Felszólalás adatai

DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetés nem egy országos főkönyvelési produkció, hanem egy program megvalósításának pénzügyi kerete. Az egészségügy szempontjából két nagy érdeme van ennek a költségvetésnek: évek óta halogatott programokat valósít meg, és mer priorálni. Bátor és tisztességes költségvetés ez, mert elvtelen, rövid távú előnyvásárlás helyett hozzákezd olyan problémák megoldásához, amelyeket több kormány több cikluson át a szőnyeg alá sepert. Ez a költségvetés az átalakulást üzeni, célja egy igazságosabb, biztonságosabb és korszerűbb egészségügyi ellátórendszer kialakítása.

Persze, tudjuk azt, hogy a priorálás mindig azt jelenti, hogy a priorált területeknek több jut, míg mások hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Ennek megfelelően nyilvánvaló dolog, hogy aki akarja, megtalálja azt, amit ez a költségvetés diszpreferál, és ezt talán sérelmesnek is érzi. A legfontosabb célok azonban csak úgy valósíthatók meg, ha az általános osztogatás helyett a valódi problémákra fogunk fókuszálni. Azt is tudjuk, hogy akinek száz prioritása van, annak valójában egyetlenegy prioritása sincsen, aki mindenkinek ígér, az valójában senkinek sem ad, és akinek nincs prioritása, annak programja sincs, és az csak sodródik.

Mik ezek a prioritások a programjainkban? A sürgősségi ellátás, a nemzeti rákellenes program, az altatógépek, lélegeztetőgépek és monitorok biztosítása a biztonságos ellátásért, a 25 milliárdos hitelprogram a fejlesztések felgyorsításáért és az uniós források jobb, hatékony kihasználása.

Ami a legfontosabb: ez a költségvetés egy programot valósít meg, és ez a program maga az átalakítás programja. Évek óta először nem a kiadási oldalon kérjük számon a bevétel hiányosságait, hanem együtt kezeljük a kiadási és a bevételi oldalt. Évtizedek óta ez az első kormány, amely érdemeiben, szerkezeteiben is hozzá mer nyúlni az egészségügy bevételi oldalához és annak legfontosabb kérdéseihez.

Az E-alap vonatkozásában a magam részéről fontosnak, de nem reformértékűnek tartom, hogy a 2002. évi bázis 1111 milliárd forintnyi kiadási oldalához képest 38,2 százalékos növekedéssel ez a költségvetés 1536 milliárd kiadási oldalt ígér, hanem az igazi változást az jelenti, hogy az idei évben a tervezett 340 milliárdos hiány mintegy egytizedére csökken, 32 milliárd forintra.

Korszerű, igazságos társadalombiztosítást akarunk. A bevételi oldal két fő üzenetet hordoz. Az egyik: valódi tartalommal kell megtölteni a szolidaritás fogalmát, ezzel el kell érni, hogy érvényesüljön, hogy mindenki képességei szerint járul hozzá a közös kiadásokhoz, nem pedig potyautasként akar bliccelni.

A másik: aki nem képes fizetni, az helyett viszont helytáll az állam, tervezeteink szerint több mint 300 milliárd forint értékben. Ezzel a leginkább rászorultak számára nem válik vitathatóvá a jogosultság, nem könyöradomány számukra az ellátás, hanem egyenrangú, járulékfizetéssel megalapozott biztosítottakká válnak.

A második kulcselem a biztonság. Ezt szolgálja a sürgősségi ellátás, a mentők korszerűsítése. A mentőgépjárművek beszerzése területén 2006-ban újabb 35 rohamkocsi- és 85 mentőgépkocsi-megrendelés történik. A mentőállomások építésének és felújításának folyamata folytatódik, így 18 új mentőállomás létesítését és három mentőállomás felújítását tervezzük. A légimentés fejlesztésére szolgáltatásvásárlási pályázatot írtunk ki, amely a jövő évben megkezdi megvalósulását. Nyilvános pályázatokat írtunk ki a sürgősségi ellátási rendszer fejlesztésére, mely terveink szerint már a jövő év első öt hónapjában meg is valósul a gyakorlatban. Az Országos Mentőszolgálat hívásfogadó központjának cseréjére már az idén költségvetési átcsoportosításokat terveztünk, a fedezetet megteremtettük, és a jövő évben ez is megvalósul. Az ellátás biztonságának fokozását jelenti az aneszteziológiai és az intenzív terápiás ellátás fejlesztése, új, korszerű altatógépek, lélegeztetőgépek és monitorok beszerzése tartós bérleti konstrukcióban, amihez még az intézmények teljes körű szervizelést is kapnak, ennek összértéke mintegy 11,5 milliárd forint.

A harmadik fő cél a hatékonyság. Ez magyarázza az E-alap új kiadási szerkezetét.

(10.50)

Ennek része az, hogy a pénz a beteget kövesse, és ennek alapján megteremtjük az egységes és összevont szakellátási kasszát. Ettől a teljesítménynövekedés kényszere megszűnik, és a hatékonyabb szinten történő ellátás terjedését várjuk.

Az érdekeltségi rendszer kialakításával évek óta először van esély arra, hogy a gyógyszerkassza nemcsak tervezett, hanem valóban tartható is lesz. Európai uniós tagként másként kell gondolkodnunk a költségvetésről. Sokszor szembesülünk azzal, hogy nehéz a mindennapok szintjén elfogadni, hogy az európai uniós tagság nemcsak az utazás és a bevásárlás megkönnyítését jelenti, de átfogó szemléletváltozást is igényel. Így van ez a költségvetésnél is. Le kell számolnunk azzal az elavult szemlélettel, amely szerint a forrást csak a Magyar Köztársaság költségvetésében lévő sorok és az azok végén lévő számok jelentik.

Nem, meg kell szoknunk, hogy a források háromfélék: a költségvetés fejezeteiben lévő előirányzatok, az EU-s programok és azok hazai fedezete, valamint egyéb, költségvetési garanciában folytatott beruházások és hitelgaranciák. Ennek megfelelően arra a kérdésre, hogy mennyit költ a magyar állam az egészségügyre, és főleg mennyi pénzt fordítunk 2006-ban az egészségügyre, csak részleges választ ad ez a költségvetés. Ennek megfelelően például azt a 11,5 milliárd forintot, amit az altatógépek, lélegeztetőgépek és monitorok beszerzésére költünk, hiába keressük ezen költségvetési sorokban.

A 25 milliárd forintos hitelprogram, amelyet az önkormányzatok használhatnak fel egészségügyi fejlesztésekre, szintén nem a tárca vagy az E-alap soraiban keresendő. A címzett támogatás keretében 13 egészségügyi intézmény részesedik 10,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrásban - szintén nem az E-alap, vagy az egészségügyi tárca költségvetésében található. Ugyanakkor például az NFT I. keretén belül már 2006-ban kifizetésre kerülhet az a 13 milliárd forintos fejlesztés, amely a hátrányos helyzetű területek óriási lehetőségeit jeleníti meg. Ehhez csatlakozik még az úgynevezett norvég projekt is, ahol 2,5 milliárd forint keretében lehetőség van arra, hogy a jelenlegi, korszerűtlen szűrőhálózatainkat fejlesszük.

Összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy ez nem egy választási költségvetés, mert az egészségügyben ciklusokon átívelő programokban kell gondolkodni. Tisztességes költségvetés, mert betartható, és az előrelépést jelentő programokat támogatja; és bátor költségvetés, mert reformokat megalapozó. Ez a költségvetés csak összefüggéseiben, azaz a száz lépés programba ágyazva és egyéb kiegészítő forrásokkal együtt értelmezhető. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)