Felszólalás adatai

Az ajánlás 1. pontjában benyújtott módosító indítványunk a törvényjavaslat 1. § (3) bekezdésének az elhagyását javasolja, hiszen ez arra vonatkozna, hogy a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokat is gyűjtsék. Mi ezt nem tartjuk indokoltnak. A szociális szövetkezetek támogatásához a nemzetiségi hovatartozáshoz való adatok gyűjtése nem szükséges. Az pedig végképp nem indokolt, hogy a munkaügyi szervezet kötelező erővel jegyezze fel a hozzá forduló ügyfelek nemzetiségi hovatartozását. Ezért tehát az erre vonatkozó pont elhagyását javasoljuk.

Az ajánlás 2. pontjában pedig azt fogalmaztuk meg az esetlegesen előforduló visszaélések megelőzése érdekében, ezt kiegészíteni javasoljuk ezt a pontot, a törvényjavaslat 2. §-ának (5) bekezdését, egy 4. és egy 3. ponttal javasoljuk kiegészíteni. Ez arra vonatkozik, hogy az esetlegesen előforduló visszaélések megelőzése érdekében indokoltnak tartjuk rögzíteni, hogy a tagi munkavégzés esetén egy szociális szövetkezet egy tagja után csak egyszer vehesse igénybe a kedvezményeket. El kellene kerülni azt a helyzetet, hogy a szociális szövetkezetek újra és újra ugyanazon tagjuk után vegyék igénybe az állami kedvezményeket, továbbá azt is, hogy egy tag után több szociális szövetkezet vehesse igénybe az állami kedvezményeket. Tehát ez egy pontosító javaslat, amely arra vonatkozik, hogy ne fordulhasson elő ezen a területen visszaélés.

Elmondtuk az általános vita során is, hogy mivel a törvénymódosító javaslat tartalmaz a felnőttképzésről szóló törvény módosítására is pontokat, javaslatokat, ennek az elhagyását javasoljuk, azért, mert ezt jogtechnikailag is aggályosnak tartjuk, hiszen a felnőttképzésről szóló 2001. évi törvény jelen pillanatban módosítás alatt áll, a parlament előtt lévő módosítás az általános vita szakaszában van, ebből kiindulva indokolatlannak tartjuk, hogy két, egyszerre a parlament előtt lévő törvényjavaslatban módosítsák ugyanazt a jogszabályt. Ez jelentős mértékben sérti a jogbiztonsághoz való jogot is, valamint a jogalkalmazók számára is nehézséget okoz majd a végrehajtás tekintetében.

A 4. ajánlási pontban jelzett módosító javaslatunk egy kiegészítést tartalmaz. A kiegészítés arra vonatkozik, hogy a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan, a szövetkezet által megtermelt javakból történő pénzbeni részesedés módjának és mértékének meghatározását is szükségesnek tartjuk, hiszen a gazdasági szempontból hátrányos térségekben élő, illetve a leghátrányosabb társadalmi csoportok a megtermelt javakból akkor tudnak a legmegfelelőbben részesülni, ha azokat pénzbeni ellentételezés formájában kapják meg. Így elkerülhetőek a későbbi viták, illetve az is, hogy csak természetbeni ellentételezéssel kerüljenek kifizetésre a szövetkezet tagjai.

Ez utóbbi lépés megvalósulása esetén az érintettek, ha eladnák a munkájuk ellentételezéseként kapott természetbeni juttatást, és ezt követően nem jelentenék be az ebből keletkezett jövedelmüket az adóhatóság irányába, ezzel bűncselekményt követnének el. Ezt egy állam intézményesítetten nem idézheti elő, illetve nem támogathatja, ezért fogalmaztuk meg ezt a módosító indítványt, amely lehetővé teszi a pénzbeni részesedés módját is.

Indokolatlannak tartjuk azt a korábbi módosítást is, amelynek az elhagyását javasoljuk az ajánlás 6. pontjában. Itt korábban külön kivételként a filmipari statiszták is kikerültek az egységes szabályozás alól. Ennek a kivételnek a további bővítését indokolatlannak tartjuk, mivel több hasonló feltételekkel foglalkoztatott munkavállaló kerülhet rosszabb munkaerő-piaci pozícióba azzal, ha a kedvezményezettek köre egyedi döntések alapján külön nagyobb kedvezményben részesül, mint az átlag. Ennek majd az lesz az eredménye, hogy a végén az összes ilyen típusú foglalkoztatott a kedvezményezetti körbe kerül majd.

Elhagyni javasoljuk azt a sort is, a törvényjavaslat 7. § (1) és (2) bekezdését, amely a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvény módosításáról, arról szól, hogy az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha tanköteles gyermekének mulasztása miatt vele szemben szabálysértési eljárás van folyamatban - nem idézem tovább a részleteket -, vagy például az önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezete, kert, udvar, jogszabályban meghatározott ingatlanhoz kapcsolódó közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti.

A gazdasági szempontból hátrányos térségekben élőket, illetve a leghátrányosabb társadalmi csoportok tagjait szabálysértési eljárás keretében egy állam nem zárhatja ki a szociális rendszer részeként működő közfoglalkoztatásból, különösen úgy nem, hogy semmilyen minimális ellátást nem biztosít számára a kizárás idejére. Ezzel a lépéssel az állam közvetetten a rászorultak családjait és természetesen a gyermeket is bünteti, különösen a gyermeket, mivel ha a családnak nincsen jövedelme, akkor a gyermekek is éheznek. Úgy gondoljuk, hogy ezt egy állam intézményesített formában nem valósíthatja meg, mert ezzel lehetetlen helyzetbe hozza a családot, a gyermeket, és természetesen növeli a létminimum alatt élők táborát, és növeli a gyermekszegénységet is.

(18.40)

Azt gondoljuk, hogy ez az államnak semmiképpen nem lehet célja, így tehát ennek a pontnak az elhagyását javasoljuk. Bár mint ahogy említettem, ebben a hat témakörben nem élvezzük a kormány és az érintett bizottságok támogatását, azért tartottam szükségesnek röviden szólni róla, hogy ezúton is elmondjam, mi az, amivel egyetértünk, és melyik az a hat terület, amellyel nem.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)