Készült: 2024.04.29.05:30:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

234. ülésnap (2009.10.20.), 8. felszólalás
Felszólaló Arató Gergely (MSZP)
Beosztás oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt ellenzéki Frakciók! Nagyon nagy örömet okoz mindig, képviselő asszony, amikor itt szakmáról tudunk beszélni a parlamentben, és azt gondolom, hogy ezek mindig olyan típusú felvetések, amelyek komoly megfontolást igényelnek.

Ugyanakkor mégiscsak azt kell mondanom, hogy ebben a hozzászólásban nem egyforma minőségű elemek kerültek egymás mellé. Én azt gondolom, hogy a jobboldal és baloldal hagyományos felosztását a képviselő asszony bármilyen politológiai tankönyvben megtalálhatja. Önök azért szoktak minket bírálni, hogy baloldali pártként nem védjük eléggé a munkavállalók érdekeit. Ezt én időnként magamra is veszem. De mégiscsak azt, hogy hagyományosan hogyan szerveződött meg a jobboldal és a baloldal, nagyon nehéz számon kérni egyébként nem tankönyvön, merthogy ezek kísérleti tananyagok. A képviselő asszony nagyon jól tudja a kettő közti különbséget. De azt hiszem, ez nem az a vita, ami az oktatás minőségéhez hozzájárul, ráadásul azt hiszem, hogy minden politikai erőnek meg kell engedni azt, hogy úgy határozza meg magát, ahogy ezt ő helyesnek gondolja.

(8.20)

Az viszont fontos és lényeges kérdés, amit képviselő asszony az oktatás minőségéről mond. Min múlik az oktatás minősége? Tulajdonképpen ezek azok a kérdések, amikről igazából beszélnünk kell. Azt mutatják az elmúlt időszak felmérései, a nemzetközi vizsgálatok és összehasonlító elemzések, hogy két igazán fontos, lényeges tényező van, nem lebecsülve például a technikai feltételek fontosságát, vagy nem lebecsülve azt, hogy az iskolaszervezésben milyen tartalékok vannak. De két igazán lényeges és fontos tényező van, az egyik - s talán ez a legfontosabb - a pedagógusok képzettsége, felkészültsége, motiváltsága, a másik pedig az, hogy az iskolában használt pedagógiai módszerek milyen minőségűek, mennyire tudatosan használja azokat a pedagógus. Mind a kettő a pedagógusokkal függ össze. Képviselő asszony hozzászólásából azzal mélyen egyetértek, hogy a legfontosabb tényező, a legfontosabb kérdés ezen belül a pedagógusképzés, egyáltalán a pedagógusok felkészítésével kapcsolatos ügyek.

Azt hiszem - és ebben valóban van köztünk vita -, hogy a kompetenciaalapú oktatással kapcsolatos képzési programok, az az átalakítás a közoktatás területén, amelyik tartalmilag elindult, az én álláspontom és a kormányzat álláspontja szerint az oktatás minőségének javulásával jár. Abból indul ki, hogy jelentősen megváltozott a minket körülvevő világ, megváltozott az információhoz jutás és az információfeldolgozás módja, és jelentősen megváltoztak azok a körülmények, azok a feltételek, amelyek elé a társadalom, akár a gazdaság, akár a társadalom más részei, más szeletei állítják a jövő nemzedékeit, az iskolából kikerülő fiatalokat.

Ez a pedagógiai módszer abból indul ki, hogy arra kell megtanítani a diákot, hogy az általa birtokolt ismereteket hogyan rendszerezze, hogyan használja fel, hogyan szerezzen új ismereteket. Ennek persze kulcskérdése az, hogy rendelkezzen azokkal a képességekkel - legalapvetőbb szinten az értelmes olvasás, a matematikai alapfogalmak megértése, a kifejezés alapvető képességeivel -, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy ezeket az információkat feldolgozza és felhasználja. Én azt látom, hogy a világban mindenütt ebbe az irányba megy az oktatás, mindenütt egy olyan irányba megy, ahol a korábbiakhoz képest más szerepet kap az ismeretközlés, más szerepet kap az ismeretfelhasználás, és sokkal inkább megnő a szerepe az ismeretek kreatív felhasználásának és az önálló ismeretszerzésnek.

Azt, hogy ezt nemcsak a kormányzat gondolja így, mutatja, hogy a kompetenciaalapú oktatás bevezetését támogató uniós pályázat messze a magyar közoktatás legkiterjedtebb programjává vált az elmúlt években. A nem olyan nagyon régen elbírált 3.1.4-es uniós pályázaton 26 milliárd forintos támogatásért több mint kétezer feladatellátási hellyel pályáztak az intézmények. Ez azt jelenti, hogy az oktatási intézmények nagyon jelentős részét eléri már ez a program.

Ami a tanártovábbképzést illeti: osztom képviselő asszony aggodalmát a tanárképzés kapcsán. Azt látom, hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a bolognai rendszerű tanárképzés beálljon, és le lehessen vonni a tapasztalatokat. Ami a tanártovábbképzést illeti, ott viszont nagyon jelentős uniós pályázatokat hirdetünk meg, hiszen már kiírtunk egy közel 7 milliárd forintos pályázatot, ami kétezer tanárnak a tanulóévben, tehát munkavégzés nélküli évben, a tanulmányi évben való felsőoktatási tanulmányait támogatja, és rövidesen kiírunk egy újabb, több mint 4 milliárd forintos pályázatot további továbbképzésekre.

Azt remélem, azt gondolom, hogy további figyelemmel tovább tudunk haladni annak érdekében, hogy az oktatásban a minőséget növeljük a diákok érdekében.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai