A felszólalás szövege:

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az LMP társelnöke, Demeter Márta október 16-án azután fordult írásbeli kérdésekkel a honvédelmi és a belügyminiszterhez, hogy egy iratbetekintés során megtudta: egy Ciprusról indult katonai repülőn utazott egy olyan utas is, akiről a neve alapján  Orbán  azt hitte, a miniszterelnök lánya. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból.) Ez a hír a sajtóban több helyen is megjelent. Az Origo már kedden megírta, majd a HM megerősítette, hogy a kislány nem Orbán Viktor kormányfő lánya, hanem egy Cipruson szolgálatot teljesítő, Orbán vezetéknevű magyar katona gyermeke, ő utazott haza Ciprusról katonai repülővel. Ahogy arról Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára már beszámolt, a HM és a honvédség mindig eleget tesz törvényi kötelezettségének, minden megválasztott országgyűlési képviselőnek teljeskörűen, a lehető leggyorsabban rendelkezésére bocsátják a kért adatokat. Így jártak el Demeter Márta esetében is.

Röviden tehát, képviselőtársaim: az LMP-s képviselő kisstílű politikai indíttatásból nyilvánosságra hozott egy ciprusi ENSZ-misszióról szóló adatot. Emlékeztetőül: a megismert titkos adatokat 30 évig nem lehet nyilvánosságra hozni. Demeter Márta ezt tudomásul vette egyébiránt, mégis megsértett minden jogszabályt (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Szégyen!), amely az iratbetekintésre vonatkozik. Ráadásul nemcsak nyilvánosságra hozta, hanem meg is hamisította az adatokat azáltal, hogy azokat a miniszterelnökkel hozta összefüggésbe. (Balla György: Úgy van!)

Kósa Lajos mint a Honvédelmi bizottság elnöke kezdeményezte a házelnöknél, hogy rendelje el Demeter Márta nemzetbiztonsági átvilágításának a felülvizsgálatát. A Honvédelmi bizottság nemzetbiztonsági szempontból érzékeny testület, számtalan olyan adatot ismernek meg, amely nem nyilvános, korlátozott terjesztésű vagy titkos minősítésű.

(14.10)

Aki képviselői esküjét megszegve nem nyilvános adatot nyilvánosságra hoz politikai megfontolásból, az nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Amennyiben a képviselő magától nem távozik, az LMP-t felszólítjuk, hogy hívja vissza a rendészeti bizottság alelnöki székéből, illetve tagjai sorából. Demeter Márta mindamellett a NATO parlamenti közgyűlésének is delegált tagja, így az elmúlt időszakban tanúsított cselekedeteivel szakmailag erre a megbízatásra is nyilván alkalmatlanná vált. (Balla György: Úgy van!) Indokolt, hogy Magyarországot olyan emberek képviseljék, akik tisztában vannak a terület és az információk súlyával. A továbbiakban felül kell vizsgálni, hogy a képviselő asszony részt vehet-e ebben a munkában.

Mindezek tükrében kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés elnöke vizsgálja felül Demeter Márta megbízatását, és adott esetben delegáljon mást a NATO parlamenti közgyűlésébe. Mindez természetesen az LMP-frakció pozícióit nem érinti, a pártnak lehetősége van mást jelölni a delegációba, a bizottsági alelnöknek hasonlóképpen, akiknek szintén természetesen át kell esniük az átvilágításon. Mint minden képviselő, a Honvédelmi és rendészeti bizottság nyílt ülésén vendégként természetesen részt vehet, viszont a jövőben csak olyan adatokat ismerhet majd meg, amelyekre az általános képviselői jogállás lehetőséget ad.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz iránti elfogultsággal nem éppen vádolható Magyar Narancsot hadd idézzem a helyzet értékelésével kapcsolatban! Két lehetséges olvasata van ennek a helyzetnek. „Demeter Márta valóban ezeket a papírokat látta, és akkor legjobb esetben nemcsak bántóan felületes, de bántóan felelőtlen is volt, míg a rosszabbik esetben tudatosan hazudott. Ezenkívül a saját értelmi képességéről is kiállította a bizonyítványt, mert a jelek szerint képtelen volt felmérni, hogy egy ilyen nyilvánvaló hazugság semmi percen belül leleplezhető. A kérdés az, hogy lehetett-e Demeter Márta ennyire nagyon hülye.”  fogalmaz a Magyar Narancs. (Felzúdulás a Jobbik és az LMP soraiban.  Közbeszólások a Jobbik soraiból: Elnök úr, ezt azért ne! Szégyelld magad!) A másik olvasat szerint (Zaj.), a másik olvasat szerint „Demeter Mártát csúnyán megvezették, ő pedig kellő körültekintés nélkül önként és dalolva rohant a vékony jégre”. A stílusért én sem vállalok felelősséget, hadd hangsúlyozzam, hogy ez a Magyar Narancs (Zaj.), amiből most idéztem, de valóban (Zaj.  Az elnök csenget.) én is úgy látom, hogy ez a két olvasata van a helyzetnek.

Végül ne felejtsük el, hogy már csaknem két hét eltelt, Demeter Márta még nem kért bocsánatot sem a százados családjától (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), sem pedig a miniszterelnök, egy politikustársa családjától. Fölöttébb sajnálatos. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A hétvégén Kárpátalján jártam, megyei és magyar vezetőkkel egyaránt találkozhattam, és az elmúlt hónapokban tapasztaltak alapján sajnálattal kell megállapítani, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok harmincéves mélypontra jutottak. Magyarország 1991 óta a leghatározottabban támogatta Ukrajna euroatlanti csatlakozását, támogattuk az EU-ukrán társulási megállapodást, a vízummentességet, kiálltunk Ukrajna területi integritásának védelme mellett, közösen az uniós partnereinkkel megszavaztuk az Oroszország elleni szankciókat, vezetékeinken gázt szolgáltattuk, ukrán gyerekeket láttunk vendégül hazánkban. Ennek fényében cserben hagyásnak, a kárpátaljai magyarok jogai sárba tiprásának lehet értékelni az azóta megtett ukrán lépéseket.

A tavaly szeptemberi oktatási törvény kapcsán, amely korlátozni kívánja az Ukrajnában élő kisebbségek szerzett jogait, a Velencei Bizottság több ajánlást is megfogalmazott. A NATO, az Európa Tanács főtitkára, maga az Európai Tanács és kérte az ukrán féltől az ajánlások megfogadását. Azt hinnénk, hogy a nagy nemzetközi nyomásnak és a kétoldalú párbeszédnek köszönhetően valamelyest javul a helyzet, de sajnos épp az ellenkezőjét kell megállapítanunk. Elég itt arra gondolni, hogy titkosszolgálati módszerrel készítettek felvételeket a beregszászi konzulátuson, amit kölcsönös kiutasítások követtek. Katonákat telepítenek Kárpátaljára, laktanyákat építenek; az ukrán törvényhozásban zajlik az új nyelvtörvény vitája, amely egyetlen hivatalos nyelvvé az ukránt tenné, a nyelvi bűncselekmény tényállását bevezeti, nyelvrendőrséggel egyetemben.

(15.20)

Sőt, a kárpátaljai magyarok immáron nemcsak jogi szempontból vannak veszélyben, hanem fizikai értelemben is. A Mirotrovec nevű szélsőjobboldali ukrán portál ugyanis nyilvánosságra hozta több száz olyan kárpátaljai magyar személyes adatait, akik szerintük magyar állampolgárságot kaptak, és ezzel véleményük szerint megsértették az alkotmányt. A listán egyébként Ukrajna ellenségeként Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter neve is megjelent.

Hol a határ? Mindez nem méltó egy olyan országhoz, amely NATO- és európai uniós célokat tűz ki. A kárpátaljai magyarok folyamatos megfélemlítés alatt állnak, ellenségként vannak beállítva. A magyarok listázásával, nem gondolja-e, államtitkár úr, hogy új szintet ért el az ukrán magyarellenes politika? Mit lehet tudni a Mirotrovec portál hátteréről? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Mit tervez a kormány, hogy a külügyminiszter személyiségi jogait is megvédje? Kérem válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nem szabad elfelednünk azt, hogy márciusban elnökválasztás lesz Ukrajnában, és a jövő esztendőben várhatóak a parlamenti választások is. Tehát egy rendkívül nehéz fél-egy esztendő előtt állunk. Úgy gondolom, hogy az a tárgyalási folyamat, amely zajlik a két külügyminiszter között, egy nagyon fontos feszültségcsökkentő folyamat, mint ahogy egyébként elismerés illeti Moszkal kormányzó tevékenységét Kárpátalján, hiszen ő is az etnikai béke fenntartása érdekében tevékenykedik, ezt meg is köszöntem neki a hét végén.

Úgy vélem, a legfontosabb feladatunk, hogy megelőzzük a helyzet további eszkalációját. A másik feladatunk pedig, hogy ott legyünk a kárpátaljai magyarok mögött. A magyar közélet legfontosabb feladata talán az, hogy folyamatosan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) jelen legyünk, és biztosítsuk őket az odafigyelésünkről. Köszönöm szépen a figyelmüket, elfogadom a választ. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon az ENSZ migrációs csomagjáról számtalan ország képviselője tanácskozik Marokkóban, Marrákesben. Egy hét múlva feltehetőleg ezt a migrációs csomagot az ENSZ Közgyűlése is meg fogja vitatni és feltehetőleg el fogja fogadni. Magyarország már a nyár folyamán, júliusban kialakította ezzel a csomaggal kapcsolatban az álláspontját. Javíthatatlannak minősítette a tervezetet, és egy kormányhatározatban Magyarország kilépett ebből a tárgyalási folyamatból.Miért tartjuk veszélyesnek ezt a szöveget, ezt a szövegtervezetet? Először is azért, mert alapvetően az illegális migrációnak a legális csatornákba való terelése a legfőbb célkitűzése. Veszélyesnek tartjuk azért is, mert a származási országok támogatása helyett alapvetően az elvándorlást, magának a migrációnak a jelenségét támogatja, és továbbá azért is rendkívül veszélyesnek tartjuk, mert biztonsági megfontolások teljesen háttérbe szorulnak, és alapvetően az emberi jogok szempontjából közelít a migráció jelenségéhez kizárólagosan. Ami az igazi veszélyt jelenti azonban, az az, hogy úgy tűnik, hogy önkéntességen alapul ennek a csomagnak az alkalmazása.

Nos, nem ez a helyzet. Tekintettel arra, hogy ha egy ilyen normát megalkot az ENSZ, akkor egyrészt a nemzetközi jogot befolyásolni fogja, és befolyásolni fogja egyértelműen a nemzetközi igazságszolgáltatási, bírói gyakorlatot is, tehát idő kérdése, hogy erősödjön ennek a puha normának a kötelező jellege.

Vannak azonban jó hírek is. Ennek a migrációs csomagnak a nemzetközi visszhangja nyár óta fokozatosan megváltozott, és számtalan ország döntött hasonlóan Magyarországhoz, hogy nem fogja támogatni ezt a migrációs csomagot. Mely országokról van szó? Mindenekelőtt az Egyesült Államokat szeretném megemlíteni; Japán, Ausztrália, Új-Zéland is feltehetően hasonlóképpen fog eljárni; Izrael; de arról is szó van, hogy esetleg Dél-Afrika is hasonlóképpen foglal majd állást.

Az Európai Unió tagállamai közül is számos ország ugyanezt a Magyarország által képviselt álláspontot tette magáévá, így Olaszország; és természetesen a visegrádi négyek, az a szervezet, amelynek egyébként a megosztottságát manapság nagyon sokan hangsúlyozzák. Nos, nincs szó e tekintetben sem megosztottságról a visegrádi négyek között. Hasonló álláspontot foglal el Ausztria, Lettország vagy éppen Bulgária. A napokban, a hétvégén hallhattuk, hogy Belgiumban pedig egyenesen kormányválság alakult ki, hiszen az egyik kormánykoalíciós párt éppen a migrációs csomagra való tekintettel döntött úgy, hogy kilép a kormányból, és ma kisebbségben kénytelen kormányozni a belgiumi kormányzat.

Úgy gondolom, hogy ezek rendkívül pozitív hírek. Úgy tűnik, hogy a fejlett világ ébred. Hasonló ez az ébredezés ahhoz, mint amit tapasztalhattunk a 80-as években a csernobili atomkatasztrófát követően, akkor egyfajta nukleáris tudatosság alakult ki a világban. Mint ahogy tapasztalhattuk azt is, hogy a 2001-es terrorista támadásokat követően egy terrorizmustudatosság jött létre a nemzetközi közvéleményben. Most, úgy gondolom, hogy az elmúlt egy-két esztendőben, különös tekintettel a 2015-ös válság eredményeképpen, egy nemzetközi migrációs tudatosság van kialakulóban.

Úgy ítélem meg tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország jó úton jár, Magyarország nincs egyedül a maga álláspontjával. Egyre kevésbé tapasztalható az, hogy elszigetelt lenne, és egyre általánosabbá válik az az álláspont, amit Magyarország képvisel, és rendkívül aktuális ennek a kérdésnek a hangsúlyos képviselete.

(14.30)

Ugyanakkor készen kell lennünk, hiszen ha az ENSZ mégis elfogadja ezt a csomagot, akkor az nagyon sok feladatot fog majd (Az elnök csenget.) Magyarországra róni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Engedjen meg egy kérdést! Együttes vitát folytatunk, vagy pedig külön folytatjuk le a két napirendi pontról a vitát?

ELNÖK: Külön.

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Észak-Macedónia NATO-csatlakozásának a jóváhagyásával kapcsolatosan, tisztelt Ház, szeretném elmondani, hogy a nyugat-balkáni régió elmúlt évtizedének megítélésem szerint ez a legnagyobb diplomáciai sikere, nevezetesen a preszpai megállapodás, amely Észak-Macedónia és Görögország között jött létre idén februárban. Az ország nevének megváltoztatásával végre magunk mögött hagyhattunk egy majdnem 30 éve húzódó politikai vitát. Az, hogy egy nyugat-balkáni konfliktust sikerült békés úton rendezni, világosan jelzi, hogy a régió elindult az európai beilleszkedés útján. Ez a 30 esztendő diplomáciai értelemben azért tagadhatatlanul egy rémálomnak volt tekinthető, nem gondoltuk, hogy valaha is véget fog érni ez a névvita, ezért lehet ennek örülni. S bár csak három hónapja zárult le az ország nevéről szóló vita, az Észak-Macedón Köztársaság NATO-ba való felvétele egy 1995 óta tartó sikeres együttműködésnek a betetőzése. Az ország mind Afganisztánban, mind Koszovóban jelentős katonai segítséget nyújtott a szervezetnek, emiatt a NATO tagországai már 2008-ban, 11 esztendővel ezelőtt megegyeztek, hogy a névvita rendezését követően automatikusan meghívást fog kapni Észak-Macedónia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, tehát Észak-Macedónia, mondhatni, most már több mint 20 esztendeje teljesít.

A NATO 70 éves fennállása óta egyet jelent a béke, a demokrácia és a nyugati értékek fokozatos térhódításával és védelmével. Észak-Macedónia tagországgá válása  ahogy ezt a miniszter úr is mondta  valóban mérföldkő a Balkán nyugati felzárkózásához vezető úton. Ez az integráció Magyarország és egyben egész Európa elemi biztonságpolitikai érdeke is, egy stabil, erős Észak-Macedóniának lehetősége lesz arra, hogy a Balkán nyugati nyitásának, felzárkózásának éllovasa lehessen.

Különösen nagy szüksége van az országnak a nyugati szövetségesek támogatására mindaddig, amíg a Görögországon átvezető migrációs útvonalak folyamatos biztonsági kockázatot jelentenek a régióban, és jegyezzük meg ezen a helyen is, hogy Észak-Macedóniát a legnagyobb elismerés illeti a migráció terén kifejtett tevékenysége vonatkozásában is. A NATO-csatlakozás tehát egy rendkívül üdvözlendő folyamat a térség stabilitása, biztonsága szempontjából.

Végezetül engedjenek meg egy kritikus megjegyzést is. Sajnálatos ugyanakkor, hogy míg a NATO nyitott Délkelet-Európa integrációjára, az Európai Unió évek óta egy befelé forduló állapotban van, és egy egyre inkább befelé forduló állapot jellemzi, legyen szó akár a keleti vagy akár a déli szomszédságról. Mintha Brüsszel nem ismerné fel, hogy ha nem kínál valós, hiteles és elérhető perspektívát a térség országai számára, akkor azok más jövőt fognak választani maguknak  ennek sajnálatos módon már vannak előjelei , máshoz fognak fordulni oltalomért és támogatásért, és ez egyáltalán nem jó hír az Európai Unió, illetőleg a NATO, általában a Nyugat számára. Mindaddig ugyanis illúzió az az európai vágy, hogy az Európai Uniót komolyan vegyék a világszínpadon, amíg a saját közvetlen szomszédságában sem képes befolyást gyakorolni. Ezért nem egy mellékes kérdés, hogy a NATO-csatlakozást követően megindule a Balkán és azon belül Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási folyamata is, avagy sem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A védelmi együttműködési megállapodás az Egyesült Államokkal meglehetősen hosszú történetre tekint vissza. Az Egyesült Államok ’17 novemberében tett javaslatot arra, hogy a fegyveres erőinek magyarországi jogállását szabályozó, 22 éves kétoldalú megállapodást egy új egyezmény, a védelmi együttműködési megállapodás, tolvajnyelven a DCA váltsa fel. Úgy gondolom, hogy a megállapodás megkötésének a folyamatában volt néhány fontos mérföldkő, az egyik mindenféleképpen Pompeo külügyminiszter úrnak az idén februári budapesti látogatása.

Hadd hívjam föl a figyelmet arra, hogy volt egy kis idő, ami eltelt a mostani külügyminiszteri látogatás meg az azt megelőző külügyminiszteri látogatás között, pontosan nyolc esztendő, 2011-ben volt az utolsó külügyminiszteri látogatás, illetőleg fontos hangsúlyoznunk azt, hogy maga a magyar Országgyűlés is, a Külügyi bizottság delegációja is kivette a részét a lobbizásból, hiszen áprilisban Washingtonban nagyon sok tárgyalást folytattunk ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Míg aztán ez a folyamat elvezetett Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak az idén áprilisi washingtoni látogatásához, amely végül is az aláírást elhozta.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szeretném kifejezni ezen a helyen az elismerésemet a Külügyminisztériumnak. Nagyon hosszú tárgyalási folyamat volt, érzékeny tárgyalási folyamat volt, és ebben személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak is része volt, aki vastagon kivette a részét ennek a megállapodásnak a tető alá hozásából.

Tavaly júniusban érkezett hazánkba az új amerikai nagykövet, David Cornstein úr, és ő már a posztja elfoglalását követően, egy éve jelezte, hogy az egyezmény megkötése számára személyesen és a kormánya számára is prioritás. Ő is kivette a részét, úgy gondolom, abból, hogy mára azt tudjuk mondani, hogy a magyar-amerikai kapcsolatoknak egy rendkívül fontos fejezetén vagyunk túl, amikor is Trump elnök fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt a Fehér Házban. Ennek a megállapodásnak fontos szerepe volt ebben a folyamatban, és David Cornstein nagykövet úr szintén vastagon kivette a részét mindebből.

A Trump-adminisztráció két, magyar részről különösen fontos szempontból szakított elődei külpolitikájával. Azt gondolom, helyes, hogyha ezt itt leszögezzük. Először is a Trump-adminisztráció újra felfedezte magának Közép-Európát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Trump elnök 2017 júliusában a második külföldi útján már Varsóba látogatott, és ezen a látogatásán egy rendkívül fontos beszédet, azt merném állítani, hogy talán a legfontosabb külpolitikai beszédét tartotta meg, és ez rólunk szólt. Ez a beszéd elhangozhatott volna Budapesten is, és elhangozhatott volna egyébként egy magyar közjogi személyiségnek a szájából is. Az Egyesült Államok elköteleződése Közép-Európa katonai védelme iránt ennek a beszédnek a fényében is, ma egyértelműen állíthatjuk, megkérdőjelezhetetlen.

A másik fontos változás, hogy az amerikai külpolitika középpontjában immáron jó két és fél éve már nem a szövetségesek megnevelése, kioktatása áll, hanem az Egyesült Államok úgy érvényesíti az amerikai nemzeti érdeket, hogy közben szövetségeseit igyekszik partnerként kezelni.

Ez a két fejlemény tehát, amely a Trump-adminisztrációnak a külpolitikájában bekövetkezett, a kardinális változást tükrözi: egyrészt számunkra megkönnyebbülést hozott  erre a megkönnyebbülésre, úgy gondolom, hogy pártpolitikára való tekintet nélkül tekinthetünk , másrészt Közép-Európa fölértékelődött az amerikai stratégiai külpolitikai gondolkodásban, az Egyesült Államok fantáziát lát Közép-Európában.

Mindennek a két változásnak az eredményeképpen az a helyzetértékelés, ami egyébként Orbán Viktor és Trump elnök találkozóját követően megfogalmazódott, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között kialakult egy stratégiai partnerség, ez talán egy olyan diplomáciai kifejezés, amely pontosan írja le a két állam között meglévő kapcsolatot.

A megállapodás aláírására végül másfél évnyi tárgyalás után idén áprilisban, a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozásnak a margóján került sor.

A NATO-val kapcsolatban és ennek a megállapodásnak az összefüggésében nem véletlen ez. Az Úristen nagy szervező ilyen szempontból: ennek a megállapodásnak a megkötése beleilleszkedik abba a folyamatba, amikor is a NATO újra megtalálta önmagát. Bátran mondhatjuk, hogy a 2014-es, Ukrajnával szembeni orosz agressziónak mindenféleképpen az a pozitív kollaterális hatása volt, hogy a NATO újra megtalálta a saját hangját, a NATO feltámadt: a 2014-es walesi csúcstalálkozó már kijelölte annak a NATO-nak az útját, amelyet aztán a varsói, illetőleg a brüsszeli csúcstalálkozó és ez a mostani megállapodás is hűen tükröz.

A megállapodás megkötése tartós és kölcsönös elköteleződést jelent, annak az elismerését, hogy az amerikai fegyveres erők tevékenysége hozzájárul Magyarország és Közép-Európa biztonságának és stabilitásának az erősítéséhez, amit ezzel a megállapodással Magyarország elismer és viszonoz.

(11.10)

Tehát bátran mondhatjuk, hogy noha nagyon szerteágazóak a kapcsolataink a gazdaságban, mint ahogy ezt itt a miniszter úr elmondta, vagy a legfelsőbb politikai szinten, és nélkülözhetetlen volt, hogy itt egy áttörésre sor kerüljön, és örvendetes, hogy ez az idei esztendőben, 2019-ben megtörtént egy külügyminiszteri találkozóval, egy elnöki szintű találkozóval, de mégis bátran kijelenthetjük azt, hogy a NATO jelenti a legerősebb kapcsot az Egyesült Államok és Magyarország között. Ezért a NATO-nak, illetőleg a NATO-val összefüggésben lévő biztonsági kérdéseknek a megkülönböztetett kezelése fölöttébb indokolt.

Hazánk 20 éve tagja a NATO-nak, azóta vagyunk tehát az Egyesült Államokkal hivatalosan is egy katonai szövetségben. Ez alatt a 20 év alatt különösen is a NATO nemzetközi misszióiból és általában a nemzetközi katonai műveletekből jócskán kivettük a részünket, és részt veszünk most is; mintegy 500 magyar katona szolgál Koszovóban, az afganisztáni kontingens létszáma hamarosan 180-ra nő, hogy csak néhány példát említsek. Köszönettel tartozunk ezért a helytállásért minden magyar katonának, legyenek azok bármilyen rangú katonák.

A kollektív védelemnek a fogalma ma már általánosan ismertté vált, és nem okoz Magyarország számára egy nehezen földolgozható kihívást az a gondolat, hogy Magyarországnak az elemi érdekeit a magyar katonáink Afganisztánban védik meg. Ez a kollektív védelemnek a logikája.

Azonban az expedíciós erőket leszámítva a Magyar Honvédség egészen a közelmúltig egyáltalán nem volt jó állapotban, nem lehetett róla elmondani, hogy egy modern, XXI. századi haderő. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a mostanit megelőző kormányok jobb esetben hagyták elsorvadni, de gyakrabban maguk is tevékenyen hozzájárultak a tönkretételéhez. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!) 2002-ben például egy hosszú folyamat eredményeképpen  amikor érvényben volt az a célkitűzés, hogy elérjük a honvédelmi ráfordításoknak a 2 százalékát  elértük az 1,5 százalékot, 2010-re, tisztelt képviselőtársam, 0,7 százalékra sikerült (Dr. Vadai Ágnes és dr. Harangozó Tamás: Nem igaz!) letornázni ezt az adatot (Dr. Harangozó Tamás: 2015-re!), tehát ennek a drámai visszaesésnek az adatai önmagukért beszélnek. (Dr. Harangozó Tamás: Hát, ez egészen elképesztő!)

Most azonban a helyzet megváltozott, egyrészt persze azzal, hogy szerencsére már jó ideje nem (Dr. Vadai Ágnes: Németh Szilárd…) azok vannak kormányon, akik ezt a kártételt elkövették, másrészt  ez az előzővel szorosan összefügg  a magyar gazdaság is szárnyal, és a számok lehetővé teszik, hogy valóban többet költsünk haderőfejlesztésre, összhangban egyébként a NATO walesi célkitűzéseivel, illetőleg Trump elnöknek a nagyon határozott vonalvezetésével a megválasztását követően.

Harmadszor pedig: az is immáron egy széles körű felismeréssé vált, hogy Európának képessé kell válnia arra, hogy megvédje önmagát. Szükségünk van az amerikaiakra, nélkülük elképzelhetetlen Európa védelme, jó tehát, ha itt vannak, erről szól ez a megállapodás is, de Európának hosszú távon saját önvédelmi képességre is szüksége van.

Ha valamit elismerhetünk egyértelműen a Juncker-bizottságnak a teljesítményéből  nincs túl sok ilyen kérdés , azt gondolom, hogy a Permanent Structured Cooperation, tehát a megerősített állandó együttműködés a védelmi politika területén mindenféleképpen egy nagyon komoly eredmény az Európai Unió védelmi stratégiájának a kialakításában. Persze, a nagy kérdések még nem dőltek el a NATO, illetőleg az európai szintű védelmi együttműködés kapcsolatát illetően. Nagyon komoly kérdés az, hogy együtt vagy külön fogjuk fejleszteni az európai, illetőleg az atlanti védelmet, beleértve egyébként a védelmi iparnak a kérdéseit is.

A magyar kormány arra vállalkozott, hogy felépít egy modern magyar hadsereget, ehhez minden rendelkezésünkre áll: kiváló magyar katonáink nagyon komoly nemzetközi tapasztalattal, elegendő források és meghatározott technológiai alapok immáron ahhoz, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan tudjuk felhasználni, és rendelkezésünkre áll egy modern haderő megteremtéséhez a szükséges politikai akarat is. Ennek az építkezésnek van olyan része, amelyben az amerikaiakra is hangsúlyosan számít Magyarország. Idetartozik például a közepes hatótávolságú légvédelmi rakétáknak a kérdése, amivel kapcsolatban szintén egy nagyon fontos előrelépést hozott a magyar miniszterelnök washingtoni látogatása. De a lényeg, ami tükrözi ennek a modern magyar hadseregnek a megvalósítására irányuló törekvést, a 2026-os Zrínyi-program, illetőleg az az eltökéltség, hogy 2024-re legkésőbb Magyarország 2 százalékos szintre fogja emelni a védelmi költségvetését.

Az egyezmény két konkrét vonatkozására szeretnék még röviden kitérni. Az egyezmény túlmutat a huszonéves OMNIBUS megállapodás korszerű alapokra helyezésén, és kiterjed a magyar katonai létesítményeken az amerikai haderő által végzett beruházások jogi kereteinek a megteremtésére is. Ez egy nagyon fontos gyakorlati vonatkozás; 22 év után teljesen indokolt, hogy összenőjön az, ami összetartozik.

És van egy nagyon fontos elvi vonatkozás, amit a miniszter úr is érintett, ez pedig a szuverenitásnak a kérdése. Fontos leszögeznünk azt, hogy a megállapodás nem sérti Magyarország szuverenitását. Ugyebár, volt olyan katonai szövetség, a Varsói Szerződés, amelyről ez nem volt elmondható. Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a NATO konszenzuselven működik, és ez egy nagyon fontos vonatkozás az Európai Unióban zajló egyik legizgalmasabb, legfontosabb vita vonatkozásában is, nevezetesen, hogy egyre erőteljesebb nyomás irányul Magyarországra és számos hozzánk hasonlóan gondolkodó tagállamra, hogy az Európai Unióban a védelmi és a biztonságpolitika területén vezessék be a többségi döntéshozatalt. Ez a nyomás kezd fojtogatóvá válni, ezért rendkívül fontosnak tartom azt, hogy legyen Magyarországon egy külpolitikai egyetértés, egy védelmi és biztonságpolitikai egyetértés is a többségi döntéshozatal bevezetésének az elutasítása tekintetében.

Mi úgy gondoljuk, hogy az Európai Uniónak tanulnia kell a NATO-tól. Ha a NATO-ban képes egy konszenzusos stratégiai, biztonsági, védelmi és külpolitikai döntéshozatal működni, akkor miért ne működhetne ez az Európai Unióban? Az elmúlt években is ezen az elven működőképes volt. Tanuljon az Európai Unió a NATO-tól! És ha nem talál megoldást, akkor talán keresse önmagában a hibát, és próbálja megvizsgálni azt a kultúrát, azt a viselkedésmódot, azt az eljárásmódot, amit a NATO-ban képesek az egyes szövetségesek és a tagállamok kialakítani. Mi úgy gondoljuk, hogy igenis összeegyeztethető a nemzeti szuverenitás és a kollektív biztonság kérdése.

Az Egyesült Államok fegyveres erői hazánk jóváhagyásával, az Alaptörvény és más jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodhatnak és végezhetik tevékenységüket Magyarország területén. Erről szól ez a megállapodás.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.20)