Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint nagyon fontos törvénymódosító javaslat fekszik előttünk. Hiszen a fiatalok azon csoportja helyzetének jogi szabályozásával foglalkozik, akik iskoláikat befejezve, fegyveres katonai szolgálatot nem vállalnak, honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálattal teljesítik.

Ez a szolgálati forma 1989 óta alkotmányos lehetőség, amelyről nyolc éven keresztül alacsony szintű jogszabályok rendelkeztek; majd 1997 óta törvény szabályozza a polgári szolgálat vállalásának lehetőségeit és körülményeit. A törvény hatálybalépése új fejezetet nyitott mind a polgári szolgálatot teljesítők, mind a polgári szolgálat engedélyezésével és a teljesítéssel összefüggő feladatokat ellátó hatóságok viszonylatában. A Magyar Demokrata Fórum nem azonosul véleményükkel, de megérti azokat a fiatalokat, akik a törvény életbelépése óta növekvő számban választják a szolgálati kötelezettségnek ezt a módját.

A törvény kihirdetését megelőzően évi átlagban 800-900 fő vállalta a polgári szolgálatot, számuk azóta négyszeresére növekedett. A polgári szolgálatra behívottak - együtt a polgári védelemmel - sikeresen vették fel a küzdelmet az elmúlt fél év két nagy árvízi veszélyével, járhatóvá tették az utakat a februári nagy havazások idején, és a Zala megyei gázkitörést követő kiürítési és vagyonmentési munkákban is segítettek.

(11.10)

A törvény vitája során 1997-ben a képviselők mind az akkori kormánypárti, mind az ellenzéki oldalról hangsúlyozták, hogy a fegyveres szolgálatnak és a polgári szolgálatnak hasonlónak kell lennie, mert nem lehet a polgári szolgálat sem kedvezőbb, sem büntető jellegű. A tapasztalatok ezt bizonyítják is, hiszen a növekvő létszám ellenére a magyarországi arányok elmaradnak a nyugat-európai átlagtól.

A Magyar Demokrata Fórum elismeréssel nyugtázza, hogy a szakminisztériumban folyamatosan elemezték és értékelték a törvény hatálybalépése óta eltelt két év tapasztalatait, amelyek a szolgálatot teljesítők és a gyakorlati végrehajtók oldaláról jelentkeztek, és arra irányultak, hogy elősegítsék a jogalkalmazók munkáját. A Magyar Demokrata Fórum nevében támogatom, hogy a jelen törvénymódosító javaslat bővíteni kívánja azokat a jogi eszközöket, amelyek ténylegesen biztosítják a hasznos munkavégzéssel megvalósuló polgári szolgálat teljesítését. A törvény hatékonyabb érvényesülése érdekében egyrészt kiegészítik a foglalkoztatók körét például a közhasznú szervezetekkel, másrészt - és ez nagyon lényeges - csak olyan alapítványok és közalapítványok, társadalmi szervezetek lehetnek foglalkoztatók, amelyek tevékenységéhez a fenntartó normatív állami hozzájárulást kap. Harmadrészt kedvező lehetőség, hogy a szolgálat egyháznál, egyházi intézménynél is teljesíthető.

Természetesen változatlanul teljesíthető a polgári szolgálat a központi, a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, valamint társadalombiztosítási költségvetési szerveknél, ahol esetenkénti létszámgondok átmeneti megoldásához hathatós segítséget nyújt a szolgálatot vállaló fiatalok munkája.

Új elem, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket foglalkoztató szervezetek pontos meghatározásával párhuzamosan bővíti a módosító javaslat a tevékenységi köröket is két általunk is messzemenően támogatott területtel, az informatikával és a katasztrófavédelemmel. A szolgálatot teljesítő fiatal érdeke, hogy az iskolából kikerülve az ott tanultakat a gyakorlatban is elsajátítsa, ismereteit készségszintre fejlessze. Az informatika az a terület, ahol az előbbi megállapítás maradéktalanul igaz. Ugyanakkor a szervezetnek is érdeke, hogy e téren jól képzett munkatársa legyen, ha csak a szolgálat időtartamára is.

A Magyar Demokrata Fórum képviselője már 1997-ben az általános vita során kezdeményezte: lehetőséget kell biztosítani arra, hogy katasztrófavédelmi tevékenység ellátásával is teljesíteni lehessen a polgári szolgálatot. A kormány akkor ezt elvetette azzal, hogy a polgári védelem rendvédelmi szerv, a köztudatban élő kifejezéssel fegyveres testület, ahol a parancs az parancs. Akkor mi azzal érveltünk, hogy a fegyver nélküli szolgálat is a haza szolgálata, védelme. A szolgálat pedig megkövetelhető, szabályozható rendben történhet.

A mai kormány a Ház asztalán fekvő katasztrófavédelmi törvényben a polgári védelem és tűzoltóság országos parancsnokságait az ilyen tevékenységeket jobban összehangoló katasztrófavédelmi főigazgatósággá szervezi át. Az ilyen szervezetek működésében nem a katonai tevékenység a meghatározó, hanem olyan tevékenységek, amelyekben sem fegyverre, sem egyenruhára nincsen szükség. Így az irodai munkában a tervezés, a szervezés, az irányítás, a gyakorlati munkában a gátépítés, az utak megtisztítása, figyelőszolgálat, a lakosság élelemmel, ruhával, átmeneti szállással, sátrakkal, takarókkal való ellátása a meghatározó.

Az eddig elmondottak rendszerébe illeszkedik, hogy a módosító javaslat pontosan meghatározza a polgári szolgálat időtartamát, amely a sor- és tartalékos katonai szolgálati idő, valamint a katasztrófaelhárítás érdekében letölthető tartalékos szolgálati idő együttes időtartama. Tekintettel arra, hogy bizonyos közérdekű, élet- és vagyonvédelmi tevékenységek semmiképpen nem tekinthetők fegyveres szolgálatnak, a törvényjavaslat megszünteti a polgári szolgálatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásának követelményeit az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál, továbbá a katasztrófavédelmi feladatok ellátása esetében is.

A polgári szolgálatos személy végzettségének, valamint a foglalkoztatók munkaköri igényének jobb figyelembevétele érdekében került a törvényjavaslatba, hogy a polgári szolgálat engedélyezésétől számított korábbi egy év helyett most 18 hónap áll majd rendelkezésre a szolgálat megkezdéséig. Jelentős eredménynek tartom, hogy a törvény módosításával megoldódik a polgári szolgálatos személy egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálata, amelynek elvégzésére a jövőben az Országos Orvosszakértői Intézet lesz jogosult.

A polgári szolgálat akkor tekinthető eredményesnek, ha az valóban tényleges munkavégzéssel valósul meg, ezért fontos, hogy pontosításra kerülnek a szolgálat félbeszakítására vonatkozó szabályok. A polgári szolgálat egészségügyi okból történő félbeszakítására 30 napnál hosszabb betegség esetén kerülhet sor. Lehetőség nyílik továbbá a félbeszakításra akkor is, ha akár a polgári szolgálatot teljesítő részéről, akár a foglalkoztató oldaláról felmerült okból 30 napot meghaladóan nem kerül sor munkavégzésre.

A törvényjavaslat időszerűségét indokolja, hogy jogi megoldásokkal rendezi a polgári szolgálatot teljesítők létszámnövekedéséből fakadó gyakorlati problémákat. Például ilyen problémát orvosol a polgári szolgálatot teljesítőt megillető juttatásokra vonatkozó szabályok pontosítása. Eszerint a foglalkoztató ezentúl naponta kétszeri díjtalan étkezést és egy étkezésnek megfelelő költségtérítést köteles biztosítani. Ha erre a foglalkoztató intézménynél nincs mód, akkor kerülhet sor a háromszori étkezési költség pénzbeni megtérítésére.

Változnak a polgári szolgálatos elhelyezésére vonatkozó szabályok is. A jövőben elsősorban olyan foglalkoztatót kell kijelölni, amelyik a polgári szolgálatos lakhelyén, tartózkodási helyén van. Ilyen foglalkoztató hiányában sor kerülhet távolabb levő foglalkoztató kijelölésére, viszont a díjtalan elhelyezést köteles majd biztosítani. A polgári szolgálatot teljesítők munkaerkölcsének erősítését célozza egyrészt a szolgálat félbeszakítására vonatkozó szabályok kiegészítése, de ezzel párhuzamosan szükséges a fegyelmi eljárás eredményessége, másrészt a kötelezettségszegés oka szükségessé teheti, hogy az eljárás befejezésig a polgári szolgálatos ne teljesítse szolgálatát az adott foglalkoztatóknál. Ennek érdekében ezért a foglalkoztató szervezet a munkaügyi központ egyetértésével felfüggesztheti a polgári szolgálat teljesítését. A felfüggesztés időtartama nem számít a szolgálat időtartamába akkor, ha jogerős fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A polgári szolgálattal kapcsolatos hatósági feladatokkal összefüggésben az MDF részéről végül fontosnak tartom kiemelni, hogy a polgári szolgálatot teljesítő személyek foglalkoztatóinak nyilvántartásba vétele a törvényjavaslat szerint a Szociális és Családügyi Minisztérium elsőfokú hatósági jogköréből átkerül a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz. Ezáltal a minisztérium a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő kormányhatározatokban megfogalmazott céloknak megfelelően mentesül olyan elsőfokú hatósági feladatoktól, amelyeket egyébként a foglalkoztatókkal közvetlenebb kapcsolatban álló munkaügyi központoknál indokolt ellátni.

A törvény módosításai várhatóan elősegítik azt, hogy a polgári szolgálatot teljesítők növekvő aránya és az őket foglalkoztató intézmények növekvő száma mellett a szolgálatok teljesítése jobb körülmények között, egyértelműbb szabályok mellett valósuljon meg.

Összegezve: a Magyar Demokrata Fórum a törvényjavaslatot támogatja, az apróbb módosításokat időben beterjesztjük. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)