Felszólalás adatai

DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt fáradhatatlan Képviselőtársaim! “Csináljátok együtt!ö - ezt mondták a New York-i magyarok a külügyi bizottság fellépő tagjainak 2003 őszén a New York-i magyar házban. “Ha külföldön vagytok, legyetek baloldaliak vagy jobboldaliak, mindannyian a magyar nemzetet kell hogy képviseljétek. Csináljátok együtt!ö - szólt ismételten az a felszólítás, amit megfogalmazhattak volna a vajdasági, felvidéki vagy éppen az erdélyi magyarok is. Többet nem mondott a hozzászóló, de nem is kellett, tudtuk, hogy jogosan kaptunk intőt.

Bár a magyar külpolitika egyik fő szempontja 1990 óta a határon túli magyarok támogatása, az utóbbi időszakban külföldre utazó politikusaink közül egyre többen viszik ki magukkal az itthoni fertőzést, azt a rossz magyar hagyományt, ami vitatkozó nemes őseink véres pártviszályaiban gyökerezik. Sőt, néhányan az itthoni éles szembenállást, megosztottságot, a két Magyarország vízióját kívánják a határon túli magyarok között létrehozni, sajnos nem eredménytelenül.

Pedig az elmúlt év nem volt hiábavaló, sikeres volt a magyar külpolitika, jól képviselte a határon túli magyarokat. Kedvezően alakultak a nemzetközi folyamatok is, olyan megállapodások, európai dokumentumok születtek, amelyek a határon túli magyarok jogainak érvényesítését nagyságrendekkel megkönnyítik. Az Európai Tanács elfogadta az úgynevezett Gross-jelentést, ami az európai konfliktusok megoldásának egyik eszközeként ajánlja az autonóm területek pozitív tapasztalatait.

Látva az újabb, az Európai Tanács elé kerülő javaslatokat, már most megállapítható, 2004 az autonómia éve lesz - a békés úton elérendő autonómia, ami valódi európai ügy. A régiók, a helyi közösségek, a kulturális azonosságokat őrző egyének önrendelkezési joga a táguló Európában is felülírja az egynyelvű, homogén nemzetállam vízióját. Hogy konkrétan mit jelent ez? Ezt Markó Béla szavai szerint úgy lehetne jellemezni: minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvi, művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában, önálló döntési jog, de csakis a minket, illetve az őket megillető kérdésekben, egyszóval kulturális és közigazgatási autonómia.

A jól működő baszk, katalán, dél-tiroli autonómiák és a Gross-jelentés megerősítette az erdélyi magyarság hitét abban, hogy nemcsak azért igényelheti a maga számára azt, mert ennek kezdeti formáját még a román kommunizmus is biztosította, hanem azért is, mert egy európai országban ez elfogadott kerete a kisebbségi jogok gyakorlásának. Ezt megértetni az Európába tartó Romániával, a román partnerekkel, s még inkább a félelmekkel és komplexusokkal fertőzött román társadalommal nagyon nehéz lesz. A feladat tehát az, hogy megértessük a román közvéleménnyel, hogy az erdélyi magyarság és az őket támogató anyaország törekvései nem fenyegetik a román állam egységét, nem sértik szuverenitását, éppen ellenkezőleg, garantálják ezeket.

Ezt a feladatot nem tudjuk külön-külön megoldani, csakis úgy tudjuk megtartani a határon túli magyarokat szülőföldjükön, csakis úgy tudjuk jogaikat bővíteni, ha a baloldal és a jobboldal mielőbb rendezik a vitás kérdéseket, és együttes erővel lépnek fel az európai fórumokon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szükség van a Markó Béla által felvetett magyar-magyar paktumra. Javasolom: csináljuk együtt!