Felszólalás adatai

IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tudjuk, hogy nagyon fontos törvényről van szó, miniszter úr expozéjában is hallottuk, hogy az egész magyar gazdaságot milyen mértékben fogja át az élelmiszerek gyártása. Magyarországról köztudott, hogy lakosságához képest gyakorlatilag egy élelmiszer-nagyhatalom, emiatt úgy gondolom, hogy erről a törvényről fokozott felelősséggel kell beszélnünk. Ezért külön hiányoltuk és a bizottsági vitában is felmerült az, hogy bizony, nagyon jó lett volna, ha készül hozzá egy hatástanulmány, hogy ez a struktúrájában is teljesen átrendezett élelmiszer-ellenőrzés, maguknak az élelmiszereknek a piacra jutási szisztémájának megváltozása is követeli azt, hogy a gazdasági vonatkozásait is figyeljük és kövessük nyomon; hiszen tudjuk nagyon jól, hogy ezeknek a szabályoknak a megváltoztatása az európai uniós országokban korábban is bizonyos stratégiát jelentett bizonyos termékek kiszűrésére, bizonyos termékek preferálására.

Úgy gondolom, hogy ebben is gondolkodni kell, hiszen Magyarország, igaz, hogy sok minden változott az utóbbi nyolc-tíz évben, de alapvetően egy más szisztéma szerint ellenőrizte az élelmiszereket. Nagyon fejlett volt Magyarországon az élelmiszer-ipari termelőüzemek működés közbeni ellenőrzési mechanizmusa. Itt nem annyira az építési hatóságnak volt szerepe, mint ahogy most az új törvény ezt megfogalmazza, hanem számos főhatóságnak, különösen az állati termékek feldolgozásánál nagyon fontos szerepe volt a - hogy úgy mondjam - gyártás közbeni ellenőrzésnek is.

A szabad piacra jutás egy másik nagyon fontos kérdést vet fel, azt, hogy ez feltételez egy nagyon hatékonyan, részleteiben nagyon szabályozott fogyasztóvédelmi ellenőrzési rendszert; nemcsak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget és a hozzá tartozó megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségeket, hanem egy országosan kiépült, pontosan a mindennapokban működő, minden élelmiszert könnyen elérő fogyasztóvédelmi rendszernek kell működni, amelyet nyugodtan kijelenthetjük, Magyarország még ezen néhány év alatt nem tudott olyan hatékonyságra emelni, mint a nyugat-európai államokban a több évtizedes vagy esetleg száz évnél is nagyobb múlt.

Tehát ezt is figyelembe kell venni, és az egészséges élelmiszerek piacon való megjelenése függvénye annak. Tehát hiába hozunk esetleg olyan szankciókat, hogy utána megbüntetjük, ha valaki rossz élelmiszert hoz be, úgy gondolom, nem éri meg a magyar lakosságnak az, ha csak kismértékben is lehetőséget teremtünk arra, hogy olyan élelmiszerek kerüljenek a magyar piacra, akár külföldről is, melyek a magyar fogyasztókat veszélyeztetik.

Gondot jelent a felügyeletben a minisztériumok megosztott felelősségrendszere, hiszen ez nehézzé teszi, hogy egy okos stratégia működjön a magyar élelmiszerek patronálására, a magyar élelmiszerek piacra jutására. Most már egy kettős filozófiával kell a magyar élelmiszer-termelőknek gondolkodniuk, hogy azok az élelmiszerek, amelyeket ide, kis hazánkba gyártanak, lehetőleg az egész Európai Unió minden pontján megfelelőek legyenek.

Úgy gondolom, hogy a kettős rendszer fenntartására természetesen van indok, de ezt az adminisztrációt is, amelyet megtartunk az élelmiszer-termelők felé - a bejelentési kötelezettség és a gyártmánylap üzemben tartásával vagy fenntartásával -, ezt is ismét át kell gondolni.

Mindezek figyelembevételével tartózkodtunk a bizottsági vitában, ezért nem javasoltuk, hogy ilyen formában a parlament elé kerüljön ez a törvény.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)