Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok közül az 1., az 5., a 6. és a 7. javaslatokhoz szeretnék hozzászólni.

Először az 1. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. A törvényjavaslat iratbetekintéssel foglalkozó 4. § (2) bekezdésének módosítását javaslom, miszerint: “az MVH korlátozhatja az iratbetekintést az iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínű, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná.ö Mint már az általános vitában is említettem, egy ilyen általános, nem konkrét megfogalmazás alapján bárki iratbetekintése bármikor korlátozható. A módosítással azt kívánjuk elérni, hogy az MVH a betekintést jogtalanul ne korlátozhassa, az érintett pedig értesüljön az őt érintő intézkedésről. A “valószínű, hogyö kifejezés túlságosan szubjektívvé teszi ezt a bekezdést, ezért ezt célszerű lenne elhagyni. Ugyanez a bekezdés kiegészülne a következő mondattal: “Az MVH a korlátozási szándékáról az érintettet írásban értesíti.ö

Ezek után az 5. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, amely a törvényjavaslat 12. § (5) bekezdése módosítását célozza. Ez a bekezdés így szól: “A kérelmet el kell utasítani, ha az ügyfél a támogatás igénybevételével kapcsolatos ellenőrzést akadályozza.ö Elképzelhető, hogy az ügyfél önhibáján kívül kerül ilyen helyzetbe. Hogy ekkor ne érhesse hátrányos megkülönböztetés, a módosító javaslat a szándékos akadályozás esetére szűkíti a kötelező elutasítást. A mezőgazdasági bizottsági ülésen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő főosztályvezető-helyettes úr arra hivatkozva nem ért egyet a módosítással, hogy: “Az EU eljárásrendjében az egyik legfontosabb elem az objektivitás. Tehát azzal, hogy beemelünk egy ilyen szándékos, azaz az ügyintézőtől, az MVH-tól függő, szubjektív elemet, azt az elvet borítjuk fel, amit egyébként a támogatások kifizetésével összefüggésben az EU megkövetel a részünkről.ö Ilyen elven annak a megítélése is szubjektív, hogy valaki egyáltalán akadályozza-e az ellenőrzést vagy sem. Szerintem objektivitásra hivatkozva senkit sem érhet méltánytalanul hátrányos megkülönböztetés. Érdekes módon az 1. számú módosító javaslat szerint elhagyni kívánt “valószínű, hogyö kifejezést nem tartják szubjektívnek.

A 6. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 20. §-ának (1) és (3) bekezdését érinti. Az (1) bekezdésben ez áll: “A helyszíni ellenőrzéseket az MVH az ügyfél előzetes értesítése nélkül kezdi meg. Ha az ellenőrzés eredményes lefolytatásához az ügyfél vagy más személy jelenléte szükséges, az MVH legfeljebb 48 órával az ellenőrzés megkezdése előtt az érintettet értesíti. Az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik.ö

A javaslat szerint a helyszíni ellenőrzéseket az ügyfél előzetes értesítése után kezdi meg az MVH. Amikor a bűnözők irányában nagyfokú toleranciát tapasztalunk, érthetetlen, hogy ebben az esetben a remélhetőleg többségben lévő, becsületes ügyfelekkel nem vagyunk annyira toleránsak, hogy előzetes értesítést garantáljunk nekik az ellenőrzés tényéről. Az ügyfélnek legyen joga megtudni, mikor kíván a hivatal helyszíni ellenőrzést tartani. Ne legyen ennek a bekezdésnek az az üzenete, hogy bárkire bármikor rábizonyítható, hogy csal. Ez nálunk különösen rossz emléket idéz. Az ellenőrzésre kijelölt ügyfeleknek legyen némi idejük arra, hogy a váratlan ellenőrzéssel járó stresszt elkerülhessék. Ezzel kapcsolatban egy sajtószemlézett helsinki napilap elgondolkodtató hírt közöl, idézem: “Az EU egyik mezőgazdasági ellenőre egy finn gazdával annak művelhető földterületéről folytatott vitát, amely közben a gazda az uniós ellenőrt megverte, majd légpuskával fejbe lőtte. Másnap a finn gazda önkezével vetett véget életének.ö

A bekezdés második mondatát érintő módosítás stilisztikai jellegű, tulajdonképpen egy szórendcsere, amellyel a módosított első mondathoz jobban illeszkedik. Az “érintettet értesítiö helyett “értesíti az érintettetö - a hangsúlyos helyről hangsúlytalan helyre kerül az “értesítiö szó, hiszen az értesítés tényét már az első mondat garantálja.

(15.50)

A (3) bekezdés így szól: “Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, két hatósági tanú jelenlétében erről jegyzőkönyv készül, és a két hatósági tanú jelenlétében az ellenőrzés megkezdhető.ö A módosító javaslatban a két hatósági tanú helyett két szakértő jelenlétében kezdhető meg a helyszíni ellenőrzés, mivel annak eredményes lefolytatásához mindenképpen szakértő jelenlétére van szükség. A hatósági tanú nem biztos, hogy elég felkészült egy szakmai kérdés megítéléséhez.

Végül a 7. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, amely a törvényjavaslat 36. §-ának (1) bekezdését módosítja. Ebben a bekezdésben ez áll. “Az MVH eljárásaihoz a regisztrációs számmal rendelkező ügyfelek részére a MEPAR egyedi blokktérképet fizikai blokkonként egy példányban díjmentesen kell biztosítani. A más célú felhasználás díjtételeit a miniszter rendeletben állapítja meg. Azt a kérelmezőt, aki az általa igényelt egyedi blokktérképekből több mint két darabot vagy több mint 10 százalékot nem használt fel kérelmezéskor, a fel nem használt egyedi blokktérképek díjának utólagos megfizetésére kötelezi az MVH.ö

Nézzünk egy konkrét példát! Az ügyfél 50 darab blokktérképet igényel, s ebből hármat nem használ fel. 10 százalék ebben az esetben öt darab, viszont a három több, mint a kettő, így a kérelmező a három fel nem használt blokktérkép díjának utólagos megfizetésére kötelezhető, mivel a “vagyö szóval összekapcsolt két feltétel közül az első teljesül. Vegyünk egy másik példát! Az ügyfél tíz darab blokktérképet igényel, s ebből kettőt nem használ fel. A 10 százalék ebben az esetben egy darab, a kettő több, mint az egy, így a kérelmező a két fel nem használt blokktérkép díjának utólagos megfizetésére kötelezhető, mivel a “vagyö szóval összekapcsolt két feltétel közül a második teljesül. Látszik tehát, hogy a százaléktól függetlenül kettőnél több föl nem használt blokktérkép után díjat kell fizetni. A százaléknak oly szigorító szerepe van, hogy a 10-19 blokktérkép esetén már két fel nem használt után, az 1-9 blokktérkép esetén már egy fel nem használt blokktérkép után is fizetni kell. Valóban ez volt a szándék?

A módosító javaslat elhagyná a több mint 10 százalékos kritériumot. A mezőgazdasági bizottság ülésén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő főosztályvezető-helyettes úr a következőképpen érvelt, idézem: “A másik dolog, hogy miért nem fogadjuk el ezt a módosítást, az a kormányzati álláspont, hogy szerintünk így sokkal szigorúbb. Tehát a jelenlegi felmérések szerint úgy néz ki, hogy nem egy-kettő fizikai blokkot igazoló térkép lesz kikérve, hanem jóval több. Jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy kettőnél több olyan térkép is ki lesz kérve, amelyre egyébként nincs szüksége az ügyfélnek.

Önöknek nem kell elmondani, hogy mennyire széttagolt a mostani magyar birtokszerkezet, mennyire sok területen dolgoznak a gazdák. Előfordult olyan eset, hogy a gazdáknak több száz fizikai blokktérképet kellett kikérniük. Ebben az esetben ez a két térkép - mondjuk így - hibahatár szerint indokolatlan lenne, mint ahogy mi meghatároztuk, a 10 százaléka.ö Eddig az idézet.

Az előbbi példák is mutatják, több száz blokktérkép esetén is a kettes határ érvényesül, hiába van százalékosan is meghatározva. Az is látszik, hogy a százalékot is tartalmazó feltétel tágabb, vagyis szigorúbb, ezért annak elhagyása nemhogy nem szigorítaná, éppen ellenkezőleg, enyhítené a feltételt.

Ezért kérdezem: valóban ez volt a szándék? Az elmondottak alapján úgy tűnik, nem. Valószínűleg a “vagyö helyett “ésö-t kellett volna írni szándék szerint a feltételbe. Ekkor ugyanis a fizetési kötelezettség csak mindkét feltétel teljesülése esetén állna fenn. Azonban ezzel a feltételezett szándékkal sem értek egyet. Ha bemegyek a postára, és veszek tévedésből száz buborékos borítékot száz sima helyett, nem fogja senki megtéríteni a veszteségemet, mondjuk, abban az esetben, ha jövedelmem bizonyos százalékát nem haladja meg a fölöslegesen vásárolt borítékok értéke, és ez így van jól. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Mint bizottsági ülésen is elmondtam, a törvényjavaslat ezen bekezdése az eredeti formájában számomra elfogadhatatlan.

Köszönöm, elnök úr. (Vincze László tapsol.)