Készült: 2020.01.18.09:57:11 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 258 2018.06.18. 11:34  257-270

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fővárosunk vagy Magyarország látképe olyan érték, aminek a megőrzése, azt gondolom, mindannyiunknak kötelessége. A városfejlesztés, az ország fejlesztése, szabályozása kapcsán rendszeresen át kell tekinteni azokat a szabályokat, amelyek egyes rendelkezésekre vonatkoznak, így például az úgynevezett magasházakra.

(19.10)

Hiszen nem mindegy egy ország történetében, egy város történetében, hogy a látképe hosszú távon nemcsak a mi életünkre kiható módon, hanem bizony a gyerekeink számára, az unokáink számára hogyan fog alakulni. Engedjék meg, hogy mielőtt a szabályozás részleteibe belemennék, egy-két olyan megjegyzést tegyek, ami a történeti háttérre vonatkozik, hiszen arról, hogyan alakult Budapesten, illetve Magyarországon a magasházak sorsa, története, arról érdemes néhány szót ejteni.

A világon szinte mindenhol vagy nagyon sok helyen voltak olyan szabályok, amelyekben egy épület méretét valamilyen szimbolikus ponthoz igazították. Ilyen volt például Rómában a Szent Péter-bazilika, a Szent Péter-bazilikánál magasabb épületet nem lehetett építeni. Vagy Amerikában, Washingtonban a Capitolium épülete, a Capitolium csúcsa volt az a pont, aminél magasabb épületet nem lehetett építeni.

Budapest esetében is vannak ilyen pontok, és van olyan pont, aminél magasabb épületet nem szabad vagy nem érdemes építeni. Viszont azt is elmondhatjuk Budapestről, hogy történeti okoknál fogva magasház vagy olyan épület, amit magasépületnek nevezhetünk, viszonylag kevés van. Budapesten több olyan épület, szimbolikus csúcs, kupola van, amihez érdemes igazítani a magasházak méretét. Leginkább jellemző talán az az épület, amiben most is vagyunk, hiszen az Országháznak a legmagasabb pontja 96 méter. Maga az épület ilyen magas. Csak zárójelesen szeretném megjegyezni, hogy sokan azért gondolják, hogy 96 méteres az Országház csúcsa, merthogy a millenniumra emlékeztek ezzel a magassággal. De a valóság az, hogy akkor még, amikor elkezdték építeni az épületet, még nem tudták, hogy mikor lesz a millennium megünneplése. Egy évvel korábbra tervezték, tehát a valóságban nem ehhez igazodik a magasság. De 96 méter magas egyébként a Szent Péter-bazilika teteje, csúcsa is, hiszen ott a legmagasabb pont is ugyanezt a magasságot tükrözi. Tehát ez az a pont, aminél magasabb épületet Budapesten nem érdemes és nem is szabad építeni. Nem is épült egyébként ennél magasabb épület.

Vannak még azért magas épületek, amik történetileg így alakultak. A Mátyás-templomnak például a déli tornya 76 méter magas. Ugye, ott azért egy kicsit más a jellemző, hiszen az a Várhegyen álló épület, tehát ennek megfelelően nyilván Budapest látképe szempontjából az arányok mások. De ez egy 76 méteres épület. Vagy például a budai Várnak, palotának a mostani kupolamagassága nem mindig volt egyébként ekkora, mert az eredeti tervek szerint azért más volt ennek a kubatúrája, de jelen pillanatban 56 méter magas. Ezek azok a magasságok, amelyek jellemzőek voltak Budapest történetére a múltban is.

Természetesen Budapest történetében azért építettek még magas épületeket, amelyek a 65 métert is meghaladták. Ilyen a SOTE épületének Nagyvárad téri épülete, amelyik meghaladta a 65 métert, 89 méter magasságú, vagy például az ORFK székháza, aminek a teljes mérete a 94 métert is eléri, tehát az egy igen magas épület, beleértve azt a tornyot is, ami a tetején áll. De 65 métert meghaladó hét templomtorony is van, és nyolc darab olyan kémény, gyárkémény vagy pedig torony is, ami ezt a méretet meghaladja.

Történetileg Magyarországon, illetve Budapesten több lépésben alakultak ki egyébként a most hatályos szabályok is, először az épületek magasságával 1914-ben kezdtek el foglalkozni, amikor 25 méterben húzták meg Budapesten az épületek magassági határát. Az igazi magasházvita, ami már a kor követelményei alapján felvetődő vita volt, az 1953-ban kezdődött el. Ekkor vetődött fel az, hogy Budapesten vajon milyen magas épületeket lehet megalkotni, és ez a vita lángolt föl aztán később a rendszerváltást követően is. Akkor az építészek szakmailag is próbáltak erre reagálni, és ’95-ben kialakult egy szabályozás, ami már egy meghatározott külső vonalhoz képest megengedte a magasházak megépítését, de akkor ennek egyébként magassági korlátja nem volt, és ’98-ban akkor megépült a 94 méteres magasságával az ORFK épülete is, illetve más irodaépület is, ami az 50 métert meghaladta 53 méteres magasságával.

2002-ben egy új szabályozás volt Budapesten érvényben, egy új szabályozás alakult, aminek értelmében 55 méterben határozták meg az épületek magasságát, és ennek megfelelően aztán ez a szabályozás egészen 2006-ig vagy későbbi ideig is hatályban volt. 2006-ban már az Árpád hídnál megépülhettek azok az épületek, amelyek bizony eléggé magas épületek voltak, hiszen az akkori építési szabályok alapján a Duna és az Europe Tower is megépülhetett. Ez most is látszik az Árpád híd két oldalán mint két elég nagy, magas épület.

2015-ben a főváros egy újabb szabályozást fogadott el, ez már egy összetettebb szabályozás volt, amiben különböző szabályozási vonalakat határoztak meg. Volt olyan területrész, ahol 65-90 méter közötti magasságú épületet is megengedtek, majd jellemzően kívül, tehát a Hungária körúton is kívüli helyeken már a 90-120 méter közötti magasság is lehetővé vált. Tekintettel arra, hogy egy város fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy milyen épületek, építmények épülnek, érdemes átgondolni azt, hogy az ilyen típusú szabályozást törvényi szintre emeljük, és törvényi szinten határozzuk meg azokat a magassági korlátokat, amelyek az épületek magasságára vonatkoznak.

Hangsúlyozottan itt az épület legmagasabb pontjáról beszélünk, ami elkülönül az építménymagasságtól. Tehát azt a pontot tekintjük épületmagasságnak, amikor a talajszinttel találkozik az épület, és az onnantól számított legmagasabb pont. Az építmény magassága egy átlagolt magasság, az mást jelent, tehát annál magasabb vagy alacsonyabb is lehet az építménymagasság, mint az épületnek a legmagasabb pontja.

Ezzel kapcsolatban a benyújtott törvényjavaslathoz képest egy módosító indítvány is érkezett kormánypárti képviselők részéről, jelesül én nyújtottam be egy módosító indítványt. Így engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban a saját megjegyzéseimet is hozzátegyem, tekintettel arra, hogy ezt a kettőt most már ilyen formában együtt tárgyalja a Ház, ez is már az Országgyűlés előtt van, és a jelenlegi benyújtott törvényjavaslathoz képest módosításokat is tartalmaz.

A benyújtott törvényjavaslat módosításával együtt az új szabályozás akként alakulna, hogy Magyarországon, illetve Budapesten az építménymagasság alapvetően 65 méteres magasságban lenne meghúzva, tehát ez lenne az épület legmagasabb pontja. Ettől eltérni 90 méteres magasságig csak abban az esetben lehetne, amennyiben a központi tervtanács ehhez hozzájárul. Tehát itt olyan speciális eljárás lépne be, amelyikben nemcsak egy véleményezési joga lenne a központi tervtanácsnak, hanem ügydöntő jellegű lenne a határozata, azaz amennyiben ő városképi szempontból nem találja helyesnek ennek az épületnek a megépülését, úgy kötelező erővel kell a véleményét az eljárás során figyelembe venni.

Természetesen a mostani szabályozás és a szabályozás módosítása érinthetne megszerzett vagy szerzett jogokat is. Ennek megfelelően a szabályozást úgy szeretnénk megalkotni, hogy az a folyamatban levő eljárásokra is kiterjedjen, de az olyan jellegű eljárásokra, ahol már elfogadott, tehát jogerős építési engedély van, azokra az eljárásokra nem terjedne ki a mostani szabályozás.

Külön megemlíti a törvényjavaslat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat. Itt lehetőséget ad a törvény arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknál  és ez más típusú építési problémáknak a megoldására is lehetőséget ad  a szabályozásban a sajátos jelleget is érvényesíteni lehessen, azaz ennek megfelelően eltérést engedne a kiemelő rendeletben a hatályos szabályozástól.

(19.20)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a jogszabály még egyértelműsítő követelményeket tartalmazna, tehát itt lennének olyan szabályok, amelyek a korábbiakban nem voltak egyértelműek, de itt most egyértelművé tenné a szabályozás jellegét, azt, hogy mit jelent a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, illetve az ebből következő rendeletalkotás szabályozási köre.

Van olyan kérdés, amit szintén szeretnénk ebben a jogszabályban elvarrni, ami ugyancsak az épített környezethez kapcsolódik, méghozzá az egyes településrendezési feladatok megvalósítására vonatkozó kötelezettséget, hiszen az Étv. 60. §-a előírja azt, hogy az új településrendezési eszközöket meddig kell bevezetni. Itt az önkormányzatokra ró kötelezettséget a jogszabály. A jelenlegi szabályozás szerint 2018. december 31-ig kell hozzáigazítani a szabályukat a jelenleg hatályos országos szabályokhoz. Tekintettel azonban arra, hogy ez a kis önkormányzatok számára is feladatot és felelősséget jelent, van jó pár olyan önkormányzat, amely ennek a kötelezettségének nem tett még eleget, így a törvény módosításával ezt a határidőt egy évvel, azaz 2019. december 31-ig tolnánk ki.

Röviden összefoglalva ezt tartalmazza a mostani törvényjavaslat, kiegészítve a már benyújtott módosító javaslattal is. Kérem önöket, hogy ezt a javaslatot ennek megfelelően támogassák majd. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 270 2018.06.18. 4:29  257-270

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tudják, nagyon fontos kérdés az, hogy tudjuk, hogy hol beszélünk és hogy miről beszélünk pontosan. Hiszen azt is kell látniuk önöknek, hogy amiről beszélünk, az építésügy egy keretrendszer. A keretrendszert úgy kell elképzelni, hogy vannak törvények, törvényi szintű szabályozás, a törvényi szintű szabályozás meghatározza azokat az alapvető kereteket, amiből aztán helyben a szabályokat, a rendeleteket le kell bontani. (Közbeszólások, köztük Hegedűs Lorántné: Nem ez van leírva.) Tehát amikor itt beszélünk az Országgyűlésben, akkor az országos szabályozásról beszélünk, amit aztán le kell követni mindig a helyi szabályozásnak. Tehát nem arról beszélünk itt az Országgyűlésben, hogy Budapestnek milyen szabályai lesznek, hanem arról beszélünk egyébként, ezt Csárdi képviselő úrnak mondom, hogy egyébként milyen olyan keretrendszer van, ami alapján majd meg kell határozni az önkormányzatoknak a saját szabályaikat. Tehát itt nem arról van szó, hogy az Országgyűlésben meghatároznánk azt, hogy Budapesten mit lehet építeni. (Közbeszólások, köztük Demeter Márta: De önöknek mindent lehet.) Egy keretrendszert alkotunk, ami alapján egyébként Budapest és a többi település meghatározza azt, hogy ők milyen szabályt alkotnak. Ez mindig így volt egyébként a magyar szabályozásban, és valószínűleg mindig így is lesz, hiszen ezt a lépcsőzetességet a továbbiak során is meg kell tartani.

Nem akarom megismételni saját magamat, de ezt a keretrendszert tartja fenn a mostani szabályozás is. Hiszen ott van egy 65 méteres szabály, ahol egy szakmai testületnek kell dönteni arról, hogy egyébként efölé lehete menni. A központi tervtanács egy régóta létező dolog. Van Országos Tervtanácsunk, ma is működik ilyen tervtanács. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ez egy szakmai grémium, meg van határozva, hogy kik a tagjai. Ennek megfelelően ennek a szakmai grémiumnak kell döntést hozni. És nagyon óvom a képviselőtársaimat attól, hogy ízlés kérdésében, főleg építészeti ízlés kérdésében e Ház falai között állást foglaljunk. Ez az a kérdés, amit a szakmára kell bízni. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ez az a kérdés, amit a szakmának kell eldöntenie.

Ezért mondom azt, hogy ilyen kérdésben mindig szakmai döntést kell hozni. Bízzuk a szakmára, az építészekre ezeknek a kérdéseknek a megítélését! Azt, hogy egy épület egyébként hogy néz ki, hogy fog kinézni, egy megfelelő testületre kell bízni, hogy ők hozzák meg a megfelelő döntéseket. Így épül fel ez a mostani szabályozás és nem úgy egyébként, hogy az Országgyűlésben most arról kezdtünk el beszélgetni, hogy egy épületet szépnek tekintünk vagy nem tekintünk szépnek. (Közbeszólások, köztük Hegedűs Lorántné: De szabadjon kimondani, hogy ronda.) Ez nem az Országgyűlés feladata, és nem is kell itt ezeket a kérdéseket megvitatni.

Azt gondolom, a városfejlesztés kérdése  és ebben az alapvető kérdésben, azt hiszem, mindannyiunknak egyet kell értenünk  alapvető feladat. Alapvető feladat, de olyan feladat, ami nem az Országgyűlés feladata elsősorban, hanem az önkormányzatok feladata. Fontos az, hogy egy kormányzat, egy Országgyűlés olyan szabályokat alkosson, amelyek között természetesen a mozgásteret, a szakmai döntések lehetőségét biztosítsa az önkormányzatok számára.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ehhez kapcsolódik egyébként az a módosító javaslat is, ami ebben a jogszabályban most szerepel, ami egy évvel eltolja egyébként a városrendezési eszközök megalkotását az önkormányzatok számára, hiszen ez egy olyan határidő volt, ami bizonyos szempontból jogvesztő volt, és az úgynevezett illeszkedés szabályait vezette volna be.

(20.00)

De pont azért, hogy az önkormányzatok számára a szabályozás lehetősége, tehát hogy maguk dönthessenek saját magukról, biztosítva legyen, ezért kell kitolni ezt a határidőt, hogy ezeket az eszközöket meg lehessen alkotni.

Nézzék, vannak olyan kérdések, amelyeket felvetnek egy országgyűlésben, rendszeresen felvetnek, és elég furcsa, hogy pont egyes képviselők vagy önök vetik fel ezeket a kérdéseket. De nézzék, minket egyetlenegy dolog vezérel (Z. Kárpát Dániel: A pénz, hogy minél több pénzt szerezzenek!), az, hogy a megfelelő szabályozási szintek mellett az önkormányzatok dönthessenek ezekben a kérdésekben, s ezek mellett a szabályozási kérdések mellett pedig (Hegedűs Lorántné és Z. Kárpát Dániel közbeszól.) utána olyan épületek jöjjenek létre, amelyeknél elsősorban a szakmai kontrollja érvényesül.

Tanult jogász kolléganőmnek azért egy megjegyzést hadd tegyek! Amikor törvénykezésről beszél, az nem ez a hely, az a bíróság, ez a törvényhozásnak a helyszíne. Kérem, hogy ha jogászként szól hozzá, és kiemeli azt, hogy ön jogász, akkor ezt a két fogalmat, legyen szíves, ne keverje össze. (Z. Kárpát Dániel: Ez nagyon úriemberhez méltó! Akkor, amikor már nem tud reagálni! Igazi férfi vagy, gratulálok!) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 186 2018.07.02. 2:16  183-186

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ami a kastély- és várprogramot illeti, valóban egy nagyon jelentős kulturális programról beszélünk, hiszen nagyon sok év, talán több mint húsz év telt el, és az elmúlt húsz évben vagy a korábbi gyakorlatnak megfelelően is igazán valós kastélyprogram, várprogram nem indult el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy ezeknek a kastélyoknak és váraknak a méltó helyét nem tudtuk elhelyezni Magyarországon. Azért fogalmazok így, hogy a méltó helyét, mert egy kastély felújítása vagy egy vár felújítása nem önmagában egy felújítási programot jelent. Ez egy nemzeti kérdés. Amellett, hogy a nemzeti kincseinket akarjuk megmenteni, ez üzenetértékű is. Üzenetértékű a jövő generációi számára, hogy hogyan mutatjuk be a múltat, hogyan mutatjuk be Magyarország történelmét, azaz mi az, amit látnak Magyarország történetéből. Ezért indult el a kastély- és várprogram már 2016-ban, és ennek keretében 19 vár és 20 kastély újulhat meg Magyarországon mintegy 57,5 milliárd forint értékben. Hét kastély esetében már a felújítások is elkezdődtek, tehát ott már a kivitelezés is folyamatban van, és van több kastély, vár, amivel kapcsolatban a felújítások előkészítés alatt állnak. Ha megnézi a lezajlott felújításokat, akkor lehet látni, hogy az a változás, ami bekövetkezett, műemlékvédelmi szempontból is igen jelentős, de az ország szempontjából is, a látvány szempontjából is igen jelentős változást okoztak, ha a diósgyőri várat megnézi, aminek a teljes felújítása még nem fejeződött be, mégis látványos változásról beszélünk, olyanról, amely az ország élete szempontjából rendkívül jelentős. Ezenkívül még 50 kastély és vár különböző programok keretében megújulhat Magyarországon, és ezen az úton tovább kell haladni.

Ötezer vár és kúria van Magyarországon, aminek körülbelül 26 százaléka van állami tulajdonban. Gondoskodni kell ezekről, és folyamatosan haladva a legnevesebb és a legjelentősebb nemzeti emlékeket követően a többi vár felújítására is sort kell keríteni majd. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 212-214 2018.07.02. 2:40  205-214

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Magának a jegyzőkönyvnek a kihirdetése nyilván valóban technikai jellegű, hiszen Horvátország európai uniós csatlakozásával kapcsolatos a jegyzőkönyv, és ezért szükséges törvényben módosítani. Egy módosító javaslat egyébként ehhez érkezett is, egy logikus módosító javaslat, amelyik a hatálybalépéssel kapcsolatos módosító javaslat, ezért kérem az Országgyűlés tagjait, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák. Egy mondatban azért engedjék meg, hogy a képviselő asszony előbbi nyilatkozatára reagáljak, mert mondott egy megdöbbentő állítást, és ez a megdöbbentő állítás pont arra vonatkozott, ami a magyar országgyűlési képviselők hozzáállására vonatkozik. Ő azt mondja, hogy Magyarországon a magyar országgyűlési képviselők a bezárkózás politikáját hirdetnék… (Dr. Varga-Damm Andrea: A kormánypárti képviselők!) Tudom, hogy arról beszél, képviselő asszony, hogy a kormánypártiak és hogy a kormánynak mi az álláspontja.

Kedves Képviselő Asszony! Azzal a politikával, amit ma a magyar kormány visz, azzal, hogy Magyarország szerepét az Európai Unión belül és a nemzetállamok szerepét az Európai Unión belül erősíteni szeretné, pont hogy a nyitottság politikáját képviseli. Képviseli egyébként ebben az egyezményben is, hiszen (Moraj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között dr. Varga-Damm Andrea: Mindenkivel összevesznek! Mindenkivel!  Az elnök csenget.) ez az egyezmény is az ország érdekeit szolgáló egyezmény (Dr. Varga-Damm Andrea: Támogatjuk is!), hiszen a keleti partnerség  mint a nevében is benne van, ezt szoktuk hangsúlyozni  érdekeit is szolgálja, tehát Magyarország gazdasági kapcsolatainak érdekeltségét is szolgálja. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

Abban az esetben, ha az ellenkező irányba mennénk és a bezárkózás politikáját folytatnánk, pontosan elfogadnánk azt, amit egyébként önök meg a szocialista képviselők is mondanak, hogy simuljunk be az európai politikába, simuljunk be Európába, és ennek az a vége, hogy azon belül tűnjön el Magyarország is (Moraj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között Szilágyi György: Ezt mondtuk? Ezt mi mondtuk?!), és az érdekérvényesítő képessége is tűnjön el. Na, ez az, amit egyébként ön állít, és ez az, amit az előbbiekben…

ELNÖK: (Szilágyi György felé:) Képviselő úr, nem párbeszédet folytatunk! Kérem, türtőztesse magát! (Dr. Apáti István: A bekiabálás parlamenti műfaj! Mert hazudozik…)

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Ez az, amit egyébként ön mond, és ezért érthetetlen az előbbi hozzászólása, mert hogyha figyelné azt, hogy mi Magyarország külpolitikája, mi Magyarország európai uniós politikája, akkor pontosan tudná azt, hogy az a politika, amit Magyarország folytat, Magyarország érdekeit szorgalmazza, Magyarország kereskedelmi kapcsolatait erősíti. Ez látszik egyébként a magyar külkereskedelmi mérleg erősödésében is és a gazdasági erősödésben is, sőt egyébként a magyar nemzet, a nemzettudat és a magyar nemzeti politika erősödésében is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szilágyi György: Németh Szilárd birkafejében is…  Abban is, így van…)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 236 2018.07.02. 6:41  215-236

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nem először beszélünk erről a kérdésről, hiszen már a részletes vita során a bizottságban is beszélgettünk erről az ügyről. Ennek megfelelően azt gondolom, már a bizottsági üléseken is jeleztem, több bizottsági ülésen is, de most is szeretném azt jelezni önöknek, hogy valamiféle tévedésben vannak. A jelenlegi szabályozás szerint, ami most hatályos szabályozás, a szocialisták által elfogadott szabályozás szerint akár 120 méteres épületet is lehetne építeni, ráadásul építménymagassággal is. (Hegedűs Lorántné: A Kopaszi-gáton? Arról volt szó, hogy nem lehet!) A mostani szabályozás nem erről szól. A mostani szabályozás szerint ráadásul egy új fogalmat vezetünk be, ami már nem az építménymagasságot fogja szabályozni, hanem az építmény teljes magasságát, tehát a földtől, a földcsatlakozástól egészen a tetejéig. Eddig ilyen típusú korlátozás, ami most került be a jogszabályba, nem volt, nem volt ilyen jellegű korlátozás. (Hegedűs Lorántné: Arról volt szó, hogy nem épülhet meg a Kopaszi-gáton!)

Azt se felejtsék el, hogy a törvény maga csak egy keretszabályt alkot, a keretszabály alapján alkotják meg az önkormányzatok a saját szabályaikat. Ennek megfelelően érdemes szabályozni, hiszen Budapestnek ma vannak olyan részei, ahol egyébként, mondom, a korábbi szabályozás alapján 120 méteres épületet lehetne építeni. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Tehát abban az esetben, amennyiben… De van, kedves képviselő asszony, van olyan része a városnak, ahol 120 méteres épületet is lehetne építeni a mai szabályozás szerint. Tessék odafigyelni ezekre a kérdésekre! (Hegedűs Lorántné: Az eredeti törvény…  Az elnök csenget.) A másik oldalról pedig azt gondolom, hogy amennyiben az önök javaslatát fogadnánk meg, és azt, hogy visszavonnánk ezt a törvényjavaslatot, abban az esetben ez a korlátlanság fennállna.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az előbb a szemünkre vetette, a szemünkre veti azt, hogy mi korlátozni akarjuk az önkormányzatok szabadságát, a másik szavával pedig azt mondja, hogy vonjuk vissza ezt a törvényjavaslatot, és engedjük meg azt, hogy 120 méteres épületet is építsenek akár. (Csárdi Antal: Nem ezt mondta!) A harmadik szavával pedig azt mondja, hogy legyen még nagyobb korlátozás az önkormányzatokkal szemben. Ha az elvi részét vesszük a dolognak, hogy hol van az önkormányzatok szabályozásának lehetősége, az a korlát, amit egy törvénnyel be lehet vezetni, akkor ezt a két dolgot valahogy össze kéne egymással vegyíteni. (Hegedűs Lorántné: Nem erről beszéltem!)

Ebben az Országgyűlésben nekünk olyan lehetőségünk van, és azt gondolom, ez a jogszabály pontosan megadja ezt a lehetőséget, hogy a lépcsőzetesség elvének figyelembevételével (Hegedűs Lorántné: Akármilyen magas lehet!), az összes elv figyelembevételével lehessen szakmai alapon döntést hozni, és erről szól az, hogy egy 65 méteres szabály felett csak szakmai alapon, a tervtanács hozzájárulásával lehetne magasabb épületet építeni akkor (Hegedűs Lorántné: Kivéve, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű!), ha egyébként a helyi szabályozás ezt tartalmazza. És van egy harmadik lehetőség: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esete, amikor lehetséges az, hogy eltérjünk ezektől a szabályoktól, teljesen kivételes körben egyébként.

De visszatérve arra az épületre, amit itt emlegettek az előbb, az Árpád hídnál épülő épületre. A mai szabályozás szerint, minden korlátozás nélkül, a törvényben meghatározottnál magasabb toronyházat lehet építeni arra a telekre. Amennyiben hatályba lép ez a szabályozás, ott már csak tervtanácsi hozzájárulással lehetne 90 méterig épületet építeni. (Hegedűs Lorántné: Kivéve, ha nemzetgazdasági minősítése van!  Z. Kárpát Dániel: Hazudik!  Az elnök csenget.) Ha a jelenlegi szabályozás hatályba lép, akkor ez lenne itt a szabály, abban az esetben ilyen szabály lépne életbe.

Tehát azért mondom, hogy amikor a képviselőtársam azt mondja, hogy vonjuk vissza a szabályozást, akkor megengedi, hogy minden további nélkül itt bármilyen toronyházat lehessen építeni. Ez nonszensz lenne, kedves képviselőtársam. Nem így néz ki a szabályozás, és ezért érdemes mindig meghallgatni, részletesen elolvasni a törvényjavaslatot, és ennek megfelelően nyilatkozni arról, hogy egyébként mi volt a hatályos szabályozás, és mi lesz a helyzet, miután elfogadtuk ezt a törvényjavaslatot.

Nézzenek körül Budapesten, és nézzék meg, hogy milyen épületek épülnek! Egyébként jelesül az a toronyház, amelyet ön emlegetett mint tűzvésszel érintett toronyház még a londoni eset kapcsán, pont egy olyan határon lévő toronyház, amely egyébként a korábbi szabályozás szerint a 65 méteres szabályba is akár beleférne, de nyilván a tűzrendészeti szabályokat és egyéb szabályokat természetesen mindig figyelembe kell venni. Ezektől a szabályoktól nem lehet eltérni, tehát a szakhatósági hozzájárulásokat attól még meg kell tartani ezekben az esetekben is.

Higgyék el nekem, képviselőtársaim, egy összetett szabályozás esetén, egy keretrendszer megalkotása esetén a kormánynak és ezen túl az Országgyűlésnek olyan feladatai vannak, hogy keretet alkosson, és a keretet aztán a szabályozás szerint majd az önkormányzatok töltik ki tartalommal. Egy országos korlátot vezetünk be, ami jelen pillanatban nincsen, ma nincsen semmilyen korlát az építménymagasságok vonatkozásában (Szilágyi György: Ettől függetlenül nem építünk ilyet!), az országos korlátozástól pedig, ilyenformán a helyi szabályozástól sem lehet eltérni. Tehát van egy országos szabály, ami ebből a szempontból mindig érvényesülő szabály kell hogy legyen.

Tordai képviselőtársam már többedszer döbbent meg a hozzászólásaival, ugyanis a képviselőtársam állandóan a pénzről beszél az Országgyűlésben. Képviselőtársam, nagyon szeretheti maga a pénzt, ha magának mindenről a pénz jut eszébe, minden egyes megszólalása csak a pénzről szól. Úgy látom, hogy eddigi élete során és a következő élete során is e körül kívánja forgatni a világot. (Szilágyi György: Ti vagytok a múzsái!  Derültség.  Az elnök csenget.)

Kedves Képviselőtársam! Egyszer, legalább egy hozzászólásával az Országgyűlésben a szakmaiságot is elővethetné, és szakmai alapon is kezdhetné értékelni a jogszabályokat, végre egyszer! Nem régóta képviselő a képviselőtársam, de ha mindig csak a pénzről tud beszélni, előbb-utóbb magán fog ragadni a pénz kérdése, és higgye el, ha ilyen helyzetbe fog kerülni, magán a saját pártja sem fog tudni segíteni. Ezért csak javasolom önnek, hogy ebben a kérdésben óvatos legyen, Országgyűlésben ül, és ha az Országgyűlésben egy törvényhez szól hozzá, akkor legyen szíves ezt mindig szakmai alapon megtenni, mert ön mindig csak a pénzről beszél, és úgy látszik, ön csak a pénzre tud gondolni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.  Tordai Bence tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 24 2018.09.24. 5:12  21-24

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Magyarországon alkotmányos szabály az, hogy mindenkinek be kell tartani a törvényeket. Nincs ez másként a Soros-szervezetekkel kapcsolatban sem, így azért külön oda kell figyelni arra, hogy ha valaki ki akarja játszani a törvényeket, akkor az ilyen kijátszásokkal szemben hogyan lehet majd határozottan fellépni. De nézzünk a dolgok mögé, és engedjék meg, hogy pár szóban beszéljek arról, hogy mit is jelent az a törekvés, amit Soros György nyílt társadalomként emleget, és milyen következménnyel van ez Magyarország számára, illetve azoknak az országoknak a számára, ahol megvalósították legalább részben vagy kísérleti jelleggel ezt a nyílt társadalmat.

(12.00)

Nem új jelenségről van szó, korábbi jelenségről, hiszen a nyílt társadalom eszméje már évtizedekkel ezelőtt felvetődött, és aminek a lényege az, hogy úgy próbálják megoldani a világ problémáit, az ország problémáit és Európa problémáit, hogy felszámolják azon belül a nemzeteket, a nemzeti értékeket, a nemzeti kultúrát, és Európát, mint egy masszát, mint egy kulturális masszát képzelik el, amelyik átlép a keresztény kultúrán, átlép a nemzeti értékeken, és átlép a nemzeteken. A feje tetejére állítja ez a gondolkodás Európát, feje tetejére állítja, mert ennek következménye az is, hogy a döntési rendszerben egy központi döntés valósul meg, és azoknak csak végrehajtóivá válnak az országok, végrehajtóivá válnak a nemzetek, beleszólásuk a nemzeteknek saját ügyeikbe nincsen.

Nyilván emögött erős gazdasági hatás és gazdasági törekvés is van, hiszen erős nemzetek nélküli Európa mögött ott állni, egy gyenge nemzetekre épülő Európában bizony azt is jelenti, hogy át lehet venni az uralmat, a pénzügyi, a gazdasági hatalmat Európa nemzetei felett. (Szabó Szabolcs közbeszól.) Ezért arra törekszünk, és mindig is arra törekedtünk, hogy Európa erős nemzetekre épülő, erős szövetségben működő, erős Európává váljon. (Z. Kárpát Dániel: Én szeretem a sci-fit.)

Mi a magunk részéről ezt tartjuk a legfontosabbnak, mert mégiscsak az az alapvető kötelességünk és mindannyiunk kötelessége is, hiszen Alaptörvényből adódó kötelességünk, hogy Európa keresztény kultúráját megőrizzük (Gréczy Zsolt: Olyan nincs is.), Magyarország keresztény kultúráját megőrizzük.

Ha szétnézünk Európában, és megnézzük azt, hogy hol valósult meg ilyen nyílt társadalom kísérleti alapon, mely városokban, és hogy mi volt ennek a következménye, hiszen a nyílt társadalom létrehozásának egyik legegyszerűbb módja az, hogy beengedünk olyan embereket (Gréczy Zsolt: Kötvényért!), akik nem kötődnek az európai kultúrához, és ezért ezt az európai kultúrát fel lehet oldani, át lehet alakítani. (Z. Kárpát Dániel: Kivéve, ha sokat fizetnek.) Azokban a városokban, ahol ez megvalósult, ahol feloldódott az európai kultúra, úrrá lett az erőszak, a nők elleni erőszak, úrrá lett a keresztényekkel és a zsidó kisebbségekkel szembeni erőszak is. (Dr. Varga-Damm Andrea: Különösen, ha magyar férfiak erőszakolnak meg magyar nőket!) Ott elpárolgott a biztonság, a biztonság helyett az állandó félelem vált úrrá. (Demeter Márta: Az isztambuli egyezménnyel mi van?)

Ezt egyébként nem lehet megengedni, és meg kell akadályoznunk azt is, hogy mindez Magyarországon, ezen a területen megvalósuljon, és nekünk törekednünk kell arra is, hogy Európa is képes legyen, az az Európa, aminek mi részesei vagyunk, képes legyen ezt a kultúrát, az európai kultúrát, a keresztény kultúrát, Magyarországon a magyar hagyományokat, a magyar szokásokat és a magyar társadalmi rendet megőrizni. Erre szeretnénk törekedni a következő időszakban is, és nekünk, magyaroknak a leghatározottabban ellen kell állni minden nyomásnak is. Vannak olyan kérdések, amelyekben nem lehet kompromisszumot kötni. A magyar kultúrával szemben, Magyarországgal szemben, Magyarország érdekeivel szemben nem lehet kompromisszumot kötni, így bármekkora nyomást fejtenek ki az országra, ennek a nyomásnak a lehető leghatározottabban ellen kell állni.

A legutóbbi esetünk, a Sargentini-jelentés esete pontosan mutatja azt, hogy milyen nyomás alatt van Magyarország, és hogy mit találnak ki, milyen hazugságokat annak érdekében, hogy ezt a nyomást fokozzák az országgal szemben, és hogy létrehoznának egy olyan erőt, amelyik képes Magyarországot megtörni.

Mi magunk meggyőződéssel valljuk, hogy nem lehet kompromisszumot kötni ebben a kérdésben. Magyarország érdekeiért, a magyar kultúráért a leghatározottabban ki kell állni, és nagy kár, hogy a magyar ellenzéki pártok kint Brüsszelben, külföldön, az Európai Unióban nem támogatták a Sargentini-jelentésnek az elutasítását. (Demeter Márta: A letelepedési kötvényeket visszavonják, ugye?) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 30 2018.10.30. 5:01  27-30

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! A probléma komolyságát jelzi valóban, hogy nemcsak Európában nézünk szembe most már a migráció kérdésével és az erőszakos migráció kérdésével, hanem a migráció szervezése, határozott szervezése és pénzelése, nyilvánvaló most már, hogy nemcsak Európában, hanem Amerikában, jelesül az Amerikai Egyesült Államok határait ostromolva is megjelenik, és valóban egy főpróbát láttunk. Egy olyan főpróbát láttunk, amelynek a célja teljesen egyértelmű. A cél pedig az, hogy megtörjék azt az ellenállást, amit a migrációellenes országok képviselnek, azt az ellenállást, amelynek lényege az, hogy ezek az országok nem akarnak migrációt, és nem akarják azt, hogy a migráció megváltoztassa ezeket az országokat. Teljesen egyértelmű az, hogy azok a nemzetközi trendek és azok a törekvések, amelyek megjelennek egyrészt az ENSZ-ben, megjelennek az Európai Unióban, megjelennek mindenhol, ahol a liberális, Soros Györgyhöz kapcsolódó körök a pénzükkel együtt megjelennek…  márpedig az, hogy mossuk össze a migráció jogát az emberi jogokkal, a migráció jogát a menekültjoggal, és minden migránst, aki gazdasági okból akar átmenni egyik országból a másik országba, tekintsünk úgy, mintha menekült lenne, és ezt a jogot nevesítve akár az Egyesült Nemzetek szintjén, akár pedig a nemzetek szintjén, a nemzetek szintjén és az Európai Unió szintjén is alkossuk meg, ezáltal kivéve a jogot, a határvédelem jogát a nemzetállamok kezéből. Na, ez ellen a lehető leghatározottabban fel kell lépni, bárhogy is érkezik ez a törekvés. Az ENSZ szintjén egy migrációs csomagban érkezik meg, az Európai Unióban pedig különböző betelepítési programokkal jelenik meg, de mindenképpen Soros György áll mögötte; Soros György pénze és az a támogatási forma, amit a különböző szervezetein keresztül megjelenít, akár pénzügyi, akár pedig személyekben megjelenő vagy intézményrendszerekben megjelenő támadás.

Nyilvánvaló az, hogy ez a provokáció, ami Amerikában is lezajlik, amögött tényleges provokáció áll, és erőszakos cselekményeket akarnak a média előtt kiprovokálni, bebizonyítva azt, hogy a mostani politika nem helyes. Holott a nemzetek védelmi jogát elvenni mindenképpen káros, megváltoztatja az országot, és most is ugyanilyen kísérletnek vagyunk a tanúi a déli határaink mentén; a déli határainktól nem messze, a horvát határon, amikor migránsok tömegei jelennek meg, és valóban titkosszolgálati jelentések alapján több tízezres tömeg áramlik észak felé, akiknek a céljuk, az, hogy előbb-utóbb az Európai Unióba törjenek be.

Ezért fontos, hogy megerősítsük a határvédelmet, és ezért lépett a kormány, lépett Magyarország belügyminisztere és a határvadász századaikat megerősítette a déli határnál annak érdekében, hogy a védvonal erősebb legyen. Hiszen ne felejtsük el, hogy a röszkei eseményeknek  amelyek kísértetiesen hasonlítanak a mostani eseményekre, egyrészt az amerikai eseményekre, másrészt a horvátországi eseményekre is  következménye lehet, a mostani helyzetnek következménye lehet, hogy romlik a helyzet a magyar határon, ezért mindenre fel kell készülni. Erre egyébként a magyar költségvetés felkészült, hiszen mi magunk folyamatosan emeljük a költségvetési pénzeket is. E tekintetben most már 24 milliárd forint áll rendelkezésre a határok védelme érdekében, és ez sok pénz, de a határ védelme és az ország biztonsága nem pénzkérdés, noha mi magunk folyamatosan hangsúlyozzuk és szeretnénk azt, ha ezt a védelmet pénzügyi szempontból sem teljes egészében Magyarország állná, hanem a határvédelem költségét, a kerítés építésének költségét térítse meg számunkra az Európai Unió.

A magyar emberek biztonsága nem játék, azzal nem lehet játszani. Ezért folyamatosan szeretnénk fönntartani a határvédelmet, megerősíteni Magyarország határait, és nem engedni meg azt, hogy migránsok tömegei lépjenek át a magyar határon.

A helyzet tehát komoly, valóban válságos, és pattanásig feszült a déli határainktól nem olyan messze. Fel kell készülnünk az legrosszabb eseményekre is, arra az eseményre, hogy áttörik a déli határ mentén, Horvátországban a határt, és akkor a magyar határ mentén fognak megjelenni ezek az emberek, a migránsok szervezett módon. Hiszen látjuk, hogy ezek között az emberek között provokátorok is vannak. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 18 2018.11.12. 5:04  15-18

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, az a kérdés, amit most feszeget és felvetett, egy nagyon fontos kérdés. Engedje meg, hogy egy kicsit távolabbról közelítsem meg, mert egy ország szempontjából, amikor egy ilyen programba fog bele, akkor azt a kérdést kell felvetnie, hogy vajon magával mit akar kezdeni 20-30 éves távlatban. S amikor ezt a kérdést felvetjük, akkor alapvetően abban egyet kell értenünk, hogy itt a válasz az, hogy Magyarországot egy élhetőbb országgá szeretnénk tenni, egy olyan élhető országgá, amely vezető szerepet tud ebből a szempontból egész Európába is talán vinni. Tudja, amikor erről a programról beszélünk, akkor azt a kérdést is fel kell tenni magunknak, hogy melyek azok a területek, amelyeken a leginkább előre kell lépnünk, hogy ezt az alapvető célt tudjuk teljesíteni. Nyilván ilyen a családtámogatás rendszere, beleértve a lakhatási támogatások rendszerét, ilyen a gazdaságfejlesztés intézményrendszere, és ilyen a kulturális kérdések fejlesztése. Ha ezt a három területet az ember maga elé képzeli, akkor azt is láthatja, hogy ezeknél a településeknél milyen nagy előrelépésre van szükség a következő időszakban.

Nagyjából ötezer fő alatti településekről beszélünk, az ötezer fő alatti településeken az ország egyharmada él, tehát nagyon sok ember él ezeken a településeken, és a települések nagy része is, a 3200 településből 2887 olyan település van, amely ebbe a kategóriába tartozik. Tehát a feladat önmagában nagy. És amikor egy ilyen nagy feladatról beszélünk, és forrásokról is beszélünk, akkor mindig komplexen kell kezelnünk ezeket a kérdéseket. Tehát egy ilyen program nem azt jelenti, hogy elindítunk egy valamilyen folyamot, amelybe mindent belerakunk, hanem az államnak, az állam intézményrendszerének szinte minden területe szükséges, hogy ezeken a területeken munkába lépjen. Ilyen például a közigazgatás, az igazgatásszervezés kérdése.

Hogy a saját területemről, a közigazgatásról beszéljek, ilyen például a kormánybuszprogram. A lényeg az, hogy ezeken a településeken a szolgáltatásokat a lehető legjobban igénybe lehessen venni. Nem minden szolgáltatást lehet eljuttatni a legkisebb településekre, de arra kell törekednünk, hogy a kistelepülésekről minden szolgáltatás viszont elérhető legyen. Nem lehet az országban állampolgár és állampolgár, magyar ember és magyar ember között különbség amiatt, mert másik településen él. Tehát ha városban él, akkor ugyanazokat a szolgáltatásokat kell tudnia igénybe venni, mint ha egy kistelepülésen él. És ezeken a településeken tehát elérhetővé kell tenni a szolgáltatásokat. A munkahelyteremtés területén is, hogy a kérdésére válaszoljak, nemcsak önkormányzati típusú fejlesztésekről van szó, az oktatásfejlesztés területén is; tehát minden olyan ágazatot fel tudnék sorolni, amely az emberek életminőségéhez tartozik.

Volt olyan időszak, amikor arra törekedtek Magyarországon, különösen az előző kormányzat időszakában, amikor az elsorvasztás, tehát a háttérbe szorítás volt a lényeg a kistelepüléseknél. Mi inkább másra szeretnénk törekedni. Ennek a programnak az a lényege, hogy ahelyett, hogy ez egy életminőség közötti választás legyen, tehát ha valaki városba költözik, akkor magasabb életminőséget figyel meg, mint ha faluban marad vagy faluba költözik; ez inkább egy életmód, egy életstílus közötti változás legyen. S ennek értelmében arra szeretnénk törekedni, hogy a program minden területen, pénzügyi területeken is, a különböző szakágakban is forduljon abba az irányba, hogy ezeket a kérdéseket, a falvakban maradás kérdését tudja támogatni. S ennek csak egy része, ami képes külön soron a költségvetésben megjelenni.

Egyébként lesz ilyen tétel, a következő időszakban januártól kezdődően, tehát a következő év elejétől kezdődően 150 milliárd forint fog rendelkezésre állni, amiben különböző programok keretében, pályázatok keretében több szereplő számára lehetővé teszi azt, hogy elinduljon ennek a fejlesztési programnak a megvalósítási üteme. Tehát több területen fog ez megjelenni. Hiszen amikor ebben a kérdésben gondolkodunk, akkor három alapvető területnek, a kormányzatnak egyik részről, a másik oldalról az önkormányzatoknak, harmadik oldalon pedig a különböző szervezeteknek az együttműködése szükséges  alkotmányos kötelezettség is, zárójelben megjegyzem , hogy ez a program sikeres lehessen, és a magyar falu tényleg magyar falu lehessen, és olyan falu, amire nemcsak büszkék lehetünk néhány év múlva, hogy ezek a falvak voltak, hanem létező falvak lesznek, olyanok, amire a gyerekeink is büszkék lehetnek majd.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 84 2018.11.12. 4:05  81-87

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tudják, képviselőtársaim, én megértem azt, hogyha van egy pártnak egy frusztráltsága, és a saját mélyrepülése miatt folyamatosan abban gondolkodik, hogy milyen kár, hogy ők nem vehetnek részt ezekben a fejlesztésekben, és az ország fejlődik, a turisztikai fejlesztések megindulnak, de mégis ők ennek nem lehetnek a részesei a választópolgárok jóvoltából. (Gyöngyösi Márton: Ez nem a Tuzson Bence Ügyvédi Iroda közbeszerzése.)Tisztelt képviselőtársam, tudja, megdöbbent az, és nem is mentesíti ez a probléma önöket az alól, hogy legalább tájékozódnának akkor, amikor egy ilyen kérdést feltesznek. Hiszen ön országgyűlési képviselő, és bár Érden él, de mégis soproni származású. Elmehetne ebbe a térségbe, és megnézhetné azt, hogy milyen fejlesztési igények vannak (Z. Kárpát Dániel: A kis Sherlock Holmes!), és hogy milyen nagy szükség van ott erre a fejlesztésre.

Abban a térségben egyébként komoly fejlesztések vannak, 360 milliárd forintos nagyságrendű az a megállapodás, amit a ’Modern városok’ program keretében Sopronnal kötött egyébként a kormány. Fontos beruházások vannak ebben, ilyen beruházás például az M85-ös út, ez egy jelentős beruházás, a térség, sőt az ország szempontjából kiemelkedő jelentőségű; de Sopron belvárosának rehabilitációja is. Az igazi soproniak azt pontosan tudják, hogy milyen fontosak ezek, és hogy milyen fontos és milyen jelentős a Fertő tavi beruházás is turisztikai szempontból, hogy milyen változásokat fog ez ott elindítani.

Aki odamegy és helyben megnézi, az pontosan tudja, hogy a 70-es évektől kezdve ott nem történt semmi. Az osztrák oldal fejlődött, a magyar oldal nem fejlődött, ez egy tarthatatlan állapot, és el kell indítani ezeket a fejlesztéseket. Ezek a fejlesztések el is indultak, nagyszabású és jó tervek alapján indultak el.

Az sem felel meg a valóságnak, hogy az önkormányzat ne nyilvánosan döntött volna egyébként az őt érintő kérdésekben, minden ülése nyilvános volt, el lehetett menni és tájékozódni is lehetett a döntéseiről. Csak fel kell menni az internetre, ha a Google keresőbe beüti az ügyet, ha még nem is nézi meg a jegyzőkönyveket és nem keres jobban utána, akkor is pontosan látja, hogy milyen döntések születtek, és hogy milyen transzparens egyébként ez a program és ennek a programnak a megfelelő eleme is. (Gyöngyösi Márton: Ezt a szót ne vedd a szádra még egyszer!)

Ne felejtse el azt, hogy állami tulajdonú ingatlanról beszélünk, hiszen a vízfelület, az a 60 hektáros vízfelület állami tulajdonban van. A nemzeti park is egy állami intézmény, sőt a projekttársaság is állami tulajdonú, ami ezt megvalósítja, és egy nyílt, transzparens eljárás keretében lesznek kiválasztva a kivitelezők is ebben az ügyben. (Dr. Staudt Gábor: Úgy szoktátok!)

Tehát hazugság és félrevezető egyáltalán az interpellációjának a címe is, a tartalma aztán pedig még inkább, hiszen itt egy transzparens, jó és az állam szempontjából az ott élők érdekeit kifejezetten képviselő beruházásról beszélünk.

(15.50)

Ne felejtsük el, hogy a turizmus Magyarországon fejlődik, és egy fejlődő turizmus mellett folyamatosan gondolkodni kell abban, hogy melyek azok a térségek, amelyekben még tovább fejlesztjük a turisztikai látványosságokat. Nem véletlen az, hogy ezen a területen meg fog valósulni a teljes strandfejlesztés, egyébként egy kétütemű fejlesztésről beszélünk; meg fog valósulni a környezet teljes rehabilitációja, és a végén még a turisztikai szempontból lényeges szállodafejlesztések is meg fognak valósulni. Ez 2020-ra várható, tehát a program vége az lett, hogy azon a területen komoly, nagy fejlesztések lesznek.

Arra szeretném a képviselő urat biztatni, s kérni önöket, hogy az ilyen típusú fejlesztéseket ne támadják, mert ezzel a helyi embereket és a helybeliek érdekeit támadják. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról.) Segítsék ezeket a fejlesztéseket, értsenek velünk abban egyet, hogy a magyar turizmus fejlesztése Magyarország és minden magyar ember érdeke. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 38 2018.11.14. 6:27  37-68

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jelentős jogszabály áll előttünk itt az Országgyűlésben, hiszen a civil szervezetek támogatása, a támogatási környezet felülvizsgálata kötelességünk, hiszen a folyamatos működésük biztosítása, a fejlődésük a támogatási rendszertől nagymértékben függ. Ez azért is így van, mert 2010-2016 között 144 milliárd forintról jelentősen megnőtt a támogatás összege is 240 milliárd forintra a mai napig, tehát jelentős változásról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam, a magyar költségvetés a valódi civil szervezetek támogatására különösen nagy hangsúlyt fektet.A Nemzeti Együttműködési Alap az egyik olyan szervezet, egy jelentős szervezet, amely különösen foglalkozik a civil szervezetek támogatásával. Ennek a költségvetési kerete is folyamatosan növekedett. A 2012-es létrejöttétől 2018-ig 3,4 milliárd forintról jelentős növekedéssel 5,3 milliárd forintra nőtt a támogatás összege, és a 2019-es költségvetésben már 5,9 milliárd forintos támogatás szerepel. Tehát a támogatásnak ezen az ágán is jelentős támogatásnövekedésről beszélhetünk.

A jelen törvénynek az a célja, hogy az adminisztrációs terheket próbáljuk meg csökkenteni és egyfajta ösztönzőket bevezetni annak érdekében, hogy a civil szervezetek a lehetőségeiket minél jobban használják ki, azaz az adománygyűjtő tevékenységüket a valós civil szervezetek esetében, az adománygyűjtő tevékenységüket is a szakmai tevékenységükhöz ösztönözzük és ennek megfelelő, ehhez kapcsolódó állami támogatások is folyamatosan növekedjenek, valamint hogy egyre több szervezet, egyre több egyesület legyen képes ezeket a támogatásokat igénybe venni. Hiszen nagyon sok olyan szervezetről beszélünk, amelynek egészen kicsi működési költsége van, és a korábbi szabályozás bizonyos értelemben kizárta, vagy kimaradtak a szabályozás alapján ezek a szervezetek a támogatás folyamatából, így szeretnénk, ha ezek a szervezetek is egyre inkább támogatott szervezetek lehetnének.

Így az adománygyűjtő tevékenység előmozdítása érdekében tartalmaz javaslatokat ez a jogszabály, valamint az egyszerűsített támogatások igénybevételére is, hiszen ilyen formában egy új támogatási formaként megjelenhetnek támogatások, valamint az egyedi támogatások esetében a keretösszeg növekedésével is elő lehet segíteni a civil szervezetek működését, a rugalmas támogatások igénybevételét.

Egyrészt az adománygyűjtő tevékenység egy nagyon fontos tevékenység a civil szervezetek életében, és fontos az, hogy a társadalom valós támogatást nyújtson ezeknek a szervezeteknek, és azokat a szervezeteket, amelyek valós társadalmi támogatással rendelkeznek, az állam is megbecsülje. Ezért a mostani javaslat 5 százalékról 10 százalékra emelné azt a pályázati keretet, amelyet ezek a civil szervezetek megkaphatnak, és ezzel a változással egyébként azok a kis szervezetek is, amelyek 100-200 ezer forint között gazdálkodtak, jelentős számú ilyen szervezet van, azok is támogatásban részesülhetnek.

Ez az úgynevezett normatív támogatás eddig 400 civil szervezetet érintett Magyarországon, ennyien pályáztak, és olyan 60-70 milliárd forintot jelentett Magyarországon. Ennek a változásnak a következtében megnőhet ez a szám, jelentősen megnőhet ez a szám, és a támogatási keretösszeg is a duplájára növekedhet.

A korábbi rendszerben az alap kétszer írt ki pályázatot, és a két pályázat egymástól teljesen elkülönülő jellegű pályázat volt. Egyrészt voltak az úgynevezett működési típusú támogatások, és a működési típusú támogatások mellett viszont léteztek az olyan támogatások, amelyek kifejezetten a szakmai tevékenységet támogatták. Ez azonban két ág volt, és két egymástól elkülönülő ág a pályázati rendszerben. A mostani módosítás következtében ezt a két ágat lehet összehozni, egyszerűsíteni és az adminisztrációs terheket is csökkenteni, hiszen olyan változásról beszélünk, aminek következtében most már a szervezeteknek nem kell két pályázatot benyújtani, hanem a módosítás következtében ezt egy pályázatban megtehetik.

Azaz megváltozik az a rendszer, ami korábban volt, az a rendszer, hogy voltak működési típusú támogatások és a másik oldalon pedig a szakmai tevékenység támogatása. Ennek a kettőnek az összevonásával jóval leegyszerűsödhet a működése ezeknek a szervezeteknek, a működése abból a szempontból is, hogy az adminisztráció jóval kisebb lesz, jóval egyszerűbben lehet majd feldolgozni a szervezetek részéről azokat a pályázati lapokat, amelyek egyébként ezt a két pályázati formát most már egyszerűsítve, egy pályázatba foglalva, egyként lehet most már a későbbiekben beadni.

(13.00)

Tehát 2019-től kezdődően jelentősen egyszerűsödne a pályázati rendszer, jelentősen bővülnének a pályázati lehetőségek, és ennek az egyszerűsítésnek a következtében a valódi civil szervezetek valós támogatásban és növekvő támogatásban részesülhetnének. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy ennek a mostani jogszabálynak a célja az, hogy a valós szakmai tevékenységet végző és társadalmi támogatással rendelkező civil szervezeteket segítsük, ezeknek a működését segítsük elő a későbbiek során is.

Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy 2012-től kezdve a Nemzeti Együttműködési Alap szervezete változatlan formában működik, hiszen 9 fős tanács vezeti ezt a szervezetet, ez koordinálja a tevékenységét, és öt 9 fős kollégium is működik benne, a 9 fős kollégiumok a döntéshozó testületek ezekben a szervezetekben.

Kérem, hogy képviselőtársaim fontolják meg ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezéseit, és kérem támogatásukat a törvényhozásban is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 68 2018.11.14. 4:45  37-68

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék reagálni, egyrészt azért, mert az általános vita kereteit semmiképpen sem szeretném átlépni. Voltak olyan kérdések, amelyek már egy részletes vitára tartoznak, ugye, az általános vita azért a törvény céljáról és annak főbb rendelkezéseiről kell szóljon.Először is Szávay képviselőtársamnak, jegyző úrnak szeretném megköszönni a javítását, igen, igaza van, valóban millió forintokról beszélünk. Viszont a másik kérdésben, ahogy arra Nacsa Lőrinc képviselőtársam is utalt, ami a NEA-n keresztül megvalósuló támogatási rendszer, az csak egy kis része a támogatási rendszernek. Összesen valóban 144 milliárd forintról 240 milliárd forintra nőtt a támogatások összege. Az, hogy a támogatások egyébként széles körűek, sokféleképpen igénybe vehetőek, sok szálon lehet támogatásért pályázni, azt gondolom, ez nem baj, ez jó. Ebben van egy nézetkülönbség közöttünk. Én azt gondolom, ha a civil társadalmat többféleképpen próbáljuk meg segíteni, van, akit ilyen támogatási forma alapján, van, akit olyan támogatási forma alapján, de mégis a lényeg az, hogy ezek a civil szervezetek Magyarországon támogatásban részesülhetnek. Tehát különböző helyekről, különböző csatornákon, de támogatva vannak a civil szervezetek.

Varga László képviselőtársam, bár nincs bent a teremben, nagyon furcsának tartom a megszólalását, főleg azt, amikor feleslegesnek nevezte egy ilyen támogatási rendszernek a kialakítását. Nem lehet feleslegesnek nevezni, ez mégiscsak 62 ezer civil szervezetet érint, 62 ezer szervezetet nem lehet megsérteni. Én tudom, hogy az ő időszakukban másképp volt. Tudom, hogy nem helyeztek nagy hangsúlyt a civil szervezetek támogatására. Más koncepcióban élték az életüket, ezt a szférát nem tartották fontosnak.

(Szávay Istvánt a jegyzői székben Arató Gergely váltja fel.)

De mégis azt gondolom, itt az Országgyűlés falai között 62 ezer civil szervezetet megsérteni, semmibe venni méltánytalan és méltatlan dolog. Fontosnak tartom ezeknek a szervezeteknek a támogatását, és a mostani jogszabályt is, hiszen ez egy olyan támogatási lábat erősít meg, ami jelentős a civil szervezetek támogatásának kérdésében.

Arató Gergely volt, aki még fölszólalt a DK nevében, és azt hiszem, hogy közöttünk kibékíthetetlen ellentétek vannak a nézeteink kapcsán, hogy mit tekintünk valós és mit valótlan szervezeteknek. Azért mégiscsak arról van szó, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek valósan a civil szférát támogatják és a civil kezdeményezéseket erősítik a társadalomban, és vannak olyan szervezetek, amelyek nem ezt teszik. Nem lehet összekeverni őket.

Léteznek politikai pártok, a politikai pártok mögött van érdekképviseleti rendszer, a politikai pártok mögött van egy finanszírozási rendszer, egy átlátható, jól működő finanszírozási rendszer, de az, hogy valamilyen civil szervezet vagy civilnek mondott szervezet álcivil szervezetként bebújik a civil szervezet álruhájába, és a valóságban politikai pártként működik csak azért, hogy az ottani támogatási formákat kikerülje, azt gondolom, megengedhetetlen. Megengedhetetlen, mert nem lehet az, hogy Magyarországon olyan szervezetek működjenek, amelyek egyébként külföldről olyan támogatást kapnak, amelynek egyértelmű politikai céljai vannak, és a politikai célok úgy formálódnak, mintha ők politikai pártként viselkednének akként, hogy a politikai pártokra vonatkozó szabályokat egyébként nem tartják be.

Ez a fogalmi különbség egyébként köztünk és Csárdi Antal képviselőtársunk között is fennáll. Itt azért a bátorságra szeretném felhívni a figyelmet, hiszen azért a mi kormányunkat egy dologgal biztosan nem lehet vádolni, hogy nem elég bátor kormány bizonyos érdekek megvédése érdekében, az ország megvédése érdekében. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a bátorság minden szempontból fennáll a kormány részéről a valós civil szervezetek támogatása és a valós civil szervezetek megerősítése érdekében is. Erről szól ez a mostani javaslat.

Kérem képviselőtársaimat, hogy fontolják meg a törvény rendelkezéseinek támogatását, és a lehető legszélesebb körben támogassák ezt a törvényjavaslatot. Ez egy jó törvényjavaslat, amelyik a magyar civil élet erősödését fogja elősegíteni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 70 2018.11.14. 7:26  69-82

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy olyan törvényjavaslat áll előttünk, amelyik egy nagyon régi problémát kíván rendezni. Egy olyan problémát, amely még a rendszerváltás előtti időkre vezethető vissza, valamikor a 80-as évek végére, amikor Magyarországon a privatizációs időszak elkezdődött.Nagyon sok olyan épület van Magyarországon, amelyik 1945 után, tehát a világháború után épült, és még a rendszerváltás ideje előtt befejeződött az építése. Akkor, az akkori sajátos viszonyoknak megfelelően nagy tervezővállalatok voltak, és ezek tervezték ezeket az épületeket. Az épületek megtervezését követően aztán az állam ezeket a jogokat, amelyek a tervezéshez kapcsolódó jogok és a tervekhez kapcsolódó szerzői jogok és egyébként a fizikai tulajdonjoga is a terveknek, tehát a fizikai alkotásoknak, azokat magánál tartotta, és a különböző tervezővállalatoknál voltak ezek a jogok. (Sic!) Ez a tervállomány egyébként egy nagyon értékes tervállomány, azért is, mert a XXI. század kihívásainak megfelelően gyakran előfordul, hogy az akkori technológiáknak megfelelő épület a mai technológiáknak már nem felel meg, tehát az átépítésére, áttervezésére, funkcionális megváltoztatására folyamatosan szükség van. Ezért átgondolásra érdemes, hogy vajon mit kezdjünk azokkal a szerzői jogokkal, amelyek ezeknél az épületeknél felvetődtek.

Vannak itt egykori gyárak, erőművek, sok ember tartózkodására vagy akár lakhatására alkalmas épületek. Itt át kell gondolni azt a problémát, amely tulajdonképpen a privatizáció időszakából ered. A probléma pedig abban áll, hogy annak idején, amikor a privatizáció megtörtént, a szerzői joggal többféle dolog történhetett. Az egyik ilyen dolog volt, amikor a privatizációs szerződés rendezte a szerzői jog további sorsát, azaz a tervekhez kapcsolódó jogok átszálltak az úgynevezett jogutódra vagy arra a vállalatra, amelyik megvásárolta, kivásárolta. Többféle forma volt elképzelhető, de rendezve volt a szerzői jog.

Vannak olyan esetek is, amikor a vagyonátadásra vonatkozó szerződések nem rendezték megfelelően a szerzői jog sorsát, és tulajdonképpen egy vélt állapot jött létre. Ez a vélt állapot azt jelentette, hogy ezek a jogok átszálltak az utódtársaságra. Nem véletlenül mondom, hogy utódtársaság, mert ezek a társaságok nem voltak feltétlenül jogutódjai az eredeti társaságnak. Ez a jogbizonytalanság bizony sok bizonytalanságot okoz a mai napig, hiszen ezeknek az épületeknek a felújítása vagy a közelmúltban történt meg, vagy a közeljövőben meg kell történnie. Ezért ezeknek a jogoknak a kérdése rendkívül nagy jelentőségű, hiszen a tervekkel együtt az átdolgozás jogát is meg kell szerezni annak érdekében, hogy az áttervezés is megtörténhessen. A szerzői jog úgy épül föl, hogy kétféle jog van, az átruházható és a nem átruházható jogok. A nem átruházható jogok a személyhez fűződő jogok, amelyek a szerző személyéhez kapcsolódnak; az átruházható jogok olyanok, mint például a tervek átdolgozhatóságának a joga is. Ezeket a kérdéseket érdemes rendezni.

Természetesen fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak nincs egyetlen olyan eleme sem, ami a tulajdonviszonyokat bármilyen formában érintené, vagy az uniós joggal szembemenő rendelkezései lennének. Oda kell arra figyelni, hogy e tekintetben is jogbiztonság legyen Magyarországon. Inkább arra kell odafigyelni, hogy erősítse a jogbiztonságot, és tiszta helyzetet legyen képes teremteni, hogy ne kelljen hosszú időt várni annak érdekében, hogy Magyarországon ez a kérdés rendezett legyen, ne kelljen hosszú időt várni annak érdekében, hogy megállapodás jöhessen létre a szerző/tervező vagy a vélt jogtulajdonos között, hiszen ez a kettő e tekintetben is elválhat egymástól.

Amikor a privatizációs szerződések nem tartalmazták a megfelelő rendelkezést, annak a jogkövetkezményeit már egészen jól ismerjük. Tudjuk, hiszen több épület esetében ezzel meg kellett küzdeni, és akkor vagy hosszadalmas perek, vagy az idő nyerése érdekében megállapodások rendezték ezeket a helyzeteket.

(14.10)

Szeretnénk, ha olyan szervezet jöhetne létre Magyarországon, amelyik rendezhetné ezeket a jogokat, sőt a jogokat egy helyre tudnánk összegyűjteni. Ezért a javaslat azt tartalmazza, hogy legyen egy olyan állami nyilvántartásunk, amelybe bekerülhetnek ezek a jogok, láthatnánk ezeket a jogokat, láthatnánk azt, hogy a szerzői jogok hol csoportosulnak. Ez egy olyan nyilvántartás lenne, amelyik átfogóan tudná tartalmazni a korábbi épületekhez tartozói szerzői jogok sorsát.

Szeretnénk elérni, ha az állami tulajdonú és az államot megillető jogok is egy helyre csoportosulnának, és a Lechner Tudásközpont lenne az a valós tudásközpont, ahol egyébként ezeket a terveket fizikailag is ápolnák, a jogok odakerülnének, s onnan lehetne aztán igénybe venni vagy igényjogosultságot benyújtani vagy igényt benyújtani arra, hogy valaki az áttervezés jogát megszerezze. Így egy helyre kerülne a törvényjavaslat következtében az az alapvető rendelkezési lehetőség, hogy mit kell tenni azoknak a jogoknak a tekintetében ezeknél az épületeknél, amelyek az államot megillető szerzői jogi jogosultságot jelentik.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a jogszabály az úgynevezett árva mű tekintetében is rendelkezéseket tartalmaz. Eddig is az SZTNH, tehát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala volt az, akinek voltak jogosultságai arra vonatkozólag, hogy a szerzői jog esetében nyilatkozzon.

Ebben egy pontosan az építésügyben, bár ez ott viszonylag kevésszer jelentkezik, de mégis, hiszen ott általában ismerjük a tervező személyét, mégis előfordul ilyen eset, és pontosan az áttervezésre vonatkozó jog, tehát az a jog, ami a mű átdolgozását jelenti, az nincsen meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Tehát ő pont erre vonatkozólag nem tud engedélyt adni, ezért ezt a lehetőséget szeretnénk kinyitni és ezt a jogot megadni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ebben a teljesen speciális, az építésügy szempontjából teljesen speciális esetben.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a jogszabály nagyon sok problémát képes megoldani, és segíteni tudja az állami beruházásokat is, az állami beruházások mellett pedig az egyéb összes szerzői jogi nyilvántartásra vonatkozó nyilvántartás megalkotásával mindenkinek egy iránymutatást, segítséget tud adni azzal, hogy hol kell keresni a szerzői jog jogosultját, így az építőipar számára, az építésügy számára és a mérnöktársadalom számára nagyon nagy segítséget jelent.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 82 2018.11.14. 5:04  69-82

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Röviden szeretnék reagálni a vitában elhangzottakra. Egyrészt szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a támogatást, amit itt a törvényjavaslat kapcsán elmondtak. Azért egy-két dologra szeretnék reagálni. Igen, voltak egyeztetések, tehát régóta, több éve tart ennek a törvényjavaslatnak a kimunkálása, és mind a két kamarával, tehát az Építész Kamarával és a Mérnöki Kamarával is hosszas egyeztetések voltak. Sőt egyébként az igényt maga az építésztársadalom fogalmazta meg, nem véletlenül, hiszen az építészek számára is problémát jelent az, hogyha valamelyik másik építésznek a művét, munkáját dolgozzák át. Tehát ilyen típusú egyeztetések voltak, és azt gondolom, hogy annak az eredménye is, hogy egy olyan törvényjavaslat tudott születni, amelyik mögött egy elég erős társadalmi konszenzus is megáll.Hogy jogszabály-szerkesztési szempontból miért ide került a jogszabály, itt nem arról van szó, hogy szerzői jogi kérdéseket alapvetően megváltoztat-e ez a mostani szabályozás, hanem a létező szabályozás keretei között tesz egyértelmű rendelkezéseket is, speciális területen, az építésügy és a tervezés területén. Ezt fontos megjegyezni, hiszen magába a szerzői jogi szabályozásba és annak az egyébként bonyolult, eléggé zárt koncepciójába nagyon nehéz ilyen formában belépni, különösen akkor, amikor pont a világ digitalizációja miatt az európai uniós területen is nagy viták vannak a szerzői jog mibenlétével kapcsolatban, illetve annak a továbbfejlesztésével kapcsolatban.

Nem is olyan régen, talán egy hónappal ezelőtt foglalkozott az Európai Parlament is ezzel a kérdéssel, és eléggé jól determinált a szerzői jog a nemzetközi egyezmények alapján. Nemcsak az európai uniós szabályozás, hanem az európai uniós szabályozás mellett lévő kétoldalú vagy többoldalú megállapodások is eléggé zárt körbe vagy zárt rendszerbe teszik a szerzői jogot.

Érthető is, hiszen a határon átnyúló jogosultságokról van szó, és ennek a mai világban való megváltozásával külön foglalkozni kell, de ez egy másik téma. Itt csak egy szűk szegmensről beszélünk. A nemzeti tervvagyon nem azt jelenti, hogy valamit fogunk és egyszerűen berakunk a tervvagyonba, hanem az a vagyon, ami a nemzet tulajdonában van, tehát az ország, az állam tulajdonában van, azokat kell egységesen kezelni, és az egységes kezelésnek legyen valamilyen rendje. Erről szól ez a mostani jogszabály, és hogy onnan a jogosultságokat hogyan lehet átszármaztatni máshová, hogyan lehet átdolgozni ezeket a terveket, ennek a folyamatát kell megfelelően szabályozni. Erről szól e tekintetben ez a törvényjavaslat.

Varga-Damm Andrea hozzászólására, bár ő most nincs itt a teremben, köszönjük szépen a támogatást a jogszabállyal kapcsolatban, azonban szeretném megjegyezni, hogy az építész szakmát és az építész szakmának a munkáját ennél egy kicsit összetettebben és cizelláltabban látjuk, hiszen azért a magyar építésztársadalom nagyon sokat tett annak érdekében, hogy Magyarország erősödjön, és még dolga is van a következő időszak vonatkozásában. Hiszen azért mégiscsak arról van szó, hogy az épületek, azok az épületek, amelyek körülvesznek minket, azok valamilyen jelentéstartalmat hordoznak, valamit hordoznak a múltból. A jelenben is jelen vannak, és mégiscsak a jövőbe tartanak, tehát a jövőben is értelmet kell ezeknek az épületeknek adni, ezért az építészek tevékenységét nem szabad lebecsülni és nem szabad háttérbe szorítani sem.

Tehát a későbbiek során azzal a javaslattal, hogy az építésztársadalom esetében a jogok tekintetében egyfajta szűkítés valósuljon meg, azt a magam részéről semmiképp sem támogatom, tekintettel arra, hogy az építészek felelőssége nagy.

(14.40)

Mert ha visszanézünk a XIX. századba, végigmegyünk Budapesten, onnan tudjuk, hogy mi a XIX. század és mi a XIX. századi építkezés, hogy érezzük azt a környezetet. Az építészet, ami a leginkább tudja az ember számára a múltat közvetíteni. Ha elmegyünk egy régi várba, semmit nem kell a kezünkbe venni, érezzük azt a környezetet, azt a hatást. És nagy a felelősségük az építészeknek abban, s ezért kell az építészeti társadalmat megerősíteni, hogy vajon a jövő generációi mit fognak arról gondolni, hogy a ma korszaka milyen volt. Hiszen ez egy lenyomat, az építészet egy lenyomat, a kor lenyomata, és hogy milyen épületek épülnek ma Magyarországon, azt majd a jövő fogja megítélni, és abból fogja a társadalom nagy része levonni a következtetést, hogy vajon milyen volt a XXI. század Magyarországa.

Ezért gondolom, hogy az építészethez, az építész szakmához és a társadalomhoz egy kicsit talán körültekintőbben kell hozzáállni, támogatóan kell hozzáállni, és nem ellenfélként kell kezelni, hanem bizony partnerként kell ezt a társadalmat kezelni, és erősíteni is kell az építésztársadalmat. Nagyon nagy a felelősség a kezükben, a jövőnk részben az ő kezükben is van. Köszönöm szépen, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 84 2018.11.14. 12:06  83-108

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Már idestova három év telt el, miután megalkotta az Országgyűlés a közbeszerzésre vonatkozó új szabályokat, és idestova fél év tapasztalat áll rendelkezésre az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetésével kapcsolatban. A magyar szabályozás e tekintetben az európai uniós szabályozás előtt jár, hiszen a 2018. október 18i határidő előtt fél évvel bevezetésre került Magyarországon az elektronikus közbeszerzési rendszer, amelynek a tapasztalatai most már azt mondatják velünk, hogy érdemes foglalkozni a közbeszerzési törvény felülvizsgálatával. Mind az elmúlt három év tapasztalatai is azt mondatják velünk, hogy bizonyos rendelkezésekhez érdemes hozzányúlni. A gyakorlat mondatja ezt velünk, hiszen a közbeszerzés szempontjából most már a három év egy elég hosszú gyakorlatot jelent annak érdekében, hogy a közbeszerzések rendszere, a közpénz felhasználásának rendszere, ennek a hatékonysága és a közpénz védelme maradéktalanul megvalósulhasson.

Az elektronikus közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos szabályozásnak és annak a törvényi szintre emelésének nagyon nagy jelentősége van, részben ezt tartalmazza ez a mostani javaslat. Vannak jogalkalmazást segítő, adminisztratív jellegű tehercsökkentéssel kapcsolatos javaslatok ebben a jogszabályban. A támogatásokra vonatkozó és a támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó változtatások is adminisztratív tehercsökkenésben jelennek meg, és vannak az intézményeket érintő változások is, valamint a közbeszerzés felügyeletét, a felügyeleti rendszert erősítő változások és változtatások is.

Mi az elektronikus közbeszerzési rendszer, az úgynevezett EKR? Talán ezzel a rövidítéssel többször találkozhattak már. Most a közbeszerzési eljárásokat jórészt csak elektronikusan lehet kezdeményezni. Van egy állami, egy központi rendszer, egyébként szinte egy mintarendszerként is felfogható európai uniós szinten is, egy nagyon fejlett ilyen rendszerünk van, aminek a működésével kapcsolatban felvetődött problémák csak technikai jellegű problémák, tehát nem a működésével kapcsolatosak, nem a rendszerszintű problémák, hanem bizonyos technikai jellegű kérdések vetődtek fel. A technikai jellegű kérdéseket meg technikai szinten egyébként lehetett az elektronikus közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban kezelni. Jól működik egyébként a háttér. A hátteret működtető NEKSZT Kft. is jól üzemelteti  ez egy állami tulajdonú cég egyébként  a rendszert.

Tehát maga a szabályozás és a szabályozás mögött működő rendszer is elég jól működik. Nyilván az európai uniós szabályozás változása miatt, amit természetesen a magyar jogban is érdemes követni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elektronikus közbeszerzési rendszer változásait is. Részben erről is szól ez a mostani szabályozás, de a lényege e tekintetben az, hogy bizonyos rendeleti szintű szabályokat  mert rendeletben voltak szabályozva az elektronikus közbeszerzési rendszerrel , tehát a rendszer üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat érdemes átemelni törvényi szintre, a törvényi összhangot is megteremteni ezzel, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer egy olyan rendszer legyen, amelyik mögött egyébként ott áll a törvényi háttér, a törvényi erő és a törvényi garanciális szint is.

Erről szól tehát a közbeszerzési rendszer elektronikus részének módosításával kapcsolatos javaslat, ami a törvényi láb erősítését jelenti. Nagyon fontos a közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban és az EKR működésével kapcsolatban is, hogy egy átláthatóan működő, gyorsan működő, egyszerűen működő rendszer legyen, aminek a működtetésén is így kell dolgozni, és így kell továbbfejleszteni magát az elektronikus közbeszerzési rendszert. Vannak olyan adminisztratív terhek, aminek a csökkentésével is érdemes foglalkozni itt a közbeszerzések kapcsán, és itt az adminisztratív terhek alatt például olyan változtatásokat értünk, amelyek miatt, kisebb hiányosságok miatt egy közbeszerzés esetén nem volt lehetősége hiánypótlás kiadására a közbeszerzés bonyolítójának sem és a kiírójának sem, tehát az ajánlatkérőnek sem. Azt szeretnénk elérni, hogy itt egy kicsit az átláthatóság érdekében szélesedjen az a lehetőség, amikor bizonyos esetekben, amelyek nagyon speciális esetek  a speciális eset abban áll, hogy bizonyos olyan iratok pótlásáról beszélhetünk, ami tartalma szerint nem minősül hiánypótlásnak, tehát hiánypótlás elrendelésére speciálisan nincs lehetőség, és az az adott eset, akkor sincs már lehetőség rá, hanem egy más típusú módon kell az iratot pótolni, és vannak olyan speciális esetek, amikor ezt az iratpótlást már nem engedi meg a jogszabály. Itt szeretnénk erősíteni azt, hogy ezeket az egyébként technikai jellegű jogszabály-igazolásokat, amik általában rendelkezésre állnak, azokat lehessen a későbbiek során is csatolni a közbeszerzési eljárásban.

A közbeszerzési törvény 5. § (3) bekezdése tartalmazza azokat a szervezeteket, illetve feltételeket, amikor bizonyos támogatott szervezeteket, amikor nem az európai uniós közbeszerzési irányból következően, de támogatott szervezeteket közbeszerzési eljárás alá sorolja a jogszabály. Tehát itt az alanyi kört szélesíti ki a magyar jognak megfelelően, tehát a magyar jogban. Ez egyébként egy jelentős szélesítés az európai uniós szabályozáshoz képest. Ebben a szabályozásban érdemes egy áttekintést tenni, hiszen a mostani szabályozás egy nagyon széles kört von be abba a körbe, akiknek közbeszerzést kell lebonyolítani. Tehát abban az esetben, ha valaki, egy gazda, akár kisebb állami támogatásból meg akar venni egy traktort, akkor a magyar jogi szabályozás értelmében előállhatnak olyan esetek, ami persze számunkra és azt gondolom, mindenki számára furcsa, mondjuk, bizonyos esetekben közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni.

Ezért a törvény meghatározza azt a kört és azt az összeghatárt, ami itt az uniós értékhatárral egyenértékű értékhatár. Tehát a 68 millió forintos értékhatárt emeltük be, illetve az építési beruházások esetében a 300 millió forintos értékhatárt, ami esetében már közbeszerzést kell lefolytatni. De az alatt viszont ezek a szervezetek, amik hangsúlyozottan azok a szervezetek, amelyek az európai uniós irányelv alá nem tartozó módon…  az alapján kötelezettséget nem is eredményez közbeszerzés lefolytatására, de mégis a magyar jog kiterjesztően értelmezve az uniós szabályokat egy jóval szélesebb körre terjeszti ki a közbeszerzéseket, ott ne kelljen közbeszerzést lefolytatni, és kiveszi az alanyi körből az egyházakat, hiszen az egyházak olyan speciális helyzetben vannak, és a beszerzéseik is olyan speciálisak, aminél nem érdemes a közbeszerzési szabályokat fenntartani.

Egy általános társadalmi elvárás az is, hogy a közbeszerzések esetében a tisztesség, az ellenőrizhetőség, a valódi verseny, a gazdaságosság elvei minden szempontból érvényesüljenek is, és itt arra kell odafigyelni, hogy a közbeszerzési felügyeleti rendszer is elég erős legyen. Magyarországon ez a felügyeleti rendszer egyébként egy kétszintű felügyeleti rendszer, nyugodtan mondhatjuk így, hiszen az úgynevezett KFF, tehát az az állami szerv, ami egyébként a közbeszerzések felügyeletére hivatott, az állam által indított közbeszerzések esetében is egy komoly felügyeleti tevékenységet lát el.

(14.50)

Ugyanakkor ott van a Közbeszerzési Hatóság és a hatóság mellett működő döntőbizottság is, amely aztán az egész felett Európában egyébként egyedülálló módon és jóval erőteljesebben, mint más országokban…  ilyen típusú szervek egyébként általában Európában nincsenek, koordinatív típusú szervek vannak, ilyen központi szerv egyébként, ami a közbeszerzések ellenőrzésével ilyen szinten foglalkozik, nincsen. Más konstrukcióban működik ez, vannak olyan államok, amelyekben sokkal lazább szabályozás létezik, mint Magyarország. Tehát összességében egyébként a magyar szabályozás egy elég szigorú szabályozás, egy elég szigorú ellenőrzési szabályozást is mutat. Nos, itt gondoltuk azt, hogy bizonyos pontosításokra szükség lehet az intézményrendszer erősítése érdekében, és a hatóság számára bizonyos feladatokat érdemes átadni annak érdekében, hogy a rendszer működése minél átláthatóbb legyen. Így például a közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése egy fontos feladatkör, amelyet a Közbeszerzési Hatóság tud a későbbiekben vinni annak érdekében, hogy ezek a nyilvántartások az államtól elváló módon, mégis átlátható módon folyjanak a későbbiek során is.

A döntőbizottság személyügyi feltételei is kifejezetten fontosak abból a szempontból, hogy a döntőbizottság a maga munkáját a maga függetlensége területén tudja végezni. Így a személyi feltételekkel, a jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat is tartalmazza ez a mostani jogszabály-módosítás, beleértve egyébként a javadalmazásra vonatkozó szabályozást is, hiszen arra különösen kell figyelni, érzékeny területről van szó, hogy az itteni jövedelmek, az itteni díjazás ne térjen el a piacon elérhető díjazástól, vagy jelentős eltérés ne legyen, hiszen itt olyan felelősségteljes munkáról van szó, amely az egész ország megítélését egyik oldalról, másrészt a közbeszerzési szabályok és a közbeszerzések jó működését teszi lehetővé, illetve teszi szükségessé Magyarországon.

Az elmúlt időszakban egyébként Magyarország több területen jelentős eredményeket ért el a közbeszerzésben. Így például hadd említsem meg, hogy voltak úgynevezett, és létezik ma is hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások, amelyeknek a számát is sikerült leszorítani, tehát jelentősen csökkent ezeknek a száma. Ezek az utóbbi időszak komoly változásai. A joggyakorlat megfelelő működése és különös tekintettel egyébként a kormányzat mellett működő közbeszerzési felügyeleti rendszer működése, jó működése teszi lehetővé. Azt gondolom, hogy megfelelően követi egyébként az európai uniós irányelveket, a joggyakorlatot az itteni alkalmazás, és a joggyakorlat alkalmazása alapján ezek a szűrők ma Magyarországon nagyon jól működnek.

Az intézményrendszer erősítését jelenti az is, hogy a döntőbizottságnál vannak olyan esetek, amikor hivatalból kezdeményezhet eljárást, és a hivatalbóli eljárás kezdeményezésének jogát, amit a döntőbizottságnál kell kezdeményezni, az uniós források felhasználásáért felelős miniszternek, azaz az innovációért és technológiáért felelős miniszternek is megadja most már a közbeszerzési törvény, tehát ennek megfelelően széles körű olyan lehetőség van, amely a jogorvoslati rendszer, a felügyeleti rendszer erősítését jelenti a továbbiakban.

Tehát összességében elmondható, hogy most már a gyakorlati tapasztalatok is beépítésre kerültek a közbeszerzési törvénybe, tehát ez a javaslat a közbeszerzési rendszer erősítését szolgálja. Egyrészt tehát a javaslat az elektronikus közbeszerzési rendszer erősítését, a szabályozási környezetének a világossá tételét és egyértelművé tételét is szolgálja, másrészt az eljárások egyszerűsítését, gyorsabbá tételét, harmadrészben pedig a felügyeletet ellátó intézményrendszer megerősítését.

Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 104-108 2018.11.14. 9:58  83-108

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nehéz helyzetben van az ember, amikor hallgatja ezeket a hozzászólásokat. Egyrészt azért is, mert  hogy is mondjam?  az ember meggyőződik ilyenkor arról, hogy ez egy szakma, és nem árt, ha némi tájékozottság jellemzi azokat, akik hozzászólnak ezekhez a kérdésekhez, és azért nem lenne baj, ha a fogalmak tekintetében egy kis rendet raknánk ezekben a kérdésekben. Nehéz is hozzászólni, mert sokszor nem is értelmezhetők a kérdések, amelyeket önök feltesznek, hiszen nincs értelmük a jogszabályi konstrukcióban, vagy azokból a kérdésekből, amelyeket feltesznek, egyszerűen nem is lehet tudni, hogy időnként miről beszélnek.Kik a szereplők egyáltalán a közbeszerzési eljárásban? Kezdjük innen, az alapoktól, mert úgy látom, hogy ez is problémát okoz egy közbeszerzési eljárásban. Ugye, van az ajánlatkérő egyik oldalról, aki az ajánlatot kéri, tehát az a szerv, amely a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá esik, amelynek eljárást kell indítania. Ebből következnek bizonyos félreértések, hogy az ajánlatkérő személyét és azt a bizonyos paragrafust, aminek a módosítására most sor kerül, és amelyre önök is hivatkoztak az előbb, ami az alanyi kör egy részére, tehát a támogatotti alanyi kör egy részére vonatkozik értékhatárok tekintetében  pedig itt direkt kiemeltem az elején, hogy itt nem az irányelvi rendelkezésekről beszélünk, nem az uniós szabályokról, hanem a hazai szabályokról, és ráadásul az itt megjelölt értékhatárok, amelyek a törvénybe bekerültek, azok az európai uniós értékhatárok, ezek a hozzászólások értelmezhetetlenek is ennek következtében. Tehát kérem azt, hogy amennyiben önök felkészülnek egy ilyen vitára, akkor készüljenek fel szakmai oldalról is, ha már szakmai oldalról közelítik meg vagy próbálnak megközelíteni egy parlamenti vitát. (Nacsa Lőrinc: Így van!)

Az ajánlattevő van a másik oldalon, aki az ajánlatot teszi. És itt jön be az elektronikus közbeszerzési rendszernek a kérdésköre, hogy mi ez a rendszer, mert úgy látom, hogy e tekintetben a nem értés, akár akart vagy akaratlan nem értés jelenik meg itt a parlament falai között. Az elektronikus közbeszerzési rendszer nem egy versenyhelyzet, az egy állam által működtetett közbeszerzési rendszer, amit aztán elektronizálni kell. Tehát, ezt Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak mondom, nincs olyan, hogy egymással versengő elektronikus közbeszerzési rendszerek vannak (Z. Kárpát Dániel: Nem erről beszéltem!  Dr. Varga-Damm Andrea: Nem érted, miről beszélünk!), az elektronikus közbeszerzési rendszer egy rendszert jelent, egyetlen rendszert jelent. És nincs olyan, hogy a NEKSZT Kft. monopolhelyzetben van, hiszen az államnak egyetlenegy cége van, amelyik ezt üzemelteti és ezt hozza létre. Tehát ez nem egy verseny, az állam által üzemeltetett rendszert jelenti e tekintetben.

A másik oldalon pedig ott van a tanácsadó kérdése, hogy kik a tanácsadók. A tanácsadók piaci szereplők a közbeszerzési eljárásban, azok, akik segítik a közbeszerzési eljárás lebonyolítását. Ezek jellemzően megjelennek az ajánlatkérők oldalán, de egyébként tanácsadók segítik sokszor az ajánlattevői oldalt is, annak érdekében, hogy működtetni lehessen a közbeszerzési rendszert. És úgy látom, hogy itt egy fogalmi zavar van a közbeszerzési felügyelet kapcsán is. Tehát hogy a közbeszerzés-felügyeletben kik vesznek részt, mi a közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkárság Magyarországon, mi a Közbeszerzési Hatóság és mi a közbeszerzési tanács és mi ez után a bíróság, ebben nincs rend, úgy látom, a fejekben. Tehát a közbeszerzés-felügyeletért felelős helyettes államtitkárságnak van egy szűrő feladata minden olyan beszerzés tekintetében, amelyik beszerzést az állam maga indítja el, tehát az állami szereplők. És ezenkívül működik egy Közbeszerzési Hatóság, aminek a szerve a közbeszerzési tanács, és a közbeszerzési tanács mint egy végső szűrő a bírósági rendszer előtt mint egy kvázi előzetes bírósági jellegű hatóság működik, aminek aztán a fellebbviteli fóruma a bíróság. Így néz ki ma Magyarországon a közbeszerzési rendszer.

És tudják, azért nagyon meglepő a mostani hozzászólás, és összenő, ami összetartozik, ugyanis korrupciókutató intézetről beszélnek és annak az adataira hivatkoznak, akik teljesen téves adatokból indulnak ki. Nem véletlen, hiszen ez a szervezet egy Soros György által finanszírozott szervezet (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.  Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj, Istenem!), egy Soros-szervezetről beszélünk; annak az adatai teljesen tévesek, olyannyira  és ezt Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak is mondom, aki hivatkozott erre , hogy Magyarországon 4 százalékkal csökkent az utóbbi időszakban az egyszemélyes ajánlattevők száma. Az európai uniós átlag alatt vagyunk 4 százalékkal egyébként. Tehát így néz ki ma Magyarország ebből a szempontból, semmivel sem nagyobb ez, mint az Európai Unióban.

Varga László képviselőtársam mondott egy mondatot, amellyel nagyon meglepett engem, amikor tulajdonképpen a magyarországi egyházakat középkorinak minősítette. Kérem Varga képviselőtársamat… (Dr. Varga László: A javaslat irányát!  Bangóné Borbély Ildikó: Az eljárást!) Varga képviselőtársamat megkérem, hogy ne sértegesse az egyházakat (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!  Dr. Varga László: Ne hazudjál! Ne mondjál ilyet! Figyelj, ilyet ne csináljál velem!), és az egyházakon keresztül ne sértegesse a hívő emberek közösségét. Ne sértegesse, legyen szíves! (Taps a kormánypárti padsorokból.  Dr. Varga László: Hazudsz!  Az elnök csenget.) Én azt gondolom, hogy amit ön e tekintetben elmondott (Dr. Varga László: Szemét módon hazudsz!), az kifejezetten sértés (Dr. Varga László: Nem! Az a helyzet, hogy hazudsz!), és ráadásul…

ELNÖK: Képviselő úr!

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: …a hivatkozásai hazugságok is, hiszen mégis az a kormány volt… (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Államtitkár úr! Én is megkérném önt is, hogy lehetőleg képviselőtársait ne hazugozza le. (Bangóné Borbély Ildikó: De hazudott!  Nacsa Lőrinc: Ő?!  Nagy zaj, közbeszólások.) És megkérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy fogadják normálisan azt, amit államtitkár úr mond. (Nagy zaj.) Kérem, ne kényszerítsenek arra, hogy az ülést berekesszem! Köszönöm szépen. (Varju László: Akkor még egy kicsit kellene kiabálni!)

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Képviselőtársaim! Mégiscsak az az igazság, hogy az önök által hivatkozott időszak és Varju László által hivatkozott időszak, az az időszak volt a korábbi kormányzás, az önök kormányzása, amelyik nemhogy a legutóbbi időszak, de én azt gondolom, hogy bármilyen kormány lesz Magyarországon, minden idők legkorruptabb kormányzása időszaka volt. (Varju László: Vigyázz, mert berekesztik az ülést!) Elég a négyes metró beszerzésére utalni. És ez csak egyetlenegy példa (Bangóné Borbély Ildikó: Nem! Azt már a választók is tudják, hogy nem igaz!) a példák sokaságában, amikor el is indultak ezzel kapcsolatban eljárások. (Bangóné Borbély Ildikó: Pénztáros, Tiborcz…) Majd meglátjuk, mi lesz ennek a vége. Mindenesetre az, hogy ott nemhogy gyanús, de kifejezetten jogellenes cselekmények történtek, azok most már teljesen egyértelműek egyébként. (Varju László: Mészáros Lőrinc!) De, tudja, képviselőtársam, amiket mondott, azokon meglepődtem, mert igazából nem is tudtam érteni, hogy miről beszél, de aztán rájöttem időközben. Azért jöttem rá, mert amikor hivatkozott a 2. §-ára a törvénynek, rájöttem, hogy eddig sikerült elolvasni a törvényt. Legfeljebb csak belekaphatott a többi részébe, mert nem voltak értelmesek az ön kérdései. Ráadásul ilyen szabályok nincsenek a törvényben jelen pillanatban, mint amire ön hivatkozik. Na, az a szabály, ami pont az alanyi körre vonatkozik, az viszont egy előrevivő szabály. Tehát az, ami a törvényben egyébként pontosan az előbb hivatkozott szakaszban van, és ami meghatározza azt, egyértelművé teszi, hogy kinek kell támogatottként közbeszerzést lefolytatni, na, azt gondolom, hogy az egy egyértelmű szabályozás, az egy jó szabályozás, és előrevivő jellegű szabályozásról beszélünk.

Itt szóba került még egy-két kérdés a közbeszerzési rendszerünkkel kapcsolatban. Megint nem szeretnék a műfaj tekintetében átmenni egy másik terepre, mégiscsak egy törvény általános vitájánál vagyunk, el lehet kezdeni beszélgetni a törvény egyes szakaszairól, és hogy a törvény egyes szakaszainak milyen értelme van, és bizonyos eljárástípusok mit jelentek. Például a fordító esetében: mit jelent a „fordító” fogalom és mit jelentett a korábbi „fordító” fogalom. Ugye, az nem a hivatalos fordítást jelentette korábban sem a közbeszerzés esetében, a gyakorlatban és az uniós szabályoknak való megfelelés alapján bármilyen fordítást el kellett fogadni. Ezek mind uniós átvezetések, ezeket nyilván egy részletes vitában végig lehet elemezni, hogy az ilyen típusú változtatások miből következnek. Jellemzően egyébként az ilyen fogalmi váltások mindig irányelvi változásokból vagy az irányelv szabályaiból következnek.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a közbeszerzési rendszer egyébként jogi szempontból egy eléggé determinált rendszer, tehát következik az uniós szabályozásból és következik egyébként az irányelvi szabályozásból. A magyar szabályozás egyébként e tekintetben is túlmutat az európai szabályozáson, az elektronikus része egyébként példaértékű egész Európában, ezt állítom, és tartom is ezt az állításomat, ez egy nagyon jól működő rendszer. És a közbeszerzési rendszerünk egyébként sokkal szigorúbb rendszer, mint bármely más európai uniós államban, nálunk, Magyarországon működik az egyik legszigorúbb közbeszerzési eljárás és eljárásrend is.

Én arra szeretném megkérni képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, egy előremutató, jó törvényjavaslatról van szó, és az egyébként is jól működő közbeszerzési rendszerünket tovább tudja erősíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(16.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 110 2018.11.14. 5:46  109-117

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt egy nagyon fontos szabályozási elemről beszélünk, a közigazgatási rendszernek egyfajta átalakításáról, és a közigazgatási rendszer átalakítása kapcsán vannak olyan határdátumok, amelyeket érdemes egymással összhangba hozni. Ilyen határdátum például a bíróságok felállásának időpontja, amivel kapcsolatban az előbbiekben tárgyaltunk, így érdemes a szabályozásnak minden elemét, így a szankciórendszert is egyébként igazítani az ilyen típusú szabályozási módosításokhoz.Ennek megfelelően kiemelt jelentősége van a mostani szabályozási módosításnak is, már csak azért is, mert itt önmagában nem egy határidő módosításáról beszélünk, hanem arról, hogy egy szankciórendszer vonatkozásában milyen felkészülési időt adunk, és abban az esetben, hogyha bírósági eljárásra megy tovább, akkor a rendszer egysége a továbbiakban is fenntartható legyen, és megfelelő időt tudjunk biztosítani a szankciórendszerre való felkészülés esetében is. A szankciórendszer mindig sokkal lényegesebb, mint azt első pillantásra gondolnánk, és az a lényeges elem  és ennek meg kell valósulnia , hogy ezt az állampolgárok, vállalkozások, tehát akit a szankciórendszer érint, azok megfelelően fel tudjanak rá készülni, és úgy tekintsenek rá, mint egyébként a jogérvényesítés egyik eszközére, és ne pedig egy büntetésként tekintsenek rá. Ehhez az szükséges egyébként, hogy a felkészülési idő mindenképpen elegendő legyen, a különböző rendszerváltozások összhangba kerüljenek egymással. Erről szól tehát a mostani javaslat, és ezért szeretnénk azt, hogyha itt a határidőket egymáshoz igazítanánk.

Itt az is nagyon fontos és arra is fel kell készülni, hogy egy olyan elektronikus nyilvántartási rendszert kell kialakítani  és én ezt különösen fontosnak tartom , amelyik képes nyilvántartásként az összes szankciót összehangolni egymással, tehát nyilvántartani, és ennek megfelelően a kettős szankciórendszert kizárni, tehát tulajdonképpen azt, hogy valakit akár kétszer vagy egyébként nem tudván, valamilyen más eljárásban, de összefüggő eljárásban szankcionálni lehessen. Egyébként az osztrákok egy ehhez nagyon hasonló rendszert alakítottak ki, náluk is egészen komoly ilyen típusú nyilvántartás van, ami összekapcsolja egymással egyébként a parkolóbírságot, Ausztriában ez egy szélesebb kör, mint ami Magyarországon akár jogi szempontból  értem ezalatt a személyiségi jogokat is  megengedett lenne. De ettől függetlenül fontos, hogy egy ilyen átlátható, jó szabályrendszer alakuljon ki, amely a hatóság számára is egyfajta iránymutatást adhat a szankciórendszer tekintetében.

Ennek megfelelően az az átmeneti szabályozás, ami jelenleg is fennáll a törvényben, annak az átmeneti szabályozásnak a meghosszabbítása is különösen fontos, hiszen ma is a szankciórendszer működik. Itt a rendszerünket úgy kell elképzelni, hogy a korábbi közigazgatási szabályozásból átemelt szankciórendszer működik tovább az Ákr. mellett, mint egy külön speciális szankciórendszer, egészen addig a felkészülési időig, amíg aztán az új szankciórendszer, ami már be tud kerülni a közigazgatási rendszerbe és utána a bírósági rendszerből a felülvizsgálati eljárásba is, annak a hatálybalépése megtörténik.

Tehát itt a következő időszakban a jogrendszer teljes koherenciája érdekében van szükség arra, hogy ezt a lépést most törvényalkotási szinten is meglépjük. Azt csak szeretném megjegyezni, hogy itt jó pár jogszabálynak és ágazati szabálynak a felülvizsgálatára is sor kell hogy kerüljön. Itt 70 törvény, 30 kormányrendelet van körülbelül, amelyet érdemes áttekinteni, érdemes felülvizsgálni, pont azért, hogy egyébként a szabályrendszer és a szabályrendszerhez kapcsolódó szankciórendszer is megfelelően működjön.

A szakpolitikai igényeknek ilyen szempontból a kielégítése különösen fontos, és én azt is különösen fontosnak tartom, hogy a szankciórendszer úgy alakuljon, és úgy legyen kialakítva, hogy viszonylag egyszerű és viszonylag jól átlátható szankciórendszer legyen, azaz legyenek meg azok a viszonylag egyértelmű kategóriák és a szakágakon is átívelő kategóriák, amelyekre aztán lehet hivatkozni. Tehát a nagyjából hasonló súlyú cselekményért egy sávban meghatározott szankció érvényesülhessen majd. Erre a jövőben is egyébként Magyarországon oda kell figyelni. Itt több jogágat is érintő változásokról van szó, különösen a bírósági eljárással kapcsolatos változásokról, erre az imént egyébként már utaltam.

Még két fontos szabályt tartalmaz ez a mostani jogszabály, az egyik bizonyos értelemben technikai, bár más értelemben a büntetőjogi ágat is érintő változásokról. A büntetőeljárások esetében vannak olyan esetek, amikor a büntetőszankció összekapcsolódik valamilyen formában a közigazgatási szankcióval, és ennek a kettőnek az összhangját érdemes megteremteni.

Ezért a büntetőeljárás lezárását követően egy év áll a javaslat szerint rendelkezésre arra, hogy a hatóság a büntetőeljárásban, amennyiben az ilyen típusú szankció nincs kizárva, akkor lefolytassa az eljárást, és a közigazgatási jellegű szankciót határozza meg.

A másik ilyen típusú változás, ami szintén a büntetőeljárás sajátosságaihoz kapcsolódik, ami szintén a szankciónak a felügyeleti szerv által, illetve a kibocsátó szerv által történő visszavonását jelenti, ami következhet a bírósági ítéletből.

Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosítást, különös tekintettel a közigazgatási rendszer egységére és az egységes időpontban történő változására, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 118 2018.11.14. 4:04  117-136

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és a nevem mostani pontos említését is különösen. De a tárgyra térve, most, jelen pillanatban a településképi jogszabályokról szóló törvény módosításáról beszélünk egy fontos joghelyzet tisztázása érdekében, márpedig ez a joghelyzet abban áll, hogy ha van egy közterületünk, és ez a közterület sokféle célra használható, akkor az alapvető cél természetesen az, hogy ezek a területek mindig közlekedés céljára legyenek használva, ahogy a fő funkciót adják, de amikor nem közlekedési célú igénybevétele van ezeknek a területeknek, akkor sikerüljön rendet tenni abban a kérdésben, hogy egy közterület használata esetében milyen rend alapján lehessen a közterületet igénybe venni, és a különböző, egymással konkuráló szervezetek hogyan vehessék igénybe, illetve honnan informálódhatnak egyáltalán arról, hogy a közterületeknek milyen használata van.

Itt azt is láthatjuk ezekben az esetekben mindig, hogy többféle jog és többféle alkotmányos jog konkurálásáról beszélünk, és amikor több jog konkurál egymással, akkor valamilyen döntést mindig meg kell hozni. Ennek érdekében szükséges az, hogy egy alapvető fontosságú és pontosságú információs rendszer jöjjön létre, azaz: aki közterületet szeretne foglalni, az pontosan tudja azt, hogy rendelkezésre állnak-e ezek a közterületek; ha valaki az igényt benyújtja, akkor az igény benyújtása kapcsán azok a közterületi igények, amelyeket benyújtottak már, kiterjednek-e olyan területre is, ahol egyébként már más benyújtott igényt, vagy egyébként már a használatra vonatkozóan bárki ehhez kapcsolatos hatósági hozzájárulást vagy tulajdonosi hozzájárulást is kapott-e; vannak ilyen speciális esetek egyébként, amikor ez is előfordul.

(16.20)

Ezzel kapcsolatban az egymással konkuráló jogokról már beszéltem, de egy olyan elektronikus tájékoztatási rendszer létrehozására tesz most ez a törvény javaslatot, amelyik végül képes ezeket az információkat egységesen kezelni, s úgy egységesen kezelni ezeket a javaslatokat, hogy egy nyilvántartást hoz létre, ami ugyan nem egy közhiteles nyilvántartás, hanem egy tájékoztató jellegű nyilvántartás, de egy ilyen tájékoztató jellegű nyilvántartás viszont segítséget nyújt mindenki számára. Egyrészt segítséget nyújt a nyilvántartás a hatóság számára is a saját munkájának gyakorlása érdekében, tehát hogy a kettős döntéseket ilyen szempontból el lehessen kerülni, másrészt pedig segítséget nyújt az igénybe vevő vagy az igénybe vételt akaró szervezetek vagy személyek számára is, hogy a közterületek egyéb célú hasznosítását vagy használatát is lehetővé lehessen tenni.

Hangsúlyozom még egyszer, hogy most ez a rendszer egy tájékoztató jellegű rendszer, tehát nem rendelkezik semmilyen szempontból kötelező elemekkel, nem egy hiteles rendszerről beszélünk  mármint az adatok hitelessége szempontjából , hanem egy tájékoztató jellegű rendszerről beszélünk. Az más kérdés, hogy érdemes azt megfontolni, hogy a későbbiek során egy ilyen hiteles rendszernek a létrehozására is sor kerülhet, tehát ez idő kérdése lehet, ha olyanok a tapasztalatai egy ilyen rendszernek, akkor érdemes megfontolni. Magyarországon közhiteles rendszerek, nyilvántartási rendszerek akár párhuzamosan is működtek, működnek. Úgy kell kialakítanunk ezeket, hogy egyébként másfajta közhiteles adatokat tartalmazó rendszerekkel ne konkuráljanak, tehát erre minden ilyen esetben oda kell figyelni, ezért is tájékoztató jellegű most ennek a rendszernek a megvalósítása.

Ami tehát ennek a javaslatnak a lényegét illeti, ez a javaslat elsődlegesen arra vonatkozik, hogy legyen egy nyilvános, mindenki számára hozzáférhető tájékoztatási rendszer, s ebből a tájékoztatási rendszerből mind az igénybe vevők, mind pedig a hatóság megfelelően tudjon tájékozódni. Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 136 2018.11.14. 3:27  117-136

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Röviden szeretnék csak reagálni a vitában elhangzottakra, tekintettel arra, hogy elég  hogy is mondjam  furcsa hangvételű vita egy olyan jogszabállyal kapcsolatban, aminek tényleg az elsődleges célja az, hogy egyrészt legyen egy normális nyilvántartás arra vonatkozólag, hogy milyen közterületek vannak, és a közterületek esetében milyen beadott kérelmek vannak és milyen elfogadott kérelmek is vannak. Tehát a jogszabályi alap hogyan néz ki a különböző közterület-használati engedélyekkel és a kérelmekkel kapcsolatban.Ez a nyilvántartás szerintem egy kifejezetten fontos nyilvántartás, és ezzel mindenképpen foglalkozni kell, és egy ilyen nyilvántartásra szükség van egyébként a világos működés érdekében, azért, hogy mindenki tisztában legyen a jogaival (Varju László: Nekünk nincs szükségünk rá!), beleértve az olyan személyeket is, akik szeretnék igénybe venni a közterületet, a másik részről pedig a hatóságok számára is egy ilyen informatív nyilvántartásra természetesen szükség van.

Azért az sem elvitatható tény szerintem, hogy a nemzeti ünnepeinket vagy a különböző ünnepeket méltó módon meg lehessen ünnepelni, és a hagyományoknak megfelelően, akár helyi hagyományokról beszélünk egy helyi rendeletben, akár pedig országos hagyományokról, ennek megfelelően lehessen ünnepelni az ünnepeket. Azaz hogyha van egy megszokott rendje egy állam működésének, abban a megszokott rendben bizony lehessen működtetni egy karácsonyi vásárt is. Sajnálom, hogy Bangóné Borbély Ildikó nincsen itt, mert szerettem volna a számára idézni a jogszabály szövegét, ugyanis az advent első vasárnapja 0 órától január 6-án 24 óráig terjedő időszak, Magyarország karácsonyán csak a Kossuth térre vonatkozó rendelkezés; úgy beszélt róla, minthogyha ez az ország egészére vagy Budapest egészére kiterjedő rendelkezés lenne. Nem erről van szó, a jogszabály nem erről szól, és nem ilyen típusúak a rendelkezései.

A hozzászólások nagy része végül is lényegét tekintve ugyanarra vonatkozott. Azért egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, mert a DK felszólalása volt e tekintetben a legmeglepőbb. Tehát nem a DK volt az, aki úgy zárta le a Kossuth teret hermetikusan, hogy annak idején (Varju László: Nem!), vagy a DK elődje, a DK miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc, aki úgy zárta le a Kossuth teret, hogy gyakorlatilag meg se lehetett ott moccanni (Varju László: Ez nem így volt!), tehát nem lehetett oda egyáltalán behatolni? És akkor ő beszél arról, hogy itt egyáltalán valamilyen jogról van szó, valami jogot szeretne érvényesíteni? (Csárdi Antal: De láthatóan ez megtetszett!  Tordai Bence: Megtetszett a módszer? Hőbörögtetek akkor!) Ez az ő gondolkodásuknak megfelelő gondolkodás. (Csárdi Antal: És ezt ti átvettétek!) Itt méltó megünneplésről beszélünk.

A különböző stílusú felszólalásokra, utalok itt Jakab Péter felszólalására, amelyik elég heves vérmérsékletűre sikerült itt az Országgyűlés falai között, de mégiscsak az a lényeg, kedves képviselőtársam, hogy az mindannyiunk számára fontos, hogy egyes ünnepeket méltóan lehessen megünnepelni, és már nem tudom, melyik képviselőtársunk mondta, de azért ne keverjük össze, hogy ki nyújtja be ezt a törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot a kormány nevében nyújtja be valaki, tehát amikor egy törvényjavaslat az asztalon van, nem valakinek ilyen szempontból a javaslata, amikor a kormány nyújtja be. Tehát nem a kormány tagjának, hanem a kormánynak a javaslata, erre szerettem volna még utalni.

Összességében tehát elmondható erről a törvényjavaslatról, hogy ez elsősorban egy nyilvános, jól követhető nyilvántartási rendszert tartalmaz, másodsorban pedig a nemzeti ünnepeink vagy egyéb ünnepeink méltó megünneplését. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 135 2019.06.12. 7:44  134-165

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy olyan törvényjavaslat fekszik az asztalunkon, amely 60 szakaszból áll és 13 törvényt is módosít. Átfogó jelleggel tartalmaz olyan pontosításokat, amelyeket az utóbbi idők tapasztalatai indukáltak.

(15.40)

Ennek a törvénynek elsődlegesen az a célja, hogy az önkormányzatok esetében is elősegítse azt, hogy a fejlesztési lehetőségeikkel élni tudjanak, és ezt könnyebben tegyék meg, tehát egyszerűsítési szabályokat is tartalmaz ez a törvényjavaslat. A szabályozási környezet kialakítására vonatkoznak ezek az egyszerűsítések, tehát arra kell vonatkozniuk, hogy ezt minél egyszerűbben tehessék meg, és egyértelművé teszi azt, hogy azok a rendeletek, amelyek a törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, hogyan legyenek alkalmazhatóak, illetve a rendeletek megalkotásának környezetét is egyszerűbbé teszik.

Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban a törvényből néhány példát említsek! Ilyen például az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása. Van ugyanis egy alapvető célunk az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban, ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon közhiteles nyilvántartásként az ingatlan-nyilvántartás minden szempontból irányadó legyen. Azért fogalmazok így, mert a magyar jogrendben hagyományosan többféle közhiteles nyilvántartás is van, de ezeknek a közhiteles nyilvántartásoknak az összhangját is minden szempontból meg kell teremteni. Ezt tartalmazza az egyébként már korábbi jogszabály-módosítás is, ami hivatalból tette kötelezővé azt, hogy ezeket a módosításokat elvégezzék. Most lehetővé válik az, hogy az ingatlantulajdonos is kérhesse ezt a módosítást, azaz elősegítsük azt, hogy az egység, a közhiteles nyilvántartások közötti egység mielőbb létrejöhessen.

A helyi védelem alatt álló épületeknek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése egy régi igény az önkormányzatok részéről, ezt teljesíti most ez a törvényjavaslat azzal, hogy ráadásul az építési törvény módosításával mindezt a helyi önkormányzatok díjmentesen tehetik meg.

A területrendezési törvényt 2018-ban fogadta el az Országgyűlés, és azóta ezzel a törvénnyel kapcsolatban több tapasztalat is felhalmozódott, ezeket a tapasztalatokat  amelyek a jogalkalmazásból eredő tapasztalatok  is szeretnénk beépíteni a jogalkotás folyamatában, és azokat az önkormányzati igényeket, amelyek azóta jelentkeztek, szeretnénk törvényi szintre emelni.

Családtámogatási, gazdasági és idegenforgalmi szempontok alapján vetődtek fel igények, és ennek megfelelően, természetesen szem előtt tartva azt, hogy a természeti környezetünket is védeni és óvni kell, egyszerűsíteni szeretnénk a beépítésre szánt területek kijelölésének szabályait, valamint a Balaton-parti ingatlanok tekintetében is az önkormányzatok munkáját megkönnyítendő elővásárlási jogot szeretnénk biztosítani a települési önkormányzatok számára.

A törvény módosítja a Normafa parkkal kapcsolatos törvényt is, ott egy történelmi sportterület rekonstrukciója, fejlesztése van folyamatban, viszont fontosnak tartjuk, hogy pontosan meg legyenek határozva azok a paraméterek is, amelyek alapján az egyes ingatlanok beépíthetőek, így például a telkek beépíthetősége vagy az építménymagasság tekintetében is. Emellett a törvény pontosításokat tartalmaz az érintett ingatlanok felsorolásában is, bizonyos ingatlanok bekerülnek, bizonyos ingatlanok pedig kikerülnek ebből a csomagból.

Módosításra szorul a bányászatról szóló törvény is. A külfejtéses művelésű bányatelkek esetében a településrendezési tervben fel kell tüntetni ezeket a telkeket a műszaki üzemi terv elfogadásáig, ugyanakkor meg kell követelni a bányatulajdonosoktól azt, hogy amennyiben a művelést, a bányászati tevékenységet befejezték, akkor a településrendezési tervben foglalt célokra alkalmassá kell tenni az újrahasznosítás keretében a bányatelkeket.

Módosul a nemzeti vagyonról szóló törvény is. Ez egyszerűsítést tartalmaz a tekintetben, hogy a magyar állam tulajdonában álló, illetve az önkormányzat tulajdonában álló közterületek, közparkok, közutak hogyan kerülnek át az önkormányzat tulajdonából az állam tulajdonába, illetve az állam tulajdonából adott esetben az önkormányzatok tulajdonába; mindezt ingyenesen lehetővé teszi a törvény azzal, hogy természetesen funkcióváltozásra nem kerül sor, nem kerülhet sor, azokat funkciókat, amiket korábban is betöltöttek ezek az ingatlanok, továbbra is be kell tölteni.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény már tartalmaz egy lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a kiemelt nemzeti emlékhelyek milyen jogi sorsra jutnak, azaz ki lesz ezeknek a tulajdonosa. Kiemelt nemzeti emlékhely egyébként az előttünk lévő Kossuth tér, és ez az ingatlan az Országgyűlés Hivatalának kezelésében, állami tulajdonban van a törvény erejénél fogva. A nemzeti összetartozás emlékhelye, amely a Kossuth tér mellett található terület, szintén kiemelt nemzeti emlékhellyé válik, és így az Országgyűlés Hivatalának kezelésébe mint állami tulajdon fog kerülni.

A világörökségről szóló törvény módosítására is sor kerül. Itt egyértelműsítésekre kerül sor, és bizonyos fokú egyszerűsítésekre, azért, hogy a végrehajtási rendeletek is megfelelően értelmezhetőek legyenek. A kezelési terv  ami minden világörökségi helyszín része, tehát meg kell alkotni ezeket a kezelési terveket  pontos tartalmi elemeinek meghatározására fog sor kerülni ebben a törvényben, amennyiben a tisztelt Országgyűlés ezt elfogadja, és az eljáró hatóságok számára ez a törvény lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a szakmai követelményeket mint iránymutatásokat fogalmazzák meg, és ezzel is elősegítsék a későbbiek során a jogalkalmazás folyamatát.

Budapest és az agglomeráció fejlesztése is kiemelten fontos állami feladat, és ökológiai értelemben bizonyosfajta változtatásokat kell eszközölnünk, hiszen nyilvánvaló, hogy a településhatárok nem esnek egybe az ökológiai határokkal. Ezért a fapótlás esetében nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy a fapótlás egy kerületen belül valósuljon meg, hanem az ingatlanhoz érdemes igazítani. Így amennyiben fakivágás történik, az ingatlan területétől egy kilométeres területen belül kell biztosítani a fapótlás lehetőségét  ez észszerűbb és ökológiailag is helyesebb szabály, mint a korábbi szabályozás volt , egyben előírja a törvény a fapótlás kötelezettségét azokban az esetekben nagyobb mértékben, mint korábban, amikor egy építmény miatt kerül sor a fa kivágására. Korábban is a fa átmérőjében volt ez a szám meghatározva, most a fa átmérőjének 150 százalékában kerül meghatározásra, tehát jóval szigorúbb lesz a szabályozás a korábbiaknál.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek tehát egyfajta adminisztratívteher-csökkentést is jelentenek, egyszerűsítést jelentenek az állampolgárok számára, elősegítik azt, hogy az életminőség Magyarországon javuljon, s azt a társadalmi célt, ami, azt gondolom, közös társadalmi célunk kell legyen, hogy a következő években, évtizedekben Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon. Nos, ez a törvényjavaslat is elősegíti ezt a folyamatot. Ennek megfelelően kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 165 2019.06.12. 12:35  134-165

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik szemem sír, a másik nevet egy ilyen vita kapcsán, hiszen olyan dolgok hangzottak el most az Országgyűlésben, amelyeknek nem volt közük ehhez a törvényhez, sőt olyan rendelkezésekre hivatkoztak, ami egyébként nincs is benne ebben a törvényben, tehát nem is tudom sok esetben, hogy éppen miről beszélnek. De menjünk végig, legalábbis a lényegesebb megállapításokon. A jobbikos képviselő asszonyra szeretnék reagálni, mert azért egy fontos kérdést felvetett, az pedig a családtámogatások rendszere. Tudja, képviselő asszony, abban az esetben, ha egy politikai erő, egy kormányzat rendkívül fontosnak tartja azt, hogy a családpolitikai rendszerben egy erős támogatást nyújtson, hiszen minden országnak, egy erős országnak csak akkor lehetnek stabil alapjai, ha azok a családok, amelyekre épülnek, stabil családok, azoknak a családoknak megvan az otthona, és egyébként erősödni tudnak, nos, akkor minden egyes jogalkotásnál meg kell azt néznünk, hogy abban a törvényben hogyan tudjuk elősegíteni a magyar családok erősödését és a magyar családok gyarapodását.

Ezért utalok arra ebben a törvényben is, hogy olyan szabályozást kell alkotnunk az építési szabályok esetében is, a területek kijelölése tekintetében is, ami elősegítheti azt, hogy a magyar családoknak otthona legyen. Erről szólt a megállapításom itt, minden magyar családnak azt a lehetőséget kell tudni biztosítani, hogy olyan otthonuk legyen, amelyekben nyugodt körülmények között a gyerekeiket is felnevelhetik. Azt gondolom, hogy ennek rendkívül nagy jelentősége van.

Amit még fontosnak tartok megjegyezni, hogy ez a törvény valóban egy komoly előrelépést jelent nagyon sok tekintetben, így például a Balaton védelme tekintetében is. Itt Molnár Gyula képviselőtársamra nézek, akinek meg vagyok döbbenve egyébként a hozzászólásán, már csak azért is, mert gondolom, tán egy 2008-as parlamenti vita jutott az ön eszébe, mert tudja-e, hogy az a szabály, amire ön most hivatkozik és amit elmond, mikor került bele a magyar jogalkotásba és a magyar szabályozásba: 2008-ban, az ön szavazatával került bele a jogszabályba. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így! Így!  Bizony!)

(17.20)

És ez a jogszabály pont arról szól, hogy a szerzett jogokat ugyan nem tudjuk érinteni, de azon túl, ami egyébként korábban volt, a továbbiakban ilyen szabályozás pontosan nem lehet. Tehát arra kérem, hogy ha kétszer is felszólal ugyanabban a témában az Országgyűlésben, elmondja a véleményét, legalább annyit tegyen meg, hogy előtte alaposan átnézi a jogszabályt és a jogszabályi környezetet, mert ebben a jogszabályban pont az szerepel, hogy ilyet a továbbiakban nem lehet csinálni. Erről szól ez a jogszabály, és kár, hogy egyébként a DK-s képviselőtársunk nincsen itt jelen, hiszen ő is visszahivatkozott erre a szabályra, arra a szabályra, ami egyébként pont 2008-ban került be, és nagyon kemény munkával lehet azt kiirtani a magyar jogrendszerből úgy, hogy egyébként az államot kártalanítási kötelezettség e tekintetben ne terhelje. Nagyon kemény munkával lehet ezeket kiirtani a jogalkotásból.

Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ezekre a kérdésekre, amiket egyébként ön is támogatott annak idején a saját szavazatával és beemelték a jogalkotásba, ne hivatkozzon egy ilyen vitában, arra a vitára egyébként, amikor önök még pont a másik oldalon álltak, és azt a szabályozást emelték be, ami tulajdonképpen most kerül ki a magyar jogrendszerből. De szeretném határozottan felhívni erre a figyelmét.

Gréczy képviselőtársamnak még azért annyit elmondanék, hogy itt engedély nélküli fakivágásokról beszélt, és arról, hogy ilyeneket tapasztalt. Ha ilyet tapasztal, akkor tegyen büntetőfeljelentést. Tegyen büntetőfeljelentést, mert valóban, a zöldkörnyezet védelme rendkívül fontos. És itt Csárdi képviselőtársamra is szeretnék utalni, akit én a folyosói beszélgetésekből egyébként egy értelmes embernek ismertem meg (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.), és azt gondolom, hogy ezt a felszólalást, amit most elmondott, valószínűleg nem ő írta, mert azok az állítások egyébként azon túl, hogy a valóságnak nem felelnek meg, bizony erős túlzásokat is tartalmaznak, és azok stílusa semmiképpen sem jellemző önre, úgyhogy szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy alaposan olvassa el a jogszabályt, különösen azt, ami a Normafa-szabályokra vonatkozik. Én magam egyébként, ha már megszólíttattam ebben a kérdésben, a XII. kerületben voltam nyolc éven keresztül önkormányzati képviselő, tehát pontosan ismerem a kerületet, és pontosan ismerem a kerületben az ott lakó emberek akaratát és véleményét is.

És az, hogy az a terület, amelyet ma Normafának nevezünk, egy olyan parkká válhasson, amelyben igazán ki lehet majd kapcsolódni, és minden fejlesztés ebbe az irányba megy, és a XII. kerületi emberek akaratának megfelelően folynak ott a fejlesztések  a XII. kerületi emberek akaratának megfelelően folynak ott a fejlesztések (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki képviselők köréből.) , az a terv, ami ott az asztalon szerepel, bizonyos elemeket nem tartalmaz, amiket korábban tartalmazott, mert egyébként a kerületi emberek azt nem akarták, de az, amit most tartalmaz, az egy olyan előremutató zöldterület-fejlesztés, amit, azt gondolom, hogy mindenkinek, aki valamennyire is szereti a természetet, támogatni kéne; egy olyan rehabilitáció, ami nemcsak a XII. kerületieknek fontos, hanem Budapest egészének fontos, hiszen az Budapest egyik legfontosabb zöldterülete, és oda nemcsak a XII. kerületiek, nemcsak az I. kerületiek, az V. kerületiek és a VIII. és IX. kerületiek járnak fel pihenni, hanem Budapest egésze feljár oda.

Kérem, hogy ha nem ismeri ezeket a fejlesztési terveket, akkor legyen szíves, ismerje meg, és pont a mostani szabályozás, és itt is szeretnék…  valamelyik képviselőtársam utalt arra, hogy itt bizony a beépíthetőség növeléséről van szó. Nem a növeléséről van szó! Az a szabály, amire ön, képviselőtársam, az előbb utalt, benne van most is a törvényben, és benne is marad a törvényben.

Vannak azonban olyan elemek a törvényben, amelyek pont hogy bizonyos számú korlátozásokat nem tartalmaztak, ezek viszont most bekerültek a törvénybe, és ott most minden ingatlan tekintetében meg van határozva, hogy azon a területen mi építhető. Ez korábban nem volt így, és pontosan körül van határolva most az a terület, amelyiken egyébként a zöldterület fejlesztése a következő időszakban megvalósulhat.

Szeretnék visszautalni még arra a kérdéskörre, amit az előbb mondott, amit párbeszédes képviselőtársam mondott, ami azt jelentette, hogy 5 százalékról 15 százalékra bővíthető a kempingterületek köre. Ilyen ebben a jogszabályban egyáltalán nincsen! Tehát erről ez a jogszabály egyáltalán nem szól, nincs benne ilyen szakasz, nincs benne ilyen paragrafus. Lapozza át magát a jogszabályt! Amire ön utalhat és amire ön gondolhat, az egy egészen másik szabály. Az az a szabály, ami korábban azt írta elő, hogy ha valaki egyébként egy területet bevon belterületbe a Balaton környékén, akkor annak a korábbi szabálya alapján 5 százalékos mértékben kellett zöldterületpótlást az egész település területén biztosítani.

A mostani szabály pont azt írja elő, hogy ha valaki bevon egy ilyen területet, akkor a terület egésze tekintetében 15 százalékot kell, a terület, a bevont terület 15 százalékát kell egyébként közparkként vagy zöldterületként biztosítani.

Tehát nem tudom, képviselőtársaim, hogy önök milyen jogszabályt olvasnak, vagy milyen szemmel olvassák ezeket a jogszabályokat, vagy egyáltalán olvassáke ezeket a jogszabályokat. Mert ebben a törvényben nem az szerepel, hogy korlátozástól mentesen bárki bármit beépíthet. Ez a szabályozás pont arról szól, hogy egyértelmű, átlátható szabályok legyenek a bányaterülettől a zöldterületig mindenhol, és mindenki tudja, hogy mit tehet meg ezen a területen, és mindenhol elsődleges legyen a zöldterület, a természet védelme és annak figyelemmel kísérése, hogy Magyarországon ilyen fejlődés történhessen meg.

Képviselőtársaim! Ez a jogszabály egy keretjogszabály. Amikor arról beszélünk, hogy egy jogszabályban több jogszabályt is módosítunk, azt nem kell feltétlenül salátatörvénynek tekinteni, sőt, fogalomzavart is jelent, jogi fogalomzavart is jelent, ha valaki ezt mondja. Salátatörvényről akkor beszélhetünk, ha nem egy témakört fognak át bizonyos jogszabályok. Amikor egy jogszabály egy témakört fog át, és azt átfogó módon szabályozza, egészíti ki, javítja, az nem salátatörvény, hanem egy témához tartozó törvény  egy témához tartozó törvény! Ez a törvény tipikusan ilyen jogszabály.

Képviselőtársaim! Budapest tekintetében nem lehet összekeverni egymással a főváros által megvalósított nagyberuházásokat vagy azokat a nagyberuházásokat, amiket egyébként az állam valósít meg a főváros területén belül. Két különböző dologról beszélünk. Az, hogy az állam által megvalósított fővárosi beruházások, egyébként megfelelő koordináció mellett, a főváros egészével egyeztetve  ennek egyébként a fővárosban megvan a fóruma is , velük egyeztetve történjen meg, ez a város alapvető érdeke, és az, hogy ez egy koncepció mentén történjen meg, egy kézben legyen e tekintetben az állami beruházások irányítása, az mind a fővárosi emberek érdeke, de továbbmegyek, nemcsak a fővárosi emberek érdeke, mert Budapest nem csak a fővárosiaké, Budapest az összes magyar emberé, hiszen Budapest Magyarország fővárosa, tehát az összes magyar ember érdeke.

És igen, képviselő asszony még tett egy utalást arra vonatkozóan, hogy vajon a jogrendszerünk hogyan épül fel. Van a jogalkotásról megfelelő törvényi szabályozásunk, egy alkotmányos háttér, hogy mi a törvényi szabályozási szint, kormányrendeleti szint, miniszteri rendeleti szint, önkormányzati rendeleti szint. Ennek a hierarchikus szabályozása, nagyon pontosan egyébként 1990-től kezdődően, szinte változatlan formában szerepel a magyar jogrendszerben. Ennek megfelelően tehát az alapvető jogok tekintetében törvényalkotási szabályozási jogkör van, és abban az esetben, ha végrehajtási szabályokról beszélünk, akkor törvény felhatalmazása kell, tehát a törvénybe bele kell írni azt, hogy egyébként kormányrendeleti szinten milyen szabályozás lehetséges, és milyen szabályozás lehetséges miniszteri rendeleti szinten.

Ezért mindig észszerű, és a jogrendszer egységének megóvása érdekében, az átláthatóság és pont az átláthatóság megóvása érdekében nem összekeverni egymással a jogalkotási szinteket; a jogalkotási hierarchiát nem megbontani, hanem annak megfelelően a törvényi szintet törvényben szabályozni, a kormányrendeleti szintet kormányrendeletben, a miniszteri rendeleti szintet a miniszteri rendeletben, és egyébként az önkormányzat a saját területére önkormányzati rendeletben jogot alkothat.

És itt szeretnék utalni egyébként az iránymutatások fontosságára is. Abban, hogy a jogalkotás után a jogalkalmazásban is legyen egység, ott nagyon nagy jelentősége van az iránymutatásoknak, és ezt egyébként nem baj, ha a jogrendszerünkben erősítjük, mert az ilyen típusú iránymutatások pont hogy a közigazgatási joggyakorlatot tudják fejleszteni, és a közigazgatási gyakorlatot tudják erősíteni. Én azt szeretném, és azt szeretném, ha önök is azt támogatnák, hogy egyébként a jogalkotásban a megfelelő hierarchikus szintek a törvényalkotási szabályoknak megfelelően, a jogalkotásra vonatkozó szabályozásoknak megfelelően a helyükre kerülnének.

Szél Bernadett képviselő asszonynak pedig szeretném üzenni, hogy bármikor állok az ön rendelkezésére. Itt vagyok az Országgyűlés épületében is, tehát bármikor, akár a mai napon is többször jelen voltam, sőt most is itt vagyok, akár most egyébként a vita után, kimehetünk a folyosóra és bármit megbeszélhetünk (Dr. Szél Bernadett bólogatva: Jó!). Természetesen állok rendelkezésre, hogyha olyan témában tudok segíteni, amiben az ön képviselői munkáját segítem. Segíteni fogom, és mindig is nagyon szívesen segítettem, úgyhogy állok is rendelkezésre most, a vita után.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(17.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 78 2019.06.18. 9:03  77-98

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az állampolgárság megszerzésének egyes szabályait fogja módosítani. Olyan szabályozásról beszélünk, ami mind az Alaptörvényünk által, mind pedig az 1993. évi LV. törvény által szabályozott kérdéskör, és ami elég stabil szabályozás a magyar joggyakorlatban. Kevés olyan törvényünk van, amelyet viszonylag ritkán szoktunk módosítani. Ez is mutatja, hogy az állampolgárság szabályozása egy jó alapokon fekvő, stabil szabályozás. Amikor viszont módosítjuk ezeket a szabályokat, akkor általában eléggé átfogó és nagyívű módosítások szoktak következni. Ilyen volt 2011, amikor az egyszerűsített honosítás révén hozzásegített az új szabályozás ahhoz, hogy a nemzetet, a magyar nemzetet az állampolgárság útján is egyesíteni lehessen. Nagyon fontos kérdésről beszélünk, hiszen most is vannak még olyanok, akik ennek a szabályozásnak a jó voltában kételkednek, és akik úgy gondolják, hogy a nemzet egyesítéséhez ez az egyébként alapvető és azt gondolom, minden magyar számára fontos volta nem megfelelő. Pont ők azok, akik 2004. december 5-én úgy érveltek, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése hiba, és a magyar állampolgárságot nem szabad kiterjeszteni. Ők falat emeltek magyar és magyar között, falat emeltek, és pont ők azok, akik egyébként a későbbiekben, a mostani időszakban, Európában szinte a legvehemensebben támogatják a bevándorlás kérdését.

A mostani szabályozás a kormány egyik alapvető célkitűzésével összhangban van, egyrészt az elkötelezettséggel, ami a magyar nemzet egységesítését és a magyar emberek jogainak védelmét jelenti, és azt, hogy a magyar embereknek biztosítani kell, függetlenül attól, hogy hol élnek, az adminisztráció csökkentéséből származó előnyöket.

Az imént is tárgyaltunk egy törvényjavaslatot, ami az adminisztráció csökkentéséről szól. Ez a javaslat is pont az adminisztráció csökkentését idézi elő bizonyos esetekben akkor, amikor valaki a magyar állampolgárságát szeretné megkapni vagy honosítás, vagy pedig visszahonosítás révén.

(13.50)

Ugyanis a honosított és visszahonosított magyar állampolgár az új szabályozással hivatalból jogosult lesz arra, hogy személyi igazolványt kapjon, és ezt az okmányt az eskü- és fogadalomletételt követően minden egyéb személyi okmányával együtt együttesen kaphatja majd meg, így ez a jog azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak lehet személyazonosító igazolványa. S ha magyarországi lakóhellyel rendelkezik, akkor ez a szabály már korábban is érvényesülő szabályozás volt. Tehát ezt a gyakorlatot terjeszti ki a külföldön élő magyar állampolgárokra is.

Lehetővé válik az egyablakos ügyintézés is a magyar állampolgárok számára, mindazok számára tehát, akik egyszerűsített honosítással szerzik meg a magyar állampolgárságot, és egyablakos ügyintézéssel tudják akár a névmódosítási kérelmüket, a lakcímnyilvántartásba-vételi kérelmüket vagy az egyéb hatósági igazolványokkal kapcsolatos kérelmüket is előterjeszteni. Az állandó személyi igazolványokat is tehát ilyen formában kaphatják meg.

Ezek a módosítások a magyar szabályozásban a racionalizálás irányába hatnak, és azt is szolgálják, hogy az az ember, aki honosítás vagy egyszerűsített honosítás révén magyar állampolgárságot kap, az egyben Magyarországról, a magyar állam működéséről, a magyar közigazgatásról is pozitív képet kapjon.

Nagyon fontos változás, ami gyakorlati problémát is jelentett az igazolványokkal kapcsolatban, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően az arcképet nem elektronikusan vették fel, hanem papíralapon kellett ezekben az esetekben csatolni a különböző okiratokhoz. Ez a mai korban nyilván nem fenntartható, és a papíralapú okiratok helyett a mostani javaslat azt tartalmazza, hogy térjünk át az elektronikusan felvett fényképre, és ez javítani fogja egyrészt a minőséget, másrészt pedig az egyszerűsítés irányába hat az ügyintézés területén is.

A módosítások természetesen növelik a biztonságot és az ellenőrzés hatékonyságát is, hiszen abban az esetben, ha ennek a fényképnek a felvételére már a kérelem benyújtásakor sor kerül, akkor lehetőség van arra, hogy amikor az esküt leteszi az újdonsült magyar állampolgár, vagy a fogadalomtételt megteszi, akkor a személyazonosságát teljes egészében ellenőrizni lehessen, hiszen a polgármester vagy a külképviselet vezetője előtt akkor már ott lesz az a fénykép, és ha nem tudja azonosítani a személyt erről az igazolványról, vagy kételye támad a személyek azonosságával kapcsolatban, akkor ez rögtön az állampolgárság megszerzésnek akadályát fogja jelenteni.

Jelentős dolog ez, hiszen nagyon fontos, hogy sikerüljön megakadályozni, hogy a hatóságok megtévesztésével valaki magyar állampolgárságot tudjon szerezni. Hiszen abban az esetben, ha valaki magyar állampolgárságot szerez, akkor ennek a jogorvoslati intézménye csak az állampolgárság megvonása, ez pedig egy sokkal hosszabb procedúra, ami bizony elég hosszú időt vesz igénybe, és addig természetesen gyakorolhatja azokat a jogokat, amik egy magyar állampolgárt megilletnek, holott ezt az állampolgárságot ez a személy csalárd módon szerezte.

Ezek voltak a lényegesebb módosítási elemek, azonban vannak olyan további elemek, amelyek a sarkalatos törvény módosítását is eredményezik. Ezek általában technikai jellegű módosítások, azonban a jogalkalmazást segítik, és a gyakorlati tapasztalatok alapján kerültek be a mostani szabályozásba. Ilyen például a tartózkodási időre vonatkozó szabályozás pontosítása.

Ilyen rendelkezés egyébként a korlátozottan cselekvőképes személyek nyelvtudására vonatkozó szabályozás is, amelynek az igazolására, tehát a nyelvtudás igazolására korábban nem volt szükség a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Ez a szabályt, tehát a nyelvtudás igazolását bevezeti a szabályozás a korlátozottan cselekvőképes személyekkel kapcsolatban is. Ennek egyrészt gyakorlati, praktikus okai is vannak, hiszen bár a kérelmet a törvényes képviselő terjeszti elő az ő esetükben is, azonban személyes meghallgatást kell foganatosítani ezekben az esetekben is a korlátozottan cselekvőképes személlyel szemben. Ugyanakkor ez még ahhoz is hozzájárul, és az is hozzájárul ennek a szükségességéhez, hogy az esküt magyar nyelven kell letennie a magyar állampolgárnak, és a korlátozottan cselekvőképes személynek is személyesen kell az esküt letennie.

A másik változtatás, ami az állampolgárság és az állampolgárság intézményébe vetett bizalom erősítését is szolgálja, az a visszavonásra nyitva álló határidő módosítása, amely korábban tíz évben volt megállapítva. Ugyanakkor, ha valaki csalárd módon szerzi meg az állampolgárságot, indokolt az, hogy a közbizalmat is annyiban erősítsük, hogy ezt a határidőt növeljük meg, és tíz év helyett húsz évre emeljük ezt a határidőt, aminek értelmében tehát húsz év áll rendelkezésre a köztársasági elnök számára, hogy aki csalárd módon, nem megfelelően jutott magyar állampolgársághoz, annak a magyar állampolgárságát visszavonja, a magyar állampolgárságát ilyen formában megvonja. Hiszen aki megtévesztő magatartással szerezte az állampolgárságot, azzal kapcsolatban ennek a szankciónak az alkalmazása egy hosszú határidővel is indokolt.

Egy ilyen szabályozás egyébként a magyar állampolgárságba és az állampolgárság intézményébe vetett bizalmat is növeli, és növeli a magyar állampolgárság erkölcsi súlyát is, és azt az értéket, amit mi magyarságnak, magyar állampolgárságnak nevezünk. Ezt szeretnénk ezzel a törvényjavaslattal is tovább erősíteni, és azt, hogy a magyar állampolgárság szabályozása minél teljesebb, minél átfogóbb és minél részletesebb legyen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt támogatni szíveskedjen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 98 2019.06.18. 8:50  77-98

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Itt hallgatva a vitát, nagyon örülök annak, hogy végül is Zsigmond Barna képviselőtársunk is hozzászólt ehhez a vitához, mert nála autentikusabb személy ebben a kérdésben nem nagyon van, hiszen Csíkszeredában ő főkonzulként, amikor ő volt a főkonzul, abban az időszakban 200 ezer magyar ember kaphatta meg a magyar állampolgárságot. 200 ezer magyar ember. Most már 300 ezer egyébként a Csíkszeredában kiosztott magyar állampolgárságok száma. Nem hiszem, hogy az erdélyi, a székelyföldi magyarok szívesen hallgatták volna ezt a vitát, ami olyan köntösbe bújtatta be esetenként a magyar állampolgárság és a kettős állampolgársági intézmény támadását, ami egyébként bűncselekmények mögé akarta ezt az érvelést elbújtatni.

Képviselőtársaim! Magát az intézményt semmiképpen se támadják! Szocialista képviselőtársam mondta az előbb az imént, hogy mi ez a rohamtempó, hogy rohamtempóban egymillió ember megkapta a magyar állampolgárságot. Hogy lehet rohamtempónak nevezni azt az időszakot, amikor 1921-től kezdve ezek az emberek elvesztették az állampolgárságukat? Végre volt egy jóvátétel, és ennek a jóvátételnek a keretében egymillió magyar ember visszakaphatta az állampolgárságot. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokban.)

Hogy vannak bűncselekmények? Hogy vannak bűncselekmények, meg vannak bűncselekmény-kísérletek? Hölgyeim és Uraim! A magyar állampolgárság értékes állampolgárság. Értékes állampolgárság, és ne legyenek illúzióink! Mindig lesznek bűnözők, mindig lesznek olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szabályozást. Nemcsak az állampolgárság kérdésében, hanem más esetekben is. Mondjuk azt, hogy a magyar polgári törvénykönyvünk, ami gyakorlatilag ugyanolyan szabályozás mellett, más törvények keretében, de azért egy évszázada ugyanúgy szabályozza a tulajdonjog sérelmét, azért, mert egyébként egyesek lopnak, azért a magyar törvénykönyv, a polgári törvénykönyv rossz? Nem rossz. Nem ebből kell kiindulni, hölgyeim és uraim!

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabályozás, ami egyébként a magyar állampolgárság tekintetében, mint mondtam, egy stabil szabályozás, egy jó szabályozás. Azonban mindig oda kell arra figyelni, hogy a technika szintje hogyan változik, és az adott technika szintjén hogyan lehet a jogrendszert, a különböző jogintézményeket a lehető legjobban védeni; így az egyik legfontosabb értékünket is, a magyar állampolgárságnak az értékét.

És amennyiben egyébként bűncselekmények vannak, akkor azokat a bűncselekményeket fel kell deríteni, el kell indulni az elejétől. Meg kell nézni a végéig, hogy valóban mi okozta ezeket a bűncselekményeket, kik voltak az elkövetők, és nézzük meg, hogy az adott technika szintjén mit tehetünk meg például az ujjlenyomatokkal kapcsolatos vizsgálatok esetében, ahova most a technikai szint már felfejlődött; mit tehetünk meg egyébként a személyi igazolványok esetében, ahol most már csipes személyi igazolványok vannak, tehát az azonosítás is egész más szinten lehet, mint amilyen korábban volt; mit tehetünk meg annak érdekében, hogy a lehető legjobban és legszélesebb körben szabályozzuk nemcsak ezt a jogterületet, hanem más területeket is.

A világ nem fog megállni, nem lesz soha olyan, hogy hoztunk az 1990-es évek elején egy szabályozást, és az a szabályozás, mondjuk, még ötven év múlva is ugyanolyan jó szabályozás lesz a büntető törvénykönyv szempontjából és a bűncselekmények szempontjából. Mindig figyelemmel kell kísérni ezt a szabályozást.

Ez a legfontosabb ebben a jogszabályban. Követni kell az élet kihívásait. Ha vannak bűncselekmények, ha van olyan eset, amikor a technika megfelelő szintjén ez ellen lehet küzdeni, akkor bizony ez ellen küzdeni kell.

Szocialista képviselőtársaimtól meglepő volt ez a mostani hozzászólás, és a kettős állampolgárság szeretetének képét próbálták bemutatni, de azért felhívom mindenki figyelmét, hogy annak idején a népszavazás idején, december 5-én ők hogyan kampányoltak. Az akkori MSZP-elnök, akit éppenséggel akkor szocialista pártiként Gyurcsány Ferencnek hívtak, bizony az élén állt annak, és van olyan képviselőtársunk a szocialisták között, aki bizony plakátarca is volt ennek a kampánynak; ők pont azért kampányoltak, hogy Magyarországon ne legyen kettős állampolgárság.

Ilyen körülmények között mennyire lehet hiteles az a felszólalás, amit megtettek? Ők voltak, akik a leginkább amellett álltak! És utána politikai okokból  mert megijedtek a választási vereségtől  döntöttek úgy 2010-ben, hogy egyébként nem mindegyikük, de majdnem mindenki megszavazza közülük ezt a jogszabályt. De ez nem belső indíttatás, amikor egy országot próbáltak meg korábban megtéveszteni ebben a kérdéskörben!

És kedves jobbikos képviselőtársaim, azt azért engedjék meg, hogy megjegyezzem, hogy bármit lehet mondani, de azért amikor a nemzet szempontjából ilyen jelentős szavazásról van szó, egy ilyen jelentős szavazásról, ami szimbolikusan adja vissza a magyar embereknek azt a jogot, hogy magyarnak tekinthessék magukat  és ennél többet mondok, azt a fogalmat, hogy Magyarország változtatja meg, mert innentől kezdve minden magyar ember közösségévé válhat ez az ország, és nem egy határok által körbezárt területté , egy ilyen jelentőségű szavazásnál, aminek ilyen szempontból dogmatikai jelentősége is van, egy pártnak az elnöke, a Jobbik elnöke nem jön be a szavazásra.

(15.20)

Összesen nyolc ilyen képviselő volt az akkori nagy parlamentben; a mostaninak majdnem kétszerese volt az Országgyűlés létszáma. Aki nem jön be erre a szavazásra és nem szavaz, arról nem mondhatunk mást, mint hogy egy ilyen negatív gesztusnak bizony szimbolikus jelentősége van. (Dr. Gyüre Csaba: Annak idején ti is kivonultatok a Trianon-megemlékezésről!) Szimbolikus jelentősége van!

Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy még egy kérdésről beszéljek, mert képviselőtársam valószínűleg nem volt itt tegnap, amikor a miniszterelnök úr azonnali kérdésekre válaszolt, s az azonnali kérdés keretében elmondta, hogy a magyar alkotmányozás és az alkotmányjogi szabályozás értelmében a miniszterelnök és a köztársasági elnök egy helyen, egy időben külföldön nem lehet. Ennek megfelelően ha a köztársasági elnök ott van, akkor a miniszterelnök nem tud ott lenni ezen a helyen. Ilyen alkotmányos szabályozás van, egyébként ennek az alkotmányos szabályozásnak van értelme. De mégis ez a jogi helyzet, és ezt a jogi helyzetet sajnos ilyen szempontból figyelembe kell venni.

De ne keverjük össze, mondom, azokat a szabályokat, amelyek a magyar állampolgárságra vonatkoznak, a magyar állampolgárság megerősítésére vonatkoznak, a magyar állampolgárság presztízsének megerősítésére vonatkoznak azzal, hogy pár évvel ezelőtt milyen körülmények között, hogyan hozott az Országgyűlés szabályokat. Az akkori szabályozás egy korszerű szabályozás volt. De mindig figyelni kell azt, amire utaltam, hogy az idő hogyan változik, és hogyan tarthatjuk fenn egy szabályozás folyamatos korszerűségét. Be kell építeni a tapasztalatokat, hogy mit láttunk a bűncselekmények esetében, és a bűncselekményeket a lehető leghatározottabban üldözni kell. Ezt mondom úgy is, hogy én mint államtitkár felelek az állampolgársági ügyekért. A lehető leghatározottabban üldözni kell az ilyen típusú bűncselekményeket, de figyelni kell arra is, hogy a szabályozásunk a kor követelményeit folyamatosan kövesse.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dolgot azért kihallottam a mai vitából, a mai beszélgetésből: annak ellenére, hogy a múltat finoman szólva másként látjuk ezekben a kérdésekben, számíthatunk arra, hogy az országgyűlési képviselőink, akár kormánypárti oldalról, akár ellenzéki oldalról annak a felelősségnek a tudatában szavaznak, hogy ez egy jó szabályozás, olyan szabályozás, amely erősíti a magyar állampolgárságot, a magyar állampolgárság presztízsét. Szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy a lehető legszélesebb körben támogassák ezt a szabályozást, mert ez minden magyar embernek, magyar állampolgárnak jó, nekünk, országgyűlési képviselőknek pedig kötelességünk erősíteni a magyar állampolgárság intézményét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 227 2019.07.01. 4:55  226-227

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvényünk E) cikkének (1) bekezdése, amely az európai egység megteremtéséről szól, és arról, hogy Magyarország ennek az egységnek a megteremtésében közreműködik, és az Unióról szóló szerződés is rögzíti az egyik fontos alapelvként a lojális együttműködésnek az elvét, erre figyelemmel döntött úgy a kormány, hogy elhalasztja a fenti jogszabály hatálybalépését. Ugyanis az Alaptörvény hetedik módosítása lehetővé tette a közigazgatási bíráskodás megteremtését Magyarországon. Ez egy olyan jogelv és olyan bíráskodási rendszer, amely bizony komoly történelmi hagyományokra épült Magyarországon, és ezt a hagyományt szerettük volna és szeretnénk is megőrizni Magyarországon, hiszen 1949-ben ez a rendszer, ez a hagyomány megszűnt és megtört, hiszen a kommunista rezsim annak idején megszüntette a közigazgatási bíráskodás intézményrendszerét. A közigazgatási bíráskodás egy sajátos bírósági rendszer, hiszen egészen más, mint akár a polgári, akár pedig a büntető bíráskodás területén kialakult igazságszolgáltatási rendszer, másfajta a jogviszony, egy állam és az állam által hozott határozat felülvizsgálata van bírósági úton, ahol kétféle érdek, egy közérdek és egy magánérdek ütközik egymással, és ezért speciális szaktudás is kell hogy illeszkedjen a közigazgatási rendszerhez. Egy egyensúly megteremtésére van szükség, egy úgynevezett szubjektív és egy objektív jogvédelemnek a konfliktusát kell e tekintetben rendezni, amely teljesen más, mint egy normál bírósági rendszer; ennek megfelelően egyébként az európai bíróságok többsége vagy a bírósági rendszerek többsége is máshogy kezeli ezt a kérdéskört, vannak olyan országok, ahol részben elkülönült, van, ahol egészében elkülönült a bírósági rendszer. Így a magyar bírósági gyakorlatban és annak a tapasztalatait is felhasználva egy hosszú törvény-előkészítő folyamat következett a közigazgatási bíráskodás tekintetében, egy ötéves szakmai munkának az eredménye volt, hogy Magyarországon egy jól alkalmazott és jól megalkotott bírósági rendszer jöhetett létre, és ennek a jogszabályi alapját teremtettük meg, amikor a közigazgatási bíráskodás rendszerét létrehoztuk.

Kétszintű bírósági rendszer jönne létre az új törvény alapján. A fellebbezés, illetve a felülvizsgálat keretében a bírósági rendszeren belül a közigazgatási döntéshozatal keretében biztosított a jogorvoslat a közigazgatási felsőbíróságok esetében. Ez az átalakítás azért jelentős, mert a közigazgatásnak a jogorvoslati rendszerét megváltoztathatja annyiban, hogy ne a közigazgatás keretein belül kerüljön sor a jogorvoslat felülvizsgálatára, hanem egyébként a bíráskodás keretében. A szabályozás tehát a megfelelő egyenlőség elvét venné alapul, és ennek megfelelő lenne egyébként a bírósági rendszernek a kialakítása is mind a bírói függetlenség biztosítása, mind pedig a hatékony szervezetrendszernek a létrehozása révén.

Ami nagyon fontos ebben az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság is megvizsgálta ezt a kérdéskört, és 2019. június 18-án olyan határozatot hozott, amely alapján egyébként a bírósági rendszer megfelel a magyar alkotmányosságnak.

Nemzetközi párbeszéd is kezdődött ebben az ügyben, és több fórum megvizsgálta a magyar jogalkotásnak a rendszerét, és azt, hogy a bíráskodásnak ez a formája megfelele az európai normáknak. A Velencei Bizottság véleménye is megszületett ebben az ügyben, amely egyébként többségében pozitív jellegű vélemény volt, és az ottani kritikákat be is építettük magába a jogalkotási folyamatba, tehát az alapvetően pozitív vélemény megszülethetett ebben az ügyben. Ugyanakkor különböző NGO-k részéről és különböző európai szervezetek részéről  sokszor az NGO-k mögé bújtatva  egyébként elfogadhatatlan, igaztalan és ráadásul a tételes eljárási joganyagot nem ismerő kritikák fogalmazódtak meg a jogszabály mentén.

Magyarország egy független demokratikus jogállam, és Európai intézményeivel együttműködésre törekszik, ennek megfelelően azt is fontosnak tartjuk, hogy ha egy bírósági rendszer létrejön, akkor a bírósági rendszert ne rombolja az, hogy különböző megalapozatlan kritikák érnek egy új jogintézményt, nevezetesen a közigazgatási bíráskodás intézményrendszerét. Ennek megfelelően döntött tehát úgy Magyarország Kormánya, hogy indítványozza a magyar Országgyűlésnél, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépését halassza el, és legyenek olyan további egyeztetések, amely egyeztetések alapján végül megnyugtató választ lehet adni az egyébként teljesen megalapozatlan kritikákra. Ennek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 231 2019.07.01. 3:16  228-231

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. A mostani jogszabály egy jelentős jogszabály-módosítás az épített környezet tekintetében. 13 darab törvényt módosít, ami számában sok törvény, ugyanakkor egy témakörhöz kapcsolódik. Tehát fontos, hogy az épített környezet alakítását egységes szemléletben kezeljük, és amikor ehhez a területhez hozzányúlunk, az ehhez kapcsolódó jogszabályokkal egységes szemléletűek legyenek a törvény módosításai. Erről szól ez a mostani jogszabály is.A képviselő úr elmondta a fontosabb rendelkezéseit. Egyébként 21 módosító javaslat érkezett be, ebből egyébként 20 a Törvényalkotási bizottság részéről. Engedjék meg, hogy néhány fontosabb módosító javaslatot megemlítsek.

Ez az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos módosítás, ami az olyan építési tevékenységeket jelenti, amelyek egyszerű bejelentéssel indulhatnak meg; itt egy kormányrendeleti szintű, erősített szabályozásról beszélhetünk a következő időszakban. A szükséges tervező, művezető igénybevétele most már kormányrendeleti szintre kerülhet, felhatalmazást kap a kormány ennek a részletszabályainak a megalkotására.

A bányatörvényhez kapcsolódó módosítás jelentős még a korábbiakhoz kapcsolódóan, itt a kőszenet termelő bányák vonatkozásában érdekes a módosítás. Ez egy ösztönző jellegű módosítás arra nézve, hogy ne új bányatelkeket nyissanak a kőszénnel foglalkozó bányavállalkozások, hanem aknázzák ki azokat a telkeket, amelyek már bányateleknek vannak kijelölve, és ezzel védjük a környezetünket is, sőt a be nem fizetett bányajáradékot pedig lehessen rekultivációra is fordítani.

A restitúcióval kapcsolatos szabályozás egyértelműsítéséről és egyszerűsítéséről beszélt a képviselő úr. Itt csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy lehetőséget nyit ez a mostani jogszabály, hogy a miniszter dönthet a korábbi eljárásnak a megismétléséről, és az is fontos kérdés, hogy ilyenkor természetesen csak birtokkérdésről dönt a miniszter, jogkérdésről minden esetben a bíróság dönt.

Meghatározza egy másik jogszabálykeretben, a muzeális intézményekről szóló jogszabályok keretében azt a kört, amelyik mint költségvetési kör szerepel, és ahol a közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszonyt lehet létesíteni. Ez egyébként nem a szerv vezetőjének, hanem a kormány számára nyitott lehetőségként szerepel majd az új jogszabályalkotásban.

Valóban, a világörökséggel kapcsolatos módosítások jelentős módosítások, a világörökségi helyszínek kezelési terve egy nagyon fontos jogalkalmazási és jogalkotási aktus, amennyiben ezt jogalkotási keretek közé tereljük. Ezen kezelési tervek megalkotásának az egyértelműsítése a világörökségi helyszínek megóvása érdekében nagyon fontos, ezt is tartalmazza ez a mostani jogszabály.

Összességében tehát elmondható, hogy egy átfogó jellegű, jelentős módosításról beszélünk. Ennek megfelelően ez a jogszabály alkalmas arra, hogy a környezetünket, mind az épített környezetünket, mind a természeti környezetünket nagyobb mértékben védhessük a későbbiek során. Ennek megfelelően kérem a képviselőtársaimat is, hogy a jogszabály-módosítást, a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 239 2019.07.01. 7:15  238-249

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2010-ben Magyarországon a családalapítási és gyerekvállalási kedv a mélyponton volt, ennek több oka is volt annak idején. Egyrészt a szocialisták eltörölték a korábbi otthonteremtési rendszert, devizahitelbe lökték a magyar családok jelentős részét, Gyurcsány Ferenc kormánya 2005-ben eltörölte az egy- és kétgyerekes családok adókedvezményét is, a háromgyerekesekét pedig radikálisan csökkentették, a szocialisták ráadásul a gyes időtartamát is jelentősen lerövidítették. A magyar kormány 2010-ben első intézkedéseként  az Orbán-kormány  helyreállította a hároméves gyes intézményét. Ennek megfelelően a jelenlegi kormány változtatott a korábbi kormány álláspontján és a családokhoz való hozzáállásán, és elkötelezetté vált a magyar családok támogatásában. 2019-ben 2000 milliárd forint jutott már családtámogatásokra, ez duplája annak az összegnek, amit Magyarország 2010-ben fordított erre. Egymillió magyar családnak segített a családi adókedvezmény, és az első házasok adókedvezménye is évente több mint 50 ezer házaspárt érint. 2014-ben a gyed extra is életbe lépett, ami lehetővé teszi azt, hogy az anyák munkát vállaljanak a gyes, illetve a gyed mellett a gyermekeik egyéves korától, és 2016-tól pedig már a gyermekek féléves korától kezdve. Fontos változás volt a testvérgyed is, amely lehetővé teszi a juttatás továbbfolyósítását a következő gyermek vagy az újabb születendő gyermek esetében is. Ugyanakkor fontos intézkedés volt a diplomásgyed is.

Az egyik legfontosabb intézkedés az új otthonteremtési rendszer kialakítása volt, ami lehetővé tette azt, hogy három- vagy többgyermekesek esetében akár 10 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást is kapjanak, amennyiben új lakást kívánnak vásárolni vagy házat akarnak építeni, sőt 15 millió forintos kedvezményes hitelre is jogosulttá váltak. A kétgyermekesek esetében biztosított a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású hitel is, tehát a kétgyermekesek is komoly kedvezményeket kaptak. 2015-ös bevezetésétől kezdődően több mint 100 ezer család igényelte a családi otthonteremtési kedvezményt, és ez 300 milliárd forint értékű támogatást jelentett. A CSOK már 420 ezer ember lakhatását segítette elő, és hozzájárult nagyságrendileg 50 ezer gyerek vállalásához is.

Fontos megjegyeznem, hogy a családtámogatási rendszerhez szorosan kapcsolódik a „Magyar falu” program is, amely amellett, hogy azt segíti elő, hogy a falut fontosnak tartsuk a későbbiekben is, és megőrizzük a magyar falut, illetve fejlesszük a magyar falut, a családi otthonteremtés rendszerében is július 1-jétől külön segítséget jelent, hogy létrejött az úgynevezett falusi CSOK, amelynek keretében a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nemcsak új lakásra vagy lakás építésére, ház építésére, hanem használt lakás vásárlására és bővítésére is fel lehet használni. A CSOK tehát bővítésre és felújításra is használható, és az intézkedés körülbelül 2500 magyar települést is érint, tehát Magyarország kistelepüléseinek, fogyatkozó lakosságú kistelepüléseinek jelentős részét. Januártól ráadásul 5 millió forintos adó-visszatérítésre is lehetőség nyílik, ha valaki új lakóingatlant épít, vagy akár használt lakóingatlant bővít vagy pedig felújít.

A kormány nagyon fontos új intézkedése a családvédelmi akcióterv, mely 2019. július 1-jétől lép hatályba, ami 10 millió forintos kamatmentes kölcsönt ajánl a fiatal házasoknak, a kedvezményes CSOK-kölcsönt már használt lakások tekintetében is igénybe lehet venni. A második gyermek születésétől kezdődően 1 millió, a harmadik gyermek születésétől kezdődően pedig 4 millió jelzáloghitel elengedésére is sor kerülhet, illetve életbe léphetnek az autóvásárlással kapcsolatos kedvezmények is, amelyek a nagycsaládokat komolyan segítik. 2020. január 1-jétől újabb intézkedés kerül bevezetésre, az élethosszig tartó szja-mentesség azoknak az anyáknak a tekintetében, akik négy gyermeket vállaltak, és bevezetésre kerül a nagyszülői gyed is. 2022-ig pedig 21 ezer új bölcsődei férőhely fog létrejönni.

A 2010-től bevezetett új intézkedések következtében jelentősen nőtt Magyarországon a gyerekvállalási kedv. A termékenységi ráta, azaz amely megmutatja, hogy egy szülőképes nőnek hány gyereke van, 2010-ben 1,25 volt, és mára ez, 2018-ra, illetve ’19-re 1,5 fölé emelkedett, ami 20 százalékos növekedést jelent, tehát jelentős változás 2010-hez képest. Ezen az úton természetesen tovább kell mennünk, mert akkor lehet egy társadalmat fenntartani, ha ez a ráta el fogja érni a 2,1-et. Ehhez szükséges az, hogy mi itt az Országgyűlésben, mondhatnám azt is, hogy talán az összes országgyűlési képviselőnek az összefogásával előre tudunk jutni azon az úton, hogy Magyarországon ösztönzött legyen a család támogatása, ösztönzött legyen a gyerekvállalás, és minél többen vállaljanak Magyarországon gyereket.

Tisztelt Országgyűlés! A mostani törvényjavaslat az illetéktörvény módosítását tartalmazza. A tárgyi illetékmentesség körét terjeszti ki a babaváró támogatáshoz szükséges társadalombiztosítási jogviszony fennállását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása esetén, amennyiben a járási hivatalok ilyen döntést hoznak. Ennek megfelelően tehát az illetékmentesség már ezen a területen is érvényesülni tud, hasonlóan egyébként a családtámogatási rendszer más intézményeihez képest.

Sőt, a személygépkocsi szerzéséhez kapcsolódóan is egy egyértelműsítést tartalmaz a mostani jogszabály, ami azt jelenti, hogy a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain, illetve a kormányablakoknál ingyenesen benyújtható a kérelem, azaz az eljárásnak nem lesz illetéke, illetékmentes lesz az ehhez kapcsolódó eljárás is.

Úgy szeretnénk megalkotni ezt a mostani jogszabályt, és arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ennek megfelelően támogassák, hogy mindezek a változtatások július 1-jétől is olyan módon használhatók legyenek, hogy akik már korábban benyújtották a kérelmüket, a folyamatban levő eljárásokban is lehessen ezt a szabályt alkalmazni, illetve akik esetleg befizették a korábbi illetéket, azoknak a NAV visszatérítse ezt az összeget.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezekkel az intézkedésekkel is segítsék a magyar családok támogatását, azt, hogy Magyarországon a családalapítási kedv, a gyermekvállalási kedv is növekedjen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 249 2019.07.01. 3:19  238-249

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon fontosnak tartom a felvetett alapvető kérdést, amely a családok támogatására és a gyerekvállalási kedv növekedésére vonatkozó kérdés volt. Az imént is a jobbikos felszólalásból, illetve Nacsa Lőrinc képviselőtársam felszólalásából is az jött ki, hogy bizony elkötelezettek vagyunk a tekintetben, hogy a gyerekvállalási kedv növekedjen Magyarországon, noha az intézkedéseket azért, azt gondolom, egészen máshogy értékeljük az ellenzéki padsorokból és innen, a kormánypárti padsorokból. Azt gondolom, hogy a trend a legfontosabb, és a trendeket kell figyelni Magyarországon. Azt kell megnézni, hogy vajon népességi fordulat bekövetkezett-e, és ha bekövetkezett, akkor mikor következett be. Teljesen egyértelmű, hogy 2010-től kezdődően változott meg a folyamat. Egyébként az őáltala felsorolt országokban abban az időszakban éppen lefelé ment a népességi mutató, tehát nem arról beszélünk, hogy Magyarországon, mondjuk, az európai trendeket követte volna a népességi változás, hanem bizony bizonyos intézkedések hatására megváltozott a tendencia, és ez egy jó hír.

Nem szabad elfelejteni, hogy tett is a magyar kormány ennek érdekében, és nagyon sok intézkedést foganatosított. Én az egyik legfontosabbnak egyébként pont a családok számára az otthonteremtéssel kapcsolatos támogatási rendszer bevezetését tartom, tehát a családi otthonteremtési kedvezmény egy olyan mértékű családpolitikai intézkedés, amelyhez fogható nem nagyon van egyébként Európában. Ezért is látható, hogy ennek a hatása bizony elég erőteljes volt Magyarországon, és valóban 50 ezer gyermek megszületéséhez is hozzájárulhatott. Nem beszélve arról, hogy ez elősegítette Magyarországon munkahelyek teremtését is, tehát közvetve is segítséget nyújtott a magyar családoknak. Nem szabad megállnunk ebben a folyamatban egészen addig, amíg Magyarországnak nem lesz olyan ereje, hogy a saját népességét fenn tudja tartani; erre kell törekednünk.

Erről szól a családvédelmi akcióterv, nem volt ilyen jellegű komoly akcióterv korábban Magyarországon. Minden ötletet és minden gondolatot meg kell fontolni e tekintetben, de azokat kell beemelni egy ilyen családvédelmi akciótervbe, amelyek a leghatékonyabbak a segítségre, a családok segítésére és a gyerekvállalási kedv növelésére.

Mi magunk úgy gondoljuk, hogy az eddigi intézkedéseink hatékony intézkedések, de valóban nem vagyunk még az út végén. Ezért vannak olyan intézkedések, amelyek 2019-et követően majd a jövő évtől lépnek hatályba, illetve akár a bölcsődeépítési programok, az óvodaépítéssel kapcsolatos intézkedések, amelyek egy hosszabb távú intézkedéscsomagot takarnak.

Valóban fontos kérdés, hogy minden részletre figyeljünk oda, ezért fontos az illetékmentesség megteremtése, akár tárgyi, akár más szempontból egyébként alanyi illetékmentességekről beszélünk. Én azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ezt az intézkedést is, mint a csomag egy részét, támogatni szíveskedjenek annak érdekében, hogy erősödjenek Magyarországon a családok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 20 2019.10.22. 5:11  17-20

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az embert mindig érik meglepetések itt az Országgyűlés falai között is, bár nem kéne, hogy meglepetések érjék, főleg, ha egy DK-s képviselő próbál erkölcsi kioktatást tenni bárki irányába, hiszen ne felejtsük el, mégiscsak önök voltak azok, az önök kormánya, akik a legkorruptabb kormányzást hajtották végre, a legkorruptabbak voltak minden tekintetben (Z. Kárpát Dániel: Kezdtek felnőni hozzájuk!), és az évszázad korrupciós ügye, a metróügy is  azt hiszem, nem kell ezt sokszor hangsúlyoznom  az önök ideje alatt, az önök közreműködésével valósult meg. Önök voltak azok (Arató Gergely: Hol a vizsgálat ebben az ügyben?), önök voltak azok, akik be is ismerték a végén, hogy hazudtak, hazudtak, és hazugságban tartották az egész országot. Önök voltak azok, akik erőszakot alkalmaztak a magyar emberekkel szemben. Önök voltak azok, akik kivezényelték a rendőrséget, és emberek szemét ütötték ki, országgyűlési képviselőket verettek meg. (Z. Kárpát Dániel: Ti meg nem számoltattátok el! Egyetlen rendőri vezető nem került rács mögé!) Önök bármilyen alapot éreznek arra, hogy erkölcsileg bárkit kioktassanak? Éreznek erre bármilyen alapot?A saját pártjukat, az MSZP-t is tönkretették! Nézze meg a mostani választási eredményeket! A mostani választási eredmények alapján a Fidesz-KDNP-szövetség az országban a választást megnyerte, köszönjük is annak az 51 százaléknak, aki ránk szavazott ezen a választáson. De mégis az a párt, amelynek az elnöke volt Gyurcsány Ferenc, mondjuk, Pest megyében az MSZP egykori elnöke, aki elindította a lejtőn az MSZP-t, be sem jutott a Pest megyei közgyűlésbe, az 5 százalékot sem érte el. Ennek a választásnak akár, mondjuk, Pest megyében a nagy vesztese pont az önök pártja, a DK. Az önök pártja az, hiszen egy parlamenten kívüli párt, amely meg sem jelenik  meg sem jelenik , a Momentum, hihetetlen módon megverte önöket. Hihetetlen módon megverte önöket! Míg a Fidesz-KDNP több mint 50 százalékot kapott Pest megyében is  Pest megyében is , addig az önök pártja (Arató Gergely: Öttel kevesebbet, mint legutóbb!) tizenegypár százalékot ért el úgy, hogy egyébként ennek több mint egyharmadát kapta egy parlamenten kívüli párt.

Azt meg kéne érteniük, hogy ez az erkölcsi kioktatás és ez az erkölcsi magatartás odavezet, hogy ezt a pártot is majd le kell húzni a süllyesztőben. El fog tűnni az önök pártja. Ellenzékváltó hangulat van az ellenzéken belül. (Arató Gergely, nevetve: Mi vagyunk a legerősebb ellenzéki párt, államtitkár úr, jó reggelt!) Ezt kéne önöknek megérteni. A Momentum új ellenzéki pártként tűnik fel és érkezik fel önökre. Ennek megfelelően az erkölcsi kioktatás ma sem és a múltban sem fogadható el önöktől. Mi vagyunk azok, akik lezárjuk ezeket a kérdéseket. (Arató Gergely: Borkai még polgármester, nem?) A miniszterelnök úr teljesen egyértelműen elhatárolódott minden ilyen cselekedettől. Az az ember nem tagja, ma nem tagja a Fidesz-KDNP-nek. (Z. Kárpát Dániel: Együtt kormányozzátok Győrt!) Részünkről ez az ügy le van zárva. Van egy fal, a fal egyik oldalán vagyunk mi, a falnak a másik oldalán pedig azok, akik ilyeneket tesznek. (Arató Gergely: A pénzt meg alul rakjátok át a falon!) Önöknek is így kéne viselkedniük!

Ne feledjék el, mi történt Kispesten! Kispesten egy önkormányzati képviselő az önök soraiból, a baloldal soraiból arról beszél, hogy százmillió forintokat lehet keresni? Százmillió forintokat? Sokkal többet, mint ami az önkormányzati képviselő tiszteletdíja? Mindezt egy olyan buliban, ami egy valós drogbuli, meg lehet egymás között beszélni? És ez az ember ma is ott mozog a baloldalon? Semmilyen elhatárolódás nincsen önök részéről ezzel kapcsolatban? (Arató Gergely: Ez nem így van! Ez egyszerűen nem igaz!) Magukévá teszik ezt az egész cselekménysort? Ez azért van, mert önök a múltban is ilyenek voltak, a jelenben is ilyenek, és a jövőben is ilyenek lesznek. Önöktől erre számíthatunk, ilyen magatartásra. Ez a természetes az önök oldalán.

És mi történik a baloldalon, a másik oldalon, az ellenzéki oldalon? (Arató Gergely: Semmit nem tanultatok a budapesti eredményből!) Egyszerűen összenő minden, ami összetartozik, a Jobbik, az MSZP, a DK, az a DK, amelytől korábban a Jobbik teljes egészében elhatárolódott, és egyetlenegy közösséget alkot (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Emiatt fogtok bukni! Arcátlanság, hogy ezt meg meritek tenni! Mikor lesz Győrben új választás? Mikor hagyjátok ezt abba?), egy közösséget kezd alkotni (Dr. Brenner Koloman: Arcátlanság!), egy olyan közösséget, amit most ellenzéki közösségként tartunk számon. (Dr. Brenner Koloman: Szégyelld magad! Álkeresztények és áldemokraták vagytok!) Budapest városában arra sem képesek (Zaj.  Az elnök csenget.  Közbeszólások a Jobbik soraiból: Álkeresztények, áldemokraták vagytok! Véded Borkait!), arra sem képesek, hogy egy saját jelöltet állítsanak, hanem egy legkisebb pártnak valamilyen jelöltjét elindítják polgármesternek. (Dr. Brenner Koloman: Áldemokraták vagytok!) Fontos az, és alapvetőnek tartom azt (Dr. Brenner Koloman: Kommunisták vagytok!  Zaj.  Az elnök csenget.), alapvető kérdésnek tartom azt, hogy tegyen rendet, és ez az önök kötelessége, tegyenek rendet az ellenzék soraiban, az ellenzék korrupciós ügyeivel számoljanak le. (Z. Kárpát Dániel: Ne támogassátok Borkait!) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 28 2019.10.22. 5:18  25-28

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudják, van egy olyan közös társadalmi célunk, ami, azt gondolom, mindannyiunk társadalmi célja kell legyen, mégpedig hogy Magyarország a következő években, 2030-ig Európa öt olyan állama közé tartozzon, ahol a legjobb élni. És valóban, hogy ezt elérjük, vannak olyan területek, ahol előrelépésre van szükség. Ilyen a családok, a családok támogatásának kérdése. Erősítsük meg a magyar családokat! S miért van erre szükség? Azért, mert egy társadalom akkor erős társadalom, ha a legkisebb egysége, az öngondoskodás legkisebb egysége, a család egy erős közösség, mert csak erős közösségekre lehet építeni egy erős nagyobb közösséget, egy erős egyházi közösséget, egy erős falut, egy erős várost, egy erős megyét és egy erős országot. Ezért fontos, hogy a családokat minden szempontból segítsük. Ezért fontos a családvédelmi akcióterv.

A családok megsegítése és támogatása nélkül Magyarország soha, de soha nem lesz erős ország. Segítenünk kell a magyar embereket abban, hogy gyermeket vállaljanak, hogy ahhoz a felelősséghez, amelyet szülőként mindannyian érzünk, valamiféle segítséget tudjunk adni. Igen, talán a legnagyobb és legfontosabb segítség az otthonteremtési támogatási rendszerünk, amely arról szól, hogy minden magyar családnak legyen olyan otthona, amelyben szeret élni és amelyben jó élni.

Erről szól az otthonteremtési rendszer, és erről szól a CSOK rendszere is, és ehhez kapcsolódik  és ez nagyon fontos kérdés  a falusi CSOK és az a programunk, ami a falut, a magyar falut képes támogatni. Mert nem lehet olyan helyzet, hogy Magyarországon kétféle állampolgár legyen attól függően, hogy valaki hol született, egy városban született, vagy pedig falun született. Nem lehet, hogy egy városban élő embernek sokkal nagyobb lehetőségei legyenek, mint egy falun élő embernek.

Ezért arra kell törekednünk, hogy a falut, a magyar falut felemeljük, ez ne életminőség, hanem életstílus kérdése legyen. Ezért szükséges, hogy a falvakat támogassuk, valóban, a „Magyar falu” programban idén 150 milliárd forinttal, és mindez tovább fog folytatódni a következő években, a magyar falu felemelésére sor fog kerülni, hogy el lehessen érni az állam minden szolgáltatását, de el lehessen érni a piac és a kultúra minden szolgáltatását is.

Az a terület, ahol még előrelépésre van szükségünk, valóban a gazdaság területe. A gazdasági növekedésünk kiemelkedő Európában. De mégis arra kell törekednünk, hogy állandóan az európai átlag fölött legyünk, mert a nyugat-európai államokat, a nálunk szerencsésebb múlttal rendelkező nyugat-európai államokat előbb-utóbb be kell érnünk e tekintetben is. A magyar gazdaság erősödik, de ahhoz, hogy egy ország képes legyen a saját nyelvén beszélni, a saját hangján szólni, szükséges az, hogy erős gazdasági háttérrel rendelkezzen. Az az ország, amelyiknek nincs megfelelő gazdasági ereje, más országok nyelvén szól, nemzetközi szervezetek nyelvén szól, vagy pedig nagy multinacionális vállalatok nyelvén szól. Ezt el kell kerülni. Nekünk, Magyarországnak a saját hangunkon, a saját érdekeink mentén és a saját nyelvünkön kell megszólalnunk. Akkor lehet erős Magyarország, ha erre képesek vagyunk, és az utóbbi időben Magyarország erre képes, látszik, hogy Magyarország nemzetközi súlya és nemzetközi tekintélye az utóbbi időszakban jelentősen emelkedett.

Ehhez tartozó terület még a kultúra kérdése. Mert mit ér az erősödő család, mit ér a gyarapodó népesség, és mit ér a gazdasági erősödés, ha az ország nem képes a kulturális azonosságát megtartani, a kultúráját erősíteni? Nekünk arra kell törekednünk, hogy ezen a területen is előrelépés legyen, a kultúra erősítése, a magyar nyelvünk erősítése és fejlesztése területén. Ha mindezen három területen, a gazdaság fejlesztése, a családok támogatása és a kultúra fejlesztése területén is előre tudunk lépni, össze tudunk fogni, akkor Magyarország 2030-ra valóban az egyik olyan országgá válik, ahol a legjobb élni Európában. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 140 2019.10.22. 7:30  139-152

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyrészt az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítását tartalmazza. Ezek részben technikai jellegű módosítások, de vannak benne bürokráciacsökkentő javaslatok is, továbbá a szakmai gyakorlatot, a szakma gyakorlását segítő rendelkezések is, és vannak olyan rendelkezések, amelyek a mostani adatvédelmi szabályoknak való megfeleltetését jelentik az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó jogszabályoknak.

Ennek megfelelően a pontosításra vonatkozó szabályok között szerepel az ingatlan-nyilvántartási törvény 14. §-ának megváltoztatása, módosítása is. Itt arról van szó, hogy a központi címregiszterből automatikusan vesz át bizonyos adatokat az ingatlan-nyilvántartás.

Ez egyébként helyes is, és jól is van így, azonban vannak olyan ingatlanok, jelesül a közterületi ingatlanok, amelyeknél egy kicsit más a szabályozás és más a gyakorlat, ott egy ingatlan-nyilvántartási eljárás kell ahhoz, hogy az ingatlannak ilyen jellegű meghatározása megtörténjen. Itt egy technikai pontosításra kerül sor, hogy ezeket az ingatlanokat az ingatlan-nyilvántartásban aztán szerepeltetni lehessen, tehát a címadatok tekintetében is szerepeltetni lehessen.

További cél az, hogy a térképadatbázisból, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerből történő adatszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat pontosítsuk, illetve a helyükre tegyük.

Itt több olyan rendelkezés van, amire az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályok, illetve a törvény szabályozásának tárgyi köre nem terjed ki, így a helyükre kerülnek ezek a szabályok.

Bürokráciacsökkentést eredményező módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvény 28. §-ának megváltoztatása. Itt arról van szó, hogy ha egy adott ingatlan két olyan alrészletből áll, amelyiknek különböző a művelési ága, és ezek között az alrészletek között változás történik, tehát megszűnik az alrészlethatár, akkor a jelenlegi szabályozás szerint fölösleges költségként és időként vázrajz benyújtására van szükség, holott itt, tehát ha például egy ingatlan részben szántó és részben gyümölcsös, közöttük területhatár van, de az ingatlan aztán teljes egészében gyümölcsössé válik, akkor egy ilyen jellegű ingatlan-nyilvántartási eljárást kell lefolytatni. Ugyanakkor ezek az adatok rendelkezésre állnak az ingatlan-nyilvántartásban, ezek a módosítások hivatalból is elvégezhetőek, tehát nincs szükség ebben az esetben külön eljárásra, ez felesleges tehertől szabadítja meg az állampolgárokat és természetesen a másik oldalról az államigazgatást is.

A földmérési törvényben is változtatások lesznek: a területszámítási hiba számításának, illetve átvezetésének módja. Itt arról van szó területszámítási hiba esetén, amikor az ingatlan-nyilvántartásban úgy tudunk átvezetni bizonyos adatokat hibaként, ami egyébként a birtokviszonyokat és a tulajdoni viszonyokat egyáltalán nem érinti, tehát automatikusan átvezethetőek. Itt azonban van egy olyan értelmezési kérdés, amely részben a közigazgatási, részben pedig a bírósági gyakorlatra vonatkozik, és a kettő közötti egységet meg kell teremteni. Ennek megfelelően módosul most és az értelmezést egyértelművé teszi a jelenlegi törvénymódosítás.

A földmérési törvény a záradékolással kapcsolatos soronkívüliség részletes szabályait is tartalmazza, ezzel egyértelművé téve azt, hogy hogyan kell ezekben az esetekben eljárni, illetve ezeket a szabályokat törvényi szintre emelve. A záradékolással kapcsolatban van egy határidő a törvényben, egy 25 napos határidő, amely határidő egyrészt az Ákr. módosítása miatt is, tehát az újonnan hatályba lépett közigazgatási rendtartás miatt is, másrészt a 25 napos határidő tarthatósága miatt is módosításra szorul. Itt érdemes az általános szabályokat bevezetni, hiszen abban az esetben, ha akár helyszíni ellenőrzésre, helyszíni szemlére vagy hiánypótlásra kerül sor, akkor a 25 napos határidő tarthatósága kétségessé válik, és összhangba kell hozni ezt a szabályt az Ákr. szabályaival, tehát itt érdemes az általános szabályokat most már, hogy van Ákr.-ünk, alkalmazni.

A szakmagyakorlást is segítő rendelkezés az, ami egyrészt az úgynevezett IRM, tehát az ingatlanrendező minősítésekkel kapcsolatos változtatást jelenti. Ezt a minősítést visszavonásig adtuk ki eddig, viszont most már a technikai változások olyan szintűek, hogy érdemes másban gondolkozni, hiszen ez a szakma is folyamatosan változik, a digitalizáció újabb eszközöket hoz létre, így érdemes öt évre kiadni ezeket a minősítéseket és ötévente megújítani, hiszen ennek a világnak olyan gyors a változása, egyre pontosabb és egyre összetettebb műszerekkel végzik ezeket a tevékenységeket, ennek megfelelően ötéves időtartamonként megfelelő képzés mentén lehet majd megújítani ezt a tevékenységet, illetve ezt a minősítést.

Volt egy rendelkezés korábban a jogszabályban, ami elég szigorúvá tette azt, hogy ilyen szakemberek ezt az IRM-minősítést megszerezzék, tehát különböző olyan képesítésekhez kötötte, amelyek bizony több évtizedes gyakorlattal rendelkező, egyébként kiváló szakembereket kiszorítottak erről a területről. Ezt is orvosolja most ez a jogszabályalkotás.

Adatvédelmi kérdés, és adatvédelmi kérdésekkel is foglalkozni kell, hiszen ez az úgynevezett IRM-nyilvántartás, tehát a minősítéssel rendelkező szakemberek nyilvántartása helyesen egy nyilvános nyilvántartás, tehát mindenki hozzáférhet ehhez a nyilvántartáshoz, megismerheti azokat a személyeket, akik ebben benne vannak. Ugyanakkor szinte minden adatát megismerhette ennek a személynek, ami a mostani adatvédelmi elvekkel, a GDPR szabályozásával nincsen összhangban, ezért szükséges az, hogy bizonyos személyes adatokhoz ne lehessen hozzáférni. Erre a mai világunkban, különösen a személyes adatok fontossága miatt, ami egyre erőteljesebben jelentkezik európai és hazai szinten is a szabályozásunkban, szükség van. Ezért a természetes személyek személyazonosító adatainak védelme érdekében született ez a törvénymódosítás.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos változtatást is tartalmaz ez a mostani jogszabályunk, illetve előterjesztett jogszabályunk, törvényjavaslatunk. Itt arról van szó, hogy a közigazgatási szankciók nyilvántartásának egy rendkívül fontos és pontos nyilvántartásnak kell lennie, biztosítani kell azt, hogy a megfelelő hatóságok ehhez hozzáférjenek.

(14.10)

Itt semmilyen bizonytalanság nem lehetséges, nem lehet bizonytalan egy ilyen nyilvántartás, ezért a felkészülési időt, úgy gondoljuk, mindenképpen biztosítani kell, ezért javasoljuk ennek a határidőnek a meghosszabbítását 2020. január 1-jére.

Összefoglalva tehát, ezeket a rendelkezéseket tartalmazza a mostani jogszabály-módosítás, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa, és hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 152 2019.10.22. 1:38  139-152

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Egyrészt szeretném megköszönni a pártoknak és a frakcióknak azt, hogy többségében támogatásukról biztosították ezt a törvényjavaslatot. Valóban egy előremutató törvényjavaslatról van szó, de amit Arató képviselőtársam mondott, annak egyébként nagy jelentősége van. Az ingatlan-nyilvántartás megújítására egyébként készülünk. Itt egy komoly változtatásra lesz majd szükség a következő időszakban. Az ingatlan-nyilvántartásunk rendszere dogmatikai szempontból a Mária Terézia korára visszavezethető ingatlan-nyilvántartás. Ugyanilyen ingatlan-nyilvántartási rendszere van Csehországnak, Ausztriának, Szlovákiának, tehát az egykori Osztrák-Magyar Monarchia országainak, azonban az idő ment előre, és más korszakba léptünk a digitalizáció folytán, ezért majd dogmatikai változásokra is szükség lesz, és az egész ingatlan-nyilvántartást egy elektronikus nyilvántartási alapra átvive, az ország versenyképességét is változtató, sőt előrevivő változtatásokat kell majd ezen a területen megalkotni. Ez egy nagyobb munka, hiszen az ingatlan-nyilvántartás mégis a nemzeti vagyonunk 60 százalékát jelenti, a GDP 25 százaléka ezen a rendszeren megy keresztül.

Tehát ez egy nagy munka a jogászi munka oldalán is, másrészt informatikai oldalon is, ez egy kétéves időszak lesz, kétéves munka a jelenlegi számtásaink szerint. Ebben is a kormánypártok támogatására mindenképpen számítunk, a másik oldalon pedig, mivel olyan ügyről van szó, ami nemzeti ügy, remélem, e tekintetben az ellenzéki pártok támogatására is majd számíthatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 2 2019.11.21. 25:30  1-20

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagy jelentőségű törvénycsomag áll önök előtt. Alapvető célunk az, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk a vállalkozások és a magyar emberek számára, amelyek azt az alapvető társadalmi célunkat, amely azt jelenti, hogy Magyarország egyike legyen Európa legélhetőbb államainak 2030-ig, elérjük. Ennek a célnak a tudatában és ezzel a céllal született a mostani törvényjavaslat, amely mintegy 1000 oldalas jogszabálycsomagnak a törvényi lába. 1000 oldal, amely alapvetően meg tudja változtatni azt a hozzáállást, ahogy az állam általában hozzááll a polgáraihoz, azt, hogy hogyan intézünk egy ügyet, és miben kell a következő időszakban még változtatnunk.

A legfőbb szó és a legfőbb irány, amelyet szeretnénk elérni, az a bizalom. A bizalom, mert a közigazgatásnak, az állam és a polgárok kapcsolatának, az állam és a vállalkozások kapcsolatának a bizalomra kell épülnie. Arra a bizalomra, amely alapvetően azt jelenti, hogy a polgárok és a vállalkozók jogkövetőek, követik a jogot, és nem rá kell kényszeríteni őket a jogkövetésre; nem azt kell megkövetelni tőlük, hogy minden egyes ügyben engedélyeket kérjenek, hanem akár bejelentésre is végezhessenek bizonyos cselekményeket, mert a jogkövetés tekintetében meg kell bízni a magyar állampolgárokban.

Az egyik fontos lépés, amelyet szeretnénk megtenni, az egyszerűsítés lépése. Egyszerű és hatékony közigazgatásra van szükség, olyan intézkedéseket kell tenni, ami az emberek hétköznapjait tudja egyszerűbbé tenni, kényelmesebbé tenni, és elengedhetetlen ezen keresztül az is, hogy felgyorsítsuk a közigazgatás folyamatait, hiszen ezzel az emberek idejét, erőforrásait és pénzt takarítunk meg a magyar emberek számára.

Az ügyszámok csökkentése nemzetgazdasági érdek is, hiszen az adminisztráció csökkentése forrásokat fog megtakarítani egyrészt a vállalkozásoknál, másrészt a magánembereknél, és adminisztratív terhektől, tehát fizikai adminisztratív terhektől is meg fogja szabadítani az embereket, és az ország versenyképességét is meg fogja változtatni.

Két fő irányban zajlottak az utóbbi időszakban, az utóbbi években a közigazgatással kapcsolatos jogalkotási tevékenységek, illetve bekövetkezhetett Magyarországon egyrészt egy szervezeti jellegű átalakítás, ami a területi és a központi államigazgatás átalakítását jelentette, hiszen 2011. január 1-jével létrejöttek a megyei és fővárosi kormányhivatalok, amelyek mintegy húsz korábbi területi államigazgatási szervet tudtak magukba olvasztani, és 2013. január 1-jétől kezdve pedig létre tudtak jönni a járási hivatalok is, amelyek kialakulásával végre egy történeti vagy történelmi jelentőségű lépést tudtunk tenni, hiszen visszamentünk a magyar közigazgatási hagyományokhoz, és létrejött a központi, a területi és a helyi szintje az államigazgatás rendszerének.

2016-ban és ’17-ben újabb lépés következett, hiszen a központi hivatalok rendszerét az állam felülvizsgálta, és az Országgyűlés és a kormány döntésének következtében 45 újabb központi hivatal szűnhetett meg, részben beolvadhatott a minisztériumokba, részben pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. Ezzel a lépéssel egy nehezen átlátható közigazgatási rendszer sokkal egyszerűbbé és világosabbá vált; mind a polgárok, mind pedig a vállalkozások számára egyszerűbbé és világosabbá vált az ügyintézés folyamata.

A másik fontos lépés az eljárási szabályok megváltoztatása volt. Az új közigazgatási rendtartásunk, amelyet az Országgyűlés elfogadott, a sommás eljárásokkal el tudta azt érni, hogy csökkenteni lehessen az ügyintézésre fordított időt, és lehetett csökkenteni a felesleges szakhatósági eljárások számát is, azaz sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá lehetett tenni a közigazgatás folyamatát, a döntéseket, így az adminisztrációt, és így segíthetett abban, hogy az ország versenyképessége tovább erősödhessen.

(14.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredmények magukért beszélnek, de az eredmények nem adnak okot arra, hogy a cselekvésben megálljunk. Egy modern és szolgáltató közigazgatás továbberősítése mindig és mindenkor a feladatunk lesz. Ilyenkor érdemes a külföldi példákat is elővenni és a munkát folytatni, egészen addig, ameddig olyan ügyeket látunk, amelyeknek az egyszerűsítésére sor kerülhet a következő időszakban is.

Nem dőlhetünk tehát hátra, van még teendőnk, és a kormány a kormányhivatalok közreműködésével további olyan ügyeket tárt fel, amelyeket érdemes egyszerűsíteni. Hangsúlyozni szeretném a kormányhivatalok közreműködését. Az önök előtt fekvő törvénycsomag úgy jött létre, hogy megkerestük azokat az embereket, akik közvetlenül az embereknek, a vállalkozásoknak az ügyeivel foglalkoznak, és az ő javaslataikat szedtük össze, így nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az itt fekvő törvénycsomag körülbelül 30 ezer ember munkája. 700, több mint 700 olyan javaslat érkezett, amelyet beépítettünk a jogalkotásunkba. Ennek eredménye ez a több mint 100 oldalas törvénycsomag, és az a mintegy további 900 oldal, aminek eredményeképpen a közigazgatás egyszerűsödni tud.

Fontos, hogy olyan emberektől kapjunk impulzust, akik valóban foglalkoznak az ügyekkel. Mintegy 28 millió ügyfél fordul meg a magyar közigazgatásban, illetve ennyi ügy van a magyar közigazgatásban, ennyi üggyel foglalkoznak a kormányhivatalok, a lakcímigazolványtól a szociális igazgatáson át a családtámogatási rendszerrel vagy pedig a fogyasztóvédelemmel, tehát elég széles körű az a tevékenység, amelyet a kormányhivatalaink átölelnek.

Így nem csoda, hogy 700 olyan terület, olyan eljárás kerülhetett elénk, amelynek az egyszerűsítésére, átalakítására sor kerülhet a következő időszakban, segítve ezzel a magyar állampolgárok, a polgárok kényelmesebb életét és az ország versenyképességét.

Természetesen lehetetlen egy ilyen expozéban az összes változást felsorolni, de engedjék meg, hogy néhány fontosabb intézkedésre azért utaljak. Számos engedélyezési típusunk van ma a közigazgatási rendszerben, azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bejelentéssel is el lehessen kezdeni bizonyos tevékenységeket, hiszen mai közigazgatási rendszerünk túlnyomó többsége engedélyezésre épülő közigazgatási rendszer, ami bizony lassúvá és körülményessé, időnként indokolatlanná teszi azt, hogy az állam ilyen mértékben avatkozzon be a polgárok életébe.

Arra szeretnék utalni, hogy amikor engedélyezés helyett bejelentési eljárásról beszélünk, akkor nagyon oda kell figyelnünk, hogy bizonyos területeken a védelmi szint sem csökkenhet, ezért olyan bejelentési eljárásokat szeretnénk bevezetni, amelyek lényege abban áll, hogy ha valaki előzetesen bejelent egy tevékenységet, akkor azt az állam külön aktusa nélkül 30 nap után megkezdheti, ha azonban az állam úgy látja a bejelentés következtében, hogy az a tevékenység jogellenes, tehát a bejelentett tevékenységet nem lehet folytatni, ez a 30 nap rendelkezésre áll arra, hogy az állam olyan döntést hozzon, amellyel megtiltja ennek a tevékenységnek a folytatását.

Azonban sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb így az élet, hiszen mind a magyar emberek, mind a vállalkozások számára egyértelmű és világos az, hogy mennyi időn belül kezdhetik meg ezt a tevékenységet. Több ilyen tevékenység is van, amely bejelentéssel megindulható tevékenység lesz a következő időszakban. Ilyen például a járda és gyalogút építése, egyes erdészeti létesítmények létesítése, vagy például a munkaerő-közvetítő tevékenység megkezdése.

A javaslat tartalmazza azt az egyszerűsítést is, hogy ezekben az esetekben a 30 napon belül kötelező ellenőrzés is megszűnik, tehát ennyivel is egyszerűbb lesz a polgárok élete. Nem kell állandó ellenőrzéssel zaklatni a polgárokat, hanem a polgároktól el kell várni azt, hogy egyébként jogkövető magatartást folytassanak, és akkor kell erőteljesebben fellépni egyébként, ha az egyes szúrópróbaszerű ellenőrzések során visszaélést tapasztalunk, mert abban az esetben viszont a szankciókat komolyan kell venni. Azt gondolom, hogy ez a helyes irány, hiszen ez jelenti egyébként Európa-szerte, nemcsak a magyar gyakorlatnak megfelelően, hanem Európa-szerte szinte mindenhol a helyes közigazgatási irányt, a hatékony közigazgatási működtetést.

Fontos változás az egyfokú közigazgatási rendszer bevezetése. Újdonságot nyilván nem mondunk e tekintetben, hiszen az új közigazgatási eljárási szabályok ezt már alaptétellé teszik, és a kormányhivatalok működésénél a kormányhivatali határozatok esetében ez már korábban bevezetésre került, azonban a területi közigazgatás egésze tekintetében fontos, hogy ez az elv a továbbiakban érvényesülhessen, hiszen gyorsabbá tudjuk tenni a közigazgatási döntéseket. Hogy a számok nyelvén ez mit jelent, hogy néz ki ez ma a gyakorlatban? Ma körülbelül 28 millió döntést hoz a közigazgatás évente. Ebből a 28 millió ügyből nagyjából 50 ezer, tehát 50 ezer ügy fut másodfokra, és nagyságrendileg 5 ezer kerül a bíróság elé, és ebből a bíróság nagyjából 1500-ban változtatja meg a korábbi közigazgatási döntést. Ezekből a számokból látszik, hogy fel lehet gyorsítani az eljárást, és érdemes a garanciális szabályokat átemelni a közigazgatásból a bírói gyakorlatba.

Nem újdonság Európa-szerte, amit mondunk, az osztrák közigazgatás egyébként így működik, ők is átálltak erre a rendre. Az ő tapasztalatuk is azt mutatta, hogy egyébként ez a bíróságok terhelését nem növelte meg olyan mértékben, hogy ez lassította volna a közigazgatási ügyeket. Az első időszakban volt egy ügyfelfutás, a következő évtől kezdve azonban ez már lefele ment, és az ügyek egyébként összességében gyorsabbá váltak. A garancia pedig erősödött, hiszen a kétfokú eljárás a bírósági eljárásban jelent meg, amit ez a javaslat, illetve az ehhez a javaslathoz kapcsolódó törvényjavaslatunk is, ami a bírósági rendszernek ezt a lábát illeti, és amit szintén tárgyal ma az Országgyűlés, ezt tartalmazza, tehát a két jogszabályt e tekintetben egységesen kell értelmezni.

A magyar gazdaság az elmúlt időszakban eléggé dinamikusan növekedett, és ezt a növekedést érdemes fenntartani. Egyszerűbbé tett közigazgatással, a közigazgatási működési rend gyorsításával bizony a vállalkozások mindennapjait is egyszerűbbé lehet tenni, a kis- és középvállalkozásokat is erősíteni kell, tehát a közigazgatásnak is szolgálnia kell az ország versenyképességének a fennmaradását. Erről szól egyébként az egyéni vállalkozókat érintő változás, ami ebben a törvényjavaslatban van, vagy az építésügyi igazgatással kapcsolatos változás is.

Ha csak az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézést vesszük alapul, ez 180 ezer ügyet jelent évente, de ha valaki egyéni vállalkozóvá akar válni, vannak itt az Országgyűlésben olyanok, akik egyébként voltak egyéni vállalkozók, tehát pontosan tudják, hogy ez mit jelent, milyen ügyintézési kötelezettséget jelent, és a megkettőzött ügyintézés is milyen probléma. Hiszen az is problémát jelent, ha valaki egy vállalkozási tevékenységet el akar indítani, akkor kétfelé kell elindulnia, egyrészt egy NAV-bejelentéssel el kell indulnia, de mindezt megelőzően természetesen a kormányhivatalban is egy vállalkozói engedélyt, tehát egy hatósági aktussal egy engedélyt kell kapnia arra, hogy a tevékenységét elkezdhesse. Függetlenül attól természetesen, hogy a tevékenység megkezdéséhez szükségese hatósági engedély, ha az a tevékenység engedélyhez kötött, akkor természetesen az is megszerzendő, de önmagában ha valaki vállalkozni akart, az bizony e tekintetben egy megkettőzött rendszer volt.

Valamint minden vállalkozó esetében, aki elindította a vállalkozását, azt követő 30 napon belül egy kötelező ellenőrzés is van a rendszerben, aminek az indokoltságán azért érdemes elgondolkozni, hiszen ha valaki cipészként akarja elindítani a tevékenységét, vajon mitől indokolt az, hogy utána a hatóság 30 nap után kimenjen, és megnézze, hogy valóban cipészként dolgozik-e. Elég, ha egyébként fizeti az adót, és valóban végzi azt a tevékenységet. Aztán a különböző szakhatóságok által végzett vagy a szakirányú ellenőrzések során természetesen, amikor úgy adódik, akkor a szúrópróbaszerű ellenőrzéssel ellenőrizni kell a tevékenységét, akár közegészségügyi szempontból vagy más szempontok alapján.

Ezért ezt a 30 napos ellenőrzést is megszüntetjük, tehát a kötelező 30 nap utáni ellenőrzést is megszüntetni rendeli ez a törvényjavaslat, illetve abba az irányba is elindulunk, hogy egy nyilvántartásunk legyen. Megszűnik a vállalkozóknak az igazolványa, tehát külön aktus nem kell ahhoz, hogy valaki vállalkozási tevékenységet végezhessen, és abba az irányba indulunk el, hogy a két nyilvántartást, ami a NAV nyilvántartása, tehát az adóügyi nyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartása, egy nyilvántartássá olvasszuk össze, azaz a tevékenység megkezdését egy bejelentéssel, egy adóhatósági bejelentéssel meg lehet majd tenni.

Gyorsabbá válhat az építésüggyel kapcsolatos ügyek intézése is, hiszen egy egységes építéshatósági rendszert hozna létre ez a javaslat a következő időszak vonatkozásában. Mint önök is tudják, az állam az építésüggyel kapcsolatos tevékenységét, tehát a hatósági tevékenységét, ami hangsúlyozottan egy állami feladat, kettős módon látja el. Egyrész egy, az állam igazgatásán kívül álló önkormányzati igazgatási területre tesz át egy feladatot mint építéshatósági feladatot, aminek egyébként a másodfoka a kormányhivatali rendszerben van, míg az építésügyek egy másik része viszont a kormányhivatalban zajlik.

Tehát az önkormányzat a saját feladata körében a szabályozást megalkotja, s a szabályozást követően az államnak van feladata az építéshatóság területén. Az állam a döntéseit tehát megkettőzte, ez a kettősség azonban egyrészt érthetetlenséget, másrészt lassulást okozhat az építésigazgatás területén, hiszen egy megkettőzött építésügy az értelmezést is nehézkessé teszi, valamint az ügyintézést is lassítja, és az ország ezzel kapcsolatos erőforrásait is megduplázza. Ezért a javaslat azt tartalmazza, hogy minden kerüljön a helyére: az önkormányzatok alatt működő polgármesteri hivatalok önkormányzati hatósági ügyekkel foglalkozzanak, tehát az önkormányzat ügyeivel, és egy jegyzőnek ténylegesen a polgármester legyen a főnöke, tehát ne történhessen meg az, hogy egyébként más hatósági ügyekben, egy építésigazgatási ügyben a felettes szerve nem a polgármester, hanem a kormányhivatal, mert jelenleg ez a helyzet. Ezt a helyzetet szeretnénk tisztává tenni, az önkormányzati hatósági ügyek az önkormányzat hivatalára tartozzanak mint polgármesteri hivatalra, az állam hatósági ügyei pedig tartozzanak az államra.

(14.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig bemutatott hatósági ügyek és változások kiemeltek a nemzetgazdaság szempontjából is, de hangsúlyozni kell, hogy vannak olyan változások is, amelyeknek nem a közvetlen nemzetgazdaság és az államrezon szempontjából van jelentősége, hanem bizony az állampolgárok szempontjából és kifejezetten bizonyos kiszolgáltatott vagy kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok szempontjából. Van sok olyan bosszantó szabály, ami felesleges, és mondhatom azt talán, hogy zaklató is, amikor például az állampolgárokat túl gyakori megjelenésre vagy bizonyos bizonyítványok vagy igazolványok túl gyakori cseréjére hívja fel, holott ez a valóságban indokolatlan. Ilyen például azoknak a személyeknek a köre, akik közgyógyellátásra szorulnak, illetve arra jogosultak. Kétféle ilyen van, az alanyi és a normatív jellegű közgyógyellátás. Ezeknek a közgyógyellátásra vonatkozó igazolásoknak az ideje az alanyi esetben két évről négy évre, a normatív esetében pedig egy évről két évre fog növekedni, amennyiben a tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja. Ez jelentősen fogja segíteni pont az e tekintetben kiszolgáltatott társadalmi csoport helyzetét.

Ilyen a helyzet a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatban is, akiknek esetében meg fog szűnni az ötévente való kötelező felülvizsgálat, ha az érintett személynek olyan az egészségi állapota, amiben javulás nem várható. Ezekben az esetekben indokolt az, hogy ne kelljen ötévente a hatósághoz fordulni, és megalázó módon, ugyanabban a helyzetben ugyanazt az igazolást kérni, amit egyébként öt évvel korábban kérni kellett. Hasonló a helyzet azoknak az esetében is, akik olyan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, akinek az állapotában sajnálatos módon változás, jobbulás nem nagyon következhet be. Amennyiben ilyen helyzet van, ott a családi pótlékkal kapcsolatos új igazolások kérését sem kell folyamatosan megismételni, a gyerek 18. életévéig érvényesek lesznek ezek az igazolások, tehát új ilyen igazolást nem kell kérni.

Van olyan változás, ami szintén a legnehezebb helyzetben tud segíteni az eseti gondnokok nyilvántartásának a létrehozásával, ugyanis az eseti gondnokok mindig abban a helyzetben járnak el, amikor hirtelen a gondnokolt jogainak a megóvása érdekében kell eseti gondnokot kirendelni, és ezt jellemzően különböző hatósági eljárásokban kell megtenni. Jelen pillanatban az a helyzet, ha eseti gondnokot akarunk kirendelni, akkor a gyámhatósághoz kell fordulni, és az eseti gondnokot a gyámhatóság egy másik eljárásban jelöli ki. Ha azonban van egy gondnoknyilvántartásunk, akkor nincs akadálya annak, hogy az adott szerv, akinek az eljárásában egyébként szükséges az eseti gondnok kirendelése, jogosulttá váljon az eseti gondnok kirendelésére, így tehát pont a legsürgetőbb esetekben a leggyorsabb döntést tudjuk elérni, és nem kell várni arra, hogy az eseti gondnok kirendelése megtörténjen, hanem ugyanabban az eljárásban nagyon gyorsan ez megvalósítható.

Egy fontos változás még a megváltozott munkaképességűek esetében az úgynevezett rehabilitációs tervnek a megszüntetése, ez ugyanis egy olyan terv, amely szakmai értelemben érdemi segítséget nem nyújtott, ugyanakkor fölösleges adminisztrációs terhet, bürokratikus terhet jelentett az érintettek számára, ez is meg fog szűnni.

Egy jelentős változás is, amelyet jómagam is jelentősnek tartok, az a nyugdíjba vonulás előtti kötelező adategyeztetéssel kapcsolatos eljárás. Ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy ha valaki nyugdíjba vonul, akkor előtte 8-10 évvel megkezdődik azoknak az embereknek a zaklatása a tekintetben, hogy igazoljuk azt, hogy milyen volt a korábbi jogviszonya, és ezt aztán többször megismételjük az emberekkel. A legjobb az, hogy ha már az informatikai feltételeink rendelkezésre állnak, akkor ezt csak egyszer tegyük meg. Én értem egyébként ennek a több évvel ezelőtti jogosultságát, amikor csak papíralapon álltak rendelkezésre az iratok, de ma már, hogy az iratok jelentős része már elektronikus formában is rendelkezésre áll, elég ezt egyszer, a nyugdíjba vonulás előtt három évvel megtenni, hiszen akkor sem rendelkezünk több tudással, ha egyébként 8-10 évvel korábban ezt elkezdjük, viszont a polgárok számára mégiscsak egy jobb üzenet, ha 8-10 évvel a nyugdíjba vonulásuk előtt nem azzal zaklatjuk őket, hogy igen, 8-10 év múlva már nyugdíjba fog menni, és ezért minden adatot szeretnénk tőle begyűjteni.

A szervezeti rendszer tekintetében is szeretnénk egy egységesebb és világosabb szervezeti rendszert felállítani. A járás az legyen járás, a megye pedig legyen megye, ez az alaptételünk, és ezt szeretnénk erősíteni a következő időszakban is, ezért a történelmileg kialakult megyeszékhely szerinti járás fogalmát megszüntetjük, az is járássá fog válni, a járási hatásköröknek az a része, ami a megyét érinti, pedig a megyébe fog kerülni. Ennek megfelelően világos szerkezetűvé válik a közigazgatás, és a polgárok számára is világos lesz, hogy az adott ügyükben, amennyiben szükséges, hova kell fordulniuk.

Megvizsgáltuk azt is, hogy minden a helyén van-e, és hogy megfelelően látjae el a kormányhivatal a tevékenységét portfólió szempontjából. Tehát mondhatom azt nyugodtan, hogy egy portfóliótisztítást is érdemes mindig megtenni, hiszen a kormányhivatali rendszer alapvetően egy hatósági típusú rendszer, és az olyan tevékenységet, ami nem hatósági típusú, vagy nem az emberek széles körét érinti, hanem akár egy szűk szakmai csoportot, azokat a tevékenységeket érdemes a kamarák irányába eltolni. Hiszen indokolt az, hogy a szűk szakmához tartozó tevékenységet a kamarák lássák el, és azokat a tevékenységeket, amelyek testidegenek egy kormányhivatali rendszertől, attól a hatósági munkától, amelyek ott vannak, azokat is érdemes áttenni akár más állami szervhez, ami hatékonyabban tudja ezt ellátni, funkciójánál fogva jobban tudja ellátni, mint mondjuk, a kormányhivatali rendszer.

Ennek megfelelően tehát akár kamarákhoz, egyesületekhez is át lehetett tenni tevékenységeket, és ilyen például a kisebb súlyú kihágások, a szabálysértések felderítése és az ezzel kapcsolatos intézkedések köre, amelyeket érdemes a rendőrséghez tenni, hiszen az ő tevékenységük pontosan erre irányul, vagy az ilyen jellegű tevékenységük erőteljes, ezért érdemes ezt ott kezelni. Ugyanakkor a kamarákhoz is érdemes bizonyos tevékenységeket áttenni, így például az agrárkamarához a családi gazdálkodók nyilvántartását, a mérnöki kamarához az energetikai tanácsadással kapcsolatos tevékenységet vagy a gázszerelők nyilvántartását, vagy eggyel továbblépve, nem kamarai körbe, hanem bizony egyesületi körbe is érdemes egyes tevékenységeket áttenni, tehát például a Magyar Természetjáró Szövetséghez az erdei turistautak nyilvántartását. Gondoljanak bele, az erdei turistautak nyilvántartása mint állami feladat a kormányhivatali rendszerben volt eddig, holott ezt indokolt arra a szférára bízni, aki egyébként a legjobb gazdája a turistautaknak.

Rendelkezik ez a javaslat arról is, ami a jövő közigazgatása. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a jövőben egy adatalapú és alapvetően informatikai rendszerekre épülő közigazgatásról kell majd beszélnünk. Ha egy 20-30 éves távlatot veszünk figyelembe, akkor a döntéshozatali rendszerek tekintetében, a mesterséges intelligencia beiktatásával bizony közigazgatásunk egy jelentős átalakuláson fog átmenni, ezt látjuk már, ha a jövőbe tekintünk. Nem kell messze menni, hiszen látjuk azt, hogy egyébként a piacon milyen tevékenység van, ehhez majd alkalmazkodni kell a közigazgatásnak is. Ennek fontos lépéseit is meg kell tenni, ezért a javaslat azt is tartalmazza, hogy a különböző informatikai rendszerek egymással való kommunikációját és hozzáférését a különböző adatoknak biztosítani kell, és 2021-ig kell ezt majd megvalósítani. Ez természetesen fogja szolgálni az ügyfelek érdekeit is, hiszen olyan adatok igazolására ténylegesen nem fog sor kerülni már, ami egyébként rendszeres nyilvántartásban szerepel, csak egyelőre, mondjuk, nem lehet hozzáférni egyik rendszerből a másik rendszerbe. Ezt szeretnénk egy egységes rendszerré kovácsolni annak érdekében, hogy az ügyfeleknek ne kelljen mindenféle igazolásokat a következő időszakban benyújtani.

(14.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Zárásként engedjék meg, hogy Magyary Zoltánt idézzem: „Az államot közel kell hozni az állampolgárokhoz, a közigazgatásnak emberarcúvá kell válnia.” Ezt a célkitűzést szeretnénk továbbvinni, és ennek a célkitűzésnek a jegyében született meg a mostani törvényjavaslat, hiszen olyan közigazgatást szeretnénk, ami bizalomra épül, ami gyors és hatékony, és a kölcsönös bizalom valóban ki tud alakulni a polgár, a vállalkozás és az állam között. Ennek jegyében szeretném kérni önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 20 2019.11.21. 22:53  1-20

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban egy olyan jelentős jogszabályról beszélünk, amely folytatja azt az utat  és ezt általánosságban mondom a felvetett kérdésekre , hogy a közigazgatás átalakításának rendje valóban elkezdődött 2010-től kezdődően, és az irány teljesen világos. Egy szolgáltató állam kialakításáról van szó, amelyik egyablakos ügyintézéssel, átlátható szervezeti struktúrában kell hogy megvalósuljon, és csak olyan ügyekbe avatkozzon be az állam, amelyekbe feltétlenül szükséges, hogy beavatkozzon. Felvetődött kérdésként a várakozási idők kérdése Gyüre Csaba részéről, aki külföldi példákat hozott ide. Én magam körülnéztem e tekintetben, hogy mi itt a valós helyzet, és nem is kell messze menni, csak a szomszédos Ausztriába. Az a kormányablakrendszer, ami Magyarországon van és kialakult, az teljesen egyedi. Ilyen jellegű rendszer Európában szinte sehol sincs, ilyen minőségű szolgáltatás kormányzati szinten, ilyen egységes arculattal, ilyen kiszolgálási móddal nem létezik. Ausztriában az osztrák rendszer, amely egy kicsit bonyolultabb, mint a mi rendszerünk, olyan szinten, hogy a szövetségi államoknak is vannak külön eljárásai, de ha ott valaki egy útlevelet szeretne csináltatni, akkor az átlagos várakozási idő Ausztriában, Bécsben egy óra. Egy órát kell várakozni azért, hogyha valaki egy útlevelet akar csináltatni. Nálunk, Magyarországon ez az átlagos várakozási idő nem éri el a 15 percet. Ez a különbség a rendszerünkben. Pontosan a bécsi főjegyző jött el Budapestre megnézni a kormányablakrendszert, hogy valamilyen hasonló rendszert ők maguk is kialakítsanak Ausztriában. E tekintetben egyébként fordított volt a helyzet, mi kialakítottunk egy olyan rendszert, amelyik egy jól működő rendszer ma Magyarországon.

Fölvetődtek olyan ügyek, amelyek ebben a jogszabályban egyenként is benne vannak. Elárulom azt a titkot, hogy amikor készítettük ezt a jogszabályt, én magam minden egyes ügyön végigmentem, tehát mind a hétszáz ügyön végigmentem, és végigbeszéltük azt, hogy ezek az ügyek milyen hatással vannak a polgárokra, és miért érdemes ezeket az ügyeket átalakítani vagy kivezetni annak érdekében, hogy tényleg egy egyszerűbb és jobb közigazgatásunk legyen.

Itt szeretnék utalni a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, ami egy több helyen felvetődő eljárás. Az expozémban ugyan utaltam rá  de lehet, hogy nem voltam elég világos , hogy ha egy bejelentési eljárást alakítunk, ez a bejelentési eljárás nem azt jelenti, hogy valaki bejelent egy tevékenységet és rögtön másnap megkezdheti tevékenységének a folytatását, hanem van egy 30 napos időszak, és csak a 30 nap végén kezdheti meg tevékenységének a folytatását, pont azért, hogy ha az államnak határozatot kell hozni azzal a tevékenységgel kapcsolatban, akkor 30 nap álljon rendelkezésre a határozat meghozatalára. Tehát a védelmi szint semmilyen szempontból ne csökkenjen, viszont aktussal feltétlenül ne kelljen ellátni, a polgár pedig pontosan lássa azt, hogy ha én tudom azt, hogy 30 nap múlva valamit el fogok kezdeni, akkor ha most bejelentem, akkor 30 nap múlva, ha nem olyat akarok csinálni, ami a jogszabálynak nem felel meg, azt biztosan elkezdhetem.

Erről beszélek akkor is, amikor azt mondom, hogy a bizalmat kell e tekintetben erősíteni, tehát bízzunk meg a polgárokban, hogy a tevékenységüket jogszerűen akarják folytatni, de a védelmi szint soha ne csökkenjen. Tehát olyan eljárásokat alakítsunk ki, amikor az állami kontroll azért még benne van, és működhet.

(16.00)

Az 54. §-t említette a jogszabállyal kapcsolatban. Itt egy másfajta dologról van szó, a munkaerőpiaci szervezetek végelszámolásának a bejelentéséről. Ezzel kapcsolatban létezik egy nyilvántartás, amely nyilvántartást nem használunk ma már semmire, tehát nem egy létező nyilvántartásról van szó. Ez egy adminisztratív aktus, ennek a kihúzására kerül csak sor a jogszabályban.

Az építésügy többször szóba került. Itt azért egy-két fontos dolgot szeretnék megjegyezni. Az építésügy mint hatósági ügy soha nem tartozott önkormányzati hatáskörbe. Tehát ez nem egy önkormányzati hatósági ügy volt. Egyébként MSZP-s képviselőtársunk, aki már nincs a teremben ugyan, de ő helyesen használta a fogalmat  noha nem arról beszélt , amikor egy államigazgatási hatósági ügyről beszélt, mert ez mindig is államigazgatási hatósági ügy volt. Ezért beszéltem arról, hogy ez egy furcsa és kettős helyzetet idézett elő korábban, hiszen volt olyan hivatalunk, amely hivatal állami döntéseket hozott, állami hatósági ügyekben döntött, és egyébként ezek másodfoka tényleg az államhoz tartozó szerv is volt, de nem az államhoz tartozott. Ezért helyes az, hogy ha az önkormányzati hatósági ügyeket az önkormányzatok intézik, az állami jellegű ügyeket pedig az állam intézi.

Csárdi Antal képviselőtársam arra utalt, hogy az önkormányzatoknak már nem lesz lehetőségük beleszólni. Nos, a településképi véleményezési eljárás megmarad, tehát e tekintetben nincs különbség, az továbbra is fennmarad, csupán arról van szó, hogy a hatósági eljárás hova kerül át. Az önkormányzatnak korábban sem volt beleszólása abba, hogy a hatósági eljárás hogyan zajlik. Ha így volt, akkor baj volt, ha a polgármester beleszólt a hatósági ügybe, akkor megvalósította a büntető törvénykönyv 305. §-ában meghatározott tényállást, és ez az enyhébb eset, mert bizonyos esetekben még a hivatali visszaélés mellett  a 305. § ezt tartalmazza  még a befolyással üzérkedés is megvalósulhat. Tehát egy hatósági eljárásba nem lehet beleszólni.

A hatósági eljárás szabályait részben megalkotja az állam. Ez egy törvényi szabályozás, Étv., OTÉK, helyi szabályozás, hatósági eljárás. A hatósági eljárás mindentől elkülönül, és így zajlik az eljárás mint állami feladat. Állami feladat volt korábban is, és e tekintetben a szakmai főnöke, irányítója a jegyzőnek nem a polgármester volt, hanem a kormányhivatal adta meg neki a jogegységgel kapcsolatos állásfoglalását, ha ilyenekről volt szó. A jogegységet azért emelem ki, mert a másodfok megszüntetésével nem az a probléma áll fenn, amit önök említettek, hogy esetleg az időt elhúzza valamilyen oknál fogva, hogy bírósághoz kell fordulni, vagy hogy kevesebb garanciát jelentene. A garanciális hatás éppen akkor erősebb, ha a bíróság kétfokú, míg a közigazgatási döntés egyfokú, végrehajtható. A bíróságnak persze megvan az a joga, hogy a végrehajtást felfüggessze és a bírósági eljárást lefolytassa, de egy gyors döntés az állampolgárnak mindig érdeke. A számokat azért mondtam  a 28 millió ügy, 50 ezer fellebbezés , hogy a számokból világos legyen, hogy az ügyek nagy részében a fellebbezési határidő kivárása felesleges, hiszen olyan kis arányban került sor fellebbezésre  28 millióból 50 ezer , ami azt indokolja, hogy ezt a rendszert egy egyfokú rendszerré alakítsuk át.

Ami problémaként vetődik fel, és ez elvi problémaként vetődhet fel, az a másodfok jogegységesítő szerepe. Erre kellett gondolni, amikor ezt a jogszabályt megalkottuk, hiszen minden másodfokú eljárásban van egy úgynevezett jogegységesítő szerep. Amikor a másodfok legalább megyei szinten dönt, akkor a megyei szintű döntés általában kihat a helyi szervekre, tehát e tekintetben a járási szervekre, és a járások egységes joggyakorlatot fognak alkalmazni.

Hogyan lehet ezt megoldani akkor, ha egyfokú eljárás van? Nyilván létre kell hozni ezt a fórumot. A szervezetünkben most egy változást szeretnénk létrehozni pont ennek okán, hogy a főigazgatói értekezletet, a megyei hivatalok szakmai irányítóinak értekezletét egy olyan joggal szeretnénk felruházni, hogy ajánlásokat adhasson ki szakmai kérdésekben, ami az országos jogegységesítést a közigazgatás rendszerében fogja erősíteni. Tehát én a problémakört inkább ezen az oldalon látom, és nem ott, hogy ez az állampolgároknak rossz lenne. Ez az állampolgároknak összességében jó lesz, és segíteni fogja a tevékenységüket.

Az önkormányzatoknál működő polgármesteri hivatalnál a korábbi esetekben, de jelenleg is van még helyenként  hangsúlyozom, helyenként  építéshatóság. Az egyszerűbb ügyekben építéshatóságként a jegyzői építéshatóság jár el, az összetettebb, bonyolultabb ügyekben pedig a kormányhivatalok járnak el. Ez ma is így néz ki.

Ez hogyan fog működni a későbbiekben? Most sem az a helyzet, hogy minden önkormányzatnál működne. Összesen 198 olyan hely van Magyarországon, ahol jegyzői építéshatóság van, tehát nincs minden jegyzőnél építéshatósági feladat. Az tulajdonképpen egy technikai kérdés, meg jogelméleti, jogdogmatikai kérdés is, hogy ezt a feladatot az állam hol látja el: tiszta rendszert hoz létre, az állami feladatokat, ha már van egy intézményrendszere, ott végzi el, vagy pedig elvégzi ezt egy másik szervnél.

Az expozémban utaltam arra, hogy bizonyos esetekben indokolt lehet, hogy az állam egyes tevékenységeket a maga rendszeréből kiszervezzen. De ez csak akkor indokolt, ha ez valamilyen szűk szakmacsoportot vagy szűk társadalmi csoportot érintő ügyet jelent, mert ott megvan az a tudás, meglehet az a tudás, amelyre át lehet ruházni ezeket a feladatokat. Például a szakmai kamarákra. Én a magam részéről jónak tartom azt, ha a kamarák és a különböző ilyen típusú vagy ehhez hasonló szervezetek minél több hatáskört és feladatot kapnak, hiszen a szakmacsoport saját ügyeiben való döntés jó, ha abban a szakmacsoportban zajlik le, amennyiben annak nincs szélesebb társadalmi hatása, tehát a szakmacsoporton túli társadalmi hatása. Akkor érdemes az államnak magához vonni ezt a tevékenységet, hiszen ott a szakmai csoport és a társadalom többi része között érdekellentét lehet. Ez a logikája annak, hogy gondolkodtunk abban, hogy egyes tevékenységeket próbáltunk átrakni különböző kamarákhoz, vagy például a Természetjárók Szövetségéhez a turistautak vonatkozásában.

A jogorvoslatról beszéltem. Hiszékeny Dezső képviselőtársunk nem túl jókat mondott a kormányhivatali rendszerünkről. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy ránézzek arra, hogy miként néz ki ez most a kormányablakrendszerben. Ha most a környékben valamelyik kormányablaknál személyi igazolványt szeretnénk csináltatni  a legutóbbi adatokat látom, 4 óra van, most már nincsenek nyitva a környékbeli kormányhivatalok , 15-17 perc között volt a várakozási idő a környékbeli 12 kormányhivatalban. Ezt az előbb megnéztem, amikor a felszólalását mondta. Tehát a várakozási idő ma ezen a helyen 10 és 20 perc között volt, ezt biztosan tudom önöknek mondani, sok helyen pedig kevesebb mint 10 perc. Tehát az az állítás, amely azt mondja, hogy a kormányablakrendszer rosszul működik, az egyszerűen nem igaz. Ne is sértegessük, képviselőtársam, azt a 36 ezer embert, aki ebben a rendszerben dolgozik, és ne mondjunk olyat, hogy ezek az emberek rosszul végzik a munkájukat! Ezek az emberek lelkiismeretesen és jól végzik a munkájukat. S nem véletlen, hogy rájuk támaszkodtunk akkor, amikor ezt a javaslatcsomagot kidolgoztuk. Őket kerestük meg, kormánymegbízottakkal ültünk össze, olyan szakmai embereket hoztunk be, akik konkrétan foglalkoznak az ügyekkel, és végigmentünk ügykörönként, hogy hol lehet egyszerűsíteni és jobbá tenni az emberek életét.

(16.10)

És ezt látják önök visszaköszönni most, és ez egy folyamatnak a része. Egy folyamatnak a része, annak a folyamatnak, ami az egységesítést megteremtette a különböző hivatalerdőben, ami egyébként korábban volt. Van egy általános hatáskörű kormányzati szerv, ami a hatósági ügyeket viszi, az a kormányhivatali rendszer. (Hiszékeny Dezső közbeszól.) És valóban, ez egy szolgáltató rendszer, kétirányú szolgáltatást kell nyújtania. Egy ország, egy állam hatósági szolgáltatásait egy helyre érdemes csoportosítani. Ezeket a hatósági szolgáltatásokat két irányban nyújtja. Nyújtja a polgároknak, a vállalkozásoknak az egyik oldalról, másrészt pedig a szakmai irányítóknak nyújtja, hiszen az ő tevékenységük, szakmai irányításuk mellett valósítja meg a hatósági tevékenységet. Tehát ez a logikája egy ilyen rendszernek, és pont az, hogy az átjárhatóság ezek között a hivatalok között meglegyen, azaz egy hivatal legyen, egyablakos ügyintézés legyen, és ne kelljen hivatalról hivatalra rohangálni.

Ez ma már a kormányhivatali rendszerben megvalósul, hiszen egységesült a hivatali rendszer. Én azt gondolom, ez egy óriási nagy jelentőségű lépés volt a múltban, és a következő időszakban ezzel a lépéssel még nagyobbat vagy még egyet léptünk előre annak érdekében, hogy erősítsük a szolgáltató államot.

És valóban, az ön hozzászólása kapcsán is szerettem volna utalni arra, hogy az önkormányzatoknak nem volt soha építéshatósági jogköre, nem volt ilyen. Ez egy állami feladatkör volt, és nem igaz az az állítás, hogy az önkormányzat az építéshatósági ügyekbe beleszólhatott volna. (Hiszékeny Dezső jobbra mutatva: A kolléga szólt róla…) Ez nem igaz egyszerűen! Tehát az építéshatósági ügyekbe nem szabad beleszólni. A hatósági ügybe nem szabad beleszólnia a politikának, tehát nincs olyan, hogy egy hatósági ügy tekintetében, mondjuk, valaki besétál és fogadóórát kér, utalva az előbbi megszólalásra, mert ez egy hatósági ügy. Megvannak a szabályok, megvan az eljárásrend e tekintetben, és azt egyébként a hatóságnak véghez kell vinnie, és a jogszabályoknak megfelelően meg kell hoznia a döntését. Ebbe nem szabad kívülről beleszólni. Az az állam szervezési kérdése, hogy egyébként a saját feladatát és a saját tevékenységét hova csoportosítja.

Utalt arra, hogy az önkormányzati választások eredménye sarkallhatta a kormányt ilyen lépésekre. Néhány adatra azért szeretném az ön figyelmét felhívni, méghozzá csak tekintsük át azért a megyei önkormányzatok választási eredményeit. Ha a megyei önkormányzatokat tekintjük, akkor 414 megyei önkormányzati képviselőt választottak Magyarországon, és az ön pártja összesen 22 mandátumot szerzett. Tehát a 414-ből 22-t, 5,31 százalékot, míg egyébként a Fidesz-KDNP 62,31-et, és ebben a fővárosi adatok is benne vannak egyébként. (Hiszékeny Dezső közbeszól.)

Tehát szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy minden olyan állítás, amelyik azt mondja, hogy itt valami megváltozott volna…  nem! A Fidesz-KDNP ezt a választást megyei szinteken is megnyerte. (Hiszékeny Dezső folyamatosan közbeszól.) Budapesten is a legerősebb párt, persze, vitathatatlan, a Fidesz-KDNP. Tehát amikor ilyen állításokat felhoznak, amikor az önkormányzatok többsége egyébként a Fidesz-KDNP-hez tartozik, csak nem gondolja azt, hogy van olyan politikai akarat, amelyik azt jelentené, hogy a saját politikai táborunkat gyengíteni szeretnénk?

Az önkormányzatiság egy erős fogalom. Az önkormányzatok jogai erősek, ezt a jogot fenn is kell tartani. Az önkormányzatok hatósági szempontból az önkormányzati hatósági ügyeket irányítsák, ne szóljanak bele, csak irányítsák, alkossanak e tekintetben jogot, és ennek megfelelő legyen a működtetése és a működése is. Fontos tehát, hogy e tekintetben az állam és az önkormányzat egymástól elhatárolt legyen, és a feladatok tekintetében, a hatósági ügyek tekintetében is ilyen elhatárolás valósulhasson meg.

Az építéshatóságot e tekintetben már kielemeztük, egy-két konkrét felvetés is volt Hajdu képviselőtársam részéről, csak példaként egyet-kettőt elővéve, ami a felszámolónak való bejelentési kötelezettséget jelenti. Itt pontosan a felelősségi kör egyértelműsítéséről van szó, hogy kinek kell mit csinálnia, tehát nehogy olyan helyzet álljon elő, hogy valamit senki nem jelent be, mert kettő embernek kell megcsinálni. A felszámolónak ilyen kötelezettsége egyébként van, és a felszámoló kötelezettségét kell megtartani annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy ilyen típusú bejelentési kötelezettséget kinek kell megtennie.

Az úgynevezett előkutatással kapcsolatos eljárás gyakorlatilag ma Magyarországon nem létezik. Azért szűnik meg ez az eljárástípus egyébként, mert az engedélyezés során az ilyen típusú tevékenységet a rendes engedélyezési eljárásba szokták beiktatni, és a gyakorlat az, hogy a rendes engedélyezési eljárásban van az előkutatással kapcsolatos engedély is, és ilyen előkutatási engedélyt a gyakorlatban nem kérnek. Tehát ez egy olyan eljárástípusnak a megszüntetése, ami tulajdonképpen alkalmazásban sincsen, tehát nem alkalmazzák, mert nincs ilyen engedélykérelem.

A mezőőri rendszer egyébként megmarad, ott a finanszírozása átszervezéséről van szó, hogy a normatíva egyébként kin keresztül érkezzen meg, és ott az agrárkamarának lesz e tekintetben szerepe.

Amikor a bejelentés és engedélyezés közötti különbséget kérdezte, akkor egyrészt utaltam rá, hogy a bejelentés milyen típusú tevékenységet jelent, tehát nem jelenti a teljes kontroll kiengedését. Másrészt az ön által említett paragrafusban, amikor a bejelentés-engedélyezés szerepel, ott szerepel az a lehetőség is, hogy az engedélyezés megmaradjon, és ez egy általános felhatalmazást jelent, amiből aztán még jogszabályok következhetnek, de nem ez ad önmagában lehetőséget arra, hogy bejelentési eljárásban valósítsanak meg olyan tevékenységet, ami a környezetet veszélyeztető tevékenység lenne.

Ezt fontosnak tartom megjegyezni, mert a védelmi szint fenntartása pont a környezettel kapcsolatban a legfontosabb. Ez alkotmányos kötelezettségünk is, hogy abban az esetben, ha a védelmi szintet e tekintetben megemeltük, magasra emeltük, azt tartsuk is fenn. Ehhez egyébként tartjuk is magunkat, sőt a védelmi szintet még ebben a jogszabályban is sok esetben, erre Gyüre Csaba képviselőtársam utalt is, szeretnénk megemelni, mert fontosnak tartjuk e tekintetben a természeti környezetünk védelmét, meg azt, hogy ezek a védelmi feladatok a helyükre kerüljenek.

Csárdi Antal képviselőtársamnak utaltam már válaszként arra, hogy mit jelent az építéshatósággal kapcsolatos kérdéskör. Egy dologra szeretnék csak utalni, mert a földhivatallal kapcsolatos megjegyzése volt, hogy a földhivatali rendszer egy olyan rendszer, ami Mária Terézia korában jött létre, tehát az alapjai akkor készültek. Az 1700-as évektől kezdve van Magyarországon ilyen típusú földhivatali rendszer, ami egyébként azonos más országok rendszerével, tehát Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, az Osztrák-Magyar Monarchia egykori országaiban hasonló rendszer működik.

Itt azt szeretném kiemelni, hogy itt egy jelentős változásban vagyunk most benne. Hamarosan látni is fogják, meg is fog jelenni a földhivatali rendszer új koncepciója, ami egy jelentős megújítását fogja jelenteni a földhivatali rendszernek. Ennek értelmében egy olyan, elektronikus nyilvántartáson és elektronikus bejegyzési eljárásokon és már a mesterséges intelligencia alkalmazásán is alapuló rendszert szeretnénk két éven belül létrehozni, aminek az eredménye az lesz, hogy ha két év múlva besétálnak egy ügyvédi irodába és egy lakást szeretnének vásárolni, megkötik az adásvételi szerződést, és mire onnan kisétálnak az ügyvédi irodából, addigra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre fog kerülni a tulajdonjog. (Dr. Lukács László György közbeszólása.) Egy ilyen rendszer kiépítése van most folyamatban. Ezt meg lehet oldani, majd egyszer erről fogunk egy vitát folytatni (Dr. Lu-kács László György: Érdemes lesz!), mert az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény is egy új törvény lesz e tekintetben. Az automatikus döntéshozatali eljárások is, amire most is van lehetőség, bekerülhetnek ebbe a körbe.

Én azt gondolom, hogy annak a rendszernek a megújítása valóban egy nagyon fontos feladat, és egy olyan feladat, amit ha el tudunk érni, akkor nincs Európában olyan szintű ingatlan-nyilvántartási rendszer, amit ez alapján szeretnénk létrehozni, tehát egy magas szintű ingatlan-nyilvántartási rendszer, ami gyors lesz, hatékony lesz. A hatékonyságot azért is szeretném kiemelni, mert ha ma valaki ránéz az államigazgatás rendszerére, akkor azt kell látnunk, hogy ha összességében a teljes államigazgatást vagy a területi államigazgatást tekintenénk, és leosztanánk a teljes költségét az államigazgatásnak, akkor egy munkaóra az államigazgatásban egyébként ma 40 ezer forintjába kerül az adófizetőknek. Nyilván érdemes az automatikus rendszereket felgyorsítani, hogy ezeket a költségeket is optimálisabbá tegyük.

Összességében, azt gondolom, hogy a kérdések többségére nagyjából sikerült választ adni, tekintettel arra, hogy mondjuk, ugyanaz a téma többször is felvetődött, nyilván nem szeretném még egyszer megismételni saját magamat. Összességében tehát azt gondolom, hogy egy olyan rendszer felé haladunk mint kormányhivatali rendszer, ami valóban képes arra, hogy a lehető legszélesebb körben kiszolgálja a magyar embereket. A most megalkotott rendszer már sok tekintetben képes erre, de ezen az úton soha nem szabad megállni, mindig monitorozni kell a teljes államigazgatási rendszerünket, és ha képesek vagyunk arra, hogy jobbá tegyük, akkor kötelességünk is azt jobbá tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(16.20)