Felszólalás adatai

Felszólalások:   77-82   83-89   89-95      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Interpelláló képviselőtársunk elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Országgyűlés! Molnár Gyula képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Meddig még?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asszony felkérésére Fónagy János államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ezt a megtiszteltetést! Másra számítottam, megmondom férfiasan.Az elmúlt hetekben többször foglalkoztam ezzel a témával itt a parlamentben, és azt látom, hogy most már nemcsak az utcákon van káosz, hanem egy picit a számokban és a közbeszerzésekben is. (Zaj.  Az elnök csenget.) Egyre inkább azt látom, azt látjuk, hogy itt valami ebben az ügyben nem nagyon stimmel. A máskor egyébként oly bátor és harcos NAV most gyáva nyúlként viselkedik, és hallottuk, hogy több hónapja nem adja le a mérlegét ez a cég, ennek ellenére máshol, sokkal kisebb ügyért is nagyon komoly retorziók vannak.

Nem szeretném a drága időmet most arra pazarolni, hogy felolvassam azt, ami a kérdésemben szerepel, sokkal inkább azzal szeretnék foglalkozni, ami az elmúlt napokban nyilvánosságra került, hogy egy négyfős kft. nyerte meg a közbeszerzésben azt, hogy behajthatja a kintlévőségeket. Magában, azt gondolom, államtitkár úr és tisztelt Ház, hogy óriási felelősség Magyarország egyik legfontosabb közszolgáltatásának a behajtását egy négyfős kft.-re bízni. De ennél még meglepőbb az, hogy ez a kft., mielőtt kihirdették volna a végeredményt, már elkezdte gyűjteni a munkatársakat. Tehát tulajdonképpen, miközben a közbeszerzés egy teljesen nyílt dolog Magyarországon, hallottuk, hogy itt minden rendben van, ez a cég már ezt megelőzően tudta, hogy mi is fog történni a közbeszerzésnél.

(15.30)

Az a kérdés tehát, államtitkár úr, azt szeretném öntől és mindenkitől kérdezni, hogy eljött-e az a pillanat önök szerint, amikor érdemes újragondolni, hogy helyes úton indultak-e el akkor 2016-ban, amikor létrehozták ezt a központosított céget. Nincs-e itt a pillanat, hogy érdemes lenne megállni, ezt a céget felszámolni, megszüntetni, és visszaadni a tevékenységet oda, ahova az ténylegesen való?

Hallottuk, hogy van ennek a cégnek egy nagyon komoly hiánya, és egy újabb hiány keletkezik. Ha az első kérdésemre az a válasza, hogy nem, akkor szeretném kérdezni, hogy tervezik-e azt, hogy költségvetési pénzből, vagyis közpénzből, az adófizetők pénzéből kompenzálják ezt a ma már nyilvános 20 milliárd forintot és a vélhetően, a számok alapján közel hasonló nagyságrendű hiányt, ami ebben az esztendőben fog keletkezni.

A harmadik: terveznek-e bármifajta vizsgálatot a díjbeszedés ügyében, tehát ez a nyírségi négyfős kft. nyugodtan hátradőlhet, így kell Magyarországon közbeszerzést nyerni, vagy pedig lesz bármilyenfajta ellenőrzés és figyelem? És a számvitel rendjének megsértése dolgában, amiért egy kisebb céget már rég felfüggesztettek volna, lesz-e bármifajta pénzügyi vagy adóügyi szankciója a cégnél? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, a kérdést. (A padsorok között állva beszélgető képviselők felé:) Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, méltóztassanak helyet foglalni! Megvárom, míg elfoglalják a helyüket, ugyanis az ülésteremben az van jelen, aki a helyén van. Köszönöm szépen az együttműködésüket. Fónagy János államtitkár úrnak adok szót a válaszra. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdése elsősorban arra irányult, hogy helyes volt-e a kormány 2016. évi döntése. Meggyőződésem szerint igen. Ön pontosan tudja, hogy a hulladékgazdálkodásban a begyűjtés viszi a pénzt, a felhasználás, a feldolgozás, a hasznosítás, ha jól csinálják, hozza a pénzt. 2016 előtt a begyűjtés költségét a lakosság egy nem kontrollált árrendszer keretében, emelkedő árak mellett fedezte, a feldolgozás és a tárolás hasznát pedig külföldi cégek elvitték. Ez az alapszituáció okozta azt, hogy: 1. a kormány a rezsicsökkentés keretében behatárolta a hulladékgyűjtés árait; 2. egy más vállalati struktúrát alakított ki annak érdekében, hogy a begyűjtés és a felhasználás közötti anomáliát felszámoljuk. Ha a képviselő úr kérdése arra irányul, hogy ez simán ment-e, akkor azt kell mondanom, hogy nem. Nem, voltak és vannak ebben zavarok, és nagyon gyorsan hozzá kell tennem, hogy ez a folyamat még nem fejeződött be. A 2016-ban létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. alapvetően ellátja, ellátta és ellátja azt a feladatot, amire létrehozták. Ott, ahol az általa létrehozott szerződési rendszerben a szerződött partnerek korrektek voltak, ott a hulladék begyűjtése zavarmentesen történt. El kell ismernem, és ebben önnek igaza van, hogy voltak olyan szerződő partnerek, akik egyébként rövid távú politikai okok miatt elszabotálták a szerződés teljesítését, és ennek következtében a begyűjtésben néhány napos késedelem mutatkozott  ez egyébként elsősorban a szelektíven gyűjtött hulladék területén történt.

Ugyancsak hosszabb időt vett és vesz igénybe, hogy az elején egyébként informatikai rendszerbeállítási, begyakorlási okok miatt akadozó számlázás okozta kieséseket utolérjük. Ezzel együtt jelenleg is mind a begyűjtés, mind a teljesítményeknek a kiegyenlítése folyamatosan történik, és ahol szükséges volt  ahogy ön is mondta , a kormány beavatkozott, nem 20, 26 milliárd forinttal időlegesen beavatkoztunk, bízva abban, hogy a cég a behajtásokat, a számlázásokat időben biztosítani fogja.

Végezetül a kérdéseire: a közbeszerzéseknél az ajánlattevő kockázata és felelőssége, hogy hogyan írja ki a pályázatot, és hogy annak a követelését vagy teljesítését hogyan tartja be. Tudomásom szerint egyébként ezzel problémája a kiírónak nem volt. Az egyéb kérdéseire pedig: ennek a vállalatnak, mint minden más gazdálkodó szervezetnek az ellenőrzése meghatározott rendben történik, meggyőződésem, hogy amikor a NAV programjában az szerepelni fog, ezt a vállalatot is ellenőrizni fogják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Molnár Gyula képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon!

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Jó lenne azt mondani, hogy voltak biztató mondatok az ön válaszában, de nem tekintem ezt feltétlenül válasznak, hiszen pont a lényeges kérdések ügyében ön kitérő mondatokat mondott. Úgy érzem magam, mint az egyszeri mesterember, aki azt mondja, hogy már háromszor vágtam belőle, és még mindig rövid. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ez a rendszer nem működik, önök nem veszik észre, hogy egy rossz struktúrában próbálnak meg valamit működtetni, és ebben az ügyben szerintem vissza kell menni a kiindulóponthoz, végig kell ezt gondolni, a felelősség az önöké innentől kezdve.

Ha ez a rendszer  és még egyszer mondom: alapvető közszolgáltatásról van szó  összeomlik, ezt az emberek fogják érteni. Ez nem olyan egyszerű politikai tétel, hogy mit gondolunk az oktatásról, az egészségügyről. A víz, a villany, a szemét az, amit az emberek mindennapjaikban megélnek; ha nincs, ha nem működik, az háborús helyzet. Nem tudom elfogadni a választ, elnök úr. (Taps az MSZP, az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Varju László képviselő úr, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mennyibe kerül a magyar adófizetőknek a volt macedón miniszterelnök magyarországi „vendégeskedése”?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úr megbízásából Orbán Balázs államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Felszólalások:   77-82   83-89   89-95      Ülésnap adatai