Készült: 2024.09.26.09:47:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

152. ülésnap (2011.12.12.), 382. felszólalás
Felszólaló Babák Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:10


Felszólalások:  Előző  382  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megszólíttattam Varga miniszter úr részéről. (Varga Zoltán: Visszavonom.) Nem kell, mert most már el fogom úgyis mondani, ugyanis fontos dolgot szeretnék mondani.

Régen várt jogszabályról és törvényről van szó. Még a tanácsi rendszerben indult az a szakmai kérés és az üzemeltetési feltételeket rendező jogszabály hiánya, amelyet jó párszor magam is szorgalmaztam. A rendszerváltást követően sem volt megfelelő jogi háttere, az akkortájt az Antall-kormánytól ellátási kötelezettséggel felruházott önkormányzatokhoz nem társult sok esetben, különösen a megyei vállalatok nem voltak kompetensek, és elmondom mindjárt, hogy miért. Ugyanis a rendszerváltás előtt tanácsi és nagy állami cégek üzemeltették a vízműrendszert, ezt követően pedig azért megszagolták a vízművállalatoknál is - többek között a Békés megyei vízművállalatnál is - a privatizáció szelét, és aztán menedzsmentvagyonra törekedtek, és nem azzal foglalatoskodtak, hogy mi legyen a rendszer működésével. Nem jegyezték be a céget Békés megyében, ezért kénytelenek voltak, különválasztani a vagyont üzemeltetői vagyonra, és létrejött a cég, utána pedig a közművagyon visszakerült az önkormányzatokhoz.

Szóval jó biznisz különben a közszolgáltatás. Gondolják csak végig, ha a vízműnél, a víz- és csatornaszolgáltatásnál ilyen attrakciók voltak, mekkora biznisz a gáz- és az áramszolgáltatás! Csak azt elintézte Suchman úr annak idején a fejünk fölül, és ezáltal a közszolgáltatási díjak nagyon megemelkedtek, sőt kiszolgáltatottá váltunk. Van egy másik, ami a megélhetésünkhöz fontos, a víz- és csatornaszolgáltatás, amelyre többségében, kevés kivétellel - és Pécs kivételével - azért többségében állami vállalatokat és megyei önkormányzatok által alapított vállalatokat hoztak létre.

Azt rosszul mondta Varga képviselő úr, hogy Szarvas ki kívánt válni. Szó sincs róla. Nézze, egy szakmai, megfelelő műszaki háttérrel rendelkező potens cég, amely üzemgazdasági szempontok mellett is hatékonyan tud dolgozni, az minden ellátásért felelős önkormányzat érdeke.

Viszont elmondom, mi történt Békés megyében. Ugyanis a szocialista-liberális megyei vezetés - még a tanácsrendszerben, és ezt követően a liberális vezetés is társulva - Békéscsaba fürdőjét a megyei vízdíj önköltségéhez és beruházásához számoltatta el. Ezáltal fölverte az árat, és Békés megye fizette Békéscsaba pancsikolását. Úgyhogy ilyenek voltak, ilyen volt az a cég. Azonkívül pedig óriási baj volt az amortizáció elhanyagolása - hisz a pék is tudja azt, hogy az amortizációs költséget a sütemény árában föl kell számolni -, ami kell ahhoz, hogy a víziközmű-rendszert karban lehessen tartani és fel lehessen újítani. Ezt sajnos nem csinálták meg, a rendszerváltás után sem csinálták meg, különösen a szocialista-liberális városvezetés és megyei vezetés tudtával. Ugyanis teljesen más volt a szándékuk, privatizálni szerették volna a megyei víziközmű-vagyont, csak ez éppen nem jött össze.

Na most, megörökölte különben a mostani vezetés az elavult rendszert, mégpedig rengeteg fejlesztési, sőt vízbázisproblémával, ugyanakkor a cég, miután tanácsi cégből lett részvénytársaság, azért megörökölte a vezetési stílust is, tehát ezt a paternalista szocialista-liberális vezetési stílust, ami nem nagyon jó. El kell mondanom önöknek azt, hogy különben a felújításoknál - amire egy törvényi paragrafust aztán találtam a most beterjesztett törvényjavaslatban - az elvégzett felújításokat menedzsmentvagyonba könyvelték be, a részvénytársaság központi vagyonába, és a településeknek eltűnt bizonyos vezetékszakasza. Érdekes módon szerepelt a település könyveiben, vagyonmérlegében, és közben szerepelt a részvénytársaság könyveiben is mint saját menedzsmentvagyon. Ezt most ki kellene adni, és láttam a 8. § (1) bekezdésében, amit nem adtak ki, most lehetőség van visszaajándékozni a településeknek mint települési közművagyont.

Úgyhogy megtaláltam azt a törvényhelyet, ami miatt még nem kaphattuk vissza azt a jogos vagyonunkat, hisz utcaszakaszok hiányoznak különben. Helyesebben nem hiányoznak, mert működnek, csak ez éppenséggel benne van a részvénytársaság könyveiben is, és benne van a település könyveiben is. Gondolják el, hogy mekkora probléma az, amikor egy mérleg és egy vagyonleltár nem valós. Valós a településen, csak van egy jogtalan tulajdonos, aki magához ölelte ezeket a felújítással érintett szakaszokat, és sajátjaként kezelte.

Úgy gondolom, ezek mind ilyen anomáliák voltak, amelyekre most a törvény jó pár helyütt - és tapasztalataim szerint, tanulmányozásom során - hasznos megoldásokat talál a törvényjavaslat. Szerintem nem tudok sommás vélemény mondani a törvényről, hogy minden tekintetben megfelel-e, de amit olvastam, és igyekeztem értelmezni, ebben rendet találok.

(2.50)

Tehát ez a törvényjavaslat, mondhatom azt, hogy 21 évet késett ismét, rengeteg lehetőséget adott a manipulálásra és a költségek növelésére, azonkívül pedig a díjak emelésére, most pedig gondoskodni fog majd a felújításról, gondoskodni fog a díjak hatósági ármegállapításáról. Mert hozzá kell tennem, hogy ugyan Varga képviselő úr kiment, de különben az ármegállapítási hatáskör a települési önkormányzatnak semmi volt, mert oktrojálta a cég az árat. És ha adatot kért, akkor pedig titoktartást kellett fogadni, bele se nézhetett az árkalkulációba.

Ezért nem volt ösztönző különben a cégek költséghatékonysága, ezért mehetett bele például a békéscsabai fürdő üzemeltetése is. Úgyhogy oktrojált árak mellett dolgozott, ugyanakkor nem volt felújítási alapjuk a településeknek, többek közt Szarvasnak sem, és egy elöregedett ivóvíz- és szennyvízhálózat, ugyanakkor rossz hatékonyságú szennyvíztisztító telep volt, egyszerűen piacképtelenné tette a reálszféra vonatkozásában. Az a sok termelő cég pontosan amiatt is, hogy benne volt a fürdő működtetése Békéscsabán, saját tisztítóművet létesített, saját vízbázist létesített, lerontotta a települési víziközmű-vagyon hatékonyságát azzal, hogy kénytelen volt autarchiában megoldani, hisz olyan drága volt a megyei vállalat szolgáltatása, amelyet nem tudott megfizetni, hogy piacképes maradjon a terméke.

Száz szónak is egy a vége: úgy gondolom, hogy sok tekintetben rendet tesz a törvényjavaslat, nem is értem pontosan, hogy milyen privatizációra gondolnak itt képviselőtársaim, mert a vagyonkezelői szerződésben - jó, ha tudják - a felújítás és a beruházás pontos rögzítése van a törvényjavaslatban. Nem is értem pontosan, mi a problémájuk a koncessziós szerződéssel, hiszen több település víziközmű-vagyonának működtetésére szolgáló közbeszerzés és a bérleti üzemeltetési szerződéshez pedig sajátos megállapodás, amelyet egy szolgáltató cég, egy település a saját ivóvíz-szolgáltatása és szennyvíz-szolgáltatása érdekében köt. Nekem pontosan az volt a bajom gyakorló polgármesterként, hogy nem értette a saját többségi tulajdonú vagy 100 százalékig önkormányzati tulajdonú cég, hogy bérleti üzemeltetési szerződést kívántunk csak kötni és nem vagyonkezelésit. És mindenféle szindikátusi szerződést akartak velem aláíratni és a városommal.

Sok mindent tisztáz ez a törvényjavaslat. Elmondom aggályaimat is, ugyanis nem látom pontosan, hogy kinek a bevétele lesz például a hálózatfejlesztési hozzájárulás, és milyen célt szolgál. Ez nincs benne a törvényjavaslatban. Számomra ez aggályosnak tűnik.

Nem látom pontosan az árképzés szabályait, ugyanis majd a miniszter és a tárca megállapítja a víz-, csatornaszolgáltatás díjait, de milyen kautélák alapján és hogyan? Ugyanúgy maszatolni fogja, mint a paternalista, szocialista korábbi szolgáltató vállalat, hogy maszatolja a költségeket, és nem önköltségen számol, és hatalmas menedzsmentköltséget rak bele? És nem értem ezt a titoktartással meg adatszolgáltatással kapcsolatos tételeket sem, mert ne haragudjanak meg, ha közüzemi szolgáltatóról van szó és közszolgáltatóról és önkormányzati tulajdonról és állami tulajdonról, akkor milyen titkok lehetnek? Semmilyenek!

Úgyhogy úgy gondolom, hogy nagyon sok tekintetben támogatható a törvényjavaslat, és szerintem rendet tesz. Hosszú ideje várunk erre a törvényjavaslatra. Szakemberként is állítom, hogy régóta helye van ennek a törvényjavaslatnak, és nagyon bízom benne, hogy helyes törvényt fogunk alkotni, és pontosan a közszolgáltatások díjának emelkedése ellen, hogy ne lehessen még ezzel is fejni az alacsony jövedelmek mellett a lakosságot víz-, csatornadíjjal úgy, mint a gázzal és a villannyal, amit a szocialisták és a liberálisok nagyon ocsmány módon a fejünk fölül eladtak, és ezáltal rengeteg terhet raktak a lakosságra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  382  Következő    Ülésnap adatai