Felszólalás adatai

KIS PÉTER, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ember a környezetével az élelmiszer elfogyasztásával kerül legközvetlenebbül kapcsolatba. Szent-Györgyi Albert ezt az alábbiak szerint fogalmazza meg: a levegő tisztasága, nedvességtartalma és hőmérséklete, a zaj és az izgalom, a fizikai munka mennyisége mind fontosak, de a környezetünkkel való kapcsolatban az egyik legalapvetőbb tényező az étel, mivel környezetünk az ételek formájában hatol be szervezetünkbe legközvetlenebbül.

Az Országgyűlés elé terjesztett T/4928. számú törvényjavaslat az élelmiszerekről az őszi ülésszak egyik kiemelkedő fontosságú és jelentőségű törvénye. Az élelmiszer-fogyasztás napi létszükséglet, ugyanakkor minden alkalommal kockázatot jelent. A WHO felmérése alapján az élelmiszer eredetű megbetegedések a leggyakoribb megbetegedések, a második leggyakoribb halálok, évente 3 millió a halálesetek száma, a fejlett országokban is eléri a lakosság 10 százalékát.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény döntően további jogharmonizációs célokat szolgál, de egyes paragrafusai jelentős változásokat irányoznak elő. Az 1995. évi XC. törvény, majd a 2001. évi módosítása is már jelentős részben az európai uniós jogharmonizációt szolgálta, így a felkészülésünk a csatlakozásra ezen a téren igen előrehaladott.

(14.20)

A törvényjavaslat rendelkezései elsősorban az élelmiszer-biztonságot és -minőséget, valamint a fogyasztóvédelmet kívánják erősíteni. Ennek érdekében a javaslat - igaz, egyszerűsített formában - az őstermelőkre is kiterjeszti a gyártmánylapkészítés kötelezettségét, és ezt a miniszter úr is említette az expozéjában.

A törvénytervezet 11 új fogalmat emel be a fogalmi meghatározások közé. A hús, tej és tojás kivételével a vállalkozás megindítását nem köti működési engedélyhez, csak bejelentési kötelezettséget ír elő. A bejelentési kötelezettség viszont a törvény hatálybalépését követően kiterjed az őstermelőkre is. Szigorodik az ellenőrzés, nő a minőségvédelmi bírság mértéke.

Tisztelt Parlament! Az új törvény kerettörvényként történő megalkotását elsősorban az európai uniós csatlakozás előkészítése tette szükségessé, tekintettel arra, hogy ezt követően a Közösség részben rendeleti szintű szabályozását kell alkalmazni. Ennek következménye, hogy a kérdés sok további szabályozást igényel miniszteri, illetve együttes miniszteri rendelet módosításával és kiadásával. A törvénytervezet közel 20 ilyet irányoz elő.

A mezőgazdasági bizottságban a törvénytervezet vitája kapcsán megfogalmazódott: tekintettel a törvény hatálybalépésének időpontjára, megfelelő időben, még ebben az évben megtörténhet a korábban említett miniszteri rendeletek kiadása. Így válik lehetővé, hogy az érintettek időben tájékozódjanak és felkészüljenek. Hasonlóképpen fontosnak tartották a vitában hozzászólók az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok megtartásának szigorú ellenőrzését és a fogyasztók megfelelő tájékoztatását is. Elhangzott továbbá, hogy a törvény és a felhatalmazása alapján készülő rendeletek világos, áttekinthető, az Európai Unió rendszeréhez igazodó élelmiszerjogi rendszert teremtenek.

A bizottsági tárgyalás során feltett kérdéseknek, a rájuk adott válaszoknak, valamint az elhangzott véleményeknek sikerült tisztázni fogalmakat, illetve a törvénytervezet egyes részeinek értelmezését. Ezek mellett a törvényjavaslatra vonatkozó jobbító szándékú módosítási igények is megfogalmazódtak.

Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság az élelmiszerekről szóló T/4928. számú törvényjavaslatot egyhangú szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)