Felszólalás adatai

A kulturális és sajtóbizottság első helyen kijelölt bizottságként 2011. november 28-i ülésén megtárgyalta a beszámolót, és azt egyhangú szavazással, 15 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta, továbbá szintén a kulturális és sajtóbizottság ugyanezen a napon megtartott ülésén a beszámolót megvitatta, és 14 igen, 1 nem szavazat mellett döntött úgy, hogy az elfogadó határozati javaslatot H/5096. szám alatt benyújtja.

Nos, arra már utaltam az imént, hogy ez a beszámoló igen széles körű és részletes, így például szól a véleményszabadság helyzetéről, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának a helyzetéről, szól a rádiós és televíziós médiatartalmak elemzéséről, illetve tárgya ez a beszámolónak, a műsorszolgáltatók tulajdonosi helyzetéről, a műsorszolgáltatás gazdasági helyzetéről, pénzügyi feltételeinek az alakulásáról, a műsorszolgáltatási rendszer 2010. évi változásairól, a Műsorszolgáltatási Alapról, illetve az ORTT és a Médiatanács működéséről. Bizony érdemes néhány olyan dolgot említeni, néhány olyan témát említeni e beszámoló kapcsán, amely felmerült a bizottsági vitában, és néhány gondolatot ennek alapján hozzáfűzni ehhez.

Mint ahogyan az a bizottsági tárgyaláskor is megállapítást nyert, úgy a beszámolóban felfedték előttünk az összes vizsgálati anyag hátterét is, és gyakorlatilag leírták az összes vizsgálat, az összes vizsgálatuk tematikáját, azt, hogy mit vizsgáltak, illetve milyen vizsgálati álláspontra jutottak. Nos, az is világosan látható, és ez ugyancsak megállapítást nyert a bizottsági vitában, hogy az NMHH az elmúlt évben - hogy az egyik bizottsági hozzászólást idézzem Menczer Erzsébet képviselőtársamtól - nem unatkozott, és mindazokat a feladatokat elvégezte, amelyekkel az Országgyűlés megbízta, illetve amiért életre hívták.

Ugyanakkor az is világos, hogy számos tennivaló akad még, mint ahogyan erre az elnök asszony is utalt, és bizony ennek kapcsán is született néhány gondolat a bizottságban, amit szintén szívesen osztok meg önökkel. Egyrészt a tennivalók között fogalmazódott meg az is, hogy például egyes televíziók - ismét idézem - a bulvárhírek szintjére süllyesztik a kötelező tájékoztatásokat, szólt erről az egyik képviselőtársunk, azaz, hogy ezt más formában fogalmazzam meg most már én: a bűnügyi és baleseti tudósítások dominálnak egyes hírműsorokban, amelyeket bizony inkább lehet rémhíradóknak nevezni, illetve tekinteni. Nos, ez nyilván számos tévénéző ízlését bántja, és nyilván itt gondolni kell arra, hogy ezzel a későbbiek folyamán mit lehet tenni, illetve milyen változtatásra van szükség akár a szabályozás tekintetében, akár az ellenőrzést tekintve, hogy ez a tendencia valamilyen módon megváltozzon, és ebben, tehát a hírműsorok szerkesztésében ez a szenzációhajhászás, illetve hajhász megoldások visszaszoruljanak.

A másik téma, ami felmerült a bizottságban, és azt gondolom, fontos, a Kossuth rádió hallgathatósága este 10 óra után, illetve az, hogy nem lehet a Kossuth rádiót középhullámon hallgatni este 10 óra után. Ez nyilván egy nemzetstratégiai kérdés, mint ahogyan ez a bizottságban is megfogalmazódott, és fontos elsősorban nyilván a határon túli magyarságnak az, hogy például Székelyföldön vagy máshol, a határon túlon lehet-e hallgatni a Kossuth rádiót.

(22.10)

Nos, ez Magyarország nemzetstratégiája és külügyi stratégiája szempontjából is fontos dolog. Fontos dolog az, hogy lehetőleg vissza tudjuk állítani ezt a középhullámú sugárzást este tíz után. Itt utal a beszámoló is arra, illetve erről konkrét ábrákat is látunk benne, hogy milyen a lefedettsége a Kossuth rádió középhullámú adásának Magyarországon. De az világos - s ez megfogalmazódott a bizottságban is -, hogy talán kevésbé érdekelnek minket a görbék, illetve a műszeres mérések a vételminőségről, sokkal inkább hallgatunk a saját érzékszerveinkre, és bizony ezek azt mutatják, hogy legalábbis a nappali időszakban a Kossuth rádiót a határon túl, hogy úgy mondjam, igen messze is elég jó minőségben vagy legalábbis hallgatható minőségben lehet fogni. Így nyilván az a lényeg, hogy nem az a fontos, hogy hol fogható egy csatorna kifogástalan minőségben, hanem hogy lehet-e hallani az adott területen vagy nem lehet. Nyilván ez változik a napszakok tekintetében. Tehát éjjel kevésbé jól érzékelhető az adás, vagy lenne érzékelhető, ha lenne, illetve a távolabbi területekre kevésbé jó minőségben tudna eljutni, de érdemes azt átgondolni, hogy ezzel a problémával mit is lehet kezdeni, és hogyan is tudunk javítani rajta, és érdemes átgondolni, hogyan lehet ezt a problémát orvosolni.

Ezek csak konkrét, de talán nem túl széles körű és részben kiragadott példák voltak arra vonatkozólag, hogy mi az, amiben még előre lehetne lépni. Megköszönöm azt a munkát, amit az érintettek ebben az időszakban, tehát a beszámolóról szóló időszakban végeztek. További jó munkát kívánva azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy támogassa azt a javaslatot, amit a kulturális és sajtóbizottság előterjesztett, és azt kívánom, hogy hatékonyan tudjunk együttműködni ahhoz, hogy bizony azokban a kérdésekben, amelyeket említettem, illetve amelyek még nyilván mindezekkel a kérdésekkel kapcsolatban érdeklik a közvéleményt, előre tudjunk lépni a jövőben.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)