Felszólalás adatai

DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2005 augusztusában történt egy felmérés, amely szerint Magyarországon 1 246 900 családban több mint 2 millió gyermek él, tehát a családoknak több mint 66 százaléka nevel gyereket.

A mindenkori családpolitikának az a feladata, hogy a gyerekekre tekintettel igazságosabb újraelosztást valósítson meg, erősítse a családok létbiztonságát, mérsékelje a gyerekszegénységet és ösztönözze a gyerekvállalást is.

A családok támogatásának eszközei a pénzbeli ellátásoktól a családsegítésen, az oktatáson, a nevelésen keresztül egymásra épülő rendszert kell hogy alkossanak. Alapvető követelmény az is, hogy a családtámogatási rendszer ne legyen diszkriminatív, ne növelje az egyenlőtlenségeket, tartsa szem előtt, hogy gyerekek között nincs különbség aszerint, hogy milyen családba születnek.

A kormányt ezek az elvárások és alapelvek vezérelték akkor, amikor a családtámogatási rendszer átalakítását tűzte ki célul, a jelenlegi családtámogatási rendszernek ugyanis számos igazságtalansága van. Egyrészt azoknak kedvez, akik egyébként is magasabb jövedelműek, sokszor azokhoz nem jut el megfelelő mértékben, akik szegényebbek ebben az országban.

Az adóbevallást benyújtó családok 20 százaléka nem vagy csak részben tudta érvényesíteni a családi adókedvezményt, illetőleg munka ellen ösztönző volt a mostani rendszer, mert ha valakinek a jövedelme akár csak néhány száz forinttal meghaladta azt a jövedelmi határt, ahol még rendszeres gyerekvédelmi támogatást kaphatott az ehhez tartozó természetbeni juttatásokkal, akkor elesett mindettől a támogatástól.

(18.40)

Nem volt tehát érdemes munkát vállalni alacsony munkabérért. Ezek az alapelvek azonban olyanok, amelyeket az ellenzék nem egyértelműen osztott, legalábbis a vitából ez volt látható. Ezt hallottuk a plenáris üléseken, a bizottsági vitákban is. A kormány azonban változatlanul orvosolni szeretné ezeket az igazságtalanságokat, változatlanul fontosnak tartja, hogy az eddigi háromelemű - családi pótlékból, rendszeres gyerekvédelmi támogatásból, adókedvezményből álló - rendszert megváltoztassa, és egy új, jelentősen megemelt összegű családipótlék-rendszer kialakítására tegyen javaslatot.

Az átlagban 84 százalékkal megemelt összegű családi pótlék magába olvasztja a rendszeres gyerekvédelmi támogatást, illetve az egy- és kétgyerekesek adókedvezményét, a családi pótlék összegei a jelenlegi rendszerhez hasonlóan a családtípus és a gyerekek száma szerint differenciált, és magasabb összegű családi pótlékban részesülnek továbbra is a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyereket nevelő családok. A három- és többgyerekeseknél a családi adókedvezmény legfeljebb havi 4 ezer forintos gyerekenként járó összegben megmarad, évi 6 millió forintos jövedelemig. A jövedelemhatár minden további gyerek esetében gyerekenként 500 ezer forinttal emelkedik.

Az országgyűlési vita során gyakran megfogalmazódott az a vélemény, miszerint az új rendszer a legszegényebb családokat sújtja, mert a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beleolvad a családi pótlékba. Ezt az álláspontot logikai alapon is cáfolni lehet, hiszen ha egy kérvény alapján igényelhető esetlegesen megállapított támogatás helyett a családok ugyanazt az összeget kérvény beadása nélkül automatikusan megkapják, akkor az mindenképpen igazságosabb kell legyen, és jobban el kell hogy érje pont a szegényebb családokat is. A rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény további támogatást fog jelenteni a szegényebb családok számára, ez a gyerekétkeztetés normatív kedvezményét, a tankönyvtámogatást, az évi egyszeri pénzbeli támogatás igénybevételét, illetőleg a külön jogszabályokban meghatározott lakáscélú támogatásokat, kollégiumi díjkedvezményeket is jelenti. Az évi egyszeri támogatás mértéke 2006-ban 5 ezer forint a kormány javaslata szerint.

Bár a kormány törekedett arra, hogy senkit ne érintsen hátrányosan az átalakítás, mégis vannak ilyen csoportok, minden nagy átalakítás ezt is jelenti. Ebbe a körbe tartoznak azok, akik felsőfokú tanulmányokat folytatnak, és rendszeres gyerekvédelmi támogatást kaptak eddig. Az ő rendszeres gyerekvédelmi támogatásukat tovább kívánjuk folyósítani a 2005-2006-os tanév végéig. Ugyanígy ebbe a körbe tartoznak azok a családok, akik valamelyest igénybe tudták venni az adókedvezményt, és hozzájutottak a rendszeres gyerekvédelmi támogatáshoz is. Megítélésem szerint azonban ezek a kérdések a parlamenti vita során aránytalanul nagy hangsúlyt kaptak, összevetve azokkal az előnyökkel és fontos jellemzőkkel, amelyeket viszont az új rendszer bevezetése jelent.

A családtámogatási rendszer átalakítása, az új rendszer bevezetése nem önmagában álló folyamat, azt kiegészíti a szociális ellátások reformja is, a családi segélyezés bevezetése, amely a leginkább rászorultak részére lehetőséget teremt a segítségnyújtásra.

A kisgyereket nevelő családokban gyakran felmerülő kérdés a munkaerőpiacra való visszatérés nehézsége. Emiatt döntöttünk úgy, hogy támogatjuk azt, hogy a gyermekgondozási segély teljes összegét megkapják akkor is a családok, ha a gyerek egyéves kora után az anya elmegy dolgozni. A vita során sokszor úgy értelmezték ezt az ellenzéki képviselők, hogy a gyes, illetve a munkavállalás nem lehetőség, hanem kötelezettség. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem így van. Ez egy lehetőség, szeretnénk, hogy ha az, aki vissza tud és vissza szeretne menni dolgozni, visszamehessen, aki viszont szeretne otthon maradni, maradjon továbbra is otthon a gyerekével hároméves korig. Nagyobb mozgásteret szeretnénk elsődlegesen biztosítani a családok számára. Ugyanígy szeretnénk bővíteni a mozgásteret a gyerekintézmények esetében a napközbeni ellátás kibővítésével.

Időnként élesen fogalmazódott meg a vitában mindaz, ami ezekre az értékbeli különbségekre is utal, de érezhető volt, hogy az Országgyűlés mindent el kíván követni azért, hogy az átalakított rendszer működőképes legyen, és az valóban a családok érdekét szolgálja. Ezt mutatja az is, hogy a törvényjavaslatról szóló részletes vitához az ajánlás szerint 31 pontban kerültek megfogalmazásra módosító javaslatok. Ezek közül a kormány 10 javaslatot tudott támogatni, de több olyan javaslat is érkezett, amelyeknek tartalmával egyetértettünk, csupán a jogtechnikai megoldást nem tartottuk szerencsésnek. A két kiegészítő ajánlásban szereplő összesen 24 pontban megfogalmazott javaslat közül a kormány 6-ot támogatott.

A családtámogatási rendszer átalakítása a kormány álláspontja szerint olyan fontos kérdés, amely még a jelenlegi feszített költségvetési helyzetben is prioritást élvez. Ezt mutatja az, hogy a 2006. évre benyújtott költségvetési tervezetben több mint 26 milliárd forint többletforrás van biztosítva erre a célra, és ezt még tovább bővíti a családi segélyezés címén biztosított előirányzat-növekedés.

Arra szeretném kérni az Országgyűlést, a tisztelt Házat, hogy az e címen rendelkezésre álló költségvetési előirányzat célszerű és felelős felhasználását támogassa, és fogadja el a megtárgyalt törvénymódosításokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)