Felszólalás adatai

Most soron következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Lázár János, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, Rogán Antal, Gulyás Gergely, Boldog István, Varga István, Szűcs Lajos, Gelencsér Attila, Balla György, Selmeczi Gabriella és a hozzájuk csatlakozó Vitányi István képviselők önálló indítványát T/5006. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/5006/27. számon kapták kézhez és ismerhették meg képviselőtársaim.

Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés arról döntött, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját 4 óra 20 perces időkeretben és egy vitaszakaszban tárgyalja.

Köszöntöm a patkóban helyet foglaló Szabó Erika államtitkár asszonyt. A részletes vitát megnyitom. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Igen, elsőnek Bana Tibor képviselő úrnak adok szót, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Parancsoljon, képviselő úr!

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően az ajánlás 12., 30. és 35. pontjaihoz szeretnék hozzászólni. Felszólalásom elején szeretném azt leszögezni, politológiai alaptétel az, miszerint a választási rendszer nem semleges technika, vagyis nem létezik tökéletesen semleges módszer ebben a tekintetben, így azután az is igaz és elfogadható mindannyiunk számára, hogy a választási rendszer bármilyen irányú módosítása szükségszerűen politikai érdeket szolgál, egyúttal a másik oldalról politikai érdeket, érdekeket sért.

Amikor a múlt héten az általános vita során a kormányozhatóság versus arányosság kérdésben egy vita bontakozott ki a kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők között, akkor, azt gondolom, ez mindenképpen helyénvaló volt, és meggyőződésem az, hogy az ilyen vitának mindenképpen helye van itt, a tisztelt Házban. Mi akkor is leszögeztük azt, amit most is szeretnék aláhúzni, hogy ebben a kérdésben mi egyértelműen az utóbbi, az arányosság pártján állunk, ugyanis véleményünk szerint a politikai reprezentációnak, a választói akarat kifejeződésének kell az elsődleges szempontnak lennie egy választási rendszer megalkotása során.

Ugyanakkor azt el kell mondanom, tisztelt kétharmados többség, hogy az önök által benyújtott törvényjavaslat mindenképpen túlmegy a megengedett határon a semleges technika tekintetében, vonatkozásában, mivel olyan módon torzítja az önök által benyújtott törvénytervezet a választói akaratot, ami már teljességgel elfogadhatatlan. Önök, tisztelt kétharmados többség, egy még inkább többségi, aránytalanabb irányba kívánnak lépéseket tenni a benyújtott tervezettel, ezáltal egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a legfőbb céljuk az, hogy bebetonozzák a saját hatalmukat. Néhány konkrét módosító indítványunkkal szeretném megvilágítani ezeket a gondolataimat.

A 30. ajánlási pont alatt található az a javaslat, melyet képviselőtársaimmal, frakciótársaimmal együtt nyújtottam be, azzal a céllal, hogy kerüljön ki a törvénytervezetből a 15. § (1) bekezdésének b) pontja, vagyis az egyéni választókerületi győztesek kompenzálása, mivel ez teljességgel elfogadhatatlan a mi véleményünk szerint, ahogyan ezt az általános vitában is kifejtettük a múlt hét során. Hiszen a töredékszavazatnak egyáltalán nem az a funkciója, hogy a győztest kompenzálja, a töredékszavazattal a mandátumot nem szerző jelöltekre leadott szavazatok hasznosulása irányába kell lépéseket tenni, és amikor önök egy olyan irányú mondatot tesznek be ebbe a törvénytervezetbe, amellyel önök mindenkit kompenzálnának, akkor ez gyakorlatilag azt jelenti, tisztelt kétharmados többség, hogy önök senkit nem kompenzálnak ebben az esetben, s ez egyértelműen a demokrácia csorbítása irányába tett lépés, ezért kérjük önöket, fontolják meg azt, hogy kiveszik ezt a pontot a javaslatból.

Szólnék még a 12. ajánlási pont alatt található indítványunkról, szintén frakciótársaimmal együtt többen nyújtottuk be ezt a javaslatot. A választókerületi határok vonatkozásában terjesztettük ezt be, illetőleg a kopogtatócédulák rendszerének a felülvizsgálatát is tartalmazza ez a pont.

Azt gondoljuk, hogy mindenképpen szükséges lenne felállítani egy eseti bizottságot, és ennek az eseti bizottságnak az kellene hogy legyen a feladata, hogy döntsön a választókerületi határokról, mivel amilyen módon az önök által beterjesztett törvényjavaslatban szerepelnek ezek a választókerületi határok, azokkal kapcsolatban egyértelműen el kell mondanunk azt, hogy ez egyértelműen és kizárólag az önök, a Fidesz és a KDNP érdekeit szolgálják, határozottan élnek önök a gerrymandering eszközével, vagyis azzal, hogy teljesen életszerűtlen módon és kizárólagosan a saját szájízük szerint alakítják ki a választókerületeket.

Mi azt gondoljuk, hogy egy minél szélesebb politikai konszenzussal kellene meghúzni az új választókerületi határokat, hiszen azt mi is elismerjük, és ezt elmondtam a múlt hét során is, hogy természetesen az egyenlőtlenségeket valóban ki kell egyenlíteni, és ebben a tekintetben üdvözöltük is az önök által benyújtott javaslatot, de amilyen formán önök kialakították az új választókerületeket, az már teljességgel elfogadhatatlan a mi számunkra. Mi azt gondoljuk, hogy egy eseti bizottság felállításával el lehetne azt érni, hogy a lehető legszélesebb politikai konszenzussal alakíthassuk ki közösen a választókerületi határokat, ebben az esetben ugyanis akár egy ellenzéki erő támogatása is elegendő legyen ahhoz, hogy kompromisszumos módon és a jelenleginél egy jóval elfogadhatóbb módon alakíthassuk ki ezeket.

És még szólnék röviden, tisztelt Országgyűlés, a 35. ajánlási pont alatt található javaslatunkról, illetve egy ehhez kapcsolódó javaslatról szeretnék már szólni. Itt a 35. ajánlási pont alatt található Novák Előd frakciótársam javaslata.

(13.10)

Szávay István képviselőtársammal együtt mi a kisebbségi szószóló kérdésében ehhez egy kapcsolódó módosító indítványt fogunk benyújtani, illetve ezt már meg is tettük a tegnapi nap során. Mi ugyanis azt gondoljuk, hogy amennyiben egy nemzetiség nem szerez mandátumot a nemzetiségi listájáról, úgy valóban elfogadható az, hogy nemzetiségi szószólóval képviseltethesse magát itt a tisztelt Házban, ugyanakkor véleményem szerint meg kellene határozni azt, hogy milyen ügyekben szólhasson ő az Országgyűlésben. Mi azt gondoljuk, hogy ugyanúgy, ahogy az EP-képviselők esetében is van erre egy szabályozás, úgy a nemzetiségi szószóló esetében is ki lehetne alakítani ezzel kapcsolatban egy szabályozást, vagyis ők akkor kapnának lehetőséget a mi véleményünk szerint és javaslatunk alapján a felszólalásra, ha az adott kisebbség helyzetét közvetlenül érintő napirendről van szó. Ennek országgyűlési vitája során adnánk mi meg a lehetőséget a nemzetiségi szószólók számára a hozzászóláshoz.

Nagyon röviden szeretnék még utalni arra is, hogy a múlt hét során az általános vitában szintén elmondtam én azt, hogy üdvözölni tudnám azt, ha valamilyen érvényességi küszöböt megállapítanának. Ezzel kapcsolatban több módosító indítvány is érkezett különböző frakciókban ülő vagy független képviselőtársaink részéről. Azt gondolom, hogy ennek a lehetőségét is át kellene gondolni a kormánypárti többségnek, és amennyiben elfogadnák azt a javaslatunkat, hogy állítsunk fel egy eseti bizottságot, akkor ennek a bizottságnak a keretein belül erről is egy komoly és érdemi vitát tudnánk folytatni.

Azt kérem önöktől végezetül, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy fontolják meg az általunk benyújtott módosító indítványoknak a támogatását. Azt gondolom, hogy ezekkel egy sokkal korrektebb választójogi törvényt tudnánk kialakítani. Amennyiben azonban ezt nem teszik meg, akkor azt kell hogy mondjam, hogy egyértelműen az lebeg csak az önök szeme előtt, hogy tartsák magukat az egyik fő választási ígéretükhöz, ezt a törvénytervezetet is ez alapján kívánják elvinni, ez a választási ígéret pedig a "Csak a Fidesz!" mottó volt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Lamperth Mónika képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Arról a módosító indítványról kívánok beszélni, amely az 5006/11. sorszámot viseli, és amelyet Mesterházy Attilával és Molnár Zsolt képviselőtársammal együtt nyújtottunk be.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában a Magyar Szocialista Párt vezérszónokaként egy rendkívül fontos ügyben szerettem volna, ha világosan és tisztán látjuk valamennyi politikai párt álláspontját és leginkább a kormánypárti képviselőkét, ez pedig az arányosság kérdése, hiszen hogy a választási szisztéma mennyire fejezi ki a választók akaratát, szerintünk ez egy fontos kérdés. Tudjuk, hogy van többféle rendszer, azonban az előzetes albizottsági egyeztetések során is világossá vált, hogy az ellenzéki pártok fontosnak tartják, hogy ez a választási rendszer, amit majd most elfogadunk, az új törvény, legyen arányosabb, mint a hatályos. A vitában azt is részletesen kifejtettük, azért csak utalnék rá röviden, hogy a rendszerváltáskor létrehozott, jelenleg is még hatályos választási rendszer tudatosan torzít, tudatosan aránytalan, tudatosan felerősíti azt, aki az első helyen végez a választáson, és ennek akkor az volt a célja - és ebben teljes konszenzus volt a rendszerváltó pártok között -, hogy a több mint 60 párt közül, amely indul a választáson, és nem lehetett tudni, ki milyen erővel szerepel majd a választáson, hogy legyen kormányozható az ország. Tehát a demokratikusan megválasztott első kormánynak, illetve pártnak adjon olyan többletet, olyan támogatottságot, hogy az Antall-kormány nyugodtan tudjon - már legalábbis a létszámarányt tekintve - kormányozni.

Azonban, tisztelt Országgyűlés, az azóta eltelt idő azt bizonyította, nemcsak itt, Magyarországon, hanem akár egész Európában, hogy a ma hatályos magyarországi választási rendszernél kevésbé torzító és arányosabb szisztémák is tudják biztosítani a kormányzást. Tehát semmi indokát nem látjuk annak, hogy a jelenleg hatályos törvénynél aránytalanabb választási rendszert fogadjon el most az Országgyűlés. Ha a 2010-es választási eredményeket kivetítjük erre az új, önök által most benyújtott választási törvényre, akkor az alig valamivel több mint 50 százalékos szavazati arányból 68 százalékos mandátumarányra szert tett kormánypárti koalíció 76 százalékos többséget bírna ugyanezen választási eredmények alapján. Tehát a 68 százalékhoz képest, amely már így is felerősített, torzított, még 76 százalékra erősítené a Fidesz-KDNP-pártszövetséget ez az új szisztéma.

A Magyar Szocialista Párt vitatja ennek a szükségességét. Vitatja azt, hogy ez az országnak jó lenne. Vitatja azt, hogy a magyar állampolgárok azt szeretnék, hogy aki a legtöbb szavazatot kapja relatíve, kapjon meg minden felhatalmazást és hatalmat, merthogy ezt tartanák jó útnak. Ez egyszerűen nem így van. S azt kell mondjam, és itt utalok a saját módosító indítványunkra, hogy ezt 2010 májusában még a fideszesek is így látták, ahogy most én, mert az a módosító indítvány, amit most mi benyújtottunk, megegyezik a T/18. irományszám alatt szereplő, 2010-ben fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslattal. Amikor az általános vitában megkérdeztem a fideszes képviselőktől, a beterjesztőktől, hogy mi változott az elmúlt másfél évben, hogy akkor még egy arányosabb rendszer mellett tették le a voksukat, a választási albizottságban is azt mondták a kormánypárti politikusok, hogy ők egy arányosabb választási rendszert tudnának támogatni, aztán egyszer csak valami megváltozott, megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök parancsa Áder János szájából meg iPadjén megírt szöveggel, és egy jóval aránytalanabb rendszert nyújtottak be.

Az általános vitában többször nagyon világos, egyértelmű kérdést tettem fel a beterjesztőknek, hogy mondják meg, hogy kellett egy 2010-ben még egy arányosabb benyújtott rendszerhez képest egy ilyen torz rendszer mellé tenni a voksukat. Akkor az általános vitában egy kicsit nyeglén és pökhendien kaptam választ néhány fideszes képviselőtől, amely kapcsán megérdemelnék, hogy a nevüket is elmondjam, de most nem akarom elvinni a vitát személyes irányba, egyáltalán nem, mert sokkal fontosabb dologról van szó. Ilyen zagyva válaszokat kaptam, hogy azóta van új alaptörvény, meg hogy azóta megváltozott ez vagy az. Képviselőtársaim, ennek semmi köze ehhez, az ég egy adta világon semmi köze! Az új alaptörvény ugyanúgy keretet biztosítana a T/18-asnak, annak a törvénynek, amit tavaly májusban nyújtottak be, ugyanúgy világos keretet nyújtana. Az sem igaz, hogy amiatt kell arányosabbá vagy aránytalanabbá tenni a rendszert, merthogy a határon túli választópolgároknak is szavazati jogot akarnak adni. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Lehet úgy is a határon túli magyaroknak, azoknak, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon, úgy választójogot adni, hogy arányosabb a rendszer, és lehet úgy is, hogy aránytalanabb. A két dolognak semmi köze egymáshoz.

A mi módosító indítványunk, amely megegyezik a 2010 májusában a Fidesz által benyújtott törvénnyel, 90 egyéni választókerületre, 78 listás mandátumra és 30 kompenzációs listás mandátumra osztaná fel a 198 fős parlamentet, így lehetne mandátumot szerezni. Azt gondolom, minimum annyival tartoznak, nem nekem, félreértés ne essék, a Magyar Köztársaság választópolgárainak, hogy megmagyarázzák, hogy mi változott. Én adtam választ erre a költői kérdésre, én azt mondtam, hogy az változott, hogy a Fidesz támogatottsága jelentősen megkopott, és olyan választási szisztémát akarnak bevezetni, amely az ő számításaik szerint 2014-ben is garantálhatja a mostani kormánykoalíció többségét. Ezzel kalkulálnak. Ez változott. Ha nem igaz, amit én állítok, akkor legyenek szívesek valami magyarázatot adni, mert az a két magyarázat, amivel itt próbálkoztak az általános vitában, egyik sem igaz. Ezt az előbb cáfoltam, egészen pontosan az előbb bizonyítottam, hogy egyik állítás sem igaz.

(13.20)

Ha van valami egyéb ok, amit itt nem tudtunk föllelni ellenzéki logikával, akkor legyenek szívesek megmondani - nem nekem, hanem a magyar választópolgároknak.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt a módosító indítványt, amelyet azért nyújtottunk be, hogy szembesítsük a Fideszt a 2010. májusi álláspontjával, mi a tekintetben nagyon komolynak gondoljuk, hogy ez lehet egy tárgyalási alap arra nézvést, hogy szülessen megállapodás a Magyar Országgyűlésben az új választási rendszerről. Amikor a Magyar Szocialista Párt az általános vita idején új egyeztetést kezdeményezett, akkor azt azért tette, mert tudjuk jól, hogy a demokrácia mellett elkötelezett világ figyeli azt, hogy mi történik Magyarországon, figyeli azt, hogy mi történik egy olyan országban, ahol jó néhány törvénnyel - elsősorban az alaptörvénnyel, amit csak a kormánypártok fogadtak el - adtak világos jelzést arra nézve, hogy nem nagyon érdekli a kormánykoalíciót a működő demokratikus intézményrendszer sorsa, nem nagyon érdekli, hogy azok a demokráciaminimumok, amelyeket Európában európai uniós tagállamként is meg demokrácia mellett elkötelezett országként is be kellene tartani, hogy ezek a szabályok hogy működnek. Ezért mi azt gondoljuk, hogy Magyarországnak, hazánknak érdekében áll az, hogy a demokráciadeficitet csökkentsük. Mi ebben partnerek szeretnénk lenni, de ehhez az kell, hogy önök nyitottak legyenek.

Az a törvényjavaslat, amelyet 2010 májusában önök nyújtottak be, jó tárgyalási alap a Magyar Szocialista Párt számára. Tehát ha önöknek egy cseppnyi belátásuk, no pláne érdekük van abban, hogy ne csak Fidesz-KDNP-s szavazatokkal fogadják el ezt a törvényt, hanem legyen egy sokkal szélesebb támogatottság, akkor legyenek szívesek ezt komolyan venni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces hozzászólásra Salamon László képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Bana Tibor képviselő úr felszólalására szeretnék reflektálni. Képviselő úr azt javasolja, néhány képviselőtársával együtt, hogy a választókerületi határokat, illetőleg az ajánlási szelvény kiváltására vonatkozó szabályokat egy paritásos eseti bizottság döntse el.

Ezzel kapcsolatosan a következőket szeretném megjegyezni. Először is: eseti bizottság parlament helyett nem hozhat döntést, ajánlást tehet, de döntést nem hozhat. A javaslat ebben a részében alkotmányellenes. A másik: a paritásos bizottság, képviselő úr, működésképtelen. A választási reformalbizottság ékes példa erre, egyévi működés alatt nem tudott a választási rendszerben egyetértésre jutni. Tehát a javaslat ilyen szempontból nem befogadható.

De a javaslatnak az az eleme, hogy a bizottság az ajánlási rendszerre is tegyen javaslatot, azt a kérdést veti fel, hogy az ajánlási rendszert változtassuk meg. Erre azt szeretném mondani, hogy a törvény az ajánlás módját nem rendezi. Csak arról rendelkezik, hogy ajánlás szükséges az egyéni választókerületben való induláshoz, de az a kérdés nyitva marad, hogy az ajánlás milyen formájú, ezt majd a választási eljárási törvény fogja szabályozni. Ez tehát nem ebbe a törvénybe való.

Ami a nemzetiségi szószólót illeti: egyetértek a felvetéssel, valószínűleg nem minden kérdésben helyes az, ha a nemzetiségi szószóló majd felszólalhat a parlamentben, ez azonban házszabályi kérdés lesz, és nyilván részletes szabályozást igényel. Tehát a felvetése e tekintetben jogos, nyitottak is vagyunk rá, csak nem ebben a törvényben kell ezt rendezni, hanem a Házszabályban.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőnek Dúró Dóra képviselő asszonynak adok szót.

Parancsoljon, képviselő asszony!

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Salamon képviselő úr talán nem olvasta el elég figyelmesen a javaslatunkat. Mi azt írtuk le, hogy az eseti bizottság javaslatot tesz az ajánlószelvényes jelöltállítási rendszer kiváltására és a választókerületek határaira vonatkozóan, és ezt fogja az Országgyűlés elfogadni. Az, hogy működésképtelennek gondolnak egy ilyen eseti bizottságot, a nemzeti együttműködés rendszerét minősíti. Már eleve úgy gondolják, ha létrehozunk egy bizottságot, akkor abban semmiféle megegyezés nem jöhet létre. Ezt vissza kell utasítanom! Mi természetesen úgy gondoljuk, hogy ez lenne az a mód, ahogyan ezt a rendszert kezelni kellene, és sokkal jobb lenne, mint az, hogy egy párt, jelen esetben a Fidesz, szabja meg a teljes választókerületi határokat, olyan elképesztő térképeket rajzolva, mint például Pécs városával kapcsolatban.

Abban egyetértek, hogy az egész választási rendszer átalakítására vonatkozóan egy eseti bizottságban nem tudnánk konszenzusra jutni, ez természetes dolog, hiszen az egyes pártoknak más a véleményük a választási rendszerről. De úgy gondolom, hogy a választókerületek határairól és az ajánlási rendszerről vagy annak kiváltásáról lehetne konszenzusra jutni egy ilyen eseti bizottságban.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Salamon László képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Képviselő asszony, akkor nézzük pontosan az önök által javasolt szöveget. Az úgy szól, hogy az eseti bizottság 2012. február 15-ig elkészíti a választókerületek határaira vonatkozó javaslatát, amelyet az Országgyűlés változtatás nélkül elfogad. Ez a szöveg azt jelenti, hogy az Országgyűlést köti az eseti bizottság javaslata. Erre azt mondom, hogy ez alkotmányellenes. Olyan nincs, hogy egy bizottság javaslatát az Országgyűlés automatikusan legyen köteles elfogadni, mert ez a szabad mandátum elvével világosan ütközik. Egyébként is az Országgyűlés tekintetében egyetlenegy olyan eset létezik, amikor valamilyen más döntés köti az Országgyűlést, ez pedig az ügydöntő népszavazás. Viszont az ügydöntő népszavazás, amelynek eredménye kötelező az Országgyűlésre, az alkotmányban szerepel, és az a szabály is az alkotmányban szerepel, hogy az Országgyűlés az ügydöntő népszavazás eredményét köteles figyelembe venni és ennek megfelelően eljárni a további tevékenysége során.

Ezért azt mondom, hogy az Országgyűlés döntési szabadságát csak az alkotmányban foglalt effektív szabállyal lehet megkötni, az ügydöntő népszavazáson kívül más ilyen szabály nem létezik az alkotmányban, erre se ad lehetőséget az alkotmány. Ezért mondtam azt, és változatlanul fenntartom, hogy az önök javaslatának ez az eleme bizonyosan alkotmányellenes.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Göndör István képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A részletesebb érveimet egy normál hozzászólásban kívánom elmondani. Én most ugyanabba a vitába keveredek Salamon László képviselő úrral, mint azt tettem az általános vita kapcsán. Ő akkor is elmondta, csak akkor már nem volt lehetőségem reagálni.

Szóval, nekem az a bajom, képviselő úr, ahogy ön el is mondja, hogy a paritásos nem működik. A mi meggyőződésünk szerint és minden korábbi szocialista javaslat szerint meg működik, csak ehhez kell egy megfelelő kompromisszumkészség, ehhez egyeztetni kell, és kell nyitottság, hogy befogadja valaki a másik fél javaslatát. Ha ezt nem akarják megtenni, akkor persze nem lehet. Mondok egy konkrét példát, ami nem kötődik a választójogi törvényhez: az Országgyűlés mentelmi bizottsága évtizedek óta működik paritásos bizottságként, és igazán még konfliktus ebben nem került elő.

Azt gondolom, hogy az, ami ebben a törvényjavaslatban van, és az ezekhez a módosító javaslatokhoz való hozzáállást, hogy melyeket támogat az alkotmányügyi bizottság és az előterjesztők sem, vagy melyeket nem támogat, az a Fidesz mai kizárólagosságra, egyeduralomra törekvő politikáját sugallja, ezt akarja mindenáron megtartani, és az érveik is ehhez kötődnek.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik kettőperces felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Salamon László képviselőtársam hozzászólására reagálnék, aki már nincs bent a teremben. (Dr. Salamon László: De igen, bent vagyok!) Ja itt van, bocsánat! Ezt a vitát már lefolytattuk lényegében éppen a mai alkotmányügyi bizottsági ülésen, és ott sem hagytam szó nélkül ezt az érvrendszert, ami bár tetszetős, de álláspontom szerint nem helyes. Az Országgyűlés mondhatja azt, hogy egy olyan szakmai testület alá veti magát a választókerületek kialakítása szempontjából, amely testület az Országgyűlés felhatalmazásával élve alakítja ki a választókerületi rendszert, olyan kormánytól távol álló, kormánytól független személyekkel, mint Pálinkás József MTA-elnök, mint a KSH Fidesz-kormány által kinevezett elnöke, mint az Országos Választási Bizottság elnöke.

(13.30)

Tehát ilyen, rendkívül befolyásolhatatlan személyek fogják ezt a testületet a Karácsony-féle javaslat szerint például alkotni, plusz három szakértő. Nem tudom, miért kell félni ettől. Beszéltünk már az általános vitában a legitimitás, legalitás problémájáról, ezt a bizottsági ülésen is elmondtuk, és most is elmondom, hogy mi tulajdonképpen ezt a javaslatot - akármilyen paradox - az egész rendszer, az egész választási rendszer legitimálása, legitimálódása érdekében mondjuk el. És ebben benne van az, hogy ezáltal a kétharmados kormánytöbbség legitimációját is ilyen értelemben, ha úgy tetszik, védjük vagy féltjük, mert ha egy olyan választási rendszert alakítanak ki, amely most előttünk áll ebben a választókerületi rendszerben - ahol például Kispest le van véve a térképről... - én mint kispesti, fel vagyok háborodva ezen, nincs önálló kispesti választókerület; hogy merik ezt megcsinálni a kispesti emberekkel? Megkérdezte valaki őket? Nem.

Nyilván a választási matematika győzött. Azt a bizonyos táblázatot, amit fölmutatott Karácsony Gergely az általános vitában, azt senki nem tudta még megcáfolni, hogy a Fidesz érdekei szerinti választási szabályokat alakítanak ki, viszont ezzel, ha rábíznák erre a szakértői testületre, szépen meg tudnák menteni a helyzetet, és nem tudná senki önöket azzal vádolni, hogy saját képre szabott választási rendszert (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) alakítanak ki. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Molnár Zsolt képviselő úr következik két percre. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi képviselőtársam bizonyította, hogy ha nem ideologikus kérdésekről beszél, akkor szakmailag kitűnő hozzászólásokat tud elmondani.

Azt kell mondjam, hogy teljesen igaza van. Önmagában sokszor hallottuk érvként azt, hogy Nagy-Britanniában milyen a választási rendszer. Nagy-Britanniában egyébként egy független, igen tekintélyes testület dönt az egyéni választókerületekről, és az az abszurd, egy kicsit a banánköztársaságokra emlékeztető gondolkodás, hogy gombot nyomunk, és akinek több gombnyomása van, annak van igaza az egyéni választókerületet illetően. Azt gondolom, ez az európai demokráciákban nem elfogadható.

Hogy mennyire manipulatív viszont ez a választókerületi beosztás, ezt Dúró Dóra képviselőtársam az előbb említette, de én is mondanék egy példát, ami azt mutatja jól, hogy néha a több az kevesebb, illetve a kevesebb is tud győzni a több fölött. Miskolcon 138 ezer választópolgárra két egyéni választókerület jut, Szegeden 135 ezer választópolgárra viszont három. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.) Erősen kérdéses, hogy ennek mi lehet az oka. Nem fér bele egyébként ez semmilyen logikai játékba.

A Velencei Bizottság ajánlásába is csak megerőszakolva lehetne ezt beletenni. Azt gondolom, hogy tetten érhető, hogy politikailag manipulálható ilyen értelemben ez a politikai döntéssel meghozott egyéni választókerületi rendszer. Azt gondolom, bízzuk ezt olyan szakértőkre, akik függetlenek a pártoktól, akiktől elvárható és a közbizalom el is fogadja, hogy olyan választókerületeket hoznak létre, amelyek nem pártérdekeket szolgálnak, és ilyen kirívó igazságtalanságokat, ilyen kirívó trükköket, amelyeket nagyon könnyű tetten érni, hiszen az előbbi szám a 138 ezer és a 135 ezer - az egyik esetében három, a másikban kettő -, azt gondolom, hogy a nagyon egyszerűen tetten ért tolvaj esetéhez hasonlít ilyen szempontból.

Ezért az lenne a javaslat, hogy induljunk el egy független bizottság irányába, amely képes és alkalmas ezeknek az objektív meghatározására. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az előterjesztő képviseletében Gulyás Gergely képviselő úr kért szót. Parancsoljon!

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék arra a vitára reagálni, ami kialakult a választókerületi határok meghatározásával kapcsolatosan. Odáig jussunk el az egyetértésben, hogy az Országgyűléstől a közvetlen hatalomgyakorlás keretében népszavazással a nép a hatalmat visszaveheti meghatározott kérdésekben. Ez az egyetlenegy olyan döntés, ahol az országgyűlési képviselőknek nincs mérlegelési joguk.

De az, hogy kötelező törvényhozói feladatot lássanak el egyébként mégoly alkalmas emberekből álló bizottság tagjai az Országgyűlés helyett, ez alkotmányellenes. Az alkotmány, az alaptörvény vitájában ugyan nem mindenki volt jelen, de ilyen javaslat nem érkezett, sőt, a nyilvánosság előtt sem hangzott el, hogy ezt a feladatot az Országgyűlés - a törvényalkotás feladatát - e tekintetben adja át valamilyen bizottságnak.

Ráadásul egyébként a parlament eddigi eljárása éppen azért nem volt megfelelő, mert csak a választójog leglényegibb kérdéseit szabályozta, de a választókerületi határokkal egyáltalán nem foglalkozott. És itt szeretnék a legitimáció kérdéskörével is foglalkozni, mert megint azzal állunk szemben, hogy a korábbi szabályozás egy meg nem választott kormány által hozott minisztertanácsi rendelet volt. Ehhez képest kétharmados többségű jogszabály lesz. Hogy állunk a legitimációval? Melyiknek erősebb a legimitációja?

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Lamperth Mónika képviselő asszony következik.

Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gulyás Gergely okos ember. Felkészült jogász, és mégis úgy csinál, mintha nem értené. Pedig, kedves Gulyás Gergely képviselő úr, itt egyszerűen arról van szó, ha nem vette volna észre, hogy nincs bizalom a fülkeforradalmárok iránt. Nincs bizalom! Azért nincs, mert számtalan esetben visszaéltek azzal a felhatalmazással, amit kaptak a magyar választóktól. Visszaéltek akkor, amikor megalkották a médiatörvényt, visszaéltek az alaptörvénynél, visszaéltek akkor, amikor az Állami Számvevőszék elnöki székébe pártkatonát ültettek, visszaéltek akkor, amikor az Alkotmánybíróság jogosítványait csonkolták, és úgy alakították át, hogy az önöknek politikailag kedvezzen; és nem elég a két perc arra, hogy ezt a felsorolást folytassam.

Tehát ha valaki egy picit is meg akarja érteni, hogy mit akarnak itt az ellenzéki képviselők, akkor az könnyen megy. Egyszerűen arról van szó, tisztelt képviselő úr, államtitkár asszony, kormánypárti képviselők: nincs bizalom. Nem csak bennünk, a társadalomban is elfogyott már, mert belemartak minden társadalmi csoportba. A hivatásos szolgálati viszonyban lévőktől kezdve a rokkantnyugdíjasokig, a pedagógusoktól kezdve a bányászokig mindenkibe belemartak úgy, hogy a választások előtt nem ezt ígérték.

Elfogyott a bizalom. Ha önöknek egy fikarcnyit számít az, hogy a Magyar Köztársaságban olyan választási rendszer legyen, ami mögé rendelhető nagyobb társadalmi támogatottság, mint az önök párttámogatottsága, ami egyébként napról napra fogy, ha ez egy picit is számít önöknek, akkor meg kell hogy hallják ezeket a szavakat. És nemcsak, hogy meg kell hogy hallják, hanem el kell hogy fogadják a Magyar Szocialista Párt azon kezdeményezését, hogy kezdjünk új egyeztetést erről a kérdésről.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Gulyás Gergely képviselő úr következik két percben.

Parancsoljon, képviselő úr!

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy emlékszem, hogy a Házszabálynak nincs olyan rendelkezése, amely lehetővé tenné, hogy az előterjesztőhöz intézett bókokat követően ezt az udvariasságot végrehajtó képviselő teljes egészében eltérhet a napirendtől. Most egyébként ennek lehettünk tanúi.

A bókokat nagyon köszönöm (Dr. Lamperth Mónika nevet.), szívesen viszonoznám is, de mégis azt kell mondjam, hogy ha a tárgyra térünk, akkor az, hogy mennyire veszett el a bizalom vagy milyen mértékben áll fenn a bizalom, ha közvélemény-kutatásokat nézünk, akkor ugyan kétségkívül nehéz ma megállapítani, hogy a Szocialista Párt éppen a második vagy a legerősebb párt-e az országban, de az első megállapítása azért még különösebb nehézséget egyetlenegy kutatás szerint sem jelent.

De éppen azért alakítjuk most ki a választójogi rendszert, azért születik meg ez a törvény, hogy megtudhassuk két és fél év múlva, hogy fennáll-e ez a bizalom, esetleg erősödött vagy gyengült-e. Azt javaslom tehát, hogy az összes olyan aktuálpolitikai vitát, ami meghatározó lesz majd a választási kampányban, ne hozzuk még ide, mert itt a választójogi törvényről van szó egyelőre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ha megengedi a tisztelt Ház, akkor azt jelzem csak, hogy valóban így van, hogy a Ház házszabályismerete egy kissé hiányos, mert nagyon sokan nem veszik figyelembe, hogy a részletes vitánál vagyunk. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Próbálok fegyelmezett lenni, az ajánlás 11. pontjához szólnék hozzá, illetve az ajánlás 12. pontjához. Mindkettő a választókerületi rendszer kialakításával kapcsolatos. Próbálnék még egyszer nekifutni annak a gondolamenetnek, hogy megpróbáljam meggyőzni a kormánypárti képviselőtársakat, a mai bizottsági ülésen is próbáltam tenni, hogy el lehetne egy olyan megoldáson is gondolkodni, ami már egy picit más, mint Karácsony Gergely javaslata, de egyfajta kompromisszumos megoldás lenne, hogy ez a bizonyos, választókerületeket kijelölő bizottság formáljogilag nem kötelező ajánlást hozna. Gondolkodjunk el ezen! Tehát nem kötelező ajánlást hozna, de letenne az asztalra egy szakvéleményt, mint ahogy egy bíró eljár a saját ügyében, kirendel egy szakértőt, a szakértő leteszi a szakvéleményét, ami nem köti a bírót, de azért nyilván a szakvéleménytől való eltérést igencsak meg kell indokolni.

Én tehát egy ilyen megoldást is elképzelhetőnek tartottam a bizottsági ülésen, és várom esetleg a kormánypárti képviselőtársaktól a támogatást erre vonatkozóan, mert elég nehezen tudom tarthatónak érezni azt az álláspontot, ha mondjuk, egy ilyen testület, Pálinkás József, a KSH-elnök vezetésével, OVB-elnök vezetésével, a Fidesz-időszakban kinevezett emberek testületével, részvételével működő testület leteszi az asztalra a szakvéleményét, és ehhez képest mégiscsak azt mondja a kétharmados többség, hogy ez mégsem jó nekünk, mert mégiscsak fáj nekünk, hogy Kispest önálló választókerület, mondjuk.

(13.40)

Nem hiszem, hogy előadódhat ilyen helyzet. Tehát bízzuk rá a szakértőkre, próbáljon egy picit önmérsékletet tanúsítani mindenki. Még egyszer mondom: nem jó az senkinek, ha olyan érzet keltődik a társadalomban, hogy olyan focimeccs fog folyni 2014-ben, amelynek a szabályait a Fidesz határozta meg, és úgy, hogy az egyik kapu feleakkora a másikhoz képest. Tehát ez egy nem jó megoldás; mi egy olyat szeretnénk, ahol mindenkinek olyan érzése van, hogy fair play folyik a pályán.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Molnár Zsolt képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A kétszer kettő akkor sem lesz öt, ha szavazunk róla, és akkor sem, ha kétharmados arányban döntenek arról, hogy kétszer kettő öt. Ebből az következik, hogy a választókerületek sem nem lesznek legitimek, sem nem lesznek arányosak attól, hogy az Országgyűlés gombnyomással akármilyen többségben ha úgy dönt, hogy ez így rendben van.

Nem jó ez a javaslat, amit önök tesznek, és az a hivatkozás, hogy a minisztertanácsi rendelet annak idején nem volt jó, egyetértek Gulyás képviselőtársammal, nem volt jó, de akkor az adott korban, 20-21 évvel ezelőtt kielégítette azt a minimumot, hogy annak alapján demokratikus választásokat lehessen tartani.

Azóta rengeteg idő eltelt, rengeteget fejlődött a magyar demokrácia, leszámítva az utóbbi másfél évet, ezért azt gondolom, hogy igenis, eljött az ideje annak, hogy tanuljunk ezekből a hibákból, és egy objektív, független testület által létrehozott egyéni választókerületekből induljunk ki, ami a közbizalmat is szolgálná, hogy nem párthovatartozás alapján szavaznak majd. Mit gondolnak a magyar választópolgárok, amikor azt látják, hogy a kormánypárti képviselők, teljesen mindegy, hogy milyen arányban, igent nyomnak majd az egyéni választókerületekre, az ellenzékiek meg nemet? Milyen választási rendszer, milyen nemzeti konszenzus ez, milyen objektív kritérium, és hova való? Biztos, hogy nem Európába ez a rendszer.

Azt pedig tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy a 2010. május 17-én benyújtott vegyes választási rendszert tartalmazó Fidesz-javaslathoz képest mi változott az elmúlt időszakban, hogy ilyen radikálisan más, radikálisan aránytalan, összevissza, nem koherens rendszert kellett előterjeszteniük. Azt gondolom, hogy nem elbutultak azok a képviselők, akik ezt annak idején tették. Ebből egyre tudok következtetni, hogy szűk politikai érdekek alapján született ez a választási rendszer.

Önök nagyon sokat mondták korábban azt a jellegzetes mondatot, hogy mondjon le, mi most azt tudjuk mondani, hogy vonják vissza. Ez az egyetlenegy objektív és korrekt járható út van: vissza kell vonni, újrakezdeni. A Magyar Szocialista Párt nyitott erre az egyeztetésre, azt gondolom, más pártok is nyitottak lesznek erre. Tegyék meg ezt a gáláns megoldást!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bana Tibor képviselő úr következik kettőperces hozzászólásra.

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gaudi-Nagy Tamás frakciótársam szavaihoz szeretnék csatlakozni, egyúttal reagálnék Gulyás Gergely képviselőtársam előbbi két felszólalására a 12. ajánlási ponthoz kapcsolódóan.

Úgy látom, és azt vettem észre Gulyás Gergely szavait hallgatva, hogy a kormányoldalnak nem az a fő problémája a 12. ajánlási pont alatt található javaslattal, hogy itt az szerepel, hogy az Országgyűlésnek változtatás nélkül kellene elfogadnia az eseti bizottság javaslatát, ezen egyébként lehet is módosítani; hanem a fő problémájuk önöknek az, tisztelt kormánypárti többség, tisztelt kétharmados többség, hogy abban az esetben, ha egy eseti bizottság felállítására kerülne sor, amely minél szélesebb körű politikai konszenzussal tudna dönteni választókerületi határok, jelöltállítás, illetve érvényességi küszöb kérdéséről, és akár egyetlen ellenzéki párt támogatása is elegendő lenne ahhoz, hogy egy korrekt ajánlást, javaslatot tehessen ez a bizottság az Országgyűlés elé, akkor önök, tisztelt kétharmados többség, nem tudnák olyan módon, úthenger módjára keresztülvinni az akaratukat, mint ahogy teszik azt a "csak a Fidesz" mottó jegyében ezúttal is.

Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb lenne az új választási rendszer legitimitása, a magyar választópolgárok sokkal inkább el tudnák azt fogadni, ha egy eseti bizottság javaslata alapján kerülne be a választókerületi határok, a jelöltállítás vagy éppen az érvényességi küszöb vonatkozásában javaslat ide, a tisztelt Ház elé.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az előterjesztők képviseletében Gulyás Gergely képviselő úr következik. Parancsoljon!

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megígérem, hogy nem fogok ezt követően rendszeresen reagálni, de most muszáj vagyok, mert Molnár Zsolt képviselőtársam egy elkövetkezendő időkben megválasztandó parlament alapját képező választójogi törvény vitájában a parlamentáris demokráciát kérdőjelezi meg, hiszen ő azt mondja, hogy hiába szavazza meg az Országgyűlés, ennek ettől még nem lesz semmilyen legitimációja. (Dr. Molnár Zsolt: Így van.)

A mi felfogásunk szerint meg szerintem a parlamentáris demokrácia alapszabálya szerint attól lesz egy javaslatnak kellő legitimációja, hogy az az Országgyűlés, amelyet szabadon választottak meg Magyarországon a választópolgárok, az kétharmados többséggel elfogadja jogszabály formájában is.

Én szívesen belemegyek abba a vitába, hogy hogyan lehet még nagyobb a legitimáció, még el is fogadom, hogy ha az összes többi párt is megszavazza, és az Országgyűlés 386 képviselője fogadja el a választójogi törvényt, az egy még nagyobb legitimációt biztosít. De amikor a választókerületi beosztásról beszélünk, akkor azért induljunk ki abból, hogy az elmúlt húsz évben egy Minisztertanács által elfogadott rendelet szabályozta ezt a kérdést. Ehhez képest az Országgyűlés kétharmada lényegesen erősebb legitimáció.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Dúró Dóra képviselő asszony következik kettő percre. Parancsoljon, képviselő asszony!

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Gulyás Képviselő Úr! Mi nem azt kifogásoljuk, hogy nem lesz elég magas szintű jogszabályban elfogadva ez a választójogi törvény. Mi azt kifogásoljuk, hogy eddig valóban egy egypárti minisztertanácsi rendelet alapján működtek a választókerületek és a választás, most pedig egy egypárti törvényben szabályozott választójogi felosztás lesz. Ugyanakkora a legitimációja, az egypárti volt, a jelenlegi is, és egypárti lesz a következő is. Ebben nincsen különbség, és ez az, amit kifogásol az ellenzék.

Köszönöm. (Taps a Jobbik, az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Molnár Zsolt képviselő úr következik kettő percre. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Jobbikos képviselőtársaim a gondolatrablás bűntettét követik el, mert Dúró Dóra képviselőtársam elmondta, amit gyakorlatilag akartam volna mondani. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Micsoda egység!) De kiegészíteném annyival, hogy a formális legitimáció az, amiről Gulyás képviselő úr beszél, arról, hogy önmagában az a legitimáció mértéke, hogy hányan szavazták meg a parlamentben. Ha ez egypárti szavazás, az nyilvánvalóan nem illik az európai demokráciák sorába. Ha szakmailag rossz, akkor azt gondolom, teljesen világos, hogy ettől nem válik legitimmé.

Persze, formális értelemben egyébként visszahivatkoznék, hogy európai és ázsiai diktatúrákban sokszor hivatkoznak arra, hogy az ottani parlament is megszavazott döntéseket, nem vitás. Tehát ha ez a legitimáció fokmérője önmagában, hogy hányan szavazták meg, akkor ezzel súlyos probléma van, továbbra is ez egypárti javaslat, továbbra is nem felel meg egyetlenegy olyan európai normának, ami a választási rendszerekre vonatkozik, ezért tényleg nincsen más út, mint valóban érdemi párbeszédet kezdeni. És fönntarthatják önök maguknak azt a jogot, hogy ha a valós egyeztetések nem vezetnek eredményre, akkor persze, hogy valahogy át kell alakítani, de önök meg sem próbálták azt, hogy ebből egy konszenzusos javaslat legyen.

Értjük mi azt, hogy ha nem megy a konszenzus, ha elutasító az ellenzék ebben a kérdésben, ha a szakértők nem tudnak ésszerű javaslatot tenni, akkor egyszer dönteni kell; de önök kísérletet sem tettek arra, hogy ebben nemzeti konszenzus legyen, hogy egy többpárti választójogi törvény jöjjön létre, hanem megelégedtek egy formális, hangsúlyozom: formális legitimációs folyamattal, egy alibi albizottsággal.

Ez nem oda vezet, hogy önök bármilyen közbizalmat kiérdemelnének ebben a kérdésben. Lehetne olyan megoldás, amikor hosszas vita után nem tudnak megegyezni a pártok, el lehet oda jutni, hogy önök végül valahogy lezárják ezt a vitát, de meg sem kísérelték, nem vették a fáradságot, nem tisztelik az ellenzéket annyira, hogy egy ilyen nemzeti konszenzust megérő kérdésben valós egyeztetési folyamatot kezdjenek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat, Szilágyi György képviselő úr következik.

Parancsoljon!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Gulyás Gergely hozzászólása egyébként nagyon sok mindenre rávilágított. Rávilágított arra az elmúlt két évre, amit mi folyamatosan mondunk, hogy mi a legnagyobb probléma jelen pillanatban az Országgyűlésben. Teljesen mindegy, képviselő úr, hogy egy minisztertanácsi rendelet szabályozza ezt, vagy pedig egy Fidesz-rendelet szabályozza. Teljesen mindegy, hogy ez az ország egy sztálinista alkotmány alapján működik, vagy egy olyan alapokmány szerint működik, amit csak a Fidesz erőltet rá az emberekre és fogadtatja el vele.

Teljesen mindegy, hogy egy diktatúrában, egy kommunista diktatúrában éltünk, vagy egy kommunista diktatúrához hasonló diktatúrát akar kiépíteni jelen pillanatban a Fidesz. Mind a kettő diktatúra, mind a kettő önkény, mind a kettő ráerőlteti az akaratát a többségi társadalomra, mert ne felejtsék el, hogy a többségi társadalomra vonatkoznak azok a szabályok, amiket itt most hoznak, és önök, egy rossz választási rendszernek köszönhetően ugyan, de nem a többségi társadalmat képviselik ma Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gulyás Gergely képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Molnár képviselőtársam hozzászólása indított engem is szólásra, mert az előző hozzászólásában a parlamentarizmus alapvető szabályait kérdőjelezte meg, most pedig a demokráciát. Tehát azt mondani, hogy az egy párt ugyanúgy egy párt ma, mint amilyen egy párt volt a kilencvenes választásokat megelőzően, az a rendszerváltozás elfelejtése, zárójelbe tétele, a demokrácia és a diktatúra összemosása. Hiszen bocsánatot kérek, itt három ellenzéki párt ért most egyet számtalan kérdésben; ha ez a három ellenzéki párt közös álláspontra tud jutni, el tudna fogadni valamilyen tervezetet, annak ettől még semmilyen legitimációja nem lesz, noha hárman vannak, csak éppen a magyar társadalom többségének nem élvezik a támogatását.

(13.50)

Tehát azt a teljesen lényegtelen körülményt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy Magyarországon volt 2010-ben egy választás, '90 óta több is volt. A demokráciában el szoktuk fogadni az alapvető működési szabályokat, a törvényalkotás rendjét. Tehát az az egy párt meg ez az egy párt között csak annyi a különbség, hogy az egyiket szabad választások juttatták hatalomra, a másikat meg 1956 vérbefojtása.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Karácsony Gergely képviselő úr következik kettőperces felszólalásra.

Parancsoljon, képviselő úr!

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Eredetileg nem akartam kétpercest kérni, hiszen gyalázatos módon időkeretben korlátozzák a vitát, és 30 percünk van arra, hogy kifejtsük az álláspontunkat, de itt azért egy dologra szeretném fölhívni a figyelmét Gulyás Gergely képviselőtársamnak.

Önök 53 százalékkal nyerték meg a választást. Az, hogy önök ebből a társadalmi támogatásból kétharmados parlamenti többséget kaptak, és az, hogy önök ezzel a kétharmaddal tulajdonképpen azt csinálnak, amit akarnak, ez annak a bizonyos minisztertanácsi rendeletnek köszönhető, ami ön szerint nem volt legitim, legalábbis kevésbé legitim, mint amit önök csinálnak.

Csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy demokráciában a legalitás és a legitimitás határai nem esnek egybe egymással, és annak, amit önök csinálnak, nincsen társadalmi támogatottsága. Egyébként még tavaly májusban sem volt, hiszen önökre a lakosság egyik fele szavazott, a másik fele pedig az ellenzékre. Ilyen alapon joggal mondhatnánk azt, hogy ha az önök támogatottsága nem esett volna vissza ez elmúlt időszakban - mint ahogy egyébként nem így történt -, akkor e mögött a három párt mögött, amelyik egyébként nagyon sok kérdésben teljesen mást gondol, de itt, a választójogi témák kapcsán nagyjából ugyanazt gondoljuk, nagyjából ugyanannyi szavazó van mögöttünk. Azt, hogy önöknek van mégis több mandátuma, annak a választási rendszernek köszönhetik, amit éppen föl akarnak forgatni, annak az alkotmányos berendezkedésnek köszönhetik, amit éppen fölforgattak az alkotmánnyal, az Alkotmánybíróság jogkörének a csorbításával és még megannyi más, az alkotmányosságot romboló intézkedésükkel. Úgyhogy szerintem ezen egy kicsit gondolkodjon el, hogy ez nem ilyen egyszerű, hogy amit önök most csinálnak, az maximálisan legitim, és ami alapján önök ezt a hatalmat kapták, az pedig egyáltalán nem az. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat, de mielőtt folytatnánk, tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy ma nincs tévéközvetítés.

Lamperth Mónika képviselő asszony következik, parancsoljon!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönjük szépen, elnök úr, ezt az igen fontos információt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akartam volna a múltról beszélni, de annyiszor mondta el Gulyás Gergely ezt a minisztertanácsi határozatot, hogy muszáj vagyok már tisztába tenni ezt a dolgot. Ez tipikusan az a döglött dakota ló, amiről érdemes leszállni. Ugyanis a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy fölkérnek egy szakértői bizottságot, és ez a szakértői bizottság készítette el a lehatárolást egyébként, és teljes konszenzussal fogadta el akkor minden párt, tehát ezen nem nagyon rugóztak. Egyébként akkor nagyon fontos volt az arányosság, mármint a választópolgárok létszámának arányossága, ezért kellett olyan választókerületeket is létrehozni, amelyek egészen torzak. Például a siófoki választókerülethez tartozik Igal, ami egyébként ott van Kaposvár mellett. Sokkal logikusabb lenne, ha odatartozna, csak a létszámarányok miatt volt erre szükség.

Egyetlenegy választókerület lógott ebből ki, a Horváth Balázs személyére szabott választókerület Veszprém megyében. Az általam nagyon tisztelt Horváth Balázs ott meg is nyerte mindig a választást, és a Horváthok között ez örökletes. (Dr. Horváth Zsolt (Veszprém): Nem mindig nyerte meg.) Nem mindig nyerte meg; akkor rosszul tudtam, elnézést kérek. A mostani Horváth képviselő úr, aki most kapott onnan mandátumot, segített nekem precízen emlékezni, köszönöm szépen.

Szerintem ezzel nem érdemes most visszamenni, mert az egy másik helyzet volt, az egy rendszerváltó helyzet volt. De most önök megtehetnék azt, sőt azt mondom, meg kellene tenniük azt, hogy olyan választókerületi lehatárolást csinálnak, amiről van érdemi egyeztetés. Ahol az asztalra teszik a háttéradatokat is, amelyekkel egyébként az önök választási matematikusai dolgoznak, és engednének betekintést a pártok szakértőinek, szakembereinek, politikusainak, hogy hogyan alakulnak ki ezek a választókerületek.

Tehát szerintem nem korrekt így ez az összehasonlítás. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Salamon László képviselő úr következik kettő percre. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Lamperth Mónika felszólalására szeretnék emlékeztetni arra, hogy hogyan volt a Kerekasztalon. Tudniillik én a Nemzeti Kerekasztal-tárgyaláson a választási szekcióban működtem. (Dr. Lamperth Mónika: Nagyon jó!) Képviselő Asszony! Nem tárgyaltunk választókerületi beosztásról. (Dr. Lamperth Mónika: Nem is azt mondtam!) Tehát nem helytálló az a közlése, hogy a pártok ezt megtárgyalták volna és konszenzus alakult volna ki. Az Országgyűlés a törvényben, az 1989. évi XXXIV. törvényben felhatalmazást adott a kormánynak, hogy a választókerületi beosztásról rendeletileg intézkedjék. Megjegyzem: érték azért bírálatok már azt a választókerületi beosztást is. Különböző okokból, ebben migrációs és demográfiai folyamatok is szerepet játszottak, de ez a beosztás mára már nem felel meg a választójog egyenlősége alkotmányos elvének.

Ezért két okból semmisítette meg az Alkotmánybíróság a kormányrendeletet. Egyrészt azért, mert kormányrendeleti szintre ezt a kérdést nem lehet kiutalni - mondta ki az Alkotmánybíróság -, ez kizárólagos törvényhozási tárgy. A másik ok pedig, hogy sértette vagy sérti a választókerületi beosztás a választójog egyenlőségének az elvét. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy újabb tájékoztatást adjak. Pillanatnyilag többen kétperces hozzászólásra várnak, de Karácsony Gergely, Dúró Dóra, Ertsey Katalin, Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Szávay István képviselőtársaink előre írásban bejelentkeztek. Több mint 40 perce kétpercesek folynak, és ők nem jutnak ahhoz hozzá, hogy a rendes felszólalásukat, az időben előre benyújtott felszólalásukat megtartsák.

Most Molnár Zsolt képviselő úr következik, kettő percben.

(A jegyzői széket Szilágyi Péter foglalja el.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Azt gondolom, önökre és az önök javaslatára a semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek szólás igaz. Önökhöz képest a XIX. századi Bourbonok a liberális progresszió termékei voltak, azt kell hogy mondjam. (Kucsák László: Jól összeszedted!)

52 százalékos választási eredménnyel önök a társadalomnak, az össztársadalomnak mégis csak a kisebbségét képviselik. Ehhez képest, azt gondolom, az az érvelés, ami a parlamenti mandátumokkal kapcsolatos, bizonyos döntéseknél nyilvánvalóan helytálló, azonban a nemzeti konszenzust és az alkotmányos berendezkedés alapjait érintő törvényeknél, azt gondolom, önmérsékletre van szükség, pontosan azért, mert az 52 százalék is csak a társadalom, az össztársadalom kisebbsége. (Kucsák László: 1994!)

Ezért azt gondolom, hogy ezt a folyamatot, ami valós nemzeti konszenzust igényel, lehetne a nulla pontról kezdeni. Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy erre egyébként lenne idő. Semmi nem indokolja ezt a rohanást, hogy ennyire erőltetett menetben kelljen ezeket a törvényeket meghozni, különösen nem a választójogi törvényt.

Egyébként meg arra az érvelésre, ami a legitimitással kapcsolatos, hogy az ellenzéki pártok is itt ülnek és vannak választások: az 1920-as, 1930-as években is volt parlament, ebben a parlamentben is ültek ellenéki pártok, akkor is volt választás. Ennek ellenére azt mondani, hogy legitim döntések születtek volna vagy demokratikus társadalomnak nevezni a Horthy-időszakot, nem lehet, nem lehet, képviselőtársaim. (Közbeszólások a kormányzati oldalról.) Itt nyilván más véleményen vannak, mintapéldánynak gondolják ezt a kérdést. Megbomlott a technikai koalíció. De visszatérve: Gulyás képviselő úrnak az az érvelése, ami gombnyomásoktól teszi függővé a legitimitást, és politikai döntéseket hoz nemzeti sorskérdésekben, nyilvánvalóan elfogadhatatlan és a XIX. századi Bourbonokra emlékeztető döntés.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra az LMP-képviselőcsoportból Karácsony Gergely képviselő úr következik. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr!

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Remélem, nem gondolja azt, hogy bírálom a házvezetést, ha hozzáteszem, az is szégyenletes, hogy nem tévéközvetítésben megy ez a vita. Bár engem egyébként a legkevésbé sem érdekel, tehát nem az alapján szoktam megválogatni a szavaimat, hogy éppen nézik a tévénézők az adást, vagy pedig nem.

Engedjék meg, hogy az LMP módosító javaslatairól beszéljek, szigorúan a részletes vita szabályai szerint, tehát mondani fogom, hogy mely ajánlási pontokról van szó. Azonban még egyszer szeretném elmondani, hogy az a kevesebb mint 30 perc, ami rendelkezésünkre áll az LMP részéről, az sajnos nagyon kevés lesz ahhoz, hogy hosszasan érvelni tudjak. Kíváncsi lennék, hogy mondjuk, a Fidesz az eredeti 80 percét hogyan tudta volna, Semjén Zsolt, Kőszegi Zoltán vagy a Fidesz és a KDNP óriási időkeretét azoknak a módosító indítványoknak szentelni, hogy mondjuk, Kiskőrös helyett Kalocsa legyen az egyik választókerület központja, Dabas helyett pedig Ráckeve. Azt gondolom, ha egy pártnak van mondanivalója, meg sok érdemi módosítása van egy törvényjavaslathoz, akkor talán adhatnánk neki lehetőséget arra, hogy érveljen is mellette, úgyhogy igyekszem is ezt megtenni.

Összesen öt témában nyújtottunk be képviselőtársaimmal módosító javaslatokat. Ertsey Katalin képviselőtársam fog a női kvótáról beszélni; engedjék meg, hogy én a másik négy témacsoportról beszéljek.

(14.00)

Az egyik ez a bizonyos választókerületi bizottság, amiről már itt tulajdonképpen kialakult a vita, és amiről azt gondolom, hogy talán a legfontosabb olyan módosítás lenne, amit a Háznak el kellene fogadnia: ez a 11., 38. és 39. ajánlási szám.

Engedjék meg, hogy hadd idézzem az egyik politikustársukat: "Húsz év tapasztalata alapján a szakma igen nagy biztonsággal ki tudja sakkozni, hogy melyek a biztos körzetek és melyek a kevésbé biztosak." - mondta Turi-Kovács Béla az alkotmányügyi bizottság ülésén, azt hiszem, a múlt héten, ami eléggé szöges ellentétben áll Kósa Lajos képviselőtársamnak az előterjesztők nevében tartott expozéjával, aki arról beszélt, hogy tulajdonképpen nem tudunk semmit a választókerületekről, nem lehet itt tudatosan manipulálni, még ha akarnánk se, még ha a kezünk saját magunk felé húzna, akkor se tudnánk ezt megtenni. Hát, egyeztessenek akkor Turi-Kovács Bélával, hogy ne beszéljen ennyire ki a pártegységből, mert ez így nagyon ciki.

Ugyanakkor persze mindenki tudja, aki kicsit ismeri a politikát, hogy igenis a választókerületek politikai szimpátiáit lehet ismerni, igenis földrajzi értelemben nagyon jól körülhatárolható a pártok szavazótábora, és azt kell mondjam, hogy nemcsak az elmúlt húsz évben, hanem aki ismeri a politikai földrajz szakirodalmát, akkor pontosan lehet tudni, mondjuk, hogy III. Napóleon 1852-es szavazataránya milyen erős korrelációban van a francia szélsőjobb jelenlegi szavazótáborával, vagy hogy magyar példát mondjak, mondjuk, az 1935-ös birtokösszeírás és a Fidesz 2010-es szavazataránya között is óriási a korreláció. Sajnos a történelem, vagy nem sajnos, de eléggé jól lecövekelte a különböző országrészeket különböző pártok mellett. Ezzel nincs is baj, csak az a baj, amikor a pártok ezt a tudást bevetik fegyverként arra, hogy elcsorbítsák a választók akaratát.

Az a választókerületi rendszer, amelyet önök ebben a törvényjavaslatban megfogalmaznak, nagyon egyértelműen alkalmas arra, hogy a választók akarata ellenére a Fideszt hatalmon tartsa. Ennek a valószínűsége sajnos elég komoly, mert összességében ez a rendszer úgy fog működni, hogy körülbelül 3-5 százalékot - attól függően, hogy milyen az ellenzéki pártok közötti szavazatarány - kell ráverni önökre ahhoz, hogy az első pártnak nagyobb szavazataránya legyen, mint önöknek. És ez kifejezetten azért van, mert önök szorgalmas munkával az elmúlt időszak választási adatait kimatekozva olyan választókerületi beosztás csináltak, amelyben a Fidesz-szavazók szavazata többet ér, mint az ellenzékieké.

Erre csak egy intézményes megoldást tudunk javasolni, egy olyan megoldást, ami egyébként nemzetközileg teljes mértékben elterjedt. Most függetlenül attól, hogy lehet-e a parlament szuverenitását egy olyan kérdésben megkötni, amely kérdés tulajdonképpen egy olyan eljárásra vonatkozik, ami a parlamenti többséget hozza létre - erről egy érdekes jogfilozófiai vitát lehet folytatni -, én be fogok nyújtani egy kapcsolódó módosító javaslatot a saját módosítómhoz, hogy ne legyen kötelező a parlamentre a bizottság ajánlása; meglátjuk, hogy így akkor tetszetősebb lesz-e. Nyilván Gulyás Gergely képviselőtársam megsúgta az előbb, elmondta az előbb jegyzőkönyvön kívül, hogy politikailag ez persze ugyanúgy nem kedvez önöknek; de hát az önök politikai érdekei engem kevésbé érdekelnek, engem a magyar demokrácia érdekei érdekelnek. Nem szeretném, hogy Magyarország egy olyan válság elé kerüljön, önök egy olyan válságba sodorják például, hogy a választók többsége önök ellen szavaz, mégis önök maradnak hatalmon, csak azért, mert egy ilyen választókerületi beosztást sikerült összehozniuk.

A megoldás tehát egy olyan testület, amelyben egyébként benne van az önök kormánya által kinevezett igen kiváló statisztikus, a KSH jelenlegi elnöke; aminek tagja az önök által megszavazott, a Fidesz korábbi delegáltja, az Országos Választási Bizottság elnöke, akinek egyébként én a szakmai tisztességét nem kérdőjelezem meg - főleg legutóbb az LMP népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos OVB-döntés kapcsán meg végképp nem -, és három olyan szakértő, akiket a Tudományos Akadémia jelöl ebbe a testületbe. Ha ezen az úton járnánk, akkor az a fajta bizalom talán helyreállhatna, és nemcsak az ellenzéki pártok bizalmáról van szó, sőt, legkevésbé arról, hanem azoknak a választóknak a bizalmáról, akiknek a bizalmára a Magyar Köztársaságot alapozni lehet. Ez tehát az egyik nagyon kardinális javaslat, amelyet ajánlok a figyelmükbe.

A másik az a javaslatcsokor, ami a választási rendszer működésének arányosságát tudná egy kicsit erősíteni. Azt gondolom, hogy arról még talán el lehetne vitatkoznunk, hogy a választási reform alapelve az az elv legyen - és önök tulajdonképpen ezt az elvet ígérték már tavaly májusban -, hogy nagyjából a jelenlegi status quót nem megváltoztató módon nyúljunk hozzá a választási rendszerhez. Önöknek kétharmaduk van, tehát nyilván az önök szava ebben a vitában többet ér, és az kiindulópont lehet a konszenzushoz, ha azt mondjuk, hogy olyan választási rendszert szeretnénk, amely nagyjából az arányosság szempontjából őrzi a jelenlegi status quót. Ez ellentétes lenne az LMP elveivel, de egy olyan dolog lenne, amiről lehetne vitatkozni.

Ez a javaslat messze nem ilyen, ez a javaslat valószínűleg Európa legaránytalanabb választási rendszere lenne 2014-ig, mert könnyen lehet, hogy Nagy-Britanniában is meg fogják szüntetni a jelenlegi relatív többségi rendszert. Egyébként éppen azért, mert ez Nagy-Britanniában 300 éve működő választási rendszer, és a pártok társadalmi beágyazottsága annyira erőteljes, és a szavazók annyira hozzászoktak ahhoz a rendszerhez, hogy a brit választási rendszer aránytalansági mutatói kisebbek, mint annak a választási rendszernek, amit önök most éppen fabrikáltak.

Ezzel kapcsolatosan nyilván van egy olyan elképesztően bornírt javaslatuk, ez a bizonyos túlkompenzáció, ami egyébként szerintem masszívan alkotmányellenes is, hiszen azt eredményezi, hogy bizonyos állampolgárok szavazatát kétszer számítsa a rendszer, és teljesen ellentétes a kompenzáció eredeti értelmével. Láttam, hogy jobbikos képviselőtársaim szó szerint beadták azt a javaslatot, amit én is, hogy ezt töröljük, tehát azt gondolom, hogy ez egy - legalábbis szimbolikus értelemben - mindenképpen fontos kérdés, de nem csak szimbolikus értelemben, hiszen az aránytalanságot tovább növeli ez a javaslat.

És egy másik olyan technika, amit megfontolásra javaslunk, hogy arányosabban tudjon működni a rendszer, ez pedig az, hogy a most egy nagy kalapba beöntött kompenzációs és listás szavazatokat vegyük külön, és legyen egy kisebb, kevesebb mandátumot érintő országos listás mandátumarány, és legyen egy nagyobb arány, amit a kompenzációs szavazatoknak tartunk fönn. A mi javaslatunkban az szerepel - ez nagyjából az LMP koncepciójának az adaptálása az önök javaslatához -, hogy 23 országos listás mandátum legyen, és 70, amit kompenzációs módon osztunk ki, tehát azokból a szavazatokból, amelyek nem eredményeztek egyéni mandátumot.

Tehát lehet az arányosságot úgy is erősíteni egy választási rendszerben, hogy a parlament létszámát radikálisan csökkentjük, de nagyobb mértékben csökkentjük a listás mandátumokat, mint az egyénieket, hiszen az egyéni választókerületek esetében így is komoly probléma az, hogy ezek túlságosan nagy választókerületek lesznek. Az ezzel kapcsolatos javaslataink a 10., 25., 30. és 31. ajánlási szám szerint találhatók meg a bizottsági ajánlásban.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Még két nagyon fontos kérdés, amiről azt gondolom, hogy szintén órák hosszat lehetne vitatkozni, és sajnálom, hogy például az eseti bizottságban is ezek kevésbé kaptak szót, és itt is sajnos elsikkad a vita: az egyik az ajánlási rendszer. Ezzel kapcsolatosan is azt gondolom, hogy önök nem velünk állnak vitában, tehát nem a teljes ellenzékkel, hanem a teljes magyar szakmával, választáskutatási szakmával. Magyarországon olyan választási szakértő, aki amellett érvelne, hogy a jelenlegi ajánlási szisztéma jó, jogszerű, méltányos, azt a fajta elvet, hogy korlátozzuk, hogy a passzív választójogot, a jelöltek indulását valamilyen módon korlátozzuk, méltányosnak tartaná, vagy aki azt mondaná, hogy ez a rendszer nem veszélyezteti az állampolgárok személyiségi jogait és a személyes adataikat, ilyen ember nincs Magyarországon.

(A jegyzői székben Földes Gyulát

Móring József Attila váltja fel.)

Tudom, önök erre azt mondhatják majd, hogy persze az eljárási jogi törvényben még lehet ezeket pontosítani, csak ugye az a baj, hogy az eljárási törvény teljesen tudatosan nem együtt van tárgyalva ezzel a javaslattal, ami önmagában procedúrásan szerintem teljesen elfogadhatatlan, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy amit megszavazunk, annak milyen konzekvenciái lesznek, hiszen a másik törvényben még simán hozzá lehetne nyúlni.

Tehát a minimum, amit ebben a rendszerben meg kell tennünk, az véleményem szerint két olyan módosítás, ami tulajdonképpen megint egy kompromisszumos javaslat, hiszen az LMP egyébként teljes mértékben eltörölné ezt a rendszert; egyrészt azt, hogy csökkentsük a szükséges ajánlások számát. Nem tudom, hogy miért kell Magyarországnak Európa-bajnoknak lennie az ajánlási számokat illetően, tehát az egy választópolgárra jutó ajánlások szükségességét tekintve. Ezt már elmondtam többször, hogy messze Magyarországon követeli meg a legtöbb ajánlást a választási rendszer. Az egyetlen példa ugye Dánia, ahol egyébként nagyon bonyolult választási rendszer van, de vannak olyan körzetek, ahol egyéni jelölteknek is kell indulást szerezni, azonban a parlamenten belüli pártoknak tilos ajánlásokat gyűjteni, tehát tulajdonképpen szabad a pálya, csak a parlamenten kívüliektől követeli meg a rendszer, hogy egy minimális társadalmi támogatottságot felmutasson.

A javaslatunkban az szerepel, hogy 1500-ról 500-ra csökkentsük az ajánlások számát, és van egy másik szempont, ami egyszerre könnyítés, tehát a politikai sokszínűséget segíti elő, másfelől meg egy teljesen logikus szabály. Ez pedig az, hogy az égadta világon semmi nem indokolja azt, hogy egy állampolgár egy jelöltet tudjon támogatni, hiszen az ajánlás nem egy szavazat. Az ajánlással azzal járul hozzá az állampolgár, hogy az a jelölt meg tudja magát mérettetni. Ettől ő még szavazhat egy másik pártra, szavazhat egy másik jelöltre, lehet az ő számára fontos az, hogy minél több jelölt közül lehessen választani, nem is biztos, hogy az ajánlási periódusban a kampányoló tudja, hogy kire akar majd szavazni. Miért ne támogathatna több jelöltet? Egyébként szintén nemzetközi tapasztalat már az, hogy a legtöbb országban, ahol ajánlásokat kell gyűjteni, nincsen ilyen megkötöttség, nem látom be, hogy ez miért lenne logikus.

Végül a negyedik olyan fontos pont, amiről szerintem meg kéne fontolni a javaslatunkat. Itt is egy kompromisszumos javaslattal állunk elő, tehát nem az LMP eredeti javaslatát, hanem egy, az önökéhez már jobban hasonlító javaslatot teszünk, ez pedig a kétfordulós választási rendszer kérdése. Annyiban mondom, hogy kompromisszumos, hogy az LMP eredeti választójogi koncepciójában az szerepelt, hogy a jelenlegi szabályozást tartaná meg, tehát ahol az első három jelölt juthat tovább, illetve amennyiben több jelölt is eléri a 15 százalékot, akkor azok, akik 15 százalék fölött szerepeltek.

(14.10)

A javaslatunk, amit most benyújtottunk az önök törvényjavaslatához, már azt mondja, hogy mindenképpen az első két jelölt jusson tovább. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, hogy nehogy azt gondolják, hogy mi azért szorgalmazzuk ezt a módosítást, mert abban bízunk, hogy valamilyen pártok közötti együttműködés révén az LMP, mondjuk, visszaléptetésekkel esetleg nagy számban tud egyéni mandátumokat nyerni. Ebben a javaslatban papírforma szerint, a jelenlegi közvélemény-kutatási adatokat figyelembe véve nagy valószínűséggel egyetlenegy jelölttel se jutna be a második fordulóba, ezzel együtt is azt gondolom, hogy a második forduló mellett számos érv szól.

Az egyik érv az, hogy a kétfordulós rendszer kikényszeríti azt, hogy az, aki a többségi elv szerint megkapja a mandátumot, az valóban az állampolgárok többségének a szavazatát bírja. A jelenlegi rendszerben ad absurdum valaki 3 százalékkal is lehet egyéni képviselő, ha az összes többi jelölt ennél is kevesebbet kapott. Nyilván ez nem túl reális, de az abszolút reális, hogy valaki 30-35 százalékkal egyéni mandátumot szerezzen, és azt kell mondjam, hogy ez elég valószínű, ráadásul főleg a Jobbik esetében, amelyről könnyen elképzelhető, hogy bizonyos válságrégiókban az egyfordulós rendszerben egy kicsi relatív támogatottsággal elviszi - egyébként önök elől - a mandátumot.

Tehát ez az egyik érv. Az egyik érv az, hogy aki elviszi a többségi elv alapján a mandátumot, amögött tényleg legyen többségi akarat. Ne lehessen relatív többséggel valakiből egyéni képviselő, mert soha nem fogja tudni majd azt mondani, hogy a választókerület polgárainak a többsége rám szavazott. Ő ezt nem fogja tudni mondani soha, hacsak nem olyan nagy, kiugró eredményt ér el, amire az elmúlt hosszabb időperiódusra visszatekintve viszonylag kevés esetet találunk.

A másik, ami a két forduló mellett szól, hogy igenis, a kétfordulós rendszer az, ami összeköti az arányosság és a stabil kormányzás szempontjait, amit állandóan úgy állítanak be önök, mintha ezek egymással ki nem békíthető szempontok lennének, pedig valójában ez nem így van. Franciaországban is, ahol többségi választási rendszer van, de két fordulóban működik, a francia választási rendszer is arányosabb, pedig csak egyéni mandátumok vannak, mint az a rendszer, amit önök javasolnak. Ráadásul Franciaországban egyébként nyilván nemcsak a választási rendszer, hanem a kormányzati rendszer miatt, a félelnöki rendszer miatt is sokkal stabilabb a kormányzás, mint sok európai országban.

Az szól a két forduló mellett még, hogy valóban a teljesen világos kormányzati alternatívák közül választhatnak a polgárok. Elmondtam már az általános vitában is, hogy önök, amikor 1998-ban második helyezettek voltak a választáson, és végül is azt mondták, hogy önök egyébként korábban kizárt módon belengették a koalíciót a Kisgazdapárttal, a magyar választópolgárok ebből a helyzetből indultak ki, és elfogadták ezt a fajta politikai paktumot, és annak tudatában szavaztak önökre a második fordulóban nagy arányban, hogy egy kisgazda és fideszes koalíció lesz. Az, hogy jól döntöttek vagy sem, ez nyilván politikai ízlés kérdése, de az, hogy a rendszer ezt a rugalmasságot tartalmazza, és ennek van egy nagyon pozitív hatása arra, hogy erősebb legitimitást ad a kormánytöbbségnek, én azt gondolom, hogy ez nagyon fontos.

És persze tudom azt, hogy önöket nem mindig érdekli az, hogy mi az ország érdeke, vagy hogyan lenne ideális. Szeretnék egy olyan érvet is elmondani, ami talán önöket is meghatja, mégpedig azt, hogy egyszerűen nem értem, hogy a Fidesz miért erőlteti az egyfordulós rendszert, hiszen a Fidesznek a kétfordulós rendszer az érdeke. Ha megnézzük a jelenlegi adatokat, és azt gondoljuk, hogy nagyjából a pártok támogatottsága radikálisan nem fog eltérni attól, ahol most tartunk, akkor önök a második fordulóban vagy a jobbikos szavazók támogatásával fogják megverni az MSZP-s jelölteket, vagy az MSZP-s szavazók támogatásával fogják megverni a jobbikosokat.

Tehát tulajdonképpen az a fajta érvelés, hogy az egy forduló valami tisztább képletet ad, ez valójában egyáltalán nem igaz, a második forduló az, ami engedi a választópolgároknak, hogy a másodlagos preferenciáikat is érvényesítsék, stabilabb kormányzást ad, nagyobb legitimitást ad a kormánytöbbségeknek. Ne gondolják azt, hogy mindig olyan nagy támogatottságot fognak szerezni a választáson, mint legutóbb, 2010-ben.

Egy dologra még reagálnom kell, amit szóvá tettem már a népszavazási törvény vitájánál is, és most előjött, Salamon László képviselőtársam utalt rá, hogy csak az ügydöntő népszavazás az, ami el tudja téríteni vagy tudja korlátozni a parlamenti képviselők szabad mandátumát és a parlament szuverenitását.

Nem ehhez a törvényhez tartozik, de mégis nagyon fontos elmondani, hogy önök teljesen tudatosan tiltott népszavazási tárggyá tették a választási törvényt. Azért kell ezt elmondani, mert ez a választási rendszer, amit önök most éppen megfogalmaznak, egy népszavazáson biztosan nem nyerné meg a lakosság többségi támogatását. Azért mondom ezt, mert a közvélemény-kutatások igenis arról szólnak, hogy a magyar választók a jelenleginél is sokkal arányosabb választási rendszert támogatnának. Az a közvélemény-kutatás, ami 2009-ben készült, és egyébként tudok arról, hogy egy újabb közvélemény-kutatás is meg fog jelenni a napokban, mind-mind arról szól, hogy a magyar választók arányosabb választási rendszert akarnak, mint ahogy egyébként ez jogos is, hiszen azt szeretnék, ha az ő politikai ízlésüket fejezné ki a parlament összetétele, és nem valamifajta törvényi manipuláció áldozatai lennének, és ők maguk dönthetnék el azt, hogy hány színt és milyen arányban akarnak a politikai palettán vagy a parlamentben látni.

Azt gondolom, az, hogy a korábbi alkotmányhoz képest most a népszavazás körében tiltott tárgy a választójogi törvény, az azt is mutatja, hogy önök pontosan tudják, hogy az, amit most csinálnak, az nem legitim. Ezen egy kicsit lehetne javítani azzal, hogyha elfogadnák azokat a módosító indítványokat, amelyeket az ellenzéki képviselők és az LMP képviselői benyújtottak.

Kérem, hogy fontolják meg, könnyen lehet, hogy ehhez a választási rendszerhez nagyon sokáig nem fogunk tudni hozzányúlni, ezt fogja Magyarország maga előtt görgetni, és bizony könnyen lehet, hogy ebből még nagyon sok problémája lesz, nem önöknek, hanem az egész magyar demokráciának.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP, szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Dúró Dóra képviselő asszony, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A választókerületek határainak egypárti meghúzásához hasonlóan felháborító részről szeretnék beszélni, ez pedig a túlkompenzáció, tehát hogy azt a jelöltet is kompenzálni szeretné a javaslat, aki egyébként mandátumot szerez. Gyakran bújnak amögé, hogy különböző nemzetközi példákat hoznak fel, itt Nagy-Britanniát is hallhattuk, amely egyébként valóban, ha csak a választási rendszert vesszük figyelembe, akkor aránytalanabb, mint a magyar választási rendszer, de éppen a társadalmi helyzet, ami mögötte van, arányosabb eredményt produkál, mint az a választási rendszer, mint amit önök bevezetni készülnek.

Ilyen a világon viszont nincsen. A győztest nem kompenzáljuk túl. Ha valaki mandátumot szerez, akkor ott nincs miért kompenzálni. A kompenzáció arról szól, hogy azokat a jelölteket, azoknak a pártoknak a jelöltjeit kompenzáljuk, akik nem szereztek mandátumot. Aki mandátumot szerez, azt nincs miért kompenzálni. Ráadásul, ha ezt benne hagyjuk a rendszerben, elképesztő aránytalanságot fog belehozni a rendszerbe, hiszen aki mandátumot szerez, megszerez egy mandátumot, míg a többiek nullát, és a töredékszavazatokkal gyakorlatilag majdnem ugyanannyi töredékszavazatot fog szerezni, mint az összes többi jelölt. Ha mindenkit kompenzálunk, a győztest is kompenzáljuk, akkor gyakorlatilag senkit nem kompenzálunk, hiszen mindenki visz töredékszavazatokat. Tehát ezt kompenzációnak nevezni elég arcátlan dolog.

Számos alkalommal hivatkoztak itt már ebben a vitában is a felhatalmazásra, de azért azt szeretném jelezni, hogy nem volt benne a programjukban, hogy tovább szeretnék aránytalanítani a választási rendszert, sőt, Lázár János frakcióvezetőként szeptember elején küldött levelet a frakcióknak, amelyben - a Jobbiknak legalábbis - azt írta, hogy a Jobbik által számtalanszor kifogásolt aránytalanságot szeretnék orvosolni az új választási rendszerben. Ehhez képest benyújtottak egy olyat, amely még inkább aránytalanná teszi a választási rendszert.

Ez volt a 30-as ajánlási pont, emellett szeretnék a 8-asról és a 9-esről beszélni, amelyet képviselőtársaimmal, jobbikos képviselőtársaimmal nyújtottunk be, ez pedig az Országgyűlés létszámával kapcsolatos.

Tavaly júniusban Navracsics Tibor és néhány képviselő úr - egyébként köztük Kósa Lajos is, aki beterjesztője ennek a törvényjavaslatnak is - beterjesztettek egy másik választójogi törvényjavaslatot. Tehát Kósa Lajos két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó választójogi törvénynek a beterjesztője, előterjesztője ebben a ciklusban, és egyébként mind a kettőt tárgysorozatba vette az Országgyűlés. Abban is az szerepel, és a Jobbik is azt támogatná és az lenne logikus, hogyha 90 egyéni választókerület lenne, hiszen e szerint a javaslat szerint a határon túli magyarok egyéni képviselőkre nem szavaznak, listára viszont szavaznak. Tehát több ember fog szavazni a listára, több embert képviselnek majd a listán bekerülő képviselők, mint ahányan egyéni választókerületben az egyéni választókerületi képviselőkre szavaznak. Ezért az lenne logikus, ha több ember áll a listán megválasztott képviselők mögött, hogy akkor több listás képviselőt hozunk be az Országgyűlés, mint ahány egyéni választókerületi képviselőt. De ennek a logikának is ellentmond ez a javaslat, amikor 106 és 93 főben határozza meg ezeket a számokat.

Sajnos, a szűkös időkeret miatt és még képviselőtársaim hozzászólásai miatt nem tudom a többi ajánlási ponttal kapcsolatban kifejteni a véleményemet, de nagyon örülnék, ha mondjuk, a Fidesz átadna majd a Jobbiknak néhány percet, hogy erre lehetőségünk legyen.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ertsey Katalin képviselő asszony, az LMP képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

(14.20)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 19. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amiben szomorúan állapítjuk meg, hogy a Fidesz egyáltalán nem foglalkozik ebben a választójogi törvényjavaslatban a magyar társadalom felét alkotó nőkkel, ezért azt a javaslatot tesszük, hogy egyharmadot, méghozzá minden harmadik helyre nőt jelöljenek a pártok az országos listában.

Nemrég volt egy vitanap is ebben a Házban. Abban ezen a vitanapon mindenképpen egyetértettünk, hogy kell több nő a parlamentbe, tarthatatlan a jelenlegi helyzet, miszerint 9 százaléknyian képviseljük a társadalom felét. Ezt minden épeszű ember beláthatja. Nem is érvelnék hosszasan amellett, hogy miért fontos ez, kutatások kimutatják, hogy milyen minőségi javulást hozna a döntéshozatalban, ha több nő venne ebben a részt, hiszen a nők képzettebbek ma már, és biológiai adottságunk az, amitől mások vagyunk, mint a férfiak: alkalmasabbak vagyunk arra, hogy az eltérő szempontokat összehangoljuk. És mi más lenne a politika, ha nem az eltérő szempontok összehangolása a közjó érdekében.

Hogy hogyan érjük el ezt, arra sajnos önöknek nincsen válaszuk, nekünk van. Az ajánlási pontban azt javasoljuk, hogy minden harmadik jelölt az országos listán nő legyen, vagyis női kvótát javasolunk, aminek a nemzetközi szakirodalomban az a neve, hogy átmeneti, különleges intézkedés. És itt szeretném megköszönni azoknak, akik a társadalmi vita során támogatásukról biztosították ezt a javaslatot, köztük van Szalma Botond, a KDNP új alelnöke, számtalan kitűnő kutató, szakember a közgazdaság-tudományi egyetemtől a nőkutatókon keresztül, a Talita keresztény női portál egyik szerzője is írt erről, illetve II. János Pál is már '95-ben arról biztosította egy beszédében a hallgatókat, hogy szükséges - akár törvényi szabályozással is -, hogy biztosítsuk a nők részvételét a közéletben. Ezt nemrég XVI. Benedek pápa is idézte; ugyan nem a Facebookon szólt hozzá a mi vitánkhoz, de Afrikában beszélt erről.

Próbáltunk többpárti módosítót benyújtani, és az egyeztetések során azt is javasoltuk, hogy nyújtsanak be egy olyan kapcsolódó módosítót esetleg, amivel átmeneti hatályt szabnak erre. Tehát ne adjuk fel a most megcélzott 16 százaléknál, hiszen azért az egy nagyon szerény növekedés lenne, még ha meg is duplázná a mostani arányt, 30 százalék az, ami fölött elkezd hatni valójában a nők jelenléte. Tehát nem kell aggódni, uraim, önöknek még nagyon sokáig a hegemóniája megmarad a Házban, csak valamiféle halvány jelzést adnánk a társadalom felé, hogy elindulnánk egy igazságosabb, egy jobban képviselő rendszer felé.

Mindössze két olyan szokványos és tájékozatlanságon alapuló érvet fogok megcáfolni, ami meglepő módon még kiváló alkotmányjogászok száját is gyakran elhagyja. Az egyik az, hogy nem szabad beavatkozni a rendszerbe, a természetes kiválasztódásra kell hagyatkozni. Nos, ezt az elmúlt húsz év fényesen cáfolta, egyre több a női jelölt ugyanis, tehát egyre többen érzik alkalmasnak még a jelenlegi borzalmas hangulatban is azt, hogy szeretnének a közéletben részt venni, mégis egyre kevesebben lesznek közülük képviselők, ugyanis pártközpontok, adott esetben, az önök esetében egyetlenegy ember dönti el azt, hogy kiből lesz végül jelölt és kiből nem. És mivel ezek a döntéshozók - adott esetben ez a döntéshozó - elsősorban vagy adott esetben kizárólag hatalmi szempontokat vesznek figyelembe, és a hatalomról való lemondás nem éppen gyakorolt erényük, ezért nem csoda, hogy a nők sorra kikerülnek a bejutó helyekről.

A pártokon belül működő nőtagozatoknak a bűnrészességéről most nem ejtenék szót. Valóban bűnrészesek ebben, de nem ők a fő bűnösök, azt gondolom, hogy minden pártnak van teendője abban, hogy felkészítse, felkutassa azokat a jelölteket, akik valóban nem kvótanévként, hanem alkalmas jelöltként tölthetik be a fenntartott helyeket.

A második gyakori érv, ami rendkívüli tájékozatlanságra vall, azt mondja, hogy ez egy diszkriminatív javaslat. Nos, a Magyar Köztársaság - hamarosan Magyarország - esélyegyenlőségi törvényében, amit egyelőre még nem iktattak ki szerencsére, nevesítve benne van az, hogy nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, ha egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport - ez itt a nők - esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul. Sőt nevesíti azt is, ha egy párt az alapszabályában ilyet rögzít, vagy törvény nevesíti ennek a fajta esélyegyenlőtlenségnek a felszámolását, az nem diszkriminatív. Ezt ezúton is üzenem Sólyom Lászlónak, aki sajnos most nincs itt, alkotmányjogászként én nagyon tisztelem őt, de sajnos ebben a téved.

Abban is tévednek, hogy alkotmánysértő lenne ez a javaslat, hiszen az alaptörvény kifejezetten nevesíti azt a Szabadság és felelősség XV. cikkelyében, hogy Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti, valamint külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Tehát semmiféle olyan akadálya, ami itt az előzőekben felmerült, és nyilván laikus választók megtévesztésére alkalmas lehet - az alkotmányjogászok egyértelműen kimutatták, hogy nem alkotmányjogi probléma van ezzel. Az a probléma ezzel talán, hogy le kellene mondani előjogokról, és azt a fajta férfikvótát vagy párthűségkvótát, hiszen ma - azért ne csaljuk meg magunkat - nem kizárólag az alkalmasság dönt a jelöltek személyéről, ezt feladják valamelyest, különösen egy csökkenő parlament esetén. De én arra kérem önöket, hogy fontolják meg, hiszen a világ több mint száz országában alkalmazzák sikerrel a kvótát. Sok helyen már ki is vezették, hiszen elérték a célt, és már nincs szükség a kvótára. Ezért nem találnak kvótát egy csomó olyan országban, amire gyakran hivatkoznak. Ott maximum a pártok önként vállalt kötelezettsége, hogy 30, 40, 50 százalékban nőket jelölnek.

A térségünkben még a kvóta az, ami megoldást jelent. Ha példát vesznek Lengyelországról, ők elégedetlenek voltak a 20 százalékos aránnyal - ugye, ez az, amiről mi még csak álmodunk -, és 2011 elején 35 százalékos kvótát szavaztak meg. A miniszterelnök úr, aki - talán tudják - egy konzervatív polgári oldalt vezet, kicsit csalódott volt, hogy nem sikerült 50 százalékos arányt kiharcolni.

Azt gondolom, hogy egyetlenegy módon lehet ezt a fajta küzdelmünket a nők méltó képviseletéért a magyar parlamentben leállítani, kifogni a szelet a vitorlánkból, ha önök - és ez minden parlamenti pártnak szól, de elsősorban a most uralkodó kétharmadnak - bejelentik, hogy túlszárnyalják az eddig alkalmazott kvótákat, elfogadják az LMP kihívását, és a jelenleg általunk 33 százalékban meghatározott női kvótát meghaladják, bejelentik, hogy 2014-ben ennél magasabb arányban, legalább 35 százalékban nőket fognak bejutó helyre jelölni a listáikon. Én nagyon várom ezt a bejelentést, addig is folytatjuk a harcot. Ha ebben a törvényi vitában nem sikerül elérnünk, akkor az eljárási törvényben folytatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egészen biztos, hogy ezt a módosító indítványt meg fogom szavazni, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja is így járjon el.

Nekem azért is tetszik különösen ez a módosító indítvány, mert nem azt mondja, hogy az országos listán két egymást követő férfi után nőt kell jelölni, hanem azt mondja, ha két egymást követő helyen azonos nemű jelölt szerepel, akkor egy ellenkező neműt kell állítani. Tehát olyan listát is el lehet fogadni - ajánlom a Fidesznek, a KDNP-nek -, hogy két nő, egy férfi; két nő, egy férfi. Tehát én ezt egy jó módosító javaslatnak tartom, és azt gondolom, azok az érvek, amelyeket Ertsey képviselő asszony elmondott, figyelemre méltóak. Biztos, hogy jót tenne a magyar közéletnek egy ilyen szabály elfogadása.

Ugyanakkor azt is szeretném világossá tenni, hogy a Magyar Szocialista Párt, amelyik érvényes kvótaszabállyal rendelkezik a saját párttestületei, pártlisták és a saját választási szabályai szerint, megkínlódta már azt az időszakot, hogy ezt hogyan lehet érvényesíteni. Voltak ebben is ellentmondások, tehát nem egyszerű ez a dolog, és még egy olyan baloldali pártban is, ahol egyébként a párt értékrendjéből fakad az, hogy segíti az esélyteremtést, azt tudom mondani, hogy bizony küzdelmes volt azt végigcsinálni, hogy tudjunk ezeknek a szabályoknak érvényt szerezni.

Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatási törvény vitájában az LMP öt percet átadott a Magyar Szocialista Pártnak az időkeretéből, mert a vita során ez szükségesnek mutatkozott. Köszönöm szépen ezt a nagyvonalúságot, és hogy ezt a fontos témát a választással kapcsolatban az LMP meg tudja érvelni, ezért a Magyar Szocialista Párt időkeretéből most öt percet kérünk átadni az LMP-nek, és így megköszönjük ezt a gesztust, amit reggel kaptunk tőlük.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

(14.30)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak a Jobbik-képviselőcsoportból.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is a 19. ajánlási ponton szereplő módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, miután ketten jegyezzük ezt a módosító javaslatot Ertsey Katalin képviselőtársnőmmel, és ilyen értelemben úgy érzem, talán egyfajta példát is mutatunk abban, hogy pártokon felüli, pártokon átívelő kérdések mellett fel tudnak vonulni olyan képviselők, akik számára, akármilyen neműek legyenek, fontos az, hogy egy igazságtalanság billenjen helyre, tehát kerüljenek a dolgok a helyükre. Ő nagyon szépen elmondta a kvótával kapcsolatos érveiben azt az érvet, hogy egyáltalán nem helytálló az az érvelés, hogy a jelenlegi viszonyok Magyarország 134. helyezése a világ országai között a nők képviseleti arányában egy realitást tükröző arány, tehát ilyen arányban vannak tehetséges, okos, értelmes nők jelen a közéletben.

El kell mondanom, én ezt a módosító javaslatot képviselőként jegyeztem. Én nemzeti jogvédő vagyok, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja, nem vagyok a párt tagja, és ebből fakadóan ennyi mozgásteret élvezhetek, hogy ezt a módosító javaslatot jegyezhetem. A Jobbik-frakció jelen pillanatban még nem támogatja a kvóta megoldását mint eszközt, azonban alapvetően egyetért azzal a célkitűzéssel, amit az indokolásunk is megfogalmaz, hogy a nők közéleti szerepvállalását határozottan támogatni kell, hiszen a döntéshozatalban való részvételük egy olyan ráerősítő, minőségjavító hatással bír akár az országgyűlési, akár bármilyen döntéshozatalra, az ENSZ kutatási eredmények ezt kőkeményen megállapítják, a nők képességeik, rátermettségük miatt képesebbek a kompromisszumok hatékonyabb elérésére, a célok hatékonyabb elérésére, sokkal nagyvonalúbbak tudnak lenni, nem ragadnak le hiúsági kérdéseknél és a többi, ezer szempontot el lehet mondani.

Zárógondolat. Tisza Istvánra mindannyian felnézünk. Ő 1906-ban a nők választójoga kapcsán azt mondta, ez a legnagyobb gyalázat és világvége lesz (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hogyha megkapják a választójogot. Nem lett az; ebből sem lesz az, ha a kvótát alkalmazzuk a nők közéleti szerepvállalása érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Szabó Timea képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport.

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a 19. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni és csatlakozni az előttem szólókhoz.

A lényeg tulajdonképpen elhangzott, az, hogy ez igazából egy átmeneti eszköz lenne. Úgy gondolom, nagyon nagy szükség van erre az eszközre itt, a Házon belül is, nem csak a társadalomban.

Mostanában, sajnos az elmúlt hetek rohamtempójában nem egyszer hangoztak el olyan kijelentések, elsősorban a Fidesz padsoraiból, amelyek arra irányultak, hogy éppen Dúró Dóra képviselőtársam miért nem otthon van a kisgyermekével, vagy én, amikor éjjel 1-kor, 2-kor bent voltam a nemzetiségi törvény vitáján, akkor én is megkaptam, hogy a jó anya ilyenkor otthon van a gyermekével. Azt gondolom, az ilyen kijelentések nem férnek meg ebben a Házban, és pontosan... (Dr. Salamon László és Gulyás Gergely felé:) Egyébként is az, hogy önök most itt folyamatosan duruzsolnak, és kommentálják a hozzászólásomat, azt gondolom, ez is jelez egyfajta tiszteletet, illetve tiszteletlenséget. Én kevésbé találom ezt szórakoztatónak, mint önök, de utána megbeszélhetjük kint a folyosón, vagy ha nyomnak egy kétpercest, akkor meghallgatom (Derültség, zaj a kormánypártok soraiban.) itt a hozzászólásukat, ha ez idetartozik.

Úgy gondolom, pont ez az, ami miatt nemcsak a társadalomban van szükség szemléletváltásra, hanem ebben nekünk, képviselőknek kell irányt, utat mutatni és a minimális tiszteletet megadni, nem azért, mert férfiak és nők vagyunk, hanem azért, mert elismerjük, hogy mindannyian azért vagyunk itt, hogy egy közös ügyért harcoljunk, és egy olyan igazságos társadalmat hozzunk létre, amelyik mindannyiunk boldogságát hozza el, és kérem, ezért támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra megadom a szót Vitányi István képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi-Nagy Tamás hozzászólásához szeretnék néhány gondolatot fűzni. Sajnálom, hogy a képviselő úr az alkotmányügyi bizottság ülésén már nem volt ott, miután hosszasan kifejtette a női kvótával kapcsolatos álláspontját, majd elment. Én nem tartom azért az ő hozzászólását hitelesnek, arra tekintettel, hogy a parlament padsoraiban a nők aránya 9 százalék, a Jobbikban 6,5 százalék, tehát úgy gondolom, azért ott kellene először szétnézni. Ez az egyik dolog.

A másik dolog meg az, hogy én helyi példát mondtam. Az önkormányzatunknál a hat egyéni fideszes képviselőből három nő, mindenféle jogszabály, mindenféle ráhatás nélkül. Nem jogszabályt kell alkotni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel vegyenek részt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Köszönöm, hogy szóba hozta Vitányi képviselőtársam ezt a mai alkotmányügyi bizottsági ülést, akkor elmondom, miért nem voltam ott.

Miután elmondtam ezt a hozzászólásomat, ami nagy vonalakban megegyezett azzal, amit Ertsey Katalin, Szabó Timea és én elmondtunk - egyébként nem, ez tíz perc alatt volt, az asszisztens kollégámmal mértük az időt -, ez oly mértékben felháborította a kormány képviselőjét, hogy természetesen nem támogatták a javaslatot, férfiakról van szó, miután a férfi többségű, Mátrai Márta képviselőtársunk volt ott egyedül nőként, bár ő sem támogatja, gondolom, nem meri vagy nem lehet neki, de gyakorlatilag ezután Rubovszky György KDNP-s képviselőtársunk azt javasolta, hogy ez döbbenetes, ilyen obstrukciót még nem hallott a világon, hogy az andorrai parlament női-férfi arányáról beszélek, micsoda ide nem való dolgokról beszélek, csökkentsük le 3 percre a hozzászólások idejét frakciónként. Majd ezután szerettem volna szót kérni, Salamon úr nem adott szót, erre felálltam, és azt mondtam, azonnal megyek a házelnök úrhoz panaszkodni. El is mentem panaszkodni, de mit találtam? A házelnök úr éppen készült az albán házelnökkel találkozni. Találják ki, milyen nemű az albán házelnök? Nő! Tehát gyakorlatilag nem tudom, miről van szó; nyilván azért nem tudtam itt lenni, mert ezt az ügyet intéztem.

A másik pedig. A Jobbik Magyarországért Mozgalom soraiban itt a frakcióban valóban kevés a nők aránya, én szeretném ezt javítani. Tehát egyetértek Vitányi István képviselőtársammal, és meg kell dicsérnem azért, mert ő azon ritka fehér holló kivételek egyike a férfiak között - nem csak a fehér haja miatt -, azon hozzáállása miatt, hogy ő a hatósági hatókörében nagyobb női részvételt tesz lehetővé, de ezzel ő kivételes helyzetben van. A férfiak döntő többségét az jellemzi, a férfiak döntést hozó testületeit, hogy ha választani kell egy középszerű, átlagos férfi és egy tehetséges, rátermett nő között, akkor az előbbit választják, mert jobban kezelhető, besimulóbb, kezelhetőbb. Nekünk, hála Istennek, van egy Morvai Krisztinánk, van Dúró Dóránk, Bertha Szilviánk, Hegedűs Enikőnk, büszkék vagyunk rájuk, és reméljük, egyre többen lesznek az ilyen típusú képviselőnők, akik előbb-utóbb áthozzák az áttörést, és olyan természetes dolog lesz a nők nagy számú részvétele, mintha éppen azt vesszük, hogy karácsonykor karácsony van.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szabó Timea sérelmezte vagy észrevételezte, hogy felszólalása közben Gulyás Gergellyel szót váltottam. Elnézést kérünk, de egyébként éppen arról beszéltünk, amit ön itt szóvá tett, hogy állítólag lettek volna olyan beszólások, amelyek azt tartalmazták volna, hogy a hölgyeknek az éjszakai tárgyalás helyett a gyerekük mellett van a helyük, arról beszéltünk Gulyás Gergellyel, hogy ha ilyen volt, akkor az igen helytelen volt. Tehát nem a felszólalását akartuk zavarni, hanem egyetértettünk az ilyen beszólások kifogásolásával.

De érdemben engedje meg, képviselő asszony, elmondtuk ezt egyébként, hiszen erről volt egy politikai vitanap is, a hölgyek politikai szerepvállalása természetesen kívánatos dolog, sőt, azt gondolom, ennek a növekedése igenis, be fog következni, s nagyon helyes, hogy be fog következni. Amiben vita van köztünk, az ennek az előmozdítására önök által szorgalmazott eszköz. Nemcsak azért, mert önmagában egy adminisztratív eszköz nem viszi előre a dolgokat, hanem azért is, mert az elképzelésük az én meggyőződésem szerint alkotmányellenes, tudniillik... - (Szabó Timea felé:) kérem, figyeljen akkor! -, tudniillik a pártokat megilleti a szabad jelöltállítás joga, mindegyik pártnak joga van szabadon eldönteni, hogy milyen jelölteket támogat, és mely jelölteket, milyen sorrendben, hogyan és miképpen veszi a listára. Ha ebbe törvény akar beleszólni, akkor ezzel a szabad jelöltállítás sérül, ami végső fokon áttételesen a szabad választások sérülését is jelenti.

Arról van tehát szó, hogy reményeink szerint egy örvendetes társadalmi folyamatot, a hölgyek idővel növekvő szerepvállalását nem ilyen eszközökkel kell támogatni. Pártokon belül kell biztosítani (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) a tehetséges, rátermett hölgyek megfelelő szerepvállalását a politikai életben.

(14.40)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Zagyva György Gyula képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából.

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Köszönöm a szót. Sajnálom, hogy Vitányi István képviselőtársam kiment a teremből (Közbeszólások: Itt van! A másik oldalon van!), ja, ott van, nagyon helyes, neki szeretnék válaszolni, mert látom, hogy nem értette a helyzetet, hogy Gaudi-Nagy Tamás miért szólalt fel a női kvóta miatt. Előrebocsátom, hogy én sem értek egyet egyébként ezzel, de tessék már végre megérteni, hogy a Jobbik-frakcióban nem rabszolgák ülnek, mint önöknél, hogy nincsen saját akaratuk. Itt mindenki elmondhatja a saját akaratát, itt autonóm képviselők vannak, ez a véleménye, elmondja. Önöknél ezt nem lehet. Elhiszem, hogy irigykednek erre, hogy nálunk lehet, önöknél nem lehet. Tessék ezt megérteni!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem csak annak okán, hogy megszólíttattam Gaudi-Nagy Tamás által, és amikor sajnos nem volt a bent a bizottsági ülésen, akkor is elmondtam, hogy nem vitatva azt, hogy valóban jó lenne, ha több hölgy lenne a parlamentben képviselőként, ugyanakkor hivatkoztam az alaptörvény különböző fejezeteire is, amely kimondja gyakorlatilag az egyenlőséget, az egyenjogúságot, a demokratikus jogállamban a választási rendszerre való képességét az országnak. Gyakorlatilag meghatározhatjuk, hogy semmi nem akadályozza meg a hölgyeket abban, hogy induljanak a választáson, és több nő kerüljön be a parlamentbe.

Azt gondolom, hogy ez a kvótában való gondolkodás, mint ahogy elmondtam a bizottsági ülésen is, hogyha munkának tekintjük azt, amit a parlamentben végzünk, márpedig én ezt egy komoly munkának tekintem, akkor az élet bármely területén kvótákról beszélhetnénk ugyanúgy, mint a parlamentben. Tehát én úgy értem, hogy akkor a hölgyek esélyegyenlősége nagymértékben sérül, mert ha megtekintjük azt, hogy hány pedagógus hölgy van az egészségügyben, mi a helyzet, akkor azt kell hogy mondjam, hogy a kvótarendszert a társadalom más szeleteire is ki lehetne terjeszteni, és én nem gondolom, hogy ez jó irányt vetne, illetőleg jó irányba menne.

Azt gondolom, hogy a politikában, legalábbis a Fideszben semmivel nem kevesebbek, nincs kisebb értékük a hölgyeknek, mint a férfiaknak, és valószínű, hogy talán bejátszik abba, hogy a hölgyek száma talán kevesebb a politikai életben, hiszen kitolódott ma már a családalapítási rend, rendszer is. Akkor, ha egy családból egy hölgy elindul, és a politikai életben megpróbál magának lehetőséget teremteni, bizony a családot maga mögött kell tudnia - ha egyedül él, akkor is, ha komolyan vett családban, tehát férj és feleség él együtt, akkor is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát gyakorlatilag a családi támogatás nélkül ez nem valósítható meg, és ez mindkét félre igaz, a nőkre és a férfiakra egyaránt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások sora következik. Elsőként megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A női kvótával kapcsolatosan a Magyar Szocialista Pártnak már nagyon régen van egy ilyen hatályban lévő szabálya, amely mind a parlamenti, mind a párt belső testületeire vonatkozik. A pártban 20 százalékos, a parlamentben is 20 százalékos női kvóta, és amellett még egy 20 százalékos ifjúsági kvóta is van, amelyet figyelembe ajánlanék a parlamentben. Egy nagyon haladó gondolat, hogy nemcsak valóban a politikai pályafutás során hátrányban lévő hölgyeket, hanem a fiatalokat is segíti, az is egy új színt visz a politikai életbe egyébként, hogy a 35 év alatti korosztályok is megjelenéshez jutnak egy számukra hátrányos helyzetben.

Egy picit a női kvótától eltérve azt gondolom, hogy a részletes vitánál néhány olyan kérdés még mindig nyitva van, mint például az előzetes regisztráció kérdése, amely a törvény szerint nem egyértelmű, hogy automatikussá válik-e a választói névjegyzék összeállítása, vagy kiskaput kihasználva lehetőség van arra, hogy a kormányzó pártok előírják majd azt, hogy valami előzetes jogcselekményre legyen szükség e választói névjegyzékbe való bekerülésre, ami azt jelenti, hogy két kampányt kellene lefolytatni, egyet a névjegyzékért adott esetben, hogy ki kerül be a névjegyzékbe, hiszen csak az szavazhat később, aki a névjegyzékbe bekerülne, majd utána a második kampány a tényleges választásokért.

Aztán van egy hungarikum, egy negatív hungarikum, a teljesen abszurd, győztesnek járó kompenzáció, amely tényleg a világon sehol nincsen ilyen formában, sőt, ilyen formában más formában sincsen.

Aztán az országos lista, amely mint a kisgömböc, mindent benyel, benyeli a győztes kompenzációs mandátumokat vagy a szavazatokat, a veszteseket, a határon túli listás szavazatokat, a határon belüli listás szavazatokat, tehát tökéletesen alkalmatlan arra, hogy az arányosság irányában bármilyen lépést tegyen, ezért csak arra a végkövetkeztetésre lehet jutni, hogy megint újra kell kezdeni ezt a folyamatot új egyeztetésekkel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Csöbör Katalin képviselő asszony, Fidesz-képviselőcsoport.

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Igazán nem kívántam hozzászólni, de felszólalásra ösztönöztek a kedves képviselőtársak, ugyanis én sérelmezném, ha kvóta alapján jutnánk be mind a parlamentbe. Én is itt vagyok a legutóbbi választások útján, nem volt kvóta, és mégis itt vagyok. Azt hiszem, a parlamenti vitanap alkalmával elmondtam, hogy Alsózsolcán nincsen kvóta, mégis a polgármester, az alpolgármester, jómagam, a jegyző, az aljegyző, az összes intézményvezető mind nő. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ez a kivétel! Sajnos! - Dr. Molnár Zsolt: Diszkriminatív!) Tehát aki a teljesítménye, az aktivitása alapján szerepet kíván vállalni a közéletben, az önkormányzatiságban, igazán részt vehet. Tehát meg van adva a lehetőség, nekem is megvolt, én is itt vagyok. Úgy gondolom, hogy ha kicsi az a gyermek, akkor én nem szerettem volna, ha a férjem van ott vele, hanem én vagyok vele, mert ha enni kell, hogy adjak neki, igazán én tudtam megoldani ezt problémát, úgyhogy ezt ne vonjuk kérdőre. Úgy gondolom, hogy amíg kicsi a gyerek, nekünk van otthon a helyünk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretnék elnézést kérni az LMP-s képviselőtársnőimtől. Én az előbb a frakcióvezető-helyettesi mivoltomban nagyvonalúan visszaadtam azt az 5 percet, eközben kiderült, hogy a csupa férfiból álló frakcióelnökség engem ebből a tisztségből leváltott, én sajnos erről nem tudtam, úgyhogy ezt az 5 percet nem tudom átadni. Megpróbálom majd valamilyen módon az eljárásmenetben kiigazítani ezt a csorbát. Úgyhogy nem az elnökön múlik, ne rá haragudjanak, tényleg nem azért, mert ő férfi, nem itt történt félreértés.

No de, ami a dolog tartalmához tartozik, és ez nagyon fontos. Azt gondolom, hogy az, amit a fideszes képviselőtársnőim érvként elmondtak, akár Mátrai Márta, akár Csöbör képviselő asszony, nem vesz figyelembe egy dolgot; Mátrai képviselő asszony azt mondta, hogy az élet valamennyi területén lehetne ilyen kvótát alkalmazni a nőknél. Hát azt gondolom, meg kellene nézni azt, hogy hol lenne erre szükség valójában, ugyanis nem egyenlőek a feltételek, nem azonosak az esélyek. Aki ma azt mondja, hogy ebben az egyébként e tekintetben rendkívül konzervatív módon gondolkodó macsó magyar társadalomban azonosak a feltételek a férfiak és a nők számára a közéleti szerep vállalásában, az nem ismeri a tényeket, és én azt gondolom, hogy igenis helyénvaló az esélyteremtésben közreműködni, igenis helyénvaló olyan segítséget adni a nők közéleti szerepvállalásához, amely akár lehet ez a kvóta is, és egyébként pedig sajnos minden kutatás azt mutatja, hogy azokban a foglalkozásokban, ahol a társadalmi presztízs csökken, ott növekedik a nők aránya. Tehát hogy egy faluban szinte valamennyi felelősségteljes tisztséget nő lát el, ez a falvakban egyre gyakoribb, mert az irgalmatlan nehézségekkel jár már. A parlamenti képviselőségnél más a helyzet, úgyhogy legyenek szívesek ezt mérlegelni és komolyan venni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy tegnap az időkeret átadásával kapcsolatban született egy precedensértékű döntés: mindaddig, amíg a Házszabály erről érdemben nem rendelkezik, a tegnap hozott döntés értelmében a frakcióvezető-helyettesek, a frakcióvezetők jelzése alapján adhatják át az ülésvezető elnök az időkeretet. Természetesen, ahogy megkapom az írásbeli felhatalmazást a frakciótól, akkor abban a pillanatban ennek nem lesz akadálya.

Most megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, kétperces felszólalásra. Öné a szó.

(14.50)

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy pillanatig visszatérnék még erre a bizonyos kvótatémára. Kedves férfi képviselőtársaimtól kérdezem: ha mondjuk, fordított lenne a helyzet, akkor önök szerint normális lenne az állapot? Magyarul arra gondolok, hogy a Magyar Országgyűlésben dacára annak, hogy Magyarországon 52 százalék nő és 48 százalék férfi jellemzi az arányt - milyen érdekes, hogy hasonló ez az arány a kormánytöbbség 52 százaléka és a 48 százalék ellenzékhez a leadott szavazatok arányát tekintve -, ha mondjuk, az lenne az arány, és ehhez képest csak 9 százalékban vannak jelen a férfiak, az önök szerint normális állapot lenne, és azt mondanák, hogy aki a férfiak arányának a növeléséről beszél, mondjuk, egy olyan eszközzel, amely normatív módon szorítja a szervezeteket, hogy korrigálják azokat a döntéshozatali mechanizmusokat, amelyekről beszéltem, és amelyek adott esetben azonos neműek összezárása elvén működne, és egyszerűen tudatosan nehezíti a nők előrejutását, érvényesülését, akik, még egyszer mondom, az általános iskolában, a gimnáziumban és az egyetemen kimutathatóan tehetségesebbek, sok esetben rátermettebbek, jobb eredményt mutatnak, mint a férfiak.

Elhangzanak példák arra, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol nők nagy arányban vannak jelen. Ez nagyon jó, nagyon üdvös, de ezek a kivételek. És nagyon furcsa és nagyon megdöbbentő hallani, hogy megint elhangzik a Házban, ráadásul egy hölgy képviselőtársunk részéről, hogy a kisgyermeket nevelő nőknek otthon a helyük. Természetesen vannak biológiai adottságokból fakadó kötelezettségeik - szoptatás, egyebek -, de minden más munkában igenis részt tud és részt kell venni a férfinak is, hogy lehetővé tegye a közéleti kiteljesedését. A Pepsi vezérigazgatója miért teheti meg, hogy nőként vezérigazgató? Úgy, hogy a háromdiplomás férje ezt lehetővé teszi, ilyen életmódot él. És igenis, Dúró Dóra képviselőtársam is hála istennek itt van köztünk, képviselőtársunk aktívan hozzászól, mert a férje, Novák Előd ezt lehetővé teszi. Ez a példa, ezt kellene követni, és nem kicsinyes módon támadni ezt az intézményrendszert.

De beszéljünk majd ezután már inkább a töredékszavazatokról, mert ez az igazi nagy kérdés, főleg. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces időkeretben megadom a szót Ertsey Katalin képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportjából, a rendelkezésre álló időkeret terhéig. Öné a szó.

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy Salamon úr nem volt itt, amikor beszéltem. Nevesítetten önhöz intéztem. Sajnálatos módon valami miatt Sólyom László elnök urat említettem, de kifejezetten önhöz intéztem azt, hogy az ön kitűnő alkotmányjogászi érvelése nem állja meg a helyét, ugyanis a jelenleg is érvényes esélyegyenlőségi törvény kifejezetten nevesíti azt, hogy egy kifejezetten megélt társadalmi csoport esélyegyenlőtlenségének felszámolása nem jelenti az egyenlő bánásmód sérelmét. Valamint az alkotmány is kifejezi - önnek ezt nem kell idézni -, az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti Magyarország, ez az új alaptörvényben benne van, és az is benne van, hogy külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket, a fogyatékkal élőket s a többi. Tehát kifejezetten azokra az érvekre hegyeztem ki a mondanivalómat, amik ezeket az érveket cáfolják.

Mátrai Mártának pedig jelezni szeretném, pontosan arról van szó, hogy ott vannak nők, ahol kevés a fizetés, kevés a hatalom.

Ezért van Alsózsolcán nagyon nehéz helyzetben teli nőkkel az önkormányzat, ezért vannak az ápolónők, és ezért van az oktatás teli nőkkel.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolatot fölírtam magamnak, csak azért, hogy beleférjek a két percbe. Nekem az a véleményem, hogy a kvóta rendkívül rossz emlékeket hoz ki az emberből. A múltat idéző kifejezés számomra az egész kvóta és a női kvóta kérdése. Én azt hiszem, semmi nem akadályozza meg a hölgyeket abban, hogy parlamenti képviselőjelöltként elinduljanak, és parlamenti, önkormányzati képviselőként vagy bárhol másutt megmérettessék magukat. De azért felteszem azt a kérdést, hogy lehetséges-e - szerintem lehetséges -, hogy talán csak ennyi hölgyet érdekel ez a politikai munka. Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy valóban így van-e, mert meg vagyok arról győződve, hogy nagyon sokan elutasítják, és távol tartják maguktól.

S mint ahogy azt az előbb is mondtam - s erre Gaudi-Nagy Tamás is rámutatott -, rendkívül fontos szerepe van a családnak. Az, hogy ha valaki ilyen pályára indul és ilyen munkát végez - mert meggyőződésem, hogy ez ugyanolyan munka, mint bármely más, meg kell nézni például a bíróságokat, ügyészségeket, ügyvédi munkakörökben dolgozó kollégáinkat, hogy mennyi nő van ott is, tehát nagyon sokan vannak -, a munkájukat csak úgy tudják ellátni, és ez a politikusokra is igaz, ha olyan család van mögöttük, amely maximálisan segíti a munkájukat. Ez a férfi kollégáimra is igaz, és a nőkre is ugyanígy igaz, tehát ebben nincs különbség. Csak a kölcsönös együtthatás és támogatás tudja azt megvalósítani, hogy valaki teljes értékű munkával részt vegyen a parlamenti munkában, illetve bármely más területen az életben.

Éppen ezért mondom azt, hogy nem tudom belátni, hogy a politikai munka miért volna sokkal inkább elérhetetlen, mint bármely más munka, a végzettségének, tudásának megfelelően egy ember életében.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Van egy részletkérdés - a részletes vitánál tartunk -, amiről keveset beszéltünk eddig, ez az egyéni közös jelöltek és a közös lista, külön lista kérdése a kompenzációs mandátumok szempontjából. A javaslattevő előterjesztők nagy gonddal igyekeztek kizárni annak lehetőségét, hogy épeszű, demokratikus összefogások jöjjenek létre az egyéni választókerületekben, adott esetben úgy, hogy a pártok külön listán indulhassanak. Keveset esett erről szó, hogy ügyesen akadályozzák annak a lehetőségét, hogy a 106 választókerületben közösen támogatott jelöltek mérettessék meg magukat, amellett, hogy az országos listát külön állítsák a pártok, hiszen ebben az esetben a közös egyéni jelöltek elveszítik a töredékszavazatot, nem kerülnek rá a kisgömböc országos listára ezek a töredékszavazatok. Mintha azt tapasztalnánk, hogy valamiféle aggódás lenne efelől. Korábban volt arra lehetőség, hogy előre megállapodott szabályok szerint kezeljék a töredékszavazatokat. Ez ebben az esetben ki van zárva, vagy valaki mindenhol közösen indul, vagy ha az egyéni jelöltek külön indulnak, akkor lőttek a töredékszavazatnak. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan pici kis részlet, aminek azért később a mandátumképzésnél fontos jelentősége lehet. Ez is egy olyan pici részlet, amely azt mutatja, hogy ügyesen a Fidesz kampánycéljait szolgáló választási törvénnyel állunk szemben. Abban az esetben, ha e körül széles körű társadalmi vita lett volna, és ezek után jutnánk erre a következtetésre, akkor is elutasítható lenne, de akkor legalább meg lett volna annak a lehetősége, hogy megmérettessük ennek a törvénynek a társadalmi támogatottságát. Az éj leple alatt, gyorsított eljárásban folyó eljárás ezt kizárja. Csak erre a részletre akartam fölhívni a figyelmet.

Nagyon fontos a női kvóta körül folytatott vita, de azt gondolom, vannak ennek olyan részletszabályai is, amelyek még annál is izgalmasabbá teszik ezt a törvényt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Salamon László képviselő úr a KDNP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Elnök Úr! Ertsey Katalinnak szeretnék válaszolni. Szóval, képviselő asszony, az esélyegyenlőség biztosítása és az ennek érdekében igénybe vehető különleges intézkedések nem lehetnek alkotmányellenesek. Ez a probléma. Az ön érvei nem tudnak meggyőzni az álláspontom helytelenségéről, mert, még egyszer mondom, az alkotmányba nem ütközhetnek az esélyegyenlőséget biztosító intézkedések.

Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr felszólalására, aki feltette a kérdést, hogy normálisak-e az ilyen vagy olyan arányok, nyugodtan kijelenthetjük, hogy bizonyos aránytalanságok nyilvánvalóan nem normálisak, és mint azt már korábban is elmondtuk, úgy gondoljuk, hogy az a kívánatos és helyes, hogy a hölgyek szerepvállalása erősödjék. De a vita, még egyszer, azon van köztünk, hogy milyen eszközökkel. Engedjenek meg egy történelmi példát. Az első világháborúban a magyar férfilakosság jelentős veszteséget szenvedett, és erre tekintettel az 1925-ös választójogi törvény úgy akarta a férfiak és a nők különbségét úgymond kiegyensúlyozni és egyenlő arányt teremteni a társadalomban a férfiak és a nők között, hogy a férfiak választójogosultsági korhatárát 24 évhez kötötte, a nők választójogosultsági korhatárát 30 évhez kötötte. Megkérdezem: normális rendelkezés volt ez? Szabad ilyen jogi eszközökkel, egyébként mégannyira megfontolandó és mégannyira a társadalom szempontjából kedvezőtlen, rossz helyzet kiegyenlítésére ilyen eszközöket igénybe venni? Nyilvánvalóan nem az ilyen adminisztratív vagy jogi eszközök azok, amik ezeket a kérdéseket, ezeket a problémákat meg tudják oldani.

(15.00)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Nyakó István: Tisza István nem adott választójogot a nőknek.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az írásban előre bejelentett hozzászólásokat. Megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja részéről. Öné a szó, képviselő úr.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): (Helyére visszatérve:) Köszönöm a szót, elnök úr. Egyeztettünk képviselőtársammal a felszólalás rendjével kapcsolatban, ezért jöttem csak kicsit késve vissza.

Amihez most hozzá szeretnék szólni és amivel zártam a legutolsó felszólalásomat, ez a bizonyos töredékszavazatok témaköre. Itt ez már valóban többször szóba került az általános vitában is, most is utalt rá Dúró Dóra képviselőtársam. Megpróbálnám körbejárni, megvilágítani, most már igazából kicsit lemondva arról, hogy a kormánypárti képviselőket meggyőzzük, inkább a közvélemény felé szólunk. Tudjuk, nincs tévéközvetítés, de akkor is interneten nagyon sokan figyelik, el fog jutni ez a vita nagyon sokakhoz, akik mondjuk, a sportban jártasak. Nagyon sok ember szereti Magyarországon a sportot, és azért egy sportot ismerő ember... - Magyarország büszke arra, hogy van Puskása, van Kubala Lászlója és nagyon sok sportolója, élsportolója, világhírű sportolója.

Sportnyelven szólva ez a töredékszavazat a győztesnek körülbelül azt jelenti, hogy mondjuk... - nagy vita volt arról, hogy három vagy két pontot kapjon a focibajnokságban a meccset nyerő csapat. Most végül is hárompontos irányba is van, ahol elmozdultak, van, ahol kettő pontot kapnak, de egy a lényeg, hogy ez olyan, mintha egy megnyert focimeccs után, a meccs végén a meccset nyerő csapatnak még egyszer jóváírnák, hogy még egyszer nyert. Tehát egy teljesen abszurd, elvarázsolt gondolat ez.

Arra kérem önöket, kedves választópolgárok és kedves képviselőtársak, hogy valahogy gondolkodjunk már el ezen. Félelem motiválja ezt a rendelkezést? Valószínűleg félelem vagy önbizalomhiány. Nem tudok másra gondolni, hiszen, ha valaki ilyen biztonsági tartalékokra próbál építeni a 2014-es választásokon, az nem bízik a saját tudásában, képességeiben, eredményeiben, és egyértelműen azt látja a jövőben, hogy az ellenzéki pártok közül valamelyik - az is lehet, hogy éppen a Jobbik - megnyeri a választásokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi képviselőtársamnak próbálok meg válaszolni a kompenzációval kapcsolatosan. Miközben természetesen lehet a kompenzáció módját vitatni, önmagában először is rögzítsük azt, hogy van kompenzáció, tehát nem demokratikus kritérium a kompenzáció sem. Van kompenzáció, és ez a kompenzáció ráadásul nem egy kompenzációs listára terjed ki, mint eddig, most mindegy, hogy azt országos listának hívták, hanem a lista egészére, az összes listás mandátummal összefüggésbe hozható.

Ezért az, hogy ott egyáltalán ne jelenjen meg a legnagyobb győzelem esetén sem semmilyen, a győztesre leadott szavazat, természetesen egy ilyen rendszert is el lehet képzelni, de ez egy igen erős kompenzációhoz vezetne. Még egyszer mondom: az eddigi rendszerben az összes megszerezhető mandátum egyhatodára, egyhetedére korlátozódott a kompenzáció, azok a mandátumok erre voltak. Ebben az esetben viszont itt mind a 93 mandátum kompenzációs mandátum bizonyos részben, és az összes, vesztesre leadott szavazat az országos listára fut, nem pedig egy külön listára.

Karácsony Gergely, remélem - tekintettel arra, hogy választójogi felkészültségét nem vitatom -, érti, amit mondok, hogy ebben az esetben nem korlátozódik egyhetedre vagy egyhatodra a kompenzáció, mint ha meghatározunk egy meghatározott mandátumszámot. (Karácsony Gergely: Nem tudok válaszolni, mert már nincs időnk.)

Úgyhogy erre tekintettel a szabályozás értelme és logikája ebben látható, ebben nyilvánul meg, és a lényege éppen az, hogy valamilyen formában és valamilyen mértékben a győzelem nagyságát is visszaigazolhassa. Egyébként pedig két szavazat sehol sem hasznosul, mert a győzelemhez szükséges szavazatok nem kerülnek a listára, tehát ez effektíve nem igaz. Ettől még lehet vitatkozni, hogy az efölötti szavazatok odakerüljenek-e vagy sem, de ami a győzelemhez szükséges, az természetesen nem kerül a kompenzációs listára.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A győztesre leadott szavazatokból még kompenzálni a győztest, ez egész egyszerűen elképesztő. Hát ő mandátumot szerez, kap egy mandátumot, a többiek nem kapnak mandátumot. Azért kell kompenzálni a vesztes jelölteket és pártokat, mert nem kapnak mandátumot. Aki mandátumot kap, azt már nem kell túlkompenzálni, ő megszerezte a mandátumot, neki a szavazatai ott hasznosulnak, hogy mandátumot szerez, nem kell már másra, további listára az ő szavazatait felhozni, hiszen akkor a kompenzáció értelmét is veszíti. Ha mindenkit kompenzálunk, akkor gyakorlatilag senkit nem kompenzálunk, ugyanaz. Ha felvisszük azokat a szavazatokat is meg ezeket a szavazatokat is, az kiüti egymást, ettől nem lesz arányosabb a rendszer, miközben a győztes már megszerzett egy mandátumot.

Ez egészen elképesztő, ilyen a világon nincsen egyébként. De a nemzetközi példákra hivatkozás is elég gyenge szerintem, ez esetben. Persze, olyan nemzetközi példa is van, hogy egypártrendszer van, és attól még nem lesz legitimebb az önök által beterjesztett elképesztő javaslat, úgyhogy a nemzetközi példák ez esetben nem állják meg a helyüket.

Köszönöm. (Taps a Jobbik, az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a szisztéma, amit kompenzációnak hív a Fidesz, és Gulyás képviselő úr magyaráz, hogy ez miért jó így, egyszerűen a választók félrevezetése.

Elmondom egy konkrét példa alapján. Tételezzük föl, hogy Gulyás Gergely elindul egyéni választókerületben, őt személy szerint is nagyon szeretik a választók, és ezért szavaznak rá, mondjuk, 40 ezren, miközben a mandátum megszerzéséhez elég lenne 22 ezer szavazat is. És azt a 18 ezer választópolgárt, akiket egyébként az ön személye iránti rajongás vitt oda a szavazófülkéhez, és húzták be az x-et, félre fogják vezetni, mert egyébként az általuk utált, pfuj, pfuj, Szijjártóra fogják majd hasznosítani ezeket a szavazatokat, hiszen a listán ő kapja majd meg azt a mandátumot. Tehát ez szimpla, sima félrevezetés. Gulyás Gergely személye iránti személyes szimpátiát át fogják irányítani Szijjártó Péterre, akit amúgy meg eszük ágában nem lenne a magyar embereknek megválasztani. Tehát ez nem tisztességes, és nem kompenzáció.

A másik kérdés, amire szeretnék reagálni, az a női kvóta kérdése. Nagyon sajnálom, hogy az LMP most már nem tud ebben a vitában részt venni, és Ertsey képviselőtársam nem tudja azokat az alkotmányos aggályokat cáfolni, amelyeket egyébként Salamon képviselő úr tudományosan előadott.

Képviselő úr, én egészen pontosan tudom, ön felkészült alkotmányjogász, ha önnek a Fidesz azt a megbízást adná, hogy állítsa elő, hogy hogyan lehet alkotmányosan női kvótát csinálni, meg tudná csinálni. Itt egyszerűen arról van szó, hogy nincs emögött politikai akarat. Tehát sokkal tisztességesebb akkor már politikai érveket elmondani, arról lehet akkor érdemben vitázni, mert egyébként a fideszes képviselő hölgyek érvei kimutatták, hogy nincs politikai támogatása egy ilyen elgondolásnak a kormánypártoknál. Akkor ezt kell kimondani, és nem kell alkotmányos köpönyeg mögé bújni, mert szerintem egyébként alkotmányosan a kvóta elfogadható.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kompenzáció kérdésében azt gondolom, hogy nem olyan régen volt egy választás a II. kerületben, ahol valóban alacsony részvétel mellett a Fidesz-KDNP jelöltje győzött. Itt is gratulálunk természetesen neki. (Karácsony Gergely felé:) Itt ül a bronzérmes is a padsorokban.

Viszont annyira tanulságos számokat hozott ez a kompenzáció szempontjából, hogy Láng Zsolt 10 031 szavazattal győzött, a második helyen lévő Lévai Katalin 4612 szavazatot kapott. Ez a választási rendszer, amit önök javasolnak - ez egy életszerű, megtörtént eset - azt jelentené, hogy 5418 töredékszavazatot vinne föl az országos listára ez a választási eredmény, ami azt jelenti, hogy többet, mint amennyit a második helyezett kapott. Ezt kompenzációnak nevezni már önmagában szürreális, olyan antagonisztikus ellentét, amit nem is lehet ilyen szempontból helyrehozni.

Ez egy luxusmandátum, ez a szó illene az országos lista alapján fölvitt töredékszavazatokra, hiszen a kompenzáció lényegével tökéletesen ellentétes célt szolgáló eredményre vezet. Akkor ezt ki kell mondani, hogy egy premizálás, egy luxusmandátum kiosztása zajlik ilyen szempontból, és abból a szempontból teljesen lényegtelen, hogy ez melyik pártot segíti. Ez összességében elvi alapon teljesen elfogadhatatlan.

Nem is értem, hogy aki ilyen gondolattal jött egy választási rendszerbe; még az is elfogadhatatlan lenne, de lényegesen jobban védhető, ha az 50 százalékos eredményhez kötnék, tehát magyarul: az abszolút többséget megszerzett, 50 százalék plusz egy szavazatot megszerzett szavazatarány fölötti rész lenne pozitív kompenzáció, luxuskompenzáció.

Az is elfogadhatatlan, hiszen az a mandátum már megvan, de hogy a teljes, az első és a második helyezett közötti, egyszerűen tipikus esete - de az önök adórendszere ilyen -, amikor a bankigazgató is szociális segélyt kap, ehhez hasonlít ez a kompenzáció. (Dr. Lamperth Mónika: Úgy van. Jól mondja.)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, az LMP és a Jobbik soraiban.)

(15.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Egy nagyon rövid felszólalással szeretnék élni, és bevallom őszintén, meglepődöm, hogy a kreativitásban és a választójogi siker kodifikálásában miért ilyen gyenge lábakon áll a Fidesz. Nekem van egy javaslatom, kérem, hogy támogassák ezt, és akár nyújtsák be együtt ezt a javaslatot, bár nélkülünk, mi legfeljebb egy kicsit majd nevetünk ezen.

A következő lenne az igazi megoldás: 199 fős lesz a parlament 2014-től. A választásjogi törvénybe tegyünk be egy mellékletet, amely a parlamenti pártok összetételét tartalmazza. Ez a legegyszerűbb, nem? Most miért kell itt matekozni meg meghúzni itt az időt, hogy ilyen kerületek, olyan kerületek, ilyen kompenzáció. Tegyük be azt, tegyék be - mert szerintem ezt szeretnék -, hogy 199-ből, mondjuk 120 Fidesz-KDNP, mondjuk 20 nem tudom mi, és akkor ez a legbiztosabb megoldás, és így akkor nincs hiba a rendszerben. Így garantált, csak és kizárólag így lenne garantált egyébként a kormánytöbbség megőrzése, mert egyébként - megint csak idézzük Petőfit, idézzük Wass Albertet - fölül a gálya, alul a víznek árja, tehát akármilyen választási szabályrendszert találnak ki, ha nem jól végzik a dolgukat és a nép elégedetlen lesz, akkor úgyis el fogja söpörni önöket a választási eredmények keretében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szávay István képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azon módosító javaslatok kapcsán kívánok szólni, amelyek egyrészt a külhoni magyarok választójogát, másrészt pedig a nemzetiségeket érintő mandátumszerzés lehetőségeit érintik. Egyrészt az első témát illetően azt szeretném - sokadszor ebben a Házban, hasonló viták során - leszögezni, nagyon örülünk, hogy a választójogot az elcsatolt területeinken, illetve a világ bármely pontján élő magyar állampolgárokra is kiterjeszti ez a javaslat. Ez a Jobbiknak régi javaslata volt, sőt mi vetettük fel ezt legelőször annak idején, hasonlóan az állampolgárság megadásához. Ezt csak úgy ceterum censeo, a történi hűség kedvéért.

Örülünk neki, hogy másfél évvel a kormányváltás után végre ezt a fontos nemzetpolitikai lépést is sikerül megtenni, és ez a törvény biztosítja most már, lakhelytől függetlenül, ha nem is teljesen azonos módon, a választójogot az ország határain kívül élő magyarok számára. Ezt mi mindenképpen szeretnénk üdvözölni.

A Magyar Állandó Értekezleten, illetve az azt követő sajtótájékoztatón ki is emeltem, azzal együtt, hogy a törvényre vélhetően jelenlegi formájában legalábbis, és ahogy nézem, sok akarat nincs önökben ennek a törvénynek a lényegi megváltoztatására, tekintve, ha jól lapoztam végig a bizottsági ajánlást, akkor - még egyszer mondom: ha jól néztem -, egyetlenegy módosító javaslatot sem támogatott a kormány, még a kormánypártok részéről érkezőeket sem. Tehát úgy néz ki, hogy érdemi szándék nincsen önökben arra, hogy ez a törvény bármi keveset is változzon, illetve módosuljon. Ebben az esetben nyilván a Jobbik ezt a javaslatot nem fogja tudni támogatni.

Elmondtam a MÁÉRT-on, és szeretném most is rendkívül határozottan kihangsúlyozni a későbbi félreértések vagy esetleges tudatos, direkt félremagyarázások elkerülése végett: ebbe az elutasító álláspontunkba ezek a részek - például amelyek a külhoni magyarok választójogára vonatkoznak - nem tartoznak bele. Kéretik a tisztelt kormánypárti képviselőket és a sajtójukat arra, hogy szíveskedjenek nem úgy kommunikálni, hogy a Jobbik nemet mondott a határon túli magyarok választójogára, mint ahogy azt például megtették annak idején a három csapás törvény kapcsán, hogy a jobbik nemet mondott a Btk. szigorítására, holott pontosan tudtuk, hogy nem erről van szó, hanem azokról a lopakodó, egyéb javaslatokról, például a Gárdát elítélő passzusokról, ezt mindenképpen szeretném hangsúlyozni.

Tehát ha elutasító lesz az álláspontunk, az erre a részre nyilvánvalóan nem fog vonatkozni. Alapvetően a párt álláspontja jórészt megegyezik a külhoni magyarok számára biztosított választójog tekintetében jelen javaslatban szereplő formával, illetve módozattal. Tavaly májusban ugyanezt javasoltuk. Akkor még nem volt szó arról, hogy a későbbiekben a megyei listákat eltöröljék. A Jobbik eredeti javaslata az volt, hogy a külhoni magyarok közvetlenül az országos listára szavazhassanak, és így jelenhessen meg az ő mandátumuk. Most már mindenki az országos listákra fog szavazni, tehát ebből a szempontból korábbi elképzeléseinket, azt hiszem, viszontlátjuk ebben a törvényben, ezt még egyszer szeretném üdvözölni.

Kicsit problémásabb a nemzetiségek számára biztosítható, úgynevezett kedvezményes mandátumok sorsa. Mi újság ezzel kapcsolatban? Egy rövid történeti áttekintésre hadd invitáljam önöket. Tavaly még a kormányváltást követően önök átírták az akkor hatályos alkotmányt. Abba belekerült egy olyan passzus - több olyan passzus egyébként, ami nem került bele az újba, nagy lényeges közjogi kérdések, például a január 1-jén hatályba lépő új alkotmányba például nem került be a parlament létszáma sem, tavaly a 200 fő miatt kellett alkotmányt módosítani - a kisebbségi képviselőkkel kapcsolatban, hogy kedvezményes mandátumra jogosultak, legfeljebb 13 kedvezményes mandátumra.

Ezzel kapcsolatban azt szeretném leszögezni - itt szeretném kétfelé választani a mondanivalómat -, hogy a Jobbik egyetért azzal, hogy a kisebbségek jussanak parlamenti mandátumhoz, egyetértünk azzal, hogy valamilyen formában a velünk együtt lakó nemzetiségek legyenek a magyar törvényhozás részesei és alkotói, ezt a programunkban is leszögeztük.

Annak idején azonban önök egyrészt csalóka ábrándokat keltettek az érintettekben ezzel a megfogalmazással, hogy legfeljebb 13 mandátumhoz juthatnak, hiszen már az akkori megfogalmazás és verzió szerint sem volt szó erről nyilvánvalóan, hanem csak kedvezményes mandátumokról. Az akkori verzióban még volt arról szó, hogy egy lista akár több mandátumhoz is juthat, ha megfelelő szavazatszámot elér. Ebben a javaslatban ez már nem szerepel.

Az mindenképpen jó és pozitív, hogy a kisebbségek képviselői megjelenhettek. Azzal nem értünk egyet egyébként, és ezt be is adtuk módosító javaslat formájában többféleképpen is, és kérem az átgondolását önöktől, mert nem tartjuk igazságosnak, hogy ennyire görcsösen és mereven ragaszkodnak ehhez a 199-hez, nem tudom, miért olyan bűvös szám ez önöknek vagy a miniszterelnök úrnak, hogy mindenképpen ennyi legyen a parlament létszáma. Ha már önök egy olyan választójogi törvényt kívánnak elfogadni, amely lényegesen eltolja az arányosságot, jóval kevesebb kompenzációs mandátumot biztosít, és a kompenzációt is még olyan formában, ahogy itt már elég sokan ostorozták ellenzéki képviselőtársaim körében, akkor legalább annyira szíveskedjenek már elegánsak lenni, hogy nem fogják a kompenzációban kiadott mandátumok számát még a kisebbségi képviselők számával csökkenteni. Ugyanis a mostani javaslatban ez szerepel.

Több módosítónk van, még egyszer mondom, ezzel kapcsolatban. Annak kérjük mindezen indokok figyelembevételével a megfontolását, hogy a kisebbségi képviselők a 199 fős mandátumszámot kiegészítve, az ő számukra kiosztott mandátumok a 199 mandátum fölött legyenek, ne a kompenzációs mandátumokból kelljen levonni a számukra biztosított, egyébként nem túl sok, jelen állás szerint egy-kettő... - maximum a cigányoknak fog jutni egy kompenzációs mandátum, talán a németeknek, ha annyi szavazatot össze fognak tudni szedni. Azzal pedig, hogy jelenlegi formájában a cigányoknak fog jutni egy mandátum, és csak az országos önkormányzat állíthat listát és az országos önkormányzat elnöke vezetheti jórészt ezt a listát, azzal a hazai cigányok nem lesznek kisegítve, hogy Kolompár... - bocsánat, az a másik párt. Szóval, azzal a hazai cigányok nem lesznek kisegítve, hogy Farkas Flórián majd nem Fidesz-képviselőként, hanem kisebbségi mandátumot szerző cigány jelöltként fog beülni a parlamentbe, és feltételezem, hogy ugyanúgy nem fog csinálni semmit, mint ahogy az elmúlt másfél évben nem csinált semmit. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Félreértés ne essék, kedves kormánypárti képviselőtársaim, nem hangulatot akarok kelteni. Szíveskedjenek felmenni Farkas Flórián elnök úr parlamenti honlapjára és megnézni, hogy mit csinált. Elmondom önöknek: másfél év alatt még nem szólalt föl a parlamentben. Van egyetlenegy darab, nem önálló indítványa, azt is visszavonta egyébként. Akkor, amikor a nemzetiségi jogokról szóló törvény volt, akkor, amikor a kisebbségek helyzetéről szóló kétéves kormányjelentést tárgyaltuk, Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke parlamenti képviselőként nem érezte fontosnak azt, hogy ezeken a vitákon részt vegyen. Ez szégyen, képviselőtársaim, erre most én is azt mondom, amit képviselőtársaim szoktak mondani! Ez szégyen!

Én az önök helyében vagy a frakcióvezetés helyében elbeszélgetnék a képviselő úrral, hogy mi haszna van a hazai cigányságnak abból, hogy ő díszcigányként beült a Fidesz padsoraiban. Úgy egyébként, hogy a többi kisebbségi önkormányzat elnöke, horvátok, lengyelek, szlovénok ott ültek fönn a díszpáholyban, követték azt a vitát, ami az általuk képviselt közösséget alapvetően érinti, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke parlamenti képviselőként pedig arra nem méltóztatott, hogy ezeknek a javaslatoknak a vitáján részt vegyen. Innentől kezdve ő milyen képviseletet fog kisebbségi mandátumot szerzett vezetőként ellátni a parlamentben? Semmilyet. Ez a javaslat egyik hibája.

A másik pedig - rövid leszek, gyorsan - az, hogy nem tesz különbséget sem számban, sem más szempontból az adott kisebbségek között. Nyilván, jelen esetben, mint mondtam, csak a cigányok, esetleg a németek fognak tudni egy mandátumhoz jutni.

(15.20)

Ez a javaslat nem veszi figyelembe például azt, ami számunkra fontos szempont, hogy a Magyarországon élő adott kisebbség anyaországában az ott élő magyar közösségek helyzete milyen, mennyire rendezett; például azt, hogy Szlovéniában vagy Horvátországban az ottani magyarok automatikusan, alkotmányban garantáltan kaphatnak egy mandátumot. Ezen érdemes lett volna elgondolkodni a hazai szlovénok vagy horvátok parlamenti képviseletének a megteremtése kapcsán, illetve az egész kérdésnek a rendezése kapcsán értelemszerűen.

Tehát úgy gondoljuk, hogy itt nem sikerült egy olyan megoldást találni véleményem szerint, illetve ahogy tudom, az érintettek szerint sem, ami a kisebbségi képviseletet valóban és érdemben biztosítaná. Egy kicsit látszatmegoldást sikerült ebből elérni, ami, hozzáteszem, sajnos nyilván még mindig több, mint ami az elmúlt 17 évben volt, amikor volt egyfajta mulasztásos alkotmánysértés ezzel kapcsolatban, tehát ezt a részt ebből a szempontból tartjuk rendkívül problémásnak.

Végül pedig még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ami pedig a határon túli magyarság választójogára vonatkozik, azt pedig határozottan támogatjuk, üdvözöljük. Ezzel kapcsolatban szeretném még egy dologra felhívni a figyelmüket, ez pedig Jakab Sándor elnök úrnak, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökének javaslata, amelyet a nemzeti összetartozás bizottsága be is terjesztett. Az ajánlásban az szerepel, hogy a kormány erről még nem alakította ki az álláspontját, ez pedig a névjegyzék problematikája, azaz az, hogy az elcsatolt területeinken élő magyarokat is a jelen javaslat szerint névjegyzékbe kellene venni.

Nem akarok most riogatni, de feltételezem, hogy megértik kormánypárti képviselőtársaim, hogy miért járhat adott esetben veszélyekkel, ha névjegyzék készül egy olyan országban élő magyar állampolgárokról, amely ország egyébként nem nagyon tolerálja a magyar állampolgárságot. Ennek a kiváltását javasolja Jakab elnök úr, konkrét megoldási javaslat nélkül. Ilyen konkrét megoldási javaslattal sajnos mi sem tudunk szolgálni, elég sokat gondolkodtunk rajta, bízom benne, hogy a kormány esetleg ezzel kapcsolatban ki fog tudni majd valamit találni, hogy ez a kérdés megnyugtatóan rendeződjön.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, KDNP.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Nehéz volt Szávay képviselő úr felszólalását hallgatva eldönteni, hogy Farkas Flórián képviselői tevékenységének a kritikája miatt kért-e szót, vagy pedig a választójogi törvény volt-e fontosabb témaköre a mondanivalójának. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Az etnobiznisz ellen beszélt.)

De a választójogi témára vonatkozólag engedje meg, szeretném tájékoztatni, hogy Kövér László házelnök úrnak van egy módosító javaslata, amely a nemzetiségi képviselettel foglalkozik. Ez egy összetett javaslat. Ennek egyik eleme az, hogy a kedvezményes mandátum a nemzetiségeket a 199-es mandátumszám fölött illesse meg.

Ez a kérdés egyébként ebben a pillanatban teljesen nyitottnak tekinthető. Az alkotmányügyi bizottságban a kormánypárt-szövetség tagjai is megosztottak voltak, voltak, akik támogatták, voltak, akik tartózkodtak az ellenzékben is. Tehát ez a kérdés ebben a pillanatban nem mutat ellenzéki kontra kormánypárti törésvonalat, és szerintem nyitottá teszi a mandátumok helyzetét.

Ami a névjegyzéket illeti, rendkívül komplikált kérdésről van szó. Nem csodálom, hogy a képviselő úr, illetőleg a Jobbik-frakció nem talált rá megoldást, mert tényleg rendkívül nehéz azt megoldani, hogy a külhoni magyarok, választójogosult magyarok személy szerint pontosan azonosíthatóak legyenek. Ez azért a választások tisztasága szempontjából hallatlanul fontos kérdés, és megoldjuk azt a problémát, amely azokat a magyarokat érinti, akiknek az állama nem tűri a kettős állampolgárságot. Nyilván ezen is gondolkodni kell. Nyitottak vagyunk minden ésszerű és jó megoldásra. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Le kell szoktatni őket erről a tulajdonságról, hogy ne tűrjék a magyar állampolgárságot!)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy kétperces hozzászólásra is minden képviselőtársunknak lehetősége van. Felszólalásra következik Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP-képviselőcsoport.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! A vita elején elmondtam, hogy Mesterházy Attila és Molnár Zsolt képviselőtársaimmal benyújtottuk módosító indítványként azt a törvényt, amelyet tavaly májusban a fideszes képviselők nyújtottak be, és feltettem a kérdést, hogy legyenek szívesek elmondani, mi változott az elmúlt másfél évben, hogy egy arányosabb szisztéma helyett egy lényegesen aránytalanabb mellett teszik le a voksukat. Türelmesen végighallgattam órákon keresztül ezt a vitát, de erre érdemi válasz nem érkezett.

Továbbra is várjuk a választ. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Berényi László képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

BERÉNYI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt jobbikos Képviselőtársaim! Az Isten adjon maguknak erőt, egészséget, remélem, nem jutnak olyan helyzetbe, mint a hazai cigányság, egyáltalán a világ cigányai. Nem tisztem megvédeni Farkas Flóriánt, de mivel több mint két évtizede együtt dolgozunk, őt nem az érdekli, hogy a tévé nyilvánossága előtt szerepeljen és tündököljön különböző kérdésekben (Dr. Lamperth Mónika: Azt nehéz is neki!), a háttérmunkában viszont nagyon sokat dolgozik, sokszor hétvégén is, ünnepnapokon is.

Remélem, Szávay képviselőtársam ezt is látja. Nem azért harcolunk, hogy nyilvánosan szerepeljünk, hanem azért, hogy elismertessük azt a négyet, ami... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszólására:) Kedves Gaudi Képviselőtársam! Ne feledkezzen meg a humán védő szerepéről, mert más helyen viszont nagyon tudja mutogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Molnár Zsolt képviselő úr, MSZP.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a Fidesz-KDNP-nek a határon túli magyarok szavazatával kapcsolatos álláspontját vagy zavarát, inkább így fogalmaznék, jól mutatja az a háromféle lehetőség, amelyet most röviden ismertetnék.

Az egyik: 2010. május 17-éről a Fidesz javaslata, Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence javaslata, ami úgy kezdődik, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.

Aztán folytatom: a most benyújtott törvényjavaslatuk listás szavazati jogot ad, országos listás szavazati jogot ad a határon túli magyaroknak. Aztán ehhez képest jön házelnök úr javaslata, amelyik a listás szavazat mellett gyakorlatilag kvázi egyéni választókerületi rendszerszerű megoldást is létrehoz. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem változott az elvi álláspontunk, mégis a házelnök úrnak azt a javaslatát, amelyik nem az országos listás szavazásra vonatkozik, mert az abszurd, hogy pártlistákra szavaznak határon túli magyarok, azt továbbra sem támogatjuk. Azt a kérdést azért fel lehet tenni, hogy lényegesen igazságosabbnak tűnik az a javaslat, amit házelnök úr úgy fogalmazott meg, hogy nekik, a határon túli magyaroknak a saját viszonyrendszerükben, saját környezetükből, onnan állíthassanak jelöltet, ott zajlódjon a jelölés.

Ez olyan értelemben nyilván sokkal-sokkal közelebb áll ahhoz, hogy valós képviseletük legyen a határon túli magyaroknak, és ne a Fidesz pártlistáját vagy adott esetben valami félreértés folytán a Jobbik pártlistáját erősítsék, vagy még valószínűtlenebb esetben az MSZP pártlistáját. (Karácsony Gergely: Vagy az LMP-ét! - Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.) Megkérném jobbikos képviselőtársaimat, hogy a felszólalásomnak ne azt a részét ragadják ki, hogy az MSZP-nek mi erről az álláspontja, hanem sokkal fontosabb az, hogy azt mutatja, hogy milyen zavar van ebben a választási rendszerben a Fidesz-KDNP-n belül. Van egy korábbi javaslatuk, ami belföldi lakóhelyhez, van egy csak országos listás, és van egy, a házelnök úr módosítója.

Teljes a zavar, vissza kell vonni a javaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miután Lamperth Mónika képviselőtársunk kérdezett engem vagy kérdezte a Fidesz-frakciót, rólam pedig olyan elismerő szavakkal beszélt, nem állom meg, hogy ne válaszoljak neki. (Dr. Lamperth Mónika: Ez lenyűgöző!)

Az a törvényjavaslat, amit korábban, még tavaly májusban négy fideszes képviselő benyújtott, az 90 egyéni választókerületet tartalmazott. 90 egyéni választókerület egyetlenegy esetben alakítható ki a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően, ha a megyehatárokat nem vesszük figyelembe. A jelenleginél kevesebből egész egyszerűen nem lehet megoldani, tehát 106 alatti... - lehet, hogy 104-gyel meg lehetne, de 90 egyéni választókerülettel a megyehatárok átlépése nélkül a 15 százalékos maximális különbség nem lenne tartható. Ez önmagában is indokolja az egyéni választókerületek számának növelését.

De azt a véleményünket, sőt, személyes véleményemet sem titkoltam soha, hogy a kormányzati stabilitás rendkívül fontos érték, ezért olyan választójogi rendszert kell elfogadni, ami ezt biztosítja.

(15.30)

Végül a határon túli magyarok választójogával kapcsolatosan nem teljesen értem az MSZP álláspontját. Hozzáteszem, ez egyébként igaz a Lamperth Mónika képviselőtársunk által felvetett kérdésre is, mert azért akkor ő is legyen kedves megindokolni, hogy azt a javaslatot most miért nyújtották be módosítóként, amit ezelőtt másfél évvel még egyáltalán nem támogattak. Tehát mi történt időközben, hogy most már lelkesen támogatják? Mondhatnám, hogy mi is csak ugyanennyit tettünk, de ennek, mondom, racionális indoka is van.

A másik kérdés, ami a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatos. Itt a házelnök által benyújtott módosító indítvány az a módosító indítvány - amelyet egyébként Molnár Zsolt képviselőtársunk, de azt hiszem, talán Karácsony képviselőtársunk is indítványozott -, hogy ha a választójogot megadjuk, akkor közöttük nem lehet különbséget tenni. Egyelőre én ezzel nem értek egyet, mert szerintem itt a különbségtételnek alkotmányos indoka van, nincs is ebben a kérdésben végleges döntés, de teljesen világos, hogy a javaslat mire irányul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Szávay István képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Akkor először gyorsan Gulyás képviselőtársamnak: én jeleztem azt, hogy a párt álláspontja világos ebben a kérdésben, a magyaroknak külön megadandó szavazati jogot úgyis olyan formában támogatjuk, ahogy az a törvényjavaslatban szerepel.

Berényi képviselő úr, én nem bántottam magát, nem véletlenül, maga legalább csinál valamit itt a parlamentben. Most gyorsan megnéztem: egy önálló indítvány, 26 módosító, 17 felszólalás, ez szerintem már egész jónak tekinthető (Szórványos derültség a Jobbik soraiban.), azzal együtt is, hogy ön legalább részt vett a múltkor említett kisebbségi vitában. No, miután a vezérszónoklatát megtartotta, utána gyorsan elszaladt egyébként, a többiek véleményére már nem volt kíváncsi, de legalább a vita elején bent volt, még ha másról nem is beszélt a többi 12 kisebbséget érintően, csak a cigányokról, de legalább beszélt a cigányokról, önt mégis ezért küldték ide. Nekem nem ezzel van a problémám.

Nekem azzal van a problémám, hogy ön most itt megvédte persze a mundér becsületét, nyilván Farkas elnök urat, na de akkor bátran biztatom önt, Berényi képviselő úr, hogy akkor induljon el ön listavezetőként, ha önnek van ideje a parlamentben parlamenti képviselőként parlamenti képviselői dolgokkal foglalkozni. Ha Farkas Flóriánnak meg nincsen, akkor meg maradjon ő a cigány önkormányzat elnöke, és akkor foglalkozzon a cigány önkormányzat ügyeivel.

Ezek az önök dolgai, én ebbe nem kívánok beleszólni, félreértés ne essék, de indoklásként elfogadni azt, hogy a magyarországi cigányoknak a vezetője, akit egyébként a Fidesz mindenhol felmutat, hogy jaj, de jó, nekünk itt van három cigány képviselőnk; egyébként a másik, Varga képviselő úr szintén nem muzsikál túl sokat itt a parlamentben (Szórványos derültség a Jobbik soraiban.), volt egy négyperces felszólalása tavaly májusban a kormányprogramhoz, nagyjából ennyiben mérhető ki a másféléves tevékenysége neki is. Nem gondolom azt, hogy a magyarországi cigányságnak olyan képviselőkre van szükségük, akik beülnek a parlamentbe, és utána az égvilágon semmit nem csinálnak az ő érdekükben.

Én ezért beszéltem Farkas Flóriánról, azért beszéltem egy olyan esetről, egy olyan helyzetről, ami szerintem önmagában vérlázító volt: a parlamenti páholyban itt velem szemben ülnek a szlovén, a bolgár, a kis létszámú magyarországi kisebbségeknek a vezetői (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ön az előbb itt jelezte, hogy a cigányságnak milyen hányattatott, nehéz sorsa van, és az ő képviselőjük pedig parlamenti képviselőként ezen a vitán nem vesz részt. Én ezt tartom méltatlannak és botrányosnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Hoppál Péter képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy a vita egyik korábbi szakaszában már elhangzott többek részéről, hogy a szocialisták által elkövetett bűnök sorában, azt hiszem, elég magas helyen szerepel a 23 millió románozással való riogatás, illetve a 2004. december 5-ei népszavazásnak a fiaskója. Azt hiszem, ebbe a tükörbe betekintve nagyon fontos lenne, hogy ennek a törvénynek azt a részét, amely a magyarországi nemzetiségek, illetve a határon túli magyarok szavazati jogát végre rendezi, húsz után önöknek inkább támogatniuk kellene, mint támadnia.

Ami pedig Szávay István képviselő úr felszólalását illeti, én őt úgy ismerem, mint a nemzetpolitika ügyében elkötelezett politikust. Örültem annak, amikor a felszólalását egyébként e tárgyban mint szakpolitikus indította el, de sajnálatomat fejezem ki, hogy a szocialista szóhasználatot a Jobbik magáévá tette, és a díszcigányozás mélységéig jutott a felszólalásában; erre szerintem nincs szükség. Az lenne a fontos, ha a határon túli magyarok szavazati jogának támogatása mellett hitet tennének önök is velünk együtt amellett, hogy a határon belüli magyarországi kisebbségek szavazati jogát is, illetve a parlamenti képviseletét is célozza, rendezze ez a törvény.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dúró Dóra: Elmondta!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az MSZP-frakciótól kapott tájékoztatás alapján dr. Lamperth Mónika képviselő asszony változatlanul az MSZP-frakció frakcióvezető-helyettese (Taps az ellenzék padsoraiban.), tehát az előző bejelentés alapján az ötperces időkeretet az MSZP időkeretéből az LMP számára átadják. Kérem intézkedni, hogy átvezetés történjen meg. (Moraj.) Jelzem, hogy a levélben azt is megerősítették, hogy valamilyen okból törlődött a nyilvántartásból, tehát itt a kollégák nem hibáztak.

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Kétperces felszólalásra következik Molnár Zsolt képviselő úr, MSZP.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy Gulyás képviselő úr új homályos jogfogalmat hozott: kormányzati stabilitás. Ezt csak ahhoz tudom hasonlítani, mint a nemzeti együttműködés. Ez az új homályos jogfogalom, ami megszületett, überel mindent, ez a "mindent visz" típusú mondat, ami gyakorlatilag megszületett most ebben a vitában. Az a kérdésem lenne, hogy hol volt a kormányzati stabilitás a 2010-es választási javaslatuknál. Akkor nem volt fontos a kormányzati stabilitás, mert akkor képesek voltak egy arányos választási rendszerre javaslatot tenni. Azt gondolom, azóta egyik nap felkelhettek, és rájöttek, hogy mától fogva kormányzati stabilitásra van szükség, és akkor ezzel az új tudattal megrajzolták ezeket a választási választókörzeteket, és büszkén megállapították, hogy mától fogva aztán kormányzati stabilitás van, amikor meg majd kétharmaddal megszavazzák, akkor meg különösen kormányzati stabilitás lesz.

Az egyéni választókerületekkel kapcsolatban Gulyás képviselő úrnak abban igaza van, hogy a 90-et fel lehetett volna 100-ra vagy 105-re, de a megyehatárok, amelyek egyébként virtuális határok, ilyen értelemben nem kötnek semmit, ellentétben a Dunával, ami viszont egy természetes vízválasztó. Azt gondolom, ez nem akadályozta meg önöket abban, hogy a Gellérthegyet, a Naphegyet az V. kerületen keresztül egészen az Üllői útig egy választókerületté tegyék. Egy különösen érdekes, üde színfoltja lett Budapestnek ez a választókerület, itt ez nem volt probléma.

Egyébként az meg bosszantó, hogy azt mondja, hogy mi nem támogattuk az önök javaslatát. Nem azért nyújtottuk be a 2010-es májusi javaslatukat, hanem mert kíváncsiak vagyunk, hogy mi változott azóta, mi az oka annak, hogy a saját maguk termékét nem kívánják elfogyasztani. Viszont azzal a javaslattal valóban annyiban bajunk volt, hogy ott egyéni választókerületek is voltak benne. Mi azt gondoljuk, hogy egy 200 fős parlamenthez vagy egy 199 fős parlamenthez jobban illik a listás rendszer, de igenis tárgyalási alapnak lehetett volna tekinteni azt a választási rendszerüket, azt a javaslatukat, ami közel állt egy európai jogállamhoz. Most visszaléptek belőle, úgy, ahogy az elmúlt másfél évben visszaléptek az európai demokráciák sorából.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Karácsony Gergely képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót. Először is köszönjük a szocialistáknak azt az öt percet, de szeretném akkor felkérni kormánypárti képviselőtársaimat, hogy azt a körülbelül másfél órát még esetleg adják át az LMP-nek, nagyon szívesen elbeszélgetnék önökkel a választási rendszerről. Ezek szerint olyan nagyon nagy érdeklődést nem mutattak a vitában; csak azért, hogy ne mondhassák azt, hogy nem fogadnánk el bárkitől szívesen időkeretet, ha már egyszer időkeretbe lettünk szorítva.

Egyrészt: Gulyás Gergely képviselőtársam elmondta, hogy a Fidesz eredeti javaslata nem volt egy teljes mértékben átgondolt javaslat, mert nem lehet 90 egyéni körzetet kialakítani. Ezt én tavaly májusban elmondtam a vitán, akkor még, úgy látszik, sokat kellett számolni ahhoz, hogy rájöjjenek arra, hogy ez tényleg így van. Ezzel együtt is az a javaslat nem volt teljesen menthetetlen, tehát lehetett volna az alapján egy olyan konszenzust kialakítani, ami alapján esetleg több párt is meg tudta volna szavazni azt az új választási rendszert, ami alapján Magyarországon választásokat fognak kiírni.

Egy dolgot szeretnék még elmondani, mert önök nagyon sokszor hivatkoznak a Velencei Bizottság ajánlására a választókerületek kijelölésével kapcsolatosan. Csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nehogy abba a naiv hitbe kergessék magukat, hogy ez a választójogi törvény ennek az ajánlásnak megfelel, ugyanis nem felel meg két szempontból sem: egyrészt a Velencei Bizottság ajánlása azt is tartalmazza, hogy a választókerületi határokat egy független bizottságnak kell megállapítania, ez is szerepel ebben a javaslatban; továbbá az is szerepel, hogy a választókerületek nagysága közötti eltérés ne legyen nagyobb, mint 10 százalék, és csak rendkívül indokolt esetben érje el a 15 százalékot.

Na most, ebben a választókerületi besorolásban, ahol tényleg a Duna vagy a Mátra, tehát ilyen típusú földrajzi akadályok ékelődnek be az egyes választókerületekbe, semmi nem indokolja ezt, hogy 15 százalékos népességkülönbség legyen. Tudom, hogy ez sokkal jobb, mint a jelenlegi helyzet (Gulyás Gergely közbeszólása.), persze, de erre nem lehet hivatkozni akkor, amikor végre egyszer rendet rakhatnánk ebben a kérdésben, és önök politikai alapon, mesterségesen alakítanak ki kis lélekszámú jobboldali és nagy lélekszámú baloldali választókerületeket. (Sic!)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiból.)

(15.40)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Zakó László képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Berényi Képviselőtársam! Ön megvédte Farkas Flóriánt, miszerint ő rendkívül sokat dolgozik, és ellátja a feladatát. Ha valaki ide bejut vagy valakinek a listáján behozzák, akkor azt azért teszik, hogy az, akiket ő képvisel, lehetőleg minél többször szólaljon föl azok érdekében. Ezt nem teszi meg. Azt mondja, ha tudnánk, hogy milyen sokat dolgozik. Ha ön meg tudná - bízom benne, hogy tudja -, hogy hányan dolgoznak az országban nagyon sokat, akik viszont nincsenek itt, nem indultak a választásokon, és a maguk területén látják el a feladatukat.

És ez az állapot, hogy a Fidesz kalapján egy bokrétaként ott virít Farkas Flórián, aki még nem szólalt föl a parlamentben, ez eredményezi azt az állapotot, hogy itt ülünk most egy részletes vitán, ahol mi, ellenzék, sokkal többen vagyunk, mint önök, kormánypártiak, de az időkeretet úgy osztották föl, hogy nekünk, az ellenzéknek most elfogyott az összes időnk, és önöknek még éppen száz percük van. Ha ezt általános vitának vagy részletes vitának hívjuk, tehát vitázunk, akkor megkérdezem, hogy kivel fogják a vitát lefolytatni, hogyha minden javaslatot majd időkeretbe szorítanak, és az önök létszámarányának megfelelően alakítják ki az időkeretet. Zárójelben jegyzem meg, hogy azt észre sem veszik, hogy naponta a 24 órába be tudnak rakni 30 órás időkeretet, hogy ezt hogy gondolták, azt majd fejtsék meg.

Tehát szeretném jelezni, hogy nagyon sokan dolgoznak az országban, mindenki a maga területén elvégzi a feladatát, akinek meg itt van a helye, az meg itt lássa el a feladatát.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra, illetve a rendelkezésre álló időkeret terhéig megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a vita vége felé meg lehet állapítani, hogy parlamenti stabilitás van akörül, hogy ezt a törvényt vissza kell vonni és újra kell kezdeni ennek a tárgyalását és a politikai egyeztetését.

Más szempontból azt gondolom, teljesen világos, hogy amikor önök az alaptörvényükben, a Fidesz-KDNP-alaptörvényben, valamint a jelenleg hatályos Magyar Köztársaság alkotmányában szereplő egyenlő választójognak sem tudnak eleget tenni, akkor különösen nem lehet folytatni ennek a törvénynek az érdemi vitáját és az elfogadását, hiszen ha már olyan problémák is vannak, mint az egyenlő szónak az értelmezése... - hiszen önök cenzust vezetnek be ebben a választójogi törvényjavaslatukban, egyrészről a határon túliak esetében egy leértékelést ilyen szempontból, a nemzeti kisebbségek szempontjából egy diszkriminatív választási lehetőséget, és akkor vannak a teljes jogú magyar állampolgárok, akik nyilván majd az előregisztrációnak eleget téve mehetnek el választani.

Azt gondolom, hogy ebből világosan látszik, hogy nincs kellően előkészítve, azonban vannak olyan elemei, amelyek egyébként támogathatóak lennének. Tipikus esete annak, amikor részleteket nem lehet már orvosolni, így egészben kell újrakezdeni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Karácsony Gergely képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm, elnök úr. A vita vége felé, mert úgy tűnik, hogy lassan vége lesz, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket két kapcsolódó módosító javaslatra, amit benyújtottam, azért kellett a vita alatt kimennem, hogy ezeket meg tudjam tenni.

Az egyik az, hogy itt kiváló kormánypárti képviselőtársaim alkotmányos aggályokat vetettek fel a választókerületi bizottsággal kapcsolatosan, hogy az elvonja a parlament döntését, és hogy ez alkotmányosan támadható. Éppen ezért benyújtottam egy kapcsolódó módosító indítványt a saját javaslatomhoz, hogy ez a választókerületi bizottság egy javaslatot fogalmazzon meg, amit az Országgyűlés tulajdonképpen mérlegelhet, hogy elfogadja-e. Nyilván azt gondolom, az egy jogos érv, hogy itt alkotmányos aggályok fölmerülnek, bár megjegyzem, számos országban működik így a rendszer, és mivel jogorvoslati lehetőség is van a javaslatban, tehát meg lehet támadni a Kúriánál ezt a javaslatot, amit a választókerületi bizottság kidolgoz, ezzel együtt is egyfajta kompromisszumként javasolom megfontolásra ezt a javaslatot.

A másik pedig a határon túli magyarok választójogával kapcsolatosan, ahol az LMP többször elmondta, hogy nekünk az egyik legnagyobb problémánk a határon túli választójoggal az, hogy a magyar politika összes konfliktusát exportálja olyan szereplőkre, akiket talán meg lehetne kímélni a magyar politika összes nyűgétől-bajától.

Éppen ezért az a javaslat, amit Kövér elnök úr benyújtott, mint egy irány, azt gondolom, megfontolandó irány, hogy független képviselőjelöltek legyenek, és ezek juthassanak mandátumhoz annak megfelelően, hogy hány ilyen szavazat érkezik. Az én módosító javaslatom annyiban módosít a Kövér elnök úr által benyújtott módosító javaslathoz képest, hogy a legkisebb magyarországi egyéni nyertes jelölt szavazataihoz képest azoknak csak a felét követeli meg azoktól a független jelöltektől, akiket a határon túli magyar állampolgárok jelölnek, és az ő szavazataikkal kerülnek megválasztásra, viszont kiveszi a törvényből azt, hogy a határon túli magyarok magyarországi pártlistákra szavazzanak.

Szerintem nagyon fontos lenne, hogy ne kelljen kitennünk a határon túli magyar közösségeket annak, hogy a magyar pártok ott kampányoljanak, és exportálják azokat a konfliktusokat, amelyek aztán éppen a határon túli magyaroknak a problémáit fogják csak fokozni, tehát pontosan ellentétes lesz a javaslat végeredménye, mint amit szándékozott volna. Kérem, hogy fontolják meg ezeket a javaslatokat.

Mind a kettő jelentős elmozdulás az LMP eredeti álláspontjához képest. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót kétperces időkeretben Gulyás Gergely képviselő úrnak.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is a nemzetiségekkel kapcsolatos szabályozáshoz szeretnék röviden hozzászólni. Úgy gondoljuk, hogy a javaslat már eredeti formájában is jelentős előrelépés, de e tekintetben az általunk már ismert és a bizottságok által megtárgyalt házelnöki módosító indítvány is egy jó irány, nyilván, hogy a nemzetiségekkel ebben a kérdésben konszenzusra kell törekedni, és mindenféleképpen egyeztetni kell. Innen is köszöntöm jelen levő képviselőiket. És most, amit szóban Karácsony Gergely képviselőtársam elmondott, ez is úgy gondolom, irányát tekintve egyezik azzal a javaslattal, amit Kövér László benyújtott, tehát ebben a kérdésben akár még konszenzushoz közeli állapotot is teremthetünk.

Egyebekben pedig úgy gondolom, hogy a kormánytöbbség, ha nem is használta ki teljes egészében a maga idejét (Dr. Molnár Zsolt: Hát igen, így is lehet mondani.), sőt még jelentős idő maradt, azzal nem vagyunk vádolhatóak, hogy az önök valamennyi tárgyszerű felvetésére, tehát ami ebbe a kategóriába tartozott, ne reagáltunk volna. Kétségkívül, ezt az obstrukció szándéka nélkül tettük, és erre ennyi idő is elegendő volt. (Göndör István: De tőlünk elvettétek az időt.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem, az előterjesztők képviseletében kíván-e hozzászólni... (Gulyás Gergely: Nem.) Nem kíván hozzászólni senki.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/4997. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/4997/78. számon megkapták és megismerhették. Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés arról döntött, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját 4 óra 20 perces időkeretben és egy vitaszakaszban tárgyalja.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát. Kérem önöket, jelöljék meg a felszólalásukban érintett bizottsági ajánláspontokat. Most az írásban előre bejelentett felszólalások következnek, elsőként megadom a szót Berényi László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Felszólalások:   127-147   147-271   271-307      Ülésnap adatai