Készült: 2024.09.20.01:05:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2012.02.21.), 94. felszólalás
Felszólaló Göndör István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:55


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több képviselőtársam használta azt a kifejezést, hogy ez egy jó kezdeményezés, alapos előkészítés és támogatható. Ez így igaz. De a nagy vita számomra reggel óta, ahogyan nyomon követem, azt sugallja, hogy egy jó kezdeményezés mellett milyen furcsa és abszurd politikai felhangok vannak.

Nem tudom, milyen sorrendben kezdjem, akár visszafelé indulok, amit Z. Kárpát Dániel képviselő úr mondott, hogy 2006-ban az akkor regnáló kormánynak nem volt erre gondja. Tisztelt Képviselő Úr! Nem volt gond! Akkor azok a devizaadósok - vagy egyszerűen mondjuk azt, hogy adósok - felvették a hitelt, és bízhattak egy növekvő gazdaságban stabil forintárfolyam, sőt erősödő forintárfolyam mellett, és hónapról hónapra még bezsebelték a nyereséget is a törlesztőrészletek csökkenésével. Tehát az az érdekes, hogy ön is használja más összefüggésben a forintárfolyam-ingadozást, de a mai napon arról mindenki hallgat, hogy a kormányváltás óta hogyan szabadult el a forintárfolyam, és hogyan emelkedett többszörös hatványra a devizaadósok problémája.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Amiről ön beszél, hogy belekényszerítették. Én szeretném, ha legalább egy olyan adóst tudna felmutatni, akinek mondjuk, nagy kést, baltát vagy bármit tartottak a fejéhez, hogy márpedig azonnal tessék felvenni hitelt. Ezzel nem mondom azt, és ebben egyetértek mindazokkal, akik azt mondták, különösen, azt hiszem, Román képviselő úr beszélt erről, hogy a pénzügyi kultúra hiánya megvolt és megvan a mai napig az országban, de azt gondolom, hogy ennek a válságnak, ami 2008 óta kibontakozott, van egy tanulsága, amit már a statisztikákban lehet látni, hogy miközben a reáljövedelem évről évre csökken, nő a gond a hitelek törlesztésében, de emellett a lakosság megtakarítása növekedett. Tehát nagyon sokan ébredtek rá arra, hogy igenis kell, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek. És akkor most visszatérek a legelejére.

Tisztelt Spaller Képviselő Úr! Az ön vezérszónoklatáról én idézőjelben csak annyit írtam, hogy a csodavárás, és nekem az a furcsa, hogy ön saját magának és ennek a kormányzati kurzusnak megengedi azt, hogy nőni fog jövőre, azt követően egészen 2017-ig, miközben azt látjuk, hogy 2012-ben zsugorodik még mindig, de azt, hogy 2002-ben dönthettek emberek úgy, hogy van stabil munkahelyük, növekszik a jövedelmük, növekszik a reáljövedelmük, és bevállalnak egy hitelt, nem tudja elfogadni.

(13.00)

Tehát ugyanilyen feltételeket egy másik kormánynál, csak azért, hogy beletörölhesse a lábát, bizony, ezt nem engedi meg.

Tisztelt Képviselő Úr! Beszéltek róla és Babák képviselő úr is szóba hozta egy másik összefüggésben. Szeretném önöknek elmondani, hogy amikor önök növekedésről beszélnek, emlékezzenek, hogy önök 1998-ban örököltek egy dinamikusan növekvő gazdaságot, amely 2000 negyedik negyedévében elkezdett zsugorodni, és az Orbán-Torgyán-kormány regnálása alatt 2002-ig a zsugorodást megállítani nem tudta egy negyedévre! Tehát negyedévről negyedévre lefelé ment!

Aztán beszéljünk a lakáshitelezésről, amit Babák képviselő úr is többször fölemlített, és erről beszélt a Fidesz vezérszónokaként Rogán képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Orbán-kormány 2002-ben valóban elindított egy lakástámogatási programot, de szeretném önöket tájékoztatni: az egész évre - nem félév! -, a 2002-es egész évre a költségvetési kihatása nem érte el a 100 milliárd forintot. Tessék megnézni a zárszámadást: rá egy évre már 200 milliárd forint.

Amikor tehát Szűcs Erika mint volt kormánytag arról beszélt, hogy igenis meg kellett gondolni, hogy meddig szabad elmenni, szabad-e vállalni ezt, hogy automatikusan generál költségvetési kiadást a lakásépítésnek ilyeténvaló megoldása, azt hiszem, hogy nem. Szeretném az önök figyelmébe idézni - körülnéztem a teremben, nem sokan vannak, akik a 1990-94 közötti időszakban itt ültek, de talán ha visszakeresnek az akkori jegyzőkönyvekben, Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején csak azért, hogy megszabaduljanak a kedvezményes lakáshitelek költségvetést terhelő kamataitól, már akkor kedvezményt adtak a hiteleseknek. Nincs új a nap alatt. Akkor is ugyanúgy igaz volt, hogy a munkáltató hozzájárulhatott, és még elengedték a tartozás egy részét, ha valaki előtörlesztést vállalt, mert akkor a költségvetés ebből jól járt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a baj kezdődött - és nagyon sajnálom, hogy senki nem mondta ki kormánypárti oldalon, de tudom, hogy ha önök ezt beismernék, hogy a válság 2008-ban kezdődött, akkor a varázsszőnyeg kicsúszna a kormánypárti többség alól, mert ettől kezdve nincs lehetőség arról beszélni, hogy 8 év alatt tönkretették az országot.

De szeretném elmondani mindazoknak, akik kételyüket fejezték ki: az első probléma 2008-ban a válság kitörésével kezdődött. Spaller képviselő úr, aki tudom, hogy foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozik, talán meg tud erősíteni engem, hogy az első nagy létszámcsökkentések a nagy cégeknél történtek. Nem a kis- és középvállalkozásoknál, a nagyoknál, tehát tetten érhető, hogy egy válság begyűrűző hatása jelentkezik az országban, és okoz gondot rögtön azoknak, akik nyilván eladósodottak, és megint, amiről Rogán képviselő úr beszélt, hogy gyereket nevelők, tartalékkal nem rendelkezők - és az első Bajnai-intézkedés erről szólt. Tehát nincs igaza Babák Mihálynak, amikor azt mondja, hogy nem történt semmi. De igen!

Az első segítségcsomag a 2008-as válságot követően rögtön megjelenik azoknál, akik elveszítik a válság miatt a munkahelyüket. Ők az elsők. Akikről most beszélünk, ők már az Orbán-kormányzás forintárfolyam-ingadozásának is a vesztesei.

A másik dolog, amit igenis hangsúlyozni kell, amit tett Szűcs Erika is, hogy a végtörlesztés azon túl, hogy valóban sokba kerül, csak egy nagyon szűk rétegnek - én úgy nevezem -, a kiváltságosoknak teremtett lehetőséget, és sajnos igazságtalan. De el kell fogadnom, ahogy a kormánypártiak sokszor elmondták más összefüggésben is, hogy a társadalmi igazságosságot máshol kell keresni, az adórendszernek sem célja, hogy igazságos legyen.

Azt hiszem tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy amiért most ezt a megoldást támogatjuk, az az, hogy ebben tényleg lehetőség szerint nagyon számos az az sokaság, aki részt tud venni. Amellett, hogy kell hogy beszéljünk arról, hogy a devizakitettség továbbra is megvan, kérem, tessék tenni kísérletet: ma Magyarországon még mindig kedvezőbb kondícióval lehet fölvenni devizaalapú hitelt, mint forintalapút, és ehhez tessék hozzátenni azt, ugyanazt, ami 2002-ben volt, hogy ha valaki a mai árfolyamon fölvesz, bizton számít arra, hogy ha igaz, amit Spaller képviselő úr mondott, hogy nő a munkahelyek száma, nőnek a jövedelmek, erősödik a gazdaság, akkor feltehetően erősödik a forint, erre lehet spekulálni. Nem csak a nagymenőknek, az átlagpolgárnak, a középosztálynak. Azt mondja tehát, hogy egy erősödő forint mellett a mai hiteltörlesztésemnél bizton számíthatnék arra, hogy esetleg később kisebb lesz a havi törlesztőrészletem.

És aztán Braun képviselő úrnak volt egy mondata. Azt gondolom, hogy ez csak nyelvbotlás és nem lehetett tudatos. A közalkalmazottak bérének emelését keverte bele ebbe az egyébként nagyon fontos kérdésbe.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem először mondom a Házban, annak idején is vállaltam, részese voltam a döntésnek, és ma is vallom, hogy szükséges volt; nemcsak akkor egyszer, hanem a mai napig szükség lenne arra, hogy azok, akik a közszolgáltatásokat végzik, a mainál jobb jövedelmi pozícióba kerüljenek. Ez nekünk itt a Házban, a patkóban ülőknek, mindannyiunknak érdeke, és érdeke azoknak az állampolgároknak, akik ezeket a szolgáltatásokat így vagy úgy, valamilyen formában - akár oktatást, akár egészségügyet, akár valamilyen önkormányzati dolgot - igénybe veszik.

A végére hagytam: Babák képviselő úr azt mondta, hogy most meg van oldva a probléma. Én csak azt a kérdést tenném föl: hogyan oldódott meg? Nem csak lakáshitelek vannak, nem csak - mondjuk, ezt a vitában elhangzott legnagyobb számot emelem ki - 450 ezer embernek van ilyen problémája, és a végére odateszem: mi lesz az önkormányzatokkal? És annak a taglalásában, hogy annak mi volt az eredője, azt hiszem, már nem ennek a törvénynek a vitája, de kell hogy említsek még egy mondatot, a tegnap este szintén a patkó minden frakciója által támogatott javaslatot. Gondolják végig! Önök egy gazdasági növekedésről álmodnak, arra spekulálnak. És tegnap egyetértettünk abban, hogy a bankok az adó-visszatérítést állampapírban kaphatják. Ugye, nem gondolják, hogy abból az állampapírból kis- és középvállalkozásokat támogató hitelek lesznek egyik napról a másikra?

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai