Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az állampolgárság megszerzésének egyes szabályait fogja módosítani. Olyan szabályozásról beszélünk, ami mind az Alaptörvényünk által, mind pedig az 1993. évi LV. törvény által szabályozott kérdéskör, és ami elég stabil szabályozás a magyar joggyakorlatban. Kevés olyan törvényünk van, amelyet viszonylag ritkán szoktunk módosítani. Ez is mutatja, hogy az állampolgárság szabályozása egy jó alapokon fekvő, stabil szabályozás. Amikor viszont módosítjuk ezeket a szabályokat, akkor általában eléggé átfogó és nagyívű módosítások szoktak következni. Ilyen volt 2011, amikor az egyszerűsített honosítás révén hozzásegített az új szabályozás ahhoz, hogy a nemzetet, a magyar nemzetet az állampolgárság útján is egyesíteni lehessen. Nagyon fontos kérdésről beszélünk, hiszen most is vannak még olyanok, akik ennek a szabályozásnak a jó voltában kételkednek, és akik úgy gondolják, hogy a nemzet egyesítéséhez ez az egyébként alapvető és azt gondolom, minden magyar számára fontos volta nem megfelelő. Pont ők azok, akik 2004. december 5-én úgy érveltek, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése hiba, és a magyar állampolgárságot nem szabad kiterjeszteni. Ők falat emeltek magyar és magyar között, falat emeltek, és pont ők azok, akik egyébként a későbbiekben, a mostani időszakban, Európában szinte a legvehemensebben támogatják a bevándorlás kérdését.

A mostani szabályozás a kormány egyik alapvető célkitűzésével összhangban van, egyrészt az elkötelezettséggel, ami a magyar nemzet egységesítését és a magyar emberek jogainak védelmét jelenti, és azt, hogy a magyar embereknek biztosítani kell, függetlenül attól, hogy hol élnek, az adminisztráció csökkentéséből származó előnyöket.

Az imént is tárgyaltunk egy törvényjavaslatot, ami az adminisztráció csökkentéséről szól. Ez a javaslat is pont az adminisztráció csökkentését idézi elő bizonyos esetekben akkor, amikor valaki a magyar állampolgárságát szeretné megkapni vagy honosítás, vagy pedig visszahonosítás révén.

(13.50)

Ugyanis a honosított és visszahonosított magyar állampolgár az új szabályozással hivatalból jogosult lesz arra, hogy személyi igazolványt kapjon, és ezt az okmányt az eskü- és fogadalomletételt követően minden egyéb személyi okmányával együtt együttesen kaphatja majd meg, így ez a jog azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak lehet személyazonosító igazolványa. S ha magyarországi lakóhellyel rendelkezik, akkor ez a szabály már korábban is érvényesülő szabályozás volt. Tehát ezt a gyakorlatot terjeszti ki a külföldön élő magyar állampolgárokra is.

Lehetővé válik az egyablakos ügyintézés is a magyar állampolgárok számára, mindazok számára tehát, akik egyszerűsített honosítással szerzik meg a magyar állampolgárságot, és egyablakos ügyintézéssel tudják akár a névmódosítási kérelmüket, a lakcímnyilvántartásba-vételi kérelmüket vagy az egyéb hatósági igazolványokkal kapcsolatos kérelmüket is előterjeszteni. Az állandó személyi igazolványokat is tehát ilyen formában kaphatják meg.

Ezek a módosítások a magyar szabályozásban a racionalizálás irányába hatnak, és azt is szolgálják, hogy az az ember, aki honosítás vagy egyszerűsített honosítás révén magyar állampolgárságot kap, az egyben Magyarországról, a magyar állam működéséről, a magyar közigazgatásról is pozitív képet kapjon.

Nagyon fontos változás, ami gyakorlati problémát is jelentett az igazolványokkal kapcsolatban, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően az arcképet nem elektronikusan vették fel, hanem papíralapon kellett ezekben az esetekben csatolni a különböző okiratokhoz. Ez a mai korban nyilván nem fenntartható, és a papíralapú okiratok helyett a mostani javaslat azt tartalmazza, hogy térjünk át az elektronikusan felvett fényképre, és ez javítani fogja egyrészt a minőséget, másrészt pedig az egyszerűsítés irányába hat az ügyintézés területén is.

A módosítások természetesen növelik a biztonságot és az ellenőrzés hatékonyságát is, hiszen abban az esetben, ha ennek a fényképnek a felvételére már a kérelem benyújtásakor sor kerül, akkor lehetőség van arra, hogy amikor az esküt leteszi az újdonsült magyar állampolgár, vagy a fogadalomtételt megteszi, akkor a személyazonosságát teljes egészében ellenőrizni lehessen, hiszen a polgármester vagy a külképviselet vezetője előtt akkor már ott lesz az a fénykép, és ha nem tudja azonosítani a személyt erről az igazolványról, vagy kételye támad a személyek azonosságával kapcsolatban, akkor ez rögtön az állampolgárság megszerzésnek akadályát fogja jelenteni.

Jelentős dolog ez, hiszen nagyon fontos, hogy sikerüljön megakadályozni, hogy a hatóságok megtévesztésével valaki magyar állampolgárságot tudjon szerezni. Hiszen abban az esetben, ha valaki magyar állampolgárságot szerez, akkor ennek a jogorvoslati intézménye csak az állampolgárság megvonása, ez pedig egy sokkal hosszabb procedúra, ami bizony elég hosszú időt vesz igénybe, és addig természetesen gyakorolhatja azokat a jogokat, amik egy magyar állampolgárt megilletnek, holott ezt az állampolgárságot ez a személy csalárd módon szerezte.

Ezek voltak a lényegesebb módosítási elemek, azonban vannak olyan további elemek, amelyek a sarkalatos törvény módosítását is eredményezik. Ezek általában technikai jellegű módosítások, azonban a jogalkalmazást segítik, és a gyakorlati tapasztalatok alapján kerültek be a mostani szabályozásba. Ilyen például a tartózkodási időre vonatkozó szabályozás pontosítása.

Ilyen rendelkezés egyébként a korlátozottan cselekvőképes személyek nyelvtudására vonatkozó szabályozás is, amelynek az igazolására, tehát a nyelvtudás igazolására korábban nem volt szükség a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Ez a szabályt, tehát a nyelvtudás igazolását bevezeti a szabályozás a korlátozottan cselekvőképes személyekkel kapcsolatban is. Ennek egyrészt gyakorlati, praktikus okai is vannak, hiszen bár a kérelmet a törvényes képviselő terjeszti elő az ő esetükben is, azonban személyes meghallgatást kell foganatosítani ezekben az esetekben is a korlátozottan cselekvőképes személlyel szemben. Ugyanakkor ez még ahhoz is hozzájárul, és az is hozzájárul ennek a szükségességéhez, hogy az esküt magyar nyelven kell letennie a magyar állampolgárnak, és a korlátozottan cselekvőképes személynek is személyesen kell az esküt letennie.

A másik változtatás, ami az állampolgárság és az állampolgárság intézményébe vetett bizalom erősítését is szolgálja, az a visszavonásra nyitva álló határidő módosítása, amely korábban tíz évben volt megállapítva. Ugyanakkor, ha valaki csalárd módon szerzi meg az állampolgárságot, indokolt az, hogy a közbizalmat is annyiban erősítsük, hogy ezt a határidőt növeljük meg, és tíz év helyett húsz évre emeljük ezt a határidőt, aminek értelmében tehát húsz év áll rendelkezésre a köztársasági elnök számára, hogy aki csalárd módon, nem megfelelően jutott magyar állampolgársághoz, annak a magyar állampolgárságát visszavonja, a magyar állampolgárságát ilyen formában megvonja. Hiszen aki megtévesztő magatartással szerezte az állampolgárságot, azzal kapcsolatban ennek a szankciónak az alkalmazása egy hosszú határidővel is indokolt.

Egy ilyen szabályozás egyébként a magyar állampolgárságba és az állampolgárság intézményébe vetett bizalmat is növeli, és növeli a magyar állampolgárság erkölcsi súlyát is, és azt az értéket, amit mi magyarságnak, magyar állampolgárságnak nevezünk. Ezt szeretnénk ezzel a törvényjavaslattal is tovább erősíteni, és azt, hogy a magyar állampolgárság szabályozása minél teljesebb, minél átfogóbb és minél részletesebb legyen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt támogatni szíveskedjen. (Taps a kormánypártok soraiban.)