Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Több mindent megtudhattunk a Jobbik matematikájáról. A Jobbik szerint növekednek akkor az iskolás gyermekekkel kapcsolatos költségek, ha ingyenesen adjuk a tankönyvcsomagokat elsőtől kilencedik osztályig, és akkor is növekednek a gyermekekkel kapcsolatos költségek, ha kiterjesztjük olyan mértékben az ingyenes és kedvezményes iskolai étkeztetést, hogy annak a fedezete már nem 29 milliárd forint, mint 2010-ben volt, hanem jóval magasabb: két és félszerese, 79 milliárd forint.

De meghallottuk a másik matematikai csodafegyvert, amely az írásos leadott interpellációban is olvasható volt. Ez pedig az inflációkövető családtámogatások rendszere. Ez lenne tehát a Jobbik csodafegyvere. De számoljunk utána: ha ez történt volna, amit a Jobbik jelenleg követelt a kormányon, hogyan jártak volna a magyar családok? Ebben az esetben a 2010-es 608 milliárd forintos pénzbeli ellátásokra szóló költségvetési tételsor 2018-ra 711 milliárd forintra emelkedett volna, 608-ról 711-re, míg az elfogadott költségvetésben 954 milliárd forintra emelkedett. Ha tehát a Jobbik elvei szerint számoltuk volna a pénzbeli családtámogatásokat, 242 milliárddal lenne kevesebb a jövő évi költségvetésben, családonként 221 ezer forinttal kapnának kevesebbet.

A Jobbik tehát támadja az ingyenes tankönyvellátási rendszert. Nem tudom, miért védi a szocialista korszakban privatizált tankönyvrendszert, de hát ez az ő dolguk, mindemellett pedig olyan képleteket kér számon a kormányon, amely bizony százezrekbe került volna a magyar családoknak. Vagy az is lehet, hogy a Jobbik azt sem tudja, hogy miről beszél. Néha ezt követeli, néha azt követeli, néha ugyanazt vagy ugyanannak az ellenkezőjét; néha EU-s zászlót éget, néha Brüsszelből várja a magyar bérek megemelését.

De ezzel szemben igyekeztünk az elmúlt években mind a pedagógusoknak, mind pedig a gyermeket nevelő családoknak, az iskolás korú gyermeket nevelő családoknak a helyzetét is javítani. Éppen ezért indítottuk be elsőként az pedagóguséletpálya-modellt, amelynek nagyon fontos része a béremelés. Ennek a többlete 2013-ban 32 milliárd forint volt a költségvetésben, 2004-ben 120 milliárd, 2015-ben 38 milliárd, 2016-ban 34 milliárd, az idei évben 44,8, tehát 45 milliárd forint. A jövő évben pedig további 40 milliárd forintos tétellel számolhatnak a pedagógusok, amely bértöbbletként szerepel a költségvetésben.

És essék néhány szó arról a 3,5 százalékos béremelésről, amely idén szeptemberben aktuális a pedagógusok számára! Sokszor követelt pont volt akár szakszervezetek részéről, akár ellenzékiek részéről, hogy a jobb teljesítményű tanárokat jobban lehessen díjazni, a kevésbé jókat pedig ne kelljen olyan mértékben díjazni; hogy az iskolaigazgatóknak széles legyen a jogkörük, hogy akik helyben jobban látják a pedagógusok teljesítményét, ki az, aki húz, ki az, aki a gyerekekre több időt fordít, azoknál magasabb legyen a béremelés összege, akik pedig kevésbé húznak, azoknál ne legyen magas.

Az az összeg, amely a költségvetésben rendelkezésre áll, az így is, úgy is 44,8 milliárd forint, de ezt most nem egyenlően kapja meg mindenki, hanem akiről az iskolaigazgató azt mondja, hogy jobban teljesít, az többet kap, akiről pedig ezt nem mondja, az átlagosat kap vagy átlag alatt kap. De az átlag így is 3,5 százalék, és azt hiszem, hogy nemcsak szakszervezeti, de ellenzéki oldalról is találhatunk a múltból olyan követeléseket, amikor erről beszélnek. Mindemellett azért fontosnak tartom itt már megemlíteni, ennél a témánál, hogy 50 ezer pedagógus vállalta a minősítési eljárást és ment végig ezen, ezáltal nemcsak az ő fizetése emelkedett 30-35 ezer forinttal, de a diákok is még jobb teljesítményt tudnak várni a tanáruktól.

És ha már itt vagyunk, tisztelt képviselő asszony, azért érdekelne az ön véleménye arról, hogy ön szerint is vajon a nyugdíjasok egy részének a szájából szennyvíz folyik-e, a szemeiben gyűlölet lobog‑e, magukból kivetkőzve ugranak-e egymásnak, vért akarnak-e ontani remegő kezeikkel, és trágárul hörgik-e föl a XX. század traumáját. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Szülők és diákok egyaránt kíváncsiak erre. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP és a Jobbik padsoraiból.)