Felszólalás adatai

Két részre bontanám. Az egyik az, ami a kormány és az Európai Unió között történik ebben az ügyben, ez az egyik dolog, ott más szempontok szerint érdemes megvizsgálni, míg a gazdák felé, a gazdákra gyakorolt hatása pedig egy másik szempont. Ami az Uniót illeti, ugye, ez kiválóan mutatja, hogy az élelmiszer-önrendelkezésünktől milyen messze vagyunk, hiszen egy, a kormány számára és a tagállami büdzsénk, a magyar büdzsé számára egy kedvező döntést akart hozni a kormány akkor, amikor ki akarja fehéríteni ezt az ágazatot, és ezt is mint eszközt erre fel akarja használni, és lám, a Bizottság még ezt sem engedi, egyszerűen érzéketlenségből vagy más miatt. De nem egészen lehet pontosan érteni azt sem, hogy a Fidesznek mi a jogalkotási gyakorlata, amikor tudja, hogy ha egy adózást érintő, nevezetesen áfát érintő törvényt módosítani akar, akkor azt Brüsszellel egyeztetni kell. Most ősszel elfogadtunk egy olyan törvényt, ami az áfát illeti, és Brüsszellel nem volt egyeztetve, és lám, itt az eredménye. Tehát azt gondolom, ezt a tanulságot, mindkét tanulságot érdemes levonni. Tehát az egyik az önállóságunk elvesztése, amikor egy számunkra kedvező döntést hoz a kormány, és a tiszta, fehérgazdaság megteremtésére hozott törvényt sem engedi a brüsszeli Bizottság. Azt, hogy ez jó vagy sem, mindenki gondolja át, és döntse el maga.

(19.40)

Ami a gazdákat illeti, ugye igen, ahogy az előttem szólók már említették, hogy itt nem érdemes tárgyalni erről az áfacsökkentés nélkül, hiszen mindkét eszköz, a fordított áfa is - amit így most akkor nem fogunk tudni bevezetni - és az élelmiszerek vagy bizonyos fontos élelmiszerek áfájának a csökkentése, ez mind a kettő a feketegazdaság kifehérítését igényli. Ugyanakkor, ha a fordított áfa bevezetését javasolja vagy erőltetné a kormány, akkor az a gazdáknak semmiképpen nem jó. Igaz, hogy történt - legyünk tárgyilagosak - itt ősszel egy olyan módosítás, hogy a takarmányokat is hozzátette ehhez a fordított áfához, ez még augusztus-szeptemberben csak az élő és a félsertésre vonatkozott, és akkor ugye, miközben a gazdák anyagjellegű költségeinek a 25-30 százaléka az gyógyszerek, áram, szállítás, üzemanyag és egyéb, míg az anyagjellegű költségek 75 százaléka pedig a takarmány, és ha a takarmányon nem lett volna szándékozva a fordított áfa, akkor itt egy hatalmas összeget kellett volna a gazdáknak megelőlegezni a kormány számára. Így, hogy a fordított áfát is be akarta vezetni, ez csak az egyebekre vonatkozik.

A gazdák nevében vissza kell utasítanom azt a helyettes államtitkári nyilatkozatot, amely úgy sejteti azt, hogy ugyan, miért nem jó ez a gazdáknak, a sertéstenyésztők miért tiltakoznak a fordított áfa bevezetése és az ellen, hogy ők így az ő beszerzéseiket terhelő áfát meg kell hogy előlegezzék a kormánynak. Ez azt sejteti, mintha a gazdák többsége a feketegazdaságban akarna mozogni, és ezért tiltakozik ez ellen, ezt vissza kell utasítani a gazdák nevében, mert itt kizárólag arról van szó, hogy nem az egyébként is sanyargatott és nyomorúságos sertéstenyésztő gazdáktól kellene elvárni, hogy a kormánynak hitelezzenek a fordított áfa vonatkozásában.

Tehát Brüsszel a gazdáknak jót tett, de ezt el kell választanunk attól, hogy viszont a feketegazdaság kifehérítése irányában tett lépést így a kormány nem tudja megtenni. Ezért valóban, ahogy előttem is már elmondták, az élelmiszerek, az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése az egyetlen olyan módszer, eszköz, ami megmaradt a kormány kezében, és kérjük, hogy ezt alkalmazza is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)