Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kevésbé tudok osztozni a KDNP lelkesedésében, bár nem mondanám, hogy meglepett a képviselő úr álláspontja. Majd ha egyszer véletlenül nem ért valamiben egyet a kormánnyal, mindenképpen szóljon, mert akkor jelentősebb fogadások fognak megdőlni az országban.Na szóval, szeretnék visszatérni ehhez csodálatos törvényjavaslathoz, mert a képviselő úr azt mondja, hogy tele van innovációval ez a törvényjavaslat. Innováció tényleg van benne, mert ismét kifejeződik a kormánynak az a szándéka, hogy minél többet tudjon meg az állampolgárokról, akár köze van hozzá, akár nincsen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy alapvető adatvédelmi elv, a szükségesség elve. Ha az előző két népszámlálást, tudják, amikor még köztársaság volt meg demokrácia, le lehetett bonyolítani úgy, hogy nem kellett gyűjteni hozzá személyes adatokat éppen azért, hogy mindenki nyugodt szívvel válaszolhasson a népszavazási kérdőívre, akkor most ez miért vált szükségessé? Azért, mert kényelmesebb önöknek? Vagy esetleg azért, mert szeretnék összekapcsolni az adatokat más adatbázisokkal, részben legálisan, részben illegálisan?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat olyan adatgyűjtésre ad módot a kormánynak, amire semmi szükség nincsen, és még akkor is elfogadhatatlan lenne, ha megfelelő garanciák járulnának hozzá, de erről persze szó nincsen. Ebből a törvényjavaslatból hiányoznak az alapvető adatvédelmi garanciák, lényegében korlátlanul lehetővé teszik a népszavazási adatbázisnak más adatbázisokkal való összekapcsolását, lényegében mindennel összekapcsolhatják ezt az adatbázist, ami persze, megint értem, kényelmes is meg önöknek jó sok információt ad a következő hazug választási kampányukhoz, de sem ez, sem az nem indokolja azt legitim módon, hogy önök minden adatbázissal összekössék a népszavazási adatbázist.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ráadásul hiányoznak a megfelelő garanciák arra is, hogy az adatbázisok fölött megfelelő kontroll legyen, hogy a személyes adatok fölött megfelelő ellenőrzés legyen. Nincs okunk és szándékunk kételkedni a KSH és a KSH dolgozóinak hozzáértésében vagy tisztességében, van azonban okunk kételkedni a KSH főnökeinek, a kormánynak a tisztességében, és éppen ezért azt mondjuk, hogy el a kezekkel a választók, a magyar polgárok adataitól. Ne gyűjtsenek önök adatokat senkiről, ami nem szükséges! Ha volt egy jól kialakult eljárásrendje, ami közbizalmat élvezett, az anonimizált népszavazási adatgyűjtésnek, akkor semmi szükség nincsen arra, hogy most ezt összekössük a választók vagy a polgárok nevével, személyes adataival.

Tisztelt Polgártársaim! A második ügy, amiről beszélni szeretnék, már csak azért is, mert Nacsa képviselő úr volt olyan kedves megszólítani, éppen a vallással és a nemzetiségekkel kapcsolatos adatok gyűjtése, mert, tisztelt képviselőtársaim, az egy szakmai kérdés, hogy kell-e egyáltalán vallási hovatartozással kapcsolatos adatokat gyűjteni egy népszámláláson. Nem feltétlenül kell, a mi álláspontunk szerint az államnak, mivel a vallás nem állami ügy, nincs köze ahhoz, hogy a választópolgárok miben hisznek vagy miben nem hisznek. Ez egy létező filozófiai vita köztünk, és valóban van ilyen meg olyan gyakorlat is. De az minimálisan elvárható, hogy ha önök gyűjtenek vallási adatokat, akkor megfelelő garancia legyen arra, hogy minden válaszoló számára teljesen egyértelmű, hogy ezen a területen a válaszadás önkéntes, és minden válaszadó tudja azt, hogy csak akkor kell megadnia az államnak azt…  ezek a garanciák messze nem elégséges garanciák.

Megfelelő, erős garanciák kellenek arra, hogy minden válaszoló világos felvilágosítást kapjon arról, hogy a vallási adatait nem köteles megadni, és egyértelműen nyilatkozzon arról, hogy kíván-e megadni vallási adatokat, mielőtt megkérdezik tőle azt, hogy milyen felekezethez tartozik.

Erre nagyon egyértelmű, a jelenleginél sokkal világosabb garanciák kellenek. Most még persze nem látjuk a kérdőívet, ezért csak a törvényjavaslatból tudunk kiindulni, de szeretnénk erre teljesen egyértelmű garanciát kapni. Mint ahogy hasonlóan szeretnénk teljesen egyértelmű garanciát kapni a nemzetiségi adatok tekintetében is, mert Magyarország ebben az értelemben nem az egyik uniós ország vagy a világ egyik országa. Magyarországon volt egy 1941-es népszámlálás annak minden következményével. Ha nem tudják, hogy mi volt a következmény, akkor kérdezzék meg Ritter Imre képviselő urat vagy szószóló urat, majd felvilágosítja önöket. Azt kell tehát mondanom, hogy Magyarországon ez is egy rendkívül érzékeny adat, és erről is csak akkor lehet a választópolgároktól vagy a polgároktól adatokat kérni, ha teljesen bizonyos, hogy ezt önkéntesen adják, és tisztában vannak azzal, hogy ezek az adatok rögzítésre kerülnek, hogy innentől kezdve ezt önök ismerni fogják.

(12.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát azt tudjuk mondani, hogy miközben persze népszámlálásra szükség van, aközben teljes mértékben elutasítjuk azt, hogy rögzítsék a válaszolók nevét, mert erre nincs szükség, ez fölösleges, olyan adatokat keletkeztet, amelyekre csak akkor van szükség, ha valaki vissza akar élni ezekkel az adatokkal. Ne haragudjanak, az nekünk nem garancia, hogy benne van a törvényben, hogy majd egyszer, valamikor sokára ezeket az adatokat megsemmisítik. Hát, ez a „hiszem, ha látom” kategória. Az adatvédelem legbiztosabb módja az, ha szükségtelen adatot nem gyűjtünk.

Emellett pedig azt kell mondanom, hogy arra pedig sokkal erősebb garanciákat szeretnénk és kérünk ebben a törvényben, hogy az érzékeny adatok gyűjtése csak megfelelő tájékoztatás és beleegyezés után történhessen meg, hogy mindenkinek teljesen világos legyen, hogy ezeknél az adatoknál csak önkéntes adatszolgáltatás van, erre nemhogy kényszeríteni, de presszionálni vagy akár rávezetni sem lehet a válaszolókat.

Mert legyen világos, s akkor hadd beszéljek az egyházi adatokról nagyon röviden: tudom, hogy miért kell önöknek az egyházi adat. Mert miközben szociológiai felmérésekből tudjuk, hogy a magyar emberek jó része nem vesz részt egyházi szertartásokon, nem tartja magát templomba járó embernek, eközben önök a népszámlálási adatok alapján hivatkoznak mindig a hívők tömegeire. Csak éppen ezek a népszámlálási adatok már nem egyértelmű, hogy milyen szintű kötődést rögzítenek. Most is ezt szeretnék folytatni, most is az a céljuk, hogy a saját álkereszténykedő politikájukhoz gyártsanak érveket. Csak a népszámlálás nem erre való, drága képviselőtársaim.

Végül hadd mondjam el azt is, hogy önök abban már szép gyakorlatot és szép praxist mutattak fel, hogy hogyan kell választási csalást szervezni. Most úgy látom, hogy új területre lépnek, amikor a népszámlálási csalást is próbálják létrehozni, olyan jól fejlett demokráciák szintjére szállítva le Magyarországot, mint a közép-afrikai országok vagy Moldova.

Ebben mi nem leszünk partnerek. Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim.