Felszólalás adatai

Megkérdezem az előterjesztőket, kíván-e valamelyikük válaszolni a vitában elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra várhatóan július 4-én, pénteken kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a sportfogadással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Bánki Erik, Cseresnyés Péter és Vécsey László, Fidesz, képviselő urak önálló indítványa T/265. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentését T/265/3. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/265/5. számon, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról szóló összegző jelentése pedig T/265/6. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

Parancsoljon!

SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. június 26-ai ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a sportfogadással összefüggő módosításáról szóló T/265. számú törvényjavaslatát.

Mint ismert, a szerencsejáték piacán egyre nagyobb teret nyert a világhálón is elérhető játékok köre, a jelenleg hatályos magyar szabályozás azonban a külföldön már jelentős ügyfélkörrel és tapasztalattal rendelkező piaci szereplők számára nem teszi vonzóvá a magyarországi megjelenést. A törvényjavaslat benyújtásának célja e piaci rés kihasználása, az állami bevétel növelése.

A javaslathoz érkező, a Gazdasági bizottság által benyújtott, részletes vitát lezáró módosító javaslatot megvitattuk. A módosítások alapvetően a felmerült jogalkotási igény technikai megvalósítását, más jogszabályokkal való koherenciáját, valamint költségvetési szempontból való összeegyeztetését célozták, amelyekhez több észrevétel került megfogalmazásra. A módosításokat végül a Törvényalkotási bizottság 22 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta.

Az említett javaslatról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg az egységes jogalkalmazás érdekében, amelyet vita nélkül 23 igen, 3 nem és 4 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatként is benyújtott. A bizottság az összegző jelentést 26 igen és 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy az előterjesztők közül kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Most nem, ezt a jelzést kapom.

Következésképpen haladunk tovább. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. A kijelölt Gazdasági bizottság nem kívánt előadót állítani.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Sallai R. Benedek képviselő úrnak, LMP. Parancsoljon!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Csak hatott az előző gombnyomás. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak elmondom, amit az előbb akartam, mert makacs gyerek vagyok. (Dr. Répássy Róbert: Nem lehet!)

Az előző napirendi pontnál is ezt akartam felhozni, hogy szép ez a Parlament, és amikor jövök ide a bejárathoz, akkor mindig látom fent ezeket a szobrokat. Szerintem az lehet az oka, hogy rossz a struktúrája a Parlamentnek, hogy nem kell végigjönnie a kormánypárti képviselőknek, mert ezek a szobrok azért lehetnek ott - egy cipész, egy eladó, egy kovácsember, egy asztalos -, hogy ne felejtsék el a parlamenti képviselők azt, hogy miért jöttek ebbe a parlamentbe, és kiket kellene képviselni. Itt vannak kint a szobrok, kicsit magasan vannak, de ha felfelé is néznek, akkor látni fogják. Ezekkel a jogszabály-módosító javaslatokkal és ezekkel az előterjesztésekkel teljes mértékben elfelejtik ezeket az embereket, akiket képviselni kellene, hiába tették ide a folyosóra ezeket a szobrokat. Ez az egész értékrend kérdése.

Önmegtartóztatási gyakorlatot végeztem az oktatási jogszabály módosítása során, hogy ne kotyogjak bele mindenbe, de ott is ugyanezt az értékrendi válságot láttam. Csizi képviselő úr már ott is arról beszélt, hogy a felsőoktatás megítélésében a pécsi egyetemnél az egyetem indikátora és minőségének kérdése az, hogy mennyire van eladósodva. Nem az számít, hogy milyen diplomások jönnek ki, nem az számít, hogy milyen a színvonala annak, hogyan tudnak elhelyezkedni, milyen felvételük van a munkaerőpiacon, hanem teljes mértékben az, hogy ennyi adóssága van vagy annyi, és ha kevesebb, akkor az jobban teljesített.

Ez az értékrend tükröződik ezekben a jogszabály-módosító javaslatokban is, ami teljes mértékben felfoghatatlan.

Itt ülünk két héttel az RTL Klubra kiszabott médiatörvény után, amikor itt hallgattuk hosszan érvelve, hogy mennyire fontosak az adóbevételek, hallottuk azt, hogy a kistelepüléseknek mennyire számít ez a kis pénz, és most pedig adóforintokról mondunk le, egyikről a másik után. Megtesszük ezt áfacsökkentéssel, és megtesszük ennek a jogszabálynak a tárgyalásával, amit minden bizonnyal a kormánypárti többség határozott véleménynyilvánítással el fog fogadni.

Ne felejtsük el, hogy ez megint egy olyan adócsökkentés, ami semmi olyan embernek, kisembernek nem kedvez, aki a társadalom többségét alkotja. Nem kedvez az itteni szobrokon lévő cipészeknek, kovácsoknak, asztalosoknak, egyiknek sem. Ez egy szűk réteg érdekköreinek kedvez, és leginkább adócsökkentéssel annak a csoportnak, amelyiknek erre nincs szüksége, nincs erre rászorulva.

Nem tudom, hogy hol van ilyen jogszabályalkotás a világon, vagy hol működik ez így, nem ismerem annyira a világ parlamentjeit, hogy hogyan szokták így meghatározni az adó mértékét, hogy hát sok volt, lecsökkentem felére; úgy, hogy nincs egy hatástanulmány, nincs egy kutatás, ami alapján alátámasztást nyerne az, hogy miért pont ennyire csökkentjük. Mi az a mérték, ami alapján pont így határozzuk meg? Ezeknek az alátámasztottsága az, ami a leginkább hiányzik.

Tehát nem értek azzal egyet - miközben Magyarország régiói Európa leghátrányosabb régiói között vannak -, hogy ilyeneket tárgyal a parlament, de ha már ilyeneket tárgyal, akkor miért nincs valami ésszerű előterjesztésben bemutatva az, hogy mi alapján állapították meg ezeket a mértékeket, miért pont így állapították meg.

És ha már lehet valamilyen szinten adóforintokat beszedni, akkor nem tartom elegánsnak folyamatosan ennek az utánpótlás-nevelésnek az említését; azért, mert nagyon-nagyon visszatetsző számomra az, hogy - gyakorlatilag egy civil szervezet támogatására - adómódosítás kapcsán azért akarunk beszedni adóforintokat, hogy mondjuk, egy civil szervezetnek odaadjuk, és nem elegáns, hogy olyan parlamenti képviselők képviselik ezt, akik ennek a vezetésében érintettek.

Az lenne a jó, ha a parlament ennél sokkal felkészültebben, kompetensebben hozna ilyen javaslatokat, és nem azt a szektort igyekezne leginkább támogatni, ami legkevésbé van rászorulva. Egy héttel ezelőtt már részletesen belementünk ebbe, részletesen beszéltünk róla, nem akarom megismételni magam, meg ugyanúgy, ugyanazok az érvek állnának most is, hogy nem érezhető ez megalapozottnak, nem érezhető az, hogy ez valóban azt a célt szolgálná, hogy jobb legyen az országban az élet. Az lenne jó, ha nem kellene ezekről tárgyalni, megpróbálnánk az adó mértékét fenntartani és azt behajtani.

A mostani adómódosító javaslatnak az alapja az, hogy az eddigieket nem sikerült behajtani, és nem sikerült beszedni belőle adót, rossz volt a végrehajtás, rossz volt az, akinek be kellett volna szednie az adót, nem tudott tenni semmit a végrehajtói hatalmával, és nem bírta ezt elérni. Most nem látunk semmiféle garanciát arra, hogy majd a mostani csökkentés után lesz valakinek erre módja vagy most lesz módjuk arra, hogy ezt megtegyék. Garanciák nélküli, hatástanulmányok nélküli, megfelelő becslések nélküli jogszabály-módosító javaslat ez, amit minden bizonnyal megalapozottságának hiányában nem lehet támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi György képviselő úr, Jobbik, jelentkezett szólásra. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Muszáj ezt a vitát is most Lázár János szavaival kezdenem, beszéltünk róla az általános vitánál is: "Mi már csak ilyenek vagyunk, fideszesek és kereszténydemokraták, hogy egy olyan világban hiszünk, ahol a szerencsejáték nem helyes dolog." Mondta ezt Lázár János; igaz, hogy 2012-ben, de úgy néz ki, hogy azóta változott a világ, hiszen az előbb hallhattuk, hogy áfacsökkentés, és hiába mondtuk az általános vita után is, itt az összegző jelentésben is azok a kedvezmények maradtak meg a szerencsejáték-szervezőknél, a távszerencsejáték-szervezőknél túlnyomó többségben, amelyeket mi nem tudunk támogatni, hiszen mi azt szeretnénk, hogy továbbra is maradjanak azok a szigorú szabályok elvileg, amelyek voltak.

Úgy érzem, hogy egy kicsit érthetetlen az, amit csinálnak. Az elmúlt egy évben semmit nem tettek annak érdekében, hogy megpróbálják rávenni azokat a külföldi nagy oldalakat, internetes oldalakat, hogy Magyarországon igenis fizessenek koncessziós díjat, igenis fizessenek játékadót, igenis adózzanak.

(22.10)

Ez abból is látszik egyébként, hogy ha fölmentek volna, mondjuk, két héttel ezelőtt a Szerencsejáték Rt. honlapjára, akkor azt láthatták volna, hogy oda volt írva, hogy a tiltott szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatosan a következő cégek azok, amelyek tiltólistára kerülnek, kettőspont, és egyetlenegy cég nem szerepelt rajta. Tehát az elmúlt egy évben nem próbálták ezt megcsinálni. Most arról szólnak a hírek, most már találnak ilyen dolgot, hiszen öt oldalt a Szerencsejáték Rt. megnevezett, azt mondták, hogy ezek a sportfogadási oldalak kapnak július 15-éig egy határidőt, abban az esetben, hogyha ez alatt a határidő alatt leülnek az állammal, és megpróbálnak koncessziós szerződést kötni, akkor rendben van, amennyiben nem, fel fogják szólítani az internetszolgáltatókat, hogy blokkolják ezeket az oldalakat.

Én majd várni fogom ennek az eredményét, hogy ez technikailag mennyire lesz megoldható, mennyire fogják megoldani, mekkora sikere lesz - na de ezzel kellett volna kezdeni! El kellett volna kezdeni megpróbálni blokkolni, mondjuk, ezeket az oldalakat; el kellett volna kezdeni megpróbálni rákényszeríteni ezeket a távszerencsejáték-oldalakat működtető cégeket, hogy igenis kössenek az állammal szerződést, igenis fizessenek adót, és hasonlókat. Nem az lett volna az első lépés, hogy leviszem a felére; hogy a játékadót - jó, most nem tudom, miért, de úgy néz ki, ez volt az egyetlen, amit meghallgattak - a tiszta játékbevétel 20 százalékáról önök le akarták vinni 10 százalékra, most egy köztes állapotban 15 százalékra tették. De a jegyzett tőkét 200 millióról levitték 50 millió forintra. Most itt a módosító javaslatoknál csak pontosításokat találunk, hogy a külföldi cégeknél ezt devizában hogyan kell számolni, és hogy devizában kell jelen lenni. Ugyanúgy a kétheti játékadó-fizetést egy hónapra, és minden egyéb más maradt. Tehát önök először adtak egy könnyítést, és utána megpróbálják rászorítani ezeket a szerencsejáték-oldalakat.

Én elmondtam az általános vitánál is: nem ezen múlik. Tehát önök most szerintem egy csomó pénzt kidobtak az ablakon. Nem azon múlik, hogy ezek a cégek fizetnek-e Magyarországon adót, hogy ezek a cégek legálisan próbálnak-e Magyarországon működni, hogy most éppen a jegyzett tőkéjük 50 millió forint vagy 200 millió. Ezeknek a cégeknek nem jelent problémát, hogy 200 milliós jegyzett tőkéjük legyen. Ezeknek a cégeknek nem jelentett volna problémát az sem, hogy 20 százalékot fizessenek. Hogyha rá tudják kényszeríteni őket, akkor kifizették volna a 20 százalékot is a játékadó után, ha pedig nem tudják rákényszeríteni, akkor lehet ez 3 százalék is, azt sem fogják fizetni, egy fillért nem fognak fizetni ennek az országnak.

Pont fordítva csinálják azokat a dolgokat, amelyeket logikusan kellene. Természetesen érti az ember, hogy ezt miért csinálják, ugyanazért csinálták ezt is, mint amiért az áfát elengedték a koncessziós díjaknál, mert bizonyos érdekkörök, bizonyos lobbicsoportok önöknek ezt mondták, és önöktől ezt követelték. És önök pedig minden zokszó nélkül teljesítik ezeket a követeléseket. Azok a lobbicsoportok érték el azt, hogy itt most már nem számít, hogy a szerencsétlen sorsú emberek vajon játékgépeznek-e otthon; hogy az internetnél költik-e el a pénzüket, mert az probléma volt, hogy azt mondták, hogy a kocsmában költik el a pénzüket, akkor szegény, szerencsétlen sorsúak oda szórják a pénzt, ha már a saját barátaiknál költik el, és a barátaik zsebébe vándorol ez a pénz, a szerencsétlen sorsú emberek pénze, akkor már nem számít; akkor már nincs játékszenvedély, akkor már ezek az emberek nem betegek, akkor már nyugodtan költhetik a pénzt, költhetik a család pénzét is. Ez az igazság.

Egyébként egy magyar piacot tettek akkor tönkre, teljes mértékben magyar vállalatok uralták akkor a szerencsejáték-piacot, amit önök tönkretettek. Most a külföldieknek meg különböző kedvezményeket adnak. Önök szerint ez egy normális hozzáállás? Mert az én véleményem szerint nem. És lehet megsértődni ezen, lehet azt mondani, hogy az ellenzék mindent kritizál, de, még egyszer mondom, nem kedvezményeket kellene adni különböző szerencsejáték-moguloknak. És hívhatják őket akárhogy; és tehetnek ezek az emberek önöknek akármilyen nagy szívességet, építhetnek csapatokat, működtethetnek kaszinókat, átadhatják önök nekik nyugodtan az állami koncesszióban jól működő és az állam által működtetett kaszinókat, hogy még több pénzt keressenek, előbb-utóbb az embereknek ki fog nyílni a szeme. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kiss László képviselő úr a soron következő, MSZP. Parancsoljon!

KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vannak a rossz szerencsejáték-szervezők. Ezek a rossz szerencsejáték-szervezők olyan velejéig romlott, gonosz emberek, akik arra kényszerítik a szegény magyart, hogy az utolsó fillérjét is játékgépeken verje el, és ezekre a rossz szerencsejáték-szervezőkre a kormányzati ököl rácsapott, és megszüntette ezt az üzletágakat, mindannyiunk nagy dicsőségére. És vannak a jó szerencsejáték-szervezők, ezek azok, akik lehet, hogy egy kicsit offshore hátterűek, lehet hogy nem is magyar vállalkozások, de mindenképpen lehet, hogy joviális úriemberek, esetleg előny lehet nekik a külföldi produceri múlt, fiatal feleség, vagy ha A-val kezdődik a nevük és ndy Vajnával folytatódik. Tehát számos ilyen dologból megismerhető az, hogy ha jó szerencsejáték-szervezőt szeretnénk találni ebben az országban.

Hasonló szelleme ennek a javaslatnak az adózás kapcsán is kitűnik, hiszen vannak azok az emberek, akik nagyon szeretnek adózni, a bruttó 150 ezer forintjukból is nagyon szeretik leadózni a 15-20 ezer forintokat. És vannak, akik nyilvánvalóan nem annyira szeretik ezt az adózást, azt a szóra sem érdemes egymilliárd forintot nem kívánják befizetni a magyar kasszába. És mivel mi gazdag állam vagyunk, megengedhetjük magunknak ezt, hogy azoknak, akik egyébként ebben az országban nagyon jelentős források fölött diszponálnak, ne kelljen adót fizetniük, míg mások pedig nyilvánvalóan szívesség alapon szívesen beteszik azt a havi 15-20 ezer forintjukat is.

Hasonlóan, ha a javaslatot nézzük, akkor azt látjuk - ezt már elmondták az előttem szólók szép számmal -, hogy olyan rendszerektől, olyan cégektől enged el forrásokat, adóbevételeket a javaslat, amelyeknek egyébként szép számmal lenne befizetnivalójuk.

Ha megnézzük ennek az okát, tapasztalhatjuk azt, hogy eddig az online szerencsejáték kapcsán semmiféle érdemleges befizetésre vagy jelentős érdemleges befizetésre nem került sor. Ha megnézünk egy átlagos önkormányzatot, és azt látjuk, hogy egy helyi adó kivetése kapcsán a hatékonysága ennek az adó beszedésének alacsony, akkor nyilván nem azzal van gond, hogy az adó kivetése nem helyénvaló dolog, lehet, hogy a beszedéssel van probléma. Ha arról beszélünk, hogy egy üzletág kapcsán alacsony adóbevételek jönnek be, akkor gondolhatunk arra, hogy a) az adó szorításában vergődik ez az üzletág, és nem tud jelentős mennyiségű forrást költeni, nem tud jelentős mennyiségű adót befizetni, vagy b) nem jó az adóbeszedési hatékonysága. Mindenkinek a fantáziájára bízom azt, hogy az online szerencsejáték-piacon vajon melyik történik meg. Vajon a kivéreztetett, szegény sorsú, online szerencsejátékkal foglalkozó cégek a kormányzati szorítás markában nem tudják befizetni az adót, vagy esetleg lehet, hogy arról van szó, hogy nem jó az a rendszer, ahogyan ezt jelen pillanatban a kormányzat képzeli, ahogyan ehhez a forráshoz hozzá szeretne jutni? Azt gondolom, hogy nem kell túl nagy fantázia, hogy melyik a valóság. A Szocialista Párt azt gondolja, hogy a kivetett adókat be kell szedni, mindenkor be kell szedni. Hogy ha beszedjük az egyszerű tanártól, ha beszedjük az egyszerű munkásembertől, akkor szedjük be azoktól a cégektől is, amelyek a szerencsejáték online piacán jelentős bevételekre tettek szert.

Nagyon nagy hibának látjuk a javaslat kapcsán, hogy megnyitja a lehetőséget olyan bizonytalan hátterű cégek Magyarországra jutásához, ha tetszik, piachoz jutásához, amelyek nagyon gyakran vádolhatók azzal, hogy offshore hátterűek lennének. Tudjuk, hogy a kormányzat ambivalensen áll ehhez a kérdéshez, hiszen már a mai napon is volt arra irányuló kérdés a Szocialista Párttól, hogy vajon az offshore hátterű Fidesz-miniszter mikor mond le. Most egy újabb offshore hátterű javaslatról beszélünk. Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e ennek vége.

Néhány konkrétumról a vége felé, azt gondolom, Szilágyi képviselőtársam is erről beszélt. Azt mondja a javaslat, hogy a játékadó a tiszta játékbevétel 10 százaléka lenne a korábban tervezett 20 százalékhoz képest.

(22.20)

Amikor arról beszélnek az előttem szólók, hogy vajon egzakt számítások megalapozták-e ezt, akkor azért jól tudjuk, hogy ez egy naiv kérdés vagy álnaiv kérdés, ha tetszik, képviselőtársamhoz fordulva, hiszen tudjuk, hogy nem ismerünk ilyen számításokat. Miért pont 10? Ennyi erővel lehetne 5 százalék, vagy lehetne 15 százalék is. Érdekes kezdeményezés persze az, hogy ha nem tudunk beszedni egy adót, akkor csökkentsük annak a mértékét, jutalmazva azzal azokat, akik ezt nem fizetik be. De kérdés az, hogy ebben az esetben, ha az egyszerű állampolgár nem fizetné meg a rárótt adót, ha mindenki, az egyszerű tanár, munkás, földműves nem fizetné meg a rárótt adót, az lenne-e a kormány válasza, hogy oké, akkor csökkentsük a felére, vagy akár engedjük el. Azt gondolom, hogy nem ez lenne a válasz.

Végül, azt hiszem, nagyon helyénvaló feltenni azt a kérdést, amit előttem feszegettek, hogy milyen úton jut el valaki a parlamentbe. Az alsóházi üléstermen végigmenni egy élmény mindenkinek, hiszen láthatja a dualizmus kori magyarság valóságát, azokat a szobrokat, amelyek az akkori magyar mindennapokról szólnak. Azt hiszem azonban, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök egy más utat választottak a parlamentbe, a felsőházi üléstermet, ahol egy más típusú magyar valóságot látnak. Azt hiszem, hogy ez a magyar valóság viszont nem találkozik a többség, a mi valóságunkkal.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Szilágyi György képviselő úré a szó, tessék!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgyis hiába várunk arra, hogy a másik oldalon megszólaljanak, úgyhogy még egy dolgot elmondanék, amivel egyáltalán nem értünk egyet, ez pedig az, hogy a törvényben leírják, hogy a bukmékerrendszerű fogadások, a sportfogadás, a totó és a távszerencsejáték játékadóját a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás támogatására kell felhasználni. Először is: mindig hallhatjuk a magyar labdarúgással kapcsolatban, hogy így az utánpótlás, úgy az utánpótlás, az utánpótláskorú gyermekekre kell felhasználni; ez itt nincs leírva. Abba, hogy a magyar labdarúgás támogatására kell felhasználni, belefér az is, hogy a magyar labdarúgás támogatását önök úgy értik adott esetben, hogy valamelyik vezető MLSZ-tisztségviselőnek fizetést adnak, az is a magyar labdarúgás támogatása egyébként.

Itt fölmerül megint az a kérdés, hogy akkor ebben a rendszerben, az önök baráti rendszerében vajon miért pont az MLSZ-en keresztül kívánják ezeket a pénzeket elkölteni, miért a Magyar Labdarúgó Szövetséghez mennek ezek a pénzek. Hát azért, mert ott is találtunk egy Magyarországon gazdasági körökben ismert, nagy nevet, aki éppen jelen pillanatban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Minden valószínűség szerint ezek is közrejátszanak ebben.

De hozzáteszem, mi minden egyes forintot jelen pillanatban, ebben az állapotában, amely állapotában a magyar labdarúgás van, és amely állapotában a Magyar Labdarúgó Szövetség tartja ezt a labdarúgást - az a Magyar Labdarúgó Szövetség, amelyik több mint húsz éven keresztül semmilyen produktumot nem tudott felmutatni, mégis bizonyos tisztségviselők jól élnek -; mi ilyen szervezetekre addig, amíg nincs egy megújulás a Magyar Labdarúgó Szövetségben, egy fillért nem szeretnénk adni, legfőképpen nem úgy, hogy nehéz sorsú emberektől veszünk el, mondjuk, pénzt különböző szerencsejátékokon keresztül azért, hogy mondjuk, MLSZ-alkalmazottakat fizessünk, hiszen ebben a törvényben ez is benne van, hogy őket is lehet esetleg fizetni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megkérdeztem volna az előterjesztőket, de mielőtt megkérdeztem volna, már jelezte az egyik előterjesztő, Bánki Erik képviselő úr, hogy reagálni kíván. Parancsoljon, maximum tíz perc áll rendelkezésére.

Öné a szó.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Előre jelzem, hogy nem szeretném kihasználni a tíz percet. És még egy fontos információt szeretnék mindenkivel megosztani: a világbajnokság nyolcaddöntőjében Németország-Algéria 0:0 a 20. percben, csak hogy fontos dolgokról is beszéljünk.

A viccet félretéve a vitában elhangzottakra szeretnék röviden válaszolni, tisztelt elnök úr, mert ahogy az az általános vitában is már többször elhangzott, valószínűleg szándékosan, de ellenzéki képviselőtársaim félreértelmezik a törvényjavaslat szándékait és szellemét is, ezért azt gondolom, hogy nem árt újra összefoglaló értékelést adni.

Sallai R. Benedek, az LMP képviselője értékrendi válságról beszélt. Nem igazán értem, mert azt nem fejtette ki ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán, hogy mi az az értékrendi válság, de felteszem, hogy ő is arra gondol, amiről egyébként több ellenzéki képviselő is beszélt, miszerint a kormány álláspontja alapvetően szerencsejáték-ellenes, és most önök úgy állítják be ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán, hogy megváltozott a kormány álláspontja, és most már szerencsejáték-párti. Erre az általános vitában is elmondtam, hogy a kormány álláspontja nem változott, a kormány álláspontja továbbra is szerencsejáték-ellenes, de itt egy olyan szerencsejáték-szervezési területről beszélünk - online fogadási területről beszélünk -, ahol nincs lehetősége arra a kormánynak, hogy megtiltsa ezt a típusú szerencsejátékot.

Szilágyi képviselő úrnak abban teljesen igaza van, hogy lehetett volna korábban is hatékonyan föllépni az illegális szervezők ellen - én is ezt gondolom, hogy egyébként ezt meg lehetett volna tenni, most hál' istennek már ott tartunk, hogy ez már működik -, viszont azt, hogy valaki Magyarországról külföldi portálokon, egyébként hivatalosan működő szerencsejáték-szervezetnél fogadjon, nem tudja megtiltani a magyar állam. Tehát itt nem arról van szó, hogy szegény emberektől veszünk el pénzt, és ezzel a törvényjavaslattal szegény embereket fogunk rábírni arra, hogy majd Magyarországon szerencsejátékra, bukmékeri fogadásokra költsék a forintjukat, és vegyék el a családjuktól, ez egyszerűen nem igaz. Olyan emberek vesznek részt ezekben a szerencsejátékokban, akik eddig is játszottak, most azt szeretnénk elérni ezzel a törvényjavaslattal, hogy ne külföldi portálokon játsszák el ezt a pénzt, és ott szedjék azok a kormányok ennek az adóját, hanem a magyar portálokon történjenek meg ezek a fogadások, és itt fizessenek ez után a tevékenység után a szolgáltatók adót. Tehát nem változott a kormány álláspontja, és egyáltalán ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásától nem fognak többen játszani ilyen online fogadásokat.

Mi alapján állapítottuk meg az adómértéket? Az adómértéket a nemzetközi gyakorlat alapján állapítottuk meg. El kell mondjam, amit az általános vitában is elmondtunk, hogy minden olyan felvetésre, ami a törvényjavaslat érdemi javítását célozza, pozitívan fogunk reagálni. Szilágyi képviselő úr is említette már, hogy az adó mértékének az emelésében ez tükröződik, igen, 50 százalékkal megemeltük az adó mértékét. És még egy dolog elkerülte képviselőtársaim figyelmét: 100 százalékkal megemeltük a koncessziós díj mértékét, mert ez is elhangzott az általános vitában, hogy túl alacsony szintre tettük a mércét.

Az egész szándék, tehát a kedvezményrendszerek kidolgozása az európai gyakorlat alapján történt, mégpedig azért, mert az a piac, amit egy egy évvel ezelőtt elfogadott jogszabály szabályoz pillanatnyilag, nem működik Magyarországon. Tehát nem arról van szó, hogy egy új területet szeretnénk megnyitni külföldi cégek előtt, egy olyan pályát, ahol ők egyébként eddig nem játszhattak; játszhattak, csak olyan feltételekkel, ami számukra nem volt elfogadható, ennek volt a következménye az, hogy ezen a területen nem volt érdemi adóbevétel, holott - ahogy még egyszer elmondom - ezen a területen eddig is magyar emberek külföldi portálokon fogadásokat kötöttek, és ott pénzt nyertek vagy éppen vesztettek.

Szilágyi képviselő úr mondta, hogy rá kellett volna bírni a multikat a korábbi szabályozás alapján, hogy a magyar piacon szerepet vállaljanak. Valóban, lehet, hogy rá kellett volna bírni őket, de nem lehetett. Nem volt olyan motiváló számukra az eddigi jogszabályi környezet, hogy ezt megtegyék, nem alapítottak leányvállalatot Magyarországon, mint ahogy eddig a törvények azt előírták volna; hogy ennek mi az oka, azt én nem tudom megmondani, a gyakorlat ezt igazolja. Megint csak megnéztük a nemzetközi példákat, és láthatóan ott sem írják elő egyébként sem Dániában, sem Franciaországban, sem például Spanyolországban, hogy csak leánycégekkel vehetnek részt a piacon. Tehát külföldi cégként részt vehetnek a piacon, viszont annak a veszélye nem áll fenn, ami szintén elhangzott most a vitában, hogy mi offshore hátterű cégek előtt nyitnánk meg a terepet, hiszen az a mai jogszabályok alapján elképzelhetetlen, hogy a kormány egyébként nem tisztázott hátterű cégekkel bármilyen szerződést kössön.

Ebben az esetben a törvényi szabályozás keretében a nemzetgazdasági miniszter az, aki ezt a koncessziós szerződést megkötheti, neki pedig kötelessége a jelenlegi jogszabályok alapján, hogy megvizsgálja ezeknek a cégeknek a hátterét, tehát offshore hátterű céggel nem köthet koncessziós szerződést a mai jogszabályok alapján a nemzetgazdasági miniszter sem.

Tehát azt gondolom összességében, hogy ez a jogszabály azt a célt szolgálja, hogy a piac jobban megnyíljon, azt a célt szolgálja, hogy az az adófizetés, ami eddig a külföldi országokban csapódott le, most Magyarországon csapódjon le, és azt a célt szolgálja, hogy ha már ez az adóbevétel realizálódik a magyar költségvetésben, akkor az sportcélokat szolgáljon.

Én azt gondolom, hogy ezekkel a módosításokkal ez a törvényjavaslat elfogadható. Ez a törvényjavaslat azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk a benyújtáskor, meg tudja valósítani. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a zárószavazás során. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(22.30)

Felszólalások:   275-283   283-294   295-299      Ülésnap adatai