Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, alelnök úr: „Csíksomlyó üzenete” címmel. Öné a szó, alelnök úr.

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban a keresztény világ pünkösdöt, a Szentlélek kiáradását ünnepelte. A Jézus Krisztus feltámadása utáni 50. napon az apostolokat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken, a világ minden népét megszólítva kezdték hirdetni az evangéliumot. Ezt a hívó szót hallották meg eleink is Szent István királyunk idején. Az azóta eltelt 1100 évben ugyan sokan elfelejtették keresztény gyökereiket, de akik egyszer elzarándokoltak, ahogy Böjte Csaba atya olyan szépen fogalmazta, a Kárpát-medence egyik legszebb szentélyébe, a csíksomlyói nyeregbe, és hitet tettek magyarságuk, kereszténységük, egymás iránti elkötelezettségük mellett, azok minden bizonnyal megértették az ünnep valódi üzenetét. Ez adott erőt és reményt évszázadok óta a fohászkodó magyaroknak.

1567-ben, a hitújítás korában, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni, a Csíksomlyón gyülekező székely hadak Isten kegyelmébe ajánlották magukat, és Szűz Mária segítségéért esedezve indultak harcba pünkösd szombatján, és arattak fényes győzelmet. A győztesek ennek a történelmi eseménynek az emlékére fogadalmat tettek, hogy minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig a székelység népe és a magyar zarándokok több százezres tömege.

Az elmúlt évszázadok alatt a világ magyarsága számára a csíksomlyói kegyhely lett a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb központja, oltalmazója és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza. Olyan hely, ahol hitében, nemzeti öntudatában, összetartozási kötelékében mindenki megújulhat. A hagyomány és a megújulás kettőssége az, ami Csíksomlyó erejét adja.

Ebben az évben ünnepeljük a Szűzanya 500 éves kegyszobrát, és most pünkösdkor szentelték fel V. Majzik Mária művésznő „Himnusz” domborművét is Csíkszeredában, a Szent Ágoston-templomban. A csodálatos alkotás középpontjában a gúzsba csavarodott, kíméletlenül megkínzott Krisztus-test a szétszakított, országhatárokkal átszabdalt magyarság gyötrelmeit jeleníti meg, miközben a kompozíció tetején a galamb formájában megjelenő Szentlélek azt üzeni, hogy nem engedi veszni a magyarságot, ha lesz bennünk erős hit és akarat, ha lesz bennünk tenni akarás és összefogás, mint ahogy azt az egyes versszakokat összefűző rózsafüzér ereje is sugározza. Az alkotókkal és a támogatókkal együtt magam is hiszem, hogy a pünkösdvasárnapi szentmisén a Szent Ágoston templomban felszentelt alkotások nemzeti imánk zarándokhelyévé válnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mára a világban sokszor megoldhatatlannak látszó problémák halmozódtak fel, értékválság és erkölcsi válság uralja napjainkat. A háborúk borzalmai, az Európára nehezedő migrációs nyomás már-már megoldhatatlan problémának látszanak. Ez ellen úgy léphetünk fel, ha fogjuk egymás kezét, és nem engedjük azt el, ha nemzetben, családban gondolkodunk, és magunkénak valljuk azt a gondolatot, ami pár éve a csíksomlyói szentmise egyik szónoka szentbeszédében megfogalmazódott: „Pünkösd azt üzeni, hogy a mi népünk is kiválasztott nép, hogy van helyünk a nap alatt.” Hiszem, hogy a Szentlélek szólt belőle. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úr fog válaszolni.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Köszönöm szépen egyrészt a személyes részvételét mindazoknak, így az önét is, akik el tudtak zarándokolni Csíksomlyóra, és köszönöm annak a több százezer magyar testvérnek, Kárpátalja különböző területeiről s a világ minden részéről, Moldvából a csángóknak, akik odazarándokoltak Csíksomlyóra. Felemelő volt azoknak, akik ott lehettek, és azt gondolom, felemelő volt mindazoknak, akik a tudósításokból láthatták ezt a gyönyörű ünnepet.

A mostani, idei csíksomlyói búcsú fő üzenetét Jakubinyi György érsek úr közvetítette, ami nem volt más, mint a hit, a szülőföld, a nemzet, az anyanyelv megőrzése és az ezek iránti hűség. Erre kérte, erre szólította, erre buzdította azokat az embereket, akik ott voltak, székelyeket, csángókat, magyarokat bárhonnan a világból, akik ott voltunk.

Azt gondolom, méltó, hogy köszönetet mondjunk a ferences atyáknak azért a méltóságteljes lebonyolításért, amint a sok százezer ember mozgatása, segítése tapasztalható volt Csíksomlyón. Hatalmas nagy munkát végeztek előkészületben is, hiszen megújult a Hármashalom-oltár, megújult a kegytemplom sisaktornya, folytatják a következő években is a felújításokat, de több százezer embernek ilyen méltón levezényelni egy ekkora ünnepet, azt hiszem, ez egyedülálló sokszor, sok helyen.

(13.20)

Nem véletlen, hogy a legtöbb romániai tudósítás vagy tárgyilagos, vagy pozitív képben mutatta be a mostani búcsút. Volt olyan, s itt szeretném is idézni a Pro TV tudósítóját: „Megkapó zarándoklat Csíksomlyón.” Igaz, hogy ők 150 ezer embert írnak, de szerintem ezzel nem érdemes vitatkozni. Mindenféle tolakodás vagy egyetlen felemelt hang nélkül számol be az eseményről, elismerően kiemelve, hogy ilyen kulturáltan és ilyen közösségi módon zajlott le ez az ünnep.

S aki ott volt, aki láthatta a tudósítást, azt is tapasztalhatta, hogy vannak jelen kereső emberek, vannak olyanok, akik a nemzet egysége miatt mennek oda ‑ ez is fontos ‑, vannak, akik a hitet keresik, és természetesen vannak a hívők is. Ilyen tekintetben megint csak azt kell mondani, hogy nemzeti ez a hely, hiszen ugyan katolikus zarándoklatról, katolikus ünnepről van szó, mégis ott vannak a protestáns testvérek is, reformátusok, evangélikusok, sőt sokan az unitárius testvérek közül is, ami még inkább mutatja az elmúlt évek erdélyi, székelyföldi összefogását.

S azt gondolom, ahhoz a fontos üzenethez, amit Jakubinyi György érsek kiemelt, hozzá kell tenni mindannyiunk közüzenetét: az, hogy akár az Erdélyben, akár a Székelyföldön, akár a Partiumban vagy a Kárpát-medencében élő magyaroknak mekkora a megmaradási lehetőségük, sok mindenen múlik. Múlik az ott élők akaratán, az ottani kormányok akaratán, és természetesen múlik Magyarországon, a magyar kormány segítőkészségén is. Nem véletlenül döntött az elmúlt héten úgy a magyar kormány, hogy tovább növeli a Kárpát-medencében élő magyarság támogatását, legyen az az egyházakon keresztül, legyen az az oktatási és nevelési intézményeken keresztül, vagy legyen az akár a családalapítás megsegítése érdekében is.

Befejezésül hadd emeljek ki egy nagyon fontos üzenetet, amire talán nem kapta fel annyira a magyar média a fejét, pedig nagyon fontos volt akár itt Magyarországon, akár pedig Görögországban. Történt egy olyan találkozó, amely az európai nemzetiségek föderatív unióját foglalja magába. Kilencven nemzetiséget fog magába ez a föderáció, és mind a két konferencián, mind a két találkozón sok-sok fontos üzenetet megfogalmaztak. Az egyik az volt, amit mi magunk is vallunk, hogy az államnak nem a kisebbségekről, hanem a kisebbségekkel kell beszélnie. A másik fontos üzenet, ami a szomszédos országok vezetőinek szerintem a legfontosabb: vegyék tudomásul azt az üzenetet, amit a 90 tag, őshonos kisebbség megfogalmazott és elfogadott, hogy az Európában működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatait, mint például a finnországi svéd ajkú közösségét, az olaszországi Dél-Tirol és a német-dán határvidék példáját és további kedvező megoldásokat kövessenek.

Ha ebben üzenet lehet Csíksomlyó egyrészt a béke oldaláról, másrészt a nemzetiségek összefogása oldaláról, akkor mindenképp fontos volt a mostani év is. Köszönöm szépen a felvetést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai