Felszólalás adatai

Az egységes biztosítási adóról szóló törvényjavaslat jövő évtől 15 milliárd forinttal több pénzt vesz el a szektortól, mint az eddigi közterhek. A törvényjavaslat szerint az új adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját, a tavaly bevezetett 30 százalékos baleseti adót, valamint a biztosítók nem életbiztosítási termékeit terhelő 1,5 százalékos tűzvédelmi hozzájárulást. Az egységes adó nem a fogyasztást, így nem közvetlenül és általánosan az ügyfeleket, hanem a biztosítókat terheli, így a jövőre megszűnő, két év óta fizetendő, biztosítókat terhelő különadó után nem tudni, miből lesznek képesek finanszírozni a további nagyobb elvonást.

Ráadásul az adó nem a szektor egészén oszlik el, csak azok járnak rosszul, amelyek nem élet- és egészségbiztosításokkal foglalkoznak. Az új adó durván négyféle biztosítási termékre rakódik rá, a vagyonjellegű biztosításokra - idetartoznak például a lakásbiztosítások is -, a cascóra, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra és az utazási és az azt kiegészítő egészségbiztosításokra.

A törvényjavaslat szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítási díját 30 százalékos, a casco biztosítási szolgáltatást 15 százalékos, a vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatást 10 százalékos adómérték fogja terhelni. Bár az új adó alanyai a biztosítók lesznek, nem valószínű, hogy lenyelik az egész terhet. Szakértők szerint a lakásbiztosításoknál az új közteher emelni fogja a díjakat.

Az új adó óriási aránytalanságokat okoz, hiszen az eddigiekhez képest 15 milliárddal több adóbevételt az állam nem a teljes piactól, hanem nagyjából a felétől várná el. Lesz olyan biztosító, amelynek a tavalyi adóterhei háromszorosát fogja ez jelenteni. Ilyen pluszterhet egyetlen szektor sem képes elviselni. Mivel az új adó nem terheli az életbiztosításokat, több biztosító, amelynek meghatározó ez az üzletága, nagyon jól jár majd a szektor többi szereplőjéhez képest. Az új adó veszélyezteti a hazai biztosítási piac jövőjét, mert egy jelentősen megsarcolt piacot sújtana újabb adóval a kormány. Az új biztosítási adó drasztikusan átalakítja a hazai, nem életbiztosítási palettát, és kevés a remény arra, hogy a jövőben új szereplők megjelenése erősítse a piaci versenyt. A 30 százalékos különadó mellett a piacindításra aligha vállalkozik társaság.

A kormány az érintett szolgáltatói körrel és a Magyar Biztosítók Szövetségével nem végzett megalapozott és eredményes szakmai egyeztetést. Az új adó kizárja az érdemi élénkülés lehetőségét a biztosítási piacon. Az új adó ugyanis egyformán sújtja a régi és az új termékeket, ám amíg az új konstrukciókat lehet úgy kialakítani, hogy azok már a biztosítási adóval együtt is megfelelőek legyenek, a régebbi termékekre egyszerűen nem lehet ráhúzni az adóterheket, hiszen azok kialakítása még enélkül történt.

Komoly a veszély, hogy az adóval átterheléssel vagy anélkül a biztosítottak járnak majd rosszul. A jövőben ugyanis azonos kockázatokra bizonyosan többet kell majd fizetniük az ügyfeleknek, illetve bele kell nyugodniuk abba, hogy kisebb szolgáltatást kapnak csak a biztosítóktól baj esetén.

A fentieket figyelembe véve a törvényjavaslat általános vitára ajánlását nem támogattuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)