Felszólalás adatai

Gyurcsány Ferenc 2006 májusában balatonőszödi beszédében leleplezte kormányzásának hazugságait, kimondta, hogy a valós kormányzati számok, eredmények eltitkolásával nyerte meg pártja, az MSZP az országgyűlési képviselői választásokat. Az őszödi beszéd több részletét az év szeptemberében nyilvánosságra hozták, ami országos méretű felháborodást váltott ki. Az őszödi beszéd, az MTV ostroma, az azt követő rendőrségi megtorlások az alapjai annak a piramisnak, amely október 23-ával csúcsosodott ki.

Az MTV ostrománál tapasztalt visszásságok sorából kiemelendő, hogy az MTV-székház védelmére rosszul felszerelt és tapasztalatlan századot, emlékezetem szerint baranyai századot vezényeltek ki. Éles fegyverekkel megrakott rendőrségi járművet felejtettek a helyszínen, az épületből távozó rendőrök védelem nélkül hagyták az épületben rekedt MTV-dolgozókat. 2006. szeptember 19-21. között - ahogy az előttem felszólaló képviselő-kollégám, Révész Máriusz is utalt rá - rendőrségi megtorló akciók zajlottak a fővárosban. Büntetlen előéletű, rendezett életkörülmények között élő, törvénytisztelő személyeket vertek meg, aláztak meg a rendőrök. Többüket térdepeltették, emberi méltóságukban gyalázták, embertelen bánásmódnak tették ki, majd jogellenesen fogva tartották őket. A rendőri túlkapásokat bírósági határozatok is alátámasztják.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról az ország minden területén megemlékeztek. A Balsai-jelentés nyomon követi a Budapesten történteket, óráról órára ismerteti az eseményeket. Az október 23-ai brutális tömegoszlatással kapcsolatos rendőri tevékenységet illetően kimondja a jelentés: a rendelkezésre álló adatok alapján a rendőri intézkedéssorozat legjelentősebb mulasztása az volt, hogy a rendőri erőket folyamatosan támadó erőszakos tömeget hagyták egyesülni a Fidesz-rendezvény békés részvevőivel.

A kialakult helyzet nem volt különösebben összetett, bonyolult és átláthatatlan, a laikusok számára is nyilvánvaló volt, hogy az erőszakos tömeg egyesülni kíván a Fidesz-MPSZ-rendezvény részvevőivel. Mindezek alapján a tömegoszlatás folytatása, a kényszerítőeszközök fokozott használata és ezzel párhuzamosan a zárósorfal alkalmazásának elmulasztása alapvető és jelentős rendőri tévedés, mulasztás volt. Ez a szakmai hiba alapvető jogsértést is eredményezett, mivel a tömegoszlatás ily módon történő alkalmazása a Fidesz-rendezvényen részt vett békés állampolgárok gyülekezési jogának jelentős sérelmével járt.

A lovas rendőri egységek tömegoszlatás során történő használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a gumilövedék alkalmazására. A lóháton végzett kényszeroszlatást - ugyanúgy, mint a gumilövedékeket - kizárólag a felfegyverzett tömeg ellenszegülésének megtörésére lehet alkalmazni. A tömeg csak úgynevezett aktív ellenszegülőnek minősült, és nem lehetett volna általánosságban felfegyverzettnek tekinteni. Erre figyelemmel a lovasroham alkalmazására nem volt jogszabályi felhatalmazás.

(20.00)

A gumilövedékek és a lovasroham alapvetően jogsértő és szakszerűtlen alkalmazása is a szolgálatban kötelességszegés katonai bűncselekmény gyanújának megállapítására ad alapot.

Beszéljünk, mondjunk néhány szót a gumilövedékek jogtalan használatáról. A rendőrségről szóló törvény egyértelműen fogalmaz: lehetővé teszi, hogyha jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség gumilövedéket is alkalmazhat, de azt a feltételt támasztja, hogy a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell, illetve tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásában. A rendőri erőkkel szembeforduló személyek legfeljebb csak úgynevezett aktív ellenszegülők voltak, és nem minősültek felfegyverzett tömegnek. Épp az oszlatás hibás iránya következtében a néhány száz fős rendbontó, dobáló csoportot az oszlatók rátolták az Astoria több ezer fős békés megemlékezőire, így az agresszív kicsi és a békés nagy tábor összekeveredett. Erre figyelemmel a tömeg összességében nem minősült általánosságban véve felfegyverzettnek, vagyis a gumilövedékeket egyáltalán nem lehetett volna használni.

Az Rtv. egyik legfontosabb alapelve szerint a kényszerítő eszközök rendőri alkalmazásának minden esetben arányosnak kell lennie. A gumilövedékek több ezres mennyiségben történő használata - nem több száz, nem több tucat, több ezres mennyiségben történő használata - nem felelt meg ezen, a kényszerítő eszközök arányosságára vonatkozó rendelkezéseknek. A kényszerítő eszköz használata számos esetben nyolc napon túl gyógyuló súlyos vagy életveszélyt okozó testi sértést, illetve maradandó fogyatékosságot okozott.

A rendelkezésre álló rendőri jelentések alapján megállapítható, hogy a fegyverkezelők nemcsak az igen kirívó magatartást tanúsító, a közbiztonságra, magára és társára, illetve a rendőri sorfalra veszélyes egyénekre lőttek, hanem az utcán tevőleges magatartást nem tanúsító, többször épp hazaigyekvő személyekre is. A gumilövedékeket már csak azért sem lehetett volna alkalmazni, mert az események időpontjában hatályos jogi előírások szerint a gumilövedékek kilövésére használt fegyverek és a gumilövedékek nem minősültek rendszeresített eszközöknek.

Meglehetősen kevés szó esett és ellenzéki oldalról meglehetősen kevés szó esett - és ez engem, megmondom őszintén, emberileg is bánt - a sérültekről és az áldozatokról. Amikor elolvastuk ezt a jelentést, amelyben leírják, hogy egy ötgyermekes kávézótulajdonost 75 százalékos látásromlással "ajándékozott meg" az, hogy szemen lőtték, majd amikor elfutott a helyszínről, még ötöt beleeresztettek hátulról, vagy amikor Kis László tanár koponyatörés következtében 67 százalékos rokkantságot szerzett, vagy amikor 16 ember feküdt súlyos sérülésekkel az utcán, én azért úgy gondoltam volna ennek a vitának a kezdetén, hogy az ellenzéki képviselők részéről ez mindenféleképpen el fog hangozni.

A rendőrök azonosíthatatlanságáról is szeretnék néhány gondolatot mondani. Budapest közterületein 2006. szeptember 17-től a szolgálati egyenruha helyett az úgynevezett gyakorló bevetési ruhába öltözött rendőri erők döntő többségükben nem viselték az azonosító jelvényt, a szeptemberi-októberi csapaterős oszlatások során pedig ez minden észlelési körbe került rendőrről hiányzott. A rendőrségi törvény itt is egyértelműen fogalmaz: "A rendőrt az intézkedése során az egyenruhája, az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Az intézkedés alá vont állampolgárnak jogos érdeke az, hogy a hatósági fellépés teljes időtartama alatt tisztában legyen a vele szemben intézkedő azonosságával és egyediségével."

És ennek van következménye is természetesen: büntetőeljárás ugyanis csak konkrét személy ellen indítható. Mivel a rendőrök azonosító jel nélkül, símaszkban intézkedtek, az esetek egy részének felderítése, az elkövetők azonosítása nehézséget okozott, az osztagparancsnokok sem bizonyultak együttműködőnek a nyomozások során. Következésképp az ügyészség minden olyan eljárást vádemelés nélkül megszüntetett, amelyben nem volt egyértelműen megállapítható, hogy egy többtagú osztagból ki bántalmazott.

Egy mondatot megér a vipera is. Kérem szépen, a rendőrségi törvény szerint a rendőrség tömegoszlatásra engedélyezett és igénybe vehető eszközei között a vipera, vagyis a teleszkópos, ólomvégű bot nem szerepel.

Pusztán a címe miatt említem meg, hogy a Balsai-jelentés kitér a jelentéstételi kötelezettség elmulasztására, az eljárók felelőssége jogtalan rendőri bántalmazások esetén témakörre is.

És elérkeztünk az ominózus 7. fejezethez. Úgy gondolom, hogy amikor vér folyik Budapest utcáin, emberek szemét lövik ki, a félelem légköre uralkodik a városban, akkor Magyarország aktuális miniszterelnökének mindenképpen cselekednie kell. Elhangzott, és a jelentésből is egyértelműen kitűnik, hogy a rendőri vezetőkkel folyamatosan tartotta a kapcsolatot; vagy támogatta, vagy tanácsaival segítette, vagy tűrte a Budapest utcáin történteket.

Mindenféleképpen ennek a vizsgálatnak a végére pontot kell tenni. Úgy gondolom, hogy a Balsai-bizottság a feladatát elvégezte, a többi már nem az ő feladata.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)