogharmonizáció létrejötte úgy történjen meg, hogy az például a magyar lakosság, a fogyasztók számára is elfogadható legyen, és ne az önök kedvenc kiválasztottjai útján jöjjön létre. Így akkor a törvény jót tehet, legalábbis a kisbefektetőknek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.Mielőtt kettőperces felszólalásokra megadnám a szót, megadom a szót Kara Ákos államtitkár úrnak, aki felszólalási lehetőséget kért. Parancsoljon, államtitkár úr!

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, elnök úr, hogy lehetőséget kapok a benyújtott törvénytervezet fogyasztóvédelemmel kapcsolatos részében néhány fontos dolog tisztázására. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Varju Képviselő Úr! A benyújtott törvényjavaslat nem változtat a korábbi struktúrán, ami a békéltető testületeknek az alapvető helyét rögzíti, tudniillik jelenleg is a fővárosi, illetve a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek a békéltető testületek. Ez a jövőben sem fog változni.

Ugyanúgy nem változik, hogy továbbra is a megyei békéltető testületek és a fővárosi békéltető testületek összessége, tehát húsz testület fogja a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátni.

Az viszont valóban változni fog, képviselő úr, mert remélem, hogy az önök frakciója nem ért egyet azzal a folyamattal, ami kialakult a mostani jogszabályból fakadó finanszírozási rendszerrel, hogy létezik az, hogy például a fővárosi békéltető testület 170 millió forintból tud gazdálkodni, abból tudja a fogyasztók érdekeit képviselni, Tolna megye pedig 2 millió 300 ezer forinttal.

Mi elsősorban azért szeretnénk változtatni a fogyasztóvédelmen, mert az elmúlt esztendőkben a kormányzati fogyasztóvédelem területén rendkívül jelentős, fontos, áttörést eredményező előrelépések voltak, és azt szeretnénk, ha a békéltető testületek feladatait tekintve sem lenne lemaradás. Emlékezhetnek rá képviselőtársaim, nagy-nagy közös sikerünk volt, a parlamentben szinte mindenki  néhány ellenzéki képviselőt leszámítva  megszavazta az árubemutatókkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi szigorításokat három lépcsőben, gyakorlatilag minimalizáltuk a jelenlétét az országban. Én azt gondolom, közös siker volt a kormányzatnak az az előterjesztése. Rendkívül nagy előrelépés volt termékbiztonság tekintetében, hogy sikerült a megfelelő kormányzati, illetve laboratóriumi háttérmunkával eljutni oda, hogy jelenleg Európában Magyarország tudja harmadikként, tehát dobogós helyezettként  csak Németország és Franciaország előz meg minket  a gyorsriasztási rendszerben egy markáns, megfelelő, magyar embereket, magyar családokat védő rendszert kialakítani egy nagyon komoly laboratóriumi háttérmunkával. Sok eredménye van, tisztelt képviselőtársaim, a fogyasztóvédelemnek.

És valóban, amikor áttekintettük, a stratégiát tekintve, a feladatokat tekintve milyen szakpolitikai feladataink vannak a jövőben, a békéltető testületeknek azt a típusú működését, ami deficitet hoz, negatívumot hoz, azon változtatni kell. Nyolc olyan vidéki békéltető testület van ma Magyarországon, amely  ha szabad ezt a kifejezést használni pénzügyi értelemben  a kiszáradás szélén áll. Pontosan azért, mert törvényi szinten rögzítve van most egy rossz szabályozás. Annak idején, amikor bekerült a csak és kizárólag ügyszámarányos szabályozás, ez egy előremutató javaslat lehetett, hiszen nem tudhatták, hogy hány ügy és az ország milyen részén, mely területén bukkan föl. De azt gondolom, hogy most, 2019-ben, amikor itt vannak előttünk az adatok, rendelkezésre állnak az elmúlt éveknek a munkái, és látszik, hogy egyensúlytalanság kezd kialakulni az országban, ezért itt határozottan be kell avatkozni, és a fogyasztóvédelmi törvény ezen részét meg kell változtatni, hiszen a Budapesti Békéltető Testületet, a Pest Megyei Békéltető Testületet leszámítva gyakorlatilag a vidéki békéltető testületek finanszírozása orvoslásra szorul, meg kell ezt változtatni, jó irányba kell fordítani.

A kamarák tekintetében, én azt gondolom, hogy egy egységes szemléletmódnak is kell üzemelni és egy egységes szemléletmódnak is működni kell Magyarországon. Az úgy nem lehet, hogy Magyarországon van egy fogyasztó vagy van egy vállalkozás, és ugyanabban az ügyben Hajdú-Bihar megyében vagy Budapesten vagy Tolna megyében más típusú határozatot kap kézbe. Így nem lehet kezelni egy fogyasztói érdekvédelmi rendszert, nem tudnak a fogyasztók eligazodni, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sem. Úgyhogy azt gondolom, összességében az, hogy a minisztérium ilyen tekintetében, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nagyobb szerepet vállal, az kifejezetten kívánatos szerep, ez az ilyen szempontból egységes szemléletmód.

Képviselő urat szeretném megnyugtatni, az biztosan egy tévedés az önök részéről, a szakértőik ezt nem dolgozták fel valószínűleg kellő alapossággal, de ez a jogszabálytervezet pontosan úgy szól, hogy biztosítani fogja, hogy egyenlő számban lesznek a fogyasztóvédelem területén a vállalkozásokat képviselő, tehát a vállalkozói szemléletet, illetve a fogyasztókat képviselő vagy az úgynevezett semleges szempontból a fogyasztóvédelem békéltető testületeiben részt vevő emberek. Tehát pont az fog történni most, hogy kiegyensúlyozottá válik a rendszer, és azt gondolom, hogy az uniós irány is e tekintetben, gyakorlat tekintetében pontosan így néz ki.

A fogyasztóvédelemnek  teszem hozzá még  a kiválasztási rendszere, képviselő úr, ha ismeri ezt a rendszert és foglalkozott vele, akkor tudja, hogy rendkívül aránytalan volt, és egy borzasztó bonyolult eljárásrend szerint alakult korábban a békéltető testületek kiválasztásának a módja. Most egy teljesen világos logika szerint lehet jelentkezni bárkinek. Jelentkezhet egy magánember, aki a fogyasztóvédelem területén szeretne a békéltető testületi munkában részt venni, de ez nem zárja ki azt, hogy olyan ember is jelentkezzen, aki kötődik egy fogyasztóvédelmi civil szervezethez. És ilyen tekintetben a kamara csak egy technikai hátteret nyújt a pályáztatás folyamatához. És éppen az, hogy egy miniszteri fogyasztóvédelmi, kormányzati, miniszteri szinten születik döntés a békéltető testületi tagokról is például, azt jelenti, hogy garantálni lehet a fogyasztóvédelem területén megfelelő egyenlő arányban részt vevő vállalkozásokat, a fogyasztókat képviselő embereket, ami éppen a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni, és pont a jövő fogja azokat a korábbi diszfunkciókat kiküszöbölni, mint ami eddig volt.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, kedves Varju képviselőtársam, arra kérem, hogy nézze meg alaposabban a törvényjavaslatot, és arra kérem, hogy támogassa ezt a javaslatot, hiszen pont az emberek érdekében, pont a kiegyensúlyozott fogyasztóvédelem érdekében születik meg ez a javaslat. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért kértem szót, mert megütötte a fülemet, Varju László, a Gyurcsány-párt képviselője itt a válságról beszélt, hogy mi ezt eltagadtuk, vagy mit csináltunk, vagy hogy történt.

(18.20)

Képviselő úr, azért önnek erről beszélni kicsit legalábbis visszás, amikor az ön főnöke volt az, aki egyik kedd este azt mondta, hogy nincs válság, szerda reggel azt mondta, hogy sikeresen kezelték a válságot, aztán idehozott 25 milliárd dollárnyi IMF- és európai uniós hitelt. Elvette a 13. havi nyugdíjat fizetéscserébe. (Varju László: A három állításból egyetlenegy sem igaz!  Az elnök csenget.) Tehát azért önnek azt mondani a válságról, hogy önök sikeresen kezeltek volna bármit…

Igen, amit én mondtam, azt tartom, hogy az uniós irányelv azért született meg, mert a 2008-as világgazdasági válságnál rengeteg olyan nagy tőzsdei cég volt Unión belül is és Unión kívül is, ahol azt látták, hogy a menedzsment és a tulajdonosok teljesen más érdekeket képviselnek, és nem tudtak megfelelő szintű döntést hozni.

De hogy ön azt mondja, hogy… Amikor hosszú hetekig tagadták, hogy bármiféle válság is lenne, majd aztán gyorsan fölemelték, az ön offshore lovag jegybankelnöke fölemelte az alapkamatot, majd jöttek a megszorítások, majd csak azzal tudták kihúzni Görögország szintjéről és egy picit följebb az országot, hogy idehoztak annyi hitelt, amit aztán nekünk kellett visszafizetni.

Képviselő úr, a válságról ne ön beszéljen! Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra megadom a szót Varju László képviselő úrnak, DK. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Az az igazság, tisztelt képviselő úr, hogy inkább abba az irányba mennék el, és ezt a két percet arra használom föl, hogy szakmai szempontból a fogyasztóvédelemmel foglalkozhassunk egy kicsit. Ezzel együtt bizonyára kellene egy olyan törvény, hogy ha valaki hazugságokat állít itt a parlamentben, akkor azt hogyan lehetne megbüntetni. (Nacsa Lőrinc: Például téged!) Most ezért például a Nacsa képviselő urat három esetben is azonnal elítélhetné az elnök úr. (Nacsa Lőrinc: A DK-nak nagyon rossz lenne!) De legalább önök is kapnának büntetést, nem csak mi.Fogyasztóvédelem szempontjából: mégiscsak azért azt hiszem, hogy annyira ez a rendszer-átalakítás ezt magával hozza, hogy igen, a miniszter úrtól teszi függővé. Én elhiszem vagy elfogadom államtitkár úr elkötelezettségét az ügy iránt, és úgy gondolja, hogy ezt így őszintén meg lehet oldani úgy is akár, hogy bárki jelentkezzen. Ezzel együtt a NER-rendszerben való működésnél engedje meg nekem, hogy legalább kétségeim legyenek afelől, hogy ezt a rendszert hogyan akarják és mire akarják felépíteni. Azok az elkötelezett hadseregek, amit önök itt ebből most megpróbálnak majd összehozni…  azt gondolom, hogy minimum kételyeket vet fel.

Éppen ezért e helyett az állampárti magatartás helyett kellene valamilyen  mondjuk úgy  enyhítést ebbe beletenni. Igenis legyen véleménye ebben az érdekvédelmi szervezeteknek, őket be kell vonni, és nem lehet ezt csak olyan egyszerűen, hogy majd Parragh úr rendszerében kiválasztott személyekről dönt a miniszter, és akkor innét kezdve ők lesznek a végeredmény. Tehát azt gondolom, hogy ez ebben a formában igen nehezen kezelhető úgy, hogy ne legyenek kétségeink afelől, hogy mi fog ebből kiépülni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kara Ákos államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Ha szakmai irányba megy a vita, akkor kapható vagyok egy rövid hozzászólásra. Képviselő úr, még egyszer szeretném rögzíteni: a kamara technikai lebonyolító lenne a békéltető testületek új kiválasztási folyamatában. Ide azok a szakemberek, akik eddig részt vettek a békéltető testületi munkában, jelentkezhetnek, és jelentkezhetnek újak is. Képviselő úr, annyi bizalmat pedig adjon a rendszernek, hogy pont a fogyasztók szempontjából, amit jeleztem… Képviselő asszony, szerintem fontos lenne, pont a fogyasztók szempontjából jeleztem, hogy előfordul ma Magyarországon…

Tudják-e, akkor felteszem kérdésnek: előfordule ma Magyarországon, hogy egy vállalkozás vagy egy fogyasztó három különböző megyében három különböző állásfoglalást kap? Ezt csak akkor lehet elkerülni, hogyha végre valaki veszi a bátorságot, és azt mondja, hogy egy olyan szintre emeli, olyan komolyságra emeli ennek a rendszernek a működését, a súlyát, hogy igen, van egy egységes szabályrendszer, és Győr-Moson-Sopron megyétől Szabolcs-Szatmár megyéig azonos módon látnak el, bírálnak el egy ügyet.

Azt gondolom, hogy azoknak, akiknek eddig volt szerepe a békéltető testületekben, ezután is lehet szerepe a békéltető testületekben. Annyi lenne most a változás összességében, hogy egy lényegesen egyszerűbb pályázati rendszer van, nincs egy ilyen civil szervezeti, bonyolult, homályos hátterű civil szervezeti küldési rendszer a folyamatban, de ez nem zárja ki azt, hogy Magyarországon a társadalmi szervezetek tagjai ugyanúgy békéltető testületi tagi munkában ne tudnának részt venni. Részt fognak tudni venni.

Képviselő asszonynak megnéztem Somogy megyében; köszönöm szépen, jelezte, hogy fogják támogatni a Jobbik részéről a törvényjavaslatot. Ön a saját megyéjében, Somogy megyében biztosan jelentősen előbbre fog tudni lépni, mert azt gondolom, én államtitkárként tarthatatlannak tartom, hogy míg Budapesten 170 millió forint jutott 2018-ban a békéltető testület működésére, Somogy megyében pedig 5 millió 200 ezer forint. Én azt gondolom, hogy ezen változtatni kell, ez így nem működhet. Attól még, hogy Budapesten többen laknak és több az ügy, az nem azt jelenti, hogy a vidék Magyarországán ne lennének fogyasztóvédelmi problémák.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ezeket az aránytalanságokat meg kell szüntetni, és ennek a jogszabályi hátterét pedig biztosítani kell. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget.

Köszönöm szépen képviselőtársaimnak a türelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Varju László képviselő úrnak. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, ebben a hozzászólásában nem említette, de a korábbiban igen, hogy azonnali intézkedést tart szükségesnek az aránytalanságok megszüntetése érdekében. Hát, mi tartja vissza önöket ettől? Önök bármely pillanatban…  a költségvetési bizottság elnökeként látom és követem azt, hogy napról napra, de inkább úgy mondom, hétről hétre hoznak döntéseket, egyébként a költségvetésben aránytalanul felduzzasztott tartalék terhére bármikor hoznak ilyen döntést önök. Éppen ezért, ha önök ilyen szempontból fontosnak tartják, amit én is fontosnak tartok, hogy a békéltető testületek alapműködésének meglegyenek a feltételei, akkor azt hiszem, nem egy olyan nagyon nagy elképzelés az, nem kell túl sokat gondolkodni ahhoz, hogy nem a fogyasztóvédelem tartalmi vitáját folytatjuk le akkor, amikor akár megyénként egy alapműködést biztosítanak minden békéltető tanács, illetve békéltető testület működéséhez.Tehát amennyiben erre vonatkozóan önök ezt fontosnak tartják, akkor azt hiszem, hogy ennél sokkal gyorsabban ezt meg tudják tenni. Tegyék meg, és akkor beszélhetünk arról, hogy akkor a törvénymódosítás hogyan legyen. De akkor azt szerintem pedig kezeljük külön, akkor azt nem kell ide becsavarni ebbe a salátatörvénybe, hanem akkor vegyük elő, vegyük kézbe a fogyasztóvédelem egészét, a tudatos fogyasztói magatartást, és egyébként igenis azt a változó körülményt, hogy az emberek sokkal jobban figyelnek arra, hogy mit vesznek, milyen szolgáltatást vesznek igénybe. És még egyszer, nem akarom hangsúlyozni azt, hogy a banki szolgáltatásokról is, illetve bocsánat, itthon nem, hanem éppen nemzetközi szinten állapították meg, hogy hogyan csapták be azokat az embereket, akik egyébként a devizahiteleket pedig fölvették, hogyan nem kaptak megfelelő tájékoztatást ebben.

Éppen ezért azt gondolom, hogy ilyen értelemben érdemes lenne ezt különválasztani, az azonnali intézkedést pedig megtenni. Köszönöm szépen. (Molnár Gyula tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kara Ákos államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Ha megengedik, a korábbiakhoz hasonlóan tényszerűen hadd mondjak néhány dolgot. Ennek a jogszabálynak a szükségessége, amit képviselő úr mond, hogy bizony most törvényt kell módosítani, ha tetszik, ha nem, mert szerintem is helytelen módon törvényben rögzítették, hogy ügyszámarányos a békéltető testületek támogatása. Szerintem felesleges törvényi szinten rögzíteni. De miután most a törvény kimondja, hogy csak ügyszámarányosan lehet a békéltető testületek között elosztani a forrást, így muszáj törvényt módosítani. Mi a mostani módosításban arra teszünk javaslatot, hogy egy más szinten kell ezt rendezni, és akkor valóban egy kormányzat, egy államtitkár erre sokkal rugalmasabban tud reagálni, és ebben biztosak lehetnek a jövőben, hogy én arra fogok javaslatot tenni egy alacsonyabb szintű jogszabályalkotás során, hogy vegyes rendszer legyen, minden területnek, megyének legyen meg az alapfinanszírozása, és ezt egészítse ki egy valódi ügyszámarányos, ahol egyébként mondvacsinált ügyek nincsenek, tehát olyan ügyeket ne regisztráljanak be békéltető testületek bizonyos pontjain az országnak, hála istennek, kevés ilyen békéltető testület van, ami csak a forrást viszi összességében, de roppant kevés ügyintézést visz.

Tehát ennek a jogszabály-módosításnak valóban ott van a deregulációs célja is, mert a fogyasztóvédelemnek gyorsan kell reagálnia. Rendkívül gyorsan változik a világ, és ahogy mi annak idején tudtunk jogszabály-módosítás nélkül reagálni arra, hogy például létrehoztunk egy IT-laboratóriumot, ami az európai fogyasztóvédelmi csúcsszervezet szintjén rendkívüli szimpatikus, rendkívül nagy támogatottságot kapott, képviselő úrnak szeretném elmondani, önöknek mindannyiuknak, hogy több mint kétezer webáruházat tudtunk ellenőrizni. De ezt a típusú problémát, amiről beszélünk, ehhez a mostani jogszabály-módosítást véghez kell vinnünk. Arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, megköszönve a türelmüket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(18.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni az adott napirend keretében a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Cseresnyés Péter jelzésére:) Igen. Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek, hisz tartalmi vitába talán csak a végén bocsátkozott államtitkár úr és Varju László képviselő úr. Sajnálom, hogy Varju László képviselő úr az első államtitkári felszólalás után nem értette meg pontosan, miért van szükség arra, hogy a törvény e részét módosítsák, de remélem, hogy a nagyon részletes és háromszori ismétlés sikerre vezetett. Szeretném megköszönni minden képviselőnek, képviselő úrnak és képviselő hölgynek a támogatását. Úgy, ahogy az expozé végén mondtam, arra kérem önöket, hogy miután tényleg egy jogharmonizációról van szó, ezért támogassák majd szavazatukkal a szavazás alkalmával ennek a törvénynek vagy törvényeknek a módosítását, hogy a jogharmonizáció életbe léphessen.

Abba a vitába pedig, hogy mi salátatörvény, mi nem salátatörvény, még csak véletlenül sem szeretnék a zárszó alkalmával sem belemenni. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   134-165   166-191   192-235      Ülésnap adatai