Felszólalás adatai

ECSŐDI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1997. április 25-én lépett életbe a polgári szolgálatról szóló XXI. törvény. A polgári szolgálat törvényi szabályozásáról szóló előterjesztés akkori általános vitája során a parlamenti frakciók egyhangúlag támogatták az új jogintézmény bevezetését, és alig volt vita a részletek tekintetében. Ez annak volt köszönhető, hogy a törvényjavaslat készítői figyelembe vették az 1989 óta eltelt időszak tapasztalatait, valamint a nemzetközi normákat, így például az Európa Parlamentnek az 1989-ben e tárgyban hozott határozatát, valamint az Európa Tanács miniszteri bizottságának a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadókra vonatkozó, 1987-ben hozott ajánlását.

Az akkori honvédelmi bizottság több fordulóban tárgyalta a tervezetet úgy, hogy a civil szervezeteket is bevonta az előkészítésbe. Ma is minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy akkor egy korszerű, az európai normákkal összhangban álló szabályozás született, amely Mécs Imre, az akkori honvédelmi bizottsági elnök úr véleménye szerint pozitív módon befolyásolhatja a Magyar Köztársaság európai csatlakozási lehetőségeit.

Ennél azonban fontosabb volt, hogy a törvény elfogadásával a honvédelmi kötelezettségnek mint alkotmányos kötelezettségnek valamennyi szolgálati formájáról törvény rendelkezett, felváltva az azt szabályozó 75/1984-es minisztertanácsi rendeletet, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 6/1990-es rendelkezéseit.

Szeretném megjegyezni, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból nem vállalók számára 1989 óta biztosítja a honvédelmi kötelezettségüknek fegyver nélküli katonai szolgálattal, polgári szolgálattal való teljesítését.

A törvény elfogadása óta eltelt közel két év tapasztalatai is azt mutatják, hogy a törvény alapját képező alapelvek kiállták az idő próbáját, és az arra épülő részletes szabályok biztosították az intézmény megfelelő működését. Az aggodalmak ellenére bebizonyosodott, hogy a polgári szolgálat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének megfelelő formája azok számára, akik a katonai szolgálat teljesítését katonai, illetve lelkiismeretei okokból nem vállalják.

Ugyanakkor természetes az, hogy a tapasztalatok alapján bizonyos részletek egy idő után pontosításra szorulnak. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kilenc területen javasolja a törvény módosítását. Ezen területeket az indoklás tartalmazza. Ezek közé tartozik többek között a polgári szolgálatot foglalkoztató szervezetek köre, a polgári szolgálat teljesítése során ellátandó tevékenységek, a foglalkoztató szervezetek nyilvántartásba vétele, vagy a polgári szolgálatot teljesítő személyek juttatásai, a polgári szolgálat során lefolytatandó fegyelmi eljárás és egyebek.

A módosítások többsége kisebb mérvű pontosítást jelent, amelyek lehetővé teszik a jogviták elkerülését. Ezek közé tartozik például a polgári szolgálat időtartamának pontosítása. Ezen módosításokkal, illetve pontosításokkal az MSZP frakciója egyetért. Egyetértünk azzal, hogy a javaslat kizárja a nyereségérdekelt szervezeteket a polgári szolgálatot teljesítők foglalkoztatásából, valamint az olyan szervezeteket, amelyek tevékenysége nem egyeztethető össze azzal a lelkiismereti okkal, amely a polgári szolgálat teljesítését megalapozza.

A módosító javaslatok között azonban vannak lényegi, a törvény készítésekor a fent már említett Európa parlamenti és Európa tanácsi ajánlások alapján figyelembe vett alapelveket érintő szabályozások is. Ezek közé tartozik az az alapelv, amelynek értelmében a polgári szolgálat fegyver nélküli szolgálati forma, s ennek legfontosabb ismérve a civil jelleg. A polgári szolgálatra jogosult személy a honvédelmi kötelezettségét a katonaságtól független polgári szervezetnél, polgári irányítás alatt, polgári munkavégzéssel végzi. Ezen alapelvhez tartozik, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket nem lehet foglalkoztatni olyan szervezetnél, amelynél hivatásos személyek teljesítenek szolgálatot. Az ilyen jellegű szolgálat legyen civil, legyen távol a katonai szolgálattól.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a polgári szolgálatot teljesítő személyt foglakoztató szervezetek körét - az indoklás szerint megfelelve a gyakorlati alkalmazás során felmerült igényeknek - kibővíti a polgári védelem országos területi és helyi hivatásos szerveivel. E javaslattal a szocialista frakció nem ért egyet, mivel az sérti a fenti alapelvet, mivel a polgári védelmet Magyarországon hivatásos katonák irányítják.

Az igazi gond ez a javaslattal, és nem a fegyelem megkövetelése. Ez nem jelenti azt, hogy kizárnánk a polgári szolgálatot teljesítőket a katasztrófavédelem tevékenységéből. A polgári védelmen kívül számos olyan szervezet van még, amely katasztrófavédelemmel foglalkozik, és ahol a szolgálat teljesítése nem sérti a fenti alapelvet. Ilyen például a vízügy, de idetartozik a törvényben szereplő tűzoltóság is.

Hasznosnak tartottuk volna, ha a törvény hangsúlyosabban foglalkozik a szolgálat végrehajtása ellenőrzésének kérdésével, a törvényt megsértők felelősségével, beleértve a polgári szolgálatot teljesítőket alkalmazó szervezeteket, intézményeket is.

Számos információt lehet arról hallani, hogy a polgári szolgálatot teljesítők egy része munkaidejének jelentős részét saját vállalkozásának működtetésére fordítja. Ez nyilvánvalóan csak a munkahelyi vezetők tudtával, hallgatólagos jóváhagyásával lehetséges. Ezért szükségesnek tartjuk a visszaélések kizárására irányuló további szigorítást. Ezek megakadályozására nem tesz kísérletet a törvényjavaslat.

(10.40)

Ugyanakkor a javaslat pontosítja az 5. és a 39. §-ban a tanulmányi szolgálat halasztására vonatkozó szabályokat. Az indoklás szerint ennek eredményeként egyértelművé válik, hogy a szolgálathalasztás engedélyezésére tanulmányi okból csak nappali tagozatos képzésben való részvétel esetén kerülhet sor. Azt gondolom, hogy ez a javaslat figyelmen kívül hagyja a felsőoktatás képzési rendszerének átalakulását. Ma nagyon sok, több tízezer fiatal közvetlenül az érettségi megszerzése után különböző okokból nem nappali, hanem levelező vagy távoktatás formájában szerez diplomát, s közben a költségtérítéses oktatás forrását maga teremti meg. Azt gondolom, méltányos volna velük szemben, ha a törvény számukra is biztosítaná a halasztás lehetőségét, ha már az ingyenes diplomához jutást nem.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt a fenti megjegyzésekkel együtt egyetért a törvényjavaslattal, de csak azok figyelembevételével tudja azt elfogadni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)