Felszólalás adatai

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A földhasználat, de még inkább annak tulajdonlása Magyarországon sohasem volt és ma sem csupán gazdasági, de érzelmi kérdés is. Példa erre nagyapám, aki a hetvenes évek elején titokban tanította nekem a következő dalrészletet; engedelmükkel, csak prózában adnám elő.

(13.50)

Így szól: "Ne búsulj, te kulák, lesz még neked tanyád, vereskönyves kommunista lesz benne a gulyás." Kis gúnydal, fricska a rendszernek, amely 43 holdas gazda létére arra kárhoztatta, hogy Kazincbarcikán a vasúton krampácsoljon. Még nyolcvanéves korában is reménykedett egykori földjének visszaszerzésében, számon tartotta azokat az utolsó percig. Igaz, ma ismét tulajdonosa egy kétszer három méteres parcellának, s csak néhány méterrel nyugszik arrébb az egykori párttitkár, aki tulajdonából kiebrudalta.

Ez a néhány sor csak azt illusztrálta, hogy Magyarországon a birtokszerkezet fejlődése nem igazán volt szerves, mint Nyugat-Európában.

Egy amerikai filmben, ahol a Nyugatra tartó földfoglalók versenyeztek a jobb birtokokért, hangzott el a következő mondat: "A föld méltóságot ad." Méltóságot a szó nemes értelmében, függetlenséget, azt, hogy a maga ura lehet annak tulajdonosa. Én egyre több ilyen magyar gazdát látok - s még több családi gazdaságot szeretnék látni -, olyat, aki hatékonyan, hozzáértéssel és lélekkel végzi munkáját, aki nemcsak műveli, de ragaszkodik is birtokához. Úgy műveli, hogy annak termőképességét megőrzi, nem teszi tönkre, nem szennyezi használhatatlanná, azaz igazi tulajdonos.

S nem csupán a felsoroltak miatt örülök a családi gazdaságok terjedésének, de azért is, mert a családi gazdaság stabil, igazi önfoglalkoztató. Hatékony és lehetőséget teremt arra, hogy a mai kornak megfelelően, környezetkímélő módon, a környezeti adottságokhoz legjobban igazodva műveljék a földet; olyan egyéb tevékenységek épüljenek a gazdálkodásra, mint a falusi vagy ökoturizmus, az élelmiszer-feldolgozás. Ezzel szemben a közös tulajdonlás, a gazdasági társaságok tulajdonszerzése vagy akár a gazdasági társaságok által való művelése a földterületnek, az előző hasznokkal nem jár.

Elképzelem, amint valamelyik multinacionális bank helyi rezidense, igazgatótanácsi elnöke majdnem hibátlan franciasággal megmutatja önnön vagy bankjának birtokait barátjának - a bank számítógépportálján, monitorján. Mert hozzávetőleg ennyi köze lehet egy ilyen típusú embernek a földhöz, a földműveléshez: számok a főkönyvben.

Úgy gondolom, a magyar földnek hazai kezekben, a magyar gazdák tulajdonában kell maradnia, olyan működőképes gazdaságok formájában, amelyek versenyképesek az európai uniós gazdaságokkal, az Európai Unió termelőivel. A kormány ezen dolgozik, s mi, kormánypárti képviselők támogatjuk ezen erőfeszítéseket.

Én büszke vagyok arra, hogy földtulajdonos vagyok. A nagyapám is az volt, az apám is, s remélem a föld szeretete, a földhöz való ragaszkodás öröklődik, s a fiam is az lesz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)