Készült: 2024.09.21.05:52:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

152. ülésnap (2011.12.12.), 322. felszólalás
Felszólaló Hegmanné Nemes Sára
Beosztás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 8:41


Felszólalások:  Előző  322  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár többen óva intettek tőle, hogy én még itt éjszaka reagáljak a felvetettekre, de nagyon sok témára szeretnék választ adni, éppen amiatt, hogy fölösleges munkába ne kergessem a képviselő urakat, hiszen hajnalig a módosító indítványokat is össze kell állítanunk, és elmondtam volna azt, hogy mi az, amivel érdemes foglalkozniuk, és mi az, amivel nem érdemes foglalkozniuk.

Én megértem, hogy a Jobbik már a szebb jövő felé fordult, és csak a szebb jövőt tudja maga előtt látni, de nem ártana, ha a jelent is ismerné és a jelenlegi jogszabályokat és törvényeket.

Nos, Állami Számvevőszék. Önök fogadták el, 2012. január 1-től sarkalatos törvény az ÁSZ-törvény, amelynek 1. § (3) bekezdése a következőt mondja: "Az ÁSZ általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami, önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzéseit." (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Meg se szavaztuk! Miről beszél?) Ez egy sarkalatos jogszabály. Mi a probléma vele? Ennél többet mit óhajtanak beletenni ebbe a törvénybe? De azt mondom, hogy amennyiben ennek a paragrafusa nem a duplikációja, akkor bele lehet tenni ebbe a sarkalatos törvénybe. Senki nem mondta, hogy nem lehet beletenni. Egyébként az alaptörvény maga is a 43. cikkben az ÁSZ-szal foglalkozik.

(0.30)

Megyek tovább: gazdasági társaságok. Ezek a jelenlegi állami gazdasági társaságok, amelyeknek jelenleg ennyi az üzletrészük. Megkérdezik tőlem, hogy hogyan lehet, hogy az Eximbank 25 plusz 1 százalék. Én is megkérdezhetném az MSZP képviselőitől, hogy hogyan lehet ez. Ennyi most, és ez a törvény azt mondja, hogy ennél kevesebb nem lehet. Több lehet.

Kérdezte valaki, mi a garancia, hogy valami belekerül. Önök a garancia. A kétharmad bármikor bármit betehet ebbe a törvénybe, nem csak most, a későbbiekben is. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Így van. Mondok egy példát: elhangzott Hollóháza, tessék betenni módosítóként, Hollóháza be fog kerülni. (Dr. Fónagy János: Az adóssággal együtt, ami hozzá jár.) Így van.

Megyek tovább. Az egyik képviselő azt mondta, mi az a hülyeség, hogy szerencsejáték. A jelenlegi koncessziós törvényben van benne, az 1991-ben megszavazott, hatályos koncessziós törvényben benne van. Tisztelt jobbikos képviselők, vegyük ki belőle? Mi inkább beleteszünk.

A menetrend szerinti közlekedés valóban most nincs benne, azt mondjuk, hogy innentől legyen benne. Európai uniós irányelvek? Azt is kimondjuk, hogy amennyiben az EU liberalizálja ezt a tevékenységet, akkor nem kell koncesszióba adni, de addig azt mondjuk, hogy csak koncesszióba lehet adni. És miért is? Azért, mert aki koncesszióba veszi, az nemcsak a hasznát húzza, hanem a kötelezettségeit is. Éppen ezért mondjuk azt, hogy például autópályák esetében, kiemelt vagyontárgyak esetében igenis a kötelezettségeit is vigye annak az üzemeltetésnek.

Ezért mondom én azt, hogy először jó lenne megnézni a jelenlegi jogszabályokat, mielőtt azt mondják erről a törvényről, hogy nem átgondolt és nem teljes körű.

Annak nagyon örülök, voltak olyan javaslatok, amelyek azt mondták, hogy kerüljön be valami ebbe a listába. Bármit beteszünk ebbe a listába, egy feltétele van, hogy jelenleg is száz százalékban osztatlanul, kizárólagos állami tulajdon legyen, mert például a műemlékek esetében való igaz, hogy történt olyan baki valamikor, a régi időkben, hogy egy teljes műemlékegyüttes néhány helyrajzi száma a mai napig nem állami tulajdon; kikerül. Tehát ha most beírom a kastélyt helyrajzi szám szerint, akkor gyakorlatilag a helyrajzi számhoz rögzítem a műemléket, amit el akartunk kerülni. Az, hogy az egyik megyeháza benne van, a másik nincs, mert az egyik műemlék, a másik nem. Ha azt mondják, hogy a kulturális örökségvédelem szempontjából az a megyeháza is kell bele, akkor bele fog kerülni ebbe a törvénybe. Ebbe a törvénybe és a mellékletébe bármi bekerülhet.

Az, hogy most rövid? Én is örülnék, ha 800 oldal lenne, és tételesen felsorolva minden vagyontárgy benne lenne.

Amikor valaki azt mondja, hogy nem kezeli jól az egyes vagyongazdálkodási elemeket vagy szabályokat, azt mondom, hogy tessék mondani pontos, konkrét, olyan módosító javaslatot, amelyet utána jogszabályi szinten is kezelni lehet. Őszintén mondom, én végigírtam az önök minden javaslatát, és meg fogjuk nézni, hogy mi az, ami ebből respektálható, és mi az, amit bele lehet tenni ebbe a törvénybe, amit pedig nem, azt meg fogjuk magyarázni, hogy miért nem.

Megyek tovább. Amit még, úgy gondolnám, hogy mindenképpen érdemes lenne beletenni - az LMP-s képviselők részéről is már csak egy úr van itt -, Scheiring Gábor elég sok érdekes dolgot mondott, például a természetvédelmi területek, arborétumok. Ez így sajnos megfoghatatlan. Mi is be akartuk tenni. Kiegészítem Szabó Rebeka képviselő asszonyt, én nem a termőföldre mondtam az arborétumot, hanem a kulturális örökségekre. Legtöbb esetben a kulturális örökségvédelmi épülettel együtt van az arborétum. Abban az esetben, ha nevesítetten, helyrajzi szám szerint lehet olyan arborétumot találni, akkor beletesszük a mellékletbe, semmi akadálya neki.

Ez a törvény most garantálja január 1-jétől, hogy ezek a vagyontárgyak kizárólag kétharmaddal hozzáférhetők. Ez a kormány már előre biztosítékot akart arra, hogy ez a nemzeti vagyon nem lesz elherdálva, ezek a gazdasági társaságok ezen ciklusban nem lesznek privatizálva. Gyakorlatilag én úgy gondolom, hogy örülni kellene, hogy mindent megpróbáltunk annak érdekében, hogy lehetőség szerint ezt a törvényt határidőben bevigyük, amelyben valóban lehetséges, hogy maradtak olyan vagyonelemek, amelyek az elmúlt időszak rossz nyilvántartási módszerei miatt nincsenek benne.

Az országleltár kérdése. Önök, akik, ugye, az ÁSZ ellenőrzési munkájában bíznak, azt tudják, hogy a rábízott vagyont minden évben az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Nos, ez az Állami Számvevőszék a rábízott vagyon tekintetében azt mondta, hogy az MNV Zrt.-nél nyilvántartott, rábízott vagyon megfelelő és jó, megvan ez a vagyon; ami hiányzik, az a teljeskörűség. Milyen teljeskörűség? Az egységes nyilvántartási rendszer, mert - azt is elmondtam bizottságokban - legalább három különböző nyilvántartási rendszer ment végig az elmúlt húsz év alatt a vagyonkezelőknél. Ami a legnagyobb probléma, hogy a Nemzeti Földalapkezelő küszködik a legjobban, hiszen egy olyan öröklött, rossz nyilvántartási rendszert kapott meg, amelynek kapcsán jelenleg földmérőkkel, geodétákkal és földhaszonbérleti szerződésekkel és fényképekkel járja az országot, hogy felmérje tételesen azt a termőföldvagyont, amiről szó van.

A termőföldvagyonnal kapcsolatban: valóban nagyon fontos a termőföld védelme, de sajnos azt el kell mondani, hogy a termőföld maga csak korlátozottan forgalomképes lehet, kizárólagos védelmet nem tudunk neki adni. Már az is nagy szó, hogy egyáltalán a Nemzeti Földalapról szóló törvényben a moratórium kapcsán bizonyos forgalomképességét korlátozni tudtuk. De ezzel együtt, ahogy mondtam, és ígéretet tettem, természetesen a Nemzeti Földalapról szóló törvényben a termőföld védelme is meg fog jelenni.

És akkor, csak azért, mert ilyen rendesek voltak, és kibírták, még két mesét mondok a végére itt éjszakára, hogy miért is vannak benne bizonyos dolgok a törvényben. MSZP-s képviselő úr mondta, micsoda dolog az, hogy azt mondjuk, hogy kötünk egy szerződést egy céggel, és hirtelen nem átlátható szervezet lesz a cég, és abban a pillanatban azt mondani, hogy meg kell szünteti a szerződést. Azért, mert ilyen az élet, ugyanis elég sok PPP-szerződést kötöttek, amit, hogy, hogy nem, hirtelen eladtak egy ciprusi vagy egy panamai off-shore cégnek, és jelenleg is oda áramlik ki euróban a nemzeti vagyon. Ezt akarjuk megszüntetni, és ezt úgy tudjuk megtenni, hogy az illető társaság, amely megnyer egy szerződést, garantálja, hogy nem fogja off-shore-nak eladni, illetve tudomása van arról, hogy akkor a szerződése megszűnik. Ezt csak így tudjuk korlátozni.

Ugyanez a koncesszió kérdése, a vagyonkezelés kérdése. Jelenleg is a koncessziós törvény hatálya alá tartoznak az autópályák, mégis PPP-konstrukcióban üzemelnek. Hogy sikerült ezt megoldani? Ezt próbáljuk mi is kideríteni. Az a probléma, hogy úgy kötöttek PPP-szerződést, hogy koncessziós szerződésnek hívják.

Ezeket a kiskapukat próbálják ezek a törvényi paragrafusok megszüntetni, és azért gondolom én azt, hogy bármilyen szűkítő - bármilyen szűkítő, még egyszer mondom - és szigorító feltételt nagyon szívesen fogadunk ebbe a törvénybe, és azt is, ha ebbe a tételes felsorolásba találnak olyan kizárólagos vagyontárgyat, amelyet érdemes megvédeni és kétharmados hatály alá tenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  322  Következő    Ülésnap adatai