Felszólalás adatai

Képviselő úré a szó.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Öt év telt el 2006 ősze óta, azonban az akkori események következményei sem a politika, sem az igazságszolgáltatás területén nem jutottak nyugvópontra. Számtalan büntetőeljárás van folyamatban a rendőri erőszak, illetve a büntetés-végrehajtási intézményekben történt kínzások miatti felelősségre vonás érdekében.

A politika viszont már talán közelebb került a közös állásponthoz. Mind a 2006 őszi állami jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentését, mind a rendőri erőszak áldozatainak kártérítéséről hozott országgyűlési határozatot egyhangúlag fogadta el az albizottság, illetve az Országgyűlés. Mondhatjuk azt, hogy az események megítélése politikailag azért nem teljesen egységes, mert az Országgyűlésben törpe kisebbséget kitevő, szocialista képviselőkből álló, pillanatnyilag még jogi értelemben egységes, de egyébként az elkerülhetetlennek látszó szakadást kölcsönösen remélő MSZP frakciócsoportjai ma már ugyan jobban megvetik egymást, mint politikai ellenfeleiket, de talán legnagyobb bűnükben, a 2006 őszén elrendelt állami erőszak végrehajtásában még kényszeredetten ölelkeznek össze, és találnak újra egymásra ahelyett, hogy végre valaki közülük bocsánatot kérne.

Az e területen még a szakadás szélén is egységet mutató párt legfőbb mondanivalója csupán annyi, hogy 2006 a Fidesz puccskísérlete volt, amikor a Fidesz a köztársaság ellenfeleivel szövetkezett. Ez az értelmezés nem azért érdemel említést, mert az ezeket megfogalmazó volt miniszterelnököt még politikai tényezőként kellene számításba venni, hanem azért, mert jól szemlélteti az illetőnek és pillanatnyi pártjának a valósághoz való sajátos viszonyát. 2006. szeptember 19-én a legélesebb politikai ellentétek közepette, egy nappal a tévé-székház ostroma és két nappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően a Fidesz-frakció támogatásával fogadta el az Országgyűlés "Az erőszak ellen a békességért" című politikai nyilatkozatot, amelyben a pártok képviselői arra szólítják fel Magyarország polgárait, hogy politikai vitáikat az erőszak eszközét egyértelműen elutasítva, a más nézetek képviselőivel szembeni toleranciával az ország nyugalmának és rendjének megőrzése mellett folytassák le.

Mégis puccskísérletről beszélnek azok, akik már 2006. október 23-ának másnapján lelkesen tapsoltak a rendőrségnek a 2006. október 23-ai fellépés során tanúsított lenyűgöző szakszerűségért, ahogy azt Gyurcsány Ferenc megfogalmazta. E lenyűgöző szakszerűség következtében 206 esetben indult büntetőeljárás a rendőrök által elkövetett bűncselekmények miatt, és több százan szenvedtek súlyos, illetve maradandó testi és lelki sérüléseket, elsősorban azok közül, akik másfél évtizeddel a rendszerváltozás után egy, a rendőrség által tudomásul vett nagygyűlésen alkotmányos alapjogukat gyakorolva tiltakoztak a szocialisták hazugsággal megszerzett hatalma ellen. Ma azok féltik a magyar demokráciát a leghangosabban világszerte, akik kormányzásuk idején a fizikai erőszakot is megengedhetőnek tartották politikai ellenfeleikkel, illetve azok támogatóival szemben. Ez ugyan rendkívül megnyugtató a demokrácia és a jogállam jelenlegi működése szempontjából, de nem eredményez büntetlenséget azok esetében, akik a 2006 őszi rendőri erőszakra parancsot adtak, azt eltűrték, vagy a felelősségre vonást igyekeztek eltusolni. Mind a Balsai-jelentés, mind a korábbi albizottsági jelentés, mind az e tárgyban született feljelentések azt a célt szolgálják, hogy a rendszerváltozás óta történt egyedülálló állami erőszak- és jogsértéssorozat ne maradhasson következmények nélkül.

A jelenlegi kormánypártok a jogállami intézményrendszert tiszteletben tartják, és ennek keretében tiszteletben tartjuk azt is, hogy Magyarországon az ügyészség alkotmányos státusa Európában egyedülállóan független. Mi nem tudunk mit kezdeni azzal a technikai koalícióval, amely az MSZP részéről az ügyészség befolyásolása, a Jobbik részéről pedig e vélt befolyás érvényesítésének hiánya miatt vádol bennünket. Úgy gondoljuk, a jogállamba vetett hit helyreállítása érdekében a politika tegyen meg mindent azért, hogy valamennyi büntetőjogilag értékelhető jelentést és dokumentumot a vádhatóság rendelkezésére bocsásson. A miniszterelnöki megbízott jelentése erre kiválóan alkalmas. Nyomozati eszközei azonban kizárólag az ügyészségnek vannak, ítélkezni pedig a bíróság jogosult.

Úgy gondoljuk, helyes, hogy Gergényi Péter ma már nem budapesti rendőrfőkapitány, nem Budapest díszpolgára, de gyanúsítottja a 2006 őszi rendőri erőszak miatti büntetőeljárásnak. Úgy gondoljuk, hogy politikai utasítás nélkül ilyen rendőri fellépésre nem kerülhetett volna sor. Ma már látjuk az igazság részleteit, és mindent megteszünk azért, hogy egykor a teljes igazság kiderüljön, mert a bűnök nem maradhatnak büntetlenül.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Azért, hogy a bűnök valóban ne maradjanak büntetlenül, és az áldozatok ne maradjanak megkövetés nélkül, az új parlament egy évvel ezelőtt azzal kezdte a munkáját, hogy igyekezzen ezeknek az embereknek elégtételt adni. Közösen hoztuk meg itt a parlamentben a 33/2010-es országgyűlési határozatot, amely szinte egyöntetű lehetett volna, egy ünnepi pillanat lett volna, hogy végre valamiben egyetért az Országgyűlés plenáris ülése, de 44 "nem" szavazatot kapott ez a határozati javaslat az MSZP padsoraiból. Úgy látszik, sem akkor, sem azóta nem tudták feldolgozni az akkor történteket. Ezt folytatta a kormányzat az 1189/2010-es kormányhatározatával, amellyel nemcsak megkövettük az akkori rendőri túlkapások áldozatait, de elindult az anyagi jóvátétel és elégtétel is: 131 károsult ügyében 245 millió 72 ezer forintot fizettünk ki, és fél tucatnál kevesebb kivételével minden ügy elrendeződött az október 23-ai eseményekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, a kormányzat akkor megtette mindazt, ami erkölcsileg és anyagilag kötelessége volt. Sajnos, a szocialisták ebben nem voltak partnereink.

Sólyom László öt évvel ezelőtt azt mondta, hogy a felháborodás teljes mértékben jogos volt, és az országszerte kialakuló békés tüntetések az emberek egészséges erkölcsi értékét bizonyították. Azt pedig alapvető erkölcsi problémának látta, hogy a szocialisták magyarázkodása az események mögött elkullogott, és a valódi okot, az erkölcsi problémát nem tudta kezelni.

A szocialisták ezt láthatóan mind a mai napig nem tudják feldolgozni. Még ma is azt mondta Nyakó István, hogy kit érdekel az országban még egyszer ugyanaz a színjáték. Gyurcsány Ferenc is hasonlóképpen nyilatkozott 2006. október 30-án itt a parlamentben. Azt mondta, és ezt a mondatát azóta sem vonta vissza, nem kért elnézést és nem követett meg senkit - pedig ő is láthatja a bírósági eljárásokat -, hogy a rendőrség fellépése összességében indokolt és arányos volt. A kormányzat is azt mondta, mégpedig pont a mellettem ülő Kontrát Károly képviselőtársam sajtótájékoztatóján tett felvetésére, hogy a Fidesz csak el akarja bizonytalanítani a törvényesen működő rendőrséget.

Nos, azóta egy bocsánatkérést vagy elnézéskérést sem hallottunk a szocialistáktól. Legalább a szocialisták egyik fele megtalálhatná a jobbik énjét, és itt a parlamentben vagy máshol is megkövethetné azokat az embereket, akiket egy békés tüntetésen ártatlanul ért atrocitás olyan körülmények között, amit békeidőben máshol elképzelhetetlennek tartunk. Úgy gondolom, legalább azon elgondolkozhatnának a szocialisták, hogy pontosan 2006 ősze vezetett ahhoz, hogy ilyen kicsire töpörödött a frakciójuk. És ha egy párt belső élete erkölcsileg így megroppan, akkor az előbb-utóbb nyilvánvalóan a választási eredményben is megnyilvánul.

(13.50)

Ahogy mondta képviselő úr is, az ügyészség és a bíróság malmai lassabban őrölnek, mint ahogy a kormányzat ezeknek az embereknek a jóvátételét kifizette, vagy az Országgyűlés megkövette őket. De hát itt is már az első ügyekben a rendőri túlkapások első elkövetői már jogerős büntetésüket tölthetik, 1 év 8 hónap volt az első ítélet, ami ebben az ügyben megszületett.

Úgy gondolom, egy kisebb mértékű rendszerváltással ért föl, amikor másfél évvel ezelőtt a kordonokat a virágosládák váltották föl itt, a Kossuth téren. Bízom benne, hogy a szocialisták is előbb-utóbb belátják, hogy 44-en nem ellene kellett volna hogy szavazzanak annak a határozati javaslatnak, hanem meg kéne kövessék azokat az embereket, akiket ártatlanul itt, Budapest utcáin, elvileg demokratikus berendezkedés közben meghurcoltak, kilőtték a szemüket vagy bármilyen más atrocitás érte őket. Ha akkor nem tették meg, akkor talán most megtehetnék, ahogy sikerült nekik a kettős állampolgárság ügyében szinte egyöntetűen megváltoztatni az álláspontjukat. Ez nagyon helyes, szerintem jól tették. Ha már a jó példa megvan egyszer, talán ezen a területen is követhetnék ezt. Bízom benne, hogy egyszer föl tudják dolgozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-22      Ülésnap adatai