Felszólalás adatai
| 11. ülésnap (2014.06.23.), 275-276. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Napirend utáni felszólalások |
| Felszólalás ideje | 4:05
|
Felszólalások: 249-274 275-276 277-278 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy korábbi határozatunknak megfelelően az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra is a július 4-i ülésünkön kerül majd sor.
Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.
A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselőcsoportjából Kiss László képviselő úr: "Huszonöt éve vágta át a vasfüggönyt Horn Gyula" címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!
KISS LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Sokak által ismert tény, hogy 1949-től vasfüggöny ereszkedett Európa közepére, szétválasztva ezzel családokat és történelmileg összetartozó közösségeket is. Maga a kifejezés Churchill fultoni beszédéből származik, de rövid idő alatt Európa megosztottságának a jelképévé vált.
Hazánk nyugati határainak mentén először aknazár épült ki, majd 1965-től ezt megszüntette az akkori kormány, és 260 kilométer hosszan elektronikus jelzőrendszert építettek ki ehelyett. A magyar és a cseh határzár folyamatosan gyenge pontja volt a vasfüggönynek, a nyolcvanas évek közepétől napirenden volt folyamatosan Magyarországon a jelzőrendszer megszüntetése, amikor pedig elterjedt a híre, hogy az osztrák-magyar határzárat lebontják, a korábbi NDK polgárainak tömegei indultak meg Magyarország irányába. 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki határzár elbontása, június 27-én pedig a magyar és az osztrák külügyminiszter, Horn Gyula és Alois Mock személyesen is átvágta az úgynevezett vasfüggönyt.
Fontos kiemelni azt is az események kapcsán, hogy a Németh Miklós vezette magyar kormány sem a vasfüggöny bontásáról, sem ezekről az eseményekről nem egyeztetett senkivel, a puszta tényt jelentette be Mihail Gorbacsovnak. Joachim Jauer, a ZDF televízió tudósítója mintegy 25 évvel az eseményt követően úgy vélekedett, hogy - szó szerint idézném - "Magyarország megnyitotta az utat a szabad világ felé". Jauer szerint az 1989. május 2-án történtek nélkül a hírhedt berlini fal leomlása, illetve az NDK összeomlása és a német újraegyesítés aligha így vagy - legalábbis az ő szavai szerint - jóval később következett volna be.
(20.30)
A több mint egy éve elhunyt Horn Gyula kulcsszerepet játszott ezekben az eseményekben, hiszen nemcsak a vasfüggöny átvágása fűződik a nevéhez, hanem az is, hogy 1989. szeptember 11-étől a magyar hatóságok átengedték a határainkon a korábbi NDK állampolgárait, de még külügyminiszterként előkészítette a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, később pedig elsőként vetette fel a NATO- és az uniós csatlakozás gondolatait.
Tisztelt Ház! Horn Gyula 25 évvel ezelőtt vágta át az Európa megosztottságát jelképező vasfüggönyt a magyar-osztrák határon. Ennek évfordulójára az Európai Bizottság állandó képviselete 2009-ben emléktáblát állított.
Úgy gondolom, az a minimum, hogy az Országgyűlésben is megemlékezünk erről a történelmi tettről, 25 évvel az évforduló után, a vasfüggöny szögesdrótjának átvágása után.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)
Felszólalások: 249-274 275-276 277-278 Ülésnap adatai