Felszólalás adatai

Ha megengedik, akkor én a fenntartható fejlődés bizottsága szempontrendszere szerint néhány dolgot kiemelnék a benyújtott javaslatok közül. És ha megengedik, akkor egy kicsit túlnyúlva a szokásos megközelítésen, a bizottság nemcsak környezetvédelmi szempontokat és az ehhez kapcsolódó tételeket tekintette át, miután a fenntartható fejlődés bizottsága alapvetően nemcsak környezetvédelemmel kell hogy foglalkozzon, hanem éppen az adójavaslatoknál azt is meg kell néznie, hogy mennyiben szolgálják a fenntartható fejlődést. Ezek közül az egyik, amit mindenképpen ki kell emelni, hogy a családok számára, azok számára, akik eddig nem vehették igénybe a gyermekek utáni adókedvezményt, most jelentősen bővült ennek a lehetősége. Ahogy az előbb a miniszter úr elmondta, ez 260 ezer családot érint, ahol nyilvánvalóan szükséges ez a kibővítés.

Hasonlóképpen fontosnak tartjuk, hogy megmaradt az adórendszer igazságos működtetése érdekében a bankadó fizetési kötelezettsége és az energiagazdálkodók fizetési kötelezettsége, miközben a kisvállalkozók adóterhei tovább csökkennek.

Most szeretnék néhány szót szólni a közvetlenül a fenntartható fejlődés bizottsága hatáskörébe tartozó termékdíjról is, amely az adótörvényekkel kapcsolatos más összefüggő törvények tekintetében szintén módosításra került. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény is módosításra kerül, ennek a módosításnak négy oka van: a fogalmak pontosítása, új fogalmak megalkotása, a további gazdaságélénkítő kiegészítések. Második: a szerkezeti átalakítások az átláthatóság növelése érdekében. A harmadik: az új gazdasági folyamatokat követő jogintézmények bevezetése a versenyképesség növelése érdekében, és néhány módosítás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzésének szabályait is pontosítja.

A fogalompontosítások lényege, hogy a 2012. évi, hulladékról szóló törvénnyel azonos fogalmakat használva így annak végrehajtását segíti, pontosítja és teszi áttekinthetőbbé. A módosítás egyik célja, hogy a hulladékgazdálkodás fogalomrendszerét összhangba hozza a termékdíjas szabályozás fogalomrendszerével, és a jogalkalmazás során felmerült bizonytalanságokat új fogalmak megalkotásával, továbbá a meglévő fogalmak pontosításával megszüntesse. A hulladékgazdálkodás fogalomrendszerével történő összhang megteremtése tette szükségessé az újrahasználat, hasznosítás, ártalmatlanítás, közvetítő csomagolás fogalmak módosítását, míg a szakmapolitikai igények kielégítését valósítja meg a forgalomba hozatal, kereskedelmi csomagolószer és a reklámhordozó papír fogalmak tartalmának pontosítása, hiszen ezek eltérő szabályozást mutattak az elmúlt időben.

A szerkezeti átalakítások tekintetében nem kell termékdíjat fizetni ezután néhány esetben. Ezeket sorolja föl a módosítás. A támogatott célok között találjuk a betétdíjas rendszerben történő újrahasználatot vagy a rakodólapok újrahasználatát. Abban az esetben is van lehetőség alkalmazni ezt a jogintézményt, ha a vevő nem a megfizetett termékdíj visszaigénylésének technikáját kívánja alkalmazni termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetén.

Fontos módosítás még, ahogy miniszter úr is kiemelte, a termékdíjraktárak létesítése. Ezekben a raktárakban tárolható termék, és minimálisan megengedett raktári műveletek végezhetők úgy, hogy közben nem kell a termékdíjat megfizetni a raktárak közötti értékesítés során.

(9.30)

Ezzel gyakorlatilag, ahogy már a miniszter úr is említette, a külföldi beszállítókkal azonos helyzetbe kerülhetnek a belföldi beszállítók. Összességében ezek a módosítások mind azt szolgálják, hogy a termékdíj fizetési rendszere valóban a hulladékgazdálkodást segítse, a szelektív gyűjtést segítse, az újrahasznosítást segítse, de ne jelentsen olyan többletterhet a vállalkozásoknak a többi terhük mellett, amely ezek versenyképességét nem teszi lehetővé.

Kérem, hogy önök is támogassák ezen javaslatokat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)