Felszólalás adatai

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A költségvetés részletes vitájában az 1150-1151. számú módosító javaslatunkhoz szeretnék hozzászólni. Több módosító javaslatot beadtunk a közoktatási normatívák emelésére. Ez a két módosító javaslat az, amely azonban egységes, nagy csomagban kezeli ezt a tárgykört.

Elöljáróban el kell mondanom, hogy mindig is vitáink voltak a közoktatási normatívák összegéről, illetve jó ideig a vitáink abban merültek ki, hogy ezek a normatívák mennyivel emelkedjenek. Körülbelül három esztendővel ezelőtt élesedtek ki ezek a viták a normatívák körül, hiszen az akkori MSZP-SZDSZ-koalíció olyan törvénymódosítást javasolt a közoktatási törvényben, amely a normatívák garanciáját megszüntette. Addig ugyanis a törvényszövegben az állt, hogy a normatíva, amit az állam ad a fenntartóknak a kötelező közoktatás támogatásához, nem lehet kevesebb, mint az előző évben. Ezt akkor az MSZP-SZDSZ-koalíció kiemelte a közoktatási törvényből, azóta pedig azt látjuk, hogy a félelmeink az akkori vitában jogosak voltak, hiszen ezek a normatívák évről évre csökkennek.

Ugyanakkor pedig elmondható az, hogy ha nézzük az eltelt éveket, akkor a fenntartás egyre drágábbá vált, és a fenntartóknak egyre több és más forrást kellett bevonni, hogy még egyszer elmondjam, az állam által kötelezően rájuk rótt közoktatási feladatokat, kötelező feladatokat teljesíteni tudják. Közben persze bevezetődött egy új számítási modell is, ahol a teljesítménymutatóhoz rendelt szorzó, ami 2008-ban, a bevezetés évében 2 millió 550 ezer forint volt, ez az idei évben már csak 2 millió 540 ezer forint volt, és 2010-ben pedig radikális csökkentést javasoltak önök a benyújtott költségvetési törvényben, 2 millió 365 ezer forint. Ez adta meg a közoktatási alap-hozzájárulást, és azt gondolom, hogy ez már elviselhetetlen csökkenést hoz a közoktatás területén.

Ezek a normatívák, amelyekről beszélünk, jó pár éve alacsonyabbak, mint például 2002-ben vagy 2003-ban voltak. Azért nemcsak a 2002-t mondom, a polgári kormány utolsó évét, hanem a 2003-as, az MSZP-SZDSZ-kormányzás első költségvetési événél is sokkal alacsonyabbak ezek az összegek; van olyan tétel, ahol 30 százalékkal, de például a tervezett csoportos művészetoktatás területén ez egy 50 százalékos csökkenést is jelenthet. Így nem csoda az, hogy egyébként összekapcsolhatóak az anyagi források és a teljesítmény, nem csoda az, hogy a közoktatás teljesítménye rosszabb, mint 2002-ben.

(10.50)

Egyébként az önök jelenlegi oktatási minisztere, Hiller István is egy tévéadásban elismerte, hogy jelentősen romlott a közoktatás teljesítménye.

Önök most 27 milliárdot terveztek kivonni a közoktatásból. Az ÁSZ szerint és más számítások szerint ez 31,5 milliárd is lehet. Nem számolnak önök az árak emelkedésével, a közüzemi díjak növekedésével, és ez a támogatás már csak a töredékét éri. Azt gondoljuk, hogy veszélyben van, sőt nemcsak veszélyben van a közoktatás, hanem tovább folytatódhat a szegényebb települések leszakadása, tovább folytatódik az ott élő gyerekek oktatási leszakadása. Példátlan ez a hanyatlás, ami az oktatásban van, és azt látjuk, hogy mindig a legkiszolgáltatottabbakon, a gyerekeken csattan az ostor.

Hogy egy-két példát mondjak önöknek, hogy hogyan csökkentek ezek a normatív számok: 2002-ben még egy 3 éves óvodás esetében, aki 8 órát töltött benn az óvodában, normatívaként 182 ezer forintot kapott erre a feladatra utána a fenntartó. 2008-ra ez némileg még emelkedett is - ez nagyon helyes volt -, 202 500 forintra, majd pedig most az önök tervei szerint ez lecsökken 160 ezer forint alá. Egy első évfolyamos, 6 éves általános iskolás tanuló 2002-ben 187 ezer forintos állami normatívát kapott, innentől kezdve egyenes a csökkenés, a tavalyi évben 145 700 forint, most pedig a terveik szerint csak 135 100 forint. Sorolhatnám a különböző évfolyamokat végig a közoktatás területén.

Önök azzal indokolják a csökkenést, illetve mindig találnak valamilyen indokot, hol a konvergenciaprogram, hol a válság, most pedig a normatívák további csökkentésére az az indok, hogy nem kell befizetniük a fenntartóknak a dolgozók után járó ehót, az 1950 forintot, illetve egy 5 százalékos járulékcsökkenés van minden dolgozó esetében, és ez igaz. De azt szeretném kérni, hogy ha önök ilyen pontosan és jól tudnak számolni, akkor számoljanak az 5 százalékos áfaemeléssel, és számoljanak a 2002 óta tartó inflációval vagy a közüzemi díjak, az energiadíjak növekedésével is.

Azt gondolom, hogy mi a javaslatainkban mértéktartóak voltunk. Javaslatainkban pusztán a 2009-es számok szerepelnek, azt szeretnénk, ha a közoktatási alapnormatíva szorzója 2 millió 540 ezer forint lenne. Ez nominálisan az idei szintet tartja meg a következő esztendőben is. Nem lesz elegendő, de talán a további romlást megállíthatja.

Ráadásul egy másik, a költségvetési törvény mellett párhuzamosan futó törvényjavaslat lehetőséget teremt arra az önök javaslata szerint, hogy ezek a normatívák már tanév közben, január 1-jétől csökkenjenek, január 1-jétől kívánják mindezt bevezetni. Szerintünk ez alkotmányellenes is lehet, hiszen a törvény szerint év közben az oktatás nem szervezhető át, ám azt gondoljuk, hogy a romló feltételekre való felkészüléshez nem áll elegendő idő sem a fenntartóknak, sem pedig a szülőknek, az oktatásban részt vevőknek sem áll elegendő idő a rendelkezésre.

Ez egyébként, hogy év közben változnak a feltételek, jelenthet aránytalan terhet is az oktatásban való részvételben, sérülhet az oktatáshoz való jog, az iskolaválasztás szabadsága is. Hiszen számos fenntartó éppen a drasztikusan és hirtelen megváltozott anyagi körülmények miatt december-januárban, majd most, a költségvetés elfogadása után, tanév közben döbbenhet rá, hogy nem képes működtetni az intézményét. Fenntartók tömege kényszerülhet a kormány jogsértő lépése nyomán maga is jogsértésre, intézményei tanév közbeni megszüntetésére, átszervezésére, és gyerekek tömege indulhat új óvodát, iskolát keresni.

Tisztelt Ház! A megszüntetni tervezett közoktatási támogatások sora egyébként igen hosszú. Ilyen a két tanítási nyelvű oktatás, amire úgy tűnik, hogy azért sikerül megoldást találni, mi is adtunk be erre javaslatot. De megszűnik a pedagógus-szakvizsga és -továbbképzés támogatása, a közoktatási közalapítványok támogatása, a minőségbiztosítás támogatása, illetve a diáksport támogatása. Mi erre mind adtunk be módosító javaslat, legalább a 2009-es szinten fönntartani.

Egyet emelnék ki, a diáksport támogatását. Azt gondolom, hogy ellenzék és kormánypárt egyaránt egyetérthet abban, hogy maga a sport a fiatalok szempontjából milyen fontos, és nem kívánom felsorolni, hogy az egészségmegőrzés, a prevenció, a testedzés szempontjából fontos. A nevelés szempontjából is fontos a diáksport. A javaslatunk szerint mindössze 430 forint/fő/évben javasoljuk a támogatást. Nem egy nagy összeg ez, 494,8 millió forintról van szó országos szinten. Ezt önök kinullázták a költségvetés sorain belül.

Másik jelentős probléma, hogy az elmúlt években jogi eszközökkel, erővel körzetesítettek iskolákat és óvodákat. Emelt támogatás ígéretével kistérségi társulásokba kényszerített nagyon sok település sok fenntartót és intézményt. Megjegyzem, ennek hatására már kisgyermekkortól váltak tömegek ingázókká. Ugyanakkor pedig most azt látjuk, hogy megszűnik az ösztönző támogatás a kistelepülési közoktatás feladatainak társulásban történő ellátásához. Eltüntetnek a költségvetésből 100 millió forintot. Megszűnik a kistelepülési tagintézményi támogatás. Csökkentik az intézményekbe bejáró tanulók után a támogatást, és csökkentik a közoktatási feladatok egyéb más támogatásait is, amelyek kistérségi társulásban történnek. Tisztelt képviselőtársaim, ez elvtelen dolog. Az történt, hogy rákényszerítették, ígéretekkel rávették a települési önkormányzatokat, hogy érdemes lesz többcélú kistérségi társulásokat alakítani, most pedig onnan is vonják ki a forrásokat.

Az utolsó terület, amelyről szeretnék szólni, a művészetoktatás kérdése. Ha az elmúlt éveket nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy alkotmányosnak éppen nem nevezhető eszközökkel próbálták meg többször kiseprűzni a művészetoktatást a közoktatásból. A forráskivonás mértéke évek óta rendkívül jelentős, miközben pedig szintén kormánypárti és ellenzéki oldalon mindenki azt hangoztatja, hogy a művészeti nevelés és annak nevelő hatása mennyire fontos Magyarországon. Büszkén példálózunk azzal, hogy Európában egyedülálló az, hogy egy önálló intézményrendszere van, és mondjuk, nem az általános iskolák vagy a középiskolák része a művészeti oktatás és nevelés, hanem egy külön, önálló intézményrendszerrel rendelkezik. Rendkívül veszélyesnek tartom, hogy innen is egyre inkább források kerülnek ki. Ennek következménye is lehet, hogy a tanulók egyharmada egyébként egész egyszerűen eltűnt.

Ugyanarra a veszélyre szeretném felhívni a figyelmüket, mint általában a közoktatási normatíváknál: a fenntartókra hihetetlen következménnyel fog járni az, hogy már január 1-jétől csökkenne ez a normatíva, ugyanakkor pedig a tanulók is beléptek ősszel egy rendszerbe, ahol tudták azt, hogy milyen tandíjat kell fizetni. Ezt önök most januártól akár a háromszorosára is emeltetnék a fenntartókkal.

Különösen veszélyben vannak azok a művészeti iskolák, ahol a fenntartók nem megyei önkormányzatok, nem települési önkormányzatok, hanem egyéb fenntartójuk van. Őnekik még lehetőségük sincs arra, hogy valamilyen pótlólagos forráshoz nyúljanak. Ezért kérem önöket, hogy fontolják meg javaslatainkat, és az oktatás és leginkább gyerekeink érdekében tekintsék át és vegyék fontolóra - még egyszer kérem önöket - az általunk beadott módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)