Felszólalás adatai

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Pár órával ezelőtt tárgyaltuk itt a parlamentben a 4-es metró Kelenföld-Bosnyák tér közötti megépítéséről szóló törvényjavaslatot. Én úgy érzem, hogy ez az előttünk lévő vasútitörvény-módosítás az előbb tárgyalt metrótörvény ikertestvérének is minősülhet, noha teljes mértékben egyetértek azzal, hogy természetesen nemcsak metróépítésre vonatkozik, hanem más egyéb föld alatti vasútépítésre, azonban most aktualitást igazán a 4-es metró építése ad, pontosan azért, hogy a továbbiakban rendezettebb viszonyok között folyhasson a metróépítés.

Az ember valóban elgondolkodik azon, hogy eddig megépült Budapesten két metróvonal, sőt még sokkal régebben a földalattivonal, anélkül, hogy ennek jogszabályi környezete biztosítva lett volna, de tudjuk, hallottuk az egyik felszólalótól, más volt az az állami tulajdonú környezet, mint amiben most vagyunk, teljesen más. Jól tudjuk, hogy egy civil szervezet, az Erzsébetvárosi Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete, az ETKE milyen hosszú ideig és milyen eredményesen lassította - ha nem is hiúsította meg - a metróépítést. Én nem akarok most itt állást foglalni, hogy mennyire joggal vagy jogtalanul, de egy kétségtelen, hogy közös megnyugvásunkra szolgálhat az, hogy ennek a szervezetnek a vezetője is úgy nyilatkozott, hogy ezt az előttünk lévő törvényjavaslatot szükségesnek, jónak, hiánypótlónak tartja, és ennek a törvénnyé alakulását követően remélhetően nem lesznek hosszas viták, amelyek azután késleltetik a metróépítést.

Szükséges tehát úgy módosítanunk a vasúti törvényt, hogy rendezett viszonyok között, a megfelelő civil jogi szabályokkal kezdhessünk neki most már a felszín alatti vasút építésének, mondjuk, a metróépítésnek.

A tulajdon vertikális szabályozatlanságából adódóan jogos kérdés - itt is elhangzott már -, hogy vajon meddig terjed a föld felszínétől lefelé a tulajdon, a tulajdonjog. Ez azonban nemcsak magyar viszonylatban, hanem európai jogrendszerben sem egyértelműen tisztázott. Számos kísérlet volt már a korábbiakban is ennek meghatározására, és ez mindig jogi természetű vitákat vetett fel.

(20.00)

A felszín alatti vasút által esetlegesen okozott károk megtérítése érdekében van tehát szükség erre a törvényre, amit tömören úgy foglalhatnánk össze, hogy egyrészt az építőnek jogosultságot ad arra, hogy a nyomvonal által érintett ingatlanok alatt kiképezhesse a föld alatti vasútvonalat, metróvonalat, ugyanakkor kötelezettségévé teszi ennek előzetes bejelentését az érintett ingatlantulajdonosok számára, valamint adott nem kívánt, rossz esetben az okozott károkat megtéríteni legyen köteles.

A törvénynek több nagyon lényeges pontja van. Például mindjárt elsőként említeném meg a közérdekűség kimondását. Ezzel az intézménnyel először 2003 decemberében találkoztunk az akkor meghozott gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséről szóló törvény megalkotása során. Mindannyian örültünk neki itt, a parlamentben, hogy kimondtuk a közérdekűséget, ez nagyban segítette, segíthette az autópálya-építések felgyorsulását. Ugyanolyan lényegesnek tartjuk, hiszen ugyanolyan tömegközlekedési eszközről van szó a metró esetében is.

Itt, a föld alatti vasútépítésnél a közérdekűség intézményének kimondását, legfeljebb a kettőt összekapcsolva megjegyezzük, hogy talán indokolt lenne a közérdekűségről szóló közös törvényt megalkotni, hogy ne minden esetben - gátépítés, Vásárhelyi-terv, autópálya, metróépítés - külön-külön kelljen szakmai törvényekben intézkedni a közérdekűségről.

Nagyon lényegesnek tartjuk, mint említettem, hogy az ingatlanok jegyzékét rendeletben kell közzétenni, attól függően, hogy országos jelentőségű beruházásról van szó, akkor miniszteri rendeletben, vagy ha helyi jelentőségűről, akkor az önkormányzatnak kell a jegyzéket közzétenni, az ingatlanok tulajdonosainak az értesítését ily módon biztosítani.

Nagyon lényeges az egyösszegű kártalanítás kimondása; valóban kártalanítás, kártérítés és kisajátítás hármas intézményéről gondoskodik ez a törvénymódosítás. Az egyösszegű kártalanítás két éven belül veszti hatályát az előttünk lévő törvényjavaslat szövegezése szerint. Valóban megkérdőjelezhető, hogy miért pont két évig. Úgy gondolom, hogy eddig amilyen választ kaptunk, az nem teljesen kielégítő, tehát ez a kérdés továbbra is a levegőben marad, hogy miért pont két év az a két év, van-e ennek valami tudományosan meghatározott oka, vagy esetleg csak egy ad hoc, ötletszerű időtartam.

Nagyon fontos, hogy ezek az összegek, amelyeket kártérítés vagy kisajátítás gyanánt a tulajdonosoknak kifizetnek, adó- és illetékmentesek. Erről is gondoskodik a törvény, és tudjuk, hogy ez mennyire lényeges. Valamint azt is érdemes megemlíteni, hogy természetesen nem jár kártalanítás azon építmények után, amelyek felépítése a törvényben vagy jogszabályilag megkövetelt építési engedély nélkül, tehát svarcban, feketén történt. Azt hiszem, a jogállamiság lényeges intézménye, hogy ez bekerült ide a törvénybe.

Azt gondolom, hogy a törvényjavaslatba foglalt kérdések szabályozására vonatkozó törekvést senki sem vitathatja, itt alapvetően a Házban sem vitatta senki. Üdvözöljük ezt a hiánypótló törvénymódosítást. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége részéről azt tudom mondani, hogy a frakciónk a törvényjavaslat elfogadását támogatja a parlamentben.

Köszönöm szépen a figyelmet.